Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-31 / 25. szám
r an. janüAr n. Népművészeti háziipar A Baranya megyei Háziipari Szövetkezet február 20-ra 3000 darab népművészeti export szoknya elkészítését vállalta a Szovjetunió részére. A népművészeti részleg vezetője a „népművészet kiváló mestere’’ érdemrenddel kitünteti Szalavári Állandó exportmunka a norvég kesztyű fa, amelyet a kőtő, horgoló részleg (nagyrészt bedolgozók) készít. Búgócsigábó] 12 ezer darabot készítenek ebben a negyedévben, jelenleg belföldi rendelésre. Foto: Czahó —»— ■ --------------K onferenc'a a másod é ötéves terv öntözési feladatairól A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kedden délután kerékasztal-konferenciát rendezett a Kossuth klubban a második ötéves terv öntözési feladatairól. A tanácskozást Dimény Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese nyitotta meg, majd ár. Petra- Havit» Imre, • Földművelésügyi Minisztérium öntözési igazgatóságának vezetője tartott előadást. A vitában az öntözéses gazdálkodás vízügyi, agronómia!, műszaki és köz- gazdasági kérdéseivel foglalkozó minisztériumok és más országos főhatóságok szakemberei lettek részt« iuas»l6' EGY ÉV UTÁN A kátolyi Uj Életnek Erzsébeten túlra nyúlik a határa. Nem az idén lett így, tavaly óta ilyen nagy a határ, 3062 holdas, amióta egy lett a gond Szellőn, Erzsébeten, és Kátoly- ban. Mert volt gond is, öröm is. Gond volt, hogy két gyenge termelőszövetkezettel bővült a kátolyi határ, és méghozzá nem is januárban, hanem márciusban. Akkor kezdtek tervezgetni. Már a munkaegység tervezésénél jelentke zett a probléma. 110 ezer munkaegységet terveztek a tsz vezetői és így 28 forint lett volna az egy munkaegységre eső jövedelem. A járásiak azt mondták: ez kevés, mire a tsz csökkentette a munkaegységet húszezerrel és akkor mindjárt kijött 34,9 forint jövedelem munkaegységenként. Ez igen, ez már méltó a hírneves tsz- hez. 117 000 munkaegységet teljesítettek, 27 000-rel többet a tervezettnél és az egy munkaegység értek valamivel több, mint harminc forint. Idén tanultak ebből az esetből és ezért reális tervet készítenek. Mert nem volt ám könnyű elérni a 30 forintot, különösen ebben a nagy szárazságban. Kaszapo- vics András, a termelőszövetkezet elnöke, hogy a nehézségeket jobban érzékeltesse néhány számot mondott el. Amikor összevonták a három termelőszövetkezetet az adósságot is összevonták. Kiderült, hogy 9,807.040 forint rövid-, középét hosszúlejáratú hitelük van. Nem kis pénz. Hát, ha még tőr leszteni is kell. — Jelenleg 6,601.571 forint a hitelük. Egy év alatt nem kevesebb, mint 3,196.469 forintot törlesztettek a hitelből. Mindezek ellenére mégis har mine forinton felül fizetnek egy-egy munkaegység után. Jól fizetett a gabonájuk és becsületes, jó munkáról árulkodik a következő szám is: kukoricából 14,5 mázsa májusi morzsol tnak megfelelő mennyi séget takarítottak be holdanként. És ezt az eredményt 464 hold átlagában érték el. A szárazság a cukorrépa termésből is levette a vámot Kátoly- ban is, de annyira mégsem, mint más helyeken. Hatvan bizottságok olaloiá gyűlései Baranya 323 községe közül 83-ban hoznak létre szakszervezeti szakmaközi bizottságokat. A különféle szakszervezetek tagságát összefogó szakmaközi bizottságok önálló költségvetéssel, munkatervvel rendelkeznek és az erők egyesítésével jelentősen hozzájárulnak maid a falu új szocialista arculatának formálásához. A szakmaközi bizottságok létesítése iránt egyébként nagy érdeklődés tapasztalható a falvak szervezett dolgozói körében. A megyében eddig megtartott 80 alakuló gyűlésen mintegy tízezer szakszervezeti tag vett részt. A szakmaközi bizottságok választását január végéig -befejezik, a soron következő gyűlést január 28-án, vasárnap délelőtt Hidason rendezik. holdon termeltek cukorrépát és 1 a holdanként! átlag 148 mázsa volt. A sertések is jól fizettek. Százhetvenöttel több sertést ér tékesítettek, mint amennyi a tervükben volt. Kátolyban nincs takarmány- hiány, így aztán nem gond a hizlalás sem. Most is van gondja a vezetőségnek. A tavalyi példán okulva: az idén már az üzemegységeknek is elkészítik a tér vet, még a felhasználható mun kaegység mennyiséget is megkapják és ebből kell gazdálkodtok. idén is premizálnak. 18 mázsa májusi morzsolt kukoricát terveztek be holdanként. Felemelték — ezt már a múlt évben megtették — 17- ről 23-ra az egy hold kukoricáért járó munkaegység meny- nyiségét és a terven felül termelt kukorica ötven százalékát is megkapja a tag. Hasonló a helyzet a cukorrépa, a burgonya megművelésében is csakhogy itt nem természetben hanem pénzben kapják a terven felüli mennyiség ötven százalékát. 2700 liter tejet akarnak fejni az idén minden tehéntől. Ha ezen felül lesz, akkor a tag is, a tsz is jobban jár. A terven felüli tej negyed részét ugyanis az állatgondozók és a fejők kapják. A kátolyiak tervében 800 hízott sertés értékesítése szerepéi, de amint a példák bizonyítják ezt is túlteljesítik. Túlteljesítik, hisz még csak az év első hónapjának a végére értünk és máris 126 hízott sertést értékesítettek, ötvenes falkában adják ed. Erre azt mond ja Kaszapovics elvtárs: sok más mellett ez is előnye a nagy termelőszövetkezetnek. Azelőtt, amig egyedül voltak ezt nem tudták megcsinálni. Pedig így minden kilóért ötven fillérrel többet kapnak. A sertésállományt nem növelik, mert az idén épül náluk egy 20 ezer férőhelyes baromfinevelő, ahonnan évente mintegy százezer csirke kerül a városba. A százezer csirkének pedig takarmányra van szüksége A másik gond: a fizetés. Nem úgy. hogy nem tudnak ebben az évben miből fizetni, hanem úgy, hogy a tagok egy része nem nagyon akar ráálln. a készpénzfizetésre. Pedig Kaszapovics elvtárs alaposan utánaszámolt: harminc forintot tudnának mindig fizetni havonta a ledolgozott munkaegységek után. Ez még vita tárgya, mindenesetre a közgyűlés elé viszik és akkor a többség dönt. A termelőszövetkezetet az idén teljesen gépesítik. Gépesítik, sajnos így. jövő időben. A termelőszövetkezet vezetősége még csak ennyit tud: a gépállomással nem kötnek szer ződést, a gépeket sem kapják és bizony már aggódnak egy kicsit — jogosan —, hogy mikor lesz már végleges döntés a gépek ügyében. A kátolyi Uj Életben most készülnek a zárszámadásra, de már készülnek az ez évi tervek is. Ez a terv bizonyára reálisabb lesz, mint a múlt évi és bizonyára nem is okoz any- nyi gondot ez az év Kátolyban sem, mint rz 1961-es. Szalai János. Szigetváron elkészült a megye legnagyo&b irakforszereld csarnoka A szigetvári gépállomáson hatalmas, háromhajós szerelőcsarnok épült fel, amelyben egyszerre száz traktort javíthatnak a dolgozók. Baranya megye legnagyobb traktorszerelő műhelye ez. A gépállomás dolgozói eddig igen mostoha körülmények között végezték % gépek javítását. A több mint hárommillió forintos költséggel készült szerelőcsarnokban modem szerszámgépeket helyeztek el: többek közöt; nagy teljesítményű esztergapadot, elektromos- és diesel-próbapa- dot, fémfűrósz-gépet, fúrógépet, vilüjanymeghajtású vulkanizáló berendezést. A javításra szoruló traktorok már bevonultak az új épületbe, a felszabadult műhelyekbe pedig a munkagépek kerültek és így megszűnt a szabadban való gépjavítás. Az óriási szerelőcsarnok elkészülte új szakasz kezdetét is jelenti a szigetvári gépállomás működésében. A nagy körzetű gépállomás ugyanis mind inkább javítóköz- pomttá fejlődik. Már ebben az évben 40 termelőszövetkezeti traktor javítását végzik el a szigetvári szerelők. 24 nemzetközi rásáron mutatják be a magyar ipar gyártmányait Ebben az évben a magyar ipar termékeit 24 nemzetközi vásáron, illetve kiállításon mu tátják be. A Magyar Kereskedelmi Kamara a tavalyi huszonkettő helyett az idén huszonnégy külföldi kiállítás hivatalos résztvevője lesz, ezenkívül a vállalatok önállóan mintegy kétszáz szakmai kiállításon mutatják be exportcikkeiket. Iparunk külföldi ,kirakatai” nak előkészületei már megkezdődtek, javában folynak a tavaszi kiállítások, szervezó- és építő munkái. A legnagyobb kiállítást Lipcsében rendezi meg a Magyar Kereskedelmi Kamara. Kiállításaink összesen 3800 négyzetméternyi területet foglalnak majd el. Egy óra a tanműhely-vezetőnél ttövénvvéáalmí feli lltás nfMk február 7 rn A Baranya megyei Tanács mezőgazdasági osztálya, az \ AGROTRÖSZT, a TIT megyei í Szervezete Agrártudományi és Biológiai szakosztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete valamint a növényvédő állomás február 7-én növényvédelmi kiállítást és tanácskozást rendez a megyei tanács nagytermében. A kiállításon állandó szaktanács- adó szolgálatot és szaldkönyv- árusítást tartanak. Február 8-án a Doktor Sándor Művelődési Házban Földvári János, a megyei tanács vb-elnökhelyetteee méltatja a mezőgazdasági könyvhónapot, majd Nagy Bálint, az FM Növényvédelmi Szolgálat igazgatója tart előadást a növény- védelem újabb irányelveiről. A vegyszeres gyomirtásról dr. Ubrizsy Gábor Kossuth-dí- jas, a Növényvédelmi Kutató Intézet igazgatója tart sokelő- adást, Keresztül keU menni a zöld (Hajfestékkel körülmázolt, fiataloktól népes, rendes műhelyben, az udvari átjárón, egy jólfütött irodán, hogy Albrecht József tanmühelyve- zető kicsiny szobájába bejuthassak. Itt ül könyvekkel, iratokkal körülbástyázott íróasztala mögött nem éppen barátságos melegben, akit keresek. — Nincs befütve nálam — felel a kimondatlan kérdésre —, mert nem szeretem a meleget. Közben becsukja a műszaki csoport szobájába nyíló ajtót, hogy nyugodtan beszélgethessünk, s mi se zavarjuk a kint folyó munkát. A szőttessel letakart kis asztal mellé telepszünk. Kissé vontatottan kezdődik a társalgás, mert folyton azt érzem: ezt az embert megannyi munka, gond húzza ahhoz a másik asztalhoz, amelyiken papírlapok fekszenek kiterítve és — nem is figyeltem, amikor beléptem — talán éppen fontos számítások várnak befejezésre. ö segít ki azzal, hogy néhány mondatot mond magáról: 1953-ban még villanyszerelő volt az újhegyi erőműnél, azóta sokat tanult, szakoktató, majd 1957-ben technikus lett. három éve pedig tanműhely- vezető. Azóta övé ez az íróasztal, a szakkönyvekkel teli pole és a sok gyerek, aki idővel esztergályos, gép-, diesel-, autóvagy járműlakatos lesz abba» a városba«. — Itt kapják az alapképzést, heti huszonnyolc órában, phtsz húsz óra elmélet... A tanműhely hétfőn reggel fél héttől szombaton este fél tízig mindig tele van, szinte állandóan járnak a gépek és a tanulók jókedvétől visszhangoznak a falak. — Nehéz lehet ennyi gyerekkel .., Rámhagyja — valóban nehéz. Csak nehezebbé teszi, hogy a szülök fegyvertárában előkelő helyet kap még ma is a fenyegetés: — Ha nem tanulsz rendesen, Inas leszel! Ezeknek a gyerekeivel van a legtöbb baj. Kényszeredetten dolgoznak a műhelyben, s ha lehet, még inkább óvakodnak a tanulástól. Pedig ma már csak komoly tanulás árán lehet valakiből jó esztergályos, lakatos. Aki felkészületlenül megy ipari tanulónak, s később sem igyekszik, bizony az ipari tanuló iskolában is elbukik. — Az a baj, hogy kevés szülő érti ezt meg, és később nekünk kell eltanácsolnunk gyerekeket a szakmából. Ezért nehéz hát. — No, meg azért is — fűzi hozzá —, mert tervünk van. — Nem azért mondom, mintha nem teljesítenénk szívesen, és nem teljesítettük volna bármikor. Csakhát, gond. Felmutat a falra, nézzem meg: miket csinálnak itt heti huszonnyolc órában a gyerekek. A kerekasztal fölött gondosan elkészített tábla, rajta szépen elrendezve különféle szerszámok, gépalkatrészek. Van itt asztalosfurdancs, rögzíthető hegyeskörző, bányában használatos szalag-görgő, fix fémfűr észkeret, $ ezen kívül legalább harmincféle, kiállításra való szép munka. — Ez még nem minden, csak egy része a fiák munkájának. Mert innen kap a kereskedelem minden esztendőben 300 darab üstházat, a Pécsi Szénbányászati Tröszt sok bányagépalkatrészt, a Fémipari Vállalat láncgörgőket, s ki tudná felsorolni a fiúk minden munkáját, melyet nagy gonddal, tizedmttliméteres pontossággal készítenek a tiszta, rendes műhelyben. A tanműhelyben a tisztaság legfeltűnőbb, no, és a rend. amire Albrecht József szerint nevelni kell a gyerekeket. Ha a tisztaság is rendszeretet nem is tantárgy, azért megkövetel ük a fiúktól, meri pontos, ffi munkát csak rendes környezetben lehet végezni A tanulók minden ténykedését nem meríti ki a műhelyben végzett munka és az iskolai tanulás. Bőven jut idejük sportra, szórakozásra, * szervezeti életre a KISZ-ben. Sokan résztvesznek az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomban, segítettek építeni az állatkertet és a vidámparkot, s a munkában is versenyeznek egymással. Az már megint a tanműhely vezető is a szakoktatók dolga, hogy a munkában kitünteket megdicsérjék, jutalmazzák, — bár a fiúk erre sosem számítanak. Elismerésként azért jólesik a nyári jutalomüdülés külföldön, vagy a szép Balaton partján. Beszélgetés közben megint- csak visszakanyarodunk oda, ahonnan elindultunk: Albrecht József munkájához. Mi vonzotta ide, mi tartja itt « fiúk között7 — Nagyon szeretem a gyerekeket — vallja be — s most már nem is tudnám itthagy ri őket. Közben órájára pillant: háromnegyed tizet mutat. — Ne haragudjék, sietnem kell. Tízkor órám lesz az iskolában. Mennyiségtant tanítok Rakosgatni kezd az asztalon, előveszi a táskáját és kalapjáért, kabátjáért nyúl. Látom, kiszámítja minden mozdulatát, beosztja a perceket. De alaposan megrémül, amikor a külső szobából beszólnak: — Józsi bácsi, ma elkésik. Tíz óra van. Megint megnézi az óráját. Persze, hát megállt! Csak az arcára kell most nézni: bántja a lelkiismeret. Ezután beszélhet majd a fiúknak rendről, pontosságról. Kínos helyzet. S mindezt én idéztem elő azzal, hogy irr.i akartam róla, alci a személyes példa erejével is neveli a tanműhelybe leerülő gyerekeket. (HARSÁNY^ 4
