Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

JSmAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MMMI IMS. JANUAR M. [ CSÜTÖRTÖK | MAPIO ZAJLIK A DŰNA A MAGYAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA f XIX. ÉVFOLYAM, ÄRA: 5# FILLER 8. SZÁM Elkészült Pécs általános rendezési terve Széleskörű vitát rendeznek — Pécs és a vidék kapcsolatait is számbavették Asztalnyi nagyságú mappa fekszik Márki László elvtárs, a városi tanács építési és köz­lekedési osztá ya vezetőjének asztalán. Lepedőn yi színes térképekkel van tele. Két évi munka van bétesürítve, a Pécsi Tervező Vállalat kollektívája *— egy 12 tagú konzultációs bizottság bevonásával — el­készítette Pécs áitaJánoa város rendezési tervét Tizenöt éves távlatra szól, alapja lesz valamennyi részle­tes városrendezési tervnek. A tervkészítést sziéleskörű vizsgálat előzte meg. Ennek alapján a tervezők alkotását Ss — nem túlzás alkotásról be­szélni — két részre oszthatjuk: a tanulmányokra, s magára a tervre. A tanulmányok a város je­lenlegi helyzetének „felméré­sére”, tisztázására voltak hi­vatottak. A vizsgálati anyag oly sokrétű, annyi ága-boga van, hogy csak szűkszavú is­mertetésükre vállalkozhatunk. Vizsgálati anyag volt a szü- kebb környék, a domborzat (terepviszonyok a városiban), a hidrológiád helyzet. Az utób­biban a talaj víztartalmára (hatással van az építkezések­re) a felszíni vizek elvezetésé­nek problémáira és másra vol­tak kiváncsiak. A talajmechanikai vizsgálat a talajadotrtságökkal foglalko­zik, a közmű-vizsgálat során az ivó- és ipari víz, gáz és elektromos ellátás helyzete, továbbá a szennyvízelvezetés problémái voltak napirenden. Összegezték az ipari üzemek, illetve a beépített vagy beépí­tési-e váró környék kölcsönha­tását is. A vizsgálat alapján kiderült, hogy egyes üzemek a jelenlegi helyükön nem fej­leszthetők tovább, mert a kör­nyékük beépített, s nincs tere a terjeszkedésüknek. Egyéb­ként is gázosak és zajosak, kitelepítésük már ezért is kí­vánatos. A teraletfelhasználása vizs­gálatnál azt kutatták, hogy milyen a beépítettség foka, hol vannak beépítésre alkal­mas területek. A laksűrűségi vizsgálat alkalmával „feltérké­pezték” a várost a lafcsűrűség szempontjából. Az utóbbinak nemcsak egészségügyi, hanem kereskedelmi, vendéglátóipari, iskolai, stb. vonatkozásai is vannak. Általában: a sokféle vizsgá­latot a szigorú, tervszerűség jellemezte, a megvizsgált ága­zatok összefüggnek egymással. A vizsgálatok választ adtak a város úgyszólván minden fon­tos problémájára, az ellátástól kezdve a levegő szennyeződé­séig Csak ezek után fogtak hozzá a tennivalók meghatá­rozásához, magához a terve­zéshez. Az általános városrendezési tervet három fő részre lehet osztani: 1. területfelhasználási (mát és hova építünk), 2. köz­lekedésfejlesztési, 3. közmű­fejlesztési tervre. Mint ismeretes, egyetlen vá­ros helyzetét sem lehet a kör­nyezetétől elszakítva vizsgál­ni. Más szavakkal: nem elég csak Pécs jövőjét megtervezni. Számba kell venni azt is — mint ahogy számbavették — hova járnak majd a pécsiek üdülni, fürdeni, gyógykezelés­re, hol llehet ún. alvó- és boly­góvárosokat (Szentlőrinc, Pécs- várad) létrehozni, hogy csak néhányat említsünk az össze­függések közül. A térvet széleskörű vitára bocsátják. Megvitatják a fővá­rosban is, hiszen nem mind­egy, hogy miként illeszkedik bele az általános népgazdasági tea-vekbe. Pécsett először a város vezetői tartanak róla vitát, majd a városi tanács a Hazafias Népfronttal karöltve ankétét tart, a szakemberek meghallgatása céljából. Min­den valószínűség szerint több figyelemreméltó javaslat, ötlet stb. születik meg ezekből a vi­tákból, így szükség lesz a terv bizonyosmórtékű korrekciójá­ra. A terv tehát a viták után újra a Pécsi Tervező Vállalat­hoz kerül és elnyeri végleges formáját, majd megkezdődik a résdetés tervek kidolgozása. Az általános rendezési terv főbb vonalaiban valószínű he­lyesnek bizonyul. A városi ta­nács építési és közlekedési osz­tálya ebből kiindulva már a terv alapján adja ki az építési engedélyeket, rendeli el az eset leges építési tilalmakat. A terv megléte tehát már érezteti jó­tékony hatását. Százéves a pécsi dalosmozgalom Márvánv emléktábla a „Hattyú“ épíi eten — Kiállítás a tla'os- mozoa lomról — K advány a pi*cst szerzők kóraőmuveiiioi Pécsett ebben az évben ün­nepük a város első dalárdá­jának, az 1862-ben a magyar dal terjesztésére alapszabály­szerű egyesületté alakult Pécsi Húszmilliárd for'nfos export a kohó- és gép porban A kohó- és gépipar termé­keiről1 rendelések formájában igen jó ajánló leveleket állí­tottak ki a külföldi cégek: 1962-re minden eddiginél na­gyobb rendeléseket kapott az iparág, s mintegy 20 milliárd forint értékű árut gyárt ex­Ismeretterjesztes filmmel 2500 filmet vetítenek a TIT előadásain Baranyában Baranyában másfélezres taglétszámmal, hatvan falusi körzeti szervezettel, széleskö­rű és aktív társadalmi vezetés­sel rendelkező TIT növekvő gondot fordít a színvonalas szemléletes előadásokra. El­készítették az idén megtartás­ra kerülő előadások részletes forgatókönyvét, amely ponto­san felsorolja, hogy hol, mikor és milyen témájú előadást, mi­lyen szemléltető eszközök fel- használásával tartanak meg. Filmet az idén az előadások feléhez, azaz 2500 alkalommal Lengyelországban folytatják a komlói kísérletet Lengve! kutatók segítségéve! meggyorsítják egy magyér találmány ágyét Több éves munka után Czárt Ferenc, a Komlói Építőipari Vállalat igazgatója és Ott Mik­lós főmérnök új magyar építő­anyagot talált fel, az égetett építőkövet. Ez könnyebb a tég­lánál, de erősebb. Súlya csak felényi és teherbírása mégis kétszeres. Rendkívül nagy elő­nye az is, hogy felületére szí­nes mázat égetnek és így az újfajta anyagból épített ház falát nem kell vakolni. A fel- talátek az Építőanyagipari Köz ponti Kutató Intézet és a Pé­csi Porcelángyár segítségévei sikeresen befejezték a labora­tóriumi kísérleteket. Az üze­mi próbákkal azonban meg­akadtak, mert nem találtak az országban olyan kemencét, Amelyben nagy eteaefcet, eőt paneleket készíthettek volna az új anyagból. A magyar kutatók a baráti országok tudósaihoz fordultak segítségért, s máris választ kaptak a lengyel központi ke­rámiaipari laboratórium veze­tőjétől: Jöjjenek, szívesen át­engedik az intézet nagy ke­mencéjét az üzemi kísérlet ide jére. Ezzel jelentősen meggyor sítják a magyar talál rsány ügyet. Uj kemence építése ugyanis több évig is eltartott volna. A baráti támogatás eredményeként azonban már' rövidesen Lengyelországba uta zik Czárt Ferenc, az egyik fel­találó és dr. Lőcsei Béla ku­tatómérnök, hogy megbeszél­jék és előkészítsék a próbá­kat. így még az idén befejezik mer ihmmnf tüj vetítenek. Szemléltetést azon­ban szinte kivétel nélkül va­lamennyi előadásnál alkalmaz­nak és felhasználják ehhez a külön erre a célra létesített szemléltető eszközök tárát, az iskolaszertárak anyagát, a diavetítést, sőt, az előadás ter­mészetétől függően a zenét és a verset is a pécsi zeneművé­szeti szakiskola diákjainak, il­letve a középiskolák diáksza­valóinak rendszeres közremű­ködésével. A filmeket a Bara­nya megyei filmtár többszáz, különféle témájú alkotásaiból kölcsönzik, míg hordozható ve­títőgépekkel egyes pécsi üze­mek is segítik az ismeretter­jesztő társulatot. Azonkívül, hogy érdeklődés! körök szerint munkás-, terme­lőszövetkezeti, ifjúsági akadé­miákat. nők iskoláját és válto­zatos témakörökkel működő szabadegyetemet hoztak létre, az előadások érdekességét az­zal is fokozzák, hogy az elő­adásokat az élethez, az adott üzem, intézmény problémáihoz közelíti. A Beremeridi Cement­gyárban például maguk az üzem értelmiségi dolgozói, mérnökei vállalták a munkás- akadémia szervezését és meg­tartását és előzetes közvéle­ménykutatás alapján példamu­tató előadási tematikát állítot­tak össze. A TIT megyei ve­zetősége kezében tartja népes előadói gárdájának irányítását is: eddig száznál több előadói konferenciát, szakosztályi ülést tartották módszertani, szakmai, világnézeti kérdések* ről. Ezenkívül módszertani le­vél formájában a felnöttok!?- tás lélektanát™! foglalkozó elő adás anyagát küldték meg a TIT valamennyi előadójának, .tagjának. portra, 2 milliárddal többet, mint tavaly. Különösen hír­adástechnikai cikkeink, mű­szereink, szerszámgépeink, jár­műveink iránt nagy á kereslet. Átviteltechnikai berendezé­sekből például 150, telefonköz­pontokból 80, vacuumtechnikai gépekből 20 százalékkal töb­bet exportálunk, mint tavaly. A nagymennyiségű gépipari és kohászati exporttermelésnek 85 százalékát mér a múlt év novemberéig lekötötték. Dalárdának százéves jubileu­mát. A kiemelikedő évfordulót a napjainkban is országoshí­rű öntevékeny pécsi énekkarok nagy hangversenysorozattal ünnepük meg. A megnyitó ün­nepséget márciusban félezer tagú kórus közreműködésével a Pécsi Nemzeti Színházban tartják, majd folyamatosan a hangversenyek sorozatára ke­rül sor. kapcsolódva az éven­kénti kulturális seregszemle eseményeihez, amelyeket az idén szintén a száz éves pécsi dalosmozgalom jegyében ren­deznek. Tevékeny részt vállal­nak, — egy közös és számos vegyes hangversenyen vesznek részt — a város üzemi kóru­sai, mivel a pécsi munkásmoz­galomnak különösein értékes hagyományai fűződnek az ön­tevékeny dalosmozgalom fejlő­déséhez. A jubileumi év ki­emelkedő zenei eseményének Ígérkezik az a háromnapos énekkari találkozó is, amelyet a pécsi zeneművészeti szakis­kola rendez a budapesti, deb­receni, győri, miskolci, szege­di zeneművészeti szakiskolák leánykarainak részvételével Pécsett. A tíznél több, nagyszabású hangversenyen kívül egyéb események is emléket állíta­nak a száz éves pécsi daiös- mozgalomnak. — Márciusban márvány emléktáblát leplez­nek le a Kossuth Lajos utcai „Hattyú” épületen, ahol Liszt Ferenc pécsi tartózkodása ide­jén hangversenyezett. A Janus Pannónius Múzeum helytörté­neti osztálya a 100 éves Pécsi Dalárda és a pécsi énekkarok gazdagon megmaradt tárgyi emlékeiből rendez a napjain­kig terjedő kiállítást. A pécsi városi tanács művelődési osz­tálya viszont a pécsi szerzők kórusműveit jelenteti még a jubileum alkalmából, a kiad­vány már a közeli napokban napvilágot lát. Országos tanácskozás Pécsett a Patyolat vállalatok munkájáról A Könnyűipari Miniszté­rium helyiipari tagozatának műszaki tanácsa kétnapos ér­tekezletet tartott a megyei ta­nács klubtermében. A tanácskozás első napján Csillag György, a Könnyűipa­ri Minisztérium osztályvezető­je értékelő beszámolót tartott az ország jelentősebb Patyolat vállalatainak tevékenységéről, s ezek között is első helyen a nagy közösségnek tett szol­gáltatások eredményeire és a még mindig fennálló hiányos­ságokra hívta fel a figyelmet. Az egyik legnagyobb probléma a vállalási határidők eltoló­dása, amiért igen sok rekla­máció merült fel a közönség részéről. Ha csupán ezt veszr szűk figyelembe, akkor az idei gondok még az elmúlt évinél is nagyobbak lesznek, miután a tavalyi 229 millió forintos teljesítéssel szemben 240 millió forintra emelkedett az idei tervfeladat (természetesen országos viszonylatban.) A Baranya megyei, helye­sebben a pécsi Patyolat új üzemének megvalósítására eb­ben az évben hétmillió forin­tos beruházást fordítanak, de ezen felül új vegytisztítógépet, vályúskalandert, jelölőgépet és egy úgynevezett iker-gőzbábut kap a. vállalat, amelyet főleg balion ás különböző vászon­ruha félesége;, tisztítására, il­letve gőzöléses vasalására al­kalmaznak. Az idei tervek el­sősorban a munkafolyamatok további gépesítésére és az elő­írt technológiák eddiginél pontosabb betartására irányul­nak. Sor kerül olyan problé­mák fokozatos megoldására is, mint a tárolási idők rendezé­se, amelyek sok esetben ámí­tották megoldhatatlan gondok elé a vállalatokat. Ugyanis a közönség egy része már a tél folyamán beadta tisztításra a tavaszi, nyári holmiját és ily- módon ingyenes „megőrzésre” kárhoztatta a vállalatot Az életbelépő új rendelkezés sze­rint záros határidőhöz kötik a tárolási időt, amelynek túllé­pése esetén különbözetet keil fizetnie az ügyfélnek. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt dr. Solt Antal, a pécsi Patyolat üzemvezetője és bíráló szavakkal illette a felső szerveket a vállalat új üzemé­nek már 1955 óta húzódó be­ruházási, illetve építkezési ké­sedelmed miatt, amely igen sok gondot okozott a lakosság­szolgáltatás zavartalan lebo­nyolításában. A tanácskozás részvevői a mai napon látogatást tesznek a pécsi vállalat üzemében és átvevő üzleteiben. Évente több száz Unit—5 Super univerzális fogászati ké­szüléket gyárt exportra a fogorvosi Müszergyár, <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom