Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-24 / 19. szám
IMS. JANUÁR 24. hiapi.6 3 Fordulat Gerényesen Harmincegy forint a munkaegység — Jól megalapozták az idei év gazdálkodását — Elkészült a fegyelmi szabályzat Gerényes nem nagy község a sásdi járásban. Néhány évvel ezelőtt csak a sár marasztalta ott az embert. Ml más is marasztalhatta volna, mint a ragadós sár. amely még a gyors menésben is gátolta az embert, pedig bizony néha kedvük lett volna innen elszaladni az ott járóknak, akik mást sem hallottak, mint panaszt. Panaszt a termelőszövetkezetre, amely 1950 óta csak egyszer nem volt mérleghiányo6. A múlt év tavaszán új elnököt kapott a gerényesi termelőszövetkezet. Németh Sándort, a mágocsi gépállomás párttitkárát. Németh elvtárs összehívta a vezetőséget és azt mondta: „Ezentúl minden két hétben ülést tartunk és havonta megtartjuk a közgyűléseket is.” A másik dolga az volt: megnézni, miből lehetne pénzt csinálni. A szarvasmarhaállomány gyenge, abból nem nagyon lehet pénzt kihozni, a sertésekből viszont annál többet. csak jó gondozó kell. Újhelyi Gyuláné vállalta a sertésgondozást. Az előhasi kocák tavaszkor ontani kezdték a malacot. Nem a legjobban sikerült ugyan a leválasztás, de azért az előhasi kocáktól 6—7 malacot kapott a közös. Nos, erre alapoztak a tsz-veze- tői. Amikor elkészítették a tsz-tervet, akkor 350 hízott sertést állítattak be. — Meg kell hizlalnunk — mondották — különben nem tudjuk rendbehozni a termelőszövetkezetet. hisz amellett, hogy jóformán semmink sincs, még a múlt évről visszamaradt kétszázötvenezer forintot is törlesztőn ünk kell. De a tagoknak is adni kell valamit És mi harminc forintot ígértünk. ősszel 340 hízott sertést adtak él az államnak és száz 50 kilós árusüldőt. Nyolc hónap alatt 103—106 kilósra hizlalták a tavaszi malacokat. Hely -hiányában a fiaztató kutricák- ban tartották a sertéseket 70 kilós korukig. így indultak: jóformáin minden nélkül, adóssággal g nyakukban és hitetlenkedés- sel az emberekben. Mert nem hittek az emberek. A vezetőség pedig kimondta: „Harminc forintot osztunk és havonta kapnak tíz forint élőleget is.” — Mondták ezt már máskor is és mi lett? Az előlegezés is csak júniusig volt és aztán az adósság — replikáztak a tagok. A tsz pedig előleget osztott áprilisban visszamenőleg is. Májusban megint volt előleg, júniusban is. Ha lassan is. de engedni kezdett a bizalmatlanság. Különösen, amikor már Sáska Lajos, az egykori jómódú gazda is a vezetőség oldalára állt és most már nemcsak dolgozgatott, de dolgozott is. A vezetők naponta élszámolták a teljesített munkaegységeket és tíz naponként írásban közölték a tagokkal: ennyi munkaegységet teljesítettek és ezért harminc forintjával eny- nyi. meg ennyi pénz jár. A harminc forint lassan beleivódott a tagokba. S meg is lett a harminc, sőt. a harmincegy forint. Pedig nem csináltak semmi különöset. Dolgoztak. A vezetőség helyesen irányított és 'amit lehetett, megfogott. így történ*. hogy a növénytermesztés költségeiből a tervezetthez viszonyítva körülbelül tíz százalékot lefaragtak. Ma már Máté József így beszél: — Ha dolgozom, akkor hat- van-hetven forintot is megkereshetek naponta. Illés Sándor: — Nekem 1100 forint a havi jövedelmem. Ma már nemcsak a sár, az eredmények is marasztalják az embert. A zárszámadó közgyűlésen bizonyára szó esik ezekről és bizonyára helyeselnek a gerényesiek, amikor azt mondja az elnök: „A tsz fennállása óta most másodszor nem mérleghiányos a közös gazdaságunk. És ha önök úgy akarják, akikor ezzel örökre vége a mérleghiánynak. Csak bízni és dolgozni kell, és aikkor nem lesz hiba”. Az egyesített termelőszövetkezetnek most már könnyebb dolga lesz, mint a múlt év tavaszán a gerényesieknek volt. A gerényesi határban a búzavetés nyolcvanhárom százaléka intenzív búza és nagyon szép. Istállójukban hetven üsző és növendék bika vár hizlalásra, 350 süldőjük van. Ezeket hamarosan hízóba állítják. Adósság nélkül és hízóalapanyaggal kezdhetik ezt az évet. Az eredmények nemcsak a ge- rényesieket, de a szomszédos kisvaszariakat és tékesieket is meggyőzték. E két község is Gerényeshez csatlakozott és most Tékesen úgy megy a munka, mint a karikacsapás. Az út göröngyös volt eddig is és egy-egy göröngy ezután is a közös fejlődése elé kerülhet. A tsz-parasztokból összeállt bizottság kidolgozta a fegyelmi szabályzatot. Eszerint, áld egy hónapban egyszer igazolatlanul mulaszt, kizárja magát az előlegből arra a hónapra. aki kétszer, az nem kap kedvezményesen a háztájihoz fuvart abban a hónapban, aki háromszor, vagy ennél többször, az egy vagy két hétre fizetésnélküli szabadságra megy, vagyis nem mehet a közösbe dolgozni. Tavaly volt egy ilyen esetük. Aki így járt. először csak nevetett, aztán az mondta: „Soha többé nem akarok fizetésnélküli szabadságra menni”. Aki májustól októberig rendszeresen eljár a közösbe, igazolatlanul egyik hónapban sem hiányzik, az minden hónapra egy nap fizetett szabadságot kap. Minden napra körülbelül másfél munkaegységet írnak neki jóvá és amikor kiveszi a szabadságát, akkor a jóváírt munkaegységeket azonnal kifizetik neki: hadd érezze jól magát a szabadság idő alatt. összeforrt a tsz-tagság egymással is. a vezetőséggel is. A tagok nem veszekedtek, mert ha valami problémájuk volt, elmentek a vezetőkhöz: beadták panaszukat és a vezetőség a kéthetenként tartott ülésén megtárgyalta azt Még személyi ügyeket is együtt intéztek, így aztán igazságosabb lett a döntés, amit a tag írásban is megkapott. És nem volt pusmogás. Nagy fordulat történt az eümúüit évben Gerényesen. Olyan nagy fordulat hogy maguk közül a gerényesiek közül is vannak, akik még most is azon gondolkodnak: hogyan tudták ezt elérni. Pedig idén a vezetőség azt mondta, 35 forintot osztanak munkaegységenként. Meg is lesz, ha rendesen dolgoznak. Hogyne lenne meg, hisz a múlt évben is meglehetett volna a negyven forint is, ha nincs 250 000 forint törleszteni valójuk. Pedig a múlt évben szárazság is volt... Szalai János Javítják a gázmérőket Megvalósulás előtt a komlói ssakemberek találmánya Lengyel segítséggel megkezdik az égetett épitőkő*blokkok fizetni kísérleti gyártását KÉT BOLDOG EMBERREL találkoztam a minap Kamlóu. Czárt Ferenccel, az Építőipari Vállalat igazgatójával és Ott Miklóssal, a vállalat főmérnökével. Boldogságuk oka kézenfekvő. ugyanis végre biztos révbe jutott a találmányuk, amikor a hazai kísérletezés után a lengyel központi kerámiai laboratórium tudósainak Gyékényfonó asszonyok Több mint 7 millió alanyvessző A pécsi, a siklós—villányi és bólyi állami gazdaságok szőlészeteiben most folyik az európai sima vessző feldolgozása. Baranyában az idén két és félmillió simavesszőt, valamint több mint hétmillió alanyvesszőt készítenek az állami gazdaságok. A Villány—Siklósi Állami Gazdaság maga biztosít csaknem 3 millió szőlőoltványt, amely körülbelül 200 hold szőlő telepítésére leess elegendő, ... K arcsú a gyékény szála, könnyen hajlik. — Mégis be kell vizezni, mert hamar törik — mondja Berki Józsefné az aranyosga- dányi gyékényszakcsoport vezetője. Beszéd közben sem áll meg a munkában, nő a szőnyeg a keze alatt, hosszú méterekkel nyújtózkodja végig a termet. Pedig kevés a hely, mert mások is dolgoznak ott. Amilyen kihalt a téli Aranyosgadány utcája, olyan népes a művelődési otthon. Emitt gyékénypapucsot fonogat egy kemény- tartású néni, a sarokban meg pámás ujjak sodorják a szálat. Többen szatyorba dugják a kezüket, ««bittm lencsét válogatnának, pedig csak a gyékény csomóját metszik el. De nemcsak népes a terem, hanem három vásárra elégséges zsivaj is tanyázik benne. Ez viszont természetes, hisz valameny- nyien asszonyok. — Huszonhárom tagja van a szakcsoportnak, — szól Ber- kiné —. A faluban ősi hagyomány a gyékényfonás. Ezért ■szervezte meg a szakcsoportot Hardicsay Lóránt agrármérnök 1958-ban. Azóta a Gör- csöny és Vidéke Körzeti Föld- művesszövertkezet keretében működünk. A Pécsi Tejipari Vállalatnak, a Dél-Baranyai Sütőipari Vállalatnak, a pécsi kenyérgyárnak és a szigetvári sütőipari, meg a komlói élelmiszeripari vállalatnak szállítottunk kocsigyékényt és gyékénypapucsot. Ebben az évben is több vállalattal kötöttünk szerződést. Mostanában évi 60—70 ezer forintot kapunk tőlük az árukért. Ezenkívül még piacra is járnak a tagok. — S mire fordítják a jövedelmet? — Az évi tiszta jövedelem nyolc százalékát a földművesszövetkezet kapja, hármat a saját tartalékalapunkra helyezünk, kettőt pedig mint elnöki díj nekem adnak. A többit szétosztjuk egymás között. A piaci árusítással együtt jelentős összegű mellékjövedelme van így az aramyosga- dányi asszonyoknak. — Horniét szerzik be a nyersanyagot? — Már augusztusban elmegyünk a pellérdi tóhoz sást vágni. De csak a zöld sás jó, mert a száraz törik és férges. Ezt azonban mindjárt vágás után megszárítjuk. Télen aztán kétféle módon használjuk fél. Úgynevezett irtással lehasogatjuk a szélét és kellő sodrás után fonunk vele. A megmaradt közepét pedig szövésre használjuk. — Mennyi idő alatt késiül el egy gyékény holmi J — Először sodorni keU, s az egy napot vesz igénybe, negyven méter esetén. Ha nem sodorjuk előre, akkor például három pár papucsot készít el egy asszony naponta. — S mi az ára a gyékénynek? — Egy szatyor 25—50 forint, a papucs párja harmincöt forint. A gyékényszőnyeg ára négyzetméterenként 22—24 forint — A férjük nem haragszik, amiért a házi munka helyett ezt csinálják? Erre már Fazekas néni felel: — Elvégezzük mi azt is, édes fiam! S az ember se haragszik meg, ment jó kereset a gyékényszövés, a férfiak meg szeretik, ha az asszony is hoz valamit a házhoz. (Földes sy) segítségével megkezdik az első középblokkok gyártását — A februári lengyelországi utazásnak az az előnye — mondották —, hogy a laboratóriumi kísérletek véglegesen befejeződtek, s most már sor kerülhet az üzemi gyártásra. Mivel hazánkban nincs e célra megfelelő üzem, felhívással fordultunk a szocialista országok tudósaihoz. Ennek eredményeként ajánlotta fel segítségét a Lengyel Népköztársaság sok mérnöke, akik nagy érdeklődést tanúsítanak a magyar kollégák találmánya és további sorsa iránt Mióta utoljára hírt adtunk Czárt Ferenc és Ott Miklós találmányáról. a lengyel út szervezésén kívül sok minden történt Az Építőipari Tudományos Kutatóintézetinek köszönhető, hogy most már érdemének megfelelően foglalkoznak a találmánnyal országos szerveink is. Időközben a Találmányi Hivatal találmányként fogadta el a most már „égetett építőkőének nevezett anyagot. Érdeklődéssel kíséri az építőkő sorsát a Licencia és a Mineralimpex is. Mindkét vállalat a találmányok külföldi értékesítésével foglalkozik és a Danubia Szabadalmi Iroda közreműködésével külföldi értékesítésre szánják a két fiatal komlói szakember találmányát. Czárt Ferenc és Ott Miklós gondolatait most a lengyelországi próbagyártás köti le. — „Az épülő Pécs“ A napokban jelent meg közel 400 oldalas kiadásban: „Az épülő Pécs városrendezési kérdésed” című könyv, ameOjy reprezentatív külsejével, 200 illusztrációjával rendkívül tartalmas mondani valójával, részletesen megvilágítja a város fejlődésével járó bonyolult városrendezési problémákat. A könyv történeti, s táti szálkái része visszavezet Pécsnek a török hódoltság alóli felszabadulása, illetve az azóta történt fejlődés egy-egy állomására. Szakszerű és amellett élvezetes olvasmány a könyv Pécs és a megye műemlékvé- délmével kapcsolatos fejezete, amely többek között részletesen foglalkozik egyes műemlékeink (például a római temető terület) olyasfajta feltárásával, hogy összefüggésedben Is híven tükrözzék a letűnt kor em lékeit. A műemlékvédelem, illetve a város idegenforgalmának fejlesztési gondjain tál a mai, az egyre növekvő város lakás- helyzetének, üzlethálózatának, iparfejlesztésének, közlekedésé nék, település-egészségügyének, a „nagy Pécs” vízellátásának, illetve közművesítésének problémáit öleld fel a legsürgősebb. a leggazdaságosabb megoldások taglaláséval. A könyvben közölt előadások és illusztrációk nagyszerű tervekkel, értékes javaslatokkal járulnak hozzá a város közeli és távolabbi jövőjének megalapozásához és ezért a könyv nagyon hasznos anyagává válik a tervezőknek, az építészek nek, s általában a városrendezésben érdekelt szakembereknek, illetve szerveknek is. De mindezeken túl tanulságos, értékes olvasmány azok számára is, akik szeretett városunk sorsát szívükön viselik, akik magukénak vallják mindazt, ami Pécsett a szemük előtt óriásléptekkel épül, fejlődik m3ndannyiunk örömére; Mindenek előtt elő kéH készít teni 50—70 tonnányi anyagot is a lengyelországi útra. — INNEN SZÁLLÍTJUK az anyagot — mondják — bár valószínűleg Lengyelországban is találnánk a gyártásihoz megfelelőt azonban a mi anyagunk nak már minden tulajdonságát ismerjük s ez nem lehet közömbös a gyártás sikere érdekében. A félkész középblokkok at —* hiszen csupán a hőkezelést kapják majd Lengyelországban — természetesen hazaszállítják és egyes kísérleti épületeken önálló falrészként használják majd fel őket Az új anyagból a szokásosnál kétszer magasabb, akár tízemeletes épületeket emelhetünk, kötőanyag, vasszerkezet acél és cement megtakarításával, az építési idő lényeges lerövidítésével, az építkezés teljes gépesítésével, A Lengyelországban gyártott blokkok már olyanok lesznek, hogy vakolás nélkül használhatók fel az épületeken és a blokk belső falfelületein is csak inkább javítás jellegű munkákat kell végezni. Az égetett építőkő a szivárvány minden színében gyártható. színes felülete zománcos fényt kap. A Lengyelországban készülő blokkok azonban még egyszínűek, márványszei ű erezésűek lesznek. A színes elemek előállítására ugyanis speciális üzem kell, ahol égetés közben bizonyos anyagok hozzáadásával a szivárvány bármely színét nyerhetik. Az új üzemnek jó helye lenne Mázán, s a beruházásra sem kellene sokat költeni, hiszen készen áll a nagycsarnok ahol rövidesen megkezdhetnék a gyártást, s megvannak a megfelelő melléképületek is. Ma a gépesítés korában már az gern ábránd, hogy a gyártást te’.lesen gépesítsék, annyira, hosv az alapanyag kibányászásától kezdve egészen az új blokkok elszállításáig ne is nyúl jen ember az elemekhez. A NEM IS TULSÄGO« • N TÁVOLI tervek megva’ó-”'A i előtt azonban még sok fe’s 1 -t vár ránk. Utazás, tárgyalás a lengyel kollégákkal, az atlgni kemencék tulajdonságainak' vizsgálata, többféle égetési és szerkezeti technológia kidől? ■- zása ... És mi kiválté ” -v - iuk megoldani ezeke* - ták búcsúzóul a boldog feltalálók. — Batsányi Márt» A Pécsi Gázmű műhelyé ben havonta 400—600 gázmérőt javítanak meg é s készítenek elő hitelesítésre. A hitelesítés előtti beszabályozás Lőrincz István feladata.
