Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-16 / 12. szám

JANUÁR If. IVAPld 3 A 210 megawatt „árnyélában“ Tovább épül és szépül a pécsi Hőerőmű — 1965-ben naponta 210 megawatt villamosenergiát termelnek — Ez év őszén megkezdik a távfűtést Automatikusan dolgozik ■ pécsi Hőerőmű. Itt minden­ki irányító, vagy gombokait nyom, vagy valami más irá­nyító műszer mellett őrködik. Hogy miként lesz abból a gyenge minőségű szénből vil- lamosenergia? Azt csak azok tudják talán, akik ott vannak és hozzáértően vezetik az egész bonyolult komplexumot. Érdekes kis gralikon Az üzemviteli osztályvezető rakta ki az asztalra azokat a negyedívnyi kis papírlapokat, amelyeken fel vannak tün­tetve a napi villamosenergia- fogyasztás adatai. Nem is hin­né az ember, hogy mi minden­ről árulkodik egy ilyen girbe- görbe vonal. Egy decemberi napon a grafikon görbéje reg­gel négykor kezd emelkedni. Általában ekkor kelnek a dol­gozók, ekkor indulnak a villa­mosok. a trolibuszok és a vil­lamos mozdonyok első útjukra és ekkor még égnek az utcai lámpák is. Hat óra után hir­telen emelkedni kezd a fo­gyasztás és reggel hét órakor eléri a délelőtti csúcsot Igen szemléletesen mutatja a gra­fikon, hogy 12—14 óra között ebédéinek és a műszakváltás­ra készülnék az üzemek dolgo­zói. Állnak a motorok és a gé­pek, kevesebb villamosenergia fogy. Délután öt órakor újból magasra emelkedik a görbe és a téli napokon erre az idő­szakra esik a legmagasabb fo­gyasztás is, mert ötkor már újból bekapcsolják a közvilá­gítás égőit. Nyáron a délelőtti csúcs a magasabb. Este nyolc­kor fokozatos csökkenés lát­szik a fogyasztásban és tíz őrá után meredeken fut • grafikon vonala lefelé. Napi 92 ezer kilowatt A pécsi Hőerőmű jelenleg három gépegységgel üzemel és naponta 92 megavatt (vagy 92 000 kilowatt) vilLamosener- giát szolgáltat az országos há­lózatba. Érdekes a villamos- energia termelés központosí­tott irányítása. Az országos központban, az úgynevezett országos teherelosztóban van egy nagy diszpécser szoba, amelynek a műszerfalán min­den egyes erőmű műszerfala megtalálható. Pontosan tudják és látják is. hogy melyik üzem mennyire van leterhelve, mennyi energiát termel a nap adott órájában. Ha valahol valamilyen akadály vagy probléma keletkezik, akkor csak egy telefonhívás és lehet emel rí vagy csökkenteni a villamos energia termelés menn- I égét. Az erőműveknek órárs hontott termelési „me- nevr. ijiik” van, ami egyben a termelési terv is. Az üzem ha­tásfokától függ, hogy mennyi energiát igényel tőle az orszá­gos teherelosztó állomás. A pécsi Hőerőmű a legjobbak közi tartozik és éppen ezért állandóan teljes kapacitással termel. Ha véletlenül emelni, vagy csökkenteni kell a termelést, mi is történik akkor? Nagyon egyszerű az egész. A központ leszól, hogy 80 ezer kilowatt helvett csak 70 ezret adjanak, akkor megnyomnak egy-két gombot, vagy megcsavarnak egy-két kereket és 70 ezer ki­lowatt. energia kerül a háló­zatba. így történik fordított esetben is. ha többet kémek. Akkor másik gombot nyom­nak és másik irányban tekerik a kereket. Nem én mondom, hoav egyszerű, hanem az öv-e’etes mérnök mondta. 1975-re 79 millió kalória löifi r'ék e^y óra alatt a lakásosak Régóta emlegetik Pécsett a távfűtés bevezetését, s az új városnegyedek lakói kíván­A berzencei Szociális Beteg­otthon február 1-el, felvesz három szakképzett Ápolónőt. Ajánlatokat írásban az Ott­hon vezetőjének kérjük megküldeni. 18 csian várják, hogy vajon mi­korra érkezik meg lakásukba a pécsi Hőerőmű melege. Nem kell már sokáig várni, mert ez év őszén megkezdik a távfű­tést. A távvezeték építése je­lenleg teljes „erőbedobással” folyik és a legközelebbi fű­tési szezonra megindulhat az erőmű forróvize az újmecsek- aljai lakóházak felé. Egyelőre a távfűtést az öreg erőműben termelt gőzzel biztosítják, s majd 1964 őszére lép üzembe az új Hőerőmű fűtőturbinája. A fűtőturbina egyben vilia- mosenergiát is termel, mint­egy 18 ezer kilowatt mennyi­ségben. Érdekes az egész fű­tőturbina. illetve a távfűtés megoldása. A turbinába beke­rülő 130 tonna, 74 atmoszféra nyomású, 500 Celsius hőmér­sékletű és 800 kalória/kilo- gramm hőtarfcaümú gőzt egy ideig villamosenergia terme­lésre használják, majd egy ré­szét kivezetik a turbinából, a hőközpontba irányítják, ahol forróvizet „gyártanak” és in­dulhat a fűtés. A lakótömbök területén ugyancsak lesznek hőközpontok, az úgynevezett alközpontok, ahoi lényegében a fűtésre már teljes egészében alkalmas melegvizet állítják elő. A foraóvfx távvezetékén két 300 milliméteres átmérőjű cső­vezeték helyezkedik ed. Egyi­ken a forróvíz megy a lakó­negyedek felé. a másikon pe­dig az elhasznált víz érkezik vissza A későbbi időkben a két kisebb átmérőjű csőveze­ték közé egy nagyobb átmérő­jű vezeték kerül, s akkor a forró víz csak a középső veze­téken áramlik a fűtőtestek fe­lé és a két szélső vezetéken kizárólag az elhasznált víz érkezik vissza Mekkora lesz a távfűtés ka­pacitása? A tervek szerint 1965—1966-ra 41 millió kaló­riát és 1975-re 79 millió kaló­ria hőértéket szolgáltatnak egy óra alatt Hány lakás fűtésére elegendő ennyi hő? Hozzáve­tőleges számítások szerint egy lakás (kétszoba, összkomfortos) óránkénti szükséglete 5000 ka­lória, vagyis 1975-ben mintegy 15 800 lakás fűtését lehetne ennyi hővel biztosítani. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden pécsi lakóházat bekapcsolnak a távfűtés rend­szerébe, hiszen azt csak na­gyobb lakótömbök esetében le­het megoldani az ott létesíten­dő alközpontok miatt. A lakó­házak mellett távfűtéssel lát­ják el a kórházakat, az egye­temet a nyugati és a déli vá­rosnegyedet, más nagyobb építményeket, iskolákat, óvo­dákat és egyebeket. A másodiv ötéves terv végére nani 210 megswatt energiái termel a Pécsi Hííerömü A Hőerőmű építkezése to­vább folyik és a második öt­éves terv végére 1965-re feje­zik be teljes egészében, amikor is naponta 210 megawatt vil­lamosenergiát termelnek. 1965-ben a pécsi Hőerőmű lesz az ország legtöbb áramot szol­gáltató üzeme. A 210 mega­watt teljesítménnyel te lehat szép és érdekes adatokat ke­rekíteni. Hozzávetőlegesen ennyi villamosenergia legalább 5 millió háztartás energia szükségletót biztosítaná, vagyis többet, mint amenyi iaikás (háztartás) van jelenleg ha­zánkban. Talán egy „közeleb­bi” adattal szemléletesebbé le­het tenmd a pécsi Hőerőmű napi termelésének a mennyi­ségét. Az 1961-es adatok sze­rint a környező négy megyé­ben (Baranya, Tolna. Somogy és Zala) egy lakás évi villa­mosenergia fogyasztása 150 kilowattóra volt. Vegyük te­kintetbe, hogy a következő években a háztartások villa­mosenergia fogyasztása is emelkedni fog (úgy tervezik, hegy 224 kilowattóra lesz), ak­kor a pécsi Hőerőmű egy nap alatt körülbelül 180 ezer lakás egész évi villamosenergia szükségletének megfelelő mennyiségű energiát termel majd 1965-ben. Gazdagít István Ahol már a tavaszra készülnek Hosszabb pzoknya a divat A tavasz hivatalosan már­cius 21-én kezdődik, de a ruha­szalonokban sokkal előbb. A tél akkor takarodik el, amikor a farsang utolsó bársonyruhá­ját te átadják a megrendelő­nek, s a szabásznő belevágja ollóját az eteő tavaszi kosz­tümbe. — Márciusban aztán alig győzzük már a munkát — ál­lapítja meg a Kazinczy utca sarkán lévő KTSZ-szalan ve­zetője, miután elmondta, hogy a tavasz a legforgalmasabb év­szak az ő szakmájukban is. Akárcsak a vasúton a csúcs- forgalomra. úgy készülnek ők is a tavaszra. A szalon „foga­dójában”, ahol naponta sok megrendelő fordul meg a ta­valyiak mellett már 1962—63- as divatlapokat is találunk. Magyar, német, angol, francia és olasz modellek között válo­gathatnak a betérők. Mint a divatlapokból látható, a ma­Kiegészítés egy zárszámadó közgyűlés beszámolójához VAJSZLÖN, tavaly Hy énkor sok volt az elé­gedetlen tsz-tag. Elégedetlenek voltak, mert tizenöt forintot fizettek minden ledolgozott munkaegység után. Az Aranykalászban most készítik a zárszámadást. Még nem véglegesek a számok. Ezért a vezetők is óvatosak és csak annyit mondanak: — Harminc—harmincöt forint körül fize­tünk egy-egy ledolgozott munkaegységre. A dupláját a tavalyinak. Mégis lesznek elégedetlenkedők. Lesznek bizony, méghozzá nem is kevesen. A yajszlói Aranykalász vezetői azonban fel­készültek a válaszadásra. Amikor ott jártam, éppen akkor készítettek el egy nagyon érdekes statisztikát. Ez a statisztika nemcsak az ered­ményt mutatja, hanem a hibát is. A termelő- szövetkezetben negyvenegy olyan tag van, aki 1—60-ig szerzett munkaegységet. Hatvanegy és ISO között mindössze tizenkilenc tag teljesí­tett, 151—350-ig, huszonhármon, 350 felett pe­dig húsz. A tagok közül ötvenkettő egyáltalán nem vett részt a közös munkában. Érdekesek, tanulságosak ezek a számok. AZ EGYTŐL—HATVANIG teljesítő tsz- tagok zöme fiatal. Sok közöttük a nő. Ok sokat tehettek volna azért, hogy ne adják ki a ter­melőszövetkezet vezetői a kukorica egy részét a környékbeli községek lakóinak harmadából Nem tehettek mást, hisz a saját tagjaikra nem nagyon számíthattak. Igaz, hogy megkésve, de ki kellett adniok száz hold kukoricát harma­dos művelésre például a drávasztóraiaknak. Es, akik nem dolgoztak?! Ezek zöme nyugdíjas. Harmincöt nyugdíjasa van az Aranykalász Termelőszövetkezetnek. Harmincöt és nem ötvenkettő. Akárhogyan is számoljuk: tizenhét olyan tag volt, aki dolgoz­hatott volna, de nem dolgozott. Ok is kivettek egy csomó pénzt a közös gazdaság pénztárából helyesebben a dolgozó tagok és a saját zsebük bői is. Erre is bizonyítékok vannak. Az idegen részesművelők például 235 mázsa kukoricát vittek el részként a vajszlói határ­ból. AZ ARATÁST és a cséplést is nagyrészt részes munkásokkal oldották meg. Ezeket te más falvakból hozták. Az Aranykalász köny­q bú­51,8 vetése szerint a cséplőmunkásoknak 107 zát, 8,70 mázsa rozsot, 50 mázsa árpát, mázsa zabot adtak ki. Hasonló a helyzet az aratórésznél is. Aratórészként például 131 mázsa búzát, 64 mázsa rozsot, 23 mázsa árpát és 51,25 mázsa zabot vittek el a termelőszövet­kezettől. Könnyű kiszámolni: mennyit vittek el a vajszlói Aranykalászból a más községbeliek. Könnyű lenne azt is bebizonyítani, hogy meny­nyivel növelhette volna ez a termés az egy munkaegységre eső jövedelmet. Ezt azonban a vajszlói tsz-farokra bízzuk. Minthogy rájuk bízzuk azt is: mennyivel több lenne a takar­mánya a termelőszövetkezetnek abban az eset­ben, ha az említett tételek nem vándorolnak más községekbe, hanem azok a közös állatál­lományt gyarapítják. Mert most az az igaz­ság, hogy az Aranykalászban is nagyon taka­rékoskodni kell az abrakkal és sajnos nem­csak a szárazság miatt. VAJSZLO HATÁRÁBAN kitűnő lehetősé­gek vannak. Csak ezeket ki kellene használni. A termelőszövetkezet elnöke például a beszél­getés során így sóhajtott fel: — Tudja, mennyire irigylem én a felső- szentmártoniakat. Sokat hoz azoknak a kerté­szet. Nekünk is lehetne kertészetünk. És ne­künk nem is kellene különösebb dolgot csi­nálni. A földjeinken folyik keresztül a csa­torna. Bővizű, a part két oldalán minden kü­lönösebb nehézség nélkül legalább ötven hol­dat öntözhetnénk. Akkor lenne ám sok pénz... De, látja még a kukoricát is idegeneknek kel­lett kiadnunk a múlt évben. Mindezekről bizonyára szó esik majd a zár­számadó közgyűlésen is. Bizonyára ott egymás nak el is mondják szemtől-szembe az embe­rek: „Miattad lett kevesebb a jövedelmünk, miattad vittek ki sok termést a községünkből, a közös gazdaságunkból”, ERRE VAN SZÜKSÉG Vajszlón. A közösség erejére, mert különben nem biztos, hogy jö­vőre a vajszlói Aranykalász többet tud osztani a tagjainak, mint amennyit a mostani zárszám adáson oszt. Pedig tudhatna. Ez azonban nem a vezetőkön, hanem a tagokon múlik. «ZALAI JÁNOS zés óta sokat tartózkodik a Kazinczy sarki szalonban — mégis mantegetődzik. — Ez még nem minden Sok új divatlapot várunk még, melyből választhatnak majd megrendelőink. — Milyen lesz a tavaszi di­vat? A részlegvezetőnek tesz- ;zük tel a kérdést, de a be­szédes tekintetek elárulják, hogy valamennyien tisztában vannak a válasszal. — Célszerű. Nagyon célszerű esz a divat Legfrissebb divat- apjaink két-három részes ru­tákat, komplékat mutatnak, -iok a „kimenős”. lefelé bő­vülő szoknya. A kabátok to­vábbra is egyenesvonal úak, íallémélküliek és úgynevezett kinőtt ujjal készülnek. — A ruhák hossza? — Az erőltetett rövidségű, ‘érdet mutogató szoknya már ég a múlté A szoknyák 3—4 lentivel hosszabbak, mint ta­valy és a térdeit minden eset­ben eltakarják. Úgy látszik a divattervezők is megegyeztek abban, hogy a térden felül érő szoknya kislányoknak való vi­selet. — Milyen színek divatosak? —• Továbbra is a pasztell­színek vezetnek. Mire valóban eljön a tavasz* új ruhát kap a KTSZ ruha­szalonja is. Azit tervezik, hogy rövidesen kifestetik a falakat, új függönyöket tesznek fel. s szép bútorokkal cserélik ki a régi, kopottakat S így. meg­szépülve várják a szezont, a tavaszi megrendelőket. H. M. — E. J. Kabátpróba Serényen öltögetnek a varró nők. Új szerkezetű virágporcsapda Taggyűlést tartott vasárnap délelőtt a mohácsi méhész szakszövetkezet. Fonód József elnök beszámolójában ismer­tette a szövetkezet tevékeny­ségét, s elmondotta, hogy a SZÖVOSZ legutóbbi kongresz- szusa óta élteit négy év alatt 1 millió 852 ezer forintos kis­kereskedelmi és felvásárlási forgalmat bonyolítottak le. — Felhívta a tagságot, hogy az eddigi állóméhészet helyett vándoroljanak, s így emeljék a mézhozamot. Ezért szervezet­tebbé kell tenni a vándorlást Hangoztatta, hogy a méhészet­nek az ifjúság körében való megkedveltetése is fontos fel­adat. A napirend egyik pontja képpen Solti Tivadar megyei méhész szaktitkár ismertette a saját készítésű új virágpor­csapdáját. Ennek a szerkezet­nek a hasonló eszközökhöz ké­pest az az előnye, hogy a mé­hek csak egy irányban közle­kedhetnek rajta. Különböző szí nű üvegekkel úgy tereli őket, hogy máshol mennek be a kaptárba és máshol jönnek ki onnét. így lehetőség van arra, hogy a bevitt virágpor negy­ven-öt ven százalékát egy ügyes szerkezettel leszedje a lábuk­ról. A csapda előállítási ára sorozatgyártás esetén egy kilo­gramm virágpor árával egyen­lő. De igen nagy jövedelmet lehet vele szerezni, mert a virágport magas áron veszi át az Országos Méhészeti Szövet­kezeti Központ exportcélra. Ezután megválasztották a vezetőséget. Befejezés előtt az Angyalok földje Egyetlen filmet forgatnak a Hunnia filmstúdióban, Kassák Lajos Angyalföld című regé' nyének filmváltozatát. Révész György rendező és munkatár­sai jól haladnak Hubay Miklós forgatókönyvének filmre „ülte­tésével”, s munkájukat január­ban be is fejezik. Az új film egyik érdekessége, hogy An­gyalföldön a külső felvételek egy részében már nem találtak olyan „kellékeket”, amelyek megfeleltek volna a 30-as években játszódó történet szá­mára. Ezért a szabadban ját­szódó jelenetek közül többat Kőbányán forgattak. te i gyár divattervezők kicsit bát­rabbak mint a németek, az angolok pedig még ezeknél is mértéktartóbbak, egyszerűség­re törekvőbbek. Bár egész halom divatlap fekszik az asztalon, Schneider Ferencné, a Színház téri rész­leg vezetője, aki az átszelve-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom