Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-06 / 287. szám
19«. DECEMBER 9. HÍAPIÓ' •e Üzemeink az év vége előtt Megkezdték két kúpoló-kemence építését a Mohácsi Gépgyárban Csatornázási szerelvények gyártására profilírozzák a gyárat A hajdani kis műhelyből komoly gyár lett Mohácson, s nemcsak a termelvények, vagy a termelési érték emelkedett a középüzemek színvonalára, hanem külsejében és berendezésében is megváltozott és igaza gépgyárrá nőtt. Sőt egy olyan munkaterület is kifejlődött a mohácsi gyárban, amely nek híre van a vízmenti városokban. Ez az iparág a hajógyártás és javítás. A Mohácsi Gépgyárban készített 130 személyes vízibuszoknak nagy sikerük volt és mindenben kiállták a próbát Persze mégsem a hajógyártás a főprofil, hanem a különböző kisgépek és alkatrészek. . Most az év vége előtt arról érdeklődtünk a gyár vezetőitől, hogy milyen eredményekkel zárják az 1961- es évet és hogyan készülnek a jövő esztendőreu Az éves tervnek november végéig esedékes részét 102,2 szá zalékra teljesítették és így .min den remény megvan arra. hogy decemberben a terv hátralévő részét teljes egészében megvalósítsák; Mit is gyártottak ebben az esztendőben? A gyár jövőbeni profilja a csatornázási szerelvények gyártása lesz, de az új profilnak mintegy 60 százalékát máris termeli az üzem. Többek között elkészítettek 1000 Medve-féle srivaty- tyúsikutat. 3500 tűzcsapot. 500 rex benzinfogót, 100 táblalemez ollót, 200 lemezhajlítógépet, 1300 tonna szürke öntvényt és még nagyon sok más dolgot. Elkészült és a megrendelők legnagyobb elismerése mellett kihajózott a kikötőből a 130 személyes „Piroska’’ kishajó. Igen jelentős munkája a Mohácsi Gépgyárnak a szegediek megrendelésére egy hatalmas úszóház elkészítése. Az úszóházat az ütemezésnek megfelelően készítik és a tervek szerint tavaszra teljesen készen lesznek vele. A 4 millió forih- tos költséggel épülő úszóház 76 méter hosszú és 16 méter széles lesz, Négyszáz személynek biztosít elhelyezkedést a úszóház kabinsora; Az úszóház közepén úgynevezett fürdőkosarat helyeznek ei, amelynek a mérete 12x8 méter lesz. A csónakok elhelyezésére garázst építenek az úszóházhoz, ahol 200 csónakot lehet majd tárolni; Lesz az úszóháznak büfé helyisége és egy szolgálati lakás a gondnok részére. Az üsző ház tetőteraszos megoldással készül, s ez esetben van egy kis probléma, mert hiányzik 800 négyzetméter hullámpala, amely a tetőszerkezetre kellene. Ha a palát felrakhatnék, akkor nyugodt körülmények között dolgozhatnának a belső szerelési és berendezési munkálatokon! Egyébként a szegedi városi tanács a jövő esztendőre egy újabb úszóház elkészítését kérte a Mohácsi Gépgyártól ugyan csak 4 millió forintos költséggel^ Érdemes itt egy-két szót szólni az úszóházakról, de egy kérdést mindenesetre előrebo- csátunk. Miért nem csinálnak a Mohácsi Gépgyárban egy Hétéves program a pécsi járás ivóvízellátásának megoldására Először a nagyobb községek kapnak mélyfúrású kutat A pécsi járási tanács egészségügyi osztálya a megyed KÖJÁL-lal és a VÍ2iügyi Igazgatósággal karöltve megvizsgálta a'- járás ivóvízellátásának helyzetét A lakosság zöme az ún. ásott kutak vizét issza, amely az első vízadó rétegből táplálkozik. Ennélfogva többá-kevésbé szennyezett. Különösen Vókányban és Egerágon van így, ahol a víz nitrát tartalma viszonylag igen magas. A járási tanács végrehajtó bizottsága mindezek alapján bizottságot alakított a járási tanács műszaki, községgazdálkodási illetve egészségügyi csoportvezetőjének, valamint a Vízügyi Igazgatóság ( képviselőjének bevonásával. A bizottság vezetőjévé Pusztai János elvtársat, a tanács elnökhelyettesét tették meg. A bizottságot megbízták, hogy állapítsa meg a sürgősségi sorrendet és tegyen javaslatot a vízkérdés megoldására. A bizottság hétéves programot dolgozott ki. Ügy tervezi, hogy elsősorban a járás 14 nagyobb községében biztosítanak egészséges ivóvizet (Valójában 17 nagyobb község van a járás területén, háromban — Kővágószőlős, Bicsérd és Szent- lőrinc — azonban lényegében megoldották az ivóvízproblémát.) Azokban a községekben, amelyek tanácsi, termelőszövetkezeti és iskolai szempontból is körzeti központoknak számítanak. Először Vókátny és Egerág kap jó vizet a 14 község közül. A két faluban már a jövő évben elkészítik a mélyfúrású kutat. Ezek 50 méterről, vagy még nagyobb mélységből nyerik a vizet, amely kizárja a szennyeződést. A két mélyfúrású kút állami pénzből épül, s- körülbelül 100 perc/üter lesz a teljesítménye. Ez bőségesen elég. 1963-ban Szab adszentki rály és Pellérd kap vizet, majd sor kerül a többi falura is. A program szerint hét év alatt mind a 14 község vízproblémái megoldhatók. A program végrehajtása során a törpe vízművek építését is szorgalmazni fogja a tanács, illetve már ma is szorgalmazza, ahol az ivóvíz minősége — #éldátíl Tésenyben *=* jó. (A törpe vízmű — mint ismert — mélyfúrású kúton, vagy más egészséges ivóvízforráson alapszik. A lényege: gondoskodnak arról, hogy ez a víz gravitációs úton eljusson a község több pontján létesített kifolyó kutakhoz.) A törpe vízművek érdekében több községben tervbe vették a társulások megalakítását, a tapasztalatcsere-látogatásokat. A villányi törpe vízmüvet például már megtekintették, a szakályhő- gyészit pedig a közeljövőben akarják meglátogatni a leendő társulások képviselői. ugyanilyen úszóházat a mohácsi Duna-partra? Úgy véljük, hogy sokat segítene és sokkal több vendéget vonzana a szép mohácsi Duna-part, A gépgyárban az 1961-es esztendő jelentős fejlődést hozott Legnagyobb méretű beruházás és építkezés az öntödei vonalon történt és történik! A' két új 600-as kúpoló kemence építkezése megkezdődött az épület igen impozáns és 'olyan lesz az öntödei üzem belseje is, hisz a régi kézierővel végzett formázó munka nagy részét hamarosan gépesítik. Uj kompresszort várnak a jövő esztendőre és 4 rázóformázógépre is ígéretet kaptak. Több helyen máris gépiformázást alkalmaznak. Amíg kézzé] egy műszak alatt 25—30 csőbéklyót készítettek, addig a formázógéppel 120—130 készül el; Sok vajúdás és vitatkozás volt már a gépgyár termelési profiljának a kérdésében. Hajógyártás legyen-e a fő termelési ágazat, vagy a különböző kisgépek és alkatrészek gyártása. Végre úgy néz ki. hogy eldőlt a probléma, mert végérvényesen elhatározták hogy a gyár a jövőben csatornázási szerelvényeket gyárt és az lesz a fő profilja. Többek között szivattyús kutakat, altalaj és feltalaj tüzi^csapokat, ejek- toros kutakat a törpe vízművekhez, a garázsok részére rex benzinfogókat és szárny szivattyúkat Természetesen a hajók gyártása és javítása továbbra is megmarad a gyár termelési profiljában. Jelenleg a fővárosi tanács megrendelésére az .Attila” kishajón dolgoztak. Ketté vágták a hajót és három méteres betoldást végeznek rajta. Sok hajón végeznek kisebb javítási munkákat. elkészítettek ebben az évben 6 pontont és 6 bejáró hidat A hajós részeg ez évi termelési értéke 5,5 millió forint volt (G. I.) Időjárásjelen tés Várható időjárás szerdán estig: felhőátvonulások, néhány helyen esővel, élénk délnyugati—nyugati, később északnyugati szél. Enyhe éjszaka. A nappali felmelegedés hol nap kissé gyengébb lesz, mint ma. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 5-—plusz 9, legmagasabb nappali hőmérséklet hol nap 9—13 fok között*' t A pellérdí tsz-nek szánt a Pécsi Állami Gazdaság traktorosa A Központi Munkásakadémia eőadásai A városi pártbizottság ágit. prop. osztálya értesíti a központi Munkásakadémia hallgatóit, hogy a megnyitó előadásokat a Pedagógiai Főiskola marxista előadótermében az alábbi időpontokban tartják: Általános politikai és ideológiai kérdések tanfolyama: december 6-án (szerdán) du. 17 órakor. Előadás c'me: „A nemzetközi helyzet fő jellemzői”. Atheista kurzus: december 7-én (csütörtökön) du. 17 órakor. Előadás címe- ..Az élet keletkezése”. A Pécsi Állami Gazdaság kere sztespusztai üzemegységében befejeződtek az őszi munkák. A ^elszabadult gépekkel a környező tsz-eket segítik. Tamola János zetoros a pellérdi tsz földjét szántja. Ind ália u'azoit Pozsgay Un\i a üoniíói tröszt íőmérnö 8 Pozsgay Károly, a Komlói Szénbányászati Tröszt főmérnöke hétfőn elutazott Indiába, hogy részt -egyen a december 9-e és 1 -e között megrendezésre 'terülő indiai bányászkong resszu- son. Pozsgay főmérrök a kongresszuson előadá ' tart a komlói szénbányász í fejlesztéséről, majd utánr megtekinti azt a kiállítást •melyen a világ összes je — ntő- sebb bányaiparral rent 'ke- ző országa mutatja be a -g- újabb bányagépeit. Az ir, ai bányászok kongresszus a Pozsgay Károly főmérnök n kívül az NIM osztályvezetője, Heinrich József is elutazott. Baranyában minden ötödik dolgozó üzemi konyhán étkezik Az első félévben 33 ezren vették igénybe az üzemi étkezést 50 millió forint állami hozzájárulás Az idősebb korosztályból bizonyára sokan emlékeznek még a fcisfazékban vitt ebédekre, amit délidőben a műhely dobkályháján melengettek meg, vagy rosszabb esetben az újságpapírba csomagolt elemózsiára, amit még melegíteni sem keltett. Még a na- gyob üzemekben is, mint a bőrgyár, a porcelángyár vagy akár a bányaüzemeknél sem gondolhattak arra, hogy üzemi étkezdében terített asztalnál Mélyszántás közben Csöndesen szemerkél az őszvégi eső. A hat Zetor azonban kitartóan halad a mintegy ötven holdas tábla hosszában. Szántanák. Jó mély a barázda, az ázott föld illata és párája száll belőle. A gépek vezetői védett helyről irányítják a munkát, va lamermyi Zetoron erős vászontető van; így aztán egészen jó kedvűek, némelykor amikor közel érnek egymáshoz — még tréfálkozás is hallatszik. *— Te Kálmán — kiáltja Baranyai János Petz Kálmán brigádvezetőnek — igyekezz. mert a sarkadra lépek! Az pedig szintén jó kedvűén szói vissza; *— Aligha hiszem... Hajthatod a kecskédet; ha a nyomomban akarsz maradni! Igv évődnek. beszélgetnek, amikor már únják a gép egyhangú zümmögését a többiek iá A felszántat- lan tábla pedig egyre fogy; — Ma délben kezdtünk — mondja a brigádvezető — és ha miniden jól megy. haj nalra végzünk vele. Kicsit nehéz most a szántás, mert a kerekek megrakodnak sárral aztán csúszkálnak, meg olykor nem forognak. Dehát azért haladunk... A fordulóknál ki- emelődik az eke a barna földből, majd ismét belehasít jó harminc oent'imiétemj’ii- re. —* Aztán ha itt Gyulapusztán végzünk — számolgatja Baranyai János —, megyünk a belvárd- gyulai Közös Ut ola- szi üzemegységébe. — Ott van egy kis szán- tanivaló még. segítünk. ha lehetne, szeretnénk december 10- ig befejezni a környékünkön ezt a mun kát A Pécsi Állami Gaz daság körül elég sok termelőszövetkezet varé Ezeknek egyre több lesz ugyan a gépjük, de az idei ősz nagyon próbára tette őket, a szárazság miatt lassan haladhattak a vetéssel. Ez pedig elnyújtotta az őszi mélyszántás idejét. Az állami gazdaság már eddig is sokat segített Szálán tán több száz holdat szántott és most, hogy a gazdaság befejezte a mélyszántást, ismét segít; ■— Nemcsak Olaszra megyünk, hanem Hás- s ágyra. Nagykozárta. Személyre is. Felajánlották, hogy dec. 10-ig nemcsak nálunk. hanem a közeli termelőszövetkezetek ben is végére járunk a mélyszántásnak. Baranyai János traktorja elég simán halad, csak néha az eke kereke rakodik meg sárral, de egy erélyesebb döccenés- re lemarad róla a sárcsomó. —1 Prémiumot is kapunk — dicsekszik Baranyai János, aki 100 holdat felszánt, az már jogosult a jutalomra. Én már túl vagyok ezen:;. Közben a harmadik traktor, Schnell Jánosé, elakad az útnál; Kezelője kiemeli az ekét a földből, majd ismét belemélyed az éles szerszám; — Elég nehéz itt a szántás — mondja. — Eddig dűlőutak árazták be ezt a földet, meg sok a barázda is, mert egyéni parcellák voltak, aztán diceg- dőcög a gép... Node nemcsak itt volt bajunk. hanem az egész őszi .munkánk igen' nehéz volt. Mostmár csak annak örülünk, hogy az eső jól megáztatta a földet és könnyen dolgozunk, habár egyelőre .elég lenne a csapadékból. Az éjszakai munka ra terelődik a szó. — Éjszaka is szántunk, —■ mondja Schnell János — a teljesítményünk akkor is elég szép. Akkor ugyanis az ember csak a munkára figyel az utak mentén nincs látnivaló, beszélgetni se szoktunk éjszaka annyit mint nappal, meg ritkábban gyújtunk cigarettára is. Újabb forduló következik. Három gép a szántás egyik végén három a másikon áll a barázdában. Felbúgnak a motorok, az ekék a földbe mélyednek. A határban amelyet lassan élönt az ősz végi ködös szű r kület. mindig' kevesebb lesz a szántani- való és mindig több lesz a fénylő hátú, zsírosán csillogó szántás. kényelmesen fogyaszthassák el az ebédet. így jobb híján a munkapadra telepedve telt el az ebédidő, s az edénymosogatásra csak az esti hazatérés után kerülhetett sor. Ma alig akad olyan üzem, ahol ne. rendszeresítettéit volna nemcsak a félórás ebédidőt, hanem az intézményes üzemi étkeztetést is, korszerűen, higiénikusén megoldott ebédlőkben, olcsó és Ízletes ebédekkel. Az üzemi étkeztetés bevezetését elsősorban a munkások egészségvédel me indokolta. De emellett szűk ségessé vált a fokozott munka- lehetőségek miatt is, miután a férfiak meiflett egyre több nő helyezkedik el az üzemekben, s emiatt jóval kevesebb idejük maradt az 'otthoni teendőkre. A statisztikai adatok azt igazolják, hogy mind többen térnek át az üzemi étkezésre. A megye dolgozói közül 1957-ben 22 000, ez év első felében már több mint 33 ezren vették igénybe az üzemi étkeztetést. A bérből, fizetésből élő dolgozóknak megyei viszonylatban 21—22 százaléka étkezik az üzemben, ami városi viszonylatban nagyobb vállalatoknál a 29 százalékot is elérni. A dohánygyárban, a bőrgyárban, a húsipari vállalatnál, a hőerőműnél a dolgozóknak több mint a fele az üzemben étkezik. A dolgozók általában napi egyszeri étkeztetésben részesültek, egyes helyeken azon ban (főlég többműszakos üzemekben) reggelit, ebédet és vacsorát is igényelnek. A társadalmi étkeztetést igénybe vevő 33 ezer dolgozz) közül 7—8 ezren részesülnek napa háromszori étkeztetésiben. A társadalmi étkeztetés lebonyolítása az állam által e- célból létrehozott w üzemi vendéglátó vállalat feladata. A Dél-dunántúli Üzemélelmezésd Válfflalat forgalma az utóbbi négy évben közel 80 százalékkal növekedett. Uj étkezdét létesített és mind nagyobb gondot fordít az ételek minőségére, a kulturált étkeztetésre, illetve kiszolgálta» ra. Az üzemi étkeztetés előnyeiről szólva csak annyit, hogy.az ételeket a dolgozók önköltségi áron, minden haszon felszámolása nélkül kapják. Ennek jelentősége abból is kiviláglik, ha figyelembe vesszük, hogy a kapitalista vendéglátóipar annak idején 100 százalékos ha- szonkulccsal dolgozott. Ezzel szemben a népi állam jelentős anyagi 'segítséget nyújt a közétkeztetéshez, amikor hozzájárulásit fizet, vagyis az ebéd költségeiből bizonyos részt megtérít. Ez a hozzájárulás jelentős megterhelés az államnak. Megyénkben például ez évben 50 millió forinttal járul hozzá a dolgozók étkeztetési költségeihez, amely összegből 17 000 dolgozónak lehetne egy éven keresztül napi 10 forintos ebédet biztosítani. E nagymérvű állami hozzájárulás egy étkezést igénybevevő dolgozónak naponta átlag 4 forintos térítést biztosit. Persze, az állami hozzájá- rulás nem minden vállalatnál egyforma mértékű. Például a nagyobb fizikai munkát igénylő munkahelyeken, (bányászat, építészet) szociális szempontok is közrejátszanak, melynek folytán az állam többszöri étkeztetést és ennek megfelelően nagyobb összegű hozzájárulást biztosít. Megállapítható, hogy az üzemi konyhák által felszolgált ételek minősége általában kíekgiiő, s ha előfordulnak, (ment előfordulnak) panaszok és hibáké az illetékes állami és társadalmi szervek feliadata, hogy a hiányosságokat megszüntessék, a panaszokat orvosolják. Nem szabad előfordulnia annak, hogy az ilyen hiányosságok huzamos időn keresztül lerontsák az állaim hatalmas erőfeszítéseinek, anyagi áldozatvállalásainak értékét, s végső fokon a dolgozók zavartalan és kulturált ellátásában zökkenő* két okozzanak,
