Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-05 / 3. szám

január b. NAPLÓ Hatszáz forint takarékbetét jut a megye minden lakosára 712 új házra adtak építési kölcsönt — 24 millió forint áruvásárlási hitel — 22 ezer KST-tag — Kilencmillió lottószelvényt vásároltunk ) Hét-nyolc éve még alig hal­lottunk az OTP-róL Ha emlé­kezetünk nem csal, a megyei központ csak néhány irodát foglalt le magának. Ma egész épületrészben rendezkedett be. íróasztal íróasztalt ér, sürög- nek a tisztviselők, emberek várakoznak, tolonganak a pul­toknál, egyszóval igen nagy a forgalom. Az ember hajlamos azt hin­ni, hogy mindez kicsit túlzott, az íróasztalok száma több a kívántnál, de amikor az OTP szerepéről érdeklődik, eltűnik a bizalmatlansága. Az embe­rek itt is megdolgoznak a fi­zetésükért, ez a hivatal annyi mindennel foglalkozik már, hogy elsorolni is hosszadalmas volna. összeállításunkban ízelítőt nyújtunk a munkájukról, se­rénykedésük múlt évi mérle­géről. Olyan számadatokról lesz szó, melyek száraz voltuk ellenére is érdekeseik, i 1782 személy vár gépkocsira Az OTP egyik főfeladata a lakosság takarékosságának előmozdítása, a kisemberek pénzének összegyűjtése, folyó­sítása. Intézmény, ahol a pénzt takarókba lehet tenni. A takarékosságnak több for­mája ismeretes. Az egyik a ta­karékbetétkönyv. Ennek össze­ge 239 millió forint volt az el­múlt évben. 26 millióval több mint 1960-ban. A takarékbe­téttel rendelkező személyek száma megközelíti a 78 ezret Nagy számok ezek! Ezzel az összeggel — a csecsemőket is beleértve — 600 forint jut a megye minden lakosára. Ba­ranya az ország harmadik leg- takarékossabb megyéje. Takarékossági forma a KST is, mely csaknem 22 ezer tagot számlál a megyében, s 20 mil­lió forint a betétállománya. Jellemző a népszerűségére: a megye minden százas létszám felett dolgozó üzemében van már KST, sőt, akad olyan vál­lalat is, ahol minden dolgozó a KST tagja. Az iskolai takarékbélyeg a kisúttörők, iskolások takaré­koskodását teszi lehetővé. Ha jól utánaszámolnánk, nem sok olyan diák lenne a megyében, akinek nincs ilyen könyvecs­kéje. Másfélmillió forintjuk van, s ezt — szokás szerint — a szünidő beköszöntése után 'veszik ki. Voltaképpen takarékossági forma a gépkocsi nyeremény­betét is. hiszen tagjai 5—10 ezer forintot fizetnek be. Noha csak tavaly indult meg, már 1782 személynek van nyere­ményszelvénye 16 millió forint értékben. Mint ismert, negyed­évenként különböző típusú gépkocsikat sorsolnak ki a be­téttulajdonosok között. Eddig két tulajdonos jutott így autó­hoz. 67,5 millió fofn’ kölcsön a lakosságnak Az OTP nemcsak pénzesper­sely, melyben megtakarított forintjainkat beletesszük, ha­nem olyan kassza is, amely kölcsönöz, fizet, ha megszoru­lunk valamiért. Magának a kölcsönzésnek Is több formája van. A legfonto­sabbak az építési kölcsönök. Tavaly 712 személy épített OTP kölcsönnel társas és csa­ládi házat. Majdnem 35 és félmillió forintot kapták hosz- szúlejáratú hitelre. És segítet­ték azokat is, akik bővítették vagy elválasztották a lakásu­kat. . Mintegy 2 millió forintot kölcsönöztek 72-jük számára. S hogy megnyugtassuk az em­bereket, elárulhatjuk, a jövő­ben sincs okuk aggodalomra, mert az idén 43 millió forin­tot szánnak erre a két célra. Az emberek kisebb beruhá­zásait személyi, illetve áruvá­sárlási kölcsönökkel támogat­ták A személyi kölcsönök ösz- szege több mint hatmillió fo­rint volt 1961-ben. Ez 1771 sawmély három és félezer fo­rintos átlagának felel meg. Ä1­tálában nyolc hónap alatt fi­zették vissza. Az áruvásárlási kölcsön ennek sokszorosa, kis híján 24 millió forint volt. mely 8707 személy között osz­lott meg. Az emberek többnyi­re rádió, televízió, lemezjátszó, fényképezőgép és más vásár­lására kértek ilyen kölcsönt Ha a fenti kölcsönöket ösz- szeszámolnánk, körülbelül 07 és félmillió forintos összeget kapnánk. A valóságban azon­ban — mint látni fogjuk — jóval nagyobb a kölcsönzött összeg mennyisége, hiszen az állami házak, lakások vásár­lásánál is hosszú lejáratú hi­telt kapnak az emberek. Sok száz házas lakást és tellet adtak el Az ingatLanü gyekben a szö­vetkezeti lakásoké, meg az OTP öröklakásoké a pálma. Ezeket — mint köztudott — állami erőből építik fel, majd az OTP értékesíti a rászorult­sági, stb. szempontok figye­lembe vételével. 1961-ben 226 szövetkezeti la­kást adtak át Ebből Komló 84, Meszes 78, a déli városrész 19, az Uzsok utca 35 lakással ré­szesedett. Öröklakás csak Pé­csett volt, 12 az Alkotmány, 15 pedig a János utcában. Az idén még több lesz mindkettő­ből, 1962-ben 356 szövetkezeti lakás és 36 öröklakás szerepel az OTP pécsi tervében. Nemcsak új lakások vannak az állam tulajdonában, hanem sok régebbi is, különösen fa­lun. Ezek egy részét szintén értékesítik. Az elmúlt évben 811 ilyen háznak lett új gaz­dája, a tavalyelőtti 590-nel szemben. Ebből csak 120 volt pécsi, a többi vidéken kelt él. Az idén vagy ezer állami la­kást akarnak eladni, ugyan­csak hosszúlejáratú hitelre. Sokban hasonlít ehhez a bá- nyászkolónia-házak értékesíté­se, mely még 1959-ben indult meg. Tavaly 435 bányász vett ilyen lakást, több mint kilenc­millió forint értékben. Ebből vagy 250 Komlón kelt el, bele­értve Nagymányokot és Szász­várt is. Az idén 500 bányász­lakást adnak el, közöttük több új, már a felszabadulás után épült emeletes házat is. Tíz társasházat akarnak ezekből kialakítani Komlón. Az állami telkek értékesítése is az OTP dolga. Ezekből 412- őt adtak el az elmúlt évben. 175 telekkel a városok — Pécs, Komló, Mohács — a többivel a falvak részesednek. A telkek átlagos nagysága 270 négyszögöl volt. 92 darab négy találat os loliószeivény A lottóház, a sok tréfa tár­gya az OTP statisztikájában is megmutatkozik. Ez érthető is, hiszen végső fokon ennek is az OTP a gazdája. Tavaly 8 millió 900 ezer lot­tószelvényt vásároltak az em­berek a megyében. (A címben ugyan kilencmilliót írtunk, ennyinél azonban 100 ezer már nem sokat számít). A totó népszerűsége jóval kisebb, amit az 1 millió 350 ezres szel­vényszám is bizonyít A megye fogadói közül 17- en értek el 12 találatot és 92- en négytalálatot A 12 talála- tosok 587 ezer, a négytalálato- sok 5 millió 920 ezer forintot kaptak. Az összes kifizetett totónyeremény 2 millió 355 ezer, az összes lottónyeremény pedig 13 millió 553 ezer 500 fo rint volt az elmúlt esztendő­ben. A tárgynyeremények is je­lentősek. Együttesen 357 tárgynyeremény volt 1961-ben, ebből egy Warsawa gépkocsi, egy bárhol felépíthető családi ház, s egy OTP öröklakás. A többiben a tízezer forintos vá­sárlási utalványtól kezdve a hűtőszekrényig és kerékpárig sok minden megtalálható. e— Magyar — 730 nyeremény a lottó-sorsoláson Az új év első lottó sorsolá­sát a fővárosban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság. Január 5-én, a Gamz- MÁVAG Vörösmarty Művelő­dési Otthonában húzzák az 1. hét nyerőszámait és a decem­beri tárgyjutalmakat A jutalom sorsoláson az 51. játékhét szelvényed vesz­nek részt amelyekre ösz- szesen 730 értékes tárgynyere­mény jut. A hat főnyeremény ezúttal: négy öröklakás, csalá­di ház- vagy öröklaikás és Warsava személygépkocsi. Az állami gazdasága’! igazgató­nak tanács mm Hetemen Szerdán délelőtt kezdődőit meg Debrecenben az állami gazdaságok igazgatóinak négynapos tanácskozása. A nagyüzemek vezetői a debre­ceni értekezleten megtárgyal­ják azokat a feladatokat amelyek a második ötéves tervben, közelebbről pedig ai 1982-es esztendőben megol­dásra várnak. Gyász érte Bodán Horváth Sándorék kétmázsás hízójának rokonságát. Reggel kiszenvedett a hatalmas bodai udvaron. Estére már csak részleteiben volt látható hurkákban, kolbá­szokban, szalonnában és sonkáikban. Foto: Erb 859 000 létoptó ? !i3 du- szó oszlói gvóg 'üirdnben Rekordforgalmat bonyolí­tott le 1961-ben a hajduszó- bosziói gyógyfürdő: egy év alatt 850 000 vendég két este fel. A múlt esztendőben léte- sítet korszerűen berendezett súlyfürdőben fél év alatt több mint hatezer embert gyógyí­tottak. A termelékenység „védelmében“ Gépesítik az enyvbőr szálií — Kbér'eti műhelvt létesítenek a Pécsi Bőrgyárban — ÍJi hasító, csiszoló, portalanitó gépek érkeznek HA KÉRDŐÍVET bocsáta­nunk ki a bányavállalatok, ipari üzemek sok ezer dolgo­zója között, s ezen az íven pontokba foglalva ez állana: Húzzák alá, vagy töröljék a szívüknek tetsző, vagy kevésbé népszerű s a következőképpen megfogalmazott „szakkifejezé­seket”: „Üdülési beutaló” — „Munkafegyelem” — „Pré­mium” — „Termelékenység'’ — „Hűségjutalom” — „Norma- igazítás” — „Szakmai tovább­képzés” — „Külföldi út” — „Plusz felajánlás” — „összkom fartos Ifekás” stb. — nem hin­nénk hogy bárki is zavarba jönne az aláhúzásokat illetően. Bizonyára sokkal nagyobb gon dot okozna, mi legyen az alá- huzatlanul hagyott pontokkal. Félreértés ne essék, nem tréfának szántuk a fenti be­vezetőt, különösképpen nem a következtetésit, mert valljuk be őszintén, vannak még ilyen „gondok”. Egyszerű Senne csu­pán az „öntudat” pillanatnyi „állására” hivatkozni, de en­nek a szónak nagyon sok össze tevője van. Évtizedekre kellene visszakanyarodni ahhoz, hogy a gyökereit kihámozzuk. El kel lene mondani, hogy ezekből az évekből, évtizedekből hagyott ránk rossz „szájízt” a „mun­kafegyelem”, a „normarende­Megkezdődött a téli gépjavítás Az év első munka­napján tanácskozásra ültek össze a villányi gépállomás műszaki vezetői. A megbeszé­lés tárgya a téli gép­javítás volt. Vágai Józsefet, a gépállo­más főmérnökét kér­deztük meg. hogyan készültek fel a téli szezonra, hány gépet fognak tavaszig kija­vítani. — A téli gépjaví­tásra való felkészü­lést, már korábban megkezdtük s ezen a héten az előkészüle­teket be is fejezzük. 1,2 millió forint érté­kű anyag alkatrész máris raktáron van, de a téli gépjavítás, illetve az első negyed év anyagszükséglete közel 1,7 millió forint Gondoskodni kell te­hát ennek folyamatos beszerzéséről. Csa­págyhiány most » van, mint minden év­ben. ettől függetle­nül annyi anyagunk van raktáron, hogy a gépjavítást jövő hét elején teljes kapaci­tással megkezdhet- Jflfc A szántóföldi mun­kák a fagyás. illetve most a csúszósság mi­att szünetelnek, mind össze két-háram trak­tor végez mélyforga­tást. A traktorosok többsége mosit vette ki éves szabadságát. A téli gépjavítást fcb. 70 fővel végzik majd. A gépállomás hatal­mas szerelőcsarnoká­ban már ott sorakoz­nak a kijavított trak­tor motorok, hogy az­tán a beérkező és fő­javításra kerülő gé­pekbe beszerelhessék. Ezen a télen fő, il­letve generáljavítás­ra kerül 20 G—35-ös traktor, S G—35-ös gumikerekű. 6 Zetor, egy Bjelorusz. egy DT —54-es, két DT—413- as. egy Sz—100-as, egy RS—09-es és egy teherautó. Folyó ja vi­tásra. ami csaknem olyan nagy munka, mint a generáljavítás 58 erőgép kerül. Ezen­kívül igen sok mun­kagépet. 100 ekét, 15 pótkocsit, 56 tárcsát, 80 hengert. 40 műtrá­gyaszórót. 20 vetőgé­pet, 10 négyzetbe ve­tült 4 burgonyaülte­tőt, 10 fűkaszát és 10 rendsodrót javítanak meg a gépállomás sze relőműheiyében. A felsoroltakon kívül még több apró gép főjavítását is elvégzik a tél során, hqgy ta­vaszra akadálytalanul indulhasson a mezei munka. A villányi gépállo­máson jól bevált mód szer és már évek óta alkalmazzák a típu­sonkénti gépjavítást A zeitorjavító brigád tagjai csak a Zetoro- kon dolgoznak. Ezen­kívül van egy diesel- javító brigád amely csak Diesel motorú traktorokkal foglal­kozik. Végül a G—35- Ö60ket. amelyekből még 80 van a gépállo­máson, a brigádszere­lők javítják. Ennek a módszernek előnye, hogy a brigádok pon­tosan ismerik a gé­peket hisz évek óta ugyanazokkal a trak­torokkal dolgoznak, már előre tudják mi­lyen alkatrészre lesz szükség a javításkor s így előre megren­delhető. beszerezhető • moymg) , A gépállomás javí­tóműhelye egyre na­gyobb feladatokat kap, itt végzik ed a tsz-traktorok főjaví­tását is. A tervek sze­rint ebben az évben hat termelőszövetke­zetet teljesein gépes íte nek a járásban g ez­zel jelentős mérték­ben megnő a már most is tekintélyes tsz-géppark. a gépál­lomás javító részig* gének pedig még több mnukája lesz. Ezért szükségessé vált a műhelyek bővítése is. A modem szerelő- műhelynek eddig két hajója készült el. eb­ben az évben felépí­tik a 'harmadik hajót is s ezzel jelentősen megnő a gépállomás javító kapacitása. Uj irodaház építését is tervezik a telepen s a faluban lévő mostani irodát a községi ta­nács televízió-alkat­rész készítő üzemnek adja át. Ez a kis fiók­üzem a tv szerviznek készíti, majd az alkat« részeket. zés”, a „termelékenység” fo­galma amelyeket szépecskén átmentettünk” magunkkal a mai életünkbe is. S hogyan jelentkeznek ma? Bizony igen gyakran abban a fura, de mégis taióló megfogalmazás­ban, ahogyan a bevezetőnkben felvetődött, noha egyre-másra publikáljuk, hogy a bányák és üzemek zömében „száz száza­lék felett teljesítették éves ter­vüket”. Igen, a .százalék”, — ezt majdnem kihagytuk, pedig ezt a szót is igen sokan fanyalog­va Ízlelgetik. Jóllehet, erre is megvan a népszerű „ellen­kontraszt”: — „Az ötéves terv időszakában ennyi és ennyi szá zalékkal növekszik az iskglák, az óvodák, a kultúrházak, a lakások, a rendelők, az üdü­lésre beutaltak száma”. Térjünk azonban vissza az előbbi gondolathoz, az üzemek hez és ragadjuk ki példának a Pécsi Bőrgyárait Hogy miért nem a pécsi széntrösztöt, a Mo­hácsi Farostlemezgyárat vagy más többszörösen kitüntetett váüalaitot? Csupán azért, hogy egy „közepes” példánál marad­junk. Maradjunk hált a Pécsi Bőrgyárnál és vizsgáljuk meg közelebbről a fenti .kérdőív” egyik kevésbé népszerű pont­ját, a termelékenység kérdé­sét. Ha valahol gyakran, akkor itt nagyon sokszor szóba, írás­ba, tervbe kerül ez a fogalom. Különösen ezekben a napok­ban, amikor befejezés előtt áll a vállalat ez évre szóló műsza­ki intézkedési terve. Erről sze­retnénk tanulságként beszámol ni Fodor György műszaki osz­tályvezető tolmácsolásában. — A TERMELÉKENYSÉG fokozása érdekében már a múlt esztendőben is tettünk egyet és mást. Sikerrel járt az a fáradozásunk, hogy a bőr „útját” a lehető legrövidebbre redukáljuk. S hogy a szó szo­ros értelmében az „út”-mál maradjunk, először is a fonto­sabb szállítási útvonalakat ke­ményburkolattal láttuk el, ami pedig a házombelüli utakat jelenti, a különböző gépátcso- portosításokon kívül tovább korszerűsítettük a bőrmegmun kálás folyamatát. A felületi bőrkikészítő műhelyekben .gu­ruló” asztalokat rendszeresítet­tünk, amelyek nagy mérték­ben megkönnyítik a munká­sok fizikai megterhelését S ha egyelőre szórványosain is, de végleges megoldás ellőtt áll a „nedves” műhelyek szállítási problémája is, méghozzá pá­lyához nem kötött gumikerekű kocsikon, amelyeket fokozato­san gépi vontatásra alakítunk át És az új esztendőben? — Ebben az évben újabb há­rom százaléknyi termelékeny­ségi feszültség nehezedik a vállalatra, noha az áruterme­lési tervünk nagyjából azonos a múlt esztendeivel. ■— Hogyan aegítúak «hm? Elsősorban a gépi szállítóbe­rendezések továbbfejlesztésé­vel. Többek között tervbe vet­tük az egyik legnehezebb fizi­kai munkát igénylő folyamat gépesítését, ameíy a nyersbőr­ről eltávolított úgynevezett enyvbőr vagon írozását, szállí­tását oldja meg. Lényegében arról van szó, hogy eddig íz enyvbőrt a műhelytől igen tá­voleső helyre kézivon tatással szállították, ahonnan újra csak fárasztó fizikai munkával va- gonírozták be. Ezt a műveletet kívánjuk gépesíteni, egyrészt víznyomásos csatornában tör­ténő szállítással, a vagoníro- zást pedig markológép segít­ségéved, — És miután a termelékeny ség közvetlen velejárója a mi­nőség megtartása, erre is gon­doltunk a tervkészítésnél. Nincs ugyan még jóváhagyva, de minden vilószinüség szerint sor kerül egy kísérleti műhely létrehozására, ahol a bőrgyár­tással járó technológiák egész sorát adj úsztatnánk át a kor­szerű követelményeknek meg­felelőéin. — És mit még? — Uj hasító, csiszoló, portalanitó és bőrát­rakó gépeket kapunk, ezek mind-mind a termelékenység szolgálatában állnak. Egyes műhelyekben áttérünk a „futó- szalagosításra”, amely nem­csak a kapacitást növeli meg, hanem lehetőséget nyújt né­hány műszak, különösen az éjszakai műszakok számának redukálására. — Szociális intézkedések? — Végre üzembe helyezzük az új fürdőt, az öltözőt, gépesítjük a kazánházi salak elszállítását. A csiszológépeknél a porelszí­vás, a bőrfestéknél a festékgő- zök eltávolítása vár megoldás­ra ebben az esztendőben. Át­építettük és tovább korszerű­sítjük a klubot és új helyisé­get kapott a könyvtár is. Az­tán nemrég vásároltunk saját használatra egy harmincegy személyes Ikarusz autóbuszt és hogy egy ,/nütyürkét” is megemlítsek, az üzemi kony­háit is megleptük egy dagasztó géppel. NEM JEGYEZTÜNK FEL mindent Fodor György beszá­molójából, de úgy véljük, egy­előre ennyi is elég ahhoz, hogy a termelékenység az aláhúzan­dó pontok közé kerüljön. — Tessék?!... — Hogy mi köze van a fürdőnek, a klub­nak, a könyvtárnak, az Ika­rosznak, és a dagasztógépnek a termelékenységhez? Csak el kell gondolkozni raj­ta — Sgy — A Pécsi Dohánygyár VEGYÉSZMÉRNÖKÖT keres azonnali belépésre. 4877 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom