Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-14 / 11. szám
4 IHAF8LÖ' 1962. JAW An 14. 140000 turista járt tavaly Pécsett Épül a modern turistaszálló — Sátortábort kellene létesíteni a Mecseken Megoldásra vár a parkírozó helyek kérdése Demokrácia és fegyelem As utóbbi években rohamos fejlődésnek indult Pécs idegenforgalma. A Város Idegenforgalmi Hivatala a múlt évben 71 külföldi és 386 belföldi turistacsoportot kalauzolt Pécsett. Körülbelül 140 ezer vendég járt tavaly a városban, s ebből mintegy négyezer volt a külföldiek száma. Az adatok nem teljesek, hiszen az idegenforgalmi kihatású család- vagy rokonlátogatásokat (részben külföldi eredetűek) nehéz lenne összegezni. Nem akarunk túlzott lokál- patrióták lenni. Városunk természetesen nem versenyezhet a Balatonnal, a fővároshoz kö zel eső szép Dima-kanyarral, s a híres váras, jóború Egernek is megvan a maga vonzóereje, különösen a külföldiek szemében. Ettől függetlenül Pécsnek sincs oka a szégyenkezésre: az ország egyik legfontosabb vidéki idegenforgal mi centrumaként tartják számon, s mindez a tervekben is tükröződik. Pécset idegenforgalmi szempontból is erőteljes fejlesztésre javasolják. Tervei! a szállodaimul enyhítésére Városunk rangos helyével ellentétben áll a nagy szállodahiány. A Városi Idegenforgalmi Hivatal számításai szerint majdnem az utolsó heM bZ BT- kiál Utasok száz pártnapon Az SZÉP XXa kongresszusának Jelentőségét ezekben a napokban megyeszer te méltató pártnapokon a Magyar— Szovjet Baráti Társaság baranyai szervezete mintegy 100 kiállítást rendez. A kiállításokon a Szovjetunióban a XX. kongresszus éta élért eredményeket, illetve a XXII. kongresszus eseményeit szemléltetik az MSZBT tablói. lyet tartjuk ebben a megyék között. Tavaly 221 csoportot, mintegy 14 ezer embert kellett a szállodahiány miatt visszautasítani. A gyors növekedés alapján 1970-re 8—10 ezer külföldi vendégre lehet számítani, a hazai turistalétszám pedig évi 12—13 ezerrel fog emelkedni. Mindez parancsoló kényszer a szállodaproblémák megoldására. A Városi Idegenforgalmi Hivatal csak a Kolozsvár utcai 84 ágyas turistaszálló felett rendelkezik. A nyári ünnepek idején egy csepp a tengerben. A már részben megvalósulás útjára lépett tervek mindenesetre sokkal megnyugtatóbb képet vetítenek elénk. Már épül a modern és reprezentatív külsejű szálloda a volt Francia-borozó helyén. Noha az új létesítmény a Pécsi Vendéglátóipari Vállalat kezelésébe megy át, mégis, a 96 férőhely fölött elsősorban az Idegenforgalmi Hivatal rendelkezik. Főiként külföldi, IBUSZ-szervezésű turistacsoportokat akarnak itt elhelyezni. Mivel a pécsi idegenforgalom elsősorban átvonuló jellegű (az átlagvendég csak két és fél napig tartózkodik a városban) újabb Kolozsvár utcaihoz hasonló jellegű turistaszállóra leime szükség. A jelek szerint ez is megoldódik A Pécsi Tervező Vállalat irodaházának megépítése során csere folytán megüresedik az MTH Sallai utcai otthona, amelyben 300 férőhelyes korszerű turistaszállást lehet létesíteni. Még ebben az évben átadják a dömörkapui 30 személyes turistaszállót is. Amint látjuk, nincs erőfeszítésben hiány, ám a gyorsan növekvő igények még töb bet kívánnak. Változatlanul szükség van a fizetővendég szolgálatra, arra az 50—60 vagy még több szobára, amelyre az idegenforgalmi hivatal évente a magánosokkal szerződni szokott. Ez is 120— 150 férőhelyet jelent. Igen hasznos lenne egy korszerű, körülbelül 100 férőhelyes camping létesítése a Mecseken. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy az előregyártott, korszerűen felszerelt, autóparkírozókkal ellátott campingek nagyon ki- használhatók, a külföldiek és hazaiak szívesen látogatják. Mivel nagy forgalmat bonyolítanak le, az építési költségek hamarosan megtérülnek. Olcsó ajándéktárgyakat, ásványvizet A városi idegenforgalmi hivatal tavaly 350 ezer forint tiszta nyereségre tett szert. Aránylag kisebb összeg, de annyit megmutat, hogy az idegenforgalom még a hivatal számára sem ráfizetődő. A valóságban jóval nagyobb a bevétel ennél, a vendéglátó- ipar kasszájában. Ha pontosan kiszámíthatnók — ami nagyon nehéz lenne — kiderülne, hogy városunk anyagilag is sokat nyer az idegen- forgalommal. Mindezt csak h teljesség kedvéért írtuk le, hiszen nemcsak ez a fontos, erkölcsi-politikai tényezők is vannak a világon. Hosszas lenne taglalni, hogy mi mindent érthetünk ezalatt, elégedjünk meg egy példával. A nyáron egy olasz házaspár járt a városban, és elmondották: néha egészen vád dolgokat írnak a kapitalista lapok Magyarországról. Azt állították például, hogy a hazánkba látogató olasz turistát titkosrendőrök követik az utcán, árgus szemmel figyelik minden lépését sfcb. A házaspár nem hitt az ilyen sületlenségeknek, s örömükre szolgált, hogy a tények őket igazolták. Szabadon jártak-keltek, „ösz- szecsavarogták” a várost és környékét és — természetesen — soha senki sem követte őket. „Ezt elujságoljuk Olasz országban is!” — tették hozzá mosolyogva. Nagyon sok kell ahhoz, hogy a vendég jó összbenyomásokkal távozzon Pécsről. A város vezetői erre is gondoltak. A jelek szerint üdülőhellyé és természetvédetté nyilvánítják a lapisi műút—Fehérkút—Me csekszabolcsig bezárt erdőség egész területét. Gyors ütemben folyik a műemlékek hely reállítása, a Jakováli Hasszán dzsámi és minaret, az Idrisz Baba türbe megnyílik az érdeklődők előtt. Reméljük, a vendéglátóipar is tesz egyet és mást a kellő kultúrájú, befogadóképességű és nem is túl drága étkezőhelyek biztosításával. (Különösen a bist- rók keresettek.) Megoldásra vár még az autó parkírozóhelyek kérdése és még sok más, hiszen sok múlik néha az apróságokon is. Például: nagy költséggel újjávarázsoltuk a Kossuth Lajos utcát, a régi patinájában ragyog, néhány; ház belső udvara ellenben! nagyon elhanyagolt. Mit! mondjon a külföldi, ha be-! nyit? Vagy: tavaly egész nyáron nem lehetett csatos-üve- ges ásványvizet kapni a városban, a Balaton-kömyéken pedig a legkisebb faluban is árusították. Még egy: nincsenek megfelelő ajándéktárgyak. A jók, az ízlésesek drágák, a városba látogató diákturisták — mert ők jönnek a legtöbben — nem tudják meg venni. Miért ne készíthetne a porcelángyár olcsóbbakat, például modern kivitelű ciga- rettahamú tálcáikat? A diák is meg tudná fizetni az árát, ugyanakkor jellegzetesen pécsi terméket vinne magával. Reméljük, a Jövő az Ilyen „apró” hibákat is orvosolja. Erre az idegenforgalmi hivatal munkája, a pécsiek ven-! dégszeretéte, egészséges lokál-' patriotizmusa a legfőbb biztosíték. — Magyar — Kaleidoszkóp Pécs múltjából Nézzünk bele a történelem folyton új képeket elővarázsoló kaleidoszkópjába, egy- egy fordulónál ezer esztendőket, századokat ugorva s nézzük, miket mutat városunk múltjából. m Hűvös süvöltő szelek sárgás port permeteznek alá. Valahonnan a jégvilág széléről ragadták el, szállították ide 100 meg 100 kilométereken át A Nagyárok kanyonján innen gyérfüves dombon füstfelhőt tép ronggyá a szél. A tűz körül emberalakok guggolnak, az elejtett rénszarvast sütögetik, melegszenek. Esetlen kőbaltáik ott hevernek körülöttük. Majd megindulnak a hegy felé, ahol gyér vizű erecske kínálkozik szórniuk oltására. Görnyedt tartásuk kicsinynek mutatja őket, mélyenülő szemük a környéket kémleli. A csiszolatlan kőkor emberei: Elhagyott tűzhelyüket sok évezred alatt a lösz pora vastagon takarja be. A téglaégető bányászai meghökkenve nézik a leletet, aztán az agyag gal együtt a mélybe döntik, mert sietni kell a kitermeléssel. Évezredek múlnak, s a táj képe nagyot változott. Megenyhült az éghajlat, bő esők zúdulnak le, a fű hézagtala- nul, dúsan fedi a talajt, sűrű bükkerdő borítja a hegyet, ahonnan patakok sietnek alá vidám csobogással. Egy katlant bőszen ömlő karsztvíz iparkodik tufájával kitölteni s a tufakup tavacskái, fátyol- vékonyán alácsorgó vízesései átcsillámlanak a bükkök fehér törzse közt. A szemközti dombélen (Árpád felett) vizsgálódó emberek mégsem ebben gyönyörködnek, hanem a lent nyüzsgő életben. A patakok vizét zárógátak sora torlaszolja el, mögöttük tó, a sekély helyeken nádas, füzes bozót és bennük vízimadarak tízezrei csaponganak, fosztogatják a bronzkori telep halastavait Ezek a zárógátak életbevágóan fontosak a dombon épült falu népe számára. A madarak is ellátják őket élelemmel, tojással, hússal. Kúpalakú kunyhóik szorosan zárják körül a falu terét, ahol a nagy húzóháló van kifeszítve száradni. A dombtetőn asszonyok művelik bronzkapáikkal a földet. Messziről emberkaraván közeleg, hozzák távoli vidékekről a drága bronzeszközöket, fegyvereket, sarlókat, ékszereket. Arra alább már meglátogatták a zókiakat, ahol a legszebb díszítésű edényeket gyártják, s talán voltak már Makár-te- tőn is. Béke, nyugalom, Itt is ott is nagy házak hófehér kőből faragott oszlopokkal, dúsan díszített párkányzattal. A dombokon jól művelt szőlőskertek, a kitűnően megépített utakon állatkaravánok jön- nek-mennek megrakodva áru val. A források vizét föld alatti csatornák hozzák a központban és csövekkel osztják szét palotákba, közkutakba. A füves pusztákat mind feltörték, azok ontják a gabonát Messziről békés munka képe, künn a földeken, bent a város műhelyeiben, raktáraiban. Gyönyörű kép! Csak ne hallanók a láncok csörgését korbácsok csattogását, csak ne látnok elgyötört rabszolgák reménytelenül üveges tekintetét Ez a pax romana, Róma békéje. & A bronzkori falvak helyén üszkös romok, a gondozatlanul maradt gátak átszakítva, a tavak helyén végtelen mocsár terjeng, amelyben a patak tévelyegve keresi útját Illir pásztorok terelgetik marha-, birkanyájaikat. A nemzetségek szoros egységben kemény harcokat vívnak egymással tágasabb, jobb legelőkért. A dombok erdőit is fölégetik, hogy új füves területekhez jussanak, s a csupaszon maradt termőtalajt a záporok lemossák. Az egyik nemzetségfő a Jakabhegy tetején építtetett várat. A hatalmas kősánc mögött ellenséges támadáskor nyájai biztonságban vannak, s a tetőn fakadó forrás vize víztartója hosszabb időre ellátja őket; E Sopianae kifosztott fölégetett romjaira a szabadjára hagyott vizek vastagon terítették törmeléküket és fölöttük új élet sarjadt. A székes- egyház négy tornya messziről hirdeti az érkezőnek, hogy Pécs püspökváros s a klastro- mok, nőzárdák, a hozzájuk épített kisebb nagyobb kápolnák és templomok még jobban kihangsúlyozzák azt. Az egyház árnyékában iparos-kereskedő polgárok egyemeletes földszintes házai húzódnak meg. A szőlők művelése tovább folyik, sőt egyre magasabbra kúsznak a köves lejtőkön. A karsztvíz; a többi kisebb-nagyobb patak malmok kerekeit pörgeti s a hegyről széttekintve apró falvak sűrűsödnek a távolban. A kövezett utcákon tolong a nép, nagy látványosság ké-_ szül, A gőgös nagyurat Hor- váthy Jánost, aki nemrég még megsarcolta a várost, Zsig- mond király csúfos halálra ítélte. Itt fogják halálra hurcolni a pribék lova után kötözve, s a lenézett, emberszámba sem vett paraszt fog gúnyolódni vergődésén. Ez ránézve a halálnál is szörnyűbb lehet A színjátékban egyformán gyönyörködnek férfiak, nők és gyermekek, papok, sőt a zárdák ablakai is ki vannak adva bérbe. A magyar középkor e®. Ám változik a kép. A nap templomok, fürdők kupoláinak cin- és rézfedelén csillan. Csupa ragyogás messziről a város. De bent szenny és piszok, omladozó házak, az utcákon színesen kavargó tömeg. Messze Kelet képe, hol pompa és nyomor, selyem és színes rongy, gőgös úr és nyo- . morult rabszolga nagyon kö- \ zel vannak egymáshoz. Azok a sötét darócba burkolt alakok régi magyar polgárok utódai, most a török szolgái. Vagyonuk, életük, mindenük török uraiktól függ. Időnként daliás katonák csoportját hajtják őrizőik a várba. A végvárak legendás vitézei. Nehéz lánc lábukon, kezükön de tekintetük most is büszke és merészen előrenéző. Elnyelik őket a körtorony vizes börtönei. Es a kaleidoszkóp forog, { egyre színesebb képeket mu- j tat s egyszerre mintha összes ‘ ragyogó kövei kerültek volna! a bűvös tükrök elé, csodálatos amit látunk. Már nem kell! a gép, vegyük el szemünk elől, ; a jelen szépségét úgysem tud- < ja utolérni. \ S. G. o IT ötelességtudás és fegye- lem nélkül nincs eredményes munka, nincs gyarapodás. Csak helyeselni lehet azokat az intézkedéseket, amelyeket egy sor tsz-ben a munkafegyelem megszilárdításáért hoztak. Egyes tsz-ek például a háztáji gazdaságom nagyságát a közösben végzett munka mértékéhez igazították. Másutt személy szerint meghatározták az egyes tagok kötelességeit és feladatait a közös termelésben. Az ilyen intézkedések — akárcsak az anyagi ösztönzés helyes módszereinek helyileg átgondolt alkalmazása — feltétlenül elősegítik a fegyelem megszilárdulását. Természetesen az ilyen biztosítékok akkor válnak be igazán, ha mindegyiket megfelelő politikai felvilágosító munka kíséri, és az a meggyőződés, hogy a szilárd fegyelem mindenkinek érdeke. Ezit azért szükséges hangsúlyozni, mert akadnak olyan tsz-tagok. akik a munkafegyelem megszilárdulására irányuló intézkedéseket a szövetkezeti demokrácia megnyirbálásának tekintik. Ez abból adódik, hogy jó- néhány tsz-tag van még, aki ugyan sokait hallott már a tsz demokráciáról, de még nem láitja világosan annak valódi tartalmát. Ezen nincs mit csodálkozni. Az a tez- tag, aki még tegnap egyéni sorban dolgozott, hogyan ismerhetné ki magát egyszerre ebben a meglehetősen bonyolult kérdésben. Ebből következik: egyesek hajlamosak rá, hogy a szövetkezeti demokráciának csupán egyik oldalát tartsák számon. Azt ugyanis, hogy a vezetőség mindig a tagsággal jó egyetértésben dolgozzék, a tagság megkérdezésével döntsön fontos ügyekben, s a szövetkezeti demokrácia legfőbb fórumán, a közgyűlésen adjon módot minden tagnak arra, hogy véleményét szabadom kifejthesse. Mindez valóban követelménye a szövetkezeti demokráciának. Ezt annál is inkább hangsúlyozni kéU, mert nem egy terrnelÓKZövetkezőiben előfordul még, hogy 4—5 hónapom át sem tartanak közgyűlést, Vagy ha tartanak ia, gyaíkram előfordul, hogy a szövetkezet közgyűlése anélkül hoz határozatát, hogy határozatképes lenne. (Mint ismeretes, a közgyűlés a törvény szerint akikor határozatképes. ha azon a tagság legalább 2/3 része jelen van). De előfordul még az, hogy egy tag több személy képviseletében vesz részt a 'közgyűlésen. Ennék általában az lesz a következménye, hogy azok a tagok, akik a közgyűlésem nem voltak jelen, egyes határozatokkal kapcsolatban kijelentik, hogy azokkal nem érteinek egyet. Azokat magukra nézve nem tartják kötelezőnek, mert azok meghozatalában nem vettek részt A szövetkezeti demokrácia törvényeinek ilyen formán való be nem tartása nyilvánvalóan a tagok jogainak megsértése, a szövetkezeti demokrácia lebecsülése. Az egyetértés és az együttműködés a vezetőség és a tagság között táplálja azt a tudatot az emberekben, hogy ők a tsz gazdái. Márpedig eredményes és odaadó munkát csak attól a tagtól lehet várni, aki gazda módjára hordozza a közös gazdaság építésének gondját. A tsz-ben minden tag egyenlő, egyenlő jogaik és kötelességeik varrnak és mindenkinek egyenlő értékű a szavazata. E tekintetben nincs különbség az elnök és a brigádtag között. Ellenben a tsz munka- szervezetében mindenkinek meghatározott helye, feladata, jogai és kötelességei vannak. Az elnök a gazdaság vezetésének a felelősségét viseli, az ennek megfelelő jogokkal és kötelezettségekkel és a brigádvezető hasonlóan a maga munkakörében. A brigádban és a munkacsapatokban dolgozó tagok pedig a rájuk bízott munkafeladatokért felelősek p és jogosultak arra. hogy ( munkájuk feltételeit a szűk- < ség és a lehetőség szerint > megköveteljék. Tehát abban j az értelemben a tsz de- S mokráciának kell érvénye- s sülnie, hogy a közgyűlésen < és a tsz egyéb tanácskozásán < minden tag szabadon nyílva- ; níthatja véleményét és alap- > szabályszerűen részt vehes- í sen a határozatok megnoza- : tálában, de pl. az már nem ? a tsz demokrácia kérdése. ? hogy az állatgondozó sza- $ bályszerűen eteti és gondoz- < za-e a rábízott állatokat, vagy ( pedig munkáját hanyagul / végzi. Vagy olyan jelenség, / hogy egyes tagok állandóan f az elnök utasításain vitat- <! komák. \ Ez a sajátságos, vagy „ön- ? kényes” értelmezése a de- > mokráciának nem járható £ út Elképzelhető-e, hogy a tsz-elnök minden egyes uta- ( sítását külön megvitassák a tagok és csak akkor hajtsák / végre, ha azzal mindenki, í de legalább is a két harma- s dós többség egyetért? Akkor ^ csupán tanakodásból állna a j szövetkezeti élet, de semmi- / re sem haladna a munka. Az > elnöknek kötelessége a közgyűlési határozatoknak megfelelően irányítani a munkát. S ha a tagok úgy látják, hogy eltér a közös döntés szellemétől, akkor szóvá teszik a legközelebbi közgyűlésen. bírálják az elnököt és követelik, hogy dolgozzon a határozni szerint Ez az eljárás felel meg a szövetkezeti demokrácia követelményeinek, de nem szüntelen vitatkozás a kiadott intézkedések fölött Találkozunk olyan tsz-ta- gokkai is, akik a közgyűlést \ ugyan nagyra becsülik, de az ott hozott határozatokból kiválogatják a nekik tetszőket és csak ezeket hajtják végre. Ha pedig mulasztásaikért kérdőre vonják őket, azt mondják, hogy a határozat meghozatalánál ellene szavaztak. Ez is félreórtése a demokráciáinak. Mert a közgyűlésem házsort határozat ha azt a többség elfő- j gadja, kivétel nélkül mindenkire kötelező ■ műiden tagnak mindent el kseü követnie annak a megvalósításáért. Természetesem azoknak is, akik ellene szavaztak. Sokszor megtörténik még az is, hogy a tsz-vezetőség jól átgondolt, s a közös érdekeket szolgáló javaslatot visz a közgyűlés elé. Azonban egy-két hangoskodó szóhoz sem hagyja jutni a többieket és váltig ellenkezik, mégpedig kicsinyességből, vagy egyéni számításból. A tapasztalatlan vezetőség erre megriadva enged a visz- szahúzó hangulatnak, nem apellál a többségre, hanem visszavonul, nehogy „sérelem érje a demokráciát”. Pedig a szövetkezeti demokráciának van egy feltétlenül érvényes alaptörvénye. Ha a közérdek valamiképp csorbát szenved, ott baj van a demokratizmus alkalmazásával Vannak, akik azt hiszik, hogy a tsz-ben a rendet és a fegyelmeit a vezetőség követeli úgy, mint egykor a „kenyéradó gazda” követelte. Ezek elfelejtik, hogy a tsz- ben a tagság a gazda, és a tsz ereje a tagság fegyelme. A fegyelmet mindenkinél erélyesebben követelik a tagok, akik mindennap rendszeresen és szorgalmasan résztvesznek a közös munkában, s ilyen a tagság többsége! T’ehát az a vezetőség jár el helyesen, amely szigorúan fellép a fegyelme- zetlenkedők ellen. így jut érvényre a többség akarata és érdeke, ezt követeli a demokratizmus. Ha elnézi a vezetőség a fegyelmezetlenséget, megsérti a demokráciát, mert ellentétbe kerül a ; többség helyes követelésé- S vei. így függ össze a tsz-de- \ mokrácia a fegyelem szülte- £ len megszilárdításának fel- ; adatával. Ambruszt György ’
