Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-10 / 7. szám

vm. janüär to. 5 A hulladék is érték Egy kiló pehelytollért 3,5 dollárt kapunk — Fixiroldatból ezüstszuílid — 170 vagon papirost gyűjtenek az idén Valamikor tizennyolc—húsz évvel ezelőtt még handlék jár­ták a falvakat. Beesett horpa- szú gebe húzta a lim-lomos sze keret, nyikorgóit minden eresz- téke. Az ószeres a kocsi mel­lett baktatott, s éneklő hangon kiáltozta1 Rongyért, vasért, po­harat adok!.. j Rongyért, vas­ért! ... Mi, gyerekek indián csata- kiáltással rohantunk haza, élő­kotortuk a folt hátán folt ka- ■' bátot, a semmire sem jó rin- gyeket-rongyokat. s lelkendez­ve futottunk vele az ócskás- hoz. Ez a régi kép jutott az eszem be. amikor a MÉH központjá­ba mentem .Vajon milyen az új vállalat? — kíváncsiskod­tam. — Most már nagyüzemi alapon megy a hulladékgyűj­tés? „De még mennyire!” .— vála­szolta Gór György, az árufor­galmi osztály vezetője. Elővett egy statisztikai összesítőt, s , úgy mondta az adatokat, mint i a vízfolyás. Kiderült, hogy j nem kevesebb; I ezer vagon ócskavasat \ gyötörtek tavaly Baranya és 1 Tolna területén. Annak felét az úttörők szedték össze. Nagy kincs ám az ezer vagon ócska­vas: anélkül új acél sincsen. Még ennél is fontosabb ta­lán a színesfém-hulladék, a sárgaréz, vörösréz, ólom és alu­mínium. Az alumíniumot kivé­ve nagyon szegény ebben az ország, a hulladék vörösréznek 700 dollárba kerül tonnája a nemzetközi piacon. A sárga­rézért is több mint 400-at kér­nek. ezért öröm. hogy tavaly 45 vagon színesfémet sikerült összeszedni. „A papír az idén sztár lesz!” — folytatta Gór elvtárs és hoz­zátette: tavaly csak 131 vagon volt a termés, de az idén 170- et szeretnénk „aratni”. A cél az import csökkentése, mert a papír • is drága, negyvenöt dolláré kérnek tőlünk tonná­jáért A rongy, a „klasszikus” hul­ladéknak máig is rangos a he­lye. Enélkül nem lehet fino­mabb papírt készíteni. A má­sik része géptisztító rongynak megy. Szinte hihetetlenül hang zott számomra: ma még gép­tisztító rongyot is importál­nunk kell. A jövőben szeret­nék ezt elkerülni, s az idei 77 vágómnál jóval többet be­gyűjteni; A nyersbőröket is megveszik. Marhabőr. lóbőr, biíikabőr, nyúlbőr, vadbőrök, a vidra és más állat prémje mind becses. A toll még inkább. Ezt kife­jezetten exportcélból gyűjtik, hiszen egy kiló pehelytollért nyolc és fél dollárt kap az or­szág. Amit eddig hallottam, több­nyire nem keltett bennem meg lepetést. hiszen rongyot, vasat meg tollat a régi handles is gyűjtött. Gór elvtárs a végére tartogatta a váratlan dolgokat, például a fáradt fixir-folyadé­kot A fényképészek rögzítő olda­táról van szó, melyet eddig be­leengedtek a csatornákba. Egy pesti újító kisütötte, hogy bizo­nyos eljárással ezüst szulfidot lehet belőle nyerni. Gór elvtárs megmutatott egy mintadara­bot: olyan volt mint az iszap- széndarabka, fekete és porha- nyósnak látszó, csak a súlya mutatta, hogy sok ezüst lehet benne. Ez a féltenyérnyi ezüst- szulfiddarabka belekerülhet egy ötvenesbe, hiszen kilójának 700 forint az ára. Az ezüst- szulfidból ugyanis ezüstöt von­nak ki. Tavalv egy mázsa ezüstszulfidot állítottak elő. — Milliókat hozott az ország­kasszába az újító találmánya. A másik, ami mód felett meglepett és kicsit furcsa is volt számomra, az emberhaj. Mind exportra megy, 15—16 dollárt adnak mázsájáért nyu­gaton. A régi handles poharat vagy tányért adott a rossz ruháért. Majdnem olyan volt. mint a könyöradomány: sosem tudta, mennyit kap érte az ember. •— Ma, — mondta Gór elv­társ — szabott és tisztességes árak vannak. Egy mázsa kovácsolt­vas hulladékért 40 a gépöntvé­nyért 60, a lemezhulladékért 20 (ócska fazék, bádog/s-tb.), a jobb papírért 2 (újságok stb.). a tiszta háztartási pamutron­gyért 5 forintot adnak — ez utóbbiakat kilogrammban szá­mítva. Emellett még ajándé­kot adnak a legjobb úttörő- csapatoknak: televíziót, rádiót A hulladék is érték. A lebe­csült lim-lomban is emberi munka és fáradság van. Elé­getni, szemétbedobni kár. hi­szen a mi kezünk munkáját kótyavetyéljük el vele. Ezzel a Gondolattal távoz­tam a MÉH-tőI. M. I~ * Jogi tanácsadónk 1 kisiparosok kötelező kölcsönös ipsiÄiosiiäsa «.) Az előző részben Ismertettük azt, hogy a kisiparosok mily ellátások­ra jogosultak a nyugdíjrendelet alapján. Többször használtuk azt a kifejezést, hogy tíz évi bitzosí- tásban eltöltött Idő kell ahhoz, hogy a felsorolt s ismertetett el­látások valamelyikét a kisiparos vagy hozzátartozója megkaphassa. Mi a biztosítási idő? Mit ért a törvényerejű rendelet biztosítási idő alatt, s mit lehet ide beszámítani? Biztosítási időnek számít, azaz időtartam, amelyre a kisiparos a most ismertetett rendelet alapján nyugdíj járulékot fizetett. Úgyszin­tén biztosítási időnek kell számí­tani a dolgozók társadalombiztosí­tásáról szóló 1958. évi 40. sz. tvr. alapján szerzett szolgálati időket is. Biztosítási időként kell figye­lembe venni a katonai szolgálat idejét, ha az ipar gyakorlása c miatt szünetel. A rendelkezések szerint a biztosítási időt naptári naponként kell számítani. Három­Javaslatok a Zrínyi-emlékbizottságnak Kislány, hallod a muzsikát ? Pécsi színészek Sildósnagyfaluban A Nemzeti Színház klubjá­jából indultunk el szombat este két taxival a ködbebur- kolt úton SiHósnagyfaluba. A színészek, ismerve a vidéki körülményeket, már „beöltöz­ve” szálltak az autóba. A falu ktü tárházában nagy­számú közönség várt. Az elő­adás megkezdéséig pedig tel­jesen megtelt a nézőtér. A művészek azonnal hozzá­láttak a munkához. Pillanatok alatt előkerültek a bőröndök mélyén lapuló magyarmintás függönyök, amelyek a színfa­lat helyetesíttk, nagy kampós szögek, kalapács, és már dol­goztak a gyakorlott „műsza­kiak”. Néhány perc után, ami­kor „felgördült” a függöny, kedélyes hangulatú színpad tárult a nézők szeme elé.' Megkérdeztem Dariday Ró­berttól, hogy miért a művé­szek készítik elő a színpadot? — Más megoldást sajnos nem találhattunk, mert arra mód nincs, hogy műszaki sze­mélyzet is velünk jöjjön, így vállaltuk magunk a színpad ^műszaki munkáit is. Célunk az. hogy minél kisebb létszám­mal, nívós műsort adjunk a falvak lakóinak. A műsor megkezdődött. A nézők télikabátban., a művé­szek pruszlikban és zakóban figyelték miként melegszik fel a hideg terem hangulata. Idő '(írásjelen fés Várható időjárás szerda estig: a hőmérséklet emelkedik:. Túlnyo­móan felhős idő, szerdán kisebb havazással, ónosesővel, kösöbb esővel és föle" az ország keleti felében köddel. Elénk déli, délnyu­gati szét. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet minusz 3—mínusz 7. Leu magasabb nappali hőmérséklet rterdán •—plüss s Sole között. A konferansz — Dariday Róbert — bevezetője és a Ids együttes szignálja rögtön ba­rátságos kapcsolatot teremtett a közönséggel. A bevezető hangulatos volt, melyet ötlete­sen színezett az együttes tol­mácsolásában felhangzó: „Kis­lány, hallod a muzsikát?” cí­mű dal. S a siMósnagyfalusí Ids- és nagylányok sok szép dalt hall­hattak ezen az estén. Ötlete­sen oldotta meg a rendezés zenei részét is Szivler Jó­zsef, aki énekszámainak han­gulatos előadása mellett a népdalok csokorba szedésével i!3 nagy sikert aratott. Az énekszámok közül kiemelkedő sikere volt a szerenád kom­pozíciónak. Ha már az éneknél tartunk, szólnunk kell Gálosi Marika szerepléséről. Ez a fiatal mű­vésznő első önálló munkája. Mielőtt Nagy Józsát helyettesí­tette, a karban énekelt. Két­ségtelenül jól megállja a he­lyét a rutinos művészek kö­zött, kellemes hangjával, já­tékkészségével. és szimpatikus megjelenésével kellemes per­ceket szerez a közönségnek. A műsor prózai részét ha­sonlóképpen siker koronázta. Bódis Irén szavalata, majd Bakos László „Mihály” figurá­ja mellett a „Róza” alakítása és „Szakadsz-e már cérna” monológja viharos tapsot vál­tott ki. Dariday Róbert sokoldalú kiváló felkészültségről tett ta­núságot. Összekötő szövege szellemes, előadása mulattató és szavalata művészi volt, A műsor, melyet Kővári Vil­mos harmónilka kísérete még színesebbé tett kedves volt és a művészeknek sikerült a hideg teremben ülő közönség szívét felmelegíteni. Schmidt Attila kultusz odaadó tá­mogatója még 1960. márciusában javas­latot nyújtottam be a megyei tanácshoz a szigetvári vár ud­varán rendezendő ünnepi játékokra, örömmel vettem tu domásul, hogy az ál talam javasolt né­hány szempontot is figyelembe vettéli. így többek közölt előadásra kerül Jó­kai Mór a „Sziget­vári vértanúk” című 4 felvonásos törté­nelmi drámája is. A beküldött javas­latomban kitértem a várható nagy ide­genforgalom növe- kedéséveű járó ne­hézségek leküzdésé­re is. Például vasúti hálókocsik felhasz­nálása idegenek el­helyezésére. Véleményem sze­rint a Zrínyi emlék bizottság munkáját segítjük ellő hasznos tanácsok és adatok szolgáltatásával, bár — mint elöljáróban említettem — négy év távlata választ el bennünket az ün­nepség idejétől, nem árt iriár most felkészülni Dal] os Ferenc százhatvanöt naptári napot kell egy évnek venni. A kisipari biztosítási törvény a többi blatos.tasi törvényhez hason­lóan ismeri az ÖTÉVES megszakí­tás fogalmat. Ennek esetei a kö­vetkezők: a) a kisipari biztosítás­ban szerzett idők között öí <«’ megszakítás eseten az előzőleg biztosításban töltött időt nem le­het figyelembe venni. Pl.: a kis­iparos biztosítási díjat fizet tizenöt évig, utána hat évig nem esik biz­tosítás alá, majd ismét mint kis­iparos biztosítás alá kerül, akkoi az előzőleg szerzett tizenöt évet elvesztette. b) A kisipari biztosításban szer­zett idő és az 1058. évi 40. sz. tvr. alapján szerzett idő között ha nincs öt évi megszakítás, akkor a szolgálati idő hozzászámítható a kisipart biztosításban szerzett idő­höz a kettő, ha együttesen kitesz tíz évet, akkor már Jogosult a kis­iparos ellátásra, ha az egyéb fel­tételek megvannak. Viszont, ha a szolgálati ideje és a kisipari biz­tosításban eltöltött ideje közt a megszakítás nagyobb mint öt év, akkor a szolgálati idő nem vehe­tő figyelembe a biztosítási időnél. A két biztosítási rendszerben szerzett idő öt éves megszakítás esetén nem számítható össze. Nem számít az ötéves megszakí­tás szempontjából megszakításnak az az idő, amelynek során a kis­iparos a) igazolt betegsége miatt a nyugdíj járulék fizetésének kötele­zettsége alól mentesül, vagy b) rokkantsági nyugdíjban része­sül, vagy c) mezőgazdasági termelőszövet­kezet tagja volt, vagy d) elismerési díjat fizetett. Megjegyezzük, hogy az elisme­rési díj a váromány épségének fenntartására szolgál, ezzel éveket szerezni (vásárolni) nem lehet. Az elismerési díj az egyes osztályok­nak megfelelően alakul, s havonta kell fizetni. Az I. nyugdíjosztály­ban havi 10 Ft, a n. nyugdíjosz- tályben havi 15 Ft, a III. nyugdíj- osztályban havi 20 Ft. Biztosítási díj A biztosítási idő megszerzéséhez az eddig ismertetetteken kívül szükséges a biztosítási díj fizeté­se is. Enélkül nem szerezhető idő. Kér­désként merül fel, hogy mikortól kezdődően kell fizetni a nyugdíj­járulékot? A kisiparosnak a kötelező biz­tosítása az iparjogosítvány kézbe­sítésének napját magában foglaló hónap első napjával, legkorábban 1002. évi január hó 1 napjával kez­dődik. Mikor szűnik meg a nyugdíj járu­lék fizetési kötelezettség? Akkor, ha a) a kisiparos iparjogosítvámyát visszaadja, vagy b) a kisiparos iparjogosítványét az iparhatóság visszavonja, vagy e) a kisiparost jogerős büntető- bírói ítélet foglalkozásának gya­korlásától eltiltja, vagy d) a kisiparos meghal. Az első három esetben a bizto­sítási kötelezettség az ipargyakor­lási jog megszűnésének napját ma­gában foglaló hónap utolsó napjá­val szűnik meg. A halál esetében pedig a halál napjával. A biztosítási kötelezettség fenn­állása tartamára köteles a kisipa­ros nyugdíj járulékot fizetni. Nem kell nyugdíjjárulékot fizet­ni a kisiparosnak arra az időre. amikor: a) katonai szolgálatot tel-* jesit, b) kérelemre mentesül a nyugdíj- járulék fizetése alól az, aki egy í-.ónapot meghaladó keresőképte­lenséget okozó igazolt betegsége miatt iparát szünetelteti, c) arra a hónapra, amelynek teljes tartama alatt a kisiparos munkaviszonya, illetőleg próbaidős kisipari termelőszövetkezeti tagsá­ga. vagy mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tagsága alapján köte­les nyugdíjjárulé-cot fizetni. A következő kérdés, hogy meny­nyit kelj fizetni a kisiparosnak öregségi járulék címén. A fizetendő járulékösszegek osz­tályonként változnak. Az I. nyugdíjosztályban havi 80,— forint, a n. nyugdíjoszitályban havi 150,— forint, a III. nyugdíjosztályban hart 200,— forint. Osztályba sorolás A n. és ül. nyugdíjosztálybs so­rolás iránti kérelmet az ipar, 030« síívány kézbesítésének napját kö­vető harminc napon belül kéri az SZTK-nak a kisiparos lakóhelye szerint illetékes alközpontjánál előterjeszteni. Azok a kisiparosok, akik 1962. január 1 napja előtt már iparjogosítvánnyal rendelkez­nek, a kérelmet a rendelet életbe­lépését követő harminc napon be­lül kell előterjeszteni az SZTK megyei alközponti ánáil, vagyis 1962. január 30-ig. A II. és ni. nyugdíj osztályba so­rolást az a kisiparos kérheti, férfi esetében, aki ötvenedik életévének betöltése, illetve nő esetében, aló negyvenötödik életévének betölté­se előtt vált biztosításra kötelezet­té. A többi esetben a kisiparosi; az I. nyugdíj osztályba kell sorolni. A n. és ni. nyugdíj osztályba so­rolt kisiparost kérelmére alacso­nyabb nyugdíjosztályba lehet so­rolni. Ebben az esetben az utolsó besorolás szerinti ellátásra válik Jogosulttá. A nyugdíjjárulékot a kisiparos havonként utólag köteles fizetni. Az egy-egy naptári hónapra fize­tendő ny ígd'j járulék a következő hónap első napján esedékes és en­nek a hónapnak a tizenötödik nap­jáig késedelmi pótlék nélkül fi­zethető. Abban az esetben, ha a kisiparos a járulékot késedelmesen fizeti, akkor késedelmi pótlékot keli fi­zetnie az I. nyugdíj osztályban 2 forintot, a II. osztályban 3 forin­tot. a m. osztályban 4 forintot. Ha a kisiparos saját hibájából HAT HAVI nyugdíjjárulék fizetésével hátralékban van, a megállapító szerv a KIOSZ területileg illetékes megyei titkárságával egyetértés­ben javaslatot tehet az elsőfokú iparhatóságnak az iparjogositvány megvonására. — „MI AZ ERÖLCS. hcK gyám nevelhető?” címmé! úr* Czéh Károly, a Széchenyi Gimnázium igazgatója január 10-én fél 6 órai kezdettel tart előadást a Doktor Sándor Művelődési Házban. — AZ ORSZÁGOS Filhar­mónia közli, hogy Jakov Szlobodkin cseiilóművész ja­nuár 10-ére hirdetett hang­versenyét a művész betegsége miatt későbbi időpontban tartják meg. 512Ü Jf)a az én (/i/emtekeiit Dúlna! A négyemeletes lakóház udvarán álmos délutáni csend terpeszkedik. Se­hol egy csoport nyíltszívű, dallamosan pletykázó háziasszony. Ök most a szo­bák mélyén pihenik ki az ebéd okozta fáradalmakat. A csend szokatlan és nyomasztó, de csak addig, míg Jani megérkezik az is­kolából. Elrikkantja magát. — Pandula! Gyere focizni! — s hogy hívása csaloga- több legyen, hatalmasat rúg a labdába. S a labda repül, mint Toldi Miklós ma­lomköve hajdanában. Ki tudja, hol áll meg? Bizony, senki sem tudja, csak a szundikáló Restyákné, akinek feje fö­lött, hirtelen megcsörren az ablak. Restyákné testének morzsáját megha­zudtoló gyorsasággal és nem csekély ér­deklődéssel nyitja fel nehéz pilláit. S miután nagyot szippantott a konyha- szagú levegőből, öblös gigáján elemi erővel tört fel a fohász. Jani ezalatt párducgyorsasággal ka­parintja meg a visszapattanó labdát, és gyos futással hagyja el a veszélyes te­repet. Oh, micsoda tapsban részesítette vol­na a sportszerető közönség, ha a vörös salakon fut ilyen gyorsan! Restyákné azonban nem tapsol, ha­nem megidézve a túlvilág nagy szent­jei után az aprókat, a folyosóra rohan. Mivel azonban az ő igyekezete nem ha­sonlítható Jani sebességéhez, mire le­nézett az ásító udvarra ,már csak a felaprózott ablaktábla vigyorog a sze­me közé. Nagy szerencse, hogy Bagarovicsné, akinek ablaka szembe esik az utcai be­járattal, idejében pillantott le, és még látta a kis szögletben eltűnő fiút. Meg­feledkezve a tojásról — amelyet Res­tyákné a múlt héten kölcsön kért és azóta a maga részéről a feledés ho­mályába taszított — kibaktat a folyo­sóra. Ráncai diadalittas mosolyra hú­zódnak. Mert van-e nagyobb öröm an­nál, miitor eredeti hírrel állhat elő? Torkaszakadtából rikácsolja: — A Muslinca-gyerek volt, Restyák­né! De már akkor egymás után tárulnak fel az ajtók. S ahány ajtó, annyi asz- szonytárs. Restyákné Itonyhája előtt hat asszony jön össze hirtelen, de Muslin- cáné ezúttal nincs közöttük. — Majd adnék én az átkozott kölyök- nek, ha az enyém lenne — bömböl Res­tyákné. — Megtanítanám móresre, nékem el­hiheti. Rozsdáné nem ragadtatja magát meggondolatlan kijelentésekre. Sokáig vívódik finom lelkületével, mielőtt el­határozza magát. — Én megfújtanám! Meg én! Panduláné is elérkezettnek látja az időt, hogy kifejtse nézeteit. — Nézzék asszonyok! — kezdi lassú tempóval, de szokásosnál nagyobb hang­erővel. — Tudják, hogy én szeretem a gyereket. De, ha az enyém ilyet csi­nálna, kitekerném a nyakát! — Egyön­tetű helyeslés. — Mert nézzék... Idáig jutott előadásában, de akkor már nem őt nézik, hanem a kapualjat, ahonnan Panduláné másodszülött gyer­meke rohan befelé. Panduláné is félbe­szakítja nagyra méretezett beszédét és éppen meg akarja kérdezni gyermeké­től, hogy miért e sietség, mire feltűnik a gyerek mögött a sarki suszter. — Panduláné! — kiáltja magán kí­vül a suszter. — Panduláné! a maga kölyke betörte a kirakatom üvegét! — Micsodaa-a? — húzta össze szemöl­dökét az asszony. — Kölyke van ám a kutyának. Maga hitvány aflak! A suszter kénytelen meghátrálni az iszonyúi roham elől, és megszeppenve nyögi: — Bocsánat, dehát... ugye... szóval az ablaküveg .., hiszen tetszik tudni megdolgozom én a pénzért. Nem lopom én a pénzt, kezitcsókolom! — Lopja vagy nem lopja én nem tu­dom, de nem is érdekel! — Válaszol szikrázó szemekkel Panduláné. Itt van egy százas, és menjen a... A suszter' néhány pillanatig tétová­zik, hová vágja a kezébe dobott pénzt: a kis zsebbe vagy a nagy zsebbe, végül azonban önérzetesen bukszájába gyű­ri, és köszönés nélkül távozik. — Mars befelé! — adja a parancsot csemetéjének Panduláné, és bemennek. —Ka ez a kölyök az én gyermekem volna.... kezdi Rozsdáné, de Restyákné félbeszakítja: — Ellátja annak a baját Panduláné is ne féljen! S e percben valóban felcsattant Pan­duláné hangja. — Mi az, hogy nem kell?! Már a csirkepörkölt sem ízlik? Ha meg nem eszed, kitekerem a nya­kadat! 7 böHNÄL TH301§ j 1 hoz tartozó értékes, relikviákat a zágrá­bi levéltárba és mú zeumba szállították. Többek között Fran gepán Katalin, Zrí­nyi hitvesének menyasszonyi ruhá­ját, székeket, aszta­lokat, Zrínyinek hit veséhez írt leveleit, stb. Pár év múlva a zágrábi levéltárban alkalmam volt látni azt az 1566. májusé ban Zrínyinek kö­zeli rokonaihoz, Kásztuóba írt leve­lét, amelyben kö­szönetét fejezi ki, hogy a Kásztua és Grobnik környékén toborzott és jól fel­szerelt harcosok se­rege megérkezett Csáktornyára. Saj­nos, a történelem­ből tudjuk, hogy ezeknek a csapatok­nak nagy része a bécsi rendszer bű­nös nemtörődömsé­ge folytán Mura­közben is maradt. Helyes volna, ha a Zrínyi emlékbizott­ság kapcsolatot te­remtene Zágrábbal, hátha a. múzeum is hozzájárulna az év­forduló nívójának emeléséhez. Mint a Zrínyi­Zrínyi Miklós, a szigetvári hős két­ség kívül egyike a magyar történelem 'égismertebb és leg­népszerűbb alakjai­nak. Hősi halálának példáján százado­kon keresztül lelke­sedett az elnyomói ellen küzdő magyar nép. Mivel az ország népe, különösen szű kebb hazánk, Bara­nya megye népe is a négy év múlva megrendezendő Zrí­nyi-ünnepségek meg rendezésére készül, néhány eddig ke­vésbé ismert adat­tal óhajtok segítsé­géi-e lenni a „Zrínyi emlékbizottság”- mák, hisz köztudo­mású, hogy az ün­nepségek egész so- •ozata az ő vállain nyugszik. Jómagam szemta­núja voltam, ami­kor Zrínyi kász- •uaá, grobniki, vala- nint a Frangepán :sa!ádi tersattoi vár .astélyaiból (az Ad­tad tenger partján •'iunne közelében) 1918 őszén a monar- hia szétbomlásakor tz összes Zrínyi- és Frangepán-csaiád-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom