Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

rlB L NIAP1Ó 3 Szerencse dolga Ax idén továbbá mötíó kőbányát Állomás ■Hjná^b«6’áUftáxáirm karül sor, de üt ikeriakáat <10 komfortos tokást) is átadnak a dolgozók­nak a bányaművelésben k korszerűbb ás eredményesebb termelésre lesz kilátás efeben az évben, miután az eddigi ék­től eltérően nyugati irányban végeznek frontáttörést, amt a jelek szerint lényegesen meg­növeli a termelést, illetve a termelékenységet. Egyszóval rendezetten men­nek a dolgok, múld a beruhá­zások, mind a termelés terén, s nem is érné szó a házuk elejét, he az írott szó csupán e téma körül forogna. Azon­ban egyre mkáibto etótdakod- nak olyan problémák, amelyek *61 nemcsak beszélni kell, ha­nem mielőbb cselekedni, hogy idejében gátat vethessünk to­vábbi elhatalmasodásuknak. — Néhány évvel ezelőtt az egyet­len nagy probléma még a kő­bányai dolgozók egészségvédel­me volt, amely főleg a porár­talom csökkentésére szorítko- xott Arról most nem kunk részletesen, hogy egy-egy na­gyobb robbantás esetén elővi­gyázatossági okokból a fél fa­lut ki kellett üríteni, sőt arra is volt már példa, hogy a irnagyTobbantásck"> idején Nagyharsány apraja, «»8X1» ki lett telepítve a mezőre, ami biztonsági szempontból üdvös ugyan, de nyugalom, illetve egészség szempontjából annál kevésbé. A falusiak mégis ^megértették" mondván, hogy: fele kenyerük a bánya, ami­ből a „nagyobb karéj” jelenti a nagyobb hasznot, a több ke­resetet Másfél, két évvel ezelőtt BTonihm új és úgy néz ki, megoldhatatlan probléma je­lentkezett Pontosan azóta, hogy a kőbánya nyugati ol­dalán felépült és üzemel a kő- zuada, S ha azelőtt felvető­dött porártalom, ma új jelző illeti meg. mert egyenesen „ pockatasztrófa” fenyegeti már nemese* a kőbánya dolgozóit, hanem a bánya lábánál elte­rülő községet bl Amikor a községi tanács megírta első ez­zel kapcsolatos folyamodvá­nyát a vállalat felsőbb szervé- héz. a Komlói Kőbánya Válla­lathoz, igen óvatos választ ka­pott rá: — „Valószínűleg még ebben ax évben kivitelezésre kerül egy permetező, illetve lo- eeolóberendezés, ásni némiképp csökkenti a porképződést" — Egyébként kijelentik, hogy ag­gódásra nincs különösebb okuk a haraányiaknak, miután a mészkőben „nincsen szilikózis- veszélyre ártalmas anyag ”(!?) Ha a „veszélyre nem is ár­talmas” a por, s elvétve mutat­na ki szilikótikus megbetege­déseket, annál több töc-s meg­betegedést jeleznek az eddigi orvosi vizsgálatok. Megállapí­tást nyert, hogy a nagymeny- njóségben szállongó por. ha nem is tartalmaz szilicium- oridot (a szilikózis előidézőjét), annál ártalmasabb a légzőszer­vek működésére, melynek foly­tén feltűnően sok a hörghurut­tal baji ódók száma. A hörg­hurut viszont a tüdőtágulás egyik előidézője, amelyre rend kívül érzékenyen reagálnak a tbc-ből felgyógyult vagy a tu­berkulózisra hajlamos embe­rek. Az előbbieknél gyakori a visszaesés, (fellobbanás) amíg az utóbbiak éppen a kitágult hörgők folytán hamarabb kap­nak tbc-és fertőzést. Tehát szilikózis veszély nél­kül is nagy veszéllyel jár a porártalom. Nem mérték fel még, hogy Nagyharsányban a megengedettnél hány köbmé­terrel több az egy négyzet­kilométerre eső pormenmyiség, de minden jel arra mutat, hogy félelmetesen több a meg­engedettnél. Olyannyira, hogy lassanként megöli a környék növényzetét és elnyeléssel fe­nyegeti a hozzá legközelebb eső kb. száz család- lakótele­pét. Nem csoda hát, hogy a község felzúdult és a tanácson keresztül sürgős intézkedése­ket kőveteL Ennek érdekében nemrég egy orvosokból, szakemberek­ből álló bizottság ült össze, hogy a probléma feltárásával egyidőben határozatot hozza­nak a porártalom csökkenté­sére, iHetve megszüntetésére. Ez a határozat meg is született amelyben a vállalat kötelezte magát a legszükségesebb óvin­tézkedések haladéktalan meg­oldására. Többek között arra, hogy az erősen porveszélyes részlegeknél háromhav ónként cseréljék az embereket, továb­bá arra. hogy vagonrakó töl- tőcsúzdákat, a töltőgarat ki- ömlő nyílásait, a vibrátorok kő a&tti átönfőhelyeket, vidraion rendszerű vfzpermetezéssel portalanltsák, a a fő szállítási útvonalakon olajozássál vagy més módszerekkel oldják meg a partekötést A javaslatok kö­zött az is felvetődött, hogy a kőbánya és a község között nyárfás védőövezetet létesít­senek, de aztán kiderült, hogy tat az utóbbi megoldás lenne a legreménytélenefob, mert ép­pen a fentebb említett példá­ra hivatkozva, ami szerint a por minden növényzetet el­pusztít a porövezetibem. Marad hát a permetezése« megoldás és utak olajos por­talanítása. amelyből az utóbbi­nak nem is lenne különösebb akadálya. A permetezése« meg oldásnak azonban a vízhiány áll az útjába és ez meg is szab ja a lehetőségeket. Ugyanis a vibrátorok, Sietve a zúzda na­pi 16 órán át ontja szakadat­lanul a port, amelynek leköté­sére rengeteg vízre lenne szük­ségük. Ezért a vállalat na­gyobb beruházás reményében az illetékes minisztériumhoz fordult segítségért, onnan saj­nos azt a választ kapta, hogy Ilyen célokra egyelőre nem tudnak keretet biztosítani. Ilyenformán a saját felújítási keretük terhére maguk fognak hozzá a probléma megoldásá­hoz, de ezek a lehetőségek legfeljebb arra alkalmasak, hogy „szerencsés” esetben karsztvízre bukkanjanak, ami ha nem is oldja meg, de előse­gítheti a porártalom csökken­tését. Ezek szerint kicsit a ..sze­rencse” dolga is, hogy a jövő­ben javul-e vagy rosszabbo­dik a tbc-s megbetegedések statisztikája Nagyharsányban? — sgy — Iskolát éiÜenek a közsíglejlesztési liánból Milliós megtakarítás Hazai alkatrészekkel pótolják as Utos-traktorok adagoló elemeit Csík István, a letenyed gép­állomás műhelyvezetője nagy jelentőségű újítást dolgozott ki a külföldről behozott Utos- trak torok adagolóelemeinek pótlására. Hazai gyártmányú átalakított adagoló-élemet épített be az Utos-traktorok- ba, s a tapasztalatok szerint a magyar gyártmányú alkatrész nagyszerűen bevált. Ezzel az újítással traktoronként egy- egy javítás alkalmával négy­ezer forint a megtakarítás, de ha figyelembe vesszük, hogy évente egy-egy alkatrészpótlás elmarad, a megtakarítás össze­ge 8000 forintra emelkedik. Zalában, ahol több mint 300 Utos-traíctor van a gépállomá­sok és a termelőszövetkezetek birtokában, a hazad gyártmá­nyú alkatrészek felhasználása évi 2,5 millió forint megtakarí­tást jelent. Februáriéi kélb ronta tartiáh meg a pécsi kira odó vásári Februártól nem havonta, ha­nem csak minden második hó­napban tartanak Pécsett átlát­ás kirakodóvásárt. A városi ta­nács kereskedelmi osztályának tájékoztatása szerint február­ban már nem tartják meg az esedékes vásárt Pécsett Megyei tanácsülésen tárgyalták nrg a megye mezőgazdasági munkatervit Folytatta munkáját a megyei tanácsülés Tegnap délelőtt folytatódott Komlón a megyei tanács két­napos ülése. A második napon a Baranya megyei Tanács me­zőgazdaságára vonatkozó mun katervét tárgyalták meg. A napirend előadója Földvári Já­nos elvtárs, a megyei tanács vb-elnökhelyettese volt. A tanács részletes munka­tervet készített a mezőgazda­ság idei feladatainak végrehaj tására, amelyet a termelőszö­vetkezetek eddigi munkája és eredményed alapján állítottak össze. A beszámolóban Földvári élvtárs ismertette a tavalyi eredményeket is. A megye mezőgazdaság» a súlyos aszály ellenére is tel­jesítette a legfontosabb fel­adatait Kenyérgabonából például a sok évi 8,2 mázsás termésátlaggal szemben ta­valy 9.6 mázsát értek el hol­danként A sertéshizlalátt, baromfite­nyésztést is túlteljesítette a mezőgazdaság. Csupán a szarvasmarhából volt a tervhez viszonyítva 9,5 százalék lema­radás. A termelőszövetkezetek ta­valy sokat fejlődték. Több, addig gyenge tsz. érte el a közepes színvonalat. A tsz-ek közül ál­talában mintegy 50 százalék a közepes és 30 százalék a jól működő tsz A gyenge termelő- szövetkezetek munkáját vizs­gálva viszont megállapítható, bogy a nem megfelelő eredmény legfőbb oka szinte minden üt1 a munkafegyelem hiánya. A megyei tanács idei munkatér vének egyik fontos részét ké pezi a gyenge tsz-ek megszi lárdítása. A beszámoló a mezőgazdasá­gi szakágazatonként külön külön ismertette az idei tervei Növénytermesztésben kétirá nyű feladatot kell megoldani, teljesíteni kell a népgazdasá gi tervet s fokozni kell a hol dankénti átlagtermést. A kenyérgabonánál főleg in­tenzív búzafajták vetésével kívánják elérni az előirány­zott 14 százalék termésátlag­növekedést. A fej trágyázást tavasszal leg­alább a vetés 60—70 százaléká­nál el kell majd végezni, arra ugyancsak a termésnövekedés egyik feltétele. A takarmánytermesztés ed­dig sem mennyiségben, sem minőségben nem felelt meg, s élég nagy mértékben akadá­lyozta az állatállomány és az állati termékhozam nagyobb arányú növelését. Éppen ezért a terv előirányzatai között sze­repel a takarmánytermelés nö­velése is. Kukoricából például ezt úgy lehet elérni, ha minél több hibridkukoricát termel­nek a tsz-ek. A közös műve­lés alatt álló kukorica-vetés­területen ezért legalább 75—80 százalékban hibridkukoricát kell idén termelni. A kukoricánál a másik fel­adat az, hogy az eddigi hol­A Pécsi Nemzeti Színház operatársulatának sikeres vendégjátéka Zalaegerszegen A komlói városi tanács csaknem 300 ezer forintot szán ez évi községfejlesztési tervé­ből a Kossuth bányai két tan­termes általános iskola meg­építésére. Úgy tervezik, a la­kosság támogatása, társadalmi munkájának értéke is eléri majd az 50 ezer forintot, hi­szen az iskola nagyon hasznos lesz a környéken lakó kisdiá­kok számára. Nem kell bejár- miok majd a városba. Az építkezést még ebben az évben szeretnék befejezni. Ar­ra számítanak, hogy a követ­kező években pedagóguslakást is építenek majd mellé. A városi tanács községfej- lesztési tervében még több ap­róbb, de fontos beruházás sae Bgpá. tor» a Mártának oáa járda, amely előregyártott be­tonlapokból készül, s 35 ezer forintot költenek az 500 négy­zetméterre. (Természetesen, itt is számítanak a lakosság hozzájárulására). Zobákon és K^iányán autóbusz váróhelyi­séget létesítenek 50 ezer fo­rint értékben, bővítik a Köl­csey utca, Zobáki út és Me- csekfalu közvilágítását; foly­tatják a Kökönyös északi lej­tőjén megkezdett vízlefolyók építését. Tizenötezer forintot terveznek erre az utóbbi léte­sítményre. Az ösztöndíjasokról sem fe­ledkeztek meg a terv készíté­sénél. Ebben az évben 30 ezer forintot szánnak a fiatalok tá­mogatására, akik között két orvostanilaJlffató és két peda­gógiai ffiUkoUx to található. Kedden este nagy sikerrel mutatkozott be a Pécsi Nem­zeti Színház operatársulata Za­laegerszeg közönsége előtt a Traviátával. Az opera előadá­sára a szombaton megnyílt új szakszervezeti munkásotthon színháztermében került sor. A színháztermet külön is érde­mes néhány szóval bemutatni. Az épületkomplexum épít­kezései 1958-ban kezdődtek meg. A mintegy 32 milliós be­ruházással felépült a Szakszer­vezetek Megyed Székháza és a Munkásotthon. Az utóbbiban kapott helyet egy hatszáz sze­mélyes modem színházterem is. A színpad felszerelése a leg­korszerűbb technikával ké­szült. Nyílása 9 méter, mély­sége 11 méter, belső szélessé­ge 16 méter, magassága 17 mé­ter. A gyors díszletcseréről a kitűnően felszerelt zsdnórpad- lás gondoskodik. A világítás a fényhatások szabályozása vezérlő asztalról történik. Ezzel szabályozzák a szufitát, a rivalda, valamint a háttér megvilágítását, a 12 nagyerejű reflektorral. A színpad technikai beren­dezéséhez tartozik még egy esőztető berendezés, amely tűzvédelmi célokat szolgál. A színpad technikai berendezése, méretei, világítástechnikája te­hát olyan, amely alkalmassá teszi bármilyen technikai be­rendezést igénylő előadás szín­vonalas megoldására. A színészek kényelmét 7 öl­töző szolgálja és az öltözők mellett helyet kapott egy ze­nekari hangoló is. A zenekar elhelyezésére, orchesterrel lát­ták el a színpadot. Nos, ebben az új színház- épületben tartották bemutat­kozó előadásukat a pécsiek, hatalmas érdeklődés közepette. Az érdeklődésről csak annyit hogy a 600 székre 1200 jegy- igénylő jelentkezett * A Traviáta zenei és színészi jellemformálásának magas igé­nyeivel próbára teszi a leg­jobb társulatokat is. A pécsiek dicséretére elmondhatjuk, hogy alapjaiban jól felépített, színvonalas előadást produkál­tak. Ez az összefogottság, he­lyes értelmezés elsősorban a rendező Radványi Zsuzsa és az előadást dirigáló Paulusz Elemér érdeme. Radványi Zsuzsa jól tapin­totta ki azokat • drámai cso­mópontokat, ahol a főszerep­lők közti kapcsolatok a leg- fcuTÓbban felizzanak; Alfréd és Violetta találkozása, első kettősük, a II. felvonás idill- je, Germont, Violetta és Alf­réd kettősei a IV. felvonás egész felépítése sikerült volt. Nem éreztük azonban meg­nyugtatóan megoldottnak a tö" megjelenetaket, a kórus és a szólisták összekapcsolását. Ez főként a III. felvonásban za­vart. A gondos rendezői kéz nyoma ott volt viszont a játé­kon, a zenei értelmezés és a beállítások drámaiságán, a jel­lemek kiformálásán. Paulusz Elemér nagy rutinű és biztoskezű színpad és zene­kar arányát kitűnően eltaláló karmester. Kezében tartotta az előadás minden pillanatát, so­hasem engedte, hogy az ének­hangot elnyomja a zenekar, de ahol a dráma hangszereken szólalt meg, ott bátran állí­totta előtérbe a szépen és ki­egyenlítetten muzsikáló zene­karát Az I. és IV. felvonás előjátékát a mű hangulatához simuló értelmező megszólalta­tásban tolmácsolta. Az énekesek teljesítménye változó volt Kellemes megle­petést okozott Bárdos Anna igen jól felépített, színészileg is sikeresen megoldott Vio­lettája, bár hangszíne mintha kissé sötét lenne ehhez a sze­rephez. Wagner József Alfréd alakítója igen jó kezdés után a III. és IV. felvonásban kifá­radt. Pián ói megtörtek, for­téi fénytelenebbé váltak. Ki kell emelni azonban intonációs biztonságát szép, tiszta szöveg- mondását. Az öreg Germont-ot alakító Bolla Tibor szép hang­anyaga. szerepe és az adottsá­gok szerencsésen találkoztak. A III. felvonásbeli áriáját is­mételnie kellett Nóra szerepé­ben hibátlan volt a dekoratív megjelenésű Pécsvárady Gab­riella és meg kell említeni Hotter Józsefet, aki Gastanrt, Alfréd barátjának a szerepét énekelte. A kórus szép, ki­egyenlített és tömör hangzása jól egészítette ki az átlagnál jobb színvonalon mozgó szó­lista társak teljesítményét. Egészében véve az I. és a II. felvonás megszólaltatása volt a legegységeseb színvonalú. Végezetül ki kell emelnünk Vota Emil díszleteit, amelyek modem világítási efektusokkal megoldott igen jó színpadi ke­letet nyújtottak az előadáshoz. A Traviáta nagy közönség- sikert aratott. Az a lelkes fo­gadtatás bizonyára további vendégszereplésre ösztönzi a pécsieket, akik most is áldo­zatkészen vállalták a hosszú utazást és fáradalmait, a szigo­rú tél viszontagságait. Zala­egerszegen emberemlékezet óta nem volt operaelőadás, mert nem akadt alkalmas szín­pad és színházterem azok megtartásához. Az új kultúr- kombinát impozáns^ modem, minden igényt kielégítő szín­háztermével az operaikultúra felvirágoztatásának tárgyi fel­tételei is megszülettek; a tár­gyi feltételek mellett az opera és színházikultúra zalaegersze­gi fellendítésében számít a közönség a Pécsi Nemzeti Színház művészeire. Farkas István dankénti 14 ezres tő számat 18—20 ezerre növeljék, ami ényegesen több termést bizto­sít. Az ipari és egyéb növények termesztésével kapcsodban fő cél, hogy megkezdjék a ter­melés ésszerű szakosítását, cél­szerű területi elhelyezést Rost ’ént pé’dául tavaly négy 1 árasá­ban termeltek, idén viszont már csak egy, a szigetvári fog termelni. A rostkender terme­lésére a Dráva és Duna me”!óki járásokat jelölték ki, mert itt egyrészt a termelési adottságok a legjobbak, másrészt a feldol­gozó üzem is közel van. Az ap­rómagvaknak a dombos vidék alkalmas. így ezeket a sásdi, pécsváradi és szigetvári járá­sok tsz-eiben termelik. A többi növényeknél is az adottságok és lehetőségek figyelembevéte­lével történt az elosztás. Külön foglalkozott Földvári elvtárs a gépesítéssel. Hang­súlyozta, hogy igen fontos a lépcsőzetes gépelosztás, mert így lehet csak elérni, hogy a gépé­ket a megfelelő munkára hasz­nálják. Példaként megemlítet­te, hogy ha egy tsz-nek van két, esetleg három azonos tel­jesítményű erőgép«, mondjuk Zetor és Utos, akkor ezeket kell a szállításhoz is, meg a talajmunkához is felhasználni. Viszont a szállításhoz gazda­ságosabb egy kisebb teljesít­ményű, míg a mélyszántáshoz nem elégséges a közepes erő­gép. A munkagépek ellátottsá­gát is sürgősen fél kell mérni. Az állattenyésztés terén el­sődleges az állomány növe­lése, amit elsősorban a közös és háztáji állatok szaporula­tának felnevelésével kell megoldani. A terv állatfajtánként is meg­jelöld szakait a célokat, amit idén el kell érni. A munkaterv részletesem fog lalkozott még a termélőszövet- kezetekkel kapcsolatos intézke­désekkel, majd a tsz-ek 1962; évi beruházási programját is­mertette, végül a járási, köz­ségi és szakigazgatási szervek mezőgazdasági feladatairól tá­jékoztatta a tanácsülés részt­vevőit. A beszámoló utáni vitában a felszólalók valamennyien he­lyeselték azt, hogy a tanács mezőgazdasági munkatervet készített. Elmondották, hogy ez igen fontos, mert nagyban hozzájárul a megye mezőgaz­daságának fejlesztéséhez. Na­vies Jáno6 elvtárs többek közt arról beszélt, hogy e tervek végrehajtásában következetes­nek kell lenni a a tanácsok is nagyon sokat tehetnek azért, hogy a term elősző vetkezetek egyre jobb és jobb munkát vé­gezzenek. A Megyei Könyvtár olvasószolgálata ideiglenes helyiség­ben működik, de így is nagy a forgalom. Tavaly 153 ezer kö­tetet kölcsönöztek, 4100 olvasó számára. Az átalakított olvasó­terem márciusban nyílik meg, s 86 ezer kötettel várja a könyvtár olvasóközönségét. Foto: Czakó I V *

Next

/
Oldalképek
Tartalom