Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-03 / 285. szám

2

RIAPLÖ

1961. DECEMBER S.

Kádár János elvtárs beszéde Csepelen

— A* imperialisták — folytatta Kádár János — olyan helyzetben vannak, hogy félnek a szocialista világrendszerrel folytatott békés versenytől. És természetese® félnek a szocialista tábor fegyveres erejétől is. Minden erejüket arra összpontosítják hogy megakadályozzák a társadalmi fejlődés törvényszerű menetét. Az imperializmus gyarmati rendszere a felbomlás állapotában van. Azok a népek, amelyek már felszabadultak az im perializmus igája alól. a társadalmi fejlődés útjára léptek. Az imperialisták fenekednek Kuba népére, amely lerázta az Egyesült Államok igáját, s a szabadság, a társadalmi fejlődés útját választotta. Az Egyesült Államoknak az sem tetszik, hogy Laosz semleges lett, ezért beavatkozott Laosz bel- ü gyeibe. Dél-Vietnamba tiszteket és fegyvereket küldenek, mert félnek a reakciós délvietnami rendszer összeomlásé tói és attól, hogy ott tért hó- d . a kommunizmus. Ok persze kommunizmusnak neveznek minden olyan lépést, amellyel az elnyomott népek függetlenségüket akarják kivívni; De még az említett kis népekkel sem boldogulnak, hiszen ma már nem cselekedhetnek a viliágban kényük kedvük szerint mert létezik a Szovejtunió. létezik a szocialista világ, léteznek a.független, szabad népek, s ezek szolidárisak a szabadságukért harcoló népekkel.

De az imperialisták nem nyugszanak, ők folytatják a fegyverkezést. Nyugat-Német- országban talpra állították és felfegyvereztek egy olyan államot, amely Hitler fasiszta harmadik birodalmától örökölte a militarizmust és a re- vansizmust, külpolitikája ellen séges a szocialista országokkal szemben, s a második világháború eredményeként kialakult államhatárok erőszakos megváltoztatására törekszik. Ezért talán a legbonyolultabb nemzetközi kérdés ma a német kérdés, mert ütközőpontot je- :ent az imperialista hatalmak és a szocialista világ között. Az meprialisták előretolt hadál- ásuknak szánják Nyugat-Né- netországot. a szocialista or- izágok a békét óhajtó emberiség pedig a nyugatnémet imperializmus kordáiban tartását kívánják.

Bennünket, magyarokat rend dviil közelről érint a német tórdés — állapította meg Kádár János, majd hangsúlyozta, hogy a magyar nép törté- Ktaie aocin ceadkfvül sokat

harcolt a német imperializmussal*

A Szovjetuniónak és a varsói szerződés többi tagállamának — köztük a Magyar Népköztársaságnak is — eltökélt elhatározása, hogy a német kérdésből meg kell oldani azt, ami halaszthatatlan.

Pel kell számolni a nyugatberlini háborús tűzfészket és gátat kell emelni a német imperializmus terjeszkedése elé. A legjobb megoldás az. ha a nyugat-berlini kérdésben normális helyzetet teremtünk, és megkötjük a német békeszerződést. amely biztosítja a második világháború után Európában kialakult államhatárokat,

A XXII. kongresszuson Hrus csov elvtárs erről szólva azt mondta, hogy bár mi eltökéltük, hogy aláírjuk a német békeszerződést, ennek határideje nem feltétlenül december 31-e kell hogy legyen. Ebben a kijelentésben bizonyos elemek belekapaszkodtak és meséket fűztek hozzá. Szeretnék mindenkit megnyugtatni kedves elvtársak, azokat is, akik óhajt jak azt, hogy Európában a német kérdésben és Nyugat- Berlinben is rend legyen, meg azokat is, akik a háborút jobban szeretik, hogy ha a német békeszerződést december 31-én nem írjuk alá és a határidő valakinek is gondot okozna, hogy mikor írják alá. jegyezze meg mindenki a következőt: a nyugat-berlini kérdést rendezik a német békeszerződést aláírják a legmegfelelőbb időpontban. (Taps.)

Kádár elvtárs hangsúlyozta: a magyar nép teljes mértékben helyesli azt a külpolitikai vonalat, ameleyt a XXII. kong resszus ismételten deklarált. Mi a békés egymásmelle tt élést akarjuk, a békéért harcolunk. Ugyanakkor kötelességszerüen fejlesztjük és erősítjük országunk honvédelmi képességét

Ha a szocialista tábor országainak honvédelmi ereje gyenge volna, az imperialistákkal nem lehetne békás úton tárgyalni, mert az imperialisták az erőpoUtika hívek

— Elvtársak! M3 fáradságot, munkát, s pénzt áldozunk arra, hogy honvédségünket korszerű színvonalon tartsuk. Reméljük, hoigy megérjük azt az időt, amikor népünk ppinkiíja eredményeinek egy részét már item keil ilyen célokra fordítási. De ma még olyan a helyzet, hogy korszerű honvédségre van szükség. Ezért honvédségünket felszereltük a legmodernebb repülőgépeikkel, rakéta fegyverekkel.

A mi országunk nem átjáró- ház az imperialisták repülőgépei számára már most sem és a jövőben kevésbé lesz az! (Taps.)

Honvédségünk szeli eme megfelelő. Erre többféle közvetlen tapasztalatunk is Van. A közelmúltban részt vettem például néphadseregünk hadgyakorlatán. Katonáink nemcsak erkölcsileg készültek fel népünk szocialista vívmányainak és békéjének védelmére, hanem katonai tudás tekintetében is. Nagyon nehéz és nagyon korszerű gyakorlatokat hajtattak végre — kitűnő ered ménnyel. (Nagy taps.)

Kádár János ezután a személyi kultusszal összefüggő kérdésekről beszélt.

Felszámoltuk a személyi kultuszt, « mindig is meg fogjuk gátolni annak visszatérését

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII kongresszusa ismételten és határozottan elítélte a személyt kultuszt — mondotta.

— Ha a Szovjetunió Kommunista Pártja kellő időben nem küzdötte volna le a személyi kultuszt, akkor a XXII. kongresszus nem határozhatta volna el a kommunista társadalom 20 év alatti felépítését, s nem tehetett volna hitet oly határozottsággal a békés egymás mellett élés politikája mellett,

A személyi kultusz — és minden, ami abból következik: az elmélet dogmatikus eltorzítása, a szektariánizmus, az önkényeskedés a pántban, az állami életiben, a szocialista törvényesség megsértése 1— fékezi, akadályozza a szocialista, kommunista fejlődésit, bomlasztja a pártot, rontja a párt és a tömegek kapcsolatált.

Aligha tudjuk teljes mértékben felbecsülni, milyen érdemeket szerzett a Hruscsov etv- társ vezette Központi Bizottság, amely 1053 óta harcol a személyi kultusz teljes és gyökeres felszámolásáért. Ezzel — mint ismeretes — nem mindenki ért egyet Önök tudják, hogy az albán vezetők, Enver Hodzsa és Mehmet Sehu nem értenek egyet Sztálin személyi kultuszának elítélésével. Elsősorban azért nem értenek egyet, mert náluk jelenleg is virul a személyi kuiltusz és mindaz, ami vele jár. Hogy a személyi kultusz mit jelent egy párt és egy nép életében, azt önöknek nem ecsetelem, hiszen az ötvenes évek elején saját maguk is láthatták, s ítéletet alkothatnak róla. Az albán vezetőknek nem tetszik a személyi kultusz elítélése, de a nemzetközi' kommunista és munkásmozgalom egyetértett a Szovjetunióval, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságával, amikor az albán vezetőket nyilvánosan megbírálta és elítélte,

mert nem tudtak megszabadulni a személyi kultusztól. Meg kell említeni azt is, hogy a kongresszuson részt vett 80 küldöttség között volt egy, a kínai testvérpárt küldöttsége, amely szerint nem volt helyes nyilvánosan megbírálni az albán vezetőket.

— Mi, magyar kommunisták, s a nemzetközi kommunista mozgalom óriási többsége, a testvórpártok majd mind egyike azt az álláspontot képviselte, hogy igenis szükség volt a nyilvános bírálatra;

— Pártunk Központi Bizottsága nevében mondhatom, hogy párttagságunk, a magyar kommunisták, miként az egész magyar nép, már megismerte a személyi kultuszt, s abból nem kér többet! Az embereknek teljesen elegük volt a párton belüli önkényből, s abból az állami életben is lábrakapott gyakorlatból, amely nem tisz telte és nem tartotta be a törvényeket. Mi a személyi kultuszt felszámoltuk. A pártban és az állami életben egyaránt normálisán mennek a dolgok.

Azt hiszem, ezt önök mindnyájan érzik és tudják. Aki résztvesz a pártéletben, vagy a közéletben, saját tapasztalatból tudja: olyan helyzet ala kult ki nálunk, a munkásosztály forradalmi pártjában épp úgy, mint a közélteiben, amilyennek szocialista államiban lennie kell. A törvényesség a nép számára a legfontosabb dolgok egyike. Ez alatt persze nemcsak azt értjük, hogy senkit nem csuknak be olyasa miért, amit nem követett el, hanem azt is, hogy a kém csak reszkessen, s aki lopott, az féljen, mart az is hozzátartozik a szocialista törvényességhez, hogy a bűnös rettegjen a törvény erejétől.

— Mi felszámoltuk a személyi kultuszt, s mindig is meg fogjuk gátolni annak visz- sza térését!

Állandóan erősödjék a párt és a nép kapcsolata

— Milyen problémáink vannak a személyi kultusszal, ha már azt egyszer felszámoltuk? Vetette fel a kérdést Kádár János.

— Létezik egy olyan határozat, hogy nálunk sem utcát, sem gyárat nem szabad élő személyről elnevezni.

Ezt a határozatot öt évvel ez előtt, hoztuk, s azóta be is tártjuk. Viszont, még korábbról maradtak ilyen elnevezések és ezeket bizonyos idő alatt megváltoztatjuk. De nem a név a döntő, hanem azí hogy az üzemben, vagy szövetkezetben milyen a szellem. Sokkal inkább ügyelnünk kell arra, hogy az emberekben még meglévő rossz szemléletet léküzdjük.

Ha már nincs ugyan személyi kultusz, de vannak még dogmatikus, szektáns módon gondolkodó emberek. Harcolunk ezeknek az embereknek a szemlélete ellen, mert igen nagy bárt okozhat.

— Hét-nyolc évvel ezelőtt sok ember gondolkozott úgy nálunk: mindenki gyanús, aki él. Emlléketofik még erre? Olyan emberek voltak ezek, akik legszívesebben tíztagú pártot szerveztek yoina.axar-1

romlott el valami. Mindenki tudja, hogy ez így van.

— Ezért mi azt követeljük a vezető beosztásban lévő, hatalmat gyakorló emberektől, hogy inkább még azzal se éljenek amihez joguk van, semmim visszaéljenek befolyásukkal és azokkal a "lehetőségekkel, amelyek beosztásukból adódnak.

Hogyan képzeljük el a régi j nézetek elleni harcot?

Most ne azért vegyenek elő egy embert, mert nyolc évvel ezelőtt szektgs volt. Azt már elfelejtettük neki. Azért vegyék elő, ha még ma is szektás nézeteket vall.

Mi ugyanis nem fogjuk meg tűrni a pártban azt az embert, aki a párt egész tevékenységét nem úgy fogja fel, hogy az a tömegekbe vetett bizalomra

épük Mi csak a tömegekkel

együtt tudunk előrehaladni. (Nagy taps.) Nagyon fontos, hogy állandóan és> folyamatosan erősödjék a párt és a nép

kapcsolata.

— A Szovjetunió Kommunista pártja ismét nagy segítséget. nyújtott a világ valamennyi kommunista és munkáspártjának azzal a határozottsággal, amellyel a XXII. kongresszuson fellépett a személyi kultusz maradványai ellen. Ezzel kapcsolatban különböző kérdések is felvetődtek. Mi azt valljuk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja az a párt, amelynek történelmi múltja következtében óriási tapasztalata halmozódott fel, tehát az a párt, amelyiktől minden kommunista és munkáspárt tanulhat.

Fan-e vezető párt a nemzetközi kommunista mozgalomban ?

szágban, mert a .végén talán már önnön magukban sem bíztak. Hogy volt ez annak idején? Vegyenek elő egy embert és kezdjék neki mondogatni: te gyanús vagy, te az imperialisták felé kacsintgatsz. Először megijed, aztán remeg. Az ilyen módszerekkel addig taszigiáliták az ellenség oldalára, amíg végülis némelyiket valóban sikerült odalökdpsm.

Az efajta káros szemléletet leküzdöttük.

Most jó alkalom nyílik gaxa is. hegy kissé jobban szem- ügyre vpgyük. hogyan viselkednek az emberelv a köz- ügyekben, hogyan gazdálkodnak a köz javaival. A tisztségviselők általában normálisan dolgoznak. De még mindig jelentkezik az önzés, a harácso- lás hajlama: ha az ilyen hajlam vezető beosztással párosul, az közveszélyes.

Vigyáznunk kell arra, hogy

senki se élhessen vissza beosztásával.

Vannak nálunk bizonyos szolgáltató vállalatok, pádéul a vízvezeték szere lök, a villanyszerelők. Manapság -— s ezt

meg kéül mondani — rnég mindig előbb megy jy a szerelő, ba egy vállalati igazgató mennyezete ázik be, mintha egy váík talati segédmunkás lakásába»

Nos. felvetődik a kérdés: Van-e vezető párt. a nemzetközi kommunista mozgalomban. van-e esetleg több vezető párt? A nemzetközi kommunista mozgalomban most világszerte teljesen önálló és egyenjogú pártok tevékenykednek.

A nemzetközi kommunista mozgalomban tehát nincs sem fölé-, sem alárendelt párt, s nincs is szükség külön vezető pártra, sem egyre, sem többre.

Mire van szükség? Arra, hogy a világ kommunista és munkáspártjai időről időre összegyűljenek, megvitassák a közös tapasztalatokat, kialakítsák a közös vonalat és a közös határozatot, aztán azit mindegyik tartsa magára nézve kötelezőnek — amint jelenleg az I960, évi moszkvai nyilatkozatot tekintik saját tevékenységükre kötelezőnek a kommunista és munkáspártok. Véleményünk szerint minden kommunista pártnak egyforma a felelőssége: minden kommunista párt felel saját népe és a nemzetközi munkásmozgalom előtt.

Felvetették azt is, kötelező-e egyik párt kongresszusának határozata egy másik pártra: kötelező-e például a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. vagy XXIJ. kojigresszut gnak határozata más pártra? Az igazság az, hogy ilyen igény- nyel soha egyetlen párt gém lépett fel. Magától értetődne, hogy egy párt kongresszus határozata csak a »a jót tagjaira kötelező.

De úgy tartjuk, hogy ml, magyar kommunisták kötelesek vagyunk minden nálunk alkalmazható forradalmi tapasztalatot tanulmányozni és saját pártunk gyakorlatiban hasznosítani. Ha a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. vagy XXII. kongresszusa adott olyan eszmei fegyverzetet, amely segíthet a mi harcunkban. azt kötelesek vagyunk tanulmányozni és saját viszonyaink között értelemszerűen alkalmazni. így fogjuk fel má ezt a kongresszust is.

Meggyőződésünk, begy a

Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa nagyon erős eszmei fegyvereket adott a világ valamennyi kommunista és munkáspártjának, így a Magyar Szocialista Munkáspártnak is. Saját érdekünk, hogy a jő tapasztalatokat figyelembe vegyük és érvényesítsük előrehaladásunk meggyorsítására pártunk harcában.

A mi pártépítési elveink ugyanazok maradnak, mint az elmúlt öt évben voltak

Vannak persze, akik most okoskodnak. Egyesek így: fene, Sztálin koporsóját kivitték a mauzóleumból — tehát új szezon következik a jobboldal számára. Olyasmit is hallottam. hogy rehabilitálni kellene azokat, akik nálunk Sztálin szobrát ledöntötték. Ne haragudjanak, hogy most erről beszélek, de ez igen fontos dolog. Én a következőket mondom: Ha a szobor ma is ott állna, akkor most hoznánk egy határozatot, hogy decemberben, vagy januárban el kell távolítani. Akik viszont a gztá- ldn-szobrat nálunk ledöntötték, nem azért tették, mert Sztálinnak hibái voltak, hanem azért, ment nem szeretik a kommunizmust. Őket tehát sohasem rehabilitáljuk.

— Olyasmit is hallani mostanában, hogy azoknak a revizionistáknak talán nem is volt olyan nagy bűnük, hiszen ök is a személyi kultuszt szidták. Nem kevés olyan ember is van. aki 1956 után nem jelentkezett a pártba, s most azt gondolja, hogy valamilyen liberális folyamat következik a kommunista pártokban, így nálunk is. Ez persze tévedés. A mi pártépítési elveink a XXII. kongresszus után is ugyanazok maradnak, mint az elmúlt öt évben voltak. Önök

tudják, ki lehet a mi pártunk tagja. Nem akarom most részletezni, de egy nagyon egyszerű meghatározást azért tudnék mondani. Azt ajánlom, hogy a következőkre ügyeljenek:

Minél több olyan párton- kíviili legyen — erre kell törekednünk, így kell dolgoznunk — akit szívesen látnánk a párt tagjai között. Ez az egyik célunk. A másik: minél kevesebb olyan ember legyen a párt tagjai körött, akit szívesebben látnánk a párton kívül.

(Nagy taps.) Ezen az alapon jól eligazodhatunk. A mi politikánk alapján ítéljük meg az embereket és mindig azt mérlegeljük: erősödik-e a párt, ha az az ember bekerül a párt tagjai közé, vagy talán attól erősödik a pánt, hu másokat kiteszünfc. Ez a pártépítés legfontosabb követelménye.

Kádár elvtárs ezután aláhúzta: a XXII. kongresszus eszmei fegyverzetét fel kell használnunk saját építőmunkánk meggyorsítására. Az eddigi eredmények nagy erőt adnak a további feladatokhoz, Pártunk — éppen a XX. kongresszus tapasztalatainak hasznosításával — öt év alatt nagy győzelmeket aratott. Most az a feladatunk, hogy magasabb szinten folytassuk a munkát.

Politikai irányvonalunk nagyon hosszú időre stabilizálódott

— Az utóbbi évben sokat lehetett hallani arról, hogy vann-jk nehézségeink, vannak feszültségek a népgazdaságban. Mi az igazság? Nehézségetek vannak és mindig íb tesznek *neit a • saociaöam*#,

építése mindig megkívánja az erők megfeszítését. — Ól van nehézségeink is vannak, amelyek bizonyos általános elmaradásból adódtak. Gondolj a. - jíiáóítpőjilp. S. J

* .

Mi « béke» egymás mellett élést akarjuk, a békéért harcolunk

mondotta, hogy az imperialisták által kiélezett nemzetközi helyzet kényszeríti erre a lépésre. A kísérletekké! egyidejűleg leszögezte: sohasem fog elsőnek atomfegyvert alkalmazni és — más atomhatalmakkal közösen — bármikor kész az összes fegyvereket a tenger fenekére süllyeszteni.

A Magyar Szocialista Munkáspárt — mint mondottam — teljes mértékben egyetért a huszonkettedik kongresz- szus irányvonalával.

Egyetértünk a Szovjetunió békepolitikájával annál is inkább. mert ugyanez a mi népünk, a mi országunk politikája is. A Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik — s ezzel az egész magyar nép egyetért —, hogy országunk a világ mindén népével békében éljen, s a világ minden országával normális viszonyt alakítson ki Őszintén óhajtjuk és kívánjuk, hogy a világ minden országának népe — az Egyesült Államok és Nyugat-Német ország népe is — békében éljen, dolgozzék és boldoguljon, Minden nép olyan társadalmi rendszerben éljen, amilyenben akar. Meggyőződésünk, hogy a kommunizmus világméretekben győzni fog, de azt valljuk. hegy az új társadalmi rend kivívása és megteremtése minden nép saját feladata. Normális viszonyt akarunk a nagy tőkés országokkal is és békét kívánunk az ott dolgozó embereknek*

(Folytatás az 1. oldalról.)

Ezen a kongresszuson ismét megerősítették, még szilárdabban megalapozták a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikáját. Messzehang- zóan, az egész emberiség számára mondották, hogy

a Szovjetunió politikája a békés egymás mellett élés, amely a szocialista és a kapitalista tábor között békés versenyt hirdet, és a vitás nemzetközi kérdések megoldásának tő eszközét a tárgyalásokban látja.

— A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXH. kongresszusa ismét meghirdette, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam állhatatosam és lankadatlanul harcol a fegyverek és háborúk nélküli világért, az általános és teljes leszerelésért. (Nagy taps.) A kongresszus hangsúlyozta az éberség és a készenlét szükségességét is, azt, hogy békepolitikánkat megfelelő erővel is alá keffl támasztanunk. olyan erővel, amely biztosítja, hogy a háborús kalandokat kedvelő imperialisták ne merészeljenek fegyverrel támadni a szocialista világra. Ezt szolgálják a honvédelem fejlesztésére tett intézkedések is. önök tudják, hogy a Szovjetunió a legutóbbi hónapokiban atomfegyver-kísérleteket hajtott végre. A szovjet kormány — amikor bejelentette elhatározását — meg-