Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-01 / 283. szám

BO. DECEMBER s. NAPLÓ 5 Megjött a Télapó? ' Mem, még nem baza, csak a válla­latihoz. Déliben szól­tak, hogy mindenki menjen le a pénz­tároshoz és vegye ét gyerekednek a vállalat ajándékait. Ki babát kapott, ki elsősnek való „idko- latáblát”, de bő vá­laszték volt autók­ban is. — Te mit kaptál a fiadnak? És te? •— kérdezték kíván­csian egymástól a papák. — Nézd csak, mi­lyen nagyszerű! — hasait végig a sző­nyegen Jászó, a vál­lalat beosztott köny velője, hogy megfi­gyelhesse, miként fordul a tízéves Pityu leendő autó­ja. — Nekem lend­kerék esera van — térdelt mellé a munkaügyi előadó. — Nézd, milyen messze elmegy még a szőnyegen is! — Gyertek játsza ni! — üvöltött vala ki a második eme­leten. — Ilyen au­tót még úgysem láttatok! — Jé, ez sfnautót Látjátok, hogy ve­szi a kanyart? És ki sem siklik. Novók szobájában már tel jes volt a felfordulás, móré felért az ebédlőből: íróasztaláról leszór­ták a dossziékat, a frissein iktatott le­velek helyén körein feküdt és a kollé­gák tüzelő kíváncsi­ságától kísérve Mol­mór, a biztonsági megbízott éppen pat tanásig feszítette egy zöld kisautó ru­góját. !— Tedd már le! — biztatták kórus­ban. — Ne húzd az időt! Az autó zúgásán kívül csak nagy szusszanásofcat lehe tett haltaim a követ­kező percben. Kör­bejárt az autó egy­szer, kétszer, há­romszor, majd kény szeredetten meg­állt. — Csináljunk alagutat neki! — ja vasolta hirtelen va­laki, és már tépték, szaggatták a sínau­tó kartondobozát. Leszakították a do­boz két végét, majd letépték egyik ol­dalát is, mert ugye­bár Novók úgysem dobozban adja majd oda a gyereknek — és vad indiámüvölr tések közepette is­mét felhúzták az autót. <— Isteni! Ez a modem technika csodája! Hogy mit ki nem találnak ma napság. Csudajó ez a hátsó differenciáit, na és ez a hajlátha­tó sín?! A dicséretek ára­datát a főnök érke­zése szakította meg. Amikor Somogyi igazgató megjelent az ajtóban és órá­jára nézett, minden­ki elnémult. —> Bocsánat, p-* hebegték — csak kipróbáltuk a játé­kot. Majd rádoflgo­zunk. Egyébként már megyünk is; . — Várjanak — szólt zordonan So­mogyi. — Mi ez W az asztalon? — De mire azit a néhány lépést megtette az ajtótól Novák író­asztaláig, valahogy megenyhült az ar­ca. — Még nem is láttam ilyen kis ma simát — derült fel a sínautó láttán. — Mutassák csak, hogy’ működik:. i Most Novák vette kezébe a fia autó­ját. Felhúzta — le­járt. Ismét felhúzta és a kis autó hár- mat-négyet fordul­va megint megállt, így játszogattak el­merültem mindad­dig, amíg az autó­ból ki nem esett egy csavar, amit csavarhúzó híjjám semmiképpen sem tudtak visszarakná. Novák szomorúan kezdett csomagolni. Az „alagutat” a sze métbe dobta, az au­tót szalvétába csa­varta, a síneket zsehretette. *—> Sose busulj, télapóig még száz­szor megjavíthatod Péterke autóját! — vigasztalták a kol­légák; Povázsai, hogy a főnök ne hallja, még bizta­tóan a fülébe súg­ta: — Az én fiam is ilyet kapott, ha el­megy a diri, gyere át játszani! (JJ.) Hull a korom Pécs, de országunknak is egyik büszkesége a régi repü­lőtéri telep, Uj-Mecsekalja. Egyik legszebb épülete az új általános iskola, amelyet meg­néz minden ember, akár bel­ak ár külföldi. Sőt az utóbbiak gyakran fényképezik is. De van bosszankodni való is. Nincs még rendezve a táv­fűtés s ezt helyettesíti az új általános iskola előtt elhelye­zett több mozdonykazán. ame­lyet erősen fűtenek és ez fűti szönyegtisztítAs Patyolatnál. Gyors, olcsó, szakszerű. Kívánatra háztól házig szállítjuk. Telefon: 46-96. 71 301 az iskolát is. A kéményeket azonban nem látták el füst­szűrővel. pemyefogó berende­zéssel. így bekormozódik szin­te az egész városrész, de az emberek ruháira is lerakodik a korom. Én. aki immár 35 éve lakom Párizsban, látogatóba jöttem, szerettem volna hosz- szabb ideig gyönyörködni eb­ben a szép városrészben, de sajnos tervem balul sikerült, mert a ruhám adta meg az árát a füstszűrőhiánynak. In­tézkedjenek elvtársak ennek a lehetetlen állapotnak megszün­tetéséért, ne csúfítsa ilyen do­log ezt a szép városrészt. Pristavok Endre Párizs, Quartir Latin XL 27, ban a munka vülamosenergia- ellátottságának 10 év alatt csaknem háromszorosára, 20 év alatt pedig legalább hat­szorosára való növelése, ez a munkatermelékenység növelé­sének egyik legfőbb útja. Mit fog adni és mát ad már­is a szovjet embernek mint fogyasztónak a munkaterme­lékenység ilyen növekedése? Az anyagi javak bőségét. A nép jólét növekedésének fő fokmérője, mint ismeretes, a nemzeti ■ jövedelem. Nos, a kommunista párt programja előírja a Szovjetunió nemzeti jövedelmének gyors növekedé­sét. A legközelebbi 10 eszten­dőben a nemzeti jövedelem csaknem 2.5-szeresére, 20 év alatt pedig körülbelül ötszörö­sére, az egy lakosra számí­tott reáljövedelem húsz év alatt több mint három és fél­szeresére emelkedik. A lakosság jövedelmének gyarapodásával együtt a fo­gyasztás általános színvonala is gyorsan emelkedni fog. Az egész lakosság számára lehe­tővé válik, hogy már az első évtizedben bőségesen kielégít­se a kiváló minőségű és válto­zatos élelmiszerek, a jóminő­ségű és szép ruhák, a cipők, s mindazon dolgok iránti szük­ségleteit. amelyek az ember életét jobbá és szebbé, kényel­mesebbé teszik. A következő 20 esztendőben ft közszükségleti cikkeket gyár-; tő valamennyi iparág terme­lése körülbelül ötszörösére fej­lődik. A szövetgyártást például évi 20—22 milliárd négyzet- méterre, a bőrcipők gyártását körülbelül évi 1 milliárd pár­ra kell növelni 1980-ig. A kul­turális-jóléti rendeltetésű cik­kek gyártása, amelyek iránt a kereslet gyorsan emelkedik, megtízszereződik. Mi egyelőre még nem értük el a fogyasztásnak azt a szint­jét, ahol mondjuk az Egyesült Államok tart. S ez nem meg­lepő. A szovjet hatalom fej­letlen gazdaságot örökölt a cári Oroszországtól, a nép nyomorúságos körülmények között élt. Több mint két év­tizedet elraboltak tőlünk, az imperialisták által ránk kény- szerített pusztító, véres hábo­rúk és következményeik fel­számolása. Mégis, a gazdaság gyors és harmonikus fejlesz­tése révén a Szovjetunióban a fogyasztás évi növekedésé­nek üteme többszörösen felül­múlja az Egyesült Államok ütemét. ' Egyébként megjegyezzük, hogy a Szovjetunióban a nem­zeti jövedelmet, az összes fo­gyasztási javakat egyelőre még nem a szükségletek, hanem a végzett munka alapján osztják el. A kommunizmus anyagi­technikai bázisának megte­remtésével, a termékbőség ré­vén a közeljövőben áttérhe­tünk a kommunista elosztásra. WMíoiil TT/sa Magnetofonra vették a sokac népi hangszerek hangját A Dunántúli Napló meg­emlékezett arról, hogy dr. Manga János, a kiváló nép­rajzi gyűjtő feleségével együtt — aki szintén múzeo- lógus — többször járt Mohá­cson és a régi, feledésbe ment sokac hangszerekről készített magnetofonfelvéte­leket. Dr. Manga János mú­zeumi főigazgató kétnapos látogatásra Mohácsra érke­zett és hárfa és más régi hangszerek hangját vette fel. Dr. Manga János tárgyalt Mohácson a város vezeőivel, a Hazafias Népfront munka­társaival, s nagy figyelem­mel és türelemmel hallgatta meg a mohácsi népművészek problémáit. Mohács néprajzi kutatói, irodalombarátai sze­retettel köszöntötték a tu­dóst. Vasvári Dezső Milyen alapon osztották el az olajtüzelésű kályhákat? Szép portálok, piszkos kirakatok A sortatarozás folyamán egyre több és több ház szé­pül meg Pécsett. Az üzletek is szép portálokat kapnak. A szemet gyönyörködtető kira­katokban azonban némi hibát is felfedezhetünk. Több he­lyen az átalakítás után be­rendezik az üzletet s a kira­katot is, azonban az üveg megtisztítására már nem for­dítanak gondot. A mészfoltok, habarcsmaradék nagyon el­csúfítja az ilyen kirakatokat. Például a Zetkin Klára utcá­ban a Ruházati Bolt kiraka­tán is megtaláljuk a malter­foltokat ami még a tatarozás maradványa. A Jókai téri „Carmen’' illatszerbolt felső ablakait sem tisztították meg. Nem ártana, ha az üzletek vezetői másutt is megnéznék a kirakatokat és megtisztíttat- nák, mert így nem csúfítják el a szép portálokat a piszkos üvegek. LENDVA1 FERENC. Köszönet KSszftneteraet fejezem ki a PIK Vállalat dolgozóinak,. amiért a Fecske n. 1. számú háznál ké­résemre rövid időn belül meg­javították az udvari szennyviz- kiöntő-aknát és 2 napon belül rendbehozták azt. A Köztisztasá­gi Vállalat dolgozói is dicséretet érdemelnek, akik a Tettye utca tisztántartását végzik, mert ez az utca mindig rendes és tiszta. BERNAT JÓZSEF, Pécs, Tettye u. 4. Köztudomású, hogy az utób­bi időben milyen nagy érdek­lődés nyilvánul meg az olaj­tüzelésű kályhák iránt. Tud­ván, hogy „szűk a keresztmet­szet” 1961. berruár elején be­adtam olajkályha-vásárlási ké­relmemet a Kiskereskedelmi Vállalat Hunyadi úti központ­jába, ahol azt iktatták és kö­zölték, hogy a 11S. vagyok. Időközben többször érdeklőd tem telefonon és személyesen, mindig azt a választ kaptam, hogy várjak türelemmel, mert a negyedik negyedévi keretből biztosan fogok kapni. Még az­zal is bíztattak, hogy ha előt­tem több olyan igénylő lesz, aki lemond a vásárlásról, még előbb is rámkerülhet a sor, mert ilyenkor szigorúan a sor­ban következőnek adják a kályhát. Tudomásom szerint ebbén az évben 120 olajtüzelésű kályhát kapott a Pécsi Kiskereskedel­mi Vállalat. Ebből a mennyi­ségből nyilvánvalóan nekem, a 113-nak is kellett volna kály­hát kapnia. Mégis legnagyobb meglepődésemre azt a választ adták legutóbb, hogy sajnos, azokat kellett kielégíteni, akik annakidején néni vették át a kályhákat és igényt tartottak rá. Ebből arra következtetek hogy a szigorú sorrend betartá sa nem felel meg a valóság­nak. vagyis az időközben át nem vett kályhákat, sőt még a soronkövetkezőkét is olya­noknak adták, akiknek az igé­nyük nem volt bent. Szeretnénk tudni, hogy ki:k azok. akik soron kívül kályhát kaptak, és milyen jogon utal­ták ki nekik. Bodó Pál Szabadság út 39 sz. Mikor lesz autóbusz- körjárat Mohácson/ Néhány nappal ezelőtt öröm­mel vettük tudomásul, hogy kérésünkre rövidesen megszer­vezik az autóbusz-körjaratot Mohácson. Ki is dolgozták a tervet, de végül kiderült hogy a megvalósulás egy Budapest­ről küldendő autóbusz megér­kezésétől függ. tehát nagyon távoli és bizonytalan. Mivel sokunk érdeke úgy kívánná, hogy legyen kör- járat. kérjük a KPM illetékes főosztályát, hogy biztosítsák Mohács részére a szükséges autóbuszt. özv. Peterdi Béláné Mohács, Eötvös u. 8. Drága a leliertaxi November 17-én délelőtt meg állapodtam a tehertaxi Kos­suth téri irodájában egy ki­sebb fuvar teljesítésére. A fu­varért a gépkocsivezető 61 fo­Fő szempont a gyorsaság­A 20-as jelzésű autóbusz vonalvezetését tekintve abban különbözik a 10-estől. hogy ke­let-nyugati irányban bekap­csolja a közlekedésbe a Szé­chenyi teret. Vállalatunk az erős utasforgalmat tekintve csuklós autóbuszok üzemelte­tését határozta el. Ezeknek a csuklós rendszerű autóbuszok­nak a beállítása — mely be­látható időn belül megtörténik — meg fogja oldani a 20-as jelenlegi túlterhelését. A pótkocsis autóbuszok be­vezetése előtti problémákat a jelenlegi 10-es járatokkal ösz- szehasanlítva tapasztalhatjuk, hogy egy évvel ezelőtti prob­lémák szinte teljes egészében megszűntek. Biztosak vagyunk abban, hogy a 20-as járatnál előforduló problémák — me­lyek az esetenként változó erős utasáramlásra vezethetők vissza — a csuklós buszok be­vezetése után megszűnnek; A közlekedés fejlődésénél fő szempont a gyorsasáig, mely­nek mérési lehetősége a ke­ringési sebesség. Több alkalom mai — csúcsforgalomban is — pontos menetidő mérést végez­tünk, s megállapítottuk, hogy a' 20-as vonalra beállított me­netidő reális. Nagy városok keringési se­bessége magas szinten áll. ami azt jelenti, hogy míg nálunk amikoris « társadalom vala­mennyi tagjának minden ész­szerű szükségletét teljesen ki­elégítjük. Biztosíték erre gaz­dasági fejlődésünk gyors üte­me. A burzsoá szakértők arra törekedve, hogy ennek a mi döntő fölényünknek a jelen­tőségét csökkentsék, azzal a tézissel hozakodtak elő, hogy a Szovjetunió „gazdaságilag éretlen,, ennek folytán pedig lehetetlen bármiféle összeha­sonlítást tenni a Szovjetunió és az Egyesült Államok gaz­dasága között. Igen ám, de valamely ország „gazdasági érettségét” egyál­talán nem egy bizonyos mu­tató határozza meg. A gazda­sági fejlettséget a termelési viszonyok rendszere, a terme­lés és a társadalmi munka- megosztás szervezettségének foka, a termékek választéka, a tudomány és technika fej­lettségének magas szintje jel­lemzi. Nos, mindezt egészében nézve az elsőség nem az Egye­sült Államoké, hanem a Szov­jetunióé, noha hazánk az elő­állított termék-mennyiséget te­kintve egyelőre elmarad Ame­rika mögött. Mire volt hát jó a burzsoá propagandistáknak a Szovjet­unió „gazdasági érettlenségé- ről” szóló koholmány? Arra, hogy eltussolják a szocializ­musnak a gazdasági fejlődés ütemében megmutatkozó dön­tő fölényét. Emlékeztetünk rá, hogy az Egyesült Államok­ban a termelés növekedésének átlagos évi üteme még az amerikai kapitalizmus fellen­dülésének időszakában (1860- tól 1910-dg) is csak 4,8 száza­lék volt, az 1911—1960. évek­ben pedig 3,6 százalékra esett vissza. Ezzel szemben mi a szovjet hatalom 44 esztendeje alatt évente átlagban 10 százalékkal növeltük a termelést. Ha pe­dig a két pusztító háború és a helyreállítás idejét leszámít­ják, kiderül, hogy a szovjet, ipar normális viszonyok kö­zött évente több mint 14 szá­zalékkal növelte a termelést. Ilyen ütemet az Egyesült Álla­mok története nem ismer. Azzal kell számolni, ami a legfőbb: a termelőerők fej­lesztésének elért szintjével, a növekedés tendenciájával és távlataival. Ez a két rendszer között folyó nagy történelmi verseny helyes, objektív érté­kelésének alapja. E verseny távlatai pedig azt mutatják, hogy népünk életszínvonala körülbelül 10 esztendő múlva magasabb lesz, mint bármely kapitalista ország népéé. Lám, a mi új világunkban így oldódik meg gyakorlatilag „az ember és a termelés” problémája. V. S/.koljanszkij, a gazdaságtudomá­nyok kandidátusa. egy km-re eső menetidő 3 perc, addig nálunk 2—2,5 perc kö­zött ingadozik. Ilyen körülmé­nyek között menetidő hoszab- bítás visszaesést jelentene. A fentiekből kitűnik, hogy nem a menetidő rövidsége az oka a hirtelen fékezésnek és a rángatva indulásnak. A hirte­len fékezés abból adódik, hogy hogy új vezetőink közül töb­ben nem szokták még meg kellően a légfékes kocsikat, melyek fékezési megoldása ér­zékenyebb, éppen ezért rend­szeres műszaki oktatásban ré­szesítjük őket. Ezekkel az ok­tatásokkal párhuzamosan ál­landó műszaki ellenőri szolgá­latot tartunk ferm, mely hiva­tott ellenőrizni, illetőleg 'a helyszínen bemutatni a helyes fékezést és kapcsolást. Bizto­sak vagyunk abban, hogy e rendelkezéssel ez a hiányosság is meg fog szűnni Vállalatunknál forgalmi dol­gozóinkat állandó oktatásban részesítjük. Ezeken a rendsze­res oktatásokon felhívjuk for­galmi dolgozóink figyelmét, amennyiben a megállókban egy utas kíván felszállni, ille­tőleg a létszámot tekintve csak egv utas maradna le, úgv azt minden körülmények között el kell szállítani. Érvényben lévő rendelkezés szerint betegek, öregek valamint kisgyermek­kel utazók és terhes anyák ré­szére a leszállást a hátsó aj­tón át is meg lehet engedni: Elvtársi üdvözlettel: Szabó 'Béla igazgató, rintot kért, amelyről nyugtát nem kaptunk. A felszámított fuvardíjai túl magasnak tartom, mert a kocsi 12 óra 50 perckor érkezett és 13 óra 25 perckor már el is tá­vozott. (A fel- és lerakodást mi végeztük!) Fél órára 61 fo­rint a fuvardíj, s ha ezt 210 órával beszorzom, kiderül, hogy havi 25—26 ezer forintot „jövedelmez” a vállalatnak egy-egy tehertaxi üzemeltetése Szeretném ismerni a teher­taxi tarifáját és jó lenne ezt a kocsikban is kifüggeszteni.- De kíváncsi lennék arra is. hogyan áll a tehertaxinál a bizonylati élv? Hogyan számol el a gépkocsivezető a fuvar­osakkal? Dr. Barton József Köztársaság tér 8. Fél áru, vagy nem feláru — címmel a Dunántúli Napló 1961. november 3-i számában levelet közöltek, amelyre az alábbiakat válaszoljuk: A díj­szabási határozatok értelmé­ben azok, „akik a közszolgá­lati alkalmazottak féláru me­netjegy váltására jogosító arc képes igazolványa használa­tára akár alkalmaztatást vi­szonyuk alapján, akár mint családtagok jogosultak, az eb­ben a fejezetben foglalt uta­zási kedvezményt még akkor sem vehetik igénybe, ha a féláru jegyváltásra jogosító közalkalmazotti igazolványt nem váltották ki." Vizsgáló fökalauzunknak az idézett díjszabási határozato­kon alapuló eljárása tehát helyes és jogos volt. DR. SZABÓ TIBOR főtanácsos, az igazgató­ság vezetőjének hetyettese. Miért nincs vadhús Mohácson? Megkezdődött a vadászidény. Ennek ellenére Mohácson. — amely pedig a megye egyik je­lentős városa —. sehol sem kapható vadhús. A helybeli va­dásztársaság az elejtett vada­kat Pécsre, az Erdészeti Vál­lalat pedig Bajára szállítja Mohács környékéről a lelőtt kis és nagy vadakat. Nem le­hetne Mohácson megfelelő üz­letet kijelölni, ahol a vadhúst és kis vadat (nyúl. fogoly stb.) is árusíthatnának? Itt is sokan vagyunk, akik szeretjük a vad­húst. Jelenleg ha megkívánjuk Pécsett vagy Baján kell meg­vásárolnunk, ami amellett, hogy sok időt is elrabol az uta­zás miatt jelentősen meg is drágítja számunkra a vadhúst; Ezért sok mohácsi lakos nevé­ben kérem gondoljanak erre a városra is az illetékesek. Kisházi Géza agronómus, Mohács Tervezési hibák Au gusztusban köl töztünk be Uj-Me- csekalján a 71-es számú épületbe, örültünk a szép, új lakásnak, de az öröm nem tartott sokáig. Amikor le­li ord tűk a téli tüze­lőt a faházba és megindultak az őszi esőzések, faházain­kat elöntötte a víz. A beázás azóta már megszűnt, de van egy nagy hiba, hogy nincs a faházaikon szeHőzőnyílás, emiatt nedvesek, nyirkosaik. Másik nagy hiba, hogy a gázbojle­rünknek és a cse­répkályhánknak kö zös kéménye van, emiatt állandó rob­banásveszély áll fenn a házban. Azonkívül a cserép kályhában csak úgy tudunk fűteni, ha a gázbojler elvezető csövét betömjük. Úgy látszik, hogy a tervezők és kivi te lezők figyelmét el­kerülték az ilyen apróságok, melyek most rengeteg bosz- szúságot okoznak nekünk. Mátyás Gyula, Uj-Mecsekalja 71. ép,

Next

/
Oldalképek
Tartalom