Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-13 / 10. szám
1982. JANUÁR 13, 3 Tájékoztató a téli tanfolyamok vezetőinek A járási pártbizottságok által szervezett téli tanfolyamok vezetőinek módszertani tanácskozását tegnap délelőtt tartották meg Pécsett, a megyei pártbizottság székházában. Csendes Lajos élvtárs, a megyei pártbizottság agitá- ciós és propaganda osztályának vezetője tartott tájékoztatót a téli tanfolyamok tematikájáról és szervezéséről, majd pedig előadások hangzottak el. A téli tanfolyamok a kijelölt községekben, gépállomásokon és termelőszövetkezetekben január 15-én kezdődnek. Juhász G u!a. Simon István versei, az Utolsó ieivonás — oroszul Ezen a héten három magyar könyv jelent meg a Szovjetunióban orosz nyelven. Először ismerkedhetnek meg a szovjet olvasók Juhász Gyula költeményeinek bő válogatásával: „A Tiszánál” címmel megjelent a költő verseinek 143 oldalas kis gyűjteménye. Simon István versei J. Ma- lihina előszavával láttak napvilágot a külföldi irodalom kiadójánál. A Ívovi könyv- és folyóirat kiadó gondozásában 65 000-es nagy póldányszámban látott napvilágot Horváth József, Nemes János, Pintér István és Szabó László magyar újságírók riportkönyve, az „Utolsó felvonás”, amely a Horthy-rendszer bukásának hónapjait mutatja be. II lottó nyerőszámai: A Sportfogadási és Löttó- lgazgatóság tájékoztatása szerint a 2. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 5, 69, 71, 81, 89 Fejlesztik a nagyfeszültségű szigetelik gyártását a Pécsi PorceiÉitgyárban Edényekből, épületkerámiából, dísztárgyakból is többe állítanak elő, mint az elmúlt evekben Ahogyan a többi gyár és ipari üzem, úgy a Pécsi Porcelángyár is elkészítette a maga ötéves tervjavaslatát, a minisztérium megtárgyalta, javította, módosította, megküldte a gyárnak, a dolgozók pedig megtárgyalták a termelési tanácskozáson. Végigment, tehát minden olyan fórumon, amelynek valami köze lehet a terv teljesítéséhez. A porcelángyár dolgozói pontosan tudják, hogy műszaki porcelántárgyakból 1961- től 1965-ig évi 831 tonnával gyártanak többet, mint 1960- ban. Ha ezt — 15 tonnás vagonokkal számítva — átszámítanánk vonatraktományira. akkor egy 55 vagonból álló vonatszerelvényt rakhatnánk meg a többlettermelésből adódott áruval. A porcelángyár tervei szerint főleg a nagyfeszültségű szigetelők gyártását kívánják fejleszteni. Már építik a szige- telőcsamokot s ha abban 1963-ban megkezdhetik a munkát, készülékszigetelőkből évi 250 tonna kapacitással termelhetnek. Az ötéves tervben — a tervidőszak végére — a nagyfeszültségű szigetelők gyártását évi 556 tonnával tudják majd növelni. Edénygyártásukat is növelni fogják 1965- re, évi 250 tonnával. A pécsi porcelángyár dísz- műgyártásáról is híres volt mindig. Most jelentős mértékben növelik a dísztárgyak gyártását is. főleg még nem ismert, új termékek bevezetésével. A pyrogranit épületkerámia gyártásukat több mint kétszeresére emelik. Erre is nagy szükség van, mert a műemlékvédelem fejlődésével mind több műemléket állítunk helyre, s ugyanakkor új, reprezentatív jellegű épületeket is emelünk, amelyek díszítését is meg kell oldani. A gyár maximális gépesítése az öitéves terv végére lesz meg — ez talán a legszebb tervük, — de ennek megoldásában is biztosak a porcelángyáriak. Természetesen fokozottabb mértékben kell töce- kedmiök arra is. hogy a szociális és munkavédelmi előírásokat betartsák, mert ezen a téren van még tennivalójuk. Az előnyükre és javukra meg változott munkafeltételek, a műszaki feltételek javulása is nagymértékben segíti a termelékenység emelését, de fokozottabb gondoskodást kíván az emberekről, s a gépek karbantartásáért, jó kihasználásáért való felelősséget is növeli. A porcelángyár tervének kidolgozásánál a realitásokból, jelenlegi adottságaikból indultak ki. Figyelembe vették a fejlődés általános irányelveit és a szükségleteket egyaránt. Szakértő vezetéssel, jó politikai, kulturális nevelő munkával, az idős munkások tapasztalatainak és a fiatalok munkaszeretetének együttes kamatoztat ás ával minden bizonnyal még a tervezettnél is szebb eredményekkel zárják majd az ötéves tervet. Gy. K. Árvíz? Nem, a pécsi Rákóczi út eső után. <» m »> Négy edérentr ént sorsol jóit az ötezer forintos gépkocsi nyeremcnybetét-liönyreket is A csaknem egy éve bevezetett új takarékossági forma, a gépkocsi nyeramónybdbét- fcönyv hamar népszerű lett országszerte. Mint ismeretes a tízezer forintos betétkönyveket negyedévenként, az ötezer forintosokat pedig eddig félévenként sorsolták, s minden ezer betétkönyvre legalább egy gépkocsi jutott. A mohácsi járásiban idén majdnem négy és félmillió forintot fordítanak községfejlesztésre. A lakosság által felajánlott társadalmi munka értéke 458 800 forint. A községfejlesztésekre szánt hatalmas összegből nyolc községben járdát építenék majdnem tízezer négyzetméternyi területen. Járdaépítésre több mint 570 ezer forintot fordítanak. Görcsönydobokán és Erdősmárokon 110 ezer forintért hidakat építenék. Dunafalván 141 ezer forintba kerül 1 kilo' méter új villamos hálózat építése. Kisnyárádon a tanács a termelőszövetkezettel együtt egy hat kádas tisztasági fürdőt rendez be, amelyre majdnem nyolcvanezer forintot áldoznak. Több község az ivóvízellátást javítja. Dunaszekcsőn a tavaly beszerzett 3000 méternyi csövet és a 30 közkutat építik be 194 ezer forintos költséggel, amelyből 90 ezernyi a lakosság társadalmi munkája lesz. A dunaszekcsői vízműhálózat idén már teljesen elkészül. Nagynyárádon és Somberekén viszont még csak hat kút van meg s az idén kezdik építeni a vízmüvet. E két község összesen 383 ezer forintot áldoz e célra. Bolyban a meglevő vízműhöz még egy kutat furatnak négyszáz- ezer forintért. Orvosi lakás és rendelő Kölkeden épül. Lányosokon 110 ezer forint érték felhasználásával 3 iskolai tantermet létesítenek. Himesházán pedig politechnikai tantermet kap idén az iskola. Dunafalván és Berkesden is felújítják a tantermeket. Palotabozsokon viszont a múlt évben vásárolt épületben pedagógus szolgálati lakást létesítenek. A mohácsi járás egyik legnagyobb községfejlesztési létesítménye lesz idén a homo- rudi ifjúsági ház. A háromszáz személyes ifjúsági ház (kul túrház) építésére 463 000 forintot tervezett a község. Ehhez a lakosság 35 ezer forintnyi társadalmi munkával járul majd hozzá. Himesháza, Liptód és Szűr művelődési otthonainak felújítása 209 ezer forintba kenik A mohácsi járás községfejlesztésében még számos más létesítmény is szerepel. A sportpályák, könyvtárak, par- kok bizonyítják majd ez év végén, hogy ügyesen használták fel a községfejlesztési alapot. A pénzügyminiszter nemrégen megjelent rendelete kedvezően megváltoztatta az ötezer forintos gépkocsi nyereménybetétkönyv sorsolási feltételeit. Az 1961. október 31-e után váltott ötezer forintos betétkönyveket ezután három havonkint sorsolják — azonban kétezer betétkönyvre jut egy autó. Az október 31-e előtt váltott betétkönyvek a februári, illetve az áprilisi húzáson még a régi feltételekkel vesznek részit, majd ezeket Is háramihavonként sorsolják. A 10 000 forintos gépkocsi nyeremánytoetétkönyvek sorsolási feltételed változatlanok. Az Országos Takarékpénztár felhívja a figyelmet arra, hogy a májusi sorsolásra január 31-ig lehet váltani ötezer és tízezer forintos gépkocsi nyereménybetétkönyveket. — KÖZPONTIFÜTÉS szerelő részleg alakult a Bádogos és Szerelő KTSZ-ben. Az új részleg javítja már a Közgazdasági Technikum és az Egyetemi Sportcsarnok fűtőapparátusát is. LEVELEZŐINK Köszönet a mentőknek Kövessük a Csongrád megyei tanács tíédját! December lS-én munkából jóvet rosszul lettem. A mentók beszállítottak a kórházba, ahonnan — miután fájdalomcsillapítókkal elláttak — saját kérésemre hazaengedtek. Másnap orvosi ellátás nélkül maradtam, mert rossz volt a körzeti orvos telefonja, s mire ezt megtudtuk, már nem fogadták el a fekvő beteghez való kihívást. December 21-én, amikor már elviselhetetlennek éreztem fájdalmaimat, Írtam a mentőknek és kértem. hogy legyenek segítségemre. Amikor megkapták levelemet, azonnal kijöttek hozzám, a mentőorvos megvizsgált és injekciót adott. Nevüket nem tudom, de ezúton szeretnék köszönetét mondani .amiért oly lelkiismeretesen elláttak. KRISZTIÁN KATALIN MAv dolgozó. Kassa u. 1*. Megelégedéssel olvastam a Dunántúli Naplóban a „Mikor lesz murikahélye több száz pécsi csökkent munkaképességűnek?” című cikket. Igaz, hogy a cikk írója csak a pécsieket említi, pedig probléma ez vidéken is. A vidéki csökkent munkaképességűek is várják a tbc-s betegekre vonatkozó rendelet végrehajtását. A rendelet több, mint egy éve megjelent, de végrehajtásában azóta sem történt Baranyában érdemleges intézkedés Követhetnénk Csongrád megye példáját, ahol a tanács Közvagyonról van szó. 1960-ban a Saüüai utca 50. számú házban csináltatott egy modem üzletet a Pécsi Fodrászipari Váilloüiat. Mivel az utcáról nézve nagyon siralmasain né zett ki a fodrászüzlet és aiz órásüzlet közötti kapu, csinál tattak a régi rossz kapu helyett egy több ezer farimíot érő vasikaput. A kapu befalazására azonban már nem került sor, mert állítólag átadták a PIK-nek. Lassan már egy éve, az udvaron hever a vaskapu és a rozsda marja. Azt hiszem mindegy, hogy ki faliaztatja be, csak már a helyén lenne. Elvégre közvagyonról van szó, s ha a kapu tönkremegy, a népgazdaság károsodik. A kapun kívül még a múl* év márciusában hoztak a házba 16 pincelépcsőhöz faanyagot is. A fa még mindig a folyosón van, de két darab hiányzik már belőle. Amíg a faanyagot lopják, mi a rossz lépcsőkön botorkálunk. Szeret nérik, ha az illetéke sék gyorsan intézkednének eíbben az ügyben. A Sallai utca 50. számú ház lakói. Kint az országút mellett autóbuszváróterem áll, rajta a tábla: Községfejlesztési alapból készült 1956-ben. Innen keskeny fekete út kígyózik a falu felé, ahonnan férfiak, nők baktatnak Kisherend irányába az erdőbe, fakitermelésre. A falu csendben húzódik meg a völgyben. Uj házat csak egyet látni. Azt mondják: ezt a községet nem fejlesztik, de akik itt laknak, azok mindig találnak megélhetést. Ahogy nézem a dombról a községet, mintha a megtestesült békességet, nyugalmat látnám. Látszatra az is van itt. De csak látszatra. Tavaly januárban Peterd is termelőszövetkezeti község lett Először munkaegységre dolgoztak úgy-ahogy, de aztán mind gyakrabban lehetett hallani: — Másutt harmadában adják ki a kukoricát. Miért nem adják ki nálunk is? Vitatkoztak & a kukoricában egyre jobban nőtt a gyom. Már térdig ért, amikor úgy döntött a vezetőség, kiadják mind a száznegyven holdat harmadában. A rétet és lucernát is harmadában kaszálták és takarították be. Az aratást is résziben végezték, a gabonát résziben hordták, a cséplőgépen is résziben dolgoztaik. Aratásra még a váróéban dolgozók a hazajöttek- HorA HARMADOS dásfcor az „okosabbak” úgy gondolták: én takarmánygabonát hordok, mert így jobban járok, lesz takarmányom, a fejadagot meg úgyis megkapom. így is lett. A három mázsa búzát mindenki megkapta, még az is, aki nem dolgozott a közösben. Az utóbbiak úgy, hogy mázsámként 220 forintot fizettek a termelőszövetkezetnek. A veszekedés már itt kezdődött Aztán folytatódott a kukoricával. A kimérésméi még nem volt hiba Ekkor még csak az állattenyésztők zúgolódtak: ők nem tudnak annyi kukoricát kapálni, mint a növénytermesztésben dolgozók, munkaegység után pedig nem osztanak kukoricát A betakarításkor a morgás még inkább erősödött. Hogyne erősödött volna, hisz voltak olyanok, akik kapáláskor ugyan nem, de betakarítás előtt odébb rakták a karókat. Meg a területek is különbözőek voltak. A vezetőség azt mondta: egyszerre törjék a kukoricát és az átlagtermést harmadolják. A jobb területen dolgozók ebbe nem mentek bele. Volt olyan köztük, aki kínt a mezőn meg- hasrewMte a kukoricái Érthető, hogy zúgnak a peterd iek. Érzik, hogy valahol elhibázták a lépést, hogy egyesek jól jártak, ezek nevetnek, mások meg kevesebbet kaptak és ezért káromkodnak. Akik munkaegységre dolgoztak többet, azok kevesebbet kaptak, mint azok, akik több harmadost vállaltak. Most, hogy készülnek a zárszámadásra, körvonalaiban már látszik, hogy mennyit fizetnek egy-egy munkaegység után. Aki munkaegységre dolgozott, az tíz forintot kap munkaegységenként aki harmadost vállalt többet és kevesebb munkaegységet teljesített, annak egy-egy main kaegység után megvan a hatvan forintja is. Odavezetett a harmados, hogy a 684 hold szántóra a termelőszövetkezetnek nyolcvanba!, sertése, tizenöt pár lova és harminchét szarvasmarhája van. Többen azt mondják: nincs hely, mások viszont azt mondják, jobb is, hogy ennyi van, mert nem kaptunk gondozói megint mások pedig azzal nyugtatják magukat, hogy most legalább nincs takarmányhiány. Az igaz, hogy nincs férőhely, de az is igaz, hogy nem is nagyon törekedtek közös istállók építésére. Igaz az is, nem nagyon akadt állatgondozó. Nem akadt, mert nem volt kifizetődő pontosan a harmados miatt. Nincs takarmány- hiány. Ez is igaz, de nincs is jövedelem, mert nincs állattenyésztés. Állattenyésztés nélkül pedig nincs közös gazdaság: nincs pénz, nincs trágya. Ezekre a dolgokra egyre jobban rádöbbennek a peterd iek is. Érzik, tudják, hogy valahol, valami nincs rendben. És ez a harmados. Az, hogy ez 3 módszer megbénította a gazdaságukat nemcsak a múlt évben, de fejlődésére kihatással lesz ebben az évben is. A tanácsirodán, amikor ott jártam, az elnök éppen a megyei pártbizottság javaslatát gépelte több példányban. Azt mondta, hogy a kérdést megvitatta már az állandó bizottság ,de nem tudtak dönteni. Úgy határoztak: sokszorosítsák le több példányban a javaslatot és azt a tagok kisebb csoportokban vitassák meg. Még nem döntöttek a peter- diek, de érzik, tudják: olyan módszert kell alkalmazniofc a bérezésben, amely kizárja az igazságtalanságokat, amely segíti az állattenyésztés kialakulását, amely több jövedelmet biztosít minden olyan tsz-tag- nak, aki részt vesz a közös munkábana Sza'iai János gondoskodott a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáról. Mórahalmán nemcsak munkát adnak nekik, hanem szakmát is tanulhatnak, illetve szakmunkás-vizsgát is tehetnek. A cikkben említett igazgató felháborodásával és megjegyzésével kapcsolatban csak any- nyit, hogy megfeledkezett magáról, vagy egyszerűen nem akar tudomást venni arról, hogy szocialista társadalmi rendszerben élünk, és nekünk is jogunk van dolgozni, hogy könnyebben és jobban éljünk. Egy csökken* munkaképességű. Adjanak sorszámot a íodíásziizleteküeo December 23-án a Fodrász KTSZ 14-es számú férfifodrász részlegénél tizenhatan vártunk sarunkra. Négy borbély dolgozott, de a legfiatalabb csak „bejelentett” vendégekkel foglalkozott, nem pedig a sorra- kerülőkkel. A jelenlévők közül ezt többen kifogásolták, s egy vendég be is irta ezzel kap csolaitos véleményét a panaszkönyvbe. Erre válaszként természetesen az következett, hogy a fiatal segéd csakis betérő törzsvendégeket vett sorra, mert azok az ő , .állandó kuncsaftjai, nem pedig betévedt ...” — mi mór csak finoman írjuk: vendégek. A fodrász önkényes eljárása és erősen kifogásolható magatartása parázs vitát teremtett, melynek tanulságaként javasol juk, hogy érkezési sorrendben adjanak a férfifodrászatokban is sorszámot. így elkerülhetők lesznek mindenekelőtt a vendégek számára kellemetlen ese tek, s nem különböztethetnek meg iltyen bántó módon törzsvendéget és „betévedteket”. Egy „betévedi" vendég Mentsük meg éneklő madarainkat A kis Madarait télen vajmi kevés élelmei találnak. Élet- ösztönük hajtja őket a lakott területek télé, megjelennek ab lakaink alatt. Mentsük meg az éhhaláltól éneklő madarainkat! Akasszunk ablakaink elé fonálra szolonna-, hurkadarabkát, féldiót, stb. Kenyérfélét ne. A fonálra akasztott ételt a veréb nem tudja elrabolni. Mentsük meg éneklő madarainkat! NOWOTARSZKI MIKLÓS ss. min. ügyintéző, MaoteÉr. Oda» % 1» í I dk*x . Négy és lé! millió forintot fordítanak a községtejtesztésre a mohácsi járásban