Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-01 / 26. szám
rlB L NIAP1Ó 3 Szerencse dolga Ax idén továbbá mötíó kőbányát Állomás ■Hjná^b«6’áUftáxáirm karül sor, de üt ikeriakáat <10 komfortos tokást) is átadnak a dolgozóknak a bányaművelésben k korszerűbb ás eredményesebb termelésre lesz kilátás efeben az évben, miután az eddigi éktől eltérően nyugati irányban végeznek frontáttörést, amt a jelek szerint lényegesen megnöveli a termelést, illetve a termelékenységet. Egyszóval rendezetten mennek a dolgok, múld a beruházások, mind a termelés terén, s nem is érné szó a házuk elejét, he az írott szó csupán e téma körül forogna. Azonban egyre mkáibto etótdakod- nak olyan problémák, amelyek *61 nemcsak beszélni kell, hanem mielőbb cselekedni, hogy idejében gátat vethessünk további elhatalmasodásuknak. — Néhány évvel ezelőtt az egyetlen nagy probléma még a kőbányai dolgozók egészségvédelme volt, amely főleg a porártalom csökkentésére szorítko- xott Arról most nem kunk részletesen, hogy egy-egy nagyobb robbantás esetén elővigyázatossági okokból a fél falut ki kellett üríteni, sőt arra is volt már példa, hogy a irnagyTobbantásck"> idején Nagyharsány apraja, «»8X1» ki lett telepítve a mezőre, ami biztonsági szempontból üdvös ugyan, de nyugalom, illetve egészség szempontjából annál kevésbé. A falusiak mégis ^megértették" mondván, hogy: fele kenyerük a bánya, amiből a „nagyobb karéj” jelenti a nagyobb hasznot, a több keresetet Másfél, két évvel ezelőtt BTonihm új és úgy néz ki, megoldhatatlan probléma jelentkezett Pontosan azóta, hogy a kőbánya nyugati oldalán felépült és üzemel a kő- zuada, S ha azelőtt felvetődött porártalom, ma új jelző illeti meg. mert egyenesen „ pockatasztrófa” fenyegeti már nemese* a kőbánya dolgozóit, hanem a bánya lábánál elterülő községet bl Amikor a községi tanács megírta első ezzel kapcsolatos folyamodványát a vállalat felsőbb szervé- héz. a Komlói Kőbánya Vállalathoz, igen óvatos választ kapott rá: — „Valószínűleg még ebben ax évben kivitelezésre kerül egy permetező, illetve lo- eeolóberendezés, ásni némiképp csökkenti a porképződést" — Egyébként kijelentik, hogy aggódásra nincs különösebb okuk a haraányiaknak, miután a mészkőben „nincsen szilikózis- veszélyre ártalmas anyag ”(!?) Ha a „veszélyre nem is ártalmas” a por, s elvétve mutatna ki szilikótikus megbetegedéseket, annál több töc-s megbetegedést jeleznek az eddigi orvosi vizsgálatok. Megállapítást nyert, hogy a nagymeny- njóségben szállongó por. ha nem is tartalmaz szilicium- oridot (a szilikózis előidézőjét), annál ártalmasabb a légzőszervek működésére, melynek folytén feltűnően sok a hörghuruttal baji ódók száma. A hörghurut viszont a tüdőtágulás egyik előidézője, amelyre rend kívül érzékenyen reagálnak a tbc-ből felgyógyult vagy a tuberkulózisra hajlamos emberek. Az előbbieknél gyakori a visszaesés, (fellobbanás) amíg az utóbbiak éppen a kitágult hörgők folytán hamarabb kapnak tbc-és fertőzést. Tehát szilikózis veszély nélkül is nagy veszéllyel jár a porártalom. Nem mérték fel még, hogy Nagyharsányban a megengedettnél hány köbméterrel több az egy négyzetkilométerre eső pormenmyiség, de minden jel arra mutat, hogy félelmetesen több a megengedettnél. Olyannyira, hogy lassanként megöli a környék növényzetét és elnyeléssel fenyegeti a hozzá legközelebb eső kb. száz család- lakótelepét. Nem csoda hát, hogy a község felzúdult és a tanácson keresztül sürgős intézkedéseket kőveteL Ennek érdekében nemrég egy orvosokból, szakemberekből álló bizottság ült össze, hogy a probléma feltárásával egyidőben határozatot hozzanak a porártalom csökkentésére, iHetve megszüntetésére. Ez a határozat meg is született amelyben a vállalat kötelezte magát a legszükségesebb óvintézkedések haladéktalan megoldására. Többek között arra, hogy az erősen porveszélyes részlegeknél háromhav ónként cseréljék az embereket, továbbá arra. hogy vagonrakó töl- tőcsúzdákat, a töltőgarat ki- ömlő nyílásait, a vibrátorok kő a&tti átönfőhelyeket, vidraion rendszerű vfzpermetezéssel portalanltsák, a a fő szállítási útvonalakon olajozássál vagy més módszerekkel oldják meg a partekötést A javaslatok között az is felvetődött, hogy a kőbánya és a község között nyárfás védőövezetet létesítsenek, de aztán kiderült, hogy tat az utóbbi megoldás lenne a legreménytélenefob, mert éppen a fentebb említett példára hivatkozva, ami szerint a por minden növényzetet elpusztít a porövezetibem. Marad hát a permetezése« megoldás és utak olajos portalanítása. amelyből az utóbbinak nem is lenne különösebb akadálya. A permetezése« meg oldásnak azonban a vízhiány áll az útjába és ez meg is szab ja a lehetőségeket. Ugyanis a vibrátorok, Sietve a zúzda napi 16 órán át ontja szakadatlanul a port, amelynek lekötésére rengeteg vízre lenne szükségük. Ezért a vállalat nagyobb beruházás reményében az illetékes minisztériumhoz fordult segítségért, onnan sajnos azt a választ kapta, hogy Ilyen célokra egyelőre nem tudnak keretet biztosítani. Ilyenformán a saját felújítási keretük terhére maguk fognak hozzá a probléma megoldásához, de ezek a lehetőségek legfeljebb arra alkalmasak, hogy „szerencsés” esetben karsztvízre bukkanjanak, ami ha nem is oldja meg, de elősegítheti a porártalom csökkentését. Ezek szerint kicsit a ..szerencse” dolga is, hogy a jövőben javul-e vagy rosszabbodik a tbc-s megbetegedések statisztikája Nagyharsányban? — sgy — Iskolát éiÜenek a közsíglejlesztési liánból Milliós megtakarítás Hazai alkatrészekkel pótolják as Utos-traktorok adagoló elemeit Csík István, a letenyed gépállomás műhelyvezetője nagy jelentőségű újítást dolgozott ki a külföldről behozott Utos- trak torok adagolóelemeinek pótlására. Hazai gyártmányú átalakított adagoló-élemet épített be az Utos-traktorok- ba, s a tapasztalatok szerint a magyar gyártmányú alkatrész nagyszerűen bevált. Ezzel az újítással traktoronként egy- egy javítás alkalmával négyezer forint a megtakarítás, de ha figyelembe vesszük, hogy évente egy-egy alkatrészpótlás elmarad, a megtakarítás összege 8000 forintra emelkedik. Zalában, ahol több mint 300 Utos-traíctor van a gépállomások és a termelőszövetkezetek birtokában, a hazad gyártmányú alkatrészek felhasználása évi 2,5 millió forint megtakarítást jelent. Februáriéi kélb ronta tartiáh meg a pécsi kira odó vásári Februártól nem havonta, hanem csak minden második hónapban tartanak Pécsett átlátás kirakodóvásárt. A városi tanács kereskedelmi osztályának tájékoztatása szerint februárban már nem tartják meg az esedékes vásárt Pécsett Megyei tanácsülésen tárgyalták nrg a megye mezőgazdasági munkatervit Folytatta munkáját a megyei tanácsülés Tegnap délelőtt folytatódott Komlón a megyei tanács kétnapos ülése. A második napon a Baranya megyei Tanács mezőgazdaságára vonatkozó mun katervét tárgyalták meg. A napirend előadója Földvári János elvtárs, a megyei tanács vb-elnökhelyettese volt. A tanács részletes munkatervet készített a mezőgazdaság idei feladatainak végrehaj tására, amelyet a termelőszövetkezetek eddigi munkája és eredményed alapján állítottak össze. A beszámolóban Földvári élvtárs ismertette a tavalyi eredményeket is. A megye mezőgazdaság» a súlyos aszály ellenére is teljesítette a legfontosabb feladatait Kenyérgabonából például a sok évi 8,2 mázsás termésátlaggal szemben tavaly 9.6 mázsát értek el holdanként A sertéshizlalátt, baromfitenyésztést is túlteljesítette a mezőgazdaság. Csupán a szarvasmarhából volt a tervhez viszonyítva 9,5 százalék lemaradás. A termelőszövetkezetek tavaly sokat fejlődték. Több, addig gyenge tsz. érte el a közepes színvonalat. A tsz-ek közül általában mintegy 50 százalék a közepes és 30 százalék a jól működő tsz A gyenge termelő- szövetkezetek munkáját vizsgálva viszont megállapítható, bogy a nem megfelelő eredmény legfőbb oka szinte minden üt1 a munkafegyelem hiánya. A megyei tanács idei munkatér vének egyik fontos részét ké pezi a gyenge tsz-ek megszi lárdítása. A beszámoló a mezőgazdasági szakágazatonként külön külön ismertette az idei tervei Növénytermesztésben kétirá nyű feladatot kell megoldani, teljesíteni kell a népgazdasá gi tervet s fokozni kell a hol dankénti átlagtermést. A kenyérgabonánál főleg intenzív búzafajták vetésével kívánják elérni az előirányzott 14 százalék termésátlagnövekedést. A fej trágyázást tavasszal legalább a vetés 60—70 százalékánál el kell majd végezni, arra ugyancsak a termésnövekedés egyik feltétele. A takarmánytermesztés eddig sem mennyiségben, sem minőségben nem felelt meg, s élég nagy mértékben akadályozta az állatállomány és az állati termékhozam nagyobb arányú növelését. Éppen ezért a terv előirányzatai között szerepel a takarmánytermelés növelése is. Kukoricából például ezt úgy lehet elérni, ha minél több hibridkukoricát termelnek a tsz-ek. A közös művelés alatt álló kukorica-vetésterületen ezért legalább 75—80 százalékban hibridkukoricát kell idén termelni. A kukoricánál a másik feladat az, hogy az eddigi holA Pécsi Nemzeti Színház operatársulatának sikeres vendégjátéka Zalaegerszegen A komlói városi tanács csaknem 300 ezer forintot szán ez évi községfejlesztési tervéből a Kossuth bányai két tantermes általános iskola megépítésére. Úgy tervezik, a lakosság támogatása, társadalmi munkájának értéke is eléri majd az 50 ezer forintot, hiszen az iskola nagyon hasznos lesz a környéken lakó kisdiákok számára. Nem kell bejár- miok majd a városba. Az építkezést még ebben az évben szeretnék befejezni. Arra számítanak, hogy a következő években pedagóguslakást is építenek majd mellé. A városi tanács községfej- lesztési tervében még több apróbb, de fontos beruházás sae Bgpá. tor» a Mártának oáa járda, amely előregyártott betonlapokból készül, s 35 ezer forintot költenek az 500 négyzetméterre. (Természetesen, itt is számítanak a lakosság hozzájárulására). Zobákon és K^iányán autóbusz váróhelyiséget létesítenek 50 ezer forint értékben, bővítik a Kölcsey utca, Zobáki út és Me- csekfalu közvilágítását; folytatják a Kökönyös északi lejtőjén megkezdett vízlefolyók építését. Tizenötezer forintot terveznek erre az utóbbi létesítményre. Az ösztöndíjasokról sem feledkeztek meg a terv készítésénél. Ebben az évben 30 ezer forintot szánnak a fiatalok támogatására, akik között két orvostanilaJlffató és két pedagógiai ffiUkoUx to található. Kedden este nagy sikerrel mutatkozott be a Pécsi Nemzeti Színház operatársulata Zalaegerszeg közönsége előtt a Traviátával. Az opera előadására a szombaton megnyílt új szakszervezeti munkásotthon színháztermében került sor. A színháztermet külön is érdemes néhány szóval bemutatni. Az épületkomplexum építkezései 1958-ban kezdődtek meg. A mintegy 32 milliós beruházással felépült a Szakszervezetek Megyed Székháza és a Munkásotthon. Az utóbbiban kapott helyet egy hatszáz személyes modem színházterem is. A színpad felszerelése a legkorszerűbb technikával készült. Nyílása 9 méter, mélysége 11 méter, belső szélessége 16 méter, magassága 17 méter. A gyors díszletcseréről a kitűnően felszerelt zsdnórpad- lás gondoskodik. A világítás a fényhatások szabályozása vezérlő asztalról történik. Ezzel szabályozzák a szufitát, a rivalda, valamint a háttér megvilágítását, a 12 nagyerejű reflektorral. A színpad technikai berendezéséhez tartozik még egy esőztető berendezés, amely tűzvédelmi célokat szolgál. A színpad technikai berendezése, méretei, világítástechnikája tehát olyan, amely alkalmassá teszi bármilyen technikai berendezést igénylő előadás színvonalas megoldására. A színészek kényelmét 7 öltöző szolgálja és az öltözők mellett helyet kapott egy zenekari hangoló is. A zenekar elhelyezésére, orchesterrel látták el a színpadot. Nos, ebben az új színház- épületben tartották bemutatkozó előadásukat a pécsiek, hatalmas érdeklődés közepette. Az érdeklődésről csak annyit hogy a 600 székre 1200 jegy- igénylő jelentkezett * A Traviáta zenei és színészi jellemformálásának magas igényeivel próbára teszi a legjobb társulatokat is. A pécsiek dicséretére elmondhatjuk, hogy alapjaiban jól felépített, színvonalas előadást produkáltak. Ez az összefogottság, helyes értelmezés elsősorban a rendező Radványi Zsuzsa és az előadást dirigáló Paulusz Elemér érdeme. Radványi Zsuzsa jól tapintotta ki azokat • drámai csomópontokat, ahol a főszereplők közti kapcsolatok a leg- fcuTÓbban felizzanak; Alfréd és Violetta találkozása, első kettősük, a II. felvonás idill- je, Germont, Violetta és Alfréd kettősei a IV. felvonás egész felépítése sikerült volt. Nem éreztük azonban megnyugtatóan megoldottnak a tö" megjelenetaket, a kórus és a szólisták összekapcsolását. Ez főként a III. felvonásban zavart. A gondos rendezői kéz nyoma ott volt viszont a játékon, a zenei értelmezés és a beállítások drámaiságán, a jellemek kiformálásán. Paulusz Elemér nagy rutinű és biztoskezű színpad és zenekar arányát kitűnően eltaláló karmester. Kezében tartotta az előadás minden pillanatát, sohasem engedte, hogy az énekhangot elnyomja a zenekar, de ahol a dráma hangszereken szólalt meg, ott bátran állította előtérbe a szépen és kiegyenlítetten muzsikáló zenekarát Az I. és IV. felvonás előjátékát a mű hangulatához simuló értelmező megszólaltatásban tolmácsolta. Az énekesek teljesítménye változó volt Kellemes meglepetést okozott Bárdos Anna igen jól felépített, színészileg is sikeresen megoldott Violettája, bár hangszíne mintha kissé sötét lenne ehhez a szerephez. Wagner József Alfréd alakítója igen jó kezdés után a III. és IV. felvonásban kifáradt. Pián ói megtörtek, fortéi fénytelenebbé váltak. Ki kell emelni azonban intonációs biztonságát szép, tiszta szöveg- mondását. Az öreg Germont-ot alakító Bolla Tibor szép hanganyaga. szerepe és az adottságok szerencsésen találkoztak. A III. felvonásbeli áriáját ismételnie kellett Nóra szerepében hibátlan volt a dekoratív megjelenésű Pécsvárady Gabriella és meg kell említeni Hotter Józsefet, aki Gastanrt, Alfréd barátjának a szerepét énekelte. A kórus szép, kiegyenlített és tömör hangzása jól egészítette ki az átlagnál jobb színvonalon mozgó szólista társak teljesítményét. Egészében véve az I. és a II. felvonás megszólaltatása volt a legegységeseb színvonalú. Végezetül ki kell emelnünk Vota Emil díszleteit, amelyek modem világítási efektusokkal megoldott igen jó színpadi keletet nyújtottak az előadáshoz. A Traviáta nagy közönség- sikert aratott. Az a lelkes fogadtatás bizonyára további vendégszereplésre ösztönzi a pécsieket, akik most is áldozatkészen vállalták a hosszú utazást és fáradalmait, a szigorú tél viszontagságait. Zalaegerszegen emberemlékezet óta nem volt operaelőadás, mert nem akadt alkalmas színpad és színházterem azok megtartásához. Az új kultúr- kombinát impozáns^ modem, minden igényt kielégítő színháztermével az operaikultúra felvirágoztatásának tárgyi feltételei is megszülettek; a tárgyi feltételek mellett az opera és színházikultúra zalaegerszegi fellendítésében számít a közönség a Pécsi Nemzeti Színház művészeire. Farkas István dankénti 14 ezres tő számat 18—20 ezerre növeljék, ami ényegesen több termést biztosít. Az ipari és egyéb növények termesztésével kapcsodban fő cél, hogy megkezdjék a termelés ésszerű szakosítását, célszerű területi elhelyezést Rost ’ént pé’dául tavaly négy 1 árasában termeltek, idén viszont már csak egy, a szigetvári fog termelni. A rostkender termelésére a Dráva és Duna me”!óki járásokat jelölték ki, mert itt egyrészt a termelési adottságok a legjobbak, másrészt a feldolgozó üzem is közel van. Az aprómagvaknak a dombos vidék alkalmas. így ezeket a sásdi, pécsváradi és szigetvári járások tsz-eiben termelik. A többi növényeknél is az adottságok és lehetőségek figyelembevételével történt az elosztás. Külön foglalkozott Földvári elvtárs a gépesítéssel. Hangsúlyozta, hogy igen fontos a lépcsőzetes gépelosztás, mert így lehet csak elérni, hogy a gépéket a megfelelő munkára használják. Példaként megemlítette, hogy ha egy tsz-nek van két, esetleg három azonos teljesítményű erőgép«, mondjuk Zetor és Utos, akkor ezeket kell a szállításhoz is, meg a talajmunkához is felhasználni. Viszont a szállításhoz gazdaságosabb egy kisebb teljesítményű, míg a mélyszántáshoz nem elégséges a közepes erőgép. A munkagépek ellátottságát is sürgősen fél kell mérni. Az állattenyésztés terén elsődleges az állomány növelése, amit elsősorban a közös és háztáji állatok szaporulatának felnevelésével kell megoldani. A terv állatfajtánként is megjelöld szakait a célokat, amit idén el kell érni. A munkaterv részletesem fog lalkozott még a termélőszövet- kezetekkel kapcsolatos intézkedésekkel, majd a tsz-ek 1962; évi beruházási programját ismertette, végül a járási, községi és szakigazgatási szervek mezőgazdasági feladatairól tájékoztatta a tanácsülés résztvevőit. A beszámoló utáni vitában a felszólalók valamennyien helyeselték azt, hogy a tanács mezőgazdasági munkatervet készített. Elmondották, hogy ez igen fontos, mert nagyban hozzájárul a megye mezőgazdaságának fejlesztéséhez. Navies Jáno6 elvtárs többek közt arról beszélt, hogy e tervek végrehajtásában következetesnek kell lenni a a tanácsok is nagyon sokat tehetnek azért, hogy a term elősző vetkezetek egyre jobb és jobb munkát végezzenek. A Megyei Könyvtár olvasószolgálata ideiglenes helyiségben működik, de így is nagy a forgalom. Tavaly 153 ezer kötetet kölcsönöztek, 4100 olvasó számára. Az átalakított olvasóterem márciusban nyílik meg, s 86 ezer kötettel várja a könyvtár olvasóközönségét. Foto: Czakó I V *