Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-03 / 1. szám

1962. JANUÁR X. NAPLÓ BlÉK a tudakozónak! Igen, nekik is. Bank Tiborné- nak meg Koch Zsuzsának, akik a postán, a tele­fonkészülék mel­lett szilveszterez ___ tek — ha szil­veszternek lehet azt nevezni. Mert bizony, annyian hívták okét, hogy nem tudtak boldog új évet kívánni egymásnak. Nem volt hozzá idejük. F őként a szórakozóhelyek te­lefonszáma után érdeklődtek az emberek. Mindig zenét és zsivajt hallott a két telefonos- nő a drót túlsó végén ..; Egy cémavékony gyerekhang ,— valószínű lány lehetett — azt tudakolta, hogyan lehet macskát halászni? „Szemtelen” — gondolta Koch Zsuzsa, de hamar megvígasztalódtak mind a ketten, mert az emfoertöme-» : gek — így mondom: ember­tömegek — kedveseknek bizo­nyultak. Se vége, se hossza nem volt a jobbnál jobb kívánsá­goknak, a hangos BUÉK-ok- i nak„ sőt az 1 egyik vállalattól valaki — ki tudja honnan és ki volt már? — azt is meg­köszönték. hogy egész évben lelkiismeretesen válaszoltak a kérdéseikre. A két fiatal nő ismét a ké­szülék mellett ül s arra szá­mít, hogy jövőre nekik is jobb szilveszterük lesz. s 1963-ra fordulva ők is egy zenés hely­ről hívhatják fel szolgálatos munkatársukat, a tudakozót. Gyomormosás és tűz nélkül Igen, a kettő nélkül. A men­tők is, meg a tűzoltók is azt állítják, hogy ritkán volt ilyen jó Szilveszterük. A mentőket csak néhány kéz- és lábtöréshez hívták ki, ami iga­zán csekélységnek számít. Le­galábbis az einsteini relativitás szerint, hiszen a korábbi he­tekben vagy negyvenöt-ötvev pécsinek eltörött a keze-lába. Ez nem tréfa: komoly, „hála" a síkos utcáknak. Az eseménytelenségről tanús kodik a gyomormosások hiá­nya is. A mentők szolgálatveze tője még máig sem érti, hő­tan múlhatott el a Szilvesztei léikül? Mi lett a szesztestvé- l, hogy senkit sem kellett 'tevinni és megszabadítani a •len alkoholtól? Sze­rintünk a válasz kézenfekvő: mindegyikük otthon, házi kú- ■ában végezte el a gyomormo- tást. A füzekről? Itt is abszolút >lt a nyugalom. Csak egy ké- ény gyulladt be az egyik itcában, no meg — semmiség egész — a sikondai vadász­kát lepte meg a vörös ka- í. Belekapott a tetőzetbe, fel tellett bontani a mennyezetet, tarthatták meg ott a Szil­vesztert — a kár teljesen jeler\ éktelen. Mondjuk, semmi tűz nem olt, az „égő pokolt’ leszámít­Szilveszter, 1961 Újévi malacok pályafutása Mindenütt derűt fakasztottak az újévi ma- col?. Vidáman húzkodtuk a farkukat, mert — a hagyomány szerint — aki újévi malac farkát húzza, az szerencsés lesz. Nagyot nevettünk a visításukon, úgy éreztük, mintha az őstermészet tört volna be a rikoltó hangszerek meg a zúgó tömeg lármájába. A malacok — az Állatforgalmi Vállalat tanúsítja — vala­hol Ujpetrén látták meg a napvilágot. Nem sokáig örvendtek anyjuk emlőjének, egy nap zord és mord férfiak állítottak be teherautóval, s kigördültek a tsz udvarából. Rövid és gyors vágta Pécs városába, s a hetvennyolc malacot — mert any- nyian voltak — szétkapkodták mint a cukrot. Tizennégyet a Nádor Szálló foglalt le magának, a többit a vendéglátó vál­lalatokhoz vitték. Szerencsére az Ujpetrén maradt malactestvérek nem lát­ták, md történt tovább. Ha tudták volna, elsárgulnak irigysé­gükben. Ekkora ajnározást. Langyos, szappanos vízzel mosták mind, hogy szép rózsaszínű legyen a bőrük. Piros szalagot kö­töttek a nyakukba, még a szempillájukat is „kikozmetikázták” hogy pislogásuk — a malac szeret pislogni — édethűbb legyen. Tust húzott a zenekar, amikor a pincérfiú a malaccal az oldalán bevonult. Egész kézerdő nyúlt a farka után, s a fülé­nek is bőven jutott a húzkodásból. S hiába visított: annál job­ban tetszett az embereknek. így jött el a sorsolás, a Szilveszter fénypontja, amikor a boldog nyertes magasan a feje fölé emelte malacunkat, mini a győzelmi jelvényt Egetverő hurrá és diadalordítás: malac­ország malackirálya nem kapott nagyobb ünneplést mint ez a mozgó, rózsaszínű húsdarabka! Húsdarabka, mert malacunk már a tepsik mélyén pihen. Rózsaszínű bőre égőpirossá vált ropogósra sütötték, s ha még maradt valami belőle, a tiszavirág életű malacsonsról tanús­kodik. Szirpz szilveszter i lax so'tnál — Halló? Taxi­állomás? — Igen, itt Eisell. László forga'nú szolgálattevő. — Úgy hallot­tuk, ön js szol­gálatban volt Szilveszter éjszakáján ... Hány hívásuk volt reggelig? — Este nyolctól? ... Nehéz lenne hirtelenjében válaszol­ni!... Azt hiszem száz hívási nyugodtan számíthatunk órán­ként. Este nyolctól reggel nyolc ig — legkevesebb ezer hívás. — Mind taxit kért? — A legtöbb, csak nem min­denkinek tudtunk idejében ad­ni. Különösen az éjfél utáni órákban, meg hajnalidé. Hiá­ba túlóráztak a sofőrjeink: ak­kora volt az ostrom, hogy nem lehetett eleget tenni. — Boldog új évet nem kí­vántak? — Dehogynem kívántak! Tel jesen ismeretlen emberek kö­szöntöttek bennünket — ebbe fáradtunk bele. Mert udvarias­nak kell lenni: viszonzásképp az ismeretlen egész családját elhalmoztuk jókivánságokkal Mit csináljon az ember, ha ép­pen Szilveszterkor soros? .. Ha már egyszer dolgozni kdl, dolgozik, s azon igyekszik, hogy mások jól szórakozza­nak. — Eszerint száraz Szilveszte­rük volt a taxisoknak? — No nem egészen! A sok beszédben kiszáradt az ember torka, meg kellett öntözni va­lamivel reggel nyolc után!. Rendőrszemmel“ a szilveszterről Nemcsak a ven­déglátó készült az ó év búcsúz­tatására, hanem ezzel „párhuza­mosan” rendőr­ségünk is intéz­kedett, hogy a hangulat mindvégig megtartsa vidám jellegét és az esetleges rendzavarók semmi „zűrt” ne csinálhassanak. Általában elmondhatni: min­den nagyobb zökkenő nélkül zöttyentünk át az új eszten­dőbe. A rendőrt riadóautók bár egész éjszaka készültségben voltak, járták a várost, a szó­rakozóhelyeket. de „súlyos ope ratív” intézkedést nem kellett tenni. Szó se róla, előfordult néhány szórakozóhelyen, üze­mi családi esten egy-két „szó­váltás” azonban legtöbb eset­ben a „helyi intézkedés” is elégségesnek bizonyult a „za­var elhárítására”. Egy esetben azonban mégis a rendőrség elé került az „ügy”. Történt pedig az egyik nyilvános szórakozóhelyen, hogy egy „enyhén dülöngélő” állapotban lévő férfi .megszó­lított” egy asszonyt. A fiatal- asszony kardos menyecske lé­vén, úgy mindjárt melegében a szó legszorosabb értelmében „csattanós” választ adott. A dolog így a „lovagasság szabá­lyai szerint” él is rendeződött volna, ha nem lép közbe s férj. De közbelépett azaz „köz betámolygott” és ott akarta folytatni, ahol felesége már abbahagyta. Folytatta is: „le­kevert’ ’egy pofont, de célt té­vesztve — másnak! Akinek szánta az már árkon bokron túl volt Az illető, aki a pofont kapta — ártatlansága teljes tudatában — visszaadta. Nos itt már az egyenruhás emberek nek is közbe kellett lépmiök. A végén aztán természetesen kiderült a tévedés és a „vere­kedők” a békülés jelszavával léptek a söntéshez. Volt újabb ok az ivásra! A járőrök ezen az éjszakán „eltekintettek” a csendháborí- tós szabálysértésétől. Spicces emberrel nem érdemes vitat­kozni — mondatták — s ha élő fordult, hogy a járőrt erőnek erejével megkínálták a fiaskó­ból — hát „engedtek az erő­szaknak”.. .. Szilveszter éjjel közlekedési baleset nem volt. elsején azon­ban megtörtént megyénkben az új esztendő első „összekocca­nása”. Somogyi Ferenc gépko­csivezető (Berkesé Alkotmány utca 140) a 21-es AKÖV gép­kocsijával Komló Kenderföld felől a Kossuth térre hajtott. Az Ady Endre utca 30 sz. há­zat amikor megközelítette, lát­ta, hogy előtte, vele azonos irányban a menetirányszeriníti bal oldalon gyalogosok halad­nak. Somogyi gépkocsijával nagyon balra húzódott és így elérte Horváth Istvánt és fele­ségét. akiket az árokba lökött. Horváthné 20 napon túl gyó­gyuló, férje pedig kisebb sérü­lést szenvedett. Somogyitól az I-es sz. ellenőrző lapot elvet­ték és ellene eljárás indult átad ék az Állami B zto itó ajándékát az év e.ső újsziilBtenex Mindössze hót másodperc múlt el az újévből, amikor a paksi szülőotthonban hangos sírással adott magáról életjelt 1062. első újszülöttje, Mé­száros Lacika, Mészáros Lajos pusztahencsei traktoros ötödik gyermeke. Lacika nem­csak azért szerencsegyerek, mert négy lány után köszön­tött be a Mészáros családhoz, hanem, mert ő kapta az Álla­mi Biztosító egyik ajándékát a 20 000 forintos életbiztosítási kötvényt Budapesten 0 óra 17 másod­perckor jött a világra a fővá­ros első újszülöttje, a 2,80 ki­logrammos 53 centiméteres Kovács Gáborka. Az Állami Biztosító kedden kedves ünnepségen köszöntöt­te a főváros és a vidék első 1962. évi kisbabáját. Fehér Sándor, az Állami Biztosító vezérigazgatóhelyettese dél­előtt Budapesten virágcsokor és ajándékkosár kíséretében adta át a 20 000 forintos köt­vényt, amelyet az újszülöttek 18 év múlva vehetnek majd fel. Otthonülők szilvesztere Az is jól szórakozott Szilvesz­terkor, aki otthon maradt. Sőt. Talán jobban. A Magyar Tele- .’ízió „házhoz számította” a teg- j cbb komikusok, színészek já- ‘ álcát szilvesztert kabanéműsorá- ban. Évről évre azt tapasztal­tjuk, hogy ezek a szilveszteri kaibaréműso- egyre inkább letérnek a szereflmi három- és anyósviccek hagyományos útjáról, ■ 5térbe lép a szatíra, a gyakran önkritikus ródia. Ezen a Szilveszteren is ezek a műsar- aratták a legnagyobb sikert. Hogy nyíre, arra jellemző, hogy a televíziós artiközvetítések paródiájának visszhangja­in! már hallottuk tiltakozni a Pécsi Dózsa- ukkereket. Mert az mégiscsak túlzás, hogy a Rátonyi úgy beszél Pécsről, mint ahol az ellenfél játékosait, megverik a bf- és egyéb szörnyűségeket követnek el. ... műfajok vetélkedése is erősödő tenden- ak tűnik a szilveszteri kabaréműsorokban, ttal sem maradt el: az opera és a tánc- kelt versenyre. Hogy a női szereplőket ne kissé úgy hatott, mtntba Voa Sáo* dor, a nehézsúlyú súüyemeiLó, meg Barcsa Ge­deon bizonykodtak volna anról, hogy melyikük sportága nehezebb- S ha már erről van ez», Salamon Béla, sakkozónak’em volt jobb, mint MTK-drukkemek. Egyedül Szuhay Lászlóról lehet eimanclani, hogy legalább olyan jó volt Felekynek, mdnt Kellémek. Persze könnyű egy imitátornak. Könnyű Kaboe Lászlónak is. Ezt egy nőismerósöra állapította meg. Meg­kérdeztem, miért Azt mondta, azért, mert oilyan csúnya szegényke. Természetesen, ha egy ilyen kabaréműsorról beszélünk, tudomásul keilll vennünk, hogy eze.-c összeállításánál ez az aílapelv érvényesül: „mindenkinek egy keveset”. Amiből az {követ­kezik, hogy senkinek sem ad eleget, tehát ke­vesebbnek tetszik a műsor egésze, mint ameny nyinek tetszik. Ez a műfaj átka. De ezt az át­kot minden évben következetesen váfflalják műsorszerkesztök és művészek, »rt pedig en­nék eredményeként jól szórakoztunk. Otthon, kellemes, rn^leg félhomályban. És ezért sok mindent megbocsátunk. R He ikon KünyvMadő e sí ne ye lévi tervi A Helikon Könyvkiadó az új év első negyedében értékes szép kiállítású könyveket ad ki. így Dante összes műveit a Helikon klasszikusok sorozat­ban. A kötet a Divina Comme- dián kívül tartalmazza Dante összes szépirodalmi munkáját; verseit, valamámit az Uj élet című művét. Ugyancsak a népszerű soro­zatban lát napvilágot WíUiam Thackeroy Hiúság vására cí­mű munkája, Vas István fordí­tásában. Storm, a XIX. század német prózájának és költészetének je jenitős alakja is szerepel a ki­adó terveiben. Az író legszebb nyolc elbeszélését bocsátják közre Gyurik» László fordításá­ban. Kiadják Cyrano de Berge­rac: Holdbéli utazás című mű­vét Kisfaludy Sándor napló és Francia fogságom című kötete, Kis Magyar Múzeum soro­ltban jelenik 1962 első munkanapján Az Állami Áruházban leltározással kezdődött az új esz­tendő. Uj leltározási módszer bevezetésével a szokásos 2—3 nap helyett egy nap alatt elkészülnek ezzel a nagy munkával. Mert, hogy nagy munka, azt bizonyítja az, hogy több mint 30 millió forintos, több mint tízezer tételből áüó árukészletet kell leltározni. Egy új gyártmány első szériájának befejezésén dolgoznak a Pécsi Fémipari Vállalat lakatosüzemében. A most készülő 31 darab gerendaszállító targoncát a hét végén szállítják le a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalatának. Január4-én tart ák az első nyeremény betétkönyv fősorsolását Az Országos Takarékpénztár január 4-én, Vácott rendezi a nyereménybetétkönyvek 1961. negyedik negyedévi sorsolását. A húzáson mindazok az ér- | vényben tevő betétkönyvek résztvesznek. amelyeket 1961. I i—mii »Mg váltattak. Ezzel egyidőben — az ápri­lisban megjelent pénzügymi­niszteri rendelet értelmében — tartják külön a nyeremény­betétkönyvek első fő-sorsolá­sát is. A fősorsaláson minden érvényben levő betétkönyv egyenlő eséllyel vesz részt l v ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom