Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-20 / 42. szám

4 MAPLO 1962. FEBRUAR 2«. A szovjet kormány nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) nem a valóságban mégegy zárt katonai politikai tömb, amely élével a latin-amerikai népek nemzeti felszabadító küzdelme ellen irányul”. Emlékeztetve az . Egyesült Államok és más országok bél­ügyeibe való durva beavatko­zásának tényeire, a szovjet kor mány hangsúlyozza: „nem Kuba próbálja exportálni a forradalmat az Egyesült Álla­mokba, vagy valamely más or­szágba, hanem az Egyesült Ál­lamok exportálja az ellemforra datmat Kubába, és próbál cin­kosokat találni ehhez a latin­amerikai országok között”. A szovjet kormány kijelenti, hogy az Egyesült Államok kor­mánya igen süppedős talajra lép, ha jogot formál magának agressziót szervezni és indítani más ország ellen. „Az Ameri­kai Egyesült Államok mint is­meretes, nem rendelkezik olyan katonai hatalommal, amely lehetővé tenné számára, hogy feltételeket diktáljon más országoknak. A Szovjetunió kormánya megállapítja, hogy a Szovjet­unió „keményen elítéli a Kuba ellenes agresszív terveket”. —- Hangsúlyozza, hogy a Szovjet­unió tudja, hol és mely orszá­gok körül milyen külföldi tá­maszpontok vannak elhelyezve „Ha az Egyesült Államok kormánya fenyegeti Kubát, ak­kor le kell vonnia a következ­tetést azokra az országokra vonatkozólag, amelyeknek te­rületén az Amerikai Egyesült Államok katonai támaszpont­jai vannak. Az Egyesült Álla­mokban egyesek az „erő hely­zetéből” folytatott politikára helyezik a hangsúlyt, folytat­ják a kardcsörtetést, a béke- szerető államok elleni fenye­getőzést. Ennek a bunkónak azonban két vége van. Ha az Egyesült Államok megragadja az egyik végét, akkor más álla mok még megragádhatják a másikat és azok ellen az erők ellen fordíthatják, amelyeket az Egyesült Államok a Szovjet­unió és más békeszerető or­szágok fenyegetésére akar fel­használni.”! Washington el akarja fogadtatni KuMlenes! politikáját a NATO-val A vezető angol konzervatív lapok helytelenítik az USA erőlködéseit Washington (MTI). Nyugati hírügynökségek washingtoni jelentése szerint vasárnap elindult Párizsba Walt W. Rostow, a külügymi­nisztérium tervezési bizottsá­gának elnöke és Kennedy ta­nácsadója „nemzetvédelmi kérdésekben”, valamint Ri­chard N. Goodwin a külügy­minisztériumnak az amerikai államok közötti kapcsolatok kérdésével foglalkozó állam­titkára. Azt a megbízást kap­ták, hogy Párizsban lépjenek érintkezésbe a NATO tanácsá­val és fogadtassák el Kennedy Küba-ellenes politikáját. Mint a Reuter tudósítója megjegyzi, washingtoni kor- .mányköröknek ugyanis az az „érzése”, hogy az Egyesült Államok szövetségesei „nem fogják fel elég komolyan a kubai problémát”, A Kennedy-konmány —■ je­lentik a hírügynökségeik — azt óhajtja, hogy NATO szövetsé­gesed kötelezzék magúkat, tel­jesen megszakítják kereske­delmi kapcsolataikat Kubával. Washington ezenkívül terv­be Vette, hogy „más baráti or­szágokat” is rábír hasonló Kuba-ellenes álláspont elfoga­dására. London (MTI). Vezető an­gol konzervatív lapok helyte­lenítik az Egyesült Államok­nak arra irányuló erőlködéseit, hogy a NATO-t Kuba elleni el­járásba sodorja. A Times washingtoni levele­zője írja: Az amerikai kormány a szö­vetségesek gazdasági bojkott­ját akarja alkalmaztatni Ku­ba eli^r, amivel biztossá ten­né, hogy Castro teljesen a kommunista .világra támasz­kodna. Ez furcsa rögeszme, amit azzal magyaráznak, hogy meg kell értetni Nyugat-Euró- pával és Kanadával, hogy Kuba állandó bosszúságot és gondot okoz az Egyesült Államoknak, és hogy kerülni kell a súrló­dást a NATO-tagok között Ku­ba miatt. Ezért elvárják, hogy Anglia és a többi NATO-tag fogadja el a Punta del Este-i döntéseket. A legóvatosabb washingtoni hivatalos személyek most ke­serűséggel látják be, hogy sok latin-amerikai államot, köz­tük azokat is, amelyek nem szeretik Castrot, felháborítja a kubai beavatkozás, s az az eltökélt szándék, hogy meg- döntik Castrót. Akárhogyan értelmezzék a Punta del Este-i döntés számarányát, azok a kormányok, melyek Latin-Amerika határozott többségét alkotják, tartózkod­tak a nyilatkozattól. A nyugat­európai beavatkozást sürgető legújabb javaslat csak növel­heti ezt a felháborodást. A Daily Telegraph washing­toni tudósítója jelenti: Anglia és a többi NATO-tag számára rejtély az Egyesült Államok új hajszája, amellyel unszolja őket, hogy bojkottál- ják Kubát. Amerikai diploma­ták leckéztetik a nyugati tu­dósítókat, hogy a NATO-álla- mok szemlélete túlságosan fa- tornyos, és hogy többet kelle­ne törődniük a kommunista beszűrődéssel, A NATO-tagok azonban alig tehetnek bármit a szolidaritás kimutatására. Talán még néhány kereskedel­mi ellenőrzés még élesebb Castro-ellenes beszédek segít­hetnének valamit. ü Pravda cikke Hruscsov legutóbbi favas'atának nyugati Visszhangjáról A Pravda hétfői számában V. Ovcsinnyikov rámutat, vi­lágszerte élénk visszhangot váltott ki Hruscsovnak az a javaslata, hogy a tizennyolcha­talmi leszerelési bizottság kor­mányfői szinten kezdje meg tárgyalásait. Ugyanakkor befo­lyásos nyugati körökben a ja­vaslat zavart okozott, ami nem véletlen. Ez az újabb szovjet kezdeményezés összezavarta azoknak kártyáit, kik arra számítottak, hogy a genfi tár­gyalásokat egyszerűen csak a soronkövetkező diplomáciai manővernek tekintsék, ame’j7- nek célja: elterelni a közvéle­mény figyelmét a nukleáris kí­sérletekről a Karib-tenger és Délkelet-Ázsia térségében ész­lelhető háborús készülődések­ről és arról az újra felélénkült lármáról, amelyet a „Nyugat- Berlinbe való szabad bejutás" ürügyén keltenék. A nyugati uralkodó köröket különösen az idegesíti — írja a Pravda szemleírója —, hogy emlékezetes üzenetét Hruscsov nemcsak Kennedyhez és MacMillamhez intézte, hanem a leszerelési bizottságban részt­Eurőpa-szerte súlyos károkat okozott a vihar vevő valamennyi ország v tőjéhez, vagyis nyolc sémiéi ország vezetőjéhez is. reagált olyan sietve az ame: ■kai külügyminisztérium, min egy megadva a burzsoá sajt hangját a szovjet javaslatoké kapcsolatban. A Pravda ezzel összefü ben a New York Times-1 idé: ! amely szerint az Egyesült Álla I moknak Indiában, Burmába | Brazíliában. Mexikóban, Svéd országban, az Egyesült Ara Köztársaságban. Etiópiában é Nigériában — vagyis a tizen nyolchatalmi értekezlet semle ges tagországaiban — működ nagyköveteit megbízták azzal hogy eme országok kormánya: ,val ismertessék az Egyesül Államok álláspontját és felhív ják azokat Hruscsov javastoá nak visszautasítására, vágj7 reg alábbis késleltessék a pozitív választ. A Szovjetunió ezzel az újabb javaslatával bizonyosságot tett arról, hogy őszintén véget akar vetni a fegyverkezési hajszá­nak. Mivel bizonyíthatják őszinteségüket e kérdésben a nyugati hatalmak? Talán azzal hogy valóságos „védelmi vona­lat” építenek ki a szovjet kez­deményezés ellen, amelynek pedig egyetlen saemmellá tható célja, hogy a leszerelés prob­lémáját kimozdítsa a holtpont­ról?! Nagyszabású bábetüntetés Müaníbaa A múlt hét végén Milánó" ban nagyszabású munkástalál­kozót tartottak, amelyen Olasz­ország minden részéből, mint­egy ezer nagy- és számtalan közép- és kisipari vállalat munkásságának képviselői vet­tek részt. A találkozó felhí­vott a békeharc fokozására. A határozat szerint az olasz munkásosztálynak mindent meg kell tennie azért, hogy 1962-ben a béke ügye győze­delmeskedjék a földön. A találkozót nagy munkás­tüntetés követte. A milánói üzemeik mintegy 30 000 dolgo­zója, parasztok és értelmisé­giek tömege vonult fel vasár­nap. A felvonulást nagygyűlés zárta be, amelynek szónokai és résztvevőd követelték az idegen területeken levő külföl­di támaszpontok felszámolá­sát, sürgették, hogy a közel­jövőben tartandó genfi lesze­relési tárgyalásokon az olasz küldöttség egyértelműen és világosan foglaljon állást a szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelés megvalósí­tása mellett. Végül követelték, hogy az elkövetkezendő na­pokban megalakuló * új olasz kormány folytasson békepoli­tikát HAMBURG Nyugat-Nómetország északi partvidékén több mint 25 000 katona bevonásával gyorsított ütemben folynak a mentési és romeltakarítási munkálatok a másfél évszázada legsúlyosabb vihar és árvíz után. Az 1 millió 800 ezer lakosú Hamburg vá­ros egyötöde víz alá került és a hajléktalanok száma megha­ladja a 40 000-et. Hétfő hajna­lig Hamburgban 107 holttes­tet találtak A hamburgi kór­házakban 240 sebesültet ápol­nak. Njuigat-Németországban a vihar és az árvíz következté­ben 252 személy vesztette éle­tét, vagy eltűnt. A teljes vesz- teséglisitát azonban csak napok múlva állíthatják össze. Az emberek tízezrei immár har­Egy amerikai újságíró leleplezései az amerikai militarizmusról A Pentagon {.obby-istái Ez az egyenlőtlenség min­denki előtt nyilvánvalóvá lesz, ha megismerkedik azzal a fo­lyamattal, hogyan hatol be mindenhová a katonai vezető­réteg. 1400 nyugalomba vonult magasrangú tiszt igen könnyen jó helyet talált magának, ahol busás jövedelemhez juthat. S ez csupán egyik jellemvoná­sa korunknak. Valószínűleg az egész országban nein akad olyan na ív ember, aki elhinné, hogy ezek a tisztek mind ipa­ri zsenik. Természetesen né- háriyan közülük ismerik a leg­újabb fegyverfajtákat és isme­reteik hasznosak a fegyver- gyárosok számára; többségük azonban nem hozzáértése miatt kap jól fizetett hivatalt a részvénytársaságoknál, ha­nem ismeretségeiért, a Penta­gonnal való kapcsolataiért. Douglas szenátor egy alka­lommal kijelentette: „amikor a katonai . megrendeléseken dolgozó részvénytársaságok magasrangú volt tiszteket szerződtetnek, hogy azok tár­ttá olásokat folytassanak egyko* rí bajtársaikkal, akiket gyak­ran maguk léptettek elő a hi­vatali ranglétrán, — akkor sokszorosára növekednek a visszaélések lehetőségei”. A Hebert bizottság doku­mentumokkal támasztotta alá ennek a nézetnek a helyeségét. Rickover al tengernagy, az atomtengeralattjáró atyja ki­jelentette, hogy a nyugalomba vonult 1400 tiszt helyét ma „olyan emberek töltik be, akik legközelebbi barátai voltak. A második világháború óta eltelt évek alatt a katonai kö­rök befolyása gyakorlatilag minden minisztériumra kiter­jedt. 1953-ban 9 hadseregtá­bornok és 58 ezredes kapott beosztást polgári intézmé­nyekben. 1957-ig már körülbe­lül 200 tábornok és tenger­nagy dolgozott a kormányap­parátusban, nemzetközi és egyéb szervezeteknél; hasonló kinevezést kapott 1300 ezredes és hasonló rangban levő ten­gerésztiszt, valamint 6000 ala­csonyabb rangú tiszt is. A köz­társaságáért! Left Metcalf (je­lenleg Montana állambeli sze­nátor) egyike volt azon keve­seknek, akik felemelték tilta­kozó hangjukat a kongresszus­ban, A szenátor 1956 márciusá­felelő vezetőknek kezdtük te­kinteni azokat, akik a régi diplomáciai módszerekben és a tárgyalásokban legalább re­ménysugarait kerestek. Ma csak azt tekintjük józan em­bernek, aki azt vallja, hogy az egyetlen kiút — a pusztítás. A hivatalos vonal Hivatalos irányvonalunk — militarista irányvonal: min­denben keményeknek kell lennünk; még csak gondolnunk sem szabad arra, hogy aíkár egy lépést is tegyünk vissza­felé, annak ellenére, hogy a világpusztulás kockázatáért legfeljebb Kimoj és Macu sziklás kínai szigetecskéket, vagy laoszi feudális birtoko­kat kaphatunk „kitüntetésül”. A nemzet és a világ legelső- rendűbb érdekei egyre jobban az országunkban kialakuló helyzettől függnek; az ésszerű cselekedet elveszítette jelen­tőségét. Bármely olyan javas­lat, hogy legalább meg kellene vitatnunk a csapatok kölcsö­nös kivonását Közép-Európá- ból a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében, bármely célzás arra, hogy egyszer előbb-utóbb el kell ismernünk egy olyan hatalom létezését Ázsiában, melyet vörös Kíná­nak hívnak, — pusztán e ja­vaslatok említése ma már a „békülékenység” megbélyegző kifejezését vonja maga után. Még Kennedy új kormányá­nak tagjai is, akik — úgy tű­nik — demonstrálni akarták legalább a józan ész marad­ványait, kénytelenek voltak kijelenteni, hogy az efféle ja­vaslatoknak semmi közük sincs szándékainkhoz. így is cselekszünk. Külpolitikánk „Maginot-vondllá” változott, ahol megerősödött a katonai vezetőréteg, melyet nagy erők támogatnak és bátorítanak — ipari máonásaink és monopo­lista sajtónk. (Folytatása következik.) madik éjszakájukat töltötték az árvízzel körülzárt házak fel ső emeletein vagy padlásain A hatóságok légiúton gondos­kodnak ellátásukról. SHEFFIELD. A vihar Angliában, különö­sen Sheffield térségében oko­zott nagy pusztításokat. Hiva­talos közlés szerint a nagy ipar város épületeinek kétharmada megrongálódott. Több mint száztízezer ház szorul javításra vagy újjáépítésre. HÁGA Schiermonnikoog-szigetén ka tonákat vezényeltek ki a helyi gátrendszerben keletkezett 60 méteres rés betömésére. A Reuter-Iroda jelentése sze­rint a viharban több holland, dán, nyugatnémet, norvég, és más hajó elsüllyedt, vagy erő­sen megrongálódott. SALZBURG AP-jelentés szerint Salzburg közelében mintegy ezerötszáz külföldi rekedt a hólavinák ál­tal körülzárt hegyvidéki mene­dékházakban. Stájerországban és Karinthiában éppúgy, mint Alsó-Ausztriában és Burgen- landban hótorlaszok akadályoz zák a közúti közlekedést. Szeretett férj, édesapa, após nagyapa, testvér Wölfel Gyula nyugdíjas február 18-án 67 éves korában elhunyt. Temetése 20-án. fél 4 órakor lesz a pécsbányate- lepi temetőben. 20J. A gyászoló család Szeretett férj, testvér Könnye Lajos nyugdíjas február 18-én 78 éves koráTían elhunyt. Temetése 21-én, szer­dán 2 órakor lesz a köz­temetőben. 198 A gyászoló család. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett kislányunk, uno­kánk Szilágyi Tünde február 15-én 3 hónapos korá­ban elhunyt. Temetése feb­ruár 21-én, szerdán fél 4 óra­kor lesz a köztemetőben. Nyina Hruscsova beszéde az USA rádióhallgatóihoz Nyina Hruscsova, a szovjet kormányfő felesége a moszkvai rádióban beszédet mondott az Egyesült Államok rádióhallga­tói számára. Mint a szovjet— amerikai kapcsolatok intézeté­nek alelnöke fordult az ame­rikai hallgatókhoz. Sürgette, hogy a béke minden őszinte hí­ve, köztük minden ország asz- szonyai fogjanak össsze a fegy­verkezési verseny megszüntető séért és harcolják ki, .hogy minden fegyvert süllyesszenek az óceánba­fl kis De’phíne Renald elveszlelte íélszemét Az OAS plasztikmerénvleté- nél súlyosan megsebesült négy­éves Delphine Renald jobb­szemét nem tudják megmente­ni az orvosok. A balszemén végrehajtott műtét eredménye csak néhány nap múlva válik ismeretessé. Az orvosok remé­lik, hogy a kislány nem vaku] meg teljesen. 200 A gyászoló család KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetét mondunk mind- azoknak, akik Bérezés Lajos temetésén megjelentek. Kü­lön megköszönjük az Erzsé- bet-teleci és Pécsbánya-tele- pi pártszervezetnek a szép búcsúztatást és a koszorúkat, özv. Strautman Henrikné 202 Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, Nagy­anyánk, dédanyánk özv. Róbert Lászlódé Horváth Erzsébet február 18-án 92 éves korá­ban elhunyt. Temetése feb­ruár 20-án. kedden délután 4 órakor lesz a pécsszabolcsi temetőben. 197 A gyászoló család. Szeretett édesanyánk, anyó­som, nagyanyánk, dédanyám, testvérünk és kedves roko­nunk Wasztrovszky Lászlónk Feiszli Katalin 73 éves korában elhunyt. — Temetése február 22-én, csü­törtökön 3 órakor lesz a köz­temetőben. 199 A gyászoló család. köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett halottunk id. fi óbor Imre temetésén megjelenésükkel, virágok és koszorúk küldésé­vel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetét mondunk a Pécsi Élelmiszer- kereskedelmi Vállalat és a Pé esi Széntröszt pénzügyi és számviteli osztály dolgozóinak 195. A gyászoló család. ban kijelentette: „Már van tá" homokunk a bevándorlási és állampolgárságí hivatal veze­tőségében. Van tábornokunk a kisebb kaliberű vezetők között is. Azt hiszem, a polgári hiva­talnokoknak jól esne, ha főn­ként ők is megjelenhetnének ott.’’ Ezek a polgári hivatalnokok azonban gyorsan eltűnnek a színről. Egyre kevesebb lesz a számuk azokban a hivata­lokban, amelyekben valamikor osztatlanul ők voltaic az urak. És ez különösen érvényes a külügyminisztériumra, ahol nemsokára divattá válik az a mondás, hogy a külügyelcet ka­tonák intézik. A „Washington Star” 1947 februárjában írta: „A külügyminisztériumban ve­zető beosztásba került 20 ember közül tizen az utóbbi néhány hónap kivételével ka­tonai szolgálatot teljesítettek.” A katonáknak a diplomácia szent szférájába történt beha­tolása csupán egyetlen dolgot eredményezhetett: külpoliti­kánknak militarista politikává kellett válnia, ki kellett belőle vesznie a tárgyalások szelle­mének ... És ez így is történt. Katonai támaszpontokkal vettük körül Oroszországot; militarizáltuk Nyugat-Németországot; John Foster ' Dulles ezenkívül még Japán remilitarizálására is tö­rekedett, — ezt a célt csak azért nem érhette el, mert Hirosima és Nagaszaki után a'z egykor harcias és kardcsörtető japánok bizonyos „megmagya­rázhatatlan” ok miatt a béke híveivé váltak. Előbb Truman, majd Eisenhower elnöksége alatt a „feltartóztatás” poldti- káiára vittük át a hangsúlyt. S bár világossá vált, hogy ez az irányzat öngyilkossághoz vezet, mégis tovább hisszük, hogy külpolitikai csillagunk — a. „tömeges bosszút” szolgáló különböző katonai eszközök összessége. A kardcsörtetés körülményeid között meg, nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom