Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-18 / 14. szám

4 AIAS>i-& 1962. JANUÁR 1«. A dominikai államcsíny és Washington Szovjet emlékirat az angol küíiipymlniszierhei a ál-vietnami keíyzeí iigyébsn A legújabb dominikai véres események rendkívül kelle­metlen helyzetbe hozták az Egyesült Államok kormányát. Washington annakidején, a Balaguer vezette államtanács megalakulása után azonnal Dominika segítségére sietett, az Amerikai Államok Szerve­zete megszüntette a szankció­kat Dominika ellen és az ame­rikai kormány mindenféle po­litikai és gazdasági segítséget helyezett kilátásába. Washing­ton célja az volt, hogy a pun­ta del este-i értekezleten Do­minikát „demokratikus kira­kat államként” állítsa az ame­rikai országok képviselői elé, mintegy Kuba ellentételeként. Ezt a számítást keresztülhúzta a keddi véres államcsíny, úgy­hogy a State Department szer­dán délben heves hangú hiva­talos nyilatkozatot tett közzé. Ez a dominikai belügyekbe új­ból nyíltan beavatkozó nyilat­kozat a többi között hangoz­tatja: az új fejlemények után úgy tűnik, mintha Dominiká­ban hátralépés történt volna és mintha az alkotmányt is megsértették volna. Ez az új fejlemény — hangzik a hiva­talos közlemény — „nagy aggodalom forrása* az Egye­sült Államokban s arra kény­szeríti a kormányt, hogy átér­tékelje politikáját Dominika irányában. A külügyminisztérium Illeté­kes körei a hivatalos nyilatko­zatot magyarázva kijelentik: megfontolás tárgya, hogy is­Ujra pusztít a plasztikbomba A francia fővárosba érkezett jelentéseik szerint az algériai Bone-ban kedden a késő esti órákban az OAS nagy erejű plasztikbombája romibadöntott egy háromemeletes lakóházat A helyszínre érkezett rendőrö­ket és tűzoltókat a merénylők kőzáporral fogadták. A rend­őrök visszavonultak. A menté­si munkák csak szerda hajnal­ban kezdődtek meg. A romok alól tíz holttestet, köztük asz- szonyokat és gyermekeket, va­lamint tíz sebesültet húztak ki. Manyar jégkorongozó győzelem A szófiai téli stadionban szerdán este került sor a ma­gyar és a bolgár jégkorong vá­logatott újabb mérkőzésére, Budapest—Szófia néven. A visszavágót is a magyar csapat nyerte 7:3 (3:2, 4:0, 0:1) arány­ban. ! mét megszakítják a diplomá­ciai kapcsolatokat. Megfigye­lők azonban valószínűnek tartják, hogy ez a nyilatkozat csupán fenyegetés és arra szá­mítanak, hogy egész rövid idő alatt ismét „változás” történik Dominikában. A dominikai eseményekről egyébként meglehetősen szór­ványosan érkeznek csak hírek Washingtonba, mivel az új ka­tonai junta cenzúrát vezetett be. Ismeretes, hogy kedden tüntetések voltak Dominiká­ban, a népi ellenzékhez tartozó tömegek követelték Balaguer azonnali lemondását. Egy diáktanács fel is kereste az el­nöki palotát és petíciót nyúj­tott át, amelyben az elnök lemondását követelte. A dominikai hatalom valódi birtokosa, Rodriguez Echavar- ria hadügyminiszter a tünte­tők ellen tankokat vezényelt és a tüntetésit fegyverrel tör­te le. Ezután Echavarria az el­nöki palotába sietett. A had­ügyminiszter jellemzően egy 45-ös automata pisztolyt tar­tott a kezében és kézigránáto­kat tűzött az övébe. Nyilván­valónak látszik, hogy Echavar­ria vezette a tárgyalásokat, amelyek során Balaguer le­mondott ugyan, de nem az ed­digi államtanács tartotta meg a hatalmat, hanem egy új ka­tonai juntát alakítottak. En­nek a katonai juntának egyik tagjáról, Armando Pachecóról úgy tudják, tagja volt a Tru- j illo-kormánynak is. Az ed­digi államtanácsnak legalább négy tagját, köztük az eddigi aielnököt, letartóztatták és egy légi támaszponton őrzik. A hatalom a hadsereg kezében A Revü című nyugatnémet képes hetilap megkezdte Eich- rnann fogsága alatt írt „emlék­iratainak" közlését. A hetilap bevezetőjében mindenesetre szükségesnek véli. hogy elha­tárolja magát Eichmanntól, s azt hangoztatja, hogy Eichmann emlékirataiban határtalan ci­nizmus tükröződik. „Egy gyil­kos lelki strip tease-e tárul e sorokból szemünk elé. egy olyan gyilkosé, aki sohasem fogja megérteni, hogy ő gyil­kos volt” — írja a Revü be­vezető kommentárjában, e megállapítása azonban nem tartja vissza attól, hogy ne kö­zölje — a lehető legszenzáció­sabb beállításban — Eichman- nak izraeli fogságban készí­tett „sajátkezű, feltétlenül hi­teles” feljegyzéseit. Eichmann A legutóbb Washingtonba érkezett hírek szerint Santo Domingo városában újabb tüntetések kezdődtek, részlete­ket azonban a cenzúra miatt nem tudnak. Mint a Reuter jelenti, de Gaulle elnök levelet küldött Kennedy amerikai elnöknek. A levél tartalmát még nem hozták nyilvánosságra. Sahniger, a Fehér Ház szó­vivője szerdán újságírók kér­e feljegyzései a következő mon dattal kezdődnek: „Egyetlen ember sem kérdezte meg tő­lem, vajon a halálbüntetés hí­ve vagyok-e vagy sem és még­is fel fognak akasztani.” A to­vábbiakban Eichmann azt írja le, hogyan bújt meg 1945-ben egy hadifogolytáborban, majd hogyan készítette elő szökését onnan 64000 munkanélküli Kanadában 1961. november —december havában újabb 64 000 ember vesztette el állá­sát. Az év végén a kanadai munkaképes lakosságnak 6,4 százaléka volt munkanélküli. Hivatalosan közölték hogy a Szovjetunió londoni nagykö­vetsége január 10-én emlék­iratot juttatott el Nagy-Britan- nia külügyminiszteréhez, mint az 1954-ben az indokínai kér­déseire válaszolva közölte, hogy a két államfő január fo­lyamán már több ízben ás váltott üzenetet, a múlt héten átadott levél része ennek az üzenetváltásnak. A New York Times értesü­lése szerint de Gaulle közöl­te Kennedyvel, nem hajlandó megváltoztatni a nyugat-berli­ni kérdésről és a NATO atom­felfegyverzéséről vallott állás­pontját. Oar tens vereti a u iái ii tíötsé e Fufiiä äei Este-lse A kubai forradalmi kor­mány és az egységes forradal­mi szervezetek országos vezető ségének január 16-án tartott ülésén úgy döntöttek, hogy az Amerikai Államok Szerveze­tének a jövő héten Punta del Estében megnyitó külügymi­niszteri értekezletén a kubai küldöttséget Osvaldo Dorticos köztársasági elnök vezeti. Az értekezleten Dorticos a kül­ügyminiszter teendőit fogja el­látni. A kubai küldöttségnek tagja Raul Roa külügyminiszter is. van. E»y nyugatnémet naplap megkezdte Eichmann emlékiratainak közlését Az egyenjogúság egyes francia hölgyek értelmezése sze­rint. A párizsi „Pipázók Klubjában” kivételes kedvezmény­ként nőket is felvesznek. A képről úgy tűnik, hogy a klub­tagok némelyike nem nagy hódolója ennek a szenvedélynek. MTI Külföldi Képszolgálat. Az idők végtelenségében számtalanszor fordul elő. hogy az égbolton ragyogó bolygók helyzetében a földről nézve pillanatnyilag valami különös csoportosulást, rendszert lehet felismerni. Az ilyen jelensé­gekben a hiszékeny emberek mindig hajlandók voltak titok­zatos, földöntúli hatalmak üzenetét, nagy csapások, ka­tasztrófák előhírnökeit felfe­dezni. És mindig akadtak élel­mes kóklerek is, akik ezt a hiszékenységet meglovagolva a nagy tudós palástjába öltöz­tek és a legképtelenebb bor­zalmakkal rémíftgették a népe­ket Az időszámításunk kezdete utáni ezredik esztendő tájára például — amint dr. Kulin György, az Uránia bemutató csillagvizsgáló igazgatója el­mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársának — az egész földi élet megváltozását jósolták. 1186. ? '-ml er 15-ére a világ vécét h ?’•••©* lék kilátásba. 1524. február 20-án az egyik német fejedelem a megjc ol! új örönv elöl egész ud ~’--val együtt a hegytetőre men kiüt. A világ vége csak nem jött el, özönvízzel sem szolgált a természet, az ilyen ijesztgeté­sek azonban nem szűntek meg. Kepler meghatározta a boly­Fabrufr5 — és a „vllái vége“ gók mozgástörvényeit, elérke­zett a felvilágosodás kora, ter­jedt a civilizáció és a kultúra, de még a mi századunkban is nem egy időpontra jósolták meg a nagy katasztrófát a haj­dani horoszkóp-csinálók késői utódai. 1910. május 20-ának éjszakáját például, amikorra várható volt, hogy a Halley- üstökös áthalad a Föld pálya- síkján, a hiszékeny százezrek fele a templomokban, fele a mulatókban töltötte, készülve a világ végső pusztulására. Csak éppen a Föld nem vett tudomást a „hiteles” jóslatok­ról. És most újra megszólaltak a csiüaigjósoik. A nyugati sajtó­ban és rádióadásokban február 5-ére kínálják a pusztulás bő­séges választékát. Például a tenger elnyeli az angol sziget- országot. sőt egész kontinen­sek süllyednek el és újak szü­leinek helyettük. Arra is van ki1 átás, hogy egész bolygón« haléira peraseiődik, sőt kilép régi pályájából és elrepül a semmibe. Még szerencsés aki meg tud rajta kapaszkodni.. >, Bizonyságul hivatkoznak megnevezetten külföldi tudó­sokra, titoüdétó hindu bölcsek­re. sőt több ezer éve elporladt egyiptomi, papalíra is, akik már akkor pontosan erre a napra jósoliták meg a legnagyobb borzalmakat, amint ez az egyik piramisból előkerült — a va­lóságban természetesen soha nem is létezett — tekercsből ki derül. Egyébként — halljuk — 500 indiai pap imádkozik már hetek óta, hogy elhárítsa az emberiség feje felől a végső katasztrófát... Vajon mire is alapozzák a mai asztrológusok ezeket a jós­latokat? Az igaz, hogy ezen a napon a Föld túlsó oldalának lakói tanúi lehetnek egy olyan napfogyatkozásnak, amilyen­ben körülbelül egy éve mi gyö nyörködhettünk. De hát a vi­lág azt túlélte valahogy, túléli majd ezt is. Azonkívül, ugyan- csali ebben az időtájbae a Nap, a Keid és a nagy bolygók — a Neptunus kivételével — ösz- szesen tehát tíz égitest átmene­tileg nagy'ából egyvona’ban Lesz a vi';-zűrben. Ez azonban éppen < ■ yan töcv Inyczerű ősz szeta.álkozása különböző, egy­mástól nagyrészt független ese­ményeknek, mint amikor pél­dául egy vasúti csomóponton tíz vonat érkezik be menet­rendszerűen ugyanbban a perc ben. Egyébként hatása is pon­tosan ugyanakkora a vüégegye tem és a mi Földünk somsára. Az igaz. hagy ennek a tíz égitestnek ilyen „együttállá­sa” elég ritka a csillagok vilá­gában, de semmivel sincs több hatása a földi életre, mintha — mondjuk — hét-nyolc kerül közülük nagyjából egy vonal­ba, aminek tehát logikusan va­lami kisebbfajta „világ végét” kellene okoznia. Márpedig ez az utóbbi eset egyáltalán nem ritkaság: szinte pontosan húsz­évenként tér vissza. Mivel a mi naprendszerünk körülbelül 4,6 milliárd éves, először 4 599,999.980 évvel ezelőtt, majd sorozatosan ismétlődve összesen 2o0 millió alkalommal kellett volna földünknek el­pusztulnia. Márpedig minden jel arra mutat, hogy bolygónknak ezeket az időpon­tokat eddig sikerült valaho­gyan átvészelnie. Rövidesen tói leszünk feb­ruár 5-én is. De a mai csillag- jósok — tiszteiét a követke­zetességnek — utána is förhe- teijéri meggyűződ'éFSgi hirdetik rn.a.i-c! oz ni .vr.áo vécéét’* 1982-re hacsak hamarabb ka­póra nem lön nekik valami jól formált üstökös, ami ismét alkalmat adhat egy kis rémiszt getési kampányra. ' désben magtartott genfi érte­kezlet egyik társelnökéhez, a dél-vietnami helyzet ügyében Az emlékirat elítélően meg­állapítja. hogy az Egyesült Ál­lamok durván beavatkozik Dél- Vietnam belső ügyeibe és nyil- tan megszegi az indokínai kér­désben létrejött nemzetközi egyezményeket. A szovjet külügyminiszter­hez. mint az 1954-es genfi ér­tekezlet egyik elnökéhez az utóbbi időkben üzenetek érkez­tek a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszteré­től — mutat rá az emlékirat. Az üzenetekben a Vietnami . Demokratikus Köztársaság kor : mánya komoly aggodalmát jut­tatja kifejezésre a dél-vietna­mi fejlemények miatt. Számos tényt idéz. amelyek tanúsítják, hogy az Egyesüli Államok fokozza katonai be­avatkozását a dél-vietnami ügyekbe és ez „komoly kö­vetkezményekkel járhat In­dokína és Délkelet-Ázsia békéjére és biztonságára nézve”. Az emlékirat megállapítja, hogy Dél-Vietnamban a jelen­legi feszült helyzetet az Egye­sült Államok lépései idézte, elő. különösen az a tény hog,; az amerikai kormány jelentő mennyiségű fegyvert és hadi anyagot küldött ebbe az at szágba. A Dél-Vietnamban hatalmO: lévő Ngo Dinh Diem gyűlöie tessé tette magát a nép eiőf megszüntette a demokratilícu szabadságjogokat és könVör télén terrorra támaszkodó ka tonai diktatúrát vezetett be — Ilyenformán teljesen, ért hető, hogy a lakosság egyr< szélesebb rétegei lépnek • csődbe került Diem-klikk elie ni igazságos harc útjára — ál­lapítja meg az emlékirat. — majd rámutat arra, hogy az Egyesült Államok e körül­mények ellenére is támogat,). Ngo Dinh Diemet azza' < céllal, hogy elfojtsák a dél­vietnami hazafiak nemzeti szabadságmozgalmát és Dél- Vietnamot amerikai katonai támaszponttá változtassák. A szovjet külügyminiszté­rium a fenti emlékirat másola­tát jegyzék kíséretében eljut­tatta a vietnami nemzetköz bizottság tagjaként szerkók Lengyelország, India és Ka­nada moszkvai nagykő.—<<é- géhez. A Lengyel Munkáspárt megalakulásának 20. évfordulóba A LEMP Központi Bizottsá­ga szombatra, január 20-ára nagygyűlést hívott össze Var­sóban. A gyűlésen W. Gomul- ka, a LEMP Központi Bizott­ságának első titkára előadói beszédben emlékezik meg a Lengyel Munkáspárt megala­kulásának 20. évfordulójáról.' Ez az esemény az évfordu­lóval kapcsolatos ünnepségek egész sorát nyitja meg Len­gyelországban. A békés együttélés —- a jelenkor legfontosabb problémája A békés együttélés elve — a szocialista államok külpoli­tikád tevékenységének alapvető programadó irányellve, — írja a Pravda szerdai számában Nyikolaj Inozemcev, az isimert szovjet viiágtönténész. A cikk megállapítja, hogy amíg Marx és Engels azt tartót ták vatószdnünek, hogy a leg­fontosabb országokban a szo­cialista forradalom többé-ke- vésibé egyidejűleg arat győzel­met — és ez az ő karukban helyes volt, — Lenin az im­perialista korszak mélyreható elemzése alapján felfegyverez­te a pártot azzal a teóriával, amely szerint kezdetben a szo­cializmus győzelmet arathat egy, magában vett országban is. Ilymódon maga az élet ve­tette fel a szocialista forrada­lom fontos problémájának mi­nőségében annak az országnak, vagy azoknak az országoknak együttélését, az egész külső vi­lággal, a kapitalista országok­kal, amelyekben győzött a szó cialista forradalom. Lenin ab­ból indult ki, hogy az ilyen együttélés — okjektív törvény- szerűség, amely hosszú törté­nelmi időszakon keresztül fog érvényesülni. Megállapítva, hogy a mai világban a termonuk­leáris világkatasztrófa elhá­rítása elengedhetetlen előfel­tétele bárminemű haladás­nak. a világcivilizáció to­vábbi fejlődésének, Nyikolaj Inozemcev hangsú­lyozza, hogy éppen ezért jelöli meg legfontosabb gyakorlati feladatként az SZKP új prog­ramja az általános békéért folytatandó küzdelmet. A cikk a továbbiakban ki­emeli, hogy a különböző rend­szerű államok békés együtt­élésének lenini elve nem a vi­lágméretekben folyó osztály­harc elutasítása, hanem e harc olyan területednek kiválasztá­sa, amelyek legnagyobb mér­tékben felélnek meg az égési emberiség érdekednek. A Szovjetunió ma közel áll ahhoz, hogy utolérje és maga mögé utasítsa az alapvető gazdasági mutatószámok te­kintetében a kapitalizmus legfontosabb országát, az Egyesült Államokat. és a szocialista rendszer ma már a világ ipari termelésé­nek több mint egyharmad ré­szét adja. A két rendszer gaz­dasági versenye döntő szaka­szába lépett. Ilyen körülmé­nyek között éppen erre a terü­letre helyeződik át a világmé­retű osztályharc súlypontja A két rendszer békés együtt­élésének feltételei — írja a továbbiakban Inozemcev — rendkívül megnehezítik a vi­lágimperializmus számára a2 ellen forrada'ofn exportját. A dogmatikusok állításai ellene­re a békés együttélés elve a legbölcsebb és leghathatósabt kifejezése az SZKP hűségénei a proletár-tatemacianalizrnus elvéhez. A szocialista világrendsze! — hangsúlyozza Inozemcev — mind messzebbmenő hatás! gyakorol a nemzetközi kapcso­latok jellegére: mind nagy ob C mértékben képes megfékezni az agresszív áramlatokat, ame­lyek az imperializmus termé­szetéből fakadnak. MEGNYITÓT! UK ŰJ KÖTÖTT, DIVAT, FEHÉRNEMŰ ÉS 1 rövidáru « | |. i i c ~i — r t »f n 4L a, - M W4 ) yu í\ u KOLOZSVÁR U. 29. SZ. ALATT j 5240 Pécsi Ruházati Bolt Vállalat le Gaulle siiaS levelet Kitt Kenseiiynek

Next

/
Oldalképek
Tartalom