Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-15 / 295. szám

IMS. DECEMBER 15. NAPLÓ Ötletes emberek 340 javaslat 34 milliót forintért — Importmegtakarítás hasai anyaggal — Félmilliót érő módosítás Bányáink és üzemeink ezévi újítási eredményeiről tulajdon­képpen csak az év lezáráa után adhatunk hű képet. Ugyanis a benyújtott újítások egy része ezután kerül kipróbálásra, il­letve elfogadásra. Mégsem ér­dektelen, ha az év vége előtt némi képet nyújtunk az újítá­sok terén elért nagyszerű ered menyekről, amelyek azon fe­lül. hogy sok millió forintos megtakarítást eredményeztek a népgazdaságnak, rendkívül nagy jelentőségűek más szem­pontból is. Kezdjük talán a Pécsi Szén­bányászati Tröszttel, ahol ez év október 31-ig nem keve­sebb, mint 340 újítási javasla­tot nyújtottak be. E 340 javas­latból elfogadásra, illetve bevezetésre került 169 és kísérlet alatt áll 97. Az trtó­kalkulált, tehát a már beveze­tett újítások (számszerűit 40) több mint 17 millió forint meg­takarítóét eredményeztek, de a kipróbálásra, illetve bevezetés­re váró újítások gazdasági eredménye az előkalkulációk szerint ugyancsak elérheti a 17 milliót. A legjelentősebb újí­tók sorát Szirtes hajós mérnök nevével kezdenénk. Az eevik legnagyobb problémát, a kitörések megelőzését oldotta meg. Nagy jelentőségű Soly­már Henrik „automatikus elő- tolású” hasítóíűrésze is, amely elsősorban a nehéz fizikai műn ka megszüntetését, a balesetek csökkentését tűzte ki célul. Kraft Gyula újítása (töltőgarat elzáró készülék) a munka ter­melékenységét növelte, miután az újítása alkalmazásával egy műszak alatt kb. 1000 csillét tudnak megtölteni a koncent­rált szén termelő munkahelye­ken. Számottevő Dézsi Gyula úgynevezett „menekülő készü­léke” is, amely találmánynak tekinthető, s szintén a beveze­tés stádiumába jutott. A Komlói Szénbányászati Trösztnél számszerűit 641 újí­tása javaslatot nyújtottak be, azonban a különbség csak számszerű. Ugyanis a benyújtott újítási javaslatokból ezideig mimdösz- sze 75-öt fogadtak el, ami nemcsak a javaslatok „sze­rénységét,, bizonyítja, hanem az általuk nyert gazdasági ér­téket is. amely alig haladja meg a 450 ezer forintos válla­lati megtakarítást. Újításaik közül legszámottevőbb Csaná- losi Benedek művezető szén- gyalú módosítása, valamint Hajnal József, Richter Gyula, Heidecker József mozdonysze­relő lakatosok újítása, amely a Diesel-mozdonyok sújtólégbiz- tonságát segítette elő. Hasznos újításnak nevezhető a szfflán- kos szárnyasvésők, vidia tör­melékkel való módosítása, amellyel a termelékenységet szolgálják, na és a saját kon­strukciójú készülékük, ame­lyen a mozdonykerékpárok speciális hegesztését végzik. Említésre méltó még a gumi­hengeres kábeltartókan, vala- . mint az önmentő készülékeken ..történt módosításuk, s egy sor más, többé kevésbé hasznos Úi.í'ás, de summázva az ered­ményeket, elmondhatjuk, hogy a omlóiak messze elmaradnak a pécsiek mögött. Nagyobb pécsi üzemeink kö­zött nehéz lenne sorrendet ál­lítani az újítások terén elért eredmények alapján. A Sopio­néi Gépgyárban például 216 újítási javaslatot nyújtottak be, s jóval több mint a felét, 130-at fogadtak el, illetve ve­zettek be. Az utóhalkulált • megtakarítás 1 millió 768 ezer forintot ered- 1 ményezett és ebben nagy része 1 volt Wagner Árpád és Kiss Re i zső műszakiaknak, valamint 1 Walter József lakatos brigád- i vezetőnek, akik hárman több i mint egymillió forint értékű t újítással járultak hozzá a vál­lalat gazdasági eredményeinek c javításához. Wágner Árpád i fte&ftanftáaa a szériában gyúr- 1 fa* —nwírn) ógaőrfl-gépek kő1 védő burkolatán, elsősorban a balesetvédelem szempontjából értékes. Kiss Rezső (ugyaneb­ből a témakörből) modem, süllyesztett kivitelű, főkapcso­lóval látta el a köszörűgépeket, amellyel nemcsak jelentős önt­vénymegtakarítást ért el, ha­nem a minimálisra csökken­tette a gépek törési százalékát. Walter József lakatos az ex­portra gyártott vákuumos hús­keverőgépek vezérlésének mó­dosításával ért ed nagyszerű eredményeket, amelyben fő se­gítőtársa Szopka Mihály mű­vezető volt. Ugyancsak Walter József és Richter János techni kus nevéhez fűződik az eddig nyugati importot képező rozs­damentes anyagok hazai anya­gokkal való helyettesítése, amellyel az eüszívóberendezé- seknéd úgynevezett flexibilis (rugalmas) vákuumcsövet al­kalmazott és fly módom több mint 358 ezer forintos valuta- megtakarítást eredményezett. A Pécsi Porcelángyárban az eddig benyújtott újítások nem is annyira számokban, mint inkább értékben jelentkeztek. Eddig ugyanis 86 újítási javas latot tartanak nyilván, de eb­ből 45-öt elfogadtak, s 36-oi bevezettek. Az utókalkulált, vagyis tényleges eredményük eddig 412 ezer forintos megta­karításba* nyert kifejezést, de az év végén, illetve a jövő év éle jén bevezetésre váró újítások értéke Is minden valószínűség szerint jóval meghaladja majd az egyirnlHó forintot. A legjelentősebb újítások Beibe László főmér­nök, Harka Győző beruházási osztályvezető, valamint Ótott Kovács Antal technológus ne­véhez fűződik, de rajtuk kívül Pálinkás László és Hamerli Antal művezető társszerzői te­vékenysége is számottevő. Mi­után azonban Ótott Kavács An tál újításairól egyik legutóbbi cikkünkben már beszámol­tunk, meg kell emlékeznünk néhány szóval Beke László és Harka Győzó nagyszerű újftá sálról, amely az olagútkemen- cék kocsijainak módosításával több mint félmillió forintos megtakarítást eredményezett. Ebben az értékelésben nem volt szó a Pécsi Bőrgyárról, a sörgyárról, a Mohácsi Farost­lemezgyárról és egy sor olyan vállalatról, amelyeknél szin­tén jelentő* eredményeket je­gyeztek az újítások terén. Né­hány hét múlva azonban össze sütve is hírül adjuk megyénk minden bizonnyal gazdag újí­tási „termését”, amelyből Íze­lítőnek szánttik a fentebb el­mondott eredményeket. Kilencezer seprű Lánycsőkrál Jövedelmező foglalkozás télen - Tizenhat forintért adják darabját — Igen nagy a kereslet tői jól tojnak a tyúkok, de sze­retik a kiscsibék, galambok és sertések ia, Kevés a seprű a piacokon és a vásárban, s mivel a kötéssel még kevés szövetkezet foglal­kozik, sajnos hiánycikk a bol­tokban is. A magánosok 20— 25 forintot is elkérnek egy sep­rűért, a lánycsókiak azonban 15—16 forintért adják. Idén előreláthatólag a jelenlegi ci- rokkészletból 8—9 ezer seprűt köthetnek és így a termelő- szövetkezet is készpénzhez Jut, da jól járnak a vásárlók is. Ülést tartott a TIT Baranya megyei elnöksége Erss&diK a társadalmi veze és a TIT-íien — Elkészüli az ismeret- terjesztő elitaduso* tor^atókönyve Tegnap délután tartotta első elnökségi ülését Pécsett a TIT Janus Pannonius utcai székhá­zában, az újjáalakított Bartók klubban a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Baranya megyei elnöksége. Az elnök­ségi ülést dr. Lássák Kálmán egyetemi tanár, a TIT orszá­gos elnökségének tagja nyitot­ta meg, majd beszámolt a no­vemberben tartott országos el­nökségi ülésről. Ezután dr. Takács József, a TIT megyei szervezetének tit­kára tájékoztatta az új elnök­séget a májusi közgyűlés óta végzett mnukáról, majd dr. Kariinger Tihamér egyetemi tanár, a TIT megyei elnökének elő terjesztése után került sor az új munka terv megvitatásá­ra. A munkaterv alapján szé­lesíteni kívánják a TIT-ben a _ társadalmi vezetést. Értnek j érdekében a 27 tagú elnökség tagjai között szétosztották a szakosztályokat és a járásokat. Létrehoztak egy háromtagú munkabizottságot, amelynek feladata lesz a termelőszövet­kezeti akadémiák segítése és ellenőrzése. Elkészítették a megye isme­retterjesztő előadásainak for­gatókönyvét, amely magában foglalja az előadások címét, helyét és idejét. Így aztán tervszerűbbé válik a szervezet munkája. A következő elnökségi ülés­re januárban kerül sor, ame­lyen a munkásakadémiák hely zetét és működését tárgyalja meg az elnökség. Az elnökségi ülést — amelyen részt vett a debreceni TIT műszaki szak­osztályának titkára is — dr. Kariinger Tihamér zárta be, Kétnapos idegen­forgalmi tanácskozás Debrecenben Jakab Sándor, az Országos Idegenforgalmi Tanács titká­ra beszámolójában elmondotta, hogy az elmúlt három évben, átlagosan 21 százalékka; emel­kedett az idegenforgalom az előző évekhez viszonyítva. — Évenként 35 000—40 000 kül­földi utassal nő a forgalom! Tavaly 244 000 külföldi kereste fel hazánkat. Jelentősen emel­kedett a hazai turistaforga.om is. Tavaly majdnem kétmillió hazai kiránduló járt az ország különböző vidékein. Az Országos Idegenforgalmi Tanács elkészítette az ország idegenforgalmi kataszterét, hogy világos képet kapjon, milyen adottságokkal, lehető­ségekkel, rendelkezünk, s mi­lyen leigközelebbi és távlati feladatokat kell megoldani A kataszterbe majdnem kétszáz, idegenforgalmi szempontból jelentős vidéket, települést, helységet vettek fel. Az első Budapest, utána a Balaton vi­déke következük^ r Érdemes tanulni 2 íz százalékkal több jövedelem — Beiterjesebb gazdálkodás Tizenhét tsz-tag készül szakmunkás vizsgára Borjádon Borjádan tizenhét termelő­szövetkezeti tag végezte el az idén az ezüstkalászos tanfo­lyam második évfolyamát Most mind a tizenheten je­lentkeztek a szakmunkásvizs­gára előkészítő tanfolyamra és tavasszal — reméljük — ugyanennyi mezőgazdasági szakmunkásblaony ítvánnyal rendelkező tagja lesz a terme­lőszövetkezetnek. Látszatra nem nagy dolog ez, hiszen manapság nagyon sokan tanulnak. De kevés olyan község van Baranyában, ahol egyszerre ennyi termelő­szövetkezeti tag tanul. Miért launínak Boriádon? Mondhatnám azért, mert a termelőszövetkezet elnöke, Fi­vér Zoltán maga is tanuL Mi­után elvégezte a kétéves me­zőgazdasági főiskolát, most az egyetem levelező tagozatán ta­nul tovább, s a tagság terrné- saetesen követi a jó példát A termelőszövetkezet irodá­ján feljegyzem a neveket. Bors Károly, László Gyula, Zinner Ferenc, Schneider Konrád, ifi. Markovics György Mérai Jánosné, Jung Jakab, Szabó József, Scheffer János. Zinner Ferencet otthon talá­lom. A növénytermelési brigád vezetője. A kukoricatermés­ről kérdezem. — A jó előkészítésnek kö­szönhetjük a 27 mázsás ter­mést — mondja és nem tudja titkolni a büszkeségiét — Jól trágyázott földön ala­pos őszi szántást végeztünk. Tavasszal még adtunk holdan­ként egy mázs^ szuperfoszfá­tot meg egy mázsa pétisót. Ez az alsó részen volt A felső részen nem volt olyan jól trá­gyázott a föld, oda két-két mázsát adtunk mind a kétféle műtrágyából. És mit szól hoz­zá? A felső részen több ter­mett, mint az alsón! A földet is jól megdolgoztuk szántás után tárcsával, boronával, a AZ ERŐMŰTŐL ŰJ-MECSRK4LJÁIG nyáron kétszer kapáltunk, de figyeltük, hogyan fejlődik a kukorica és amikor szükség volt rá. igliztunk. Volt olyan rész, amelyiket négyszer-öt- ször is meg kellett igldzni, ahol nem volt rá szükség, ott el­hagytuk. — A tanulásban segít a ter­melőszövetkezet? — Jegyzőkönyv van arról, hogy a tanulásért, ha valaki távol van, npi KI üiikaegységet ken a javán inti. — És a vizsga, a bizonyít­vány jelent valami előnyt? — Ügy tudom, akkor majd a végzett munka után tíz szá­zalékkal többet intek a ja­vunkra. Két házzal odébb László Gyulát találom otthon. Az ő .haja is igen ezüstös már. Fiatal korában, harmincöt év­vel ezelőtt már végzett szak­tanfolyamot Most mégis elvé­gezte az ezüstkalászos tanfo­lyamot, s beiratkozott a szak­munkás-tanfolyamra is. — Örök életemben szeret­tem kísérletezni a gazdaság­gal — mondja — én nem fé­lek az új módszerektől. Már egyéni gazda koromban is fog­lalkoztam különféle ipari nö­vényekkel és amire vállalkoz­tam, az többnyire sikerült. Utóvégre azért tanul az em­ber, hogy tudjon. Borjádan már bebizonyítot­ták: tudják, hogy érdemes ta­nulni. Most, hogy a termelő- szövetkezet Nagybudmér, Kis- budmér és Pócsa csatlakozásá­val megnövekedett, méginkább érdemes. Most gazdálkodhat» nak csak igazán lagyözeni médszersttel. Ki is akarják használni a le­hetőségeket. Többek között öntözéses kertészetet létesíte­nek és rátérnék az öntözéses takarmánytermelésre is. Egy hold rét feltörésével és öntö­zésével annyi takarmányhoz jutnak, amennyit eddig csak 3—4 holdról gyűjthettek be. 40 hold öntözésére már meg­vették a felszerelést, de Ígére­tük van ennek kiegészítésére, úgy hogy 150—160 holdnyi lesz az öntözött terület A nalastó építéséhez is megszerezték már a dokumentációt. lövőre 1200 hízott sertést akarnak eladni (ez holdanként 55—60 kg húst jelent). Tervezhet-e ugyanilyen bát­ran más termelőszövetkezet, ahol a tagok szakképzését el­hanyagolták?. Aligha. De re­méljük, a borládi rlda nem marad egymagában, hi­szen nemcsak az önmagát kép­ző tsz-tag jövedelme emelke­dik tíz százalékkal, hanem a tanfolyamon szerzett tudása az egész termelőszövetkezet jevedetaót is növeli. (McszárcJ) Szemerkél as aaA, hideg a szél, teljesen kihalt a lánycsóki határ. De a munka most sem szünetel, seprűkötései haszno­sítják az asszonyok az időt a termelőszövetkezet seprűkötő műhelyében. A terem csaknem felét beborítja a sárgásbarna olasz cirok, amelyből Hofmann Jánosné válogatja szét minő­ség szerint a hosszabb, rövi- debb szakáliuakat A seprűkötés egészen új fog­lalkozás a lánycsóki tsz-ben. Három évvel ezelőtt, amikor Garai György seprűkötőmester belépett a közösbe, javasolta a vezetőségek, bogy vessenek cirkot — Jó less a telez, ha meleg szobában is lehet pénzt keres­ni — érvelt a cirokvetés mel­lett. Az első évben két hold cirkot vetettek, tavaly pedig három holdat Sajnos sok kö­szönet nem volt benne, mivel esőben takarították be a az ázott ciroknak több mint a fe­le elrothadt Idén már tíz hold olasz cir­kot egyeltek, kapáltak az asz- szonyok és jól sikerült a szep­tember eleji cirokvágás is. A jó közepes terméssel teli a padlás, feldolgozása egész tél­re munkát ad. i Az öreg, fából készült, egy­szerű, de igen praktikus seprű­kötőgépen Garai György dolgo zik, ő illesztgeti össze a kü­lönböző minőségű cirokszakái - lakat, amelyeket vaskapoes- szerűen dróttal szorít a nyél­hez. Varga Béláné aztán ugyan csak egyszerű fából faragott szó rí tóba teszi az összedróto­zott seprűt és ujjnyi hosszú acéltűvel kék, zöld, pirosra fes tett házi cérnával vamja össze a seprű testét A szoba sarkában azonban nem sokáig várakoznak a kész seprűk, hiszen jelenleg is vagy ezer darabra van megrende­lésük és a tsz-tagok meg más j falubeliek is szinte tízpercen­ként jönnek vásárolni. Az asszonyok szívesen Jön­nek dolgozni, segédkezni a seprű kötéshez és ügyesen el is végzik a varrást. Csak fiatal férfi nem akadt még, aki a kötést megtanulja, mert a kö­téshez a keményszárú cirok összefogásához és a drótozás­hoz férfi erő kell. Szabad sep- rűkötőgép is van, s ha akad vállalkozó, jövőre akár húsz­ezer seprűt is köthetnek. A ciroktermesztés és a fel­dolgozás igen jövedelmező. Egy holdon a tíz mázsa lon kívül legalább TS—tt má­zsa cirokmag terem, omely­X" ? * Mer6műtSl Vj-Mecsekaljáig húzódó távfűtés esőpárja. részt már szigetelve átadtak, hat kilométert mar jelszerelték és ezzel január 1-ig 7 kilométer felszerelésével készül el a Turőczi-brigád.

Next

/
Oldalképek
Tartalom