Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-24 / 46. szám

tm. wvbküMm, m (D BALETTEK A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZBAN Pécs város érdekes és sok­színű színházi életének egyik jellegzetes egyéni vonását balett-társulata adja. Az élet­képes és országosan új irány­zatú balettegyüttes ma már európai színvonalat képvisel. Uj balett estjük az együttes harmadik bemutatója is ezt bi­zonyítja. Kis társulat Eck Im­re együttese, mégis sofcmin- dent produkál. Kiváló szólista- gárdával elsőrendű balettkar­ral és sok kezdeményezéssel Keresni az újat, a korszerűt: ez foglalkoztatja ma a tánc­művészet nagy mestereit A szovjet balett művészetben igen sok a figyelemreméltó, új utakat törő kezdeményezés, de híreket hallunk e téren szomszédaink közül a cseh­szlovákokról és a jugoszlávok- rpl is. Nyugaton szintén sokan és sokfélét alkotnak, mint Ro­land Petit balett-csoportja, fySky Bejárd együttese. Alkot­ni: ez az útja a fejlődésnek és a fejlődés parancsát teljesíteni kell. A fiatal balett-együttesnek harmadik bemutatóján négy új magyar balettújdonságot láthattunk. Érett produkció­jukkal nemcsak tehetségüket, de tudásukat is bebizonyítot­ták. Az együttes kiváló össze­tételénél fogva számottevő teljesítményekre képes. Har­madik balett-bemutatóján is jól vizsgázott. Művészetet kap­tunk érdekes, egyéni művészi gondolatokat, igényes kivitel­ben. A függöny felgördültétől az utolsó pillanatig a művészet levegőjét éreztük. Ecdc Imre koreográfus célját, hogy min­den művében a legmagasabb rendű művészi mondanivalót fejezze ld. ezt a célkitűzést új­ra érezhetjük. A négy új balett témáját, tartalmát nehéz szó­ban elmondani, mégis érthető minden mozdulata, mert a tánc szímbólikus kifejező esz­közeivel tökéletes magyaráza­tot ad. A bemutató legnagyobb eré­nye Eck Imre koreográfiái készsége. Tehetségét azelőtt is ismerték. De mint önálló arcu­latú alkotóművész most mutat­kozik meg igazán. A klasszikus balett formavilágát modem művészi törekvések szolgálatá­ba kívánja állítani. Minden mozdulatának értelme van és harmadik bemutatójában a balett technikájára is már többet építőt. Harmadik mű­sora továbblépést jelent az el­ső kettőnél. Első két műsorá­ban főleg a földön dolgoztatott és hosszas szüneteket hang­súlyozott ki, harmadik műso­rában már nem feledkezett meg a levegőről sem és a moz­dulatok, táncok folyamatossá­gáról. Egyszóval, a bevált régi baletteszközöket már nem mellőzte annyira. És ez igen hasznára vált bemutatójának. A kifejezés elsőbbsége nem szorította háttérbe a mozdula­tok fejlődésének belső logiká­ját Formakereső és teremtő bátorsága nem maradt meg puszta tényként, hanem tuda- továbbfe jiődött és hiteit adott művészi elképzelésének. Koreográfiái törekvéseiben a táncos-színpadi megoldást mindig művészi, eszmei mon­danivaló szolgálatában áll. Témái modemek, szimbóldku- sak, összetettek és többnyire közérthetőek. Az új balett-est első műve „Etűdök" Henri Purcell zené­jére Székely András összeállí­tásában. A többtóteles mű kü­lön külön etűdökre épül me- lyek eredetileg különböző ér­zéseket kívántak kifejezni. így a szereimért, a gőgöl a bána­tot, boldogságot, stb. A későb­biek folytán ezek az érzések háttérbe szorultak és a bemu­tató alkalmával inkább az etűdök szép megfogalmazásá­ban, remek konstrukciókban gyönyörködhettünk (bár itt- ott fellelhetők az eredeti el­képzelések ismérvei). Purcell gazdag és színes zenéjére kom­ponált pás des deux, pas des trois, pas des quartre-ok mind egytől egyig gazdagon bontják ki a szereplők adottságait és ezekben az etükökben mérhe­tő le leginkább Eck egyéni irányzatának kikristályosodá­sa. Modern balett formáinak ezekben az etűdökben ad klasszikus megfogalmazásokat. Felvonultatja a klasszikus balett összes elemeit (forgá­sok, ugrások, batuk, arabesz- kek, stb.) de ezek az 6 stílusá­ban nyernek megfogalmazást. S ha már itt tartunk, térjünk ki Eck egyéni stílusára, amely egész együttesének stílusa lett (ebből igen kitükrözött a ven­dégszereplő Végvári Zsuzsa). Táncosai ízig-vérig átvették stílusjegyeit, mely a test, kéz, váll. fejtartások, lábpozíciók­ban tér el a klasszikus formá­tól. Ez nem hiba. sőt. örven­detes jelenség, mert az egész­séges. modem irányzat a mi korunkat tükrözd és előbbre viszi művészetünket is. A „Pókháló" című második műsorszám (Gulyás László ze­néje) eredeti és nagyszerű ötletével új színnel gazdagí­totta az egy ütés repertoárját. A pókok világának belső életé­vei ismertet meg bennünket. Témája nem teljesen közért­hető, hisz a pókok színvilágá­val színorgiájával találko­zunk. A pókvilág egy napját tárja elérik ébredéstől az elal- vásig, a zöld színnek (hímpók) a különböző színekhez (nősté­nyek) való viszonyát érzékelte­ti. Az egész kampizíció igen látványos, záróképe pedig a legzseniálisabb. Mozgásfeldol­gozása azonban egyenetlen a hálón dolgozók rovására. Gu­lyás László zeneszerzőt új ol­daláról ismerhetjük meg. öt eddig közönségünk mint kitű­nő folklóristát ismerte. Mos­tani művében új utakat kere­set!. új eszközöket próbált ki. Érdekes, jó színpadiénéft kom­ponált. végig világos vonalve­zetéssel és megfelelő kitöré­sekkel, súlypontokkal. Kiváló az indító és zárózene. A ko­reográfia ugyanezen kitűrések­kel, csúcspontokkal maradt adós, ezért a mű néhol stag­náló. állójetenetté v*t. Az est legsikerültebb és leg­kiemelkedőbb szuggesztív ere­jű művészi alkotása a műsor legsúlyosabb száma „Oly kor­ban éltem...” gondolatok egy Radnóti versről című drámája Szöllősy András zenéjére. Radnóti verse a fasizmus ke­gyetlenségét, gyilkos mivoltát leplezi le. Egymás mellé sora­koztatja azokat, akik nemcsak parancsra öltek, és akik szót emeltek. A gyilkosokkal szem­beállítja a pórián tiszta szerel­met. amely szerelem harcra kényszerül és az erőszakos el­választás után mégis csak egyesül a pusztulásra készte­tett és megsemmisült fasizmus felett. Az egyes „események" (a fasiszta emberekkel a nő­vel a szerelmesekkel való ta­lálkozás. a szerelmesek újra találkozása) mozdulaiti meg­valósítását átszövi a fasizmus­ból fakadó idegesség. Eck a közönséggel látatja a bukási a fasizmusnak a pusztulásba vezető útját. A szerelem túlnő a fasizmus felett is. Szöllősy András konkrét zenéje lépés- röl-lépésre követi a mű mon­danivalóját. Megfelelőképpen aláhúzza és kiemeli a lényeges részeket és ebben jeleskedik a koreográfia is. Az est legtöké­letesebb kettőseit láthatjuk ebben a műben, hatalmas szí­nészi alakításokkal és átélé­sekkel. Ez a mű méltán követi a „BányászballadáM és a ma­gyar balettművészert komoly nyereségen Decsényi János „Képtelen | történet” komédiájával zárul a | balett-eet. Műsorszerkesztés szempontjából ez helyes is, mert feloldja az előző feszült lelkiállapotot. Táncszempontjá ból ez a legszürkébben sikerült alkotás, hisz itt már mintha a | táncosok is elfáradtak volna és most már csak viccelődnek, szórakoznak, ugrándozva szó­rakoztatják a nézőt és néha saját magukat is. A többhe- lyütt remek ötletek és poének ugyan beválnak, azon jóízűen kacagunk, majd elsilányulnak, elszürkülnek és ezért nem Is hágj- bennünk maradandó ér­zést. A zeneszerző a naturzene mellett a gépzenét is alkalmaz­za és így választják a darab­ban is ketté az élőképet és az álomképet. Igen sok szellemes­ség rejlik a zenében éa annak hangszerelésében is. Az utolsó kompozíció így alatta marad az előző három darabnak. A „Képtelen történet”-ben csak néhány jó mozzanat villan fel — az egésznek a humora és játékossága mesterkélt, helyein ként idétlen, ezáltal értelme is homályos. A groteszk mozdula­tok és pózok, a balett és akro­batika ebben a műben nem áll­nak össze értelmes egységgé. A pécsi balett táncosai egy­től egyig kiteltek magukért Most már nemcsak egy-két tán cos, de úgy éreztük az egész tánckar érett művészetet nyúj­tott. Első helyen ki kell emel­nem Stimácz Gabriella és Fo­dor Antal alakítását a Radnóti műben. Teli energiával átélés­sel kitűnő színészi adottságok­kal az est legnagyobb élmé­nyét nyújtották. Árva Eszter, Bretus Mária egyéni ízű, szí­nes, igazi élményt nyújtó tán­cosok. Megjelenésükkel légkört biztosítanak a színpadon Tóth Sándor és Veöreös Boldizsár minden egyes szerepében ki­emelkedő teljesítményt nyúj­tottak. Uhrik Dóra és a többi táncos is dicséretet érdemel művészi, átszellemült alakítá­sáért. Külön meg kell említeni Végvári Zsuzsa, a Budapesti Operaház balett-táncosának közreműködését, aki Esztergá­lyos Cecilia helyett néhány na­pi próbával átvette a számára különös mozgású, sokoldalú szerepeket. A zenekar kitűnően látta el a számára most már nem any- nyira szokatlan feladatot és külön dicséretet érdemel Sán­dor János fiatal, de igen te­hetséges karmester, akit már jól ismerünk „Európa elrablá­sa” vagy a „Rigolettő” kiváló vezényléseiből is. Hozzáértő, ideális balettkarmester. Külön említést érdemel Vata Emil díszlettervező és Gombár Ju­dit eokszín fl jelmezterveiért. Simon Antal ­immun illllllllll pj llllllllllll Vörös okleveles ápolónők ÍJ ivatás, vagy foglalkozás. "1 Nagy a különbség e két szó között, ami elsősorban tar­talmilag mérhető le. Nehéz meghatározni, hogy melyik munkakör jelent hivatást, vagy foglalkozást. Esztergálni is le­het sok figyelemmel, nagy szakértelemmel, tehát hivatás­szerűen, de lehet felületeseb­ben is, foglalkozásszerűen. Két évvel ezelőtt a Pécsi Or­vostudományi Egyetem kere­tében ápolónőképző iskola kezdte meg működését. Nehéz munlcát, sok felelősséget vál­laltak a hallgatók, akik napi nyolc ómi munka után, délutá­nonként előadásokra jártak. Negyvennégyen indultak és 1962. február 22-én huszonhat hallgató vette át, becsületes munlcájának jutalmát, az ápo­lónői oklevelet. Az iskola hallgatói közül hárman, kiváló tanulmányi eredményük elismeréséül vö­rös okvelevet kaptak. Nagysze­rű teljesítményt nyújtották! Mind a harminc .kollokviumon és a három képesítőn ötös, ki­váló eredménnnyel szerepeltek. A végzett ápolónők mind­egyike bizonyságot tett hivatás tudatukról, de ők az átlagon felüli teljesítményt nyújtották. Magas, karcsú, szimpatikus megjelenésű fictál lány Plell — A MOHÁCSI Gépgyár­ban a 3 millió 300 ezer. forin­tos költséggel létesülő öntöde és fürdő építését még az idén befejezik. — AUTÓBUSZ-várótermet építenek községfejlesztési alap felhasználásával ebben az évben Baranyajenőn. — 500 SZEMÉLYES, ' kor­szerű fürdői 5 millió forin tos költséggel létesítettek a MÁV pécsi igazgatóság fűtő­házának dolgozói részére. — KITŰZTÉK a Pécsvára- don létesülő 12 tantermes Is­kola helyét. Az újonnan léte­sülő iskolához vezető út épí­tését is megkezdte a kivite­lező vállalat. — BORHAMISÍTÁS miatt 500 forintra bírságolta Nagy Berta József hegyszentmárto- ni lakost a helyi tanács. — AZ IDÉN fordul termő­re a villányi termelőszövetke­zet újtelepítésű szőlője. Ezek­ben a napokban holdanként 200—300 mázsa isrtáUótrá'gyát hord ki a szőlőbe a tagság, hogy már az első évben mi­nél magasabb bortermésük le gyen. A MUNKÁSŐR Kamper János 1951 tavaszán beállított az újhegyi főműhely­be. Akkor még vállalati igaz­gató volt. Egykori munkatársai csodál­kozva kérdezték: — Te is hazajöttél? — Haza. Sok szó nem esett. Kamper János egyenruhát és fegyvert kapott, s munkásőr leit. Elindult haza az asszonyá­hoz. Felesége is meglepődött. Kíváncsian érdeklődött: — Te is munkásőr lettél? — Az. — Jól van... Talán humorosak és hihetet­lennek látszanak a párbeszé­dek, pedig igy történt. Nem kérdezett a felesége többet, no­ha tudta, hogy férje nem sze­ret katonáskodni. 1932-ben, amikor behívták, örömtől su­gárzó arccal jött vissza, hogy a szíve miatt felmentették. Nem kedvelte a vezényszót és egyenruhát, s lám, 1957-ben mégis fegyvert kért. Az asszony is kommunista volt.., Általában: amennyire szófu­kar, annyira szemérmes is Kamper János. Legalábbis bi­zonyos dolgokban. Amikor az okokat firtatom tovább, — hogy miért is lépett be a mun­kásőrségbe — kedvetlenül fe­szeng a székén. Arcára van nem szeret Sven kérdé­sekre válaszolni, hiszen olyan természetes ez számára, mint­hogy minden reggel felkel a nap. Inkább a gyerekkoráról me­sél. Arról, hogy már nyolc— kilenc éves korában apja kö­rül settenkedett, ha az a többi bányásszal politizálni kezdett. Apja nem bízott még benne, elkergette, de ő makacsul visz- sza-visszatért, s ha másképp nem ment, elbújt, úgy hallgat­ta a nagyok beszédét. Hogy miért? Egyszerű: min­den munkásgyereket érdekelt a politika. Mindannyiuknak az volt a leghőbb vágya, hogy olyan politizáló emberekké vál junak, mint az apjuk és a töb­bi bányászok. Velük született, a vérükben volt az már. Alig lett sihedemyi, az új­hegyi főműhelybe ment dol­gozni. Kisebb-nagyőbb meg­szakításoktól eltekintve, itt élte le az életét. Itt, a műhely­től nem messze volt a lakása is, itt lakatoskodik ma is. Most is a palatörőtői jött, a gépjaví­tástól. Olajos a pufajkája, s fekete a keze, mintha zsíros koromba mártotta volna. Hej, de hosszú a harminc év! Amikor először lépte át az üzem kapuját, alig volt még a salakdombból valamennyi. Ma? Nagy heggyé nőtt, ő pe­dig meg öregedett, legalábbis u küszöbén áll, hiszen ötvenhat éves mór. Ezért nem lehet csodálkozni a munkatársak kérdésén: „ Te is hazajöttél?” Nem, hiszen Kamper Jánosnak a műhely volt a haza, itt nőtt, férfiaso­don és öregedett meg vala­mennyi barátja. Hová is mehe­tett volna munkásőmek, ha nem ide? Vállalati igazgató korában is visszavágyott közéjük. Éjje­lente, álmában régi cimborái között járt, a műhelyben. Ok negyvenötben is kiálltak. Végigtüntették a várost, kiza­varták a feketézőket a kávé­zóból. ötvenhatban is vagy negyvenen jelentkeztek a rellé meg a többi objektum védel­mére. Nem sokáig volt akkor fegy­ver a kezében. Elvették, le­adatták velük. Most hiába kérnék rá. Kam­per János többé nem adja oda a géppisztolyát. Ö a legöregebb a szakasz­ban — mégis megy. Kúszik, ven a vigyázzm'enetet, lő — ohogy a szolgálat megkívánja Sohasem hiányzik a foglalko­zásról, csak a betegség tudja levenni a lábáról. Munkásőr marad továbbra is. Fényesre tisztítja a géppisz­toly csövét, hadi vakítson, mert akkor odatalál, ahová irá­nyozza ,,. ö MAGYAR Mária, izgatottan nézegeti a né hány perce átvett vörös okle-< velet, solcat dolgozott érte, de megérte. Gyermek korában el­határozta már, hogy orvos lesz. Érettségi után, egyetemi felvétele nem sikerült, ezért választotta a nem kevesebb megbecsülést jelentő ápolónői pályát. Véglegesen nem mon­dott le tervéről, ősszel ismét megpályázza az egyetemi felvé­telt. Ezek után van reménye rá. Fritz Máriának szintén régi vágya, hogy a gyógyítás érde­kében dolgozzon. Eminensen végzett társaival együtt, nem­csak szakmailag képezi magát, németül tanulnak és részt vesz nek a munkásakadémia előada sain is. Amigya Karolina azért is nagy elismerést érdemel, men az érettségit nagy szorgalmá­val, hivatásszeretetével pótolta. Mindhárman sokat segítettek gyengébben tanuló társaiknak, és talán ez is hozzájárult ah­hoz, hogy az iskola végzett nö­vendékeinek tanulmányi átla­ga a dicsérendő négyes szintet elérte. Az ifjú ápolónők az egyetem klinikáin kapnak beosztást. So­kat vár tőlük az orvosi kar, de még többet a gyógyulni vágyó betegek. SCHMIDT ATTILA — 3 MILLIÓ forintos költ­séggel alakítják át Kertváros­ban a volt laktanyái az ősz­szel kezdődő Felsőfokú Vegy­ipari Műszer és Automatika Technikum részére. — AZ ELMÚLT NAPOK zord időjárása miatt a pécsi erdészetben is elakadt a mun ka. Kedden a mecseki erdők­ben újra megindult a fakiter­melés, szerdán pedig a pécsi erdészet 25 tagú női brigádja megkezdi a Mandulásban a facsemeték kiültetését. 'v — TÖBB zánszámadó köz­gyűlésre látogatott el a pécsi földművesszövetkezet vásáro­zó részlege. Nagydobszán 25 ezer, Szentlásztón 20 ezer, Fe lsőszen tmárt ónban pedig 35 ezer forint értékű ruhane­műt vásárolt meg a tsz-tag­ság. — FEBRUÁR 25-én a Bács megyei Vízügyi Igazgatóság öntözési anlcétot rendez Ba­ján. Az ankéton a Baranya megyei, elsősorban az érinteti, mohácsszigeti termelőszövet­kezetek képviselői is megje­lennek. — NYOLC-TIZ nap múlva nagymennyiségű James i­hagymát szállítanak piacra a pécskömyéki termelők. A kedvelt csemegéből mintegy fél millió csomót kíván for­galomba hozni a MÉK ta­vasszal. — A MÁSODIK műszak megkönnyítése érdekében megszervezi a háztól-házig szállítást a Patyolat Válla­lat is. — A DÉL-DUNÁNTÚLI Áramszolgáltató Vállalat üz­letigazgatósága a Pécs-vidéki üzemvezetőségre gépkocsive­zetőt vesz fel, lehetőség sze­rint pécsszabolcsd vagy mesze­si lakhellyel. Jelentkezés: Pécs, Légszeszgyár u. 13. sz. Személyzeti osztályon. 359 1962. február 25-én az új-meesek- aljai művelődési házban de. 10 ólakor diákok részére tart elő­adást a Rajkó zenekar és szólis­tái. BeléDődil 5 Ft 90 A lottó nyerőszámai: A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 8. hétre 4 555 911 darab lottószelvény érkezett be, s ígv egy-egy nyerőosztáljra 1 millió 7d8 466 forint 62 fillér jut A székesfehérvári Városi Színház ban megtartott sorsoláson a kö vetkező nyerőszámokat húzták ki: 14, 35, 37, 58, 87 T árgjTiyeremén y -sorsoláson a 7. heti 1cttó-szé vények vesz­nek véüli l A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom