Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-03 / 285. szám

BBCEMBERS. NAPLÓ Erőteljesen fejlődik Baranya megye ipara Pártnap Szigetváron Szovjet iróküldöttség Pécsett A szigetvári kultúrházfoan pénteken este a járási párt­bizottság és a területi alap- szervezet nyilvános pártnapot rendezett A hallgatóság előtt Papp János elvtárs, az MSZ­MP Baranya megyei Bizottsá­gának titkára tartott beszá­molót második ötéves tervünk­ről. A háromszáz főnyi közön­ség igen nagy érdeklődéssel hallgatta az elsősorban iparról szóló tájékoztatást, amely rész­letesen elemezte Baranya me­gye iparának fejlődését a kö­vetkező évek során. Az előadás bevezetőjében is­mertette Papp elvtáns az öt­éves terv ipari célkitűzéseit, hogy évenként az ipar fejlődése mintegy 8,5 százalékos lesz, e ezen belül több iparág az átlagosnál gyorsabban, illetve lassabban fog előrehaladni. Elmondta, hogy elsősorban a vegyipar. villaimo6energia ipar és a műszeripar fejlődése ha­ladja meg az átlagos ütemet Az általános tájékoztató után részletesen foglalkozott a be­számoló megyénk ipari fejlő­désének kérdésed vei és többek között elmondta, hogy a szén- bányászatban körülbelül 500 ezer tonnával kell többet ter­melni a pécsi és a komlói üzemekben az ötéves terv vé­gére. Ezt a mennyiséget a régi aknáknak és az új zobáki bá­nyaüzemnek kefli biztosítania. Szó esett a most épülő Zobák- aknáról, amely az ország leg­modernebb és legnagyobb ter­melő aknája lesz, s ahol az el­ső ütem befejezése után napi 150 vagonos termelés kezdő­dik, majd később napi 300 vagon. A megye többi iparága is jelentős emelkedést fog elérni — hangoztatta a beszámoló. — Befejezik a Pécsi Hőerőmű építéséit, amely teljesen kész állapotban valamivel több mint 200 megawatt villamos­energiát szolgáltat és fűtő­turbinája sok városi lakásnak biztosít központi fűtést. Igen jelentősen gyarapodik a megye építőipara és építő­anyagipara. A második ötéves tear idő­szakában mintegy 225 millió forintot fordít államunk erre a területre. Bővíteni fogják a nagyharsányl kőbányát, kor­szerűsítik a porcelángyárat, Hirden új beton áru gyár épül, megvalósul az új STAZA üzem és működni fog a ke- eamzit üzem. Az egyéb iparágakkal kap­csolatban elmondta Papp elv­társ, hogy a megye könnyű­ipara is jelentősen fejlődik a következő években. Például a Pécsi Bőrgyár fejlesztésére 37 millió forintot költenek, befejeződik a siklósi kesztyű­gyár építése és másfél év múl­va körülbelül 800 dolgozónak nyújt munkalehetőséget. Meg­valósul a Drávaszabolcsi Ken­dergyár rekonstrukciója, vala­mint a Mohácsi Farostlemez­gyár felületkezelő üzemének a felépítése. Az élelmiszer­ellátás helyzetén jarvít majd a felépülő új Pécsi Tejüzem, amelynek a költsége 47 mil­lió forintot tesz ki. A tanácsi helyiiparról és a szövetkezeti iparról szólva elmondotta a beszámoló, hogy ott is lesz fej­lődés. de ugyanakkor bírálta is a tanácsi és a szövetkezeti iparban meglévő fogyatékossá­gokat. A lakásépítkezésekről részletesen szó esett, majd befejezésképpen , hangsúlyozta Papp elvtárs. hogy a második ötéves terv sikeres végrehaj­tása megköveteli minden dol­gozótól a becsületes, odaadó munkát, a vezetőktől pedig a munka színvonalának emelé­sét Hangsúlyozta, hogy a gazdasági vezetőknek so­kat kell javítaniok vezetési szemléletükön, az üzemnek csakis az lehet jó, ami jó a népgazdaságnak is. A vezetők támaszkodjanak még nagyobb mértékben a dolgozókra, kérjék ki azok vé­leményét. tanácsát, mert csak­is így lehet előrehaladni és megvalósítani második ötéves tervünk célkitűzéseit. ►»*­Részletes áttekintő térkép készül Baranya megyéről Találóan jegyezte meg a Geodéziai és Térképészeti Vál lalat igazgatója, hogy az ő munkájuk eredménye nem mindenki előtt látszik kéz­zelfoghatóan, de mégis rejtve ott található a népgazdaság majd minden területén. Pécs város belsőségének fel mérése nemrégiben kezdő­dött el, s több esztendeig tart még. Az idén elkészült Kert­város és Pécsszabolcs belső­ségének a teljes felmérése. Igen jelentős munkát fejez­tek be a vállalat dolgozói, ami kor elkészítették a Mecsek hegység topográfiai térké­pét. A munkát pontosan hét évvel ezelőtt kezdték el, egy­részt földi eljárással, más­részt pedig légifényképek ki­értékelése alapján. A Mecsek hegység topográfiai térképére elsősorban a két szénbányá­szati tröszt földtani osztályá­nak, a Földtani Intézetnek, a Vízügyi Igazgatóságnak és az Erdőgazdaságnak lesz majd szüksége. Igen jelentős munkát fog­nak elvégezni akkor, ha meg csinálják a megyére vonatko­zó részletes áttekintő térké­pet, amelyet a Termelőszövet kezeti Beruházási Iroda ren­delt. Ez a térkép nagy segítsé­get nyújt majd a termelőszö­vetkezetek távlati fejlesztési tervének az elkészítéséhez. A megye áttekintő térképe fel­tünteti Baranya megye tel­jes területét, a járások és a községek határát, az összes utakat, lakott területeket a gazdasági központokat. A községek rendezési ter­veihez nélkülözhetetlen bel- sőségi felmérések és térképek a következő időszakban mint­egy II község részére készül­nek. Ezek a belsőségi térké­pek 1:5000-es méretarányban készülnek és az építésügyi ha­tóságok annak alapján dol­gozzák ki a községfejlesztési terveket. Eddig már Vókány, Szabadszentkirály és Gör- csöny községek küldték be a vállalathoz a megrendelései­ket. S végül még egy fontosabb munka, hamarosan megkezdik a MÁV Tervező Iroda részé­re a Szentlőirinc és Dombóvár közötti vasútszakasz felmé­rést, amelyre a fővonal kor­rekciója miatt van szükség. Szombaton délután Pécsre érkezett és ellátogatott a Je­lenkor szerkesztőségének he­lyiségébe a szovjet íróküldött­ség. Pákolnz István, az írószö­vetség pécsi csoportjának titká­ra üdvözölte őket a fogadásuk­ra összegyűlt pécsi írók nevé­ben, majd Vágyim Kozsevnyi- kov ismert szovjet író, a Znamja című irodalmi folyó­irat főszerkesztője sorra be­mutatta Agnia Barto írónőt, Tyihon Szjomuskin költőt és Aadu Hint észt regényírót. A baráti beszélgetés során többek között Vágyim Kozsev- nyikov a pécsi irók kérésére elmondotta, hogyan hatott a XXII. kongresszus a szovjet irodalmi életre. Mint elmon­dotta, a személyi kultusz fel­számolása nem érintette várat-* lanul a szovjet írókat, hiszen a XXII. kongresszus szelleme a XX. kongresszus óta tulajdon­képpen része volt a szovjet életnek. Szerinte most feleme- lőbb érzés szovjet írónak len­ni, de egyúttal nehezebb is. hi­szen az élet bonyolult problé­máira önállóan kell megke­resni a válaszai, A szovjet íróküldöttség még két napig marad megyénkben, vasárnap Pécsett tesznek láto­gatásokat, hétfőn pedig Kom­lóra utaznak, s onnan vissza Budapestre. Használt gépek a tsz-eknek Az állami gazdaságok 130 000 forint értékű gépet adtak át 1960-ban Termelőszövetkezeteink év­ről évre nagyszámú erő- és munkagépet kapnak, illetve vásárolnak az államtól. Még soha ennyi korszerű mező- gazdasági gép nem dolgozott az országban, de a megyében sem, mint most. Mégis nagy a géphiány, hisz az ugrássze­rűen megnőtt igényeket csak fokozatosan lehet kielégíteni. Igen örvendetes, hogy álla­mi gazdaságaink az utóbbi egy két évbén nagy lépést tettek előre a korszerű gazdálkodás felé. A szakosítás, a kapálás méUkük kukoricatenmelés és még egy sor új módszer be­vezetésével sok egészen új gépre volt szükség, követke­zésképpen a régi gépek egy ré sze elavult, kivonták a hasz­nálatból. Ezek a gépek az 7535 hízottsertést adott el az idén a pécsváradi járás A pécsváradi járás egy hó­nappal az év vége előtt mór november 30-ig teljesítette éves hízottsertés felvásárlási tervét. December 1-ig, 7 500 hízottsertést vásároltak fel a járásban, s azóta újabb 35 da­rabot terven felül. A pécs váradiak vállaltál;:, hogy a já rás termelőszövetkezetei és a felvásárlási szervek segítségé­vel hízottsertés-tervüket az év végéig 6 százalékkal túltel­jesítik. újfajta gazdálkodás követ­keztében feleslegessé váltak az állami gazdaságokban, — ugyanakkor a termelőszövet­kezetek e gépek egy részét még nagyon jól tudják hasznosí­tani. Annyira jól még nem állunk, hogy ezeket a gépe­ket kiselejtezzük és átadjuk a MÉH-nek. Ezért született meg aztán a rendelet, hogy az ilyen elfekvő gépeket az ál­lami gazdaságok felbecsült áron adják el a tsz-eknek. Megyénkben már két éve folyik ezeknek a használt gé­peknek az átadása. A tsz-ek részéről van is érdeklődés. — Rendelet szabályozza,' hogy ezeket a gépeket az állami gaz daság köteles kijavítva ''egy havi garancia vállalással át­adni. Roncs gépet tehát nem adhat át a gazdaság, csak mi­után kijavította, üzemképes­sé tette. A G-35-ös , traktorok ily módon fokozatosan átke­rülnek a tsz-tulajdonba. Az elmúlt két évben 60 kormos traktort adtak el az állami gaz daságok a tsz-eknek. A fel­javítás költségeit az állami gazdaság fedezi s aztán be­kalkulálja az árba. Így a traktorok ára 10 000—15 000 forint átlagosan. Ha a tsz még rá is költ to­vábbi 10 000 forintot egy-két éven belül megtérül a gép ára, Maradék a tegnapból Tudom, hogy halódik a múít, de azt hittem, hogy a zsibárus boltja1^ még mindig a régi vi­lág erős végvárai közé tarto­zik. Azt hittem, hogy a sok lim-lomnak, ennek a különös, egzotikus világnak sajátos il­lúziója van, hogy a mindent szinte észrevétlenül átszűrő r.aftalinszag mögött még min­dig egy kicsit meg lehet bámul ná a kalmárbüszkeséget. Nincs itt semmi illúzió, sem­mi sgjátos egzotikum, semmi fölény. Heltyefcte egy beteg, száraz ember füstöl a cigaret­tával, szomorúan nézelődik, és ha forgalom van — biziaűmat- lan tekintete át meg átszűri a kuncsaftokat. A regényhangu­latból, a lim-lomok izgalmá­ból, a káfaiárbüszkeségből jó, ha a hétköznapi életásmeret megmaradt. A bolt szűk, alig lehet meg­fordulni benne, és ha egyszer­re két-három vevő van az üz­letben — a negyediknek az ajtó előtt kell várni, amíg Szabadi János pécsi használt- eikk-kereskedő útjára engedi valamelyik kuncsaftját. — Van-e ebben még jövő? *— kérdezem némi részvéttel az egyik üzletkötés után. — Látja uram, a legtöbbje csak jön, megy, benéz, érdek­lődik, kimegy. Mindenki el­adni akar. Hatszor többen ■karnak eladni, mint venni, Ete ha qpBBar ki tnriwAm RnA­nS ébbffl a sok áruból a pén­zemet .:: *— sóhajt kedvetle­nül és bizonytalanul legyint a több tucat kabát és ruha félé. — Mennyi pénz van benne? ■— Tízezer biztosan; — És ha kiárulná? — Azonnal átállnék. — Mire? Elgondolkozva az utcára bá­mul, összeharapja a szája szé­lét. , f — Kárpitos a szakmám ké­rem ..; de mindenhez pénz kell. Én nem versenyezhetek a nagyokkal. De tudja mit? — fordul hozzám. — Hagyjuk az egészet. Keressen magának jobb riporttémiát... Lasan, nehezen felmelegszik benne a bizalmatlanság. Ne­héz, csendes válaszokat ad. Valamikor bútorral ds foglal­kozott, akkor vásárolta a ké­peket is, amelyek most ott lóg­nak a falon, vagy a ládák ol­dalát támasztják. — Gondoltam, hogy a bútor mellé az emberek festményt is vesznek, de csak a kereteket •vitték el. Ezek meg ittrnarad- tak ... Tudja, először azt hit­tem, hogy a Bizományi Áruház lesz a nagy konkurrencia, az­tán rájöttem, hogy más itt a baj. Jól élnék az emberek. Árut még tudok vásárolni,'hoz nak eleget, csak a fene se ve­szi meg; Mind azt mondja, bógy tesz hozzá száz forintot, aztán elmegy a boltiba és újat vesz... — Kik járnak ide vásárolni? —1 Vásárolni? — és szomo­rúan ingatja a fejét. — Min­denféle. Műgyűjtők is. Keresik a poharakat, meg a szobrokat. — Egy pillanatra felélénkül. \ — Idefigyeljen! Mondok én magának valamit. Elhiszi, hogy én sokszor jobbat adok, mint az állami bolt? Jobb minősé­get! Hozzak ide a csomagok­ból az árut, csak győzzem el­adni. Van úgy, hogy hetemikiht többen is. Amerikából, meg a fene tudja honnan kapják, de vagy kicsi, vagy nagy. Mit csináljanak? Eladják, de mond hatom, hogy príma áruk. Feláll, néhány pillanatig ku­tat a ürn-lam között, azután egy nylanblúzt tart a magas­ba. — Nézze ezt a blúzt! Lehet üyent venni az állami boltban? Ugye, hogy nem? Én mondom magának, hogy nálam öt-hat- száz forintból is felöltözhet va­laki, az üzletben meg öt-hat­ezer ... — és a keze csügged­ten lehanyaitlik. — Mit csinál­jak? Nagyon jó az életszínvo­nal. mindenki újat akar hor­dani ... A használt ruha ki­ment a divatból, kérem ... Szabadi János sok embert ismer, sokat lát. Tudja, hogy melyik eladó szemérmes, me­lyik fölényes, mélyük mögött mi van. Szin/te esafiiatatíÍBB ft tekintete. csak végignéz vala­kin, meghallgatja, megforgat­ja kezében a „cuccot” — és rendszerint tudja, hogy kivel van dolga. — Szigorú az ellenérzés. Van egy könyvem, abha min­dent fel kell írnom, és min­denkinek igazolnia kell ma­gát, akitől vásárolok ..: Talán egy éve volt, hogy beállít hoz­zám egy fiatalember, a hóna alatt hoz egy néprádiót, meg egy bekötő ruhát Beírom a könyvbe, aztán mondom neki, hogy írja alá. Azt mondja, hogy nem tud írni. Morogtam, morogtam, hogy nem értem. Mégha öreg lenne, elhiszem, de a fiataloknak már kell is­kolába járni. Azt mondja ez a fiú, hogy ő nem járt iskolába. Esküdtem volna rá, hogy vala­mi nincs rendben. Másnap jött is a nyomozó, hozta a'fiatal­embert Furcsa, idegen világ ez, a társadalom határszéle. Az em­ber már alig érti meg, ami itt folyik, esetleg elcsodálkozik a zsibárus statisztikáin”, ame­lyeket a hosszú üzleti tapasz­talatok alapján állít össze. A tapasztalat szerint a nők ha­marabb cserélgetik a ruháju­kat a férfiak elég ritkán. Amíg egy férfiruhát hoznak a zsibárushoz, hogy vegye meg, addig száz női ruhát vagy kosz túmot yfnálmak eladása?*. éveset, kihaló foglaJkczáa ml 1— Tudja uram, hogy én az­előtt soha nem tudtam, hogy az emberek mennyit tudnak hazudni — mosolyog kénysze­redetten, és közben rakosgat­ja, rendezgeti a lim-lamokat. — Mennyi mese, ha maga azt tudná! Az egyik jön egy pár cipővel, meg egy ruhával, hogy neki most már senkije sincs, egyetlen nagynénije volt, az is meghalt, annak a temetésé­re kell utaznia, de nincs pén­ze ; A másik beállít, hogy két hete jött be faluról Pécsfe munkát vállalni, de nem kap. A pénze elfogyott, az állomá­sán alszik, két napja nem evett... Tudja, szavamra man dom, sokszor megsajnálom őket. Nem is kell a „cucca”, de megveszem. Fogadkozik, hogy majd ha lesz pénze, ak­kor kiváltja, de ahogy maga nem látja őket, én se. Meg sokszor félni is kell. Soha sem tudom, hogy kiféle-miféle ember állt be ide;:i Nincs itt semmi illúzió, sem­mi egzotikum. A zsibárus bolt­ja nem végvára mór a múlt­nak, a régi világnak, inkább csak itt-ott meghúzódó mara­déka, amély ma már nemhogy nem jövedelmező, de elnépte­lenedő foglalkozás is. Az em­berek ma már másként élnék, jól élnek, és egyre ritkábban nyitja meg az üzlet ajtaját egy-egy vevő. Szabadi János is csak szomorúan, csendes tü­relemmel sóhajtozik: — Tudja uram, ha egyszer a lottó .:: Hátha az sikerülne, akkor azonnal átállnék:n ÍTfaiery) hisz ezekkel a traktorokkal fuOO—2000 normálhold is tel­jesíthető sőt négy-öt évig is szolgálhatják a tsz-eket. ’— Ugyanakkor a gazdaság is jól jár, mert nem kell kise­lejtezett gépeit fillérekért át­adni a MÉH-nek. Az effajta adás-vétel tehát csak helyesel­hető, m?rt amikor a gépek ka pajtásának jobb kihasználá­sáért harcolunk, ugyanakkor esetleg 50—100 vagy még en­nél is több gép ki van vonva a termelésből. így az átadással ezek a gépek újra belekerül­nek a termelésbe számítha­tunk munkájukra, segítenek az amúgy is kampányszerű mezőgazdasági munkák elvég­zésében. Ezért csak örülhetünk an­nak, hogy az állami gazda­ságok 1960-ban 130 000 fo­rint értékben 107 különféle erő- és munkagépet adtak át a tsz-eknek. Ebben az évben korábban, már augusztus­szeptemberben megtörtént az évi gépselejtezés a gazdaságok ban. Ez alkalommal például a bólyi gazdaság minden tsz- nek elküldte a selejtezett gé­pek listáját. A siklósi gazda­ság behivatta a tsz-vezetőket, hogy válogassák ki a szüksé­ges gépeket. Így talált gazdá­ra újabb 35 kormos traktor, kb. ugyanannyi traktor eke, ezeket a gépeket az őszi mély* szántásban már jól ki tudták használni a tsz-ek. Ezen kí­vül idáig 25 aratógépet adtak át a gazdaságok a tsz-eknek, mivel az állami gazdaságok­ban már kombájnnal aratják, csépelik zömmel a gabonát. Sok féle munkagép, nagytel­jesítményű vetőgépek, répa­kiemelő, MIA-motor, tejszepa­rátor, kukorica-morzsoló, — szártépő és silótöltő- ez utób­biból 20—25 darab — Rapid- tox permetező gép, sőt jó né­hány esztergapad került át a tsz-ekhez. Mindez örvendetes Az azonban már kevésbé az, hogy, néhány gazdaságban nem tartják be a rendeletet. Konkrét példa a bikali gazda­ság esete, amely roncs trak­tort adott el a szágyi tsz-nek anélkül, hogy az előírásnak megfelelően előtte megjaví­totta volna. A tsz, mivel sa­ját javítóműhelye nincs, ter­mészetesen a gépállomáshoz fordult a javítás miatt. A gép­állomás a tsz-eknek 50 szá­zalékos állami kedvezmény­nyel javít. Ezzel az eljárással az államot károsították meg, s ez legyen figyelmeztetés a soron következő átadásoknál minden gazdaságnak. , — Rné — ISMÉT Cj KALAPBAN járhat, ha a Patyolat­nál átalakíttatja; Keresse fel ön is átvevő- helyeinketi 72 505 I t

Next

/
Oldalképek
Tartalom