Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-24 / 46. szám

4 MAPLÖ 1982. FEBRUÁR 24. Hruscsov váiaszaizenete (Folytatás az 1. oldalról.) szakaszát ellenőrzés alatt, tér­jünk rá a következő szakaszra szintén ellenőrzés alatt”. — Ez az ellenőrzés kérdésé­nek egészséges, reális kezelése — mutat rá a szovjet kor­mányfő és hangsúlyozza, hogy ] „ez ideig senki sem tudott en­nél jobbat javasolni”. —• Az a benyomás támad — mutat rá a továbbiakban Hruscsov —, hogy valamilyen játék folyik a leszerelés kö­rül. Ezért is látnak napvilágot különféle terveit, amelyeknek eleve az a céljuk, hogy a má­sik fél elutasítsa őket. Hogyan lehetne másként értelmezni azt a tényt, hogy a nyugati hatalmak nem hajlandók leg­alább valamennyire csökken­teni katonai készülődéseik mérvét, például megszüntetni az idegein területeken levő ka­tonai támaszpontjaikat és ki­vonni csapataikat Európából saját államhatáraik mögé. „A Szovjetunió kész akár ma hazaszállítani külföldön levő csapatait, ha « nyugati hatalmak ugyanezt teszik”. A szovjet kormányfő felhív­ja a figyelmet arra, hogy a nukleáris rakébafegyverek mennyisége egyre nagyobbá válik, „ma már nekünk és Önöknek ezrével vannak ilyen fegyvereink”. E fegyvereket sok ezer ember kezeli és ezek­nek száma a rakéták mennyi­ségének növekedése arányában egyre gyarapodik. De minél több embert vonnak be a nuk­leáris rakétafegyverak kezelé­sébe, annál nagyobb a valószí­nűsége altnak, hogy váratlan dolog történik. Ha véletlenül kilőnek egy termonukleáris töltetű rakétát, az jelzésül szolgálhatna egy világháborús katasztrófa kirobbantására. — Az általános és teljes le­szerelés mielőbbi megoldása érdekében a szovjet kormány azt kívánta és ma is azt kí­vánja. hogy a tizennyolca« le­szerelési bizottság munkája a legmagasabb szinten kezdőd­jék meg — jelenti ki Hrus­csov. — A szovjet kormány úgy .véli, hogy a szigorúan nem­zetközileg ellenőrzött általános és teljes leszerelésre vonatko­zó javaslatai alapot nyújtanak olyan megegyezéshez, amely nem okoz kárt az egyik és nem jelent előnyt a másik fél­nek. „Magától értetődően hajlan­dók vagyunk megvizsgálni más javaslatokat is, ha azok váló­ban biztosítják az általános és teljes leszerelés problémájának megoldását” — írja Hruscsov. Az 01S általános összecsapás! akar kiprovokálni Támadás a Humanité nyomdája ellen — de Gaulle pozíciójának megerősítésére készül ! Kuba kéri a Biztonsági Tanács összehívását Algériában öt év óta nem követtek el annyi merényletet egy nap alatt, mint február 22- én. Algírból és Oránból 30 ha­lott és 61 sebesült áldozatot jelentettek csütörtökön. Az események egyre világo­sabban mutatják az OAS tak­tikáját. A fasiszták titkos szervezete, miután nem tudta megaka­dályozni a francia—algériai tárgyalásokat, valamennyi terror-csapatát mozgósította, hogy az algériai városokban lehetetlenné tegye a fegyver szünet végrehajtását. Az algériai lakosság elleni gyil kos merényietek fokozáséval az arabok ellentámadását akad­ják ldprovokáfni, hogy az euró pai és arab lakosság között tö­meges összecsapásra kerüljön sor. Ez alkálimat nyújc a fran­cia hadseregnek, hogy az euró­pai lakosság oldalán az algé­riaiak éllen forduljon. Az algériai városokban egy­mást követik a sztrájkok. A fegyverrablások, bankrab­lások is folytatódnak. Csütör­tökön Oránban a rendőrség székhazában. zsákmányoltak nagyobb mennyiségű fegyvert a fasiszta merénylők, majd ki­raboltak egy bankot, s az algí­ri rádlóleadé-állomást.' Tizen­nyolc tonna benzin is az OAS birtokába került A francia katonai és csend­őr! alakulatok, bár jelentős erősítéseket kaptak, nem fé­kezik meg a bondítákat, vál­tozatlanul az arab lakosság féken tartását tartják leg­főbb feladatuknak. Az Humanité közlése szerint az OAS bűnlajstromán sze­replő gyilkosságokkal, bomba­merényletekkel és egyéb bűn- cselekményekkel kapcsolatban az utóbbi nőnapokban 1200 sze­mély ellen merültek fel súlyo­sabb terhelő bizonyítékok, kö­zülük 695-öt letartóztattak, 16ö-an szökésben, vannak, 337 gyanúsított eliten pedig még eljárásit sem indítottak. A le­tartóztatottak közül 472-nek az ügyét még nem tárgyalták, de 45-en már megszöktek a vizs­gálati fogságból Kétszázhuszon három merénylőt bíróság elé állítottak, de Í17-et felmentet­tek közülük, 58-an pedig felté­teles büntetést kaptak. Mind­össze 38 vádlottat ítéltek el szabadságvesztésre. Ez az 1200 bűnöző három százaléka. Az OAS-bandiíák pénteken újabb támadást kíséreltek meg a Francia Kommunista Párt ellen, merényletük cél­pontjául ezúttal az Humani­té nyomdáját szemelték ki. Csak a véletlenen múlott, hogy a bomba nem robbant fel és nem okozta több ember halá­lát. A rotáci ósgép-terem dolgo­zói és a szomszédos helyisé­gekben tartózkodó nyomdá­szok reggel fél nyolc tájban kisebb robbanást hallottak az egyik körforgó-gép felőL A robbanás színhelyén három kilogramm súlyú plasztikbom­bát találtak. Párizsi kormánykörökben bíznak abban, hogy a Algériai Nemzeti Forradalmi Tanács, amely csütörtök óta zárt ajtók mögött ülésezik Tripoliban, jóváhagyja a francia é_ az al­gériai miniszterek által kidol­gozott javaslatokat A francia lapok véleménye szerint a Nemzeti Forradalmi Tanács vasárnap vagy hétfőn befejezi munkáját. Ez esetben sor ke­rülhet a francia—algériai hi­vatalos tárgyalásra, amelyen tisztázzák a még függőben j maradt kérdéseket és aláírják | a megállapodást A fegyver- szünet bejelentésére a jövő hét végén kerülne sor. Bár az OAS növekvő terror­ja és a francia hatóságok tét­lensége egyre inkább veszélyez teti a béke helyreállítását Al­gériában, de Gaulle pártja, az TJNR arra készül, hogy a fegyverszüne­tet a degaulleista politika győzelmeként tüntesse fel ás kihasználja a párt parlamen­ti pozíciójának megerősíté­sére. Chaban Delmas-nak, a parla­ment elnökének de Gaulle-lal folytatott csütörtöki tanácsko­zása után politikai megfigye­lők valószínűnek tartják, hogy a köztársasági elnök még áp­rilis 24., a nemzetgyűlés ren­des tavaszi ülésszakának megnyitása előtt feloszlatja a parlamentet és új válasz­tásokat ír ki. New York, (MTI). Garcia-Inchaustegui kubai ENSZ fődelegátus kormánya megbízásából levelet küldött Stevenson amerikai küldött­nek, a Biztonsági Tanács feb­ruári elnökének s ebben kéri a Biztonsági Tanács haladékta­lan összehívását. Mint levélben rámutat, a Tanács ülését ok­vetlenül össze kell hívni, hogy intézkedéseivel véget vessen az amerikai kormány jogta'an és agresszív Kuba-ellenes intéz­kedéseinek és elejét vegye olyan helyzet kialakulásának, amely veszélyeztetheti a nem­zetközi békét és biztonságot. A levél rámutat, hogy a Punta űel Este-i értekezleten hozott több Kuba-ellenes intéz­kedés nemcsak az ENSZ alap­okmányát, hanem az Amerikai Államok Szervezetének alap­okmányát is sérti, sőt ellent mond azoknak a megállapodá soknak is. amelyek alapján a említett értekezletet összehív ták. Az étrekczleten intézkedéseket is hoztak, is a Punda del Este-ben Uo zott határozatok következte ben olyan kényszerítő intézke déseket foganatosítanak eg; ENSZ-tar,állam ellen, amelyel — mint ismeretes — az ENSZ alapokmány 53. cikkelye értei mében nem alkalmazhatók. A levél azt is hangsúlyozza hogy a washingtoni kormány i NATO-t is Kuba ellen irányu­ló intézkedések hozatalára igyekszik rábírni. A levél kiemeli, hogy a ku­bai kormány az ENSZ alap­okmány előírásainak alap ián kéri a Biztonsági Tanács ösz- szehívását. A német kérdést a potsdami egyezmény atapján kell megoldani Walter Ulbricht nyilatkozata Berlin (MTI). A Német Demokratikus Köztársaság politikád életében egyre jobban az előtérbe kerül az a kérdés: milyen lenne a helyzet ma Németországban, ha a második világháború utáni években érvényre jutót volna a német nép akarata, és ha a potsdami egyezmény Különleges rendőri megerősítés a Párizs közelében levő Aunoy kastélynál, amelyben Ben Bellát őrzik MTI Külföldi képszolgálat. 2 SWBKSSI Mmmmmmwmmm ! 1 a r 1 1 a b a a 1 >í > SS asMssseasa íBHa"aB,aBH*aaa*a"«ISBr' 852aaBB*aBB*aBaBB*a0B=f f lü V.'.V.V.V.V S.l 1 B fl 1 H 0 1 B a H yny 1 a a a a a a a a v 'A ggl ■■■■«* b a ■ c a KBBBaanBRBu wmw? «BJBIBBRirawBB áll6 111111 11 Egy amerikai újságíró leleplezései az amerikai militarizmusról az 1955-ős nyári hónapok mind jobban távolodnak, az ameri­kai politika is egyre inkább militarista vonásokat öltött. A május 10-i orosz javaslatok el­feledve hevernek a nemzetközi tárgyalások asztalán és ma tel­jesen világos, hogy soha nem volt szándékunkban elfogadni azokat Amerikai dilemma Az oroszok törekvése a le­szerelésre keserves dilemma elé állította az Egyesült Álla­mokat. Éveken át bombáztuk az oroszokat leszerelési javas­latokkal. És most egyszerre minden megváltozott. Az oro­szok kijelentették: „Nos, jó, mi beleegyezünk. Elfogadjuk az Önök javaslatait. Hát Önök mit szándékoznak tenni?” Ez a kérdés 1955. szeptem­berében kapott választ, amikor az ENSZ leszerelési albizott­sága ismét összeült New York­ban. Stassen hosszú beszédet mondott, amelynek egész tar­talma egy kijelentésben fog­lalható össze. Amerika meg­érezte — mondotta, hogy nem lehet kielégítő felügyeleti rend szert kidolgozni, ezért éltünk fenntartásokkal mindazon le­szerelési javaslatokkal kapcso­latban, melyeket a múltban tettünk. Más szavakkal, — visszavo­nultunk. Töröltük mindazokat a javaslatokat, amelyeket vala" mikor a tárgyalóasztalra he­lyeztük. Ha Oroszországnak korábban is volt gyanúja az amerikaiak jóhiszeműségét illetően, a gya­núnak roost még inkább er<5­alapján megoldották volna a német kérdést A Neues Deutschland, a Né­met Szocialista Egységpárt központi lapja pénteki vezér­cikkében erről a kérdésről ír. Walter Ulbricht, az NDK ál­lamtanácsának elnöke, a Né­met Szocialásíta Egységpárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön szintén a fenti kérdésekről folytatott kö­tetlein beszélgetést neves köz­életi személyiségekkel a „Ber­lin a XX. században” című kiállítás megnyitóján. Hangoz­tatta: „A jelenlegi államhatárt Berlinben is alapjában véve Clay tábornok vonta meg. Az a Clay tábornok, aki a három nyugati hatalom megbízásából megszervezte Németország kettéhasítását. Az általa meg­vont berlini határt azután mi 1961. augusztus 13-án csak szemmel láthatóan kijelöltük és ellenőrzés alá helyeztük”. Megjegyezte, hogy Clay, mint szol gálatomkívüli úgynevezett ex-tábomok ma az Amerikai Egyesült Államok kormányá­nak megbízottjaként ismét Nyugat-Berlinben tartózkodik. Utalt rá, hogy a négy megszál­ló hatalom főparancsnokainak 1945. július lí-d parancsa fél­reérthetetlenül és egyöntetűen rögzítette: „Nagy-Berlin a szovjet megszállási övezethez tartozik". Walter Ulbricht így folytat­ta: „Miért olyan fontos most erre emlékeztetni? Rusk ame­rikai külügyminiszter tavaly azt mondta: ha napirendre kerül a berlini kérdés tárgya­lása, akkor a legjobb elölről kezdeni. Ezt én is helyeslem. Elölről kezdeni valójában de­mokratikus egyeséget, antifa­siszta-demokratikus rendet je­lent és azt, hogy végre kell hajtani a konszernek kisajátí­tásáról és a háborús bűnösök­ről szóló határozatokat. D? jelenti annak rögzítését is, hogy — az egész Berlin a Né­met Demokratikus Köztársa­sághoz tartozik”. Kennedy elnök Cape Canaveralban találkozott Glenn ezredessel Cape Canaveral, (MTI); John Glenn ezredes, az első amerikai űrhajós — aki ked­den a „Barátság—-7.” űrhajó­val háromszor kerülte meg a földet — pénteken reggel a floridai Cape Canaveralba ér­kezett, miután előzőleg kétna­pos orvosi vizsgálaton esett át Grand Turk szigetén. Vele együtt érkezett Cape Canave- raíba Johnson, az Egyesült Ál­amok alelnöke is. Nem sokkal később a kísér­leti telepre érkezett Kennedy elnök és a berendezések meg­szemlélése után rövid ünnep­ség keretében az Országos Űr., hajózási Hivatal (NASA) ér­demérmével tüntette ki Glenn ezredest. Az ünnepségen Kennedy' el­nök és Johnson alelnök rövid beszédet mondott. Kennedy még a nap folya­mán visszautazott Palm Beách- be. ni, hogy ez — legalábbis nyflt engedmény részünkről. Pedig e javaslat igazi lényege azoknak a korlátozásoknak a fényénél válik érthetővé, amelyekhez ma is kötjük javaslatainkat. A „nyílt ég” terv csak a nukleá­ris fegyverzet feletti ellenőr­zést irányozta elő, nem pedig a nukleáris leszerelést, ami­ről hosszú éveken át szaval­tunk. Teljesen világos, hogy a Fan" tagon nyomására történt ez a határozott fordulat politikánk­ban. A Pentagonnak az orosz leszerelési javaslatokhoz való viszonyát úgy lehetne jelle­mezni, mint középarányost a szkepticizmus és a nyílt aggo­dalom közöt. Aligha hihetjük, hogy a Pentagon szótárában megtalálhatjuk a „leszerelés” szót; És azzal együtt, ahogyan (10.) Senki sem kételkedett ugyan Eisenhower őszinteségében, de hol volt a logika? E javaslat elfogadása esetén ugyanis mi kapunk mindent, az oroszok pedig mindent veszítenek. —* Oroszországban hatalmas tér­ségek voltak, amelyekről sem­mit, vagy szinte semmit sem tudunk. Ezért a „nyílt ég”-ről tett javaslat lehetőséget adott volna számunkra, hogy meg­szerezzük a hiányzó adatokat Ennek a tervnek tehát olyan fogyatékossága volt. amely két ségessé tette a szándékainkat és jó akarattmkat. És már min tienesetre nem ment olyan messze, mint a május 10-i orosz javaslatok. A propagan­da természetesen megpróbál­ta ezt a tervet úgy feltüntet­södnie kellett. Ez nemcsak az­zal magyarázható, hogy vissza­léptünk az ENSZ albizottságá­ban tett saját leszerelési ja­vaslatainktól, hanem azzal is hogy nyilvánosan meghirdet­tünk egy új külpolitikai kon­cepciót, amelynek alapvető tat taíma ez volt: a bombáról so­ha nem lehet lemondani. Eller kezőleg, a bombához való ra­gaszkodásunk még inkábl rosszindulatú és öngyilkos jel­leget öltött. Több éven át határozottal ellenálltunk a leszerelés terüle tén tett minden erőfeszítésnek bár szavakban továbbra is po­litikai hívei maradtunk. Bát­ran állíthatjuk, hogy legalább is szeptember 25-ig, amikor a; elnök elmondta beszédét a: Egyesült Nemzetek Szervezeté ben, — az amerikai állásiponi képezte a legfőbb akadályt i leszereléshez vezető úton. Jo­seph S. Clark szenátor (Penn- sylvánía állambeli demokrata) 1960. február 8-án a szenátus­ban felszólalva, nagy vonalak­ban a következőképpen jelle­mezte szerepünket: „Az Egyesült Államok — az egyetlen nukleáris fegyverrel rendelkező hatalom, amely megfelelő nemzetközi biztosi- tékok megléte esetén is le­mond az általános és teljes le­szerelésről, mint politikájának céljáról és amely nem terjesz­tett elő ésszerű tervet e cél elérése érdekében. Szégyentel­jesen viselkedtünk. Az ango­loknak van ilyen tervük. Az oroszoknak van ilyen tervük. De nekünk nincs”. (Folytatása következik.) Sikertelen katonai puccskísérlet Törökországban A kormány ura a helyzetnek Az elmúlt hónapok esemé­nyei azt mutatták, hogy Török­országban, ahol az I960, máju­sában megdöntötték a reakciós Menderes-kormányt, egyre fe­szültebbé válik a helyzet. Az egyre feszültebbé váló helyzet végülis csütörtökön dél után kirobbant. Az ankarai ka­tonai akadémia hallgatói és a török szárazföldi erők néhány egysége felvonult Ankara ut­cáin és tüntetett a kormány el­len. követelte a parlament fel­oszlatását és az alkotmány mó­dosítását. A lázadó egységek megszállták az ankarai rádió egyik közvetítő állomását és a rádió adása röviddel ezután megszakadt. A kormányhoz hű csapatok tankokat vonultattak fel An­kara utcáin és körülvették a rádió, a központi posta és az elnöki palota épületét; A közlemény szerint össze­tűzésre sebei wk került sor, a lakosság nem csatlakozott a tüntetéshez és Ankarán kívül minden nagyobb török város­ban teljes volt a nyugalom. Az ankarai rádió pénteken reggel ismét a szokott hullám­hosszon jelentkezett és Inönü miniszterelnök bejelentette, ' hogy a kormány kezében tartja , a helyzetet. Felszólította a la­kosságot. hogy folytassa napi * munkáját. 5 LEOPOLDVILLE J Fokozott diplomáciai élénk- ) ség tapasztalható a Kongói t Köztársaság fővárosában, s ezt i annak tudják be, hogy az lile— ■ tékesek az utolsó akadályokat hárítják el Adoula miniszter- elnök és Csőmbe, Katanga tar­tomány szakadár elnökének újabb tanácskozása útidból. Ehhez hasonló sürgés-forgás csak az emlékezetes kitömd találkozó előtt volt. I l

Next

/
Oldalképek
Tartalom