Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-23 / 18. szám

2 Píl 1962. JANUÁR 23. Magyar «»ség utazott Párizsba Hétfőn reggel Révész Miklós­sal, a filmfőigazgatóság vezető­jével az élen, magyar fiítonlkiül- döttség érkezett Párizsba. A küldöttség tagjai Marton End­re, a Nemzeti Színház rende­zője, Szemes Mihály filmren­dező, Bara Margit, Szabó Er­nő és Kállai Ferenc színmű­vészek. A magyar filmművészek kép viselői a párizsi magyar film- napokra látogatnak a francia fővárosba. A filmnapok műsorán az Alba Regia, a Hannibál tanár úr, a Katonazene, a Két félidő a pokolban című játékfilmek és több magyar lövidfilm sze­repek Ili fitteket MM a larasica Harminc holdas kertészetet létesítenek Magyarbólyban Nyolc melegágyat, tíz hollandi ágyat készítenek — Mégérkezett az öntözőberendezés Nem nagy, de bővizű patak a Karasdca, vize még az aszá­lyos nyarakon sem szárad ki. Forrása a Keleti Mecsekben fa kad s átszelve a pécsváradi, mohácsi, siklósi járást meg az országhatárt Kiskőszegnél öm­lik a Dunába. Ezt az utat te­szi meg évtizedek óta, soha ki nem apadva. De mi hasma? Aszályos nyarakon mégis ki­sültek partjain a földek, a Du­na meg csak vitte kincset érő vizét a tengerig. A Steinmetz Miklós kulturális szemlére készülnek a beremendt fiatalok A beremen dá KISZ-fiataJak megkezdték a készülődést a Steinmetz Miklós kulturális szemlére. A szemlén: népi tánccal, szavalattal, színját­szócsoporttal szerepelnek. Fő­próbáját már megtartották, amely jól sikerült. Putterer Vera saját versét szavalta, Csauth Mária ugyancsak né­hány költeményt keltett élet­re. A tánccsoport, amelyben a határőrség katonái is aktívan tevékenykednek, s amely részt vett a szövetkezetek járási kulturális szemléjén, a máso­dik helyezést érte eL így re­mélhetőleg majd a Steinmetz Miklós szemlén sem vallanak szégyent a tánccsopomt tagjai. A cementgyár főkönyvelője, Ka«y István foglalkozik a színjátszókkal, ügy tervezik, hogy a határőrség fiataljaival együtt mutatják be Salamon Béla Kaszárnyában, laktanyá­ban című jelenetét. Beremenden két tánccso­port van, a felnőtt csoportnak 12, az ifjúságinak pedig 24 tagja van. Minden hét csü­törtökjén 7-től 10-ig tartják a próbákat. Ez a tánccsoport már korábban is jó hírnevet szerzett a beremendi KISZ- szervezetnek. Tavalyelőtt járá­si elsők, tavaly megyei máso­dikak lettek. Most alakult meg az irodal­mi színpad is Beremenden. Az első bemutatkozásukat far­sangra tervezik: szórakoztató, vidám műsor összeállításán törik a fejüket. így volt ez egészen a leg­utóbbi évekig, amíg a Karasi- ca partján létre nem jött az első nagyüzemi kertészet. A szederkényi Kaxasica Gyöngye Tsz használta fel először a pa­tak vizét öntözésre s már az el ső évben 200 mázsán felüli pa­radicsom-termést ért el. Azu­tán egyik falu a másik után tért át az öntözésre és most ebben az évben neki készülő­dik Magyarbóly is. Sok gonddal, vesződséggel jár egy nagyüzemi kertészet létesítése. Sok minden kell hoz zá. főleg ha azonnal öntözésre is berendezkednek. Egyedül a Karasica meg a partjain lévő föld van adva, a többit úgy keli megteremteni. A kertészt, Kovács Imrét Kémesről hívták át Magyar- bolyba. \ Jött szívesen, mert igv közelebb került a család­jához. Irányításával már janu­ár első napjaiban megalakítot­ták a 30 fős kertész brigádot s azonnal megkezdték az előké­születeket. Hat férfi és 24 nő van a brigádban. A férfiak dol­ga a palántanevelés és öntö­zés. most pedig ezekben az enyhébb napokban ássák a me legágyak helyét Nyolc meleg­ágyat és tíz hollandi ágyat ké- | szíténak az első évben. Ezen­kívül már egy hajtató házat is építettek, csak amolyan egy­szerű házi kivitelűt, de a cél­nak jól megfelel. S ami a leg­nagyobb gond volt beszerezték már a melegágyi ablakokat is. Holdanként 20. összesen 600 melegágyi ablakot használnak majd. 21 kertész brigád asszonyai sem tétlenkednek, fonják a melegágyi nádtakarókat. A ker­timagvak jelentős részét már elvetették, bújik a palánta, egyszóval az egész kertészeti brigád készülődik a tavaszra. — Az idén csak 30 holdon kertészkedünk, de ebből 17 hol dón elő- és utónövényt is ter­melünk — tájékoztat a tervek­ről Kovács Imre. — Jövőre már, persze ha az első év si­kerül, 100 holdas lesz a kerté­szet s akkor csőkutakat is fú­runk. Nem azért, mintha nerc volna elég víz a Karasicában de a távolabbi táblákra költ­ségesebb a víz oda vezetése mintha csőkutat fúrnánk. Máa az első évben primőr áru ter­melésére rendezkedünk be. Eb­ben van a nénz a rn-iimőr ám Ennek az irodalmi estnek — mint dr. Németh Antal el­mondotta bevezető beszédében — az volt a feladata, hogy ér­zékeltesse a „Nyugat” folyó­irat irodalmi levegőjét, hangu­latát, bemutassa a „Nyugat” legjelentősebb és legjellem­zőbb költőinek, íróinak műveit Füst Milán, akit a Művelő­dési Ház az irodalmi estre meghívott, betegsége miatt nem jöhetett éL Elismerésre méltó ötlet volt a „nyugato- sok” életére emlékező szavait őrző hangszalag megszerzése és lejátszása. Dr. Németh Antal bevezető­jében a „Nyugat” szerkesztői­nek és Íróinak három és fél évtizedes tevékenységét ma­tatva rámutatott e folyóirat és írógárdájának polgári korlátái na, amelyek elválasztották a munkásosztály haladó mozgal­maitól. Méltatta azonban a fa­sizmussal szembeni ellenállá sát. attól való elkülönülését, ■ a humanitás jegyében meg­nyilvánult haladó tendenciát, is Az előadott művek kiválasz­tása valóban azt a törekvést mutatta, hogy a közönség íze­lítőt kapjon mind a „l’art pour l’art”, mind a haladó polgári gondolatokat tükröző irodakén bél. Az irodalmi műsor utolsó, negyedik részében érte el a leg magasabb hőfokot Koós Olga, Juhász Gyula: „A munka”. Dobák Lajos Illyés Gyula: „Nem menekülhetsz” Bánffy György Babits Mihály: „Jónás könyve” című versével mutat­ta be előadóművészetének leg­javát, míg Szabó Ottó az első inn nnv ■EH lg! iiillllinlSIISSIiiiHiiiiii iiilllliüi! értékesebb, mint a komexsz, tömeg zöldség. — Már február végén, már cius elején piacra szeretnénk menni a hónapos retekkel, sa­látával. Július első napjaiban paradicsomot adunk és papri­kát. Az uborkát tápkockában neveljük és már májusban ki­visszük a piacra. Ez persze a tagok jő munkáján múlik, de azzal nem lesz baj. Csalt rö vid ideje vagyok itt. de mond hatom, hogy a magyarbólyi tsz tagok igen szorgalmasak, lehet velük dolgozni. Megérkezett már az öntöző berendezés, a legkorszerűbb esőztető megoldás. Egy nap alatt három holdat tudnak ön­tözni s így 10 naponként az egész kertészet sorra kerül. Három helyen emelik ki a vi­zet a Karas icából. A baj csak az, hogy időnként nagyon za­varos a patak, ilyenkor nem lehet a vizet a levelekre ráper- metezni. Ezért rendezkednek be barázdás árasztó öntözésre is. — Rné — Keskenyek a pécsi járdák? Ez általában véve olyan objektív tény, amivel szemben ne­héz lenne ellenérvet állítani. És mégis vitatkozom, állítom, hogy a {orgalomtál és a méterbeli szé­lességtől függetlenül bizonyulhat egy jár­da keskenynek és járhatónak. Példa erre a kö­vetkező. Másod ma­gammal megyek a Rákóczi úti járdák legszélesebb pont­ján, amikor velünk szemben dübörög legalább hat ifjú da lia. Ok hatan, mi ketten. Mi lesz eb­ből a mérkőzésből’’ — Először még csak látszik soraikban némi tétoiázás, mintha egyik bs, má sik is utat akarna engedni, de csakha­mar úrrá lesz raj­tuk a férfias szi­lárdság. Gyengébb- nemű társam, aki nem bírja a pillana tokig tartó, de ide­gekre menő küzdel­met. lelép az úttest re és én önkéntele­nül követem. Ahe­lyett, hogy utat tör­tünk volna magún rC nak. így hát meg­tisztelnek bennün­ket a gyengének, a ve-sztesnele járó „göndörkacajjal”. Másik alkalom­mal egy valamivel keskenyebb utcán sétálgatunk. Eső uta ni áradás, az úttest re az elmerülés ve­szélye nélkül most nem lehet lelépni. Jönnek velünk szem ben sorba az „önfe­ledt” útfoglaló1: -tár masával, négy: övei egymás melleit és természetesen "gytk sem akarja meg­alázni magát íz utat-engedéssel. De most már éber va­gyok. Módszerese t félrelököm egyikei is, másikat is, ho'jy utal csináljak a ma göttem jövőknek. És mi az eredmény? — Először megdöhbe-- nelc, azután villám­gyorsan - lm lát ii 1c. hogy nekünk vau igazunk, ha mi is <. járdán akarunk köz lekedni. És sorra bocsánatot kérnek. Tehát nem kesko- nyek o pécsi Csak nevelés kér­dése. B. S. BánYászszerenesétlenséü Mizscríin A Nógrád megyei mizserfai bányaüzem 7-es lej (aknájában szombaton sújtólég-robbanás történt A robbanás következ­tében a környező munkahelye­ken az oxigén ehasználódott és a lent dolgozó nyolc bányász meghalt A távolabbi munka­helyen dolgozó két gépkezelő a légnyomás következtében köny nyebb sérülést szenvedett. Ä szerencsétlenül járt bányászok hozzátartozóinak megsegítésére és a bányászok temetésére in­tézkedés történt. A robbanás okának vizsgálata folyik. Vasúti baleset A MÁV Vezérigazgatóság közli, hogy január 22-én, a kora reggeli órákban Cegléd- bercel—Csemő és Cegléd álló mások között egy mozdony a jelzőnél álló tehervonat végé­be ütközött. A baleset következtében Gulyás József, a tehervonat zárfékezője életét vesztette. Több kocsi megrongálódott, s így néhány órára forgalmi akadály keletkezett. A baleset okainak vizsgá­lata folyik. — NÉMET kötőkönyvek érkeztek és a napokban né­met divatlapok érkeznek a postai divatlapboltba. — 1299 HIZOTTSERTÉST értékesítettek 1961-ben a pé­csi termelőszövetkezetek. — UJTIPUSU, puha senés felsőbőr gyártására térnek át március 31-ig a Pécsi Bőr­gyárban. — NAGYVÁRADRA és Kolozsvárra autóbusszal ki­rándulást szervez a pécsi IBUSZ-iroda. Az indulás ide je: március 15. — 2 MILLIÓ 100 ezer fo­rinttal teljesítette túl a múlt évi hálózaitíejlesztési tervét a Gázmű. — A BŐRIPARI szakmun­kások utánpótlásának biztosí­tása érdekében 20 tímár ipari tanulót szerződtet ebben az évben a Pécsi Bőrgyár. — A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipar! Dolgozók Szak- szervezete Baranya megyei Bi­zottsága január 24-én délután fél « órai kezdettel a Szakszerveze­tek és a KISZ Művelődési Otthon ban az Európai Áruházi Dolgo­zók budapesti konferenciája al­kalmából nagygyűlést rendez kül földi delegációk részvételével. A programban beszámoló szerepel, az Európai Áruházi Dolgozók konferenciájáról, amelynek elő­adója Szász Ferencnél a KPVDSZ titkára lesz. Ezután kerül sor a külföldi delegációk vezetőinek felszólalására. <36.j A® amerikai fájl megkülönböztetésről A legrégibb és legismertebb ame­rikai értelmiségi klub, a washing­toni Cosmos Club botránya nagy port vert fel nemcsak az ország­ban, hanem nemzetközt viszony- tatban is. A klub ugyanis vissza­utasította az Egyesült Államok külügyminisztériuma egyik ™a- gasrangú tísrtvlselöléneifc. Ctrl Rowaibnek felverteit kérelmét,- mert az néger. Az esemény halla­tára az Egyes-ült Állomok indiai nagykövete. Kenneth Galbraith azonnal ktiéne-t-t .a klubból. Kilé- - pésekor a nagykövet közölte a klub vezetőségével, bogy Kennedy elnök, aki nemrégiben folyamodott a tagságért, szintén visszavonja kérelmét. Több ismert személyiség — Tudja, miért nem jött el? — Bizonyára más dolga akadt... — Nem. Mert Anna elhagyta a várost. Megszökött. — Hová? — riadt fel Koltá- ban a lelkiismeret. — Pontosan nem tudjuk. Talán a fővárosba. — Érdekes... — motyogta Kolta, de aztán már újból ön­magára talált, fölényes lett. — Ha szabad tudnom, miért mondja el mindezt pont ne­kem? — Nem érzi, hogy maga is felelős ezért a lányért? A ma­ga cikkei is hozzájárultak ah­hoz, hogy Anna olyan válságba kerüljön, amiből nem talált jobb kiutat, mint a szökést...?! — Kérem, én újságíró va­gyok. Megírom a napi esemé­nyeket. Ki gondolna arra, hogy egy kis cikkecskéből ilyen ka­lamajka keve-'dik?!... Külön­ben pedig én sajnálom a leg­jobban, hogy így történt.., Anna rendkívül rokonszenves, okos, szép lány ... Bevallom, rám is nagy, hatással volt... Szóval helyben. vagyunk! Kezdődik a vallomás! — Annál inkább! — csattani fel a hangom, talán a kelleté­dnél éksebben. — Akkor miér! hagyta magára? Miért nem tö­rődött vele? — Mi akar ez lenni? Felelős- EégrevanéA? — emelte fel a hangját most már Kolta is. — Milyen címen? Különben Is ott volt Péter, az udvarlója ... Nekem tetszett Anna, ennyi az egész. De erről ő nem is tu­dott! — Az mindegy. A lényeg, hogy maga is részese Anna tragédiájának. Maga segíthe­tett volna, látnia kellett, hogy egyedül van ...! Kolta egy pillanatra elme­rengett. Talán Anna segélyt- kérő arcát látta, ahogy ott ült apja mellett a Kacsában ... Igen, ült és nézett... Talán Koltára? Vagy csak bele a vi­lágba? ... Ha akkor Kolta nem a darabjára gondol, hanem ar­ra, hogy már másnap kellene beszélni Annával, talán még segíthetett volna... De neki másnap Darabossal volt rande­vúja, a darab miatt, így Anná­val csak csütörtökre beszélte meg a találkozót. Csütörtökön pedig Anna már messze járt... — Ne fölényeskedjék, fiatal­ember! — torkoltam le Koltát, az idősebb és tapasztaltabb férfi kölcsönzött jogán. — In­kább segítsen. — Mit tehetek) niusi délutánon bejegyezte Kutor Anna nevét Aztán mégis Kolta Károly zökkentett ki a kátyúból. Előbb azonban beszéltem még Péterrel is. Találkozásunk rö­vid volt és — mondanom sem kell talán — eredménytelen. Előzetes telefonbeszélgetés után az egyetem előtt vártam rá. Jött és megállt, mint aki itt, az egyetem bejáratának forgatagában, amúgy kutya­futtában kívánja lebonyolítani a beszélgetést Kérdésem kissé váratlanul érte, de nem zökkent ki meg­szokott nagyképűségéből. — Én szerettem Annát — mondta nagyon megfontoltan. — De én reális alapokon álló ember vagyok. Rájöttem, hogy nem illünk össze Annával. — Arról tud, hogy mi tör­tént Annával? — Nem ... De őszintén szól­va nem is bántam különöseb­ben, hogy Anna... hogyis mondj am... szóval: dobott ö túl komoly lány, én is az vagyok. Melíém egy vidám, derűs nő illik __ E z a vidám, derűs lány, mintegy végszóra meg is je­lent. Éva volt A lépcsőkön fu­tott le hozzánk. Rámnézett. Nem tetszhettem neki, mert fintort vágott felém. Beleka- rott Péterbe. — Ne haragudjon, de mozi­jegyünk van! — kiáltotta és magával ragadta Pétert — FEBRUÁR 15-re éli ré­szül a Pécsi Fodrászipari V d laiat korszerűvé átalakított Kossuth Lajos utcai üzlete. — 2 MILLIÓ forintot uöP ebben az évben a váróta­nács Pécs bitumenes útjai­nak, járdáinak karbantartá­sára. — 100 EZER forintos 1 ölt- séggel korszerűsítik a köz- gazdasági technikum elektro­mos berendezéseit ebbe-’ az évben. Üzoi gat m as huh adek gyűjtők Pécs város úttörő! és kisdobo­sai az i9Bl—62-es tanév e!s5 félévé ben szorgalmas munkát végeitek a hulladékgyűjtésben. A MÉH részére átadtak 132 654 kiló vasat, 3149 kg femet, 11 635 kg papírt és 9637 leg rongyhulladékot. A hulladékgyűjtésben kiemel­kedő eredményt értek el a péct- szabolcsl Török István úttörő­csapat tagjai, akik átlagosan 74 kiló vasat. 3,5 kiló papírt és 5,63 kiló rongyot gyűjtöttek egybe. Wagner András az iskola VII. osztályos tanulója egymaga 1560 kiló vasat, 12 kg fémet. 62 kg papírt és 147 kg rongyhulladékot gyűjtött össze és ezzel kiérde­melte az iskola legjobb hulla­dékgyűjtő úttörője címet. Az Egyetem utcai Kállai Éua úttörő­csapat tagjai több mint 23 ezer kiló vashulladékot gyűjtöttek össze. A pécsi úttörő-csapatok a má­sodik félévben te folytatják a hulladékgyűjtést és az érte ka­pott pénzt nyári táborozásokra, az úttörőszobáit felszereléseinek gazdagítására fordítják. <“ DR. HUTH TIVADAR országgyűlési képviselő ja­nuár 25-én délután 4—7 óráig az Urológiai klinikán (Mun­kácsy M. u. 2.) fogadóórát tart. •— 49 KÖZÖS kulturális rendezvényen vettek részt 1961-ben a Baramva megyei Építőipari Vállalat KISZ- szervezetének tagjai. — „SZABAD FÖLD Ameri­kában” címmel Tolnai Gábor akadémikus, a Kortárs fősz« kesztője, kedden délután * órakor tartja meg úti élmén* beszámolóját Kuba irodalmi életéről, a TIT Bartók Béla klubjában. Belépés díjtalan. (folytatjuk.) Hivatalos tofó-nyerenu'nvek A sportfogadás 1962. január 21-1* 3. heti fordulói ára 639 749 kétha­sábosnak megfelelő tippssielvény érkezett be a Sportfogadási és IvOttó Igazgatósághoz. Felosztás­ra kerül összesen 1 151 549.10 Ft. Vigaszdíjra ezen a héten 101 924.35 forintot fordítanak. 7-en érte1 el 12 találatot. A nyereményösszeg egyenként 41 126.25 forint. 141-en értek el 11 találatot. A nyereményösszeg egyenként 2041.25 forint. 16fi.9-en érték el 10 találatot.. \ nyereményösszeg egyenként 227.50 forint. A 10 találatos nyereményössze­gek kifizetése január 29-én, a u és 12 találatotoké frtrcÉi 1-én keztifitifc a t A „Nyugat" költői Pécs város Művelődési Házának negyedik -n irodalmi estje LU VOljV részben, a „Hajnali részesség” című Kosztolányi vére előadá­sával aratta a legnagyobb si­kert A közbeiktatott Bartók- művek, amelyeket Bánfcy Jó­zsef adott elő művészi átélés­sel, illeszkedtek az irodalmi művek hangulatához. A kissé hosszúra nyúlt műsor kétségte­lenül elérte kitűzött célját, visszahozott valamit a „Nyu­gat” korának irodalmi légkö­réből, illusztrációt nyújtott irodalomtörténetünk egy fon­tos szakaszához, f—« —c) — Meg kell találni Annát. Mielőtt valami végzetes és jó­vátehetetlen tragédia nem tör­ténik. Mert gondolkozzunk csak! Annára mi vár a fővá­rosban? Ahol egyedül van, ki­szolgáltatottan. Semmi jó. Kottának Ibi jutott eszébe, a színházi táncosnő. Fiatal, még nála is fiatalabb három évvel. Csinos kis fruska. Szerepet kap a darabban. Megígérte ne­ki. Mert Ibi csak úgy volt haj­landó ... Persze, azért szere­tik, megértik egymást, hiszen mindketten művészek. Neki szüksége van Ibira. A darab miatt is, meg egyébként is. Ha beleke­veredik ebbe az Anna-ügybe, az esetleg megzavarhatja az életét. Neki most összpontosí­tania kell minden energiáját a darabra. Hogyan kívánhatja ez az ember, ez a vadidegen férfi, ha akárhányszor is gyámügyi előadó, hogy 6 neki­lásson nyomozni Anna után...! Ilyesmit gondolhatott Kolta Károly. Valamit el is mondott belőle. Én szavak nélkül is megértettem mindent Darabos türelmetlenkedni kezdett. Kolta kínban volt, Végre kimondta: — Megbocsásson, de nem tu­dok ígérni semmit.... Termé­szetesen, ha módomban áll majd, érdeklődöm Anna iránt. És ha valamit tudok, értesí­tem. Szabadna a telefonszá­mát felírnom? Megmondtam neki. Kolta Károly felírta kis jegyzetfüzetébe. Talán ugyan­abba, amelybe egy szép Jé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom