Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-24 / 303. szám

mi. DECEMBER U. 7 Nagy termelőegység— korszerűbb gazdálkodás A tsz-egyesülések tapasztalatai a sellyei járásban CÁ mi kard es an ij Az elmúlt években alapve­tően átalakult mezőgazdasá­gunk, létrejöttek a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek. Ez az átalakulás olyan nagy válto­zásokat hozott a falvak életé­be, hogy ma már fel sem tűnik, ha arról hallunk, hogy két ter­melőszövetkezet egyesült. Pe­dig ezeknek a tsz-egyesülések- nek iriási jelentőségük van a mezőgazdaság további fejlődé­sében. A avenge tsz-ek megerősítésének eszköze Megyénkben a sellyei járás­ban kezdődtek meg legkoráb­ban a tsz-egyesülések is. A já­rásnak 49 községe van, s ezek ben a községekben 1958-ban még 62 termelőszövetkezet mű­ködött. Volt olyan falu, mint Sellye, Vajszló, Kétújfalu és még néhány, ahol nem is kettő de három fcis tsz-be oszlott szét a falu ereje s ez az állapot már rögtön a megalakulás után éreztette káros hatását. Ahány tsz volt, annyi felé építkeztek, itt egy istállót, ott egy górét. Agronómust alkalmazni egyik tsz sem tudott külön külön, hisz a kis termelési egységet amúgy is terhelte a viszonylag magas igazgatási költség. Egy­szóval ezek a tsz-ek egymást akadályozták a fejlődésben. Ilyen előzmények után ke­rült sor aztán 1959 őszén a há­rom sellyei tsz egyesülésére. Az egyesült tsz-ek munkaegy­ségértéke átlag 28 forint volt, s rá egy esztendőre, 1960 őszén, a sellyei egyesült Ormányság Tsz 38,20 Ft-os munkaegység értékkel zárta az évet. Hasonló eredménnyel zárta az első évet az ugyancsak három tsz-ből egyesült kétújfálusi tsz is. Itt egy esztendő alatt 27-ről 35 forintra emelkedett a munka­egység értéke. A civakodások mindkét községben egycsapás- re. megszűntek, ugrásszerűen megnőtt az árutermelés, jelen­tősen gyarapodott a közös va­gyon. E két község példája nyomán 1960 őszén újabb tsz-egyesülé- sekre került sor. De ekkor már nemcsak az egy faluban lévő, de a szomszédos községbeli tsz- ek is egyesültek. Így csatlako­zott Sellyéhez például Dráva- iványi és Sósvertike. Mindkét termelőszövetkezet igen gyen­ge és egymagában életképtelen volt. Drávaiványiban 11,80 fo­rintot, Sósvertikén 19 forintot ért egy munkaegység. Ezek a 400—500 holdas kis tsz-ek alig pár lépésre a virágzó és most már erős sellyei Ormányságtól bizony szegények voltak. Egye sütéskor nem volt takarmá­nyuk, állatállományuk lefogy­va. S meg kell nézni ma! Eb­ben az első évben a drávaivá- nyi és sósvertikei tsz-tagok már előlegben több jövedelem­hez jutottak, mint tavaly egész esztendőben. Gazdasáqi és személyi feltétel Ez év őszén újabb három tsz egyesült a járásban s így lett 27-ből 9 termelőszövetkezet. Az egyesült tsz-ek gyors fejlő­désnek indultak, gazdaságilag megerősödtek s a járás többi szövetkezetére is nagy hatást gyakoroltak. Az egyesülés azon ban csak ott, és akkor helyes, ahol a fejlődés maga diktálja, ahol megvannak a gazdasági és személyi feltételei. A sely- lyei járás egyesült tsz-eiben mindenütt a legrátermettebb, legképzettebb elnököt válasz­tották meg. E tsz-ek zömében már diplomás vagy állami gaz­daságból átjött, nagyüzemi gyakorlattal rendelkező agro- nómus és kettős könyvelésre képesített könyvelő van. Az egyesüléssel megerősödtek a tsz pártszervezetek is s a pártve­zetőségbe mindenütt politilkai- lag jól képzett, 5 hónapos, il­letve egy éves pártiskolát vég­zett elvtársak kerültek. Az egyesült tsz-ek oerspektivája Korszerű gazdálkodás csak nagy termelőegységekben le- letséges. Egy kis tsz nem ké­pes nagyobb beruházásokra, nem gondolhat nagyobb gépe­sítésre, hisz ki sem tudná hasz­nálni a nagy gépeket. A kis termelőegység 19—20 féle nö­vény termelésével, mindenféle állat tenyésztésével foglalko­zik. Felaprózódik a föld, az erő és semmiben sem születik nagy eredmény a gazdaságosság fel­áldozása nélkül. A nagy, 3000 —1000 holdas egységben, ahogy az egyesülés megtörtént, azonnal megindul a specializá- lás, ha csak kezdeti fokon is, de megindul. Speciális majo­rok jönnek létre, az állatállo­mányt átcsoportosítják. Nem kell minden faluban minden­nel foglalkozni, csak azzal, ami ott jól megy, ami gazdaságos, amihez megvannak a feltéte­lek. Az üzem gépesítése is meg­gyorsul. A 9 sellyei egyesült termelőszövetkezet tulajdoná­ban van például a járási tsz- géppark 60 százaléka. A fejlő­dés azonban ennél is többet kí­ván. 1962-ben a legnagyobb egyesült tsz-eket — Sellye, Kétújfalu, Csányoszró stb. — teljesen gépesítik. Ez újabb je­lentős lépést jelent a fejlődés­ben. Az üzemegységi rendszert fokozatosan felváltja majd az- ágazati üzemszervezés s ez együtt jár a szakosítással. Az idei esztendő az egyesült termelőszövetkezetekben is éreztette rossz hatását, s az aszály miatt ezekben a tsz-ek- ben sem értek el rekord ter­mésátlagokat. A sellyei járás­ban a tsz-tagok egy főre eső jövedelme nem haladja meg a tavalyit, de az egyesült tsz- ekben különösen a gyengébb eredménnyel csatlakozott szö­vetkezetek szempontjából lé­nyeges volt a javulás. Munká­jukat, eredményeiket tekintve pedig a következő években még nagyobb javulás, még eredményesebb gazdálkodás várható. — Rné — Beruházások másfél milliárd forintért 959 új lakás Ötmilliárd ior'nt értékű ipari termék Korszerűbb utak 60 ezer fenyőfa karácsonyra A Mecseki Állami Erdő- gazdaság mintegy hatvan­ezer fenyőfát vágott ki ár­pádtetői és a megye több pontján lévő telepein. Eb­ből Pécs csak 28 ezer da­rabot igényelt, bőven ju­tott tehát „exportra” is. Az „export” iránya az or­szág minden része, Mis­kolcra tízezer, Orosházára és Budapestre 5—5 ezer fenyőfát szállítottak. Kecs kemétet is az erdőgazdaság látta el karácsonyfával. Az erdőgazdaság fái mind lucfenyők. Érdemes egy-két szóval, tény nyel és adattal azokat a jelen­tősebb eredményeket is kará­csonyfánk alá helyezni, ame­lyek ebben az esztendőben lé­tesültek Baranya megyében és Pécsett. A létesítmények nagy része ugyan nem közvetlenül gazdagította egy-egy család háztartását, de mégis majd mindenki kapcsolatba került velük. 1961 első háromnegyedévé­ben 1 milliárd és 328 millió fo­rint értékben helyeztek üzem­be új létesítményt. A beruhá­zásokból építkezésre 677 mil­lió 434 ezer forintot, gépekre 330 millió 259 ezer forintot for­dítottak. Hosszú oldalakon ke­resztül lehetne sorolni csak a nagyobb értékű építmények sokaságát, s ez esetben azt is figyelembe kell venni, hogy a nagyobb létesítmények megva­lósulása nem egy esztendő alatt történik, hanem több éven át folyamatosan készül. A megye legnagyobb beruházása a komlói Zobák-akna, amely több, mint egy milliárd forin- ba kerül. Az új bányaüzem Ma gyarország legkorszerűbb és egyik legnagyobb termelő üze­me lesz. 1964 január elsején 150 vagon feketeszenet termei, majd öt évre rá naponta 300 va gon jó minőségű szén kerül ki a zobáki bányaüzemből. Vitathatatlanul a feketeszén bányászat áll a megye ipará­nak első helyén. A mecseki liász kőszéntermelés az ország kőszéntermelésének 12 százalé­kát jelenti, s az itt feltárt szén­készlet az ország összes kész­letének 21 százaléka. Az or­szág bányamunkásainak 16 szá zaléka a pécsi és a komlói trösztöknél dolgozik. Baranya megye bányaüzemeiben több. mint 20 ezer ember keresi meg a kenyerét. A széntermelés egész évben egyenletesen ha­ladt, aminek eredményeképpen a trösztök már karácsony előtt befejezték az éves tervet és az év végéig több, mint 100 ezer tonna többletet adnak a nép­gazdaságnak. Csak a pécsi bá­nyászok 48 ezer tonnát, a kom­lóiak pedig 40 ezer tonnát ter­melnek az előirányzaton felül, a többit a hidasi bányaüzem adja. A pécsi és a komlói szén- bányászati trösztök egész éves termelési értéke 1 milliárd 642 ezer forint. A bányamunkásokról való fo kozott gondoskodást jelenti az a tény, hogy a meszes! lakóte­lepen ez évben is közel száz la­kást adtak át, Komlón pedig még ennél is többet. A bányá­szok részére ebben az eszten­dőben 47 millió 351 ezer forin­tot fizettek ki hűségjutalom cí­mén, ami 6,5 százalékkal volt több, mint a tavaly kifizetett összeg. A bányászok átlagke­resete hűségjutalommal együtt Az építőiparban is szóló rekord született eOoen az esztendőben, amikoi a kom .ói építők négy, egyenként 22 lakásos házat 168 nap xiait készítettek el és adtak á' be­költözhetően a lakóknak Meg­kezdték a pécsi egyetemi város építését, s a 400 ágyas főépület 104 millió forintos költséagel kerül tető alá, a gazdasági épü­let pedig 27 millió forintos e- ruházással valósul meg. Ké­sőbb tovább folytatják az egész komplexum építését. Csupán felsorolásképpen egy-két jelen­tősebb építkezést említünk meg: a mecseki 300 ágyas TBC szanatórium közel 20 millió fo­rint, a Pedagógiai Főiskola női kollégiuma 10 millió forint, a RÖVIKÖT raktára 30 millió fo rint, az István-akna, a Zobák- akna és még ki tudja hirtelen hány más épület, üzem, intéz­mény épül sok-sok millió fo­rintos költséggel. Szebbek a városok A városok régi épületei is szebbek lettek és itt talán a megye székhelye, Pécs jár az élen. Ez évben több, mint 20 millió forintot költöttek a régi épületek új köntöseire. A lakó­házak sortatarozását 1959-ben kezdték meg a Felsőmalom ut­cában és azóta 52 lakóház tel­jes felújítását végezték el. Iparunk többi ágazata hason lóan kiemelkedő eredményeket produkált 1961-ben. A szocia­lista ipar megyénkben szep­tember végéig 3 milliárd 658 millió forint értéket termelt, év végéig közel 5 milliárd fo­rint lesz a szocialista ipar ter­melési értéke Baranya megyé­- . r .......S F EKETE KŐSZÉN TERMELÉS | 98.000 TONNA TÖBBLET 1961ÍEN már alkalmam ilyen munka­utáni. karácsony előtti beszél­getésre. Nemsokára nyugdíjba megy. Harminchat évet hagy maga mögött ebben az öntő­dében. ahol a munka termé­szete kurtábbra nyírja a nyug­díjhatárt. De maradjunk csak ennél a délutánnál, a jó hangulatnál, amelyhez némiképp hozzájárul a pohár vörösbor, vagy éppen a Márciusi sör, attól függően, hogyan tikkasztott a délelőtti munka. Ha csak „formázás” vol' elege .idő rá a sör is, de orr s útin vörösbor kell. Vár­sz r-:tó vörösbor a nagy me­lt ”'oy Márciusi sör „köp- •tt ■ k” a teméntelen por- nr után. Egyszóval orvos­sá<: .e mind a két ital, azzal a különbséggel, hogy a „kúrá- ná’." nem vágnak hozzá fan­csel- képet. — Hát igen... utoljára mo­sakodtam le karácsony előtt eb ben a gyárban — mondja Pin­tér Karoly. — Harminchatod­kor. Ugye nem is olyan sok ez igy számokban. De években, kar:.'songokban számolva na­gy n nagy idő. Mégis úgy em­lékszem vissza valamire, mint­ha tegnap történt volna. Anyám karácsonyfáira, ame­lyekre ö maga szabdalta ketté a kockacukrot és olyan ügye­sen roitozta hozzá a papírt, hogy pontosan úgy nézett ki, mint a szaloncukor. Azért a sallangos bábló igazi volt, és minden évben odakerült a ka­rácsonyfa alá. Mi mindent el nem mondott még Pintér Károly. A Roboz vezérigazgató urat is emleget­te, alá olyan hangulatos kará­csonyfa ünnepélyeket rende­leti, szavalatokkal, angyalkád énekekkel soványka „szeretet- csomagokkal”, de karácsony után kirúgta azt, aki csak két fillérnyi béremelésért folya­modott hozzá. Egyszer 6 is így járt vele, amikor a „leöntött” kapcsolószekrényekért kevesel- te a bért, s ha a társai nem szóltak volna sztrájkkal mellet te, bizony az utcára kerül. Ami kor nógatom, hogy mondjon már szebb emlékeket is, egy­szerre „húsz lapot” forgat elő­re élete kalendáriumában. — A legeslegszebb negyven- nyolcban környékezett meg, amikor beutalót kaptam Galy- lyatetőre. Ingyen... Sőt még száz forint zsebpénzt is kap­tam. Az igen..., az szép em­lék marad, amíg csak élek. Azt a fényűzést, ami ott volt..,, és azt az ellátást... és a bor literje is csak nyolc forint volt, egy ilyen előkelő helyen... Na és a többi? Amikor há­romszor egymásután megkapta a „kiváló oklevelet" és amikor Pozsonyban üdült. — Vén fejjel tudhattam csak meg, mi a szép, mi a jó. Hi­szen valamikor legfeljebb csak a „Balokányfüredre” futotta. A zt már nem is ő, hanem Romvári István mondja el, hogy orvos ve je van Pintér Károlynak s az is körülhordoz­ta jónéhányszor a saját kocsi­ján, Delién, Füreden, s ki tud­ja hol még. De hadd beszéljek egy kevéskét Romvári István­ról is. ö ott nevelkedett a Me­gyeri út és a Rókus domb kör­nyéki „villasorban” nyolc „égetnivalóan” eleven testvé­rével. — A mi karácsonynk? Nem sokat problémáztunk vele. Adám Éva napján legtöbbször az erdőkerülő kergetett meg bennünket a Mecseken, de egy­szerre nyolc felé neki sem fu­totta a „szufIából”, mert egyi­künk mindig hazamentette a karácsonyfát. És mi került alá? Anyánk bölcsessége, aki erre a napra kuporgatott ki egy-egy pár bakancsot, melegzoknit. — És ma? — Ma szertartásosabbak a karácsony estéink. Tibor fiam még kicsi, ő nem követelőzik, de Pista annál igényesebb. Már ötéves korában kis biciklit kért karácsonyra. Az anyja ellenez­te, korainak találta, de nekem megesett a szívem rajta. Per­sze, hogy megvettem. Aztán egész másként rendezzük már a karácsonyestéket, mint anyáméknál. Az ünnepi vacso­ra előtt feldíszítem a fát, alá­teszem az ajándékot és elő a csengetyűvel. De mielőtt még beengednénk a gyerekeket, meggyújtok néhány csillagszó­rót is, hogy a pompa teljes le­gyen- Ilyenkor egy kicsit ma­gamnak is törlesztek abból, amit gyerekkoromban elmu­lasztottam. Hát nem gyönyörű­ség nézni, amikor a két fiam még álmában is a játékot mar­kolja, szorongatja? ff árolyfi Jánosnak nincse­nek még ilyen „nagy” élményei. De mi is lehetne, hi­szen egészen fiatal házas cs mindössze huszonhat eszten­dős. Ilyenformán „múltja” sem lehet, ha csak az nem, hogy amióta itt van az öntőműhely- ben, összesen négyszer nyerte el munkája után a kiváló okle­velet, de mi az a Romvári Pis­ta nyolc kiváló oklevele mel­lett. Igaz ő is üdült már Bala- tonbogláron, de hát ez olyan természetes, ha meggondoljuk, hogy tíz éves sem volt negy­venötben és ugye gyerekfejjel belecsöppenni az előbbinél homlokegyenest más világba, nem jelenthet még életreszóló élményt egy gyerekember szá­mára. Neki már olyan problé­mái voltak, hogy kiválassza magának az életpályát. Mi le­gyen? Kőműves, ács, vasbeton- szerelő, vagy öntő? Az utóbbi­nál döntött s nem bánta meg. — Bár eleinte furcsa volt — mondja — győztem kapkodni a fejem a sziporkázó, csillag­hányó „csapolásokon”, de az­tán megszoktam, megszeret­tem. Aztán hirtelen más jut eszé­be, olyasvalami, amitől egy­szerre kivirágzik a kedve. — Nem akarom elkiabálni, de könnyen megtörténhet, hogy az én karácsonyom különb lesz, mint a Károly bácsié, meg a Romvári Pistáé együttvéve. — ?... — Ha minden jól megy, ak­kor az idei karácsonyt már nem kettesben töltjük a fele­ségemmel. Azért egy kicsit aggódóbb a hangja, amikor latolgatja ho­gyan is lenne jobb. — Mégis szívesebben kiegyez nék abban, hogy szilveszter után szülessen meg a gyerek, hiszen egy egész évet nyerne az iskolai beíratásnál... — De akkor meg a karácsonyunk lesz elrontva, pedig nagyon készü­lünk rá, ekkora fát még soha­sem vettem ... Szóval mégis­csak jobb lenne, ha ezt már neki díszíthetnénk. Most döntse el valaki, melyi­kükre vár a legünnepibb, a leg szebb karácsony. Bajos volna megmondani. — s—gy — éOO/£ •e u § & § 1960 1961 EVES TERMELÉSI ÍRTÉK'■ ég>A\ub> MILLIÓ Ft FÉCS 6QS MILLIÓ Ft havonta eléri a 3 ezer forintot. A pécsi szénbányászok orszá­gos viszonylatban is kiemel­kedő teljesítményeket értek el a munkában, például a komlói III-as aknán dolgozó Horváth János brigádja 3000-es TH- gyűrűvel biztosított vágatban egy hónap alatt 128 métert ha­ladt előre. Hatezer épitőmunkás A megye építőiparában hat és félezer ember dolgozik. Az év első kilenc hónapjában 538 százezer forinton felüli épít­ményen dolgoztak, amelynek a generálkivitelezési költsége másfél milliárd forint. A me­gyében összesen 959 lakást ad­tak át szeptember végéig amely bői állami erőből 412, magán­erőből 547 lakást építettek. Ér­dekes az a tény is, hogy ez idő alatt a megyében 172 lakás szűnt meg. A legjelentősebb la kásépí tkezések Pécs városában folynak. Tovább épül a mesze- ai, a déli és az újmecsekaljai városnegyed. Az újmecsekaljai városnegyedben a legkorsze­rűbb építőanyagokat használ­ják fel, s máris több új panel­házba beköltöztek a lakók, de a- kész lakóházak mellett építik a következő négyemeletes épü­leteket ben. A termelékenység 9,3 szá­zalékkal volt magasabb a ta­valyinál. Elkészült a mohácsi Farostlemezgyár II. lépcsője, felépült a Pécsi Sütőipari Vál­lalat új automata kenyérgyá­ra, üzembe lépett a Hőerőmű harmadik gépegysége, kész a Mártírok útjának aszfaltja, a szigetvári gépállomás javító- műhelye, a turista szálló, a hosszúhetényi filmszínház és sok új iskola. Érdemes megem­líteni, hogy felújították Pécs két reprezentatív szállodáját, a Nádort és a Pannóniát, több mint hét millió forintos költség gél. A bölcsődei férőhelyek szá ma 433-mal, a csecsemőottho­nok férőhelyeinek a száma pe­dig 60-nal gyarapodott ebben az esztendőben. Végezetül az utakról néhány szót és adatot. 1961-ben Bara­nya megye állami úthálózatá­ban 21,3 kilométer hosszúságú szakaszt korszerűsítettek, amelynek a területe 142 ezer négyzetméter. Erre a korszerű­sítésekre felhasználtak 20 ezer tonna zúzottkövet és 710 tonna bitument Uj utat építettek Lo- vászhetény és Erdősmecske kö­zött 4,1 kilométeres szakaszon. Az új út burkolatának a felü­lete 16 400 négyzetméter és pon tosan 9 200 tonna kőanyagot használtak fel az építéséhez. 55 kilométer hosszúságú útsza­kaszt portalanítottak 220 ezer négy zeteméte rés felülettel. E munkálatokra felhasználtak 3 300 tonna zúzalékot és 338 tonna bitument- <c. y J

Next

/
Oldalképek
Tartalom