Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-17 / 297. szám
UWiMIBtt n. Minden termelőszövetkezetnek jogi képviselőt! Hasznos értekezlet az ügyvédi kamarában Gyógyító gépek Papírra rajzolt beieoség — Szívdobogás magnószalagon Egy másodperc alatt öt felvétel A Termelőszövetkezeti Tanács Baranya megyei irodájának •rendezésében értekezletet tartottal?: tegnap délelőtt az Ügy védi Kamara hivatalos helyiségében, ahol a megye tsz-ei- melí jogi képviseletével kapcso latos időszerű kérdéseket tár gyalták meg. Az értekezleten a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának, a Megyei Rendőrfőkapitányság, a megyei bíróság kiküldöttei, a megyei főügyész, valamint az ügyvédi munkaközösségek tag jai vettek részt Az értekezlet résztvevőit a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja köszöntötte, majd a jogvédelmi munka jelentőségéről beszélt. Elmondotta, hogy a jogászokra, ügy védekre nem csupán a bírósági tárgyalásokon, a jogvitás ügyek elbírálásánál van szükség, hanem jóval előtte a tárgyalások megelőzésénél. A megye termelőszövetkezetei 22 szervvel és vállalattal állnak szerződéses viszonyban, ami elősegíti a jogi problémák fel vetődését. Mivel valamennyi vállalat rendelkezik szakképzett jogásszal és ezek a jogászok elsősorban a saját vállalatuk érdekeit képviselik, szűk séges, hogy legyen aki a szerlyos érvek mellett jelentős hely jutott az egyke problémájának is, teljesen híven a kormány intencióihoz. Elnnék a problémának pedig, amely nem egyéb, mint egy gyökerében beteg társadalom sokféle bajának egyik tünete, az Orr mánság volt a leghálásabb „lelőhelye”. így vált az Ormánság a magyar faj pusztulásának jelképévé, egy fasiszta kormány és néhány — túlnyomórészt jószáhdékű fiatal író buzgólkodása nyomán. Annyi bizonyos: az Ormánság parasztjai csöppet sem örültek ennek a- nagy segítőszándéknak. Számukra korántsem az egyke jelentett problémát, hanem a kis- és középparasztságot a tőkés társadalomban szüntelenül fenyegető nyomor, az egykézés pedig csak ennek velejárója volt, az elnyomorodástól félő parasztság egyik sajátos és a feudálkapi- talista szűkebb környezet miatt helyileg valamivel erősebben jelentkező védekezési módszere. És miben látták a megoldást a „népi írók” Illyés Gyula például egy olyan örökösödési törvényben, amely érdekeltté tette volna a parasztokat abban, hogy családonként legalább négy gyermeket neveljenek fel. József Attila jogosan mutat rá, hogy ez csak porhintés. „Miért nem a hallatlan arányú csecsemő- és gyermekhalandóság miatt aggódik?” „Miért nem az életkort csonkító és így a népesedés színvonalát megronró munkanélküliség miatt”' tMiért nem a társadalombiztosítás rendszerének kiépítését követeli?” „Miért nem a |MMfc vásonkuítáoát kívánja ?’> tekben segítse a tsz-ek vezetőit a jogszabályok útvesztőiben. Megfelelő felvilágosítással, tanácsadással ugyanis számos bírósági tárgyalás előzhető meg, felesleges kiadásoktól mentesülhetnek a termelő- szövetkezetek és a vállalatok. Dr. Makkos Ferenc, a Termelőszövetkezeti Tanács Baranya megyei jogügyi' főelőadója elmondotta, hogy a tsz- tanács feladata többek közt a tsz-ek jogvédelmének megszer vezése. Egyes esetekben maga az iroda látja el a jogi tanácsadás szerepét a helyes út azonban az, ha a tsz-ek szerződést kötnek az ügyvédi kamarával, amely minimális ősz szegért jogi képviselőt biztosít, aki a tsz bármely ügyét szakszerűen képviseli. Igen fontos, hogy minden tsz-nek legyen jogi képviselője, mert ez nem csupán a közös gazdaság anyagi megszilárdulását segíti, de sok hiábavaló, a tájékozatlanság miatt felesleges utánjárástól menti meg a tsz vezetőségét A törvények alkalmazásával és magyarázásával jelentős segítséget kaphatnak a termelőszövetkezetek. Ehhez természetesen szükséges, hogy a tsz-ek nyilvántartást vezessenek a vállalatokkal kötött szerződésekről, hogy Valóban éppen senki másnak, mint Horthy és Gömbös fasiszta diktatúrájának volt érdeke, hogy inkább „a magyar faj pusztulásának réme” az egyke legyen előtérben, mint a József Attila által felsorolt kérdések. Ha ez utóbbiak mégis felbukkantak a „népiek” írásaiban, válaszként, megoldásként a kormány demagóg ígéreteit látjuk viszont. „A legtöbb állam, igaz, a munkaidő csökkentésével igyekszik a munkanélküliségen segíteni — írja Illyés Gyula, a Népszava 1935. május 1-i számában. — Magyarországon azonban a telepvtée, az ígért új gazdaságok berendezése annyi dolgot adhatna az ipari munkásságnak is, hogy a munkaidő csökkentése azt jelentené, hogy az építés nem a kellő iramban folyik”. Ma már persze egy általános iskolai tanuló is tudja, mekkora képtelenség ez az állítás. József Attilának kell igazat adnunk, amikor ezt a következtetést vonja le: „ ... a népet akarják — ellenünk — megmenteni és át akarják szervezni a társadalmat. „Világszemléletük’ annyi, hogy van egy szegény magyar nép, amelynek a legnagyobb baja az egyke és van egy derék magyar kormány, amely segít a nép baján, csak rajta is segítsenek. A „reformkorszakban” bizakodnak, de nem tudják, miben álljanak á reformok, s főként arról nincs tudomásuk, hogy mik a reformál, előfeltételei. A nép majd ú>ból ráeszmélhet a fasizmus ? • a hitlerizmus tenger tanulságai után a maga csalódottságán. becsapottságán arra, hogy minden erejével a demokráciáért, önnön szabadsáígy a szakemberek annak átvizsgálása után számos aktuális teendőre hívhassák fel a figyelmet. Dr. Jánosi Károly, a Mohácsi Ügyvédi Munkaközösség vezetője elmondotta, hogy az utóbbi időben több termelő^ szövetkezetben tartottak jogügyi előadást és számos terme lőszövetkezetet képviseltek bírósági tárgyalásokon. A tapasz tálát azt mutatja, a személyes ismeretség, a tsz-ek meglátogatása mindig eredményes, hiszen általában mindig akad olyan rendezésre váró jogügyi kérdés, amely a szakemberek szemét nem kerülheti el. Például a tsz vezetője panaszkodott, hogy több ezer forint kötbért követel tőle a MÉK, mert nem szállítottak neki a nyáron' paprikát. Kiderült, hogy azért nem szállítottak terményt, mert a paprikát elverte a jég, de erről senkit sem értesítettek, a MÉK nem szerezhetett róla tudomást. Az ilyen esetek több ezer forinttal gyengítik a tsz-eket, pedig elkerülhető lett volna, ha ebben és más esetekben is a szakember tanácsát kérdik. Dr. Zsák László, a Siklósi Ügyvédi Munkaközösség vezetője elmondotta, szeretnék, ha a tsz-ek meghívnák őket a zár számadó közgyűlésekre, ahol a helyszínen igen sok fontos kér désre irányíthatnák a tsz vezetőség figyelmét. Dr. Kiss László ügyvéd beszélt arról, hogy a pécsi ügyvédek mindannyian vállalták egy-egy tsz segítését és a pécsi járásban és Pécs városban is szinte valamennyi tsz elnökével kapcsolatot kerestek. Mi vei a tsz-ekben a nyáron nagyon sok a munka, most a tavaszi dologidő megkezdése előtt kell felkeresni a falvakat, segítséget nyújtaná és megbeszélni a problémákat a tsz- tagsággaL Az értekezleten hozzászóló ügyvédek elmondották, hogy az ügyvédi munkaközösségék alkalmanként a szerződést nem kötött tsa-ék jogi képviseletét is elvállalták. Ha a termelőszövetkezetek kérik, a szerződések megkötéséig társadalmi munkában is bármikor szívesen segítenek a jogvitás kérdések gyors megoldásában. ffdért és érvényesüléséért TceO küzdenie, mert a mai polgári értelmiség nem is ismeri, nem is érti a dolgozó népnek, a parasztnak, szóval annak a társadalomnak a problémáit, amelyben él.” A történelmi igazság tehát az, hogy a mi kormányunk a József Attila által felvetett, a népet valóban és a legközvetlenebbül érintő kérdéseket oldotta meg a szocializmus építésével, a tőke és földbirtok felszámolásával, a munkanélküliség megszüntetésével — nem pedig azt az álproblémát, az egykét, amelyet „a népi írók” a fasiszta Gömbös kormány legteljesebb egyetértésével állítottak előtérbe, mint legfenyegetőbb társadalmi bajt. Az egykézés jelensége megvolt, amíg társadalmilag indokolt volt, megszűnt, mihelyt a társadalmi viszonyok már nem indokolják. Az pedig, hogy a kapitalizmus egyéb, ma még ható maradványai között az egyke okozta erkölcsi károsodást is megtaláljuk, természetes, de felesleges ezt bármely tájegységhez kötni. Különösen felesleges az Ormánságot ismételtem, mint az egyke „őshazáját” szerepeltetni, már csak azért is, mert az ott élő dolgozó parasztok sohasem azonosították magukat sem a probléma felvetőivel, sem az általuk javasolt „megoldásokkal”. Az pedig egészen torz szemlélet, hogy a „népi írók” munkája nyomán az összehasonlító riportokban az Ormánság már nem is tájegység, amelynek néhány községében az egykézés „divatozott”, hanem az ormánsági falvak egy clyan kisebb csoportja, r.rrcA Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikáira több millió forint értékben érkeztek gépek és műszerek az idén a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Nyugat-Németországból. Az új műszerekkel gyorsabb, könnyebb a gyógyítás. A korszerű berendezések már nem egy emberélet megmentéséhez járultak hozzá. Gyermekklinika Egy hónapja állították munkába az új altatógépet, amelyet különösen mellkasi sérülések műtésekor használnak. A mellkasi sérülteket addig az I-es sebészeten műtötték, oda keMett szállítani a beteget. A szállítás pedig idő, s vannak esetek, auráikor azonnali beavatkozásra van szükség. Ha a beteg mellkasát felnyitják, nem tud lédegzeni. Ez 1 a gép pedig nemcsak altat, de íyek egy csoportba tartozását éppen az határozza meg, hogy mennyire jelentkezett bennük az egyke. Az egykézés tehát ezekben az ‘írásokban (Almá- si István riportjában Is), táj- meghatározó tényezővé lép elő és aiz Ormánságot földrajzilag, néprajzilag, gazdaságilag, szociognafiailag és történelmileg körülhatárolható tájegységről pusztán népmozgalmi jelenséggé szűkíti. Fel tehetnék néhány kérdést: Vajon szabad-e ma úgy tennünk, mintha nem tudnánk azt, amit József Attila már 26 évvel ezelőtt tudott? Helyes-e, hogy az ifjúlcori politikai botlásaiknak őszintén és becsületesen háiatfordító „népi írók” tevékenységéből éppen azt — az egyke-problémát —, emeljük ki, ami határozottan reakciós és a fasiszta fajelmélettel összhangban álló volt7 Egyáltalán helyes-e újra elöho zakodni az egyke álproblémájával, mikor az Ormánságban is ennél sokkal fontosabb, jelentősebb, a parasztság életét valóban forradalmian megváltoztató események zajlanak? Art hiszem, a kérdések önmagukban hordják a választ is. Ideje lenne már megszüntetni az egyke körüli misztifikációt, s ezt a témát, mint tőlünk idegent elvetni, de ha már tárgyaljuk, nem pusztán a népi írók áltál kialakított nézőpontból vizsgálni, hanem történelmi és társadalmi ösz- szefüggéseiben, legalább olyan tudomáiiyossággal, ahogy József Attila tette, aki itt idézett vitacikkében nem a látnok poéta, hanem a marxista politikus szavával szólt; DR. MÉSZÁROS FERENC lélegeztet is, így operáció közben az orvos nyugodtan dolgozhat. A műszert eddig mintegy száz műtétnél használták már. A gyermekklinikán néhány hónapja másik új gép is szolgálja a gyógyítást, az úgynevezett EEG, az agykéreg elektromos tevékenységét elvezető berendezés. Kisgyermekeknél, csecsemőknél gyakori az egész testre kiterjedő rángógörcs, A műszer segítségével megállapítható, hogy milyen típusú görcsről vem szó, a betegség melyik kategóriába sorolható, s kimutathatják vele a góc elhelyezkedését is. Ezen kívül még sok mindent „tud ' ez a műszer. Segítségével felismerhető az agyhártya és az agyvedő gyulladás típusa, pontosan meghatározható vele az agydaganatok, agytályogok elhelyezkedése. Vizsgálat után szinte papírra lehet rajzolni a betegség helyét. A betegség pontos megismerése nagy segítséget jelenít annak gyógyításában. Működése óta már mintegy 250 felvételhez használták. I-es Be’klinika Alig néhány hete készült el az I-es belklinikán a kék csempékkel borított falú új laboratórium, ahol szívkaitéte- rezést végeznek. Szívműtétek előtt ugyanis szükséges, hogy megállapítsák: keli-e az operáció, birja-e a beteg szíve a műtétet, vagy egyáltalán operálható szívbetegségről van-e szó? A laboratórium elkészülte és az új gépek beszerzése előtt csak úgynevezett EKG- vrzsgálatot végeztek. Ennél sokkal tökéletesebb, teljesebb diagnózist ad a mostani berendezés. A kivizsgálás után a sebészorvosok előtt úgyszólván teljes a kórkép, papírokról leolvashatják a betegség milyenségét és egy egész sor más adatot, amelyek elengedhetetlen feltételei a sikeres operációnak. A fényképen is látható nagy gépi berendezésen kívül számos kisebb új műszert is a gyógyítás szolgálatába állítottak. Érdekes többek között a szívhang-felvevő gép. A beteg testén mikrofont helyeznek el, a mikrofon a hangot magnetofonszalagra továbbítja és innen már egyszerű módszerrel lejátszható a szívdobogás. A jól felerősített hangú magnón mint egy dobszóló hallatszik a szívdobogás. A szívhang-fel- vételnek nagy jelentősége van az oktatómunkában is. Milyen hangot hall az orvos például egyes szívbetegségek esetében? Elő a magnótekercset és máris szemléltető, azaz hallható módon tudják bemutatni gyakorlatban is az elméletben tanultakat. A kisebb műszerek kategóriájába tartozik a bőr- hőmérő. Nem kell a lázmérőt dugdosni, rázogatni, hanem az új műszer drótszálát a testhez érinteni s a mutató máris a megfelelő fokhoz lendül. Ií-es Belgyógyászati és Sebészeti Klink a Elz év augusztus óta működik teljes kapacitással a II-es Belgyógyászati és Sebészeti Klinika épületében, az új röntgen intézet. Az új gépek a szív- és érbetegségek pontos diagnózisához szükséges vizsgálatok gyors elkészítését teszik lehetővé. A számos új gép közül „favorit” az egy másodperc alatt öt felvételt készítő berendezés. A felvételek segítségével pontosan megállapítható a vér áramlásának sebessége. Ezenkívül még számos kérdésre kap választ az orvos, amelyek elengedhetetlenek a szív- és érbetegségek gyógyításához szükséges diagnózis megállapításához. Általában tudott dolog az, hogy például a szív percenként 3.5 liter vért továbbít s a vér a szívből körülbelül fél méteres másodpercenkénti sebességgel távozik, de a pontosabb diagnózishoz nélkülözhetetlen az új berendezés. A Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikáin dolgozó orvosok ebben az évben beszerzett űj gépekkel az eddigieknél is hathatósabban járulhatnak hozzá az emberek gyógyításához. A berendezésekre fordított milliók az emberek egészségének visszaállításában térülnek meg. Garay Feren# zodesköteseknel és egyéb ese»oswooccooQooooooMopQoowooeeeBMow Az új laboratóriumbem szívka téterezést végeznek. Munkában az agykéreg elektromos tevékenységét elvezető gép.
