Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-21 / 43. szám
\ »68. FEBRUÁR 21. ftiAPLO TSz-énekkar Abaligeten Eddig még nem tapasztalt, friss szelek lengedeznek az alig nyolcszáz lakosú község: Abaliget kulturális életében. Idestova harminchat esztendeje, hogy a faluba került Petöcz István, az általános iskola igazgatója. Petőcz elvtárs mindig szívügyének tekintette a íkulturális munkát, s különöse képpen a kárusmozgalmaf. Az elmúlt évtizedek alatt sikerült is kásébb-nagyobb énekkart szerveznie. Titkon azonban mindig az volt a vágya, hogy ezt az énekkart legalább 40— 50 főre növelje, s igazán életképessé tegye. Hiábavaló volt száriban minden törekvése, hosszabb-rövidebb ideig megszakadt a kórus munkája. Van abban valami megkapó, »hogyan a vegyesikórus mai munkájáról, lelkesedéséről beszél az ősz igazgató. Meghatot- tan mondja, hogy amióta itt van a községben, nem sikerült még ilyen szépszámú énekkart összetoboroznia, mert jelenleg már 48 tagja van az abaligeti ve gyeskórusnak. Két éve részt vesznek a kulturális szemléken, a járási és megyei bemutatókon, s mind nagyobb sikerrel. A múlt évben Szigetváron és Bolyban szerepeltek, az idei szemlén ugyancsak részt vesznek. Különös öröm az abahgetmk számára, hogy az idén községükben tartják a körzeti bemutatót március 18- án. Ezután a szigetvári és a szentlőrinci kórussal szerepelnek együtt a járási bemutatón. Márciusban önálló műsoros estet adnak a környező lakótelepeken : Orfűn, Kovácsszénáján és Hetvehelyen. A nyáron .szeretnének ellátogatni a vegyes kórussal a Balatonra, s a szükséges anyagi fedezetet így szerzik meg. A többszólamú énekkar legutóbb a földművesszövetkezet küldöttgyűlésen szerepelt szép sikerrel. Műsoruk változatos, sokszínű, egyaránt megtaláljuk benne a mozgalmi dalo- ' kát, a népdalokat, a klasszikus mesterek alkotásait és a népek dalait. Legkedveltebb számaik: Fel vörösök, proletárok. Fel ti dolgozók, Jövőnk felé, a népdalok közül: Hej, haj, mit tegyünk? Tisza partján, Jól van dolga, Házunk előtt, valamint Lassus Csalogánya, Beethoven: Testvér, Gulyás: Ránk néz című műve, most tanulják Sosztako- vics Béke dalát. A kórust a Pécsi Pedagógiai Főiskola tanára, Hegyi József patronálja, ő látja el őket kottával is. A 48 tagú kórust főként tsz- tagok alkotják, de vannak szép számmal olyan munkásemberek is az énekkarban, akik Komlón, Bakonyán, Szőllősön és a vasúton dolgoznak. Az énekkar hetenként három alkalommal tart próbát: vasárnap délután, hétfőn és szerdán esibe. A községtől távol dolgozó férfiak is szívesen járnak az énekkari próbákra. Ezt mi sem bizonyítja ékesebben, mint az a tény, hogy a munka baindulás előtt; perceket is jól kihasználják. Háromnegyed nyolckor indul a munkásbusz. Abaligetről, az éneSdcari próbák munkanapokon pedig Háromezer fénykép a Hegyhát néprajzi értékeiről A Pécsi Néprajzi Múzeum munkatársai hatodik éve járják fényképezőgéppel a vállukon Baranya néprajzi emlékekben gazdag falvait és készítenek felvételt azokról a tárgyakról, épületekről, munkaeszközökről. viseletekről, bútorokról — amelyek régi hagyományos formákat mutató stílusukkal néprajzi értéket kép viselnek. így az elmúlt évben 2600 fényképet készítettek az Ormánságban. Mohácson és a Mohácsi szigeti tanyavilágban, az idén pedig háromezer fényképen dolgozzák fel a mecseki Hegyhát tíz falujának néprajzi érdekességeit. Ezzel együtt a Néprajzi Múzeum fónykép- archivuma már meghaladja majd a tízezer darabot. A fénykénekhez természetesen mellékelik az ábrázolt tárgyak lelőhelyét és leírását is. Az idén fejezik be a fényképgyűjtemény földrajzi rendezését is, ami után könnyen megállapítható lesz, hogy melyik tájegységről, faluról, milyen néprajzi fényképanyag áll rendelkezésükre. Ez egyben támpontul szolgál a további munkához isiéi hétkor kezdődnék. A munkások részt vesznek a próbákon, s utána mindjárt mennek az autóbusz megállóhoz. Szép missziót teljesít Abaligeten a vegyeskórus. Két éve, hogy a termelőszövetkezet egy gyönyörű zászlót (amelyet a kórus tagjai hímeztek ki) adományozott az énekkarnak. S azóta sok kellemes percet szereztek a dal'kultúra kedvelőinek, sok elismerést kaptak, amiről az emléklapok, oklevelek, dísztárgyak tanúskodnak. De nemcsak esténként vannak együtt a kórus tagjai, hanem a munkában is. A múlt nyáron is szervezetten gyűjtötték fel a termelőszövetkezfet szénáját. Régi igazság, hogy evés közben jön meg az étvágy. így igaz ez Abaligeten is, mert rájöttek az emberek, hogy most már nem elégíti ki őket az énekkar, színjátszó és tánccsoportot is alakítottak, amelyeknek ugyancsak egy- egy lelkes abaligeti nevelő a vezetője. Szép múltja van Abaligeten az iskola furulyazenekamak, amely tavaly Sásdon, a kulturális szemle járási döntőjén az első helyet szerezte meg. A tíztagú furulyazenekar a vegyeskórussal együtt szerepel. | Nagy izgalommal készülnek a | Steinmetz Miklós kulturális szemlére, reméljük, áldozatos munkájuk meghozza a várt sikereiket. (Hamar) Rendelkezés a középiskolai felvételekről Hatvanezer tanúié iratkozhat be első osztályba az új tanévre A Művelődésügyi Közlöny legutóbbi számában rendelkezés jelent meg az 1962— 1963-as tanévi középiskolai felvételekről. Középiskolába jelentkezhet minden olyan nyolcadik osztályos általános iskolai tanuló, akinek félévi tanulmányi eredménye legalább közepes. Az iskolák igazgatóit a felvételi munkában az iskolai társadalmi bizottság segíti, mely véleményező. javaslattevő szerv. A felvételről — a bizottság meghallgatása után. — a középiskola igazgatója dönt. Erről írásban értesíti az általános iskolák igazgatóit, s egyidejűleg visszaküldi a fel nem vett tanulók jelentkezési lapját. A rendelkezés értelmében a felvételek elbírálásakor elsősorban a tanulmányi eredményt kell figyelembe venni, továbbá a közösségi magatar tást és az úttörő-szervezetben végzett munkát is. Az eddig: gyakorlattól eltérően a girrtná zium-társadalmi bizottság egy- időben bírálja el a gimnáziumba jelentkezett, valamint a más középiskolából elutasított, de második helyen ugyancsak gimnáziumba jelentkezett tanulók felvételi kérelmét. Az elutasított tanulók szüleivel az általános iskola igazgatója május 30-ig írásban közli, hogy a társadalmi bizottság miért nem javasolta gyermeküké- továbbtanulásra. A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint a 1962—1963-as oktatási évre a középiskolák első osztályaiba előreláthatólag 60 000 tanuló felvételére nyílik lehetőség. 20 ezer tolltartó, 36 ezer ruhacsipesz A Pécsi Járműkészítő KTSZ- nek kovács, bognár, kádár- részLege van, de legnagyobb részt fatömegcikk gyártásával foglalkoznak. Az idei éves tervük 4 murái forintot tesz ki. Az apiró-csep- rő javítómunkák mellett nagy - mennyiségű a fatömegc.kkeket is gyártanak, még exportálna.: is belőle. 38 ezer darab ruhacsipeszt és nagymennyiségű vállfát szál lítanak Angliába. Nyugat-Né- metország részére pedig 18 069 kefenyelet gyártanak. t A külkereskedelem mellett a belkereskedelem szükségleteit is igyekeznek kielégíteni. 10—■ 12 ezer darab borotvadobost, 20 ezer iskolai tolltartót. 1000 —1500 faragásos óra- és ékszer dobozt várnak az üzeltek. A csomagolásra jól felhasználható fagyapotból 4000 mázsát készítenek a porcelángyár és baromfikeltető részére. Bírósági krónika 6690 forintot lopott Nyékj Elemér beremendi lakos az elmúlt év októberében betöri a beremendi földművesszövetkezet italboltjába és az ott talált 3800 forintot ellopKészülődés a X. Országos Amatőr Filmfesztiválra. A Budapesti Amatőr Filmstúdiók an már készülnek a júniusi országos amatőr fesztiválra. A képen: a klubtagok megbeszélik a forgatókönyvet. MTI Foto: Patkó Klára felv. cil károm 'U{Iáét Gépészmérnököt vagy gépésztechnikust felvesz a Pécsi Kesztyűgyár -Jelentkezni az üzemünk személyzeti osztálymi. 263 Motortekercselő részlegünk vállal soron kívüli tekercse" lésre villanymotorokat és transzformátorokat. Megren delés leadható: Komlói Helyiipari Vállalatnál, Kossuth L. u. 21 tsz. 96 SZÁZHARMINC ÉVE, 1832 tavaszán került fel az első cégtáblájuk a Rákóczi úti „Pintérfürdő” melletti ház homlokzatára. Dédapjuk Vígan József kályhásmester sajátkezüleg helyezte fel, egyrészt hogy áltála a céhmesterek sorába lépjen, másrészt, hogy eleget tegyen atyai nagyapja végakaratának. Ez pedig úgy szólt, hogy egyetlen Vígan ivadék se folytassa a kádármesterséget, amely bajt, szerencsétlenséget hozott az elődökre. Erről a bajról, szerencsétlenségről a kései utó dók csak annyit tudnak, hogy az egykor virágzó, busásan jövedelmező kádárműhely tűzvész martaléka lett, s az elkeseredett ükapa ezek után adta ki tiltó végrendelkezését: „— Senki se folytasson tűzveszélyes mesterséget a családból”. így került hát ki a „kályhásmester” cégtábla, hogy ufana ] 130 éven keresztül a tűz „bör- l Ionét” építsék, formálják az > ügyes kezű unokák, dédunokák S hová, meddig jutottak el? > A. dédapa, Vígan József, > még a rendkívül díszes, cirá- \ dás, pallaster kályhák mestere volt és olyan tökélyre emelte a szakmát, hogy a büszke Zsol- nayak is őt fogadták fel az első Zsolv.ay gyári fazekasok, kályhások tanítására. Később ) a kor ízlésének megfelelően a > „Icasznis” svéd kályháik, a s „straszburger” kályhák még < később a „formázott”, majd * „szecessziós” kályháik 100 éven keresztül a legkeresettebb, a legbecsesebb díszei voltak a belváros jómódú polgárainak. Persze, ennek azért meg volt a maga fortélya. Mert amig más kisebb „kócosabb” kály- hásmesterek hazai nyersanyaggal kínlódtak, ők már mint a Vígan família egyenesen Rima szombatról hoztta a nemes anyagot. Méghozzá vagontéte- lekben. A család dicséretére legyen mondva, hogy apástól, fiústól mindenki kiváló művelője volt a tisztes mesterségnek. Egy 1887-ben kiadott oklevél így tanúskodik erről: „— A pécsi ipariskolák bizottsága és az ipartestület által 1887. június 26—július 3. napjain rendezett iparos tanuló munkakiállításán Vígan József fazekasmester, Vígan József nevű tanulója, a bírálóbizottság dicsérete alapján egy kályha verseny- darabjáért jelen DICSÉRŐ OKLEVÉLLEL tüntettvén ki őt, mint jó igyekezetü és szép reményekre jogosító iparos ifjút készséggel ajánljuk az illetékes mesterek figyelmébe”. Na, hiszen ajánlhatták. Mert ha egyikük, másikuk el is származott néhány évre a Zsolnay- ékhoz, vagy máshova, az onnan biztosan többet hozott haza a házhoz, mint amennyit elvitt hazulról. A tapasztalat- szerzés újra csak a Vígan m&rta. Egy hónap múlva — novemberben — pedig munkahelyéről, a siklósi AKÖV kirendeltségire tört be és a szekrényben talált vaskazettát magával vitte. A kazettát a siklósi várkertben i'elfeszítette és a benne levő 2800 forintot kivette belőle. A lopással szerzett összegekből italozott, szórakozott. A könnyen szerzett pénz — könnyen vész el — szokták mondani s a közmondás ebben az esetben is beigazolódott: letartóztatásakor mindössze 250 forintot találtak nála. A siklósi járásbíróság Nyéki Elemért a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett lopás bűntette miatt 2 és fél évi börtönre és az egyes jogok gyakorlásától 3 évi eltiltásra ítélte, ugyanakkor kötelezték az okozott kár megtérítésére. Fuvarozás — szállítójegy Nagy József fogatos és Gergely Lajos rakodómunkás az AKÖV villányi kirendeltségénél dolgoztak. A vádlottak több személy részére fuvaroztak, azonban Nagy József ezekről a fuvarokról szállító- jegyet nem állított ki. A fuvarokért kapott pénzt egymás- közt elosztották, s ezzel mintegy 3000 forint kárt okoztak) az AKÖV-nek. A siklósi járási* bíróság a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett csalás miatt Nagy József vádlottat 10 hónapi, Gergely Lajos vádlottat 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte és egyúttal kötelezték őket az okozott kár megtérítésére. 1698 iorintoi sikHasztoft Bodzái Endre, a komlói Építőipari Vállalatnál bérkifeze- tőkéní dolgozott. Egyik dolgozójuk fizetését — 1600 forintot — postán feladta Dombóvárra. A posta a címzettet nem találta és az összeget letétbe helyezte. A vádlott később a komlói postahivatalnál jelentkezett és igazolta magst, hogy ő volt az 1600 forint feladója. A pénzt számára visszafizették, de Bodzái az 1600 forintot saját céljaira használta fel. A komlói városi bíróság a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás bűntette miatt 6 hónapi börtönbüntetésre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte, egyúttal kötelezte az általa okozott kár megtérítésére. Tekintettel a vádlott büntetlen előéletére, beismerésére és megbánására, a váró® bíróság a börtönbüntetés végrehajtását felfüggesztette. kát gyarapította. Eladdig, hogy egyidőben már Jugoszláviából is kaptak megrendeléseket, sőt még a tengeren túlra is eljutott a hírük. De ezt már inkább a fazekas tudományuknak köszönhették. Nem lehetett akármilyen hírnevük, amikor egyenesen Ame rikáböl kaptak megrendelést egy „magyar étterem” több mint ezer darabból álló étkészletének elkészítésére. Aztán a követelmény sem volt éppen mindennapi. A megrendelők ragaszkodtak ahhoz, hogy a tányérok, a korsók kézi, illetőleg máz alatti festésűéit legyenek és a világért sem szabálya sak, mert ezzel csak tönkretennék az „eredetiségét”. Más fazekasok talán kétségbeestek volna a furcsa feltételeken, de nem így a Vígan família. Egy kicsit zúgolódtak az amerikaiak kibicsaklcdt ízlésén, álromantikáján, de végül is elkészült a teméntelen görbenyakú korsó, a csálékarimájú cserépedény. A máz alatti festést sem bízták idegenre. Nem haszontalanul tanulta meg egyikük ezt a mesterséget is a Zsolnay gyárban. Mégis a gyár vette ki a kezükből a kályhás és a fazekas mesterséget is. Nem tudtak versenyben maradni a gyárakkal s a szériakályhák, szériaedények lassanként elnyomták az ügyeskezű mestereket. Elnyomták, de nem semmisítették meg őket V OS. A yiGAN ŐSÖK három szí- akaratos utódjai a korongot, a fazonkést, a mintaszekrényeket rég a pincébe rakták. Talán már harminc éve is van annak, hogy utoljára rendeltek rimaszombati agyagot. A híres „céhláda” is rég széthullott már, s lassacskán csak az emlékeiből élnek. Mikor is volt az utolsó rendelésük? Talán hat éve, de az is mi volt? Néhány sima kandalló és a fazekas áruk közül virágcserepek, lekvárosedények. Csupa vásári holmi. Mégse higgye senki, hogy túlságosan keseregnek. Azért száz év alatt sok-sok kályhát gyártottak ám, amelyekből jó- néhányat még ma is ők raknak át, ők javítanak. Az újaktól, a „széria” kályháktól sem fanyalognak, már annál inkább sem, mert azokat hamarabb ki kezdi az idő foga. (Kisebb dicsőségére a gyártóinak). így hál nem hinnénk, hogy a három fivér, névszerint Vigen Ferenc, Vígan József és Vígan Károly makacsságból folytatnák őseik mesterségét. Annál inkább sem, mert a három fivérnek négy fia van, s ahogy hallottuk ők veszik majd át a szép mesterségét. Mert szép és tiszteletreméltó mesterség marad az mindig, amig a Vígan család neve marad a cégtáblán. ■ se P. OU: s4 *
