Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-16 / 12. szám

JANIT ÄH Ml ff APlífe 5 Miérf nincs több falumúzeum a pécsi járásban? *Bmt a népművelés és a tnodem, szocialista falukuta­tás egyik jelentős, korábban kissé elhanyagolt módja — a falumúzeumok létesítésének gondolata néhány esztendővel ezelőtt előtérbe került a pécsi járásban. A haladó hagyomá­nyok gyűjtése, a régi — a tör­ténelmi és a legutóbbi évtize­dek — falusi életének tárgyi és szellemi dokumentációja — szerves része a szocialista nép­művelésnek. Ilyen gondolatok Jegyében vette bele néhány esztendővel ezelőtt a pécsi járási pártbi­zottság három éves kulturális tervébe a falumúzeumok léte­sítésének gondolatát is. Vagyis: hozzá kell fogni a szervezett, szakmailag meg­gondolt gyűjtéshez, és ha egy- egy községben megfelelő tár­gyi és szellemi dokumentáció áll rendelkezésre — falumú­zeumot kell szervezni. A járás területén hamaro­san meg Is kezdődött a gyűj­tés — a pécsi Jarrus Pannonius Múzeum illetékes munkatár­sainak irányítása, iüetv» se­gítsége meöett. Már az első évben tizeiiiáratn Stáéntes cySjIí — főként pedagógus — jetent- kezett. és ez a szám «Hg há­rom esztendő aktát húszra emelkedett. A járásban • nép­rajzi gyűjtésnek korábban alig volt hagyománya — Jetiévé a bogádi Záhonyt Lászlóné isko­lai igazgatóméi y eitest, aki már előzőleg foglalkozott Bugádon néprajzi gyűjtéssel. Tulajdon­képpen elsősorban az ő tapasz­talatait használták fel az ön­kéntes gyűjtők. A Járási párt- bizottság péntmapofcait, taggyű­léseket szervezőt*, hogy ezzel is felhívják • kommunisták figyelmét a ectefleskörűmek ígérkező társadalmi megmoz­dulásra. Mintegy másfél évvel később — a bogádi falumú­zeum avatása ai&zslmáfvai — pedig a megye néprajzi gyűj­tői számára szakmai összejöve­telt rendeztek, amely hasznos volt. de sajnos nem követte újabb szakmai megbeszélés. Beleszámítva az önkéntes néprajzi gyűjtők tspasztakai- lamságát, beleszámítva a mun­ka teljes társadalmi Jellegét — az első idők — különösen a gyűjtés Időszakában — szép eredményei«* hoztak. A járás sok községében — ha nehezen is — de szépen gyűlt a do­kumentációs anyag. Bár igaz, hogy a néprajzi gyűjtésnek nem voüt kellő tekintélye, fő­ként azok szemében, akik do­kumentációval rendé? kertek, de a helyi Bírt- is íTtom! szerrel! hathatós segítsége meglátszott a gyűjtés eredmé­nyeiben. Nagyjából megteremtették az anyagi-technikai feltétele­kéit, ugyanakkor a pécsi mú­zeum a lehető legnagyobb támogatást nyújtotta szakmai vonatkozásban. A helyi párt és állami szervek is megértet­ték a munka nemes voltát, és minden úgy látszott, hogy a legnagyobb rendben halad. Időközben azonban két jelen­tős probléma adódott, amelyek változatlanul akadályozzák — most már a falumúzeumok ki­alakítását. Az első probléma a gyűjtés helyenkénti egyoldalú koncep­ciójából adódott Bár a gyűj­tés végeredményben tárgyi és szellemi gyűjtésnek indult — a legtöbb helyen — szellemi gyűjtés maradt Elsősorban a falu vagy a környék régi da­lait, táncait, meséit gyűjtötték, a termelési kultúra dokumen­tációja háttérbe szorult Az igazsághoz tartozik, hogy ezt nehezebb is gyűjteni. Ma már ritkábban lehet találni régi termelési eszközöket, vagy a régi termelési kultúra más do­kumentumait Helyenként az is előfordult, hogy a gyűjtés nem számolt a múzeumi, gyűjtési munka nép­művelő Jellegével, öncélú jel­legeit öltött, de ez csak elvétve fordult elő. Az általános je­lenség az volt, hogy az új „fa­lukutatás” csaknem kizárólag népművészeti Jellege* bizo­nyított A másik probléma altkor je­lentkezett, amikor az anyagot több községben összegyűjtöt­ték és végeredményben már csak az vei* hátra, hogy raegszenfezzák a fatémtenmol, Ez pofig Jelenleg Is probléma. A helyi párt és tanácsi szer­vek addig valóban hathatós támogatóst nyújtottak, iámig a gyűjtés időszaka tartott de az új szakaszban ez a támogatás többnyire elmaradt A bogádi falumúzeum után még Egerá- gon teremtettek olyan lehető­séget, hogy múzeumot rendez­zenek be Kutnyánszkd Géza pedagógus segítségével és ve­zetésével. Az egerági példa alkalmas araiak bizonyítására, hogy ahol a helyi tanács való­ban — egész folyamatában — szívügyének tekinti a falumú­zeumot, ott valóban lesz is a munkának gyümölcse. Egerá- gon meglehetősen sok tárgyi dokumentumot is állítottak ki — részben a magyar, rész­ben a helyi német nemzetisé­gű lakosság álltai adott légi kőtörőkből, szövőszékekből és más tárgyakból, De nem mindenütt ilyen a helyzet. Több községben ugyan befejeződött a gyűjtés időszaka, van is elegendő és megfelelő anyag, de a helyi szervek már nem támogatják a falumúzeum gondolatát oly szívesen, mint korábban. A pécsi járás területén jelenleg — Romonyán, Nagykozáron, Vókányban, Ujpetrén, Átán, Szőkéden, Személyben, Cser- kúton, Kistótfalubam — van elegendő és megfelelő helytör­téneti anyag és rövid idő alatt meg lehetne teremteni a falu­múzeumot, ha a helyi párt és állami szervek ugyanolyan lel­kesedéssel támogatnák a falu­múzeum ügyét, mint kezdet­ben. S végűi aligha lehetne meg­feledkezni a néprajzi gyűjtés jeles „isnynieseirői“, akik nagyon sokszor fárad­ságot és áldozatot nem kímél­ve végezték a nemes munkát: Zsikó Fenencné Kozármisleny- bem, Záhonyi Lászlómé Bogá- dom, Maitusek László Átán, Kut- nyánsaki Géza Egerágon, Ko­vács István né Ramonyán. És a többiek is. S legvégül a kér­dés — de hát mit ér a legsze­rencsésebb, leggazdagabb gyűjtés is — ha a falu tárgyi és szellemi dokumentumait az előbb említett községekben egyenlőre csak raktározni le­heti (Thlery) Szítak teiteüszlvelleielnek van már jdiászjli a Mscssfc vidékén A Mecsek-vldék mezőgazda­ságának nemrég elkészült sza­kosítási terve előírja, hogy az eddiginél fokozottabban ki kell használni a hegyvidéki lege­lőket Főleg a sásdi és a pécs- váradi járásban, de a sziget­vári és a pécsi járás jelentős részén is sok olyan magas- fekvésű legelő van. ahol szarvasmarhákat csak üg gyed­hajjal lehetne tartant a juhok számára viszont ideális legelő­terület Ezért az elmúlt évben az állam 5000 kiváló tenyész- értékű, magyar fésűs merinói anyajuhot adott a szövetkezeti gazdák kezére. Ily módon újabb harminc hegyvidéki kö­zös gazdaságban alakult Juh­tenyészet Ma már ISO bara­nyai termelőszövetkezetnek van juhászat« és a törzsállományo­kat képező anyajuhok száma meghaladja a húszezret A Juhállomány gyarsütemű szaporodását korábban erősen gátolta a szakemberek és a férőhelyek hiánya. Ezen úgy segítenek, hogy az Alföldről és a Nyírségből, ahol a ter­melőszövetkezetek sok kis nyájat vontak össze, meghív­ják a „feleslegessé vált” ju­hászokat Baranyába. Már 1961- ben több szakképzett juhász érkezett az ország másik felé­ből és telepedett meg a Me­csek vidékén, s a „bevándor­lás” az idén is folytatódik. A síkvidéki juhászok — a tapasz tálatok szerint — hamar meg­szokják ég megkedvelik a he- gyes-völgyes tájat. A nyájak jó elhelyezése végett 22 közös gazdaságban épült új juhho- dály: több mint hétezer állat számára. A nagyüzemi nyájak kialakítása elősegíti a Mecsek- vidéki juhtenyésztés intenzí­vebbé válását EirM^la Mohács! Jeninél, kiváló műfordítón mák A Hazafias Népfront mohá­csi városi bizottsága és a mo­hácsi városi tanács március­ban emléktáblával jelöli meg Mohácsi Jenőnek, egyik leg­jelentősebb műfordítónknak a szülőházát. Mohácsi Jenő 1886. március 28-án született a Du­na-menti városban és 1944. július 8-án szenvedett mártír­halált egy a Magas-Tátrán ke­resztül az auschwitzi haláltá- bor felé haladó szerelvény va­gonjában. Mohácsi Jenő legjelentősebb műfordításai Madách „Ember tragédiája”, Katona József „Bánk bán” és Vörösmarty „Csongor és Tünde” című drá­májának német nyelvre való átköltése volt. Az ő kitűnő for­dításában játszotta 1934-ben tartós sikerrel az „Ember tra- gédiájá”-t a bécsi Burg Theá- ter és Mohácsi Jenő fordításá­ban tapsolt Madách remekmű­vének Hamburg. Bem, Mün­chen színházlátogató közönsé­ge is. Az emléktábla március 28- án sorrakerülő avatása alkal­mából a Pécsi Pedagógiai Fő­iskola közreműködésével iro­dalmi délutánt rendeznek Mo­hácsi Jenő életének, alkotá­sainak megismertetésére szülő­városában, Mohácson, A múlt héten szerencsére ismét csak kevés közúti baleset történt. Az első hétfőn délután a mohácsi országúton volt. Baké János (Bo <?ád) a 12. AKÖV GA 38-n rend­számú társasffépkorr.-ij ával 25 utast szállított 45—50 sebességgel A 32-es kP.o•,:<.■ • rkö közelében c'Ő7n1 akart egy iovas- kocsit. anélkül, hogy előbb me;; győződött volna a szembejövő forgalomról. így történt, hogy az enyhe ködben n vele szembe jövő AC 46-2R rendszámú szabó1 - os n közlekedő személygépkocsi bal elejének vezette a járművet, maid áttért az úttest másik olda­lára. a ott etrv szederfának ütkö­zött. A baleset következtében sze­rencsére csak egy személy sérült meg könnyebben, de a kár, amely a két járműben keletkezett, Igen jelentős, mintegy 75 ezer forint. Bakó Jánostól a rendőrség a veze­tői Igazolványát elvette én ellene eljárást indított. Hoch Hermann fHásságy) csü­törtökön 13.10 órakor a belvárd- gyulal Közös Ut Tsz SA 09-53 rendszámú tehergépkocsi iával Pé­csett a Rét utca és a József Attila utca sarkán nem adta meg az el­sőbbséget a GA 18-05 rendszámú város! autóbusznak s ezért a kél jármű összeütközött. A balesetből kifolyólag kétezer forint anyagi kár keletkezett Hoch Hermarmtél a rendőrség az 1-es számú ellen­őrző lapot elvette, mivel a bal­esetnek ő volt az okozója. A hét utolsó balesete pénteken délután fél négykor történt Sellye és Bcvgdása között. Petrinovics Pál (Felsőszentmárton) a Sellyéi Álla­mi Gazdaság pótkocsis Utos trak­torával Bogdása felé közlekedett, mintegy lő—20 Idiome terv.-- v-idcs* seggel. Menetközben áttért i/ út­test bal oldalára és ezért a vele •zembc övő VA 60-04 rendszámú tehergépkocsi vezetőle Bért.- Ká­roly a7. útpadkára vezette a !ár- ot hogy az összeütkőzeg' el­kerülje. A sáros útpadkán te­herautó meg ott s iobb oldalá­val egv szederfanak ütközött A gépjárműben keletkezett anyagi kár mintegy négyezer forintnyi. A rendőrség az ügyifen eljárást in­dított. fv Halálos bal. vf történt vasárnap délben a vasúton A Nagykanizsá­ról Pécs felé közlekedő seb<hsvo­nat kerekei alá ugrott Farkas Jó­zsef Mihály 20 éves bányaipari technikumi hallgató. A vonat a Szigeti-tanya vonalában haladt, amikor a vasúti sínek mellett sé­táló Farkas József a kerekek ala vetette magát. A mozdonyvezető nem vett észre semmi, mert a jobb oldalon a jelzőket figyelte, az öngyilkos fiatalember pedig a bal­oldalon haladt. Csak a vasútéUo- máson döbbentek rá, hogy a moz­dony hátsó része véres és kezdték kutatni az olcát. így fedezték fel a szerencsétlenséget. Szemtanúk elmondása szerint Farkas József jó két órát sétált a vasútvonal mellett és várt a kedvező alka­lomra. Az ügyben a rendőrségi vizsgálat még folyik. Tanácsi fogadóóra Január 16-án, kedden délután 5 órakor Bedő Pálné és Bojtor János in. kér. tanács, Bandies István Gyakorló Iskola, Alkotmány u. 38. tfyty Uá*z lakéin&k tetyuga?máéit Pécsett a Bajcsy Zs. u. 27. számú házban lakik többek között G. István és családja. A lakás társbérlet, ők egy szo­bát és egy konyhát laknak. Még 1958-ban költözött ide G. Istvánná gyermekeivel. Már akikor is társbérlet volt, a másik szobában, egy idős házaspár lakott. A házaspár meghalt G.-né ekkor — annak rendje és módja szerint — igényelte a másik szobát is. Míg igény­lése „intéződött” a tanács — mint azt a P. 9862/1961. III. számú határozatában utólago­san ei is ismeri — helytele­nül beköltöztette K. Sándomét és családját Ezzel kezdődött G. István­nénak és a ház lakóinak im­már évek óta húzódó kálvá­riája. K. Sándomé elfoglalta a szo­bát, egy, vele közös háztartás­ban élő férfivel, valamint 16 éves lányával és két kisebb gyermekévei. Ha ez a család betartaná a szocialista együtt­élés szabályait semmi baj sem lenne. De ottlétük első pillanatától szinte rémei az egész háznak, «le különösen annak a házrésznek, ahol lak­nak. G. Istvánmé Járt már min­denütt — a PIK-tól a tanácsig — panaszát meghallgatták, igazat aditak neki, csak éppen az intézkedés maradt ei. Ér dekes epizód, hogy G. István­ná már évek óta kapta az öz­vegyi nyugdíjat, amikor egy­K elírt szoba, konyhás belvárosi utcai PIK la kést nagyméretű utcai szoba, konyhás lakást ra elcserélném a bel­város területén. „Bú­tor” jeligére Saltai ut­cai hirdetőbe. 5181 Tábor u. S sz. ház be­költözhető lakással el­adni _______________5190 B útorok kedvező fize­tési feltételekkel vásá­rolhatók: hálószobabú­torok, kombtnáltezek- rények, ágyak, matra­cok. fotelok, kárpito­zott székek, előszoba- fal. háromajtós szek­rény. Soóky bútorüzle tében. Nagy Latos u. 11 sz. Zsolnay utca ta­rok;_______________5138 E ladd egy négyszeles dunyha, megír Inthető a délutáni órákban. — Alkotmány u. 44 sz. ___________________5184 J ó karban lévő 445-ös Skoda Spartak eladó. Mohács, Budai TTa”V Antal u. 14 sz. Szabó. ___________22 V illamos mosógépek Javítása. Szigeti út 8. ki. Telefon: 22-44. Mosógép Ja vítás (ház­nál Is) Rákóczi út 48. Telefon: 2S-M. Pontos, megbízható._______5100 A sztalos szakmunkás nagy gyakorlattal el­helyezkedne. Választ: „Ismeretség hiányá­ban" Jeligére Sállal ut­cai hirdetőbe, _______________8179 Híz ó 11 hónapos, 190 kilós eladó. Oz utca 1.1 Főiskolánál. 5136 Egyedfli állő, gyermek szerető bejárónőt ke­resek. Pintér, Alkot­mány utca 2 sz. 5202 Orion S30 típusú rádlő és gyermekágy eladó. Toldi u. 1. I. 4. 138 Teréz utca I sz. alatt egy szobából álló ház­rész azonnal beköltöz­hetően eladó.______5215 E gy kétszemélyes új rékamié eladó. Klskő- szeg utca 16 sz. Kétnormás Munkácsy tv eladó, vagy szoba konyhás lakásért cse­rélhető. Zsolnay Vil­mos u. 11. Trafik. 5208 Egyszobás, összkomfor tos lakásomat elcserél­ném kétszobás össz­komfortossal. „20 001" jeligére Sallai uic ti hirdetőbe. _________5200 B elvárosi zárt íolyosó- ró1 külön nyíló szoba, konyha, éléskamrás, nagy udvarral, laká mat sürgősen elcserél­ném, csak sík terüle­ten lévő nagyobb la­kással, megbeszélés, megegyezéssel. Csak hétköznap. 12—5-ig — Felsőmalom u. 1672 sk 5208 Albertfalvt Vegyigyár nécsi telepe — Pécs, Batthyány u. 2—1 sz. lakatosokat írtvesz. 5209 réesújhegyen 800—490 r ég yszögöl gazdálko­dásra n'kalma» szőlő eladó. Siklósi u. 20. 5087 Portálponyva-kezelőt felvesz a Pécsi Állami Aruház. Jelentkezés: Kossuth L. u. 1 sz. á központi Irodában. Szoba, konyhás. mél- lékhelyiséges ház gaz­dasági épülettel, beköl tözhetően kétszeri klfl zetésre is eladó. Blrő József, Pécs, Füzes dűlő. 24 6 éves kocslsszamár el adó. — Érdeklődni le­het Pécs. Felsőmalom u. 12. Tóthéknál. Ud­varban 2. ajtó, balra. 5213 Világos kisipari háló riadó: Rét oíca 3#(- ateSBOT) 5312 Lakáscsere. Hcserél­ném belvárosi nagy. szoba, konyha élés­kamrás lakásom me­szes! kétszobásra. Le­het új-mec»e!kaljal Is. „Gáz, víz bent van” jeligére Sallal utcai hirdetőbe._________5211 Vasas I. 104 ss. hál el­adó. Kétszotoa, 1 kony­ha és egy nyárikonyha présház, pince, részlet fizetésre eladó. ________________881« M egbízható gyermek- szerető háztartási al­kalmazottat azonnal felveszek bentlakással Pécs. Meszes. Dobó 1st ván utca 78. L em. 8. ___________________144 Esküvőre fehér szőr­me kuli-bunda, prterln és boleró kölcsönzés. Teréz utca 5 sz. ___________________143 Veszek Jó és rossz ál­lapotban konyhabútort szekrényeket, sezlono- kat, rekamlékat. vas­ágyakat. könyvszekré­nyeket, hármasszekré- nyeket, ágyakat, ágy­betéteket, kályhákat, asztalokat székek«*. Koltal, Rákóczi út 88. m Sexion. modern kony­haszekrény, varrógép, takaréktüzbrty. mat­racok, bútorfélék ela­dók. Felsó-Vámháa u. 2. se. Üzlethelyiség. ___________________141 Figyelem! Sportzsák újra kapható kitűnő anyagból több fél« ki­vitelezésben. Rákóczi út 40/1-ben.________128 T elevízió, rádió gyom Javítása Hóhman, Ara­di vértanúk útja 11 sz. Telefon: 43-38. m Mindennemű kárpitos­munkák készítését. Ja­vítását vállalom. Sztí- pánovics kárpitos. — Kossuth Lajos n. 43. — Lyceum templom mrt- lett, 11* Ablakredőny készíté­sét, szerelését, alakí­tását vállalom. Orso­lya utca 10. 37 Elcserélném szoba, konyha, kamra, előszó bás lakásomat kettő­szobásért. Hegyalja u. 41/3 sz. 137 Eladó egy rekamlé, két fotel, négy szék. Jókai tér T. Kupka szer csak hazaállított a férje. Hivatalos holttá nyilvánítása után mintegy 10 évre haza­jött ... A család azóta boldo­gan élne — ha K. Sándomé hagyná őket G. Istvánék bosszanko- dására, mérgelődésére sok jo­gos okot adott a társbérlő, aki még arra sem képes, hogy la­kását rendben tartsa. Hatósá­gilag kellett náluk például fertőtleníteni, mert annyi volt a rovar, hogy a szomszéd laká­sokba is átmásztak. Amikor a napokban G. Istvánék lakásá­ban jártam, az asszony szinte sírva mutatta: nem mernek a szobába befűteni (ezen a télen még csak egyszer fűtöttek), mert a poloskák és a többi „háziállatok” átmásznak hoz­zájuk. A lakóbizobtsági elnök által felvett jegyzőkönyvet 8 család írta alá, akik egy lépcsőház­ban laknak K. Sándoméval. A jegyzőkönyv többek között ezeket tartalmazza: „K. Sán- doméék minősíthetetlen ma­gatartásukkal, nagymérvű tisz- tátalanságukkal tűrhetetlenné tették ottlétüket. Állandó ve­szekedés, éjjeli dorbézolás, trá­gár szavak zavarják az egész ház nyugalmát. Becsmérlő és sértő szavaikkal illették G. Istvánnét és azzal fenyegetik, hogy egyszer véget vetnek éle­tének. K.-nének van egy 18 éves lánya, otthon henyél egész nap, ugyanakkor kisebb testvérei éheznek, egész nap sírnak. A szülök gondatlansá­ga miatt a két kisgyerek állan­dóan beteg, testi és szellemi fejlődés tekintetében elmara­dott. G.-né férje és fia a nap­pali munka után éjjel soha nem tudják magukat kipihen­ni..." De a felsoroltak még nem „minden”. Egy újabb 8 aláírásod ív irtásról is „beszél”. Ezeket ír­ják többek között: „K.-ék es­ténként férfiakkal ismerked­nek, akik pár napig náluk laknak... aztán újabbak jön­nek... Emiatt már a rendőr­ség is figyelmeztette őket... A kétes személyeknek a házba való bejárása nemcsak meg- botránlcozással, hanem féle­lemmel tölti el a lakókat. So­hasem tudják, mikor köt be­léjük a kapualjban egy-egy ré­szeg „udvarló”. Nemrég tör­tént, hogy a ház lakójának egyik fia este jött haza. Be­ment a lakásukba s közben látta, hogy K.-ék ajtaja előtt agy férfi áll. A férfi egy ideig állt, majd rugdosni kezdte az ajtót. Amikor a fiú kijött a la­kásból, az ismeretién férfi ne­I kiugrott és fojtogatni kezdte. ' A fiút a dühöngő részeg kezei közül csak a kiabálásra kijövő édesapja tudta kimenteni..." Tűrhetetlen K.-ék viselkedé­se, nemcsak a lakásukban hemzsegő rovarokkal, hanem erkölcsi magatartásukkal is fertőzik az egész házat. Még akkor is intézkedni kellene, ha jogosan laknának a lakás­ban. De a tanács 3171/2/1960. sz. irata szerint is: „... K. Sándomé családjával együtt jogcím nélkül lakik a haszná­latban levő lakásban...” Á lakók és azok kisgyer­mekei miatt is feltétlen szük­séges véget vetni ennek az „izgalmas állapotnak”. De K.- ék gyermekeinek érdeke is azt kívánja, hogy mielőbb elke­rüljenek ebből a környezetből. A lakók kérelme már félkiló" nyi papírt tesz ld ... Ne legyen már szükség újabb kérelmekre. (— ray) Közlemények A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat pécsi üzemvezetősége ér­tesíti az itt felsorolt területen lakó fogyasztókat, hogy üzemvezetősé­gek átszervezése folytán 1962. ja­nuár 1-től a pécsi üzemvezetőség­hez (Pécs, Rákóczi út 34. sz.) tar­toznak. Kérik a fogyasztókat, hogy áramszolgáltatási ügyben, számla- fizetés, reklamáció, új bekapcsolás, fogyasztásmérő-csere, hibabejelen­tés, energiaigény-bejelentés, stb. a pécsi üzemvezetőséget (Pécs, Rá­kóczi út 34.) keressék fel. Hivata­losidő: 7-től 15.30 óráig van. Szám­labefizetés, valamint hibabejelen­tés és sötét dm javítás miatt 6 órától 22 óráig ügyeleti szolgálatot tartanak a fenti elmen. A pécsi üzemvezetőség telefonszáma: 11-19, 11-21, valamint 05-95, 40 mellék. Területmegnevezések: Fürst S. u, az I. kér. tanácstól a bogádi út­elágazásig, n. sz. Téglagyár és környéke, Buzsáki L u., régi Erő­mű konyha, Karanes, Deák F„ Bú­zavirág, Dobó L, Szondy Gy„ Tol- buhin. Hegedűs, Testvériség, Ba­lassa, Turinl, Kocsis L, Kölcsey F., Aknász, Komjáthy, Február Kormoskősor, Kőrös, Vajda J.> Apaffy, Bocskay, Korvin O.. £i- goder tető, Borbála telep, Rigóder dülö, Meszes dülö, Pécsbányatelep, Káposztásvölgy. Alsó-Felső Bánorru Nagybányaréti völgy, Közép-Me­szes, Felső-Meszes, Pécssaabolca egész területe, valamint Fehérhegy és környéke. A következő területen lakó fo­gyasztók 1962. január 1-től áram­szolgáltatás szempontjából a Pécs vidéki üzemvezetőséghez tartoz­nak, elme: Pécsszabolcs, Barátság u. 2., Telefon: 24-91, 92, 93, 11 mel­lék. Területmegnevezés: Bakonya, Bisse, Bosta, Boda, Csamőta. Cser­kút, Garé. Gyód, Keszü, K sdér, Kökény, Kővápószőlős, Kővásótöt- tös. Németi, Öcsárd, Pellérd. Po­gány, P. neon ve, Szalánta, Szava, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Turony, továbbá Vaskapu, Péter, Katalin. Eszterág, Kökény, Szt. Pál pusz­ták, pellérdl halgazdaság, mátomi szeszfőzde, Kertészeti Vállalat U n. tr. állomása, valamint 1, 2, 15. ». 19, 20. P. kutaűfc * l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom