Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-13 / 10. szám

1982. JANUÁR 13, 3 Tájékoztató a téli tanfolyamok vezetőinek A járási pártbizottságok által szervezett téli tanfolya­mok vezetőinek módszertani tanácskozását tegnap délelőtt tartották meg Pécsett, a me­gyei pártbizottság székházá­ban. Csendes Lajos élvtárs, a megyei pártbizottság agitá- ciós és propaganda osztályá­nak vezetője tartott tájékoz­tatót a téli tanfolyamok tema­tikájáról és szervezéséről, majd pedig előadások hang­zottak el. A téli tanfolyamok a kijelölt községekben, gép­állomásokon és termelőszö­vetkezetekben január 15-én kezdődnek. Juhász G u!a. Simon István versei, az Utolsó ieivonás — oroszul Ezen a héten három magyar könyv jelent meg a Szovjet­unióban orosz nyelven. Elő­ször ismerkedhetnek meg a szovjet olvasók Juhász Gyula költeményeinek bő válogatá­sával: „A Tiszánál” címmel megjelent a költő verseinek 143 oldalas kis gyűjteménye. Simon István versei J. Ma- lihina előszavával láttak nap­világot a külföldi irodalom kiadójánál. A Ívovi könyv- és folyóirat kiadó gondozásában 65 000-es nagy póldányszámban látott napvilágot Horváth József, Nemes János, Pintér István és Szabó László magyar új­ságírók riportkönyve, az „Utolsó felvonás”, amely a Horthy-rendszer bukásának hónapjait mutatja be. II lottó nyerőszámai: A Sportfogadási és Löttó- lgazgatóság tájékoztatása sze­rint a 2. játékhéten a követke­ző nyerőszámokat húzták ki: 5, 69, 71, 81, 89 Fejlesztik a nagyfeszültségű szigetelik gyártását a Pécsi PorceiÉitgyárban Edényekből, épületkerámiából, dísztárgyakból is többe állítanak elő, mint az elmúlt evekben Ahogyan a többi gyár és ipari üzem, úgy a Pécsi Por­celángyár is elkészítette a ma­ga ötéves tervjavaslatát, a mi­nisztérium megtárgyalta, javí­totta, módosította, megküldte a gyárnak, a dolgozók pedig megtárgyalták a termelési ta­nácskozáson. Végigment, tehát minden olyan fórumon, amely­nek valami köze lehet a terv teljesítéséhez. A porcelángyár dolgozói pontosan tudják, hogy műsza­ki porcelántárgyakból 1961- től 1965-ig évi 831 tonnával gyártanak többet, mint 1960- ban. Ha ezt — 15 tonnás vago­nokkal számítva — átszámíta­nánk vonatraktományira. ak­kor egy 55 vagonból álló vonatsze­relvényt rakhatnánk meg a többlettermelésből adódott áruval. A porcelángyár tervei sze­rint főleg a nagyfeszültségű szigetelők gyártását kívánják fejleszteni. Már építik a szige- telőcsamokot s ha abban 1963-ban megkezdhetik a munkát, készülékszigetelőkből évi 250 tonna kapacitással termelhetnek. Az ötéves terv­ben — a tervidőszak végére — a nagyfeszültségű szigetelők gyártását évi 556 tonnával tud­ják majd növelni. Edénygyár­tásukat is növelni fogják 1965- re, évi 250 tonnával. A pécsi porcelángyár dísz- műgyártásáról is híres volt mindig. Most jelentős mérték­ben növelik a dísztárgyak gyártását is. főleg még nem ismert, új termékek bevezeté­sével. A pyrogranit épületkerámia gyártásukat több mint két­szeresére emelik. Erre is nagy szükség van, mert a műemlékvédelem fejlődésé­vel mind több műemléket állí­tunk helyre, s ugyanakkor új, reprezentatív jellegű épülete­ket is emelünk, amelyek díszí­tését is meg kell oldani. A gyár maximális gépesítése az öitéves terv végére lesz meg — ez talán a legszebb tervük, — de ennek megoldá­sában is biztosak a porcelán­gyáriak. Természetesen foko­zottabb mértékben kell töce- kedmiök arra is. hogy a szo­ciális és munkavédelmi előírá­sokat betartsák, mert ezen a téren van még tennivalójuk. Az előnyükre és javukra meg változott munkafeltételek, a műszaki feltételek javulása is nagymértékben segíti a ter­melékenység emelését, de fokozottabb gondoskodást kíván az emberekről, s a gé­pek karbantartásáért, jó kihasználásáért való felelős­séget is növeli. A porcelángyár tervének kidolgozásánál a realitásokból, jelenlegi adottságaikból in­dultak ki. Figyelembe vették a fejlődés általános irányelveit és a szükségleteket egyaránt. Szakértő vezetéssel, jó poli­tikai, kulturális nevelő mun­kával, az idős munkások ta­pasztalatainak és a fiatalok munkaszeretetének együttes kamatoztat ás ával minden bi­zonnyal még a tervezettnél is szebb eredményekkel zárják majd az ötéves tervet. Gy. K. Árvíz? Nem, a pécsi Rákóczi út eső után. <» m »> Négy edérentr ént sorsol jóit az ötezer forintos gépkocsi nyeremcnybetét-liönyreket is A csaknem egy éve beveze­tett új takarékossági forma, a gépkocsi nyeramónybdbét- fcönyv hamar népszerű lett or­szágszerte. Mint ismeretes a tízezer forintos betétkönyve­ket negyedévenként, az öt­ezer forintosokat pedig eddig félévenként sorsolták, s min­den ezer betétkönyvre leg­alább egy gépkocsi jutott. A mohácsi járásiban idén majdnem négy és félmillió forintot fordítanak községfej­lesztésre. A lakosság által fel­ajánlott társadalmi munka ér­téke 458 800 forint. A községfejlesztésekre szánt hatalmas összegből nyolc köz­ségben járdát építenék majd­nem tízezer négyzetméternyi területen. Járdaépítésre több mint 570 ezer forintot fordíta­nak. Görcsönydobokán és Er­dősmárokon 110 ezer forintért hidakat építenék. Dunafalván 141 ezer forintba kerül 1 kilo' méter új villamos hálózat épí­tése. Kisnyárádon a tanács a termelőszövetkezettel együtt egy hat kádas tisztasági fürdőt rendez be, amelyre majdnem nyolcvanezer forintot áldoz­nak. Több község az ivóvízel­látást javítja. Dunaszekcsőn a tavaly beszerzett 3000 méter­nyi csövet és a 30 közkutat építik be 194 ezer forintos költséggel, amelyből 90 ezer­nyi a lakosság társadalmi munkája lesz. A dunaszekcsői vízműhálózat idén már telje­sen elkészül. Nagynyárádon és Somberekén viszont még csak hat kút van meg s az idén kezdik építeni a vízmüvet. E két község összesen 383 ezer forintot áldoz e célra. Boly­ban a meglevő vízműhöz még egy kutat furatnak négyszáz- ezer forintért. Orvosi lakás és rendelő Kölkeden épül. Lányosokon 110 ezer forint érték felhasználá­sával 3 iskolai tantermet léte­sítenek. Himesházán pedig politechnikai tantermet kap idén az iskola. Dunafalván és Berkesden is felújítják a tan­termeket. Palotabozsokon vi­szont a múlt évben vásárolt épületben pedagógus szolgálati lakást létesítenek. A mohácsi járás egyik leg­nagyobb községfejlesztési lé­tesítménye lesz idén a homo- rudi ifjúsági ház. A három­száz személyes ifjúsági ház (kul túrház) építésére 463 000 forintot tervezett a község. Eh­hez a lakosság 35 ezer forint­nyi társadalmi munkával já­rul majd hozzá. Himesháza, Liptód és Szűr művelődési otthonainak fel­újítása 209 ezer forintba ke­nik A mohácsi járás községfej­lesztésében még számos más létesítmény is szerepel. A sportpályák, könyvtárak, par- kok bizonyítják majd ez év végén, hogy ügyesen használ­ták fel a községfejlesztési ala­pot. A pénzügyminiszter nemré­gen megjelent rendelete ked­vezően megváltoztatta az öt­ezer forintos gépkocsi nyere­ménybetétkönyv sorsolási fel­tételeit. Az 1961. október 31-e után váltott ötezer forintos betétkönyveket ezután három havonkint sorsolják — azon­ban kétezer betétkönyvre jut egy autó. Az október 31-e előtt váltott betétkönyvek a februári, illetve az áprilisi húzáson még a régi feltéte­lekkel vesznek részit, majd ezeket Is háramihavonként sor­solják. A 10 000 forintos gépko­csi nyeremánytoetétkönyvek sorsolási feltételed változatla­nok. Az Országos Takarékpénz­tár felhívja a figyelmet arra, hogy a májusi sorsolásra ja­nuár 31-ig lehet váltani ötezer és tízezer forintos gépkocsi nyereménybetétkönyveket. — KÖZPONTIFÜTÉS sze­relő részleg alakult a Bádo­gos és Szerelő KTSZ-ben. Az új részleg javítja már a Köz­gazdasági Technikum és az Egyetemi Sportcsarnok fűtő­apparátusát is. LEVELEZŐINK Köszönet a mentőknek Kövessük a Csongrád megyei tanács tíédját! December lS-én munkából jóvet rosszul lettem. A mentók beszál­lítottak a kórházba, ahonnan — miután fájdalomcsillapítókkal el­láttak — saját kérésemre haza­engedtek. Másnap orvosi ellátás nélkül maradtam, mert rossz volt a körzeti orvos telefonja, s mire ezt megtudtuk, már nem fogadták el a fekvő beteghez való kihívást. December 21-én, amikor már elvi­selhetetlennek éreztem fájdalmai­mat, Írtam a mentőknek és kér­tem. hogy legyenek segítségem­re. Amikor megkapták levelemet, azonnal kijöttek hozzám, a men­tőorvos megvizsgált és injekciót adott. Nevüket nem tudom, de ez­úton szeretnék köszönetét monda­ni .amiért oly lelkiismeretesen el­láttak. KRISZTIÁN KATALIN MAv dolgozó. Kassa u. 1*. Megelégedéssel olvastam a Dunántúli Naplóban a „Mikor lesz murikahélye több száz pécsi csökkent munkaképessé­gűnek?” című cikket. Igaz, hogy a cikk írója csak a pé­csieket említi, pedig probléma ez vidéken is. A vidéki csök­kent munkaképességűek is várják a tbc-s betegekre vo­natkozó rendelet végrehajtá­sát. A rendelet több, mint egy éve megjelent, de végrehajtá­sában azóta sem történt Bara­nyában érdemleges intézkedés Követhetnénk Csongrád me­gye példáját, ahol a tanács Közvagyonról van szó. 1960-ban a Saüüai utca 50. számú ház­ban csináltatott egy modem üzletet a Pécsi Fodrászipari Váilloüiat. Mivel az utcáról nézve na­gyon siralmasain né zett ki a fodrászüz­let és aiz órásüzlet közötti kapu, csinál tattak a régi rossz kapu helyett egy több ezer farimíot érő vasikaput. A ka­pu befalazására azonban már nem került sor, mert ál­lítólag átadták a PIK-nek. Lassan már egy éve, az ud­varon hever a vas­kapu és a rozsda marja. Azt hiszem mindegy, hogy ki faliaztatja be, csak már a helyén lenne. Elvégre közvagyon­ról van szó, s ha a kapu tönkremegy, a népgazdaság káro­sodik. A kapun kívül még a múl* év már­ciusában hoztak a házba 16 pincelép­csőhöz faanyagot is. A fa még mindig a folyosón van, de két darab hiányzik már belőle. Amíg a fa­anyagot lopják, mi a rossz lépcsőkön botorkálunk. Szeret nérik, ha az illetéke sék gyorsan intéz­kednének eíbben az ügyben. A Sallai utca 50. számú ház lakói. Kint az országút mellett au­tóbuszváróterem áll, rajta a tábla: Községfejlesztési alap­ból készült 1956-ben. Innen keskeny fekete út kígyózik a falu felé, ahonnan férfiak, nők baktatnak Kisherend irányába az erdőbe, fakitermelésre. A falu csendben húzódik meg a völgyben. Uj házat csak egyet látni. Azt mondják: ezt a községet nem fejlesztik, de akik itt laknak, azok mindig találnak megélhetést. Ahogy nézem a dombról a községet, mintha a megteste­sült békességet, nyugalmat lát­nám. Látszatra az is van itt. De csak látszatra. Tavaly januárban Peterd is termelőszövetkezeti község lett Először munkaegységre dolgoz­tak úgy-ahogy, de aztán mind gyakrabban lehetett hallani: — Másutt harmadában ad­ják ki a kukoricát. Miért nem adják ki nálunk is? Vitatkoztak & a kukoricá­ban egyre jobban nőtt a gyom. Már térdig ért, amikor úgy döntött a vezetőség, kiadják mind a száznegyven holdat harmadában. A rétet és lucernát is har­madában kaszálták és takarí­tották be. Az aratást is részi­ben végezték, a gabonát részi­ben hordták, a cséplőgépen is résziben dolgoztaik. Aratásra még a váróéban dolgozók a hazajöttek- Hor­A HARMADOS dásfcor az „okosabbak” úgy gondolták: én takarmányga­bonát hordok, mert így jobban járok, lesz takarmányom, a fejadagot meg úgyis megka­pom. így is lett. A három mázsa búzát mindenki meg­kapta, még az is, aki nem dol­gozott a közösben. Az utóbbiak úgy, hogy mázsámként 220 fo­rintot fizettek a termelőszö­vetkezetnek. A veszekedés már itt kezdő­dött Aztán folytatódott a ku­koricával. A kimérésméi még nem volt hiba Ekkor még csak az állattenyésztők zúgo­lódtak: ők nem tudnak annyi kukoricát kapálni, mint a nö­vénytermesztésben dolgozók, munkaegység után pedig nem osztanak kukoricát A betaka­rításkor a morgás még inkább erősödött. Hogyne erősödött volna, hisz voltak olyanok, akik kapáláskor ugyan nem, de betakarítás előtt odébb rakták a karókat. Meg a terü­letek is különbözőek voltak. A vezetőség azt mondta: egyszer­re törjék a kukoricát és az átlagtermést harmadolják. A jobb területen dolgozók ebbe nem mentek bele. Volt olyan köztük, aki kínt a mezőn meg- hasrewMte a kukoricái Érthető, hogy zúgnak a pe­terd iek. Érzik, hogy valahol elhibázták a lépést, hogy egye­sek jól jártak, ezek nevetnek, mások meg kevesebbet kaptak és ezért káromkodnak. Akik munkaegységre dolgoztak töb­bet, azok kevesebbet kaptak, mint azok, akik több harma­dost vállaltak. Most, hogy ké­szülnek a zárszámadásra, kör­vonalaiban már látszik, hogy mennyit fizetnek egy-egy mun­kaegység után. Aki munka­egységre dolgozott, az tíz fo­rintot kap munkaegységenként aki harmadost vállalt többet és kevesebb munkaegységet teljesített, annak egy-egy main kaegység után megvan a hat­van forintja is. Odavezetett a harmados, hogy a 684 hold szántóra a termelőszövetkezetnek nyolc­vanba!, sertése, tizenöt pár lo­va és harminchét szarvasmar­hája van. Többen azt mond­ják: nincs hely, mások viszont azt mondják, jobb is, hogy ennyi van, mert nem kaptunk gondozói megint mások pedig azzal nyugtatják magukat, hogy most legalább nincs ta­karmányhiány. Az igaz, hogy nincs férő­hely, de az is igaz, hogy nem is nagyon törekedtek közös is­tállók építésére. Igaz az is, nem nagyon akadt állatgondo­zó. Nem akadt, mert nem volt kifizetődő pontosan a harma­dos miatt. Nincs takarmány- hiány. Ez is igaz, de nincs is jövedelem, mert nincs állatte­nyésztés. Állattenyésztés nél­kül pedig nincs közös gazda­ság: nincs pénz, nincs trágya. Ezekre a dolgokra egyre job­ban rádöbbennek a peterd iek is. Érzik, tudják, hogy vala­hol, valami nincs rendben. És ez a harmados. Az, hogy ez 3 módszer megbénította a gaz­daságukat nemcsak a múlt év­ben, de fejlődésére kihatással lesz ebben az évben is. A tanácsirodán, amikor ott jártam, az elnök éppen a me­gyei pártbizottság javaslatát gépelte több példányban. Azt mondta, hogy a kérdést meg­vitatta már az állandó bizott­ság ,de nem tudtak dönteni. Úgy határoztak: sokszorosítsák le több példányban a javasla­tot és azt a tagok kisebb cso­portokban vitassák meg. Még nem döntöttek a peter- diek, de érzik, tudják: olyan módszert kell alkalmazniofc a bérezésben, amely kizárja az igazságtalanságokat, amely se­gíti az állattenyésztés kialaku­lását, amely több jövedelmet biztosít minden olyan tsz-tag- nak, aki részt vesz a közös munkábana Sza'iai János gondoskodott a csökkent mun­kaképességűek foglalkoztatásá­ról. Mórahalmán nemcsak munkát adnak nekik, hanem szakmát is tanulhatnak, illetve szakmunkás-vizsgát is tehet­nek. A cikkben említett igazgató felháborodásával és megjegy­zésével kapcsolatban csak any- nyit, hogy megfeledkezett ma­gáról, vagy egyszerűen nem akar tudomást venni arról, hogy szocialista társadalmi rendszerben élünk, és nekünk is jogunk van dolgozni, hogy könnyebben és jobban éljünk. Egy csökken* munkaképességű. Adjanak sorszámot a íodíásziizleteküeo December 23-án a Fodrász KTSZ 14-es számú férfifodrász részlegénél tizenhatan vártunk sarunkra. Négy borbély dol­gozott, de a legfiatalabb csak „bejelentett” vendégekkel fog­lalkozott, nem pedig a sorra- kerülőkkel. A jelenlévők kö­zül ezt többen kifogásolták, s egy vendég be is irta ezzel kap csolaitos véleményét a panasz­könyvbe. Erre válaszként ter­mészetesen az következett, hogy a fiatal segéd csakis be­térő törzsvendégeket vett sor­ra, mert azok az ő , .állandó kuncsaftjai, nem pedig beté­vedt ...” — mi mór csak fino­man írjuk: vendégek. A fodrász önkényes eljárása és erősen kifogásolható maga­tartása parázs vitát teremtett, melynek tanulságaként javasol juk, hogy érkezési sorrendben adjanak a férfifodrászatokban is sorszámot. így elkerülhetők lesznek mindenekelőtt a ven­dégek számára kellemetlen ese tek, s nem különböztethetnek meg iltyen bántó módon törzs­vendéget és „betévedteket”. Egy „betévedi" vendég Mentsük meg éneklő madarainkat A kis Madarait télen vajmi kevés élelmei találnak. Élet- ösztönük hajtja őket a lakott területek télé, megjelennek ab lakaink alatt. Mentsük meg az éhhaláltól éneklő madarain­kat! Akasszunk ablakaink elé fonálra szolonna-, hurkadarab­kát, féldiót, stb. Kenyérfélét ne. A fonálra akasztott ételt a veréb nem tudja elrabolni. Mentsük meg éneklő mada­rainkat! NOWOTARSZKI MIKLÓS ss. min. ügyintéző, MaoteÉr. Oda» % 1» í I dk*x . Négy és lé! millió forintot fordítanak a községtejtesztésre a mohácsi járásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom