Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-07 / 288. szám

MM. DECEMBER T. WAPLŐ' 3 Miért csökkent a fejtési teljesítmény István-aknán ? Nagy az ingadozás a fejtések teljesítményeiben Javítani keli a műszaki irányítás színvonalát! 300 MÁZSA SAJT HAVONTA A Pécsi Szénbányászati Tröszt legjelentősebb üzeme a szabolcsi István-akna, sőt hamarosan az ország egyik legnagyobb termelő aknája lesz. Mivel ilyen jelentős nagy­üzemről van szó, a legfonto­sabb munkaterület, a fejtések termelékenysége sem lehet kö­zömbös a tröszt vezetősége számára. Márpedig az István- aknai fejtések termelékenysé­ge nem minden esetben elégí­tette ki a várakozást, hisz nem produkálták azt, amit vártak egy-egy fejtéstől. Az István-aknai gyengébb fejtési eredményekre felfigyelt a ve­zetőség és nemrégiben egy brigádot bízott meg annak ki­vizsgálásával, hogy miért csökkent a fejtések teljesít­ménye az elmúlt időszakban. Nézzük talán sorjában, hogy mit állapított meg a bizottság? A vizsgálatot úgy végezték el, hogy összehasonlításokat tettek, egyrészt a tavalyi ha­sonló időszak eredményeivel, másrészt pedig a pécsbánya- telepi Széchenyi-akna jelen­legi eredményeivel Az össze­hasonlításból kitűnik, hogy Jstván-afcnán tavaly 2.15, az idén az első negyedévben 2.06, a második negyedévben 2.41, a harmadik negyedévben 2.26 tonna volt a műszakonként egy főre eső termelési ered­mény. Tehát a tavalyihoz vi­szonyítva, csak az első évne­gyedben volt visszaesés, a má­sodik és a harmadik negyed­ben emelkedés van, de októ­berben újabb visszaesés kö­vetkezett be a tiszta fejtési teljesítményekben. Érdekes képet mutat a fej­tési termelők eredménye, amely így nézett ki az első l három negyedévben: L ne-1 gyedév 5.07 tonna, II. negyed­év 5.27 tonna és a harmadik negyedévben pedig 5.88 tonna. Ugyanakkor a harmadik ne­gyedévben volt a fejtési ter­melők százalékos aránya is a legkisebb, pontosan 36,9 száza­lék. Tehát a termelők száza­lékos aránya és a termelők teljesítménye is nagy ingado­zást mutat ebben az esz­tendőben. A munkacsoport tagjai há­ny a járásaik során megtekin­tették István-akna és Pécs- bánya összes fejtéseit és mi­nősítették a fejtéseket A fej­tések minősítése a következő: Pécsbányán 12 fejtés van ösz- szesen, abból jó minőségű 8 fejtés, vagyis kétharmad és gyengébb minőségű fejtés 4 volt Az István-aiknán össze­sen 7 fejtés van, de abból csak 4 a jó minőségű és 3 a gyen­gébb minőségű, tehát az ará­nyok nem éppen a legszeren­csésebben alakultak. Ebből nyilvánvaló, hogy a pécsbá- nyatelepi fejtések lehetőségei jobbak, mmt István-aknáé, sőt az István-aiknán az októberi fejtési teljesítményromlás ép­pen a fejtésállapot romlásá­nak az eredménye. Azt is él kell mondani, hogy az István- aknai 4 jó fejtés között talál­ható éppen a legnagyobb ka­pacitású munkahely is, ame­lyen, ha befejeződik a műve­lés, márpedig éppen október elejére befejeződött, akkor ér­zékenyen kihat az egész akna fejtéseredményeinefc az alaku­lására. További kihatással van a fejtések eredményességére az anyagellátás helyzete. Sok esetben a fa­adást végző létszám nagy és az összetétele sem a legszerencsé­sebb. Példám * 4. telepi fej­Nem kell papír, nem kell gyújtás, itt a TÜKER alágyújtós A begyújtás gyors, úszta, kényelmes. TÜKER ALÁGYÚJTÓS KA PHATÓ MINDEN TÜZELŐ­ANYAG Árusító helyen és népboltban. I 829 tésekben előfordult, hogy egy nap 26 faadó műszakot telje­sítettek, amelyből 19 vájár­műszak volt és csak 7 műszak volt kisebb szakképzettségű dolgozóé. Egyébként is igen magas a faadásra fordított munkaidő, aminek az az oka, hogy a fejtések felső részé­nek nem megfelelő az állapo­ta. A szállítás területén is vannak olyan problémák, amelyek kihatnak a fejtések teljesítményeire, ment néhol igen magas a szállításra for­dított műszakok száma, ami rontja a termelő vájárok tel­jesítményét Többek között érdemes megemlíteni, hogy István-aknán még mindig a vltlávai való behúzást alkal­mazzák, annak ellenére, hogy a keresztvágatok leágazása deltaszerűen van kiképezve »és a legtöbb helyen idomkővei van biztosítva, tehát semmi szükség a körülményes vitlá- zásra Ami a műszaki vezetést és irányítást illeti, ugyancsak van bizonyos hiányosság. Gyakran előfordul, hogy a mű­szakiak intézkedésed kereszte­zik egymást aminek az a kö­vetkezménye, hogy egy-egy fejtés 3—4 féle utasítást kap valamilyen munka elvégzésé­re. Végeredményben nem arról van szó, hogy az István-aiknai fejtések teljesítményei a leg­mélyebb pontra esték vissza, mindössze arról, hogy kisebb erőfeszítésekkel és a műszaki irányítás némi javításával' egyenletesen emelkedő teljesít­ményeket lehetne biztosítani. Nem kell többet tenni, mint azt, hogy a jó és a gyenge fej­tések arányát megfelelően ala­kítani, még az előkészítések idején. A meglévő fejtések geológiai adottságainál javíta­ni kell a fejthetőség lehetősé­geit javítani az anyagellátást előzetes tervek kidolgozása alapján kell megvalósítani a fejtések szállítását és a ke­resztvágatokon át kell szervez­ni a mozdonyszállítást A munkafegyelem és a műszaki vezetés egységessé tétele érde­kében meg kell szilárdítani a fejtések egyszemélyi vezetését. Tehát nem ördöngős felada­tokról van szó, hiszen mind­ezeket a módosításokat lehe­tővé teszi az akna kitűnő mű­szaki és munkás gárdája. (G. L) Korábbi sajttermelésének kétszeresét gyártja a Baranya megyei Tejipari Vállalat felújí­tott és korszerűsített sellyei sajtüzeme. Az üzemben havonta 300 mázsa trappista és óvári sajtot készítenek. A trappista sajt mintegy 80 százaléka exportra megy. A havi 300 mázsa sajthoz szükséges több mint 300 ezer liter tejet 86 k özségből vásárolják fel. Hárommillió forintos nyereség Néhány héttel az év ve előtt ellátogattunk a Bogád- mindszenti Állami Gaz:1-Ság­ba, hogy megtudakoljuk, ho­gyan áll a gazdaság a tervtel­jesítéssel. Nyereséggel vagy deficittel zárják ezt az eléggé nehéz gazdasági évet, mennyi árut adott ez a hétezer holdas gazdaság ebben az évben a népgazdaságnak. 1957 óta nyereséges a gazdaság Kérdésünkre Schubert György, a gazdaság főagnonó- j musa elmondotta, hogy bármi- ilyen nehéz is volt ez az év, — a tavaszi esőzések :,agy vízká­rokat okoztak gabonában, ku­koricában, amit a nyárvégi őszi szárazság még súlyosbított — mégis deficitről szó sem le­het. 1957-ben volt utoljára de­ficitjük. azóta minden évben nyereséges a gazdaság. Véle­ménye szerint az eddigi ered­mények alapján az 1961-es gaz­dasági évet kb 3 millió forint nyereséggel zárják. Igaz, hogy tavaly óta megnőtt a gazdaság Kelemenligettél, de az elmúlt Könyvárán jelenik meg az SZKP XXII. kongresszusának anyaga A közeli napokban megjele­nik a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjánaik új programja és a XXII. pártkongresszus anya­ga könyv alakban a Kossuth Kiadónál Az ötszáz oldalas könyv tar­talmazza az SZKP Központi Bizottságának Hruscsov által elmondott beszámolója., az új pártprogramról elmondott elő­adói beszédét és Hruscsov elv­társ vitazáró beszédét, Ezen­kívül megjelenik a könyvben a XXIL kongresszus határo­zata, a pártprogram szövege, Kádár élvtárs felszólalása, va­lamint az MSZMP Központi Bizottságának határozata a XXII, kongresszus jelentőségé­ről. A pártoktatás vak nyi formájában feldolgozzák majd a kongresszus anyagát és a programot Legutóbb a megyei tanács végrehajtó bizottsága értékel­te „A megye legjobb községe 1961” címért folyó verseny háromnegyedévi eredményét * úgy találta, hogy a versenyben Bikái jár az élen. várományo­sa tehát a kitüntető címnek és annak a 80 ezer forintnak, amelyet a megyei tanács ju­talmul tűzött. Az őszi esőtől latyakos ut­cán alig egy-két ember jár,- Látszatra nincs ebben a köz­ségben semmi különös látni­való. Messziről egy pótkocsis vontató közeleg, az egyik mel­lékutcában trágyával megra­kott szekér távolodik. Amikor bemegyek a községi tanácshoz és azt mondom hogy „valami izgalmas ripor­tot szeretnék írni a végzett munkáról” hirtelenjében nem is tudnak válaszolni. — Hát ha valami különle­ges, izgalmas dologra számít az elvtárs. akkor azzal nem szolgálhatunk — mondja vé- gülis a titkár. — Félünk, hogy „unalmas” dolgokat mondunk majd;: 3 Előttem sem ismeretlen es Az ezer lakosú község, voltam í lár itt iskola avatáson is. Ak­kor Kovács Lajos, az iskola igazgatója nagyon dicsérte a község lakóit, akik társadalmi munkával építették fel ezt a A megye legjobb községe szinte újnak számító iskolát. Később ugyancsak társadalmi munkával hozzáláttak egy új kultúrotthon építéséhez is. A nyáron avatták. — Ennek a kultúrotthonnak építése nagyon sokat nyomott a latba az értékelésnél Min­den „nagyzolás” nélkül el­mondhatjuk, hogy ez az épü­lőt megér 1 millió forintot s ami pénzt kifizettünk érte. az mindössze 400 ezer forint — mpndja Horváth Ferenc vb- titkár. Sok társadalmi munka „fek­szik” benne. A községben van 220 ház s az írás azt bizonyít­ja. hogy a társadalmi munká­ban mintegy 200 ember vett részt, tehát alig volt a köz­ségben olyan család, ahonnan ne nyújtottak volna egy-egy „téglát”. Az itt végzett társa­dalmi munka még talán jelen­tősebb volt, mint annak idején az iskola építésekor. A halastó partján épült • nagy ház ott­hont ad nemcsak a KlS^-nek, az úttörőknek, hanem egy ki­tűnően berendezett cukrászdá­nak is. Puchner báró, a kör­nyék régi gazdája, megfordul­na a sírjában, ha látná, hogy .volt cselédei, azok fiai unokái már nem „bagóznak”, hanem plüss fotelokban ülve feketét isznak :.s Az épület előtt egy ■ 33x12 méteres versenyuszoda! Ver­senyuszoda abban a faluban, ahol ezelőtt még 20 éve is leg­feljebb a halastóban fürödhet- tek, — ha a báró úr megen­gedte. — Parkot építünk köréje, halászcsárdát is. a gyerekeik­nek játszóteret — mondja Bö- röczki Imre tanácselnök. S mindezt társadalmi mun­kában. Természetesen a leg­szükségesebb anyagokat a ál­lam nyújtotta pénzből vásá­rolták; Az iránt érdeklődöm, hogy miként sikerült így „megmoz­gatni” ezt a falut. Hátha vala­mi tapasztalatot tudnánk adni a többi községnek is. Semmi „nagy dolgot" nem mondtak. Ilyen válaszokat ad­tak: «. meg kell találni, hogy mit akar a falu lakossága. Idkolát? Építsünk azt! Ki kez­deményezte ezt vagy azt? — Közösen a Dárt. a tanács, a nőtanács, a Hazafias Népfront, a KISZ! S necsak beszélje­nek róla, necsak a „szervező munkát1» vállalják. Megtud-* tam, hogy a tanácselnök is a tanácstitkár is több mint 190 társadalmi munkaórát végez­tek. Ha kellett kubikoitak. A termelőszövetkezet? A rossz időjárás ellenére is úgy áll. hogy teljesíti amit vállalt, Sőt! Búzáhól 20 vagonnal töb­bet adott az államinak a ter­vezettnél. Ez is nyomott a latba az értékeléskor; Felkerestem Kovács Lajos iskolaigazgató elvtársat is. — Amikor beléptem a szobába, éppen Horváth Ferencné pe­dagógussal a Család és iskola című folyóiratot lapozták. —■ A kézimunka szakkörén egy jó cikket akarunk megvi­tatni, ami a neveléssel, szü­lők felelősségével foglalkozik — mondják. S tatáinak is. nem egyet. — Kézimunka szakkör is működik? — Az új ku!túrotthonban 6 szakkör kapott helyet — mond ja Kovács elvtárs. Hat szakkör egy 1000 lako­sú községben? Igen. Kézimun­ka, foto, gyermekek, felnőt­tek részéire népitánc oktatás, irodalmi és mezőgazdasági szakkör. Egy-egy szakkör ál­talában 15 taggal működik; — Itt a művelődési otthon programterve — tesz elém Ko­vács elvtárs egy bekötött kis füzetet. Megtudom, hogy nem is akármilyen terv ez. a Mű­velődésügyi Minisztérium min­tatervnek fogadta ei és az or­szág valamennyi művelődési otthonának magküldötte azzal, hogy; így kell tervezni! S végrehajtani? ’ — Még magam is kissé ké­telkedve fogadtam, hogy sike­rül a tervbe vett feladatokat megoldani — mondja, — De most már bízom benne. A szép külsőt mutató művelődési ott­hont tartalommal is megtölt­jük. Az elmúlt vasárnap értel­miségi ankét volt, ahol meg­egyeztünk az ismeretterjesztő előadásokban, megerősítettük a TIT szervezetet. Most az ál­lami gazdaság dolgozói részé­re munkásakadémiát indí­tunk, a tsz-tagság részére tsz- akadémiát, a fiatalok KISZ akadémián művelődhetnek, szülők iskolája előadássoroza­tot tartunk. S a napokban Arany János estet rendez az irodalmi szak­kör. A versmondók között van agronómus, pedagógus, tsz-tag, Komlóra bejáró iparos ember. Kicsiny község Bikái, de amit lakói véghezvisznek a nagyoknak is dicsőségére vál­na! Garay Ferenc évi félmilliós nyereség még viszonylag is kevesebb a mos­taninál. A termésátlagokról szólva Schubert György elmondotta, hogy az idei terméseredmé­nyekkel általában elégedett Ebben az évben 1450 holdon termeltek kukoricát * ebből* 1000 holdat vegyszeres gyom­irtással, kapálás nélkül művel­tek. A tavaszi vízkár 30—35 százalékban sújtotta a kukori­cát, sok táblán háromszor is kellett vetni. Ennek ellenére a gazdaság termésátlaga 14,90 mázsa májusi morzsolt. Külö­nösen a vegyszerezett részeken értek él szép termést, egyes táblákon 60—70 mázsa csöves hozamot is holdanként Silókukoricát 705 holdon ter­meltek, ebből a terület naer részében 170—180 mázsás át­lagtermést érték él holdan­ként Az idén annyi szilázst készített a gazdaság. hogy 1962-ben nem is fog elfogyni; 43 vagon kukoricát adtak át az államnak a takarmányhiány- nyal küszködő termelőszövet­kezetek megsegítésére, Az állatlenyé ztés tervét 125 százalékra teljesítették A gazdaság fő profilja az ál­lattenyésztés. Csicsman Sán­dor főállattenyészitő az ez évi állatértékesítésröl számolt be. Elmondotta, hogy az állatte­nyésztési tervüket már eddig 125 százalékra teljesítették. A tervezett 520 hízómarhával szemben már eddig 540 dara­bot értékesítettek átlag 600—* 650 kilós súlyban, s az év vé­géig még további hetvenet ad­nak él az államnak. A hízó­marhák 70—75 százaléka ext­rém minőségű volt s nagy ré­szük exportra ment el. A hí­zottsertést azonban kizárólag hazai ellátásra adták. Az éves hízósertés-tervük 1200 darab volt, s már eddig 1278 hízott- sertést értékesítettek átlag 125 kiló súlyban. A napokban még további 100 hízott sertést ad­nak el. Tejből a tervezett 752 000 literrel szemben 850 000 litert értékesítettek, s ebben a hó­napban még 80 000 litert ad­nak át az államnak. Gyapjúból 88 mázsa helyett 90 mázsát ad­tak él. A tenyészállat-értékesítési tervüket is te ,ssít< -ek. Ebben az évb:n 250 anyajuhot, 225 tenyészkoca-süldőt, és 20 da­rab magas vei: lies üszc. . a tsz-ek részére. Mindent ösz- szegezve megállapíthatjuk, hogy a bogádmindszenti ga1 - daság ebben az- évben ered­ményesen gazdálkodott, s szén ered ..ínyeivel egyre ink “ b felzárkózik a merve legjobb állami gazdaságaihoz; % A

Next

/
Oldalképek
Tartalom