Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-25 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Itnnm ■ItlllFW Pécs legkorszerűbb konyháid m február vasárnap I NAPLÓ A MAGVA B SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIX ÉVFOLYAM* ARA: 7« PILLÉR 47. SZÁM Hely a társadalomban Az általános iskolák és gim­náziumok utolsó évfolyamán ez a fétóv a pályaválasztás ideje. Szülők, tanulók, peda­gógusok vitatják meg, rrtí legyen a gyerekből, hol tanul­jon tovább vagy milyen szak­mát válasszon. Kedv, tehetség, képesség dönti el a társadalmi igények szabta lehetőségeken belül, hogy mivé lesz a serdü­lő ember, hol találja meg he­lyét a társadalomban. Pályaválasztásról beszélőink, arról; hogy ki-ki milyen szak­mát. foglalkozást, hivatást vá­lasszon. De mégsem egysze­rűen csak erről van szó. A ta­nulást szakosítót tan folytató vagy munkába álló fiatal azt a helyet keresi az emberek között, a társadalomiban, amelynek az elfoglalása új kapcsolatot teremt közte és a világ között. Eddig gondos­kodtak róla. támogatták, segí­tették. de életének alkotó sza­kaszába lépve ez a meglehe­tősei'! egyoldalú kapcsolat sok­oldalúvá válik. Munkatársak közé kerül, akikkel együtte­sén, közös erővel kell majd ne­héz feladatokat megoldani, nemcsak segítik, hanem az ő segítségére is számítanak. És nemcsak a szakmai feladatok megoldásában, hanem új kör­nyezetének kialakításában is aktívan, alkotó módon kell közreműködnie. A hely a tár­sadalomban nem valamilyen lehetőleg kényelmes és jól fizetett állás betöltését jeleníti. Ez a nyárspolgári eszménykép a mai fiatalok számára nem lehet vcaizó. Alkotó munka és társadalomépítés feladatai vár­nak rájuk. Nemcsak arról van tehát szó, hogy szabó, kőműves, bányász," mezőgazdasági szakmunkás, mérnök, orvos, tanár legyen-e az iskolából kikerülő fiatal, hanem arról is, hogy a válasz­tott hivatással járó új környe­zetbe be tud-e illeszkedni, ott­hon fogja-e érezni ott magát. Az előbbihez elég. ha csak ké­pességeit vesizá ügyeltembe, de az utóbbihoz egész emberi mi­voltát, jellemét, vágyait, tö­rekvéseit is számba kell ven­nie. Ez utóbbi — joggal mond­hatjuk — fontosabb még a kedv és képesség szempontjá­nál is, hiszen a képességek fejleszthetők, formálhatók, a bizonyosfajta munkához való kedv pedig könnyen elveszhet, ha a munka végzése közben nem alakulnak ki megfelelő emberi kapcsolatok is. Látnunk keli azt a folyama­tot,- amely napjainkban forra­dalmi módon változtatja meg az emberi munkát. Az iparban és a mezőgazdaságban — amelv két foglalkozási kör a legtöbb munkaerőt igényli — a gyors ütemben fejlődő tech­nika és a mezőgazdaság kis- áru termelő jellegének meg­szűnése folytán ma már egé­szen mások a munkakörülmé­nyek. mint akár csak néhány évvel ezelőtt. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán elfogadott prog­ram megmutatja azt is, hogy ezek a változások hogyan hat­nak az egyes emberre. „A munka jellegének megváltoz­tatása, technikai ellátottságá­nak fokozódása és a tudatos­ság magas színvonala ered­ményeképpen a társadalom minden tagjában kifejlődik az a belső szükséglet, hogy ön­ként és hajlamainak megfe­lelően dolgozzék a köz javá­ra... A kommunizmus olyan rendszer, amelyben kivirágoz­nak és teljesen feltárulnak a képességek és tehetségek, a szabad ember legjobb erkölcsi tulajdonságai.” Mindez egy­úttal azt is jelenti, hogy „a munka nem lesz csupán lét- fenntartási eszköz, igazi alko­tó tevékenységgé alakul át”. „A köz javára dolgozni” — ez a kommunista ember iga­zi életcélja. Olyan emberek nevelődnek a mi társadal­munkban. akik akkor érzik magukat boldognak, akkor ér­zik magukat otthon a társa­dalomban választott hely ükön, ha mások szükségleteinek ki­elégítésóért dolgozhatnak Er­ről nem szabad megfeledkez­nünk a pályaválasztás idején, amikor a számbavehető pályák megvitatásakor azt firtatjuk, hogy a pályakezdés előtt álló fiatalnak van-e kedve a szó- banforgó hivatáshoz. A kedv — természetesen — nem lé­nyegtelen szempont De aki a pályaválasztásban főszempont­tá emeli, az azt a hibát követi el, mint Feuerbach, mikor eb­ben határozta meg az ember főfeJadatát: „Első kötelességed, hogy önmagádat boldoggá tedd”. Nem lehet célunk önző órdekemberek nevelése. Olyan pályaválasztás, amely a pilla­natnyi helyzet alapján kedvező kereseti forrásnak látszó pá­lyát részesíti előnyben. ké­sőbb könnyen okozhat törést, belső konfliktust — mondhat­juk úgy iái boldogtalanságot — mert a ma még önmagát sem eléggé ismerő fiatal rádöbben, hogy nem a társadalom, ha­nem csak a maga javára dol­gozik, hogy ugyanazt, a munkát mások esetleg jobban elvégez­hetik. míg ő maga egy másik területen a társadalom számá­ra értékesebb munkát végez­hetne. Ilyenkor azután már keserves újra kezdeni a hely­keresést, s talán még keserve­sebb a megalkuvás. A társadalomban kinek-ki- nek ott a helye, ahol a legtöb­bet teheti másokért, a közért. Ott. ahol a kommunista embe­rek alkotó közösségébe beil­leszkedve kibontakoztathatja legjobb képességeit. Ez a hely nem mindig felel meg a gyer­mekkori elképzeléseknek vagy a szülők — alacsonyabb szin­tű társadalmi környezetben szerzett élettapasztalatok alap­ján kialakított — vágyainak. De mindig megfelel a társa­dalom tényleges szükségletei­nek. Ne egyszerűen „állást”, „elhelyezkedési lehetőséget'1, „előkelő foglalkozást” keres­sünk most a pályaválasztás ideién, hanem azt a helyet keressük meg a társadalom­ban, amelyet elfoglalva a mai ifjú megtalálhatja a mások boldogítójáért végzett alkotó tevékenységgel elérhető bol­dogságot, ahol értékesnek érez­heti önmagát és munkáját, ahol a hozzá már szinte kar­nyújtásnyi közelségben álló kommunista társadalom hasz­nos tagjává növekedhet Magyar—bolgár egyezmény a mezőgazdasági és erdőgazdasági tudományos együttműködésről A magyar—bolgár kulturális szerződés alapján a Magyar Népköztársaság Földművelés- ügyi Minisztériuma és Bulgária Mezőgazdasági Tudományos Akadémiája egyezményt kötött a két ország mezőgazdasági és erdőgazdasági tudományos Választások a Bolgár Népköztársaságban Szófia, (MTI). Ma Bulgária városaiban falvaiban csaknem öt és fél­millió választópolgár lép az urnák elé, hogy megválassza a bolgár nemzetgyűlés új képvi­selőit, a városi, a megyei és a községi tanácsok tagjait, a népi bírákat és a népi ülnö­köket Az elmúlt választások óta Bulgária képe teljesen meg­változott. Az ország térképén az utóbbi 4 évben új gvárak, üzemek, víztárolók, villamos­erőművek, hatalmas gyáróriá­sok és új bányák jelzései je­lentek meg. Befejeződött a bolgár mezőgazdaság szocialis­ta átalakítása a nehézipar olyan kulcsfontosságú ágai jöt- j tek létre, mint a gépgyártás és j a színesfémkohászat, átszer- j veziték és decentralizálták a | közigazgatást és a gazdasági vezetést; A bolgár ipar termelése 1957 óta 70 százalékkal nőtt és 1939-hez viszonyítva a 14- saeresére emelkedett. A szocia lista útra tért mezőgazdaság különösen az 1958 végén vég­rehajtott tsz-átszervezés, a ter­melőszövetkezetek egyesítése után indult gyors fejlődésnek. A választásokat megelőző kampányban a képviselőjelöl­tek, a párt és a kormány ve­zetői számos részletet közöltek abból a húszéves fejlesztési tervből, amelyet a Bolgár Kom munista Párt 8. kongresszusa fogad majd el s amely Bulgáriát a legfejlettebb ipari országok színvonalára emeli. A húszéves távlati terv szerint például 1980-ra Bulgária az egy főre jutó acél-, vas- és színesfém termellésében az elsők között lesz, vegyiparának termelése húszszorosára, gépiparának tér melése pedig tizenötszörösére emelkedik. Pécs legfiatalabb és legkorszerűbb konyhája és önkiszolgáló étterme működik az új-mecsekaljai munkásszállób an. A Ságvári étteremben na ponta mintegy 500 munkás szolgálja kj magát reggelivel, ebéddel és vacsorával. Az új konyha kapacitása eléri az 1500 adagot. A továbbiakban lapunk harmadik oldalán képes tudósításban számolunk be az új konyháról és étteremről. Foto: Erb János Jt. világ tetteket vár a nyugatiaktól, nem szavakat A Hruscsov—Kennedy üzenetváltás visszhangja MOSZKVA Ezekben a napokban az em­beriség feszült figyelemmel kí­séri N. SZ. Hruscsov és J. Kennedy, valamint Macmillan üzenetváltását — írja szombat esti számlának vezércikkébe^ az Izvesztyija. A lap rámutat arra, h>gy üzenetében Hruscsov leleplezi a nyugati hatalmak álláspont jának következetlenségét. Ezek a halaknak ugyanis egyfelől Üzembehelyezték a Barátság olajvezeték csehszlovák ai szakaszát együttműködéséről. Az egyez­ményt szombaton írták alá a Földművelésügyi Minisztérium bam, magyar részről Porpáczy Aladár akadémikus. bolzá’-! részről ti. Daszkaioo akadémi-j egyetértenek abban, hogy a kormányfőknek személyes fe­lelősséget kell váHalniok a kö­zelgő genfi értekezlet sikeréért, másfelől azonban hajlanak ar­ra, hogy mossák kezüket, ha ez az értekezlet, amelyet ők külügyminiszteri szinten akar­nak megtartani," nem ér el sem­milyen haladást. A népek pe­dig haladást akarnak, azt akar­ják, hogy a szigorúan ellenőr­zött általános és teljes leszere­lés valósággá váljék. Ezt kö­veteli minden becsületes em­ber, LONDON Az üzenetváltással kapcso­latban a Guardian szerkesztő­ségi cikkben foglal állást. A többi között a következőket ír­ja: A háromhatalom helyett Hruscsov es Kennedy is talál­kozhatna ?. genfi, értekezlet kéz dete előtt. — Hruscsov azt mondja, hogy igazi munkát csak a leg­felső szinten lehet végezni. Ez nem puszta szóvirág — hang­súlyozza a lep. Hrmcsov azt hiheti, hogy Kennedy a kato­nai körök rabja és hogy ez ke­vés igazi reményt hagy a le­szerelés szempontjából. — Kennedy és Macmillan csak úgy állapíthatja meg, hogy zöldágra tud-e vergődni Hruscsovval, ha csúcstalálkozó ra kerül sor. Miért ne kísérel­nék ezt meg? Semmit sem ve­szíthetnének, s talán sokat nyer nének vele. VARSÓ A lengyel lapok hangsúlyoz­zák: ha a nyugati hatalmak: őszintém törekednek az áltálé- nos és teljes leszerelésre, ak­kor el kell küldeniök állam-, vagy kormányfőiket á genfi tárgyalásokra. NEW YORK Mint Siskin, a TASZSZ tu­dósítója jelenti, Washington hivatalos köreiben leplezetlen ingerültséggel fogadták Hrus­csov, szovjet kormányfő meg­ismételt javaslatát, hogy a 18- as leszerelési bizottság kor­mányfői, vagy államfői szin­ten kezdje meg munkáját. Ez a javaslat.zavarja a washing­toni politikusok terveit ea ezért kihozta őket sodrukból. Az amerikai külügyminiszté­rium nem tudott semmiféle határozott érvet Szembeállítani Hruscsov újabb üzenetének vi­lágos és meggyőző érveivel. Abban a törekvésében, hogy megakadályozza a szovjet kor­mányfő viszontválaszának ked vező visszhangját az amerikai közvéleményben, a külügymi­nisztérium a diplomáciai gya­korlatban szokatlan lépést teíta Nem hozta nyilvánosságra Hruscsov üzenetét és Kennedy elnök válaszát sem várta meg, hanem nagy sietve „propagan­dának” minősítette a szovjet kormányfő üzenetét és „félhi­vatalosan” elutasította azt. Egy év a'att 93 000-rel nőtt a hazánkba látogató külföldiek száma 1962. február 22-én üzembehelyezték a Barátság olajvezeték csehszlovákiai szakaszát, amelyet két és fél esztendeig épí­tettek. A képen: Novotny elnök átadja az olajvezeték elké­szült szaliaszát a Pozsony melletti Slovnaft vegyi kombinát­ban. Novotny (jobbszélen) mellette R. Pilar, Slovnaft Művek igazgatója, balszélen J. Pucik vegyipari miniszter. A Minisztertanács legutóbbi ülésén az idegenforgalom és a belföldi turistaforgalom ez évi terveivel foglalkozott. Megál­lapította. hogy idegenforgal­munk 1957 óta mind a szom­szédos baráti, mind a nyugati országokkal jelentősen fejlő­dött Erről tanúskodik többek között az, hogy 1961-ben — 1980-hoz viszo­nyítva — 93 000-rel több kül­földi vendég járt hazánkban, s a külföldre utazott magyar állampolgárok száma is 73 ezerrel növekedett. Sok résztvevője volt a hazai turista utazásoknak belföldi or szágjárásoknak is: ezeken mint egy 1 800 000-en vettek részt —• beleszámítva az IBUSZ utazá­si iroda, az Express Ifjúsági Utazási Iroda és a SZOT által szervezett utazásokat is. A kormány határozatot ho­zott arra, hogy fokozatosan nö vélni kell a hozzánk látogató turisták számát, s ezzel egyi­dejűleg intézkedéseket kell tenniük az illetékeseknek a vendéglátás színvonalának eme lésére, az idegenforgalmi szem­pontból jelentős tájak fejlesz­tésére, az ellátás kulturáltságá­nak növelésére,

Next

/
Oldalképek
Tartalom