Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-24 / 303. szám
mi. DECEMBER U. 7 Nagy termelőegység— korszerűbb gazdálkodás A tsz-egyesülések tapasztalatai a sellyei járásban CÁ mi kard es an ij Az elmúlt években alapvetően átalakult mezőgazdaságunk, létrejöttek a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek. Ez az átalakulás olyan nagy változásokat hozott a falvak életébe, hogy ma már fel sem tűnik, ha arról hallunk, hogy két termelőszövetkezet egyesült. Pedig ezeknek a tsz-egyesülések- nek iriási jelentőségük van a mezőgazdaság további fejlődésében. A avenge tsz-ek megerősítésének eszköze Megyénkben a sellyei járásban kezdődtek meg legkorábban a tsz-egyesülések is. A járásnak 49 községe van, s ezek ben a községekben 1958-ban még 62 termelőszövetkezet működött. Volt olyan falu, mint Sellye, Vajszló, Kétújfalu és még néhány, ahol nem is kettő de három fcis tsz-be oszlott szét a falu ereje s ez az állapot már rögtön a megalakulás után éreztette káros hatását. Ahány tsz volt, annyi felé építkeztek, itt egy istállót, ott egy górét. Agronómust alkalmazni egyik tsz sem tudott külön külön, hisz a kis termelési egységet amúgy is terhelte a viszonylag magas igazgatási költség. Egyszóval ezek a tsz-ek egymást akadályozták a fejlődésben. Ilyen előzmények után került sor aztán 1959 őszén a három sellyei tsz egyesülésére. Az egyesült tsz-ek munkaegységértéke átlag 28 forint volt, s rá egy esztendőre, 1960 őszén, a sellyei egyesült Ormányság Tsz 38,20 Ft-os munkaegység értékkel zárta az évet. Hasonló eredménnyel zárta az első évet az ugyancsak három tsz-ből egyesült kétújfálusi tsz is. Itt egy esztendő alatt 27-ről 35 forintra emelkedett a munkaegység értéke. A civakodások mindkét községben egycsapás- re. megszűntek, ugrásszerűen megnőtt az árutermelés, jelentősen gyarapodott a közös vagyon. E két község példája nyomán 1960 őszén újabb tsz-egyesülé- sekre került sor. De ekkor már nemcsak az egy faluban lévő, de a szomszédos községbeli tsz- ek is egyesültek. Így csatlakozott Sellyéhez például Dráva- iványi és Sósvertike. Mindkét termelőszövetkezet igen gyenge és egymagában életképtelen volt. Drávaiványiban 11,80 forintot, Sósvertikén 19 forintot ért egy munkaegység. Ezek a 400—500 holdas kis tsz-ek alig pár lépésre a virágzó és most már erős sellyei Ormányságtól bizony szegények voltak. Egye sütéskor nem volt takarmányuk, állatállományuk lefogyva. S meg kell nézni ma! Ebben az első évben a drávaivá- nyi és sósvertikei tsz-tagok már előlegben több jövedelemhez jutottak, mint tavaly egész esztendőben. Gazdasáqi és személyi feltétel Ez év őszén újabb három tsz egyesült a járásban s így lett 27-ből 9 termelőszövetkezet. Az egyesült tsz-ek gyors fejlődésnek indultak, gazdaságilag megerősödtek s a járás többi szövetkezetére is nagy hatást gyakoroltak. Az egyesülés azon ban csak ott, és akkor helyes, ahol a fejlődés maga diktálja, ahol megvannak a gazdasági és személyi feltételei. A sely- lyei járás egyesült tsz-eiben mindenütt a legrátermettebb, legképzettebb elnököt választották meg. E tsz-ek zömében már diplomás vagy állami gazdaságból átjött, nagyüzemi gyakorlattal rendelkező agro- nómus és kettős könyvelésre képesített könyvelő van. Az egyesüléssel megerősödtek a tsz pártszervezetek is s a pártvezetőségbe mindenütt politilkai- lag jól képzett, 5 hónapos, illetve egy éves pártiskolát végzett elvtársak kerültek. Az egyesült tsz-ek oerspektivája Korszerű gazdálkodás csak nagy termelőegységekben le- letséges. Egy kis tsz nem képes nagyobb beruházásokra, nem gondolhat nagyobb gépesítésre, hisz ki sem tudná használni a nagy gépeket. A kis termelőegység 19—20 féle növény termelésével, mindenféle állat tenyésztésével foglalkozik. Felaprózódik a föld, az erő és semmiben sem születik nagy eredmény a gazdaságosság feláldozása nélkül. A nagy, 3000 —1000 holdas egységben, ahogy az egyesülés megtörtént, azonnal megindul a specializá- lás, ha csak kezdeti fokon is, de megindul. Speciális majorok jönnek létre, az állatállományt átcsoportosítják. Nem kell minden faluban mindennel foglalkozni, csak azzal, ami ott jól megy, ami gazdaságos, amihez megvannak a feltételek. Az üzem gépesítése is meggyorsul. A 9 sellyei egyesült termelőszövetkezet tulajdonában van például a járási tsz- géppark 60 százaléka. A fejlődés azonban ennél is többet kíván. 1962-ben a legnagyobb egyesült tsz-eket — Sellye, Kétújfalu, Csányoszró stb. — teljesen gépesítik. Ez újabb jelentős lépést jelent a fejlődésben. Az üzemegységi rendszert fokozatosan felváltja majd az- ágazati üzemszervezés s ez együtt jár a szakosítással. Az idei esztendő az egyesült termelőszövetkezetekben is éreztette rossz hatását, s az aszály miatt ezekben a tsz-ek- ben sem értek el rekord termésátlagokat. A sellyei járásban a tsz-tagok egy főre eső jövedelme nem haladja meg a tavalyit, de az egyesült tsz- ekben különösen a gyengébb eredménnyel csatlakozott szövetkezetek szempontjából lényeges volt a javulás. Munkájukat, eredményeiket tekintve pedig a következő években még nagyobb javulás, még eredményesebb gazdálkodás várható. — Rné — Beruházások másfél milliárd forintért 959 új lakás Ötmilliárd ior'nt értékű ipari termék Korszerűbb utak 60 ezer fenyőfa karácsonyra A Mecseki Állami Erdő- gazdaság mintegy hatvanezer fenyőfát vágott ki árpádtetői és a megye több pontján lévő telepein. Ebből Pécs csak 28 ezer darabot igényelt, bőven jutott tehát „exportra” is. Az „export” iránya az ország minden része, Miskolcra tízezer, Orosházára és Budapestre 5—5 ezer fenyőfát szállítottak. Kecs kemétet is az erdőgazdaság látta el karácsonyfával. Az erdőgazdaság fái mind lucfenyők. Érdemes egy-két szóval, tény nyel és adattal azokat a jelentősebb eredményeket is karácsonyfánk alá helyezni, amelyek ebben az esztendőben létesültek Baranya megyében és Pécsett. A létesítmények nagy része ugyan nem közvetlenül gazdagította egy-egy család háztartását, de mégis majd mindenki kapcsolatba került velük. 1961 első háromnegyedévében 1 milliárd és 328 millió forint értékben helyeztek üzembe új létesítményt. A beruházásokból építkezésre 677 millió 434 ezer forintot, gépekre 330 millió 259 ezer forintot fordítottak. Hosszú oldalakon keresztül lehetne sorolni csak a nagyobb értékű építmények sokaságát, s ez esetben azt is figyelembe kell venni, hogy a nagyobb létesítmények megvalósulása nem egy esztendő alatt történik, hanem több éven át folyamatosan készül. A megye legnagyobb beruházása a komlói Zobák-akna, amely több, mint egy milliárd forin- ba kerül. Az új bányaüzem Ma gyarország legkorszerűbb és egyik legnagyobb termelő üzeme lesz. 1964 január elsején 150 vagon feketeszenet termei, majd öt évre rá naponta 300 va gon jó minőségű szén kerül ki a zobáki bányaüzemből. Vitathatatlanul a feketeszén bányászat áll a megye iparának első helyén. A mecseki liász kőszéntermelés az ország kőszéntermelésének 12 százalékát jelenti, s az itt feltárt szénkészlet az ország összes készletének 21 százaléka. Az ország bányamunkásainak 16 szá zaléka a pécsi és a komlói trösztöknél dolgozik. Baranya megye bányaüzemeiben több. mint 20 ezer ember keresi meg a kenyerét. A széntermelés egész évben egyenletesen haladt, aminek eredményeképpen a trösztök már karácsony előtt befejezték az éves tervet és az év végéig több, mint 100 ezer tonna többletet adnak a népgazdaságnak. Csak a pécsi bányászok 48 ezer tonnát, a komlóiak pedig 40 ezer tonnát termelnek az előirányzaton felül, a többit a hidasi bányaüzem adja. A pécsi és a komlói szén- bányászati trösztök egész éves termelési értéke 1 milliárd 642 ezer forint. A bányamunkásokról való fo kozott gondoskodást jelenti az a tény, hogy a meszes! lakótelepen ez évben is közel száz lakást adtak át, Komlón pedig még ennél is többet. A bányászok részére ebben az esztendőben 47 millió 351 ezer forintot fizettek ki hűségjutalom címén, ami 6,5 százalékkal volt több, mint a tavaly kifizetett összeg. A bányászok átlagkeresete hűségjutalommal együtt Az építőiparban is szóló rekord született eOoen az esztendőben, amikoi a kom .ói építők négy, egyenként 22 lakásos házat 168 nap xiait készítettek el és adtak á' beköltözhetően a lakóknak Megkezdték a pécsi egyetemi város építését, s a 400 ágyas főépület 104 millió forintos költséagel kerül tető alá, a gazdasági épület pedig 27 millió forintos e- ruházással valósul meg. Később tovább folytatják az egész komplexum építését. Csupán felsorolásképpen egy-két jelentősebb építkezést említünk meg: a mecseki 300 ágyas TBC szanatórium közel 20 millió forint, a Pedagógiai Főiskola női kollégiuma 10 millió forint, a RÖVIKÖT raktára 30 millió fo rint, az István-akna, a Zobák- akna és még ki tudja hirtelen hány más épület, üzem, intézmény épül sok-sok millió forintos költséggel. Szebbek a városok A városok régi épületei is szebbek lettek és itt talán a megye székhelye, Pécs jár az élen. Ez évben több, mint 20 millió forintot költöttek a régi épületek új köntöseire. A lakóházak sortatarozását 1959-ben kezdték meg a Felsőmalom utcában és azóta 52 lakóház teljes felújítását végezték el. Iparunk többi ágazata hason lóan kiemelkedő eredményeket produkált 1961-ben. A szocialista ipar megyénkben szeptember végéig 3 milliárd 658 millió forint értéket termelt, év végéig közel 5 milliárd forint lesz a szocialista ipar termelési értéke Baranya megyé- . r .......S F EKETE KŐSZÉN TERMELÉS | 98.000 TONNA TÖBBLET 1961ÍEN már alkalmam ilyen munkautáni. karácsony előtti beszélgetésre. Nemsokára nyugdíjba megy. Harminchat évet hagy maga mögött ebben az öntődében. ahol a munka természete kurtábbra nyírja a nyugdíjhatárt. De maradjunk csak ennél a délutánnál, a jó hangulatnál, amelyhez némiképp hozzájárul a pohár vörösbor, vagy éppen a Márciusi sör, attól függően, hogyan tikkasztott a délelőtti munka. Ha csak „formázás” vol' elege .idő rá a sör is, de orr s útin vörösbor kell. Vársz r-:tó vörösbor a nagy melt ”'oy Márciusi sör „köp- •tt ■ k” a teméntelen por- nr után. Egyszóval orvossá<: .e mind a két ital, azzal a különbséggel, hogy a „kúrá- ná’." nem vágnak hozzá fancsel- képet. — Hát igen... utoljára mosakodtam le karácsony előtt eb ben a gyárban — mondja Pintér Karoly. — Harminchatodkor. Ugye nem is olyan sok ez igy számokban. De években, kar:.'songokban számolva nagy n nagy idő. Mégis úgy emlékszem vissza valamire, mintha tegnap történt volna. Anyám karácsonyfáira, amelyekre ö maga szabdalta ketté a kockacukrot és olyan ügyesen roitozta hozzá a papírt, hogy pontosan úgy nézett ki, mint a szaloncukor. Azért a sallangos bábló igazi volt, és minden évben odakerült a karácsonyfa alá. Mi mindent el nem mondott még Pintér Károly. A Roboz vezérigazgató urat is emlegette, alá olyan hangulatos karácsonyfa ünnepélyeket rendeleti, szavalatokkal, angyalkád énekekkel soványka „szeretet- csomagokkal”, de karácsony után kirúgta azt, aki csak két fillérnyi béremelésért folyamodott hozzá. Egyszer 6 is így járt vele, amikor a „leöntött” kapcsolószekrényekért kevesel- te a bért, s ha a társai nem szóltak volna sztrájkkal mellet te, bizony az utcára kerül. Ami kor nógatom, hogy mondjon már szebb emlékeket is, egyszerre „húsz lapot” forgat előre élete kalendáriumában. — A legeslegszebb negyven- nyolcban környékezett meg, amikor beutalót kaptam Galy- lyatetőre. Ingyen... Sőt még száz forint zsebpénzt is kaptam. Az igen..., az szép emlék marad, amíg csak élek. Azt a fényűzést, ami ott volt..,, és azt az ellátást... és a bor literje is csak nyolc forint volt, egy ilyen előkelő helyen... Na és a többi? Amikor háromszor egymásután megkapta a „kiváló oklevelet" és amikor Pozsonyban üdült. — Vén fejjel tudhattam csak meg, mi a szép, mi a jó. Hiszen valamikor legfeljebb csak a „Balokányfüredre” futotta. A zt már nem is ő, hanem Romvári István mondja el, hogy orvos ve je van Pintér Károlynak s az is körülhordozta jónéhányszor a saját kocsiján, Delién, Füreden, s ki tudja hol még. De hadd beszéljek egy kevéskét Romvári Istvánról is. ö ott nevelkedett a Megyeri út és a Rókus domb környéki „villasorban” nyolc „égetnivalóan” eleven testvérével. — A mi karácsonynk? Nem sokat problémáztunk vele. Adám Éva napján legtöbbször az erdőkerülő kergetett meg bennünket a Mecseken, de egyszerre nyolc felé neki sem futotta a „szufIából”, mert egyikünk mindig hazamentette a karácsonyfát. És mi került alá? Anyánk bölcsessége, aki erre a napra kuporgatott ki egy-egy pár bakancsot, melegzoknit. — És ma? — Ma szertartásosabbak a karácsony estéink. Tibor fiam még kicsi, ő nem követelőzik, de Pista annál igényesebb. Már ötéves korában kis biciklit kért karácsonyra. Az anyja ellenezte, korainak találta, de nekem megesett a szívem rajta. Persze, hogy megvettem. Aztán egész másként rendezzük már a karácsonyestéket, mint anyáméknál. Az ünnepi vacsora előtt feldíszítem a fát, aláteszem az ajándékot és elő a csengetyűvel. De mielőtt még beengednénk a gyerekeket, meggyújtok néhány csillagszórót is, hogy a pompa teljes legyen- Ilyenkor egy kicsit magamnak is törlesztek abból, amit gyerekkoromban elmulasztottam. Hát nem gyönyörűség nézni, amikor a két fiam még álmában is a játékot markolja, szorongatja? ff árolyfi Jánosnak nincsenek még ilyen „nagy” élményei. De mi is lehetne, hiszen egészen fiatal házas cs mindössze huszonhat esztendős. Ilyenformán „múltja” sem lehet, ha csak az nem, hogy amióta itt van az öntőműhely- ben, összesen négyszer nyerte el munkája után a kiváló oklevelet, de mi az a Romvári Pista nyolc kiváló oklevele mellett. Igaz ő is üdült már Bala- tonbogláron, de hát ez olyan természetes, ha meggondoljuk, hogy tíz éves sem volt negyvenötben és ugye gyerekfejjel belecsöppenni az előbbinél homlokegyenest más világba, nem jelenthet még életreszóló élményt egy gyerekember számára. Neki már olyan problémái voltak, hogy kiválassza magának az életpályát. Mi legyen? Kőműves, ács, vasbeton- szerelő, vagy öntő? Az utóbbinál döntött s nem bánta meg. — Bár eleinte furcsa volt — mondja — győztem kapkodni a fejem a sziporkázó, csillaghányó „csapolásokon”, de aztán megszoktam, megszerettem. Aztán hirtelen más jut eszébe, olyasvalami, amitől egyszerre kivirágzik a kedve. — Nem akarom elkiabálni, de könnyen megtörténhet, hogy az én karácsonyom különb lesz, mint a Károly bácsié, meg a Romvári Pistáé együttvéve. — ?... — Ha minden jól megy, akkor az idei karácsonyt már nem kettesben töltjük a feleségemmel. Azért egy kicsit aggódóbb a hangja, amikor latolgatja hogyan is lenne jobb. — Mégis szívesebben kiegyez nék abban, hogy szilveszter után szülessen meg a gyerek, hiszen egy egész évet nyerne az iskolai beíratásnál... — De akkor meg a karácsonyunk lesz elrontva, pedig nagyon készülünk rá, ekkora fát még sohasem vettem ... Szóval mégiscsak jobb lenne, ha ezt már neki díszíthetnénk. Most döntse el valaki, melyikükre vár a legünnepibb, a leg szebb karácsony. Bajos volna megmondani. — s—gy — éOO/£ •e u § & § 1960 1961 EVES TERMELÉSI ÍRTÉK'■ ég>A\ub> MILLIÓ Ft FÉCS 6QS MILLIÓ Ft havonta eléri a 3 ezer forintot. A pécsi szénbányászok országos viszonylatban is kiemelkedő teljesítményeket értek el a munkában, például a komlói III-as aknán dolgozó Horváth János brigádja 3000-es TH- gyűrűvel biztosított vágatban egy hónap alatt 128 métert haladt előre. Hatezer épitőmunkás A megye építőiparában hat és félezer ember dolgozik. Az év első kilenc hónapjában 538 százezer forinton felüli építményen dolgoztak, amelynek a generálkivitelezési költsége másfél milliárd forint. A megyében összesen 959 lakást adtak át szeptember végéig amely bői állami erőből 412, magánerőből 547 lakást építettek. Érdekes az a tény is, hogy ez idő alatt a megyében 172 lakás szűnt meg. A legjelentősebb la kásépí tkezések Pécs városában folynak. Tovább épül a mesze- ai, a déli és az újmecsekaljai városnegyed. Az újmecsekaljai városnegyedben a legkorszerűbb építőanyagokat használják fel, s máris több új panelházba beköltöztek a lakók, de a- kész lakóházak mellett építik a következő négyemeletes épületeket ben. A termelékenység 9,3 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Elkészült a mohácsi Farostlemezgyár II. lépcsője, felépült a Pécsi Sütőipari Vállalat új automata kenyérgyára, üzembe lépett a Hőerőmű harmadik gépegysége, kész a Mártírok útjának aszfaltja, a szigetvári gépállomás javító- műhelye, a turista szálló, a hosszúhetényi filmszínház és sok új iskola. Érdemes megemlíteni, hogy felújították Pécs két reprezentatív szállodáját, a Nádort és a Pannóniát, több mint hét millió forintos költség gél. A bölcsődei férőhelyek szá ma 433-mal, a csecsemőotthonok férőhelyeinek a száma pedig 60-nal gyarapodott ebben az esztendőben. Végezetül az utakról néhány szót és adatot. 1961-ben Baranya megye állami úthálózatában 21,3 kilométer hosszúságú szakaszt korszerűsítettek, amelynek a területe 142 ezer négyzetméter. Erre a korszerűsítésekre felhasználtak 20 ezer tonna zúzottkövet és 710 tonna bitument Uj utat építettek Lo- vászhetény és Erdősmecske között 4,1 kilométeres szakaszon. Az új út burkolatának a felülete 16 400 négyzetméter és pon tosan 9 200 tonna kőanyagot használtak fel az építéséhez. 55 kilométer hosszúságú útszakaszt portalanítottak 220 ezer négy zeteméte rés felülettel. E munkálatokra felhasználtak 3 300 tonna zúzalékot és 338 tonna bitument- <c. y J
