Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

8 JWAPt-IF 1962. JANUÁR 1 "Z>allózás Japán hajászok rekordja Minden idótc halászon rekord* ját a japán hatászok érték él: 1960-ban hatmillió tonna halat fogtak, azaz az egész világon fogott halmennyiség egyhatodát. Burgonyahámozási világcsúcs Az olasz Lemgo városkából je­lentik, hogy az egyik szomszé­dos községben egy fiatalember elnyerte a „burgonyahámozás mestere” címet. A fiatalember az egyik vendég­lőben 17 órán át megállás néikill összesen három mázsa burgonyát hámozott. Bár a szorgalmas ifjú kitartá­sáért mindössze egy üveg pezsgő jutalomban részesült, de erősen megnövekedett a tekintélye a falu szépei között. Harmincnégyéves korában ezüstlakodalmat öl Tennessee állam Treadway vá- . roskájában él Charlie Johans 34 esztendős felesége, aki jövő hó­napban tartja meg férjével és népes családjával ünnepélyes ezüstlakodalmát. Johansné asszony 3S éve, 9 esztendős korában ment férjhez, röviddel azelőtt, hogy Tennessee állam házassági törvényeit meg­változtatták és 16 esztendőre emelték fel a nők férjhezmenési korhatárát. Az asszony kilenc gyermeket hozott a világra, nyolc maradt életben. Mennyit ér a testé özvegyének kutyája? Maurice Utriüo, a világhírű festőművész özvegye valóban eredeti ötlettel akarja visszasze- rezni eltűnt kutyáját. Elhatároz­ta, hogy az újságokban leközli annak a képnek a reprodukció­ját, amelyet Utrillo festett a ku­tyáról és a becsületes megtalálót valóban fejedelmi módon, két eredeti Utrillo képpel jutalmazza meg. A villanyosság tréfája Leighton Buzzard közép-angliai kisvárosban ez idő és a mozgás kereke „visszafelé forgott’-, mi­után egy eiektromémök kábel­javítás közben téves hálózati kapcsolást idézett elő. A bekap­csolt porszívógépek porfelhőket eregettek ki magukból, a villany­órák visszafelé kezdtek járni, a gyárak gépei visszafelé forogták. Mindez néhány percig tartott csak, de teljes káoszt okozott a városkában. A különös eset úgy történt, hogy a városka villanyhálózatár í ban szakadás állott be, a kábel- j javító mérnök pedig rossz kap­csolást hozott létre egy tartalék áramkörrel. A városka vtllanymüvei bocstír natkérő levelet intéztek a fonto- ; sabb fogyasztókhoz. Villamosokat gyűjt Eric Dahlström, a heisinki vil- lamosvasutak gépészmérnöke vil­lamoskocsik apró modelljeit gyűjti. Gyűjteményének legré­gibb darabja egy 1820-ban készült francia lóvasút miniatűr példá­nya. A gyűjteményben a villa- I moskocsikon kívül autóbusz mo­dellek is szerepelnek. A modelle­ket a mérnök maga készíti, még­hozzá nagyrészt olajfestékkel színezett papírból és gyufából. A tökéletes kivitelű kocsikat idő­vei a közlekedési múzeumnak j óhajtja ajándékozni. Drága pénzen vásárolt ős William Gladstone angol állam­férfi egy XVII. századbeli ne­mest ábrázoló szép régi olajfest­ményt látott egyszer egy londoni régiségkereskedés kirakatában. Szívesen megvette volna a képet, de túl drágának találta. Néhány héttei később megpil­lantotta a festményt egy gazdag londoni bankár lakásában. „Remek festmény, ugye**? ■■ kérdezte az üzletemberi látva Gladstone csodálatát. „Erzsébet királynő korában itt egyik ősöm** tette hozzá büsz* kén a házigazda. 'Gladstone szó* Tényen megjegyezte: »Ha öt fonttal olcsóbb lett volna, most ez én ősöm tenne’*. Eltűnik a térképről egy francia falu Franciaország délnyugati részé" ben, a Pireneusokban fekvő kis Arance nevű falucska halálra van ítélve”. A falucskához közel fek­vő Lacé-ban működik a legna­gyobb francia olajfinomító, * emiatt a környék levegője igen erősen szennyeződik. A francia kormány elhatározta, hogy a falu 200 lakóját kitelepíti és megfelelő kártérítés mellett másutt biztosít számukra elhelyezkedést. Arance falu lakossága kijelentette, hogy nincs megelégedve az állami olajtársaság által kínált kártérí­tési összeggel. A vállalat és a lakosság között még folyik a vita. A modem zene L címmel tart előadást Kincses József zeneszerző január 10-én, szerdán délután • órakor Pécs város Művelődési Há­zában (Déryné u. 18.) ;,A modem művészet” c. sorozatban. A nagy anyagot felölelő téma második részét jan. 17-én, azonos időpont­ban adja elő. Az előadások so­rán bemutatjuk Sztravinszkij, Honegger, Hindemith, Bartók, Hacsaturján. Prokofjev, Sosztako- vics, modem francia szerzők mű­veit, részleteket Britten operáiból, valamint elektronikus és konkrét kenet. Belépés díjtalan. A Baranya megyei Tanács 18-3/1961. T. számú tanácsrendelete Sar&kaaiat owetzk a cipó iure a községfejlesziéében végzett társadalmi munka szervezéséről, nyilvántartásáról és elismeréséről Az évről évre fejlődő község­politikai munkának nagy szerepe van abban, hogy megnőtt és egy­re növekszik a lakosság bizalma a tanácsok iránt, s lakóhelyük vonzóbbá tételére irányuló törek­vés egyre szélesebb mértékben bontakoztatja ki a társadalmi ösz- szefogás alkotó erejét. E rendelet a társadalom 6rde- kében díjmentesen és önkéntesen végzett fizikai vagy szellemi mun­kának anyagi eredményekben Is a jelentkező, hatalmas tudatformáló szerepét kívánja elismerni és a társadalmi munkában kitűnt dol­gozók fokozott társadalmi meg­becsülését kívánja megvalósítani. II. L • 1. A társadalmi munka irányítása és nyilvántartása a községi (vá­rosi) tanács feladatai. 2. I 1. A társadalmi munka megszer­vezésére a község (város) egesz területére kiterjedő hatáskörrel társadalmi községfejlesztési bi­zottságot (továbbiakban: bizott­ságot) kell — a tanács bizott­ságaként — létrehozni. A bizott­ság elnöke egy, a tanácsülés által kiküldendő, esrre alkalmas tanácstag. A párt és tömegszer­vezeteket (KISZ, Hazafias Neo- front, nőtanács, v röskereszt, stb.) a tanácsülés kérje fel, hogy a bizottságba a feladatra alkalmas, lehetőleg műszaki képzettségű, illetve a munka irányítására alkalmas szakmunkás tagjukat küldjék be Ha a bizottságnak a tömeg- szervezetek által kiküldött tag­jai között pedagógus nincs, akkor gondoskodni kel! arról,' hogy legalább egy, a tantestület által kiküldött pedagógus is közreműködjön a bizottságban. i. I 1. A bizottság szükség szerint, de az évi népgazdasági, község­fejlesztési tervek és a költség- vetés összeállítása időszakában, valamint azok elkészülte után feltétlenül ülést tart. Az ülésen felméri, hogy a tervekből és a költségvetési feladatokból mit és hogyan lehet társadalmi munkával megvalósítani, s mi­lyen erőkkel. Tervet dolgoz ki arra, hogy a lakosság, az egyes tömegszer­vezetek, intézmények, vállala­tok, tsz-ek, stb. milyen formá­ban és miyen munkamennyi­séggel tudnának társadalmi munkát vállalni s az érdekelt szerveknek erre konkrét javas­latot tesz. 2. Ügyelni kell arra. hogy mind a bizottságon be ül, mind a tömegszervezetekre való munka­felosztásnál, munkavállalásnál szigorúan az önkéntesség elve érvényesüljön a társadalmi munkát nemcsak a községfej­lesztési, hanem a népgazdasági terv és költségvetésben meg­jelölt, valamint egyéba kü­lönböző tervekben elő nem írt, de a község szépítését, kultu­ráltságát emelő — feladatokra is határozzanak meg (fásítás, virágosítás, Iskolameszelés, stb.) 3. Az elvégzendő társadalmi mun­kák tervét lehetőleg a népgaz­dasági, községfejlesztési tervek, illetőleg költségvetés elkészítése után azonnal, de mindenesetre olyan időpontban kell a bizott­ságnak kidolgoznia, hogy azt a végrehajtó bizottságnak min­den év január 15-ig átadhassa. A vb a bizottságnak az egy&s szervekre felbontott tervét — a bizottság tagjait közreműködés­re felkérve — megtárgyalja az érintett szervekkel s tőlük el­lentervet kér. A bizottság ter­vét a vb az ellentervekkel egyezteti s az elvégezhető £s betervezhető társadalmi mun­kamennyiség meghatározása és számbavétele végett a tanács­ülés elé terjeszti. 4. I 1. A tanácsülés a társadalmi mun­kával elvégzendő feladatoknak a tanács nevében való álli*ndó szervezésére, segítésére felada­tonként 1—1 tanácstagot kije­löl. A tanácsülés határozatát a társadalmi munkát vállalt szer­veknek, az érintett kivitelező vállalatoknak, a járási tanács vb községfejiesztési csoportjá­nak s a bizottságnak kell meg­küldeni. 2. A kijelölt tanácstag a társa­dalmi munka eredményes szer­vezéséért és végrehajtásáért a tanácsülésnek felelős és a fel­adat megvalósítására kijelölt határidőn belül egy ízben a vb-t is köteles tájékoztatni, a határidő lejártát követő első tanácsülésen pedig a tanács­ülésnek kell jelentést tennie. 3. A bizottság feladata a továb­biakban a tanácsülés által meg­határozott társadalmi munka szervezésének, elvégzésének ál­landó segítése, ellenőraése, a társadalmi munka még fel nem tárt lehetőségeinek fel­kutatása, a tanácsülés tájékoz­tatása és új javaslatok megté­tele. A bizottság ezt a feladatát részben egyes tagainak az el­végzendő munkákhoz felelős­ként való kijelölése, részben szükség szerint tartandó ü’ései. helyszíni ellenőrzései útján lát­ja el. M 1. Az elvégzett társadalmi mun­ka számbavétele • társadalmi munkát vállalók részére kiadott egyéni „Társadalmi munka nyilvántartó lap”-on, s az ezzel párhuzamosan vezetett „össze­sítő nyilvántartás”-ban törté­nik. A nyilvántartó lapot a köz­ségi tanács vb elnöke állítja ki, abba a társadalmi munkák el­végzésének igazolását csak a munka felelős vezetője jegyez­heti be. Az „összesítő nyilván­tartás” vezetése a községi vb- elnök, vagy titkár feladata. 2. A ténylegesen elvégzett társa­dalmi munkaórák bejegyzésé­nek, nyilvántartásának, vala­mint pénzbeli értékelésének részletes szabályait a megyei tanács vb-a adja ki, ugyancsak a vb gondoskodjék a szükséges nyomtatványoknak elkészítésé­ről és a községeknek (városok­nak) való kiadásáról is. «. I 1. A társadalmi munkában részt vevő dolgozók fokozott megbe­csülése érdekében a) minden létesítmény befejezése­kor emléklapot keli átadni mindazoknak, akik az adott lé­tesítménynél legalább 20 mun­kaórát dolgoztak. Az emlékla­pot a községi tanács adomá­nyozza; b) a járási tanács elismerő okle­velét kell ünnepélyes keretek között átadni mindazoknak, akik egy évben legalább 80 óra társadalmi munkát végeztek. c) a megyei tanács által adomá­ny ozan ó díszokle lei és em­lékjelvényt kell ünnepélyesen átadni azoknak, akik egy év­ben legalábt 150 óra társadal­mi m inkát végeztek. 2. Az (1) bekezdés b) és c) al­pontjában meghatározott okle­__.vél, illetve emlék jelvény átadá­sának időpontja minden év áo- rilis 4. napja. 3. Az (1) bekezdés b) és c) al­pontban megbatározott feltéte­lek teljesítését minden év már­cius l-ig — az előző évre vo­natkozóan a bizottság állapítja meg, s javaslatát a községi vb véleményével együtt március hó 10-ig közvetlenül a járási, illetve a megyei tanács vb-hez küldi meg, mely utóbbiak az elbírált javaslatokat március 30-ig közvetlenül a községeknek visszaküldik. 4 A társadalmi munka végzésé­ben vagy szervezésében kitűnt dolgozók fokozott megbecsülé­se érdekében részükre a törvé­nyesen megadható s nem anyagi ellenszolgáltatás jellegű, hanem társadalmi elismerést jelentő kedvezményeket is lehet bizto­sítani. 5. A megyei és a járási tanács végrehajtó bizottságai saját — községfejlesztési elosztási szám­lán rendelkezésükre álló — pénzeszközeikből csak olyan községi létesítményhez nyújí- hatnak anyagi támogatást, ame­lyeknél a tervezett társadalmi munka értéke a teljes kivitele­zési összeg 10 százalékát meg­haladja. A községek által igényelt pénzügyi támogatások elbírálá­tr'.o i' társadalmi munka értékét kell figyelembe venni s az igénye­ket ennek sorrendjében kielé­gíteni. 6. A megyei tanács vb a 1 özség lakosainak számához viszonvít- va a társadalmi munka végzésé­ben legjobb eredményt felmu­tató községi tanácsot évente részesítse jutalomban. 111. ». * 1. A 6. 5 (1) bekezdésében megje­lölt emléklapok, oklevelek és emlékjelvények elkészítéséről a megyei tanács vb gondoskodjon. A megyei tanács felkéri a tár­sadalmi szervezeteket, szövetke­zeteket, intézményeket, vállala­tokat. hogy ennek a tanácsren­deletnek végrehajtásához a köz­ségi (városi) tanácsoknak nyújt­sanak segítséget. 2. Ez a tanácsrendelet kihirdetése napján lép hatályt a a 6. y (X) bekezdés b) és c) alpontjában megjelölt feltételeket 1961. év­ben teljesítők részére azonban az okleveleket, illetve emlékjel­vényt 1962. április 4-én már ki kell adni. VÉRTES TIBOR PALKÓ SÁNDOR vb-titkár vb-elnök Uj tánciskola kezdődik Pécs vá­ros Művelődési Házában (Déryné u. 18.) jan. 9-én, kedden este 7 órakor. Tanít Fellnerné. Beirat­kozás a Müv. Ház Irodájában. * Oj tánciskola kezdődik Január 9-én, kedden este 7 órakor a Doktor Sándor Művelődési Ház. ban. (Kossuth Lajos u. 13. sz.) — Tanít: Balog A cipőmről leesett a sarok- vas. Előfordul ez időnként, s míg az ember ügyes-bajos dol­gait intézi, szakít időt arra a néhány percre és beugrik egy cipészhez. Így tettem én is. Az üzletben lehúztam a cipőm és mondtam, mi a baja. Az idős bácsika forgatta a kezében a lábbeli­met, tipegett-topogott, aztán halkan, mintha csak magának mondaná, megszólalt: —■ Már van egy hete is, hogy leesett ez a sarokvas ... Mind ilyenek... Csak akkor jönnek, amikor már lejárták a cipő sarkát. Erre még flekket is kellene tenni... Hanyag em­berek ... Kezdtem szégyelni magam Félhomály volt — villanygyúj­tás előtt 1— ezért nem vehette észre a szégyenpírt arcomon. Nyílt az ajtó, egy magas lány lépett be. Tűsarkú cipőt hozott sarkalni. Az öreg kézbevette a cipőt, nézegette oldalról, elöl­ről. Alaposan le volt járva. Na, gondoltam, ez sem ússza meg szárazon. így is történt. Az öreg rákezdte: — Hej, hol vannak már azok az idők, amikor gomboscipőt hordtak a nők! Azt a cipőt nem lehetett csak úgy lerúgni a lábról.. Azt kézbe kellett venni s akkor mindjárt észre­vették, ha a sarka elcsempüli. De most? Mindig akkor hoz­zák, amikor már nem lehet raj­ta segíteni... Micsoda népek! — morogta magának. A lány elpirult, mentegető­zött, hogy majd máskor hama­rabb ... Én pedig „kárörven­dő mosollyal” ültem a széken, lám, nem én vagyok az egyet­len, aki ilyen hanyagság el- követésére képes. A lányka távozotti Hiúak a nők — folytatta az öreg. Ilyen magas lány és mé­gis tűsarkú cipőt hord. Hiú mind. Már Éva is az volt. Meg­látott egy színes kavicsot a tó­ban és addig könyörgött Ádám nak, amíg felhozta neki. Majd belefulladt szegény a vízbe — kaptam meg a bibliai magya­rázatot. Fázni kezdett a cipő nélküli lábam. — Ha lehetne egy sarok- vasat... Az öreg rámpillantott szem­üvege alól: — Lehet... lehet... csak várok még egy kicsit. .. amíg jobban besötétedik. . akkor gyújtok villanyt. .. spórolni kell. Ez meggyőzött. S míg a kel­lő sötétségre váriunk, elmond­ta, hogy mar 30 éve dolgozik ebben az üzletben. Jó heiy, de hát a helyiség mindig hideg. — Rossz a könyökcsc, <.em kap huzatot a kályha . .nur így van 30 éve .. Meg : U ne csinálni... Ha segítene valaki, az egyik füsicsövet kivennénk, jobb huzatot kapna. Nekiláttunk. Féllaboii ugrat­va húztam-vontam a kormos csövet. Kezem, arcom csupa fekete ... Mire elkészültünk, végié oe- sötétedett. Villany gyújtás. S miközben jobbra-balra csóválta a fejét az öreg mester — ráverte ci­pőmre a sarokvasat. Kifizet­tem az árát, de meg kellett Ígérnem, hogy máskor a sarok­vas leesése után azonnal ho­zom a cipőt. Amikor kijöttem az üzletből jót mosolyogtam a történteken. Kedves öregember az én ci­pészem. Nagyon szereti a mes­terségét s az ő szemszögéből nézve a cipő a legfontosabb, arra kell a legjobban vigyázni. Egy hétig sarokvas nélkül jár­ni — égbekiáltó bűn. Egyheti hanyagságomért meg kaptam a magamét — tőle, aki immár 30 év óta csak most ju­tott el addig, hogy kicserélje azt a fránya kályhacsövet. Igaz, hogy ez már nem az ő szakmája. (GARAY) 3000 feladat A Pécsi Szénbányászati Trösztnél 1962-ben lényeges változásokat eszközölnek az újítási propagandában. Január 1-től az Újítók Lapját, a Nép­szerű Technikát és a Műszaki Élet című folyóiratokat az ed­diginél jóval több példányban rendelik meg, hogy több mű­szaki lapot bocsáthassanak az újítók rendelkezésére. A tröszt újítási feladatterve is több pél­dányban jelenik meg, a tavalyi 2000 helyett 3000 feladatterve, két tartalmazó füzetet juttat­nak el a dolgozókhoz. Növelni akarják a tapaszta­latcsere-látogatások számát — Megszervezik az Ipari Vásár csoportos látogatását. Ebben az évben először jelvényt kapnak a rendszeres újítók. A tröszt vezetői elhatározták, hogy a legjobb újítókat és újítási elő­adókat ingyenes külföldi üdül­tetésben részesítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom