Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-28 / 23. szám

IMS. JANUÁR 28.

NAPLÓ

ALIG VAR

Terecsenyp tisztát valamikor ,yAlig-vár”-nak hívták. Alii egy csárda, a zselici erdőség közepén, melynek bérlői is „alig vár”-ták a bér leti esztendő leteltét. Féltek az erdőségben maradni. A szomjas vándorok viszont „alig váf’-ták, hogy a csárdához érjenek.

Ma is „Alig vár” Terecseny puszta. Most nem a szomjuk oltását, a bérleti idő leteltét „alig 'vár”-ják, hanem a villanyt.

ötven család él a pusztán. A környék kisebb-nagyóbb településében már villany világít, ők meg petróleumlámpánál vakoskodnak. Olvasnák, hogy mely települések kapnak az idén villanyt és szomorúan látták, hogy őket kifelejtették a névsorból. „Nemcsak az a baj, hogy petróleumlámpa ég, hanem az is, hogy nyolc kilométerre kell menni uttalan utakon daráltatni az állató íínak. Sok fáradságtól mentesítené a tsz-t is a villany bekapcsolása. Tőlünk csak másfél kilométerre van Antalszállás, innen be lehetne vezetni a villanyt”.

Nagyon várják a fényt Te- recsenypmztán. Mondhatnám úgy is „alig vár”-ják. Talán nem hiába.

Íz első hónap végén

.4. pécsi szénbányák termelésüket 99,7 százalékra teljes telték 52 ezer köbméter fát vágtak ki a Mecsek erdőiben ■« Az építőipar „tavaszi“ kapaci'ás-ai dolgozik s Folytatódik a III -zárná Kenyérgyár rekonstrukció a

A Pécsi Szénbányászati Tröszt ez évi eredményeinél többször fogjuk még hallani, hogy a termelés mennyisége nem haladja meg a 100 százalékot. A jelenlegi gazdasági évben ugyanis kizárólag csak annyit kell termelni, amennyit a tervben előirányoztak. Ez a határ viszont a 99.5 százalék körül mozog, s így a jelenlegi éveieji eredmények azt mutatják, hogy a tröszt dolgozói a tervnek megfelelően dolgoztak. A tröszt termelési eredménye a tegnapi napig 99,7 százalékot ért eL Üzemek közötti eredményeket tekintve; Pécs- bánya 100,4. Vasas 100,5 és Szabolcsbánya 96,8 százalék.

Ezekben a napokban az üzemek dolgozói termelési tanácskozásokon tárgyalják meg a múlt esztendő gazdasági eredményeit és az idei feladatokat A termelési tanácskozásokon a bányaüzemek dolgozói közül mintegy 400—420 bányász kapja meg a kiváló dolgozói oklevelet, jelvényt, vagy a bányászati munkazászló kitüntetést a megfelelő pénzjutalommal. Ugyancsak a mostani termelési tanácskozások ítélik oda a szo1200 magánautó van a megyében

Nemcsak a televízió-, meg a hűtőszekrény-tulajdonosok száma emelkedik, hanem a magán autósoké is. 1960. végén még csak 850 magánkézben lévő gépkocsit jegyeztek a megyében, melyből Pécs 450, a megye pedig 400 gépkocsival részesedett. Egy év múlva, vagyis 1961. végén már 1200-ra nőtt a személyi tulajdonban lévő gépkocsik száma. Ez 47 százalékos emelkedésnek felel meg. A valóságban még ennél is gyorsabb lett volna a növekvés, ha elegendő gépkocsi van. A kereslet azonban — mint tudjuk — egyelőre meghaladja a kínálatot.

A gépkocsik számát illetően ma még a városé a vezetés, amit a gépkocsik elosztásénál megmutatkozó 640—560 pécsi— vidéki arány is bizonyít. A jövő azonban ebben is a vidéknek fog kedvezni, mint a motorkerékpároknál is.

A személyi tulajdoniban lévő motorkerékpárok száma 1960 végén 9800 volt a megyében, melyből vidék 6850-nel, Pécs pedig csak 2950rnel részesedett. Egy év alatt 12 800-ra nőtt a motorok száma, vagyis ma háromezerrel több motorkerékpár futkároz az utakon, mint egy esztendővel ezelőtt. A mai arány 8940:3860 a vidék javára.

cialista brigád címet azoknak a brigádoknak, akik vállalásaikat teljes egészében teljesítették. A legtöbb szocialista brigád címet a vasasi csapatok kapják, számszerűit négyet, a szabolcsiaknál egy brigád nyer te el és a pécsbányatelepiek- nél több mint valószínű három brigádnak ítélik oda a megtisztelő címet.

*

Az Erdőgazdaságnál másképp számítják a gazdasági évet, mint az üzemeknél. Itt október elsején kezdenek és szeptember végén zárják a gaz dasági évet. így most az első negyedév eredményeiről kaptunk számot. Az egész gazdasági évben összesen 170 ezer köbméter fát kell kitermelni a Mecsek hegység állami erdőiből. Az első negyedévben; vagyis január elsejéig pontosan 52 ezer köbméter fát vágtak ki. Ebből ipari célokra alkalmas 29 ezer köbméter. Ezt a mennyiséget továbbítják a fűrésztelepek felé, majd a bányákba, gyufagyárakba, farostlemezgyárba és bútortmV mekibe kerül. A többi fa — 23 ezer köbméter — pedig a lakos ság tüzelőanyagellátását szolgálja. A tűzifa nagyrészét, 17 ezer köbmétert a városi TÜ- ZÉP-telep>ek részére adták át, a 6 ezer köbmétert kitevő vékony ágfát és gallyat a falusi szükségleteknek adták.

A kivágott fákkal az Erdőgazdaság faállománya egyáltalában nem csökkent, mert egyrészt a felnövő fák, más részt pedig az új telepítések pótolják a kitermelést- A kitermelt fák nagyrésze tölgy, gyertyán, hars, szil. kórig és különféle vadgyümölcsfák. Az erdömunkások ezelőtt néhány évvel még kizárólag kézzel végezték a nehéz fizikai munkát igénylő fakitermelést. Jelenleg a favágás nagyobbik részét már gépesítették. Az évi 170 ezer köbméterből 100 ezer köbmétert a „Druzsba” ‘ robbanómotoros fűrészgéppel termeinek ki.

*

Szokatlan eseményeket mondhatunk el az építőipari dolgozók januári tevékenységéről. „Rendes körülmények’’ között ilyenkor az építőipari szakmunkások zöme fagyszabadságon szokott lenni. Most az időjárás alakulása felborította a szabadságolási tervet és a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnak 200 építőmunkást kellett visszarendelni a fagyszabadságról. A legtöbb ősszel megkezdett építkezésen rendes ütemben halad nak a munkák. Alapozzák a Petőfi utca és a József Attila utca sarkán épülő lakóházat. Nemrégiben adták át a Kassa utcai két hatlakásos épületet, készen van az új-mecsekaljai munkásszálló első lépcsője, a Bőrklinika felújítása és a Baj- csy-Zsilinszky utca új társasház üzlethelyisége.

*

Pécsi Sütőipari Vállalatnál a tavaly megkezdett rekonstrukciókat tervszerűen folytatják. A legnagyobb volumenű munkálatokat a Kisrókus utcai III. számú Kenyérgyárban végzik. A régi üzemet szinte teljes egészében átalakítják és a jövőben csak gőzkemencék üzemelnek. Tizenkét sütőterfl kapacitással feldolgoz ógépsor- ral városunk egyik legkorszerűbb kenyérüzeme lesz a III. Kenyérgyár; A rekonstrukció költsége kétmillió forintba kerül. Uj hírt is tudomásunkra adtak a vállalat vezetői, mégpedig azt, hogy a Temető utcai II. számú üzemben megkezdte próbaüzemelését a nemrégiben beszerelt tésztafeldolgozó gépsor. A 300 ezer forintért vásárolt gépsor egész munkafolyamatokat végez és kiküszöböli a nehéz munkát. A gép elosztja a tésztát, gömbölyíti és formázza. A sütőipar termékei új süteménnyel szap>orodtaik ebben az esztendőben. Sütik és kapható a fél kilós foszlós kalács

FÉNYCSŐCSERE ÉJJEL

mm

A hibás fénycsövek cserélésére és a rossz armatúrák javítására új módszert vezetett be a DÉDASZ. Egyik létrásGy enneksz > nház létesül Pécsett

a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában. ^Májustól kezdve gyermekdarabokat, valamint bábjátékokat adnak elő.

autóját éjszakai műszakra osztotta be. Az esti világításnál könnyen észrevehetők a „kihagyások” és így könnyű szerrel megállapítják a „vak” fénycsövek helyét. Az új módszerrel árammegtakarítást is elérnek, mivel nem kell nappal külön, bekapcsolni a közvilágítást. Ugyanakkor az eléggé terjedelmes létrásautó az éjszaka folyamán nem zavarja a város forgalmát. A képen: Kiss Imre és Kiticsics László fénycsövet cserélnek Gyárvároson.

Az auzág. ttpfiaiataftä kandidátusa

VALAMIKOR húsz eszten- ővei ezelőtt élvezettel olvasattam híres feltalálók anek- ctába illő különcködéseiről és em tudom pontosan melyi- •'•'-T*ől járta az a hír, hogy i’-lományos munkáján kívül yy/sflólván alig érdekelte a örülötte kavargó világ. Még lyan elemi életfunkciókat is igyelmen kívül hagyott, min > táplálkozás, a pihenés, s nem gyszer olyan képtelen dolgok 5 megtörténtek vele, hogy nó- fttni kellett, amíg nagvnehe- en nekiült egy ebédnek, így alakult ki bennem egy lyan általánosító vélemény a idősökről, a „nagy emberek- a", boey a sorsuk azzal veri

meg őket. amivel megáldotta: valami rendkívüli és mégis egyoldalú tehetséggel, amely- lyel százezreket, milliókat örvendeztetnek meg. emelnek* fel. anélkül, hogy ők a saját érdekükben egy szemernyit is élveznének, felhasználnának belőle. Ebből származott aztán egy másik olyan nézetem, miszerint a tudós már gyermekkorában magánviseli e csalhatatlan jegyeket, ami már akkor óhatatlanul kirekeszti a „hátulgombölós” társadalomból is.

Azóta persze sokat változott, módosult ez a nézetem. Különösképpen azóta, hogy megbízatásomnál fogva belepillanthattam munkájuk, életművük villanásnyi „kulisszatitkaiba”. Hadd mondjam hát el, hogy ők is éppen olyan halandók, mint mi valamennyien, azzal a különbséggel. hogy az útitarisznyájuk tömöttebb a miénknél, noha az útjuk során kétkézzel osztogatják javaikat. „Csak” ebben különböznek tőlünk.

VAGY TÁLÁN másban is? Ezt szeretném az alábbiakban kideríteni. A Pécsi Hőerőmű fiatal főmérnökéről, dr. Czett- ner Tamásról lesz szó, akiről a Népszava egyik 1958 januári száma „Az ország legfiatalabb kandidátusa” címmel amiékezett meg. Czettner Tamás ekkor védte meg kandidátusi disszertációját a Tudományos Akadémia vizsgálóbizottsága előtt. Fiatalon, harminckét évesen. Mégis e magas cím birtokában csak két évvel később. 1960 júliusában szerezte meg a „kisebbiket*’, a műszaki doktori címet, de ekkor is az elsők között, miután népi rendszerünkben ekkor került első ízben sor a műszaki doktor címek odaítélésére.

De nemcsak e nagyszerű karrierje érdekes, hanem életének minden állomása, amely idáig elvezetett, ahol a „jelző” máris szabadot mutat újabb célok nem is annyira távoli állomásai felé. Hogyan, hol is kezdte a sort, a Csepeli Vas és Fémművek egykori lakatosának fia? Úgy, és semmivel sem különben, mint más vele egykorú értelmes gyerek. Vagyis „éretten” ahhoz, hogy eldöntse. hova fordítsa sorsa szekerét. Pedig körül volt véve sok olyan csábítással, kísértéssel, ami az ő korában nagyon könnyen eddönthette volna a pályaválasztást. Hiszen alig műit tizennyolc éves, s máris títönc Makce^eolyáas hőében

állott, de az asztaliteniszben, különösen a labdarúgásban még reménytikeltőbb eredményeket produkált. Akikor lett a magyar ifjúsági labdarúgóválogatott tagja, amikor a műegyetem kapui már megnyíltak előtte, mégsem kapatta el a könnyebb s talán „kiíize- tőbb” életpálya, külföldi úttal, világjárással kecsegtető reménye.

MÉGIS a labdarúgás indította el, segítette hozzá a pályaválasztáshoz, illetőleg ezt a „fegyverét” vetette be legfőbb célja eléréséhez. Vagyis a „futballcipői” révén jutott be a csepeli vilűamoserőműhöz gyakornoknak és innen iratkozott be a műszaki egyetemre.

— Választanom kellett — mondja, s szerencsésen választott. — Egy darabig még eljátszogattam a „Csepelben”, de végülis az egyetem győzött.

Én inkább úgy mondanám, hogy ő győzedelmeskedett, amit mindennél ékesebben a jeles eredménnyel, kitüntetéssel kapott diploma bizonyít.

— A diploma után aspiránsnak jelentkeztem.

S hogyan tovább? Ötvenkettőtől, vagyis a diplomától a kandidátusi cím elnyeréséig a Hőerőművek tanszékének tudományos munkatársa, s a végzős műegyetemi hallgatóknak már ő adja ki vizsgatételként a diplomafeladatokat. ötvennyolcban az Országos Erőművek központjában már az automatika és az atamerőmü- vi problémákkal foglalkozik önálló munkakörben. S azóta? A Tudományos Akadémia energetikával foglalkozó bizottsági tagja, s többek között a benyújtott kandidátusi disszertációk felülbírálásával foglalkozik.

— Nagyon megható volt számomra. amikor egy alkalommal egyik volt egyetemi előadóm kandidátusi disszertációjának is a bíráló bizottsági tagja voltam.

Nagy dolgok ezek. Ismerek nagytudású, magas beosztású embereket, akik ha el is jutottak erre a szintre, itt legtöbb- nyire megálltak. Doktor Czettner Tamás, a Pécsi Hőerőmű főmérnöke itt sem állt meg.

— Kevés, vagy legalább is nem elég ez a felkészültség ahhoz, hogy az erőművek és általában az energetika szerteágazó. roppant bonyolult területein biztos kézzel, látó szemmel mozoghassanak. Aki jó kutató akar lenni, nem állhat meg egy pillanatra sem ...

PEDIG az is kiderül, hogy a beosztása, a munkája néha még az éjszakáit is leköti. Üzemzavarok esetén néha há- romszor-négyszer is megszólal a házitelefonja és ugye telefonon keresztül még ő sem adhat pontos utasításokat. Mégis azt vallja, hogy ezek is kellenek. ezek is hozzátartoznak ama távolabbi cél. az eddigieknél is tökéletesebb ismeretek elsajátításához.

— Éppen ezek és rengeteg más egyéb probléma nógat arra, hogy lerögzítsem eddigi ta pasztalataimat.

Hamarosan hozzáfog egy nagyobb tanulmány könyv alakban történő megírásához, amely egyúttal alapja lesz egy még nagyobb kvalitású célkitűzés a tudományok doktora cím elérésének.

De nemcsak tanul, tanít is a fiatal mérnök. Az erőmű igazgatójával együtt konkrét feladatokat adnak ki a vállalat fiatal és idősebb műszaki gárdájának. A feladatok alapja a vállalati mű szintterv, amelyet

részletfeladatokra bontanak fel és nyújtanak át megoldásra a műszakiaknak.

Nagyon komoly „lecke” ez, amelyet kidolgozott tervek, jelentések, tanulmányok formájában kell visszaadni az igazgató, illetve a főmérnök szigorú mércéje alá. És mindez felfedező munka is, amely rávilágít egy-egy ember képességeire, ambíciójára. E kitűnő módszernek nem kis része van abban, hogy az ország 14—15 erőművének jelentkezői közül Lengyel Gyulát, a Pécsi Hőerőmű mérnökét javasolták as- piranturára. De rajta kívül másokat is hozzásegített már ez a módszer második diplomájuk elnyeréséhez.

VALAMIT mégis kifelejtettem dr. Czettner Tamás érdekes életrajzából. A „különcködést”, amiről az írás elején is szó volt. Nos, hadd mondjam el. hogy dr. Czettner Tamás, a fiatal tudós is „különc”. Képzeljék, nem kell figyelmeztetni arra. hogy asztalhoz üljön, ha kész az ebéd. nem viszi a hóna alatt az esernyőjét ha esik az eső és arra sem kell figyelmeztetni., hogy pihenjen, szórakozzon. Egészen más „bogarai” vannak. Szinte „hihetetlen”. Munka után hazajár a családjához. Együ- ;áv idegennyelvű tanfolyam-' a feleségével. Kifesti otthon a konyhát. P 70-es piros kocsijával családostól együtt balatoni túrákra jár. A Dózsa- meccsek rendszeres látogatója. Hatéves kisfiával Robin Hoodot játszik. Ő a városVró. És .szépirodalmat olvas és színházba, moziba jár.

Most mondja valaki, hogy nekünk nincsenek „különceink”,,

— f. Gy. *3