Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-22 / 301. szám

19«1. DECEMBER ZZ. fc!APl6 3 Négyezer holdas tsz a Tenkes alján Húszforintos munkaegység-előlee! — Czemáa,i munkaszervezés Hatalmas kertészet és oltványieiep Tanu’mányi versenyek a középiskolákban November 30-án egyesült a siklósi Táncsics Tsz a terehe- gyi és máriagyűcü szövetkezet­tel. A vár lovagtermében hangzott el a döntő igen, amellyel a három falu végleg összekötötte a sorsát. Ama nevezetes közgyűlés . óta gyakran megfordulnak a filmesek a termelőszövetkezel portáján, örsi Ferenc pécsi író és Borsodi Ervin rendező doku men l u m i ilmet készít a tsz egy esztendejéről, egye­süléstől a jövő évi zárszáma­dásig. A közbe eső időszakban mindén fontosabb eseményt megörökít a filmszalag a ba­jokat éppúgy, mint a munkát vagy a sikert. A termelőszövetkezet új ve­zetőit azonban, akik ezekben a napokban már gyakran ülne« össze közös tanácskozásra a tsz jövőjét illetően, nem a ké­szülő film kötelezi nagy tel­tekre. Őket a fűmtől függet­lenül kizárólag az érdekli, ho­gyan tehetik virágzóbbá a szö­vetkezetét, jobbá a tagság éle­tét Nem is olyan egyszerű dolog ez még akkor sem, ha az egyesülés nagy távlatokat nyitott meg a tsz fejlődése előtt. A boldoguláshoz meg van a feltétel, de márol'hol- napra mégsem megy, hisz egyik év a másikból követke­zik s ez a gazdasági év bizony mindhárom tsz-ben nagyon . nehéz volt. Az aszály mellett Siklóson és Gyűdön még a jég­verés is nagy károkat okozott. Siklóson más baj is volt, a területhez képest kevés volt a munkaerő, úgyhogy 10 hold szántó megművelése esett egy tagra s ez sok. Ezért kényte­lenek voltak a kapásokat ki­adni harmadából. Dárdai Já­nos, a tsz volt elnöke s az új tsz üzemági agronómusa el­mondja, hogy ami igazán rit­kaság számba megy szövetke­zetükben, alig volt nőd dolgo­zó. Pedig a siklósi asszonyok szívesen eljöttek volna a tsz- be dolgozni, mégis inkább a kesztyűgyárba mentek havi 400—500 forintért, mert azt minden hónapban megkapták. A szövetkezetben ennek két­szeresét is megkereshetik az asszonyok, s ha ragaszkodnak a havi fizetéshez, jövőre az is megoldódik. Az új vezetőség úgy tervezi, hogy január el­sejétől 20 forint munkaegység- előleget osztanak minden hó­napban. Készül a közős terv 6 milyen egyszerű lenne, ha csak annyiból állna, hogy ősz-, szeadják a három tsz már el­készült tervét. Egyszerű, de nem jó, hisz az egyesülés nem­csak mennyiségi, de minőségi változással is jár. A három tsz egyesülése új feltétele­ket, új perspektívát terem­tett. Más, fejlettebb módon le­het irányítaná a munkaszerve­zést, a gazdálkodást. Főleg azt kell eldönteni, hogy melyik módot válasszák. Roskó Zsig- mond tsz-elnök mindjárt a legkorszerűbb módszert vár lasztotta az üzemági szerve­zést, ami helyeslésre is talált azzal a módosítással, hogy jö­vőre még a kettő keveredjen .s így az üzemági és üzemegy­ség) rendszert egyaránt fenn­tartják. A növénytermelési, ál­lattenyésztési és kertészeti üzemágnak is önálló szakveze­tőié van Ezeknek az üzemáffi agronómusoknak mindhárom falura kiterjed a hatáskörük, de csak a saját szakágukban. Minden üzemág saját gép­parkot kap. Az állattenyésztés gépéit például — darálóit, ta­karmányelőkészítő gépek, mo­torok, a takarmányfuvarozást, kaszálást, betakarítást végző traktorok stb. — csak az állat- tenyésztési üzemág vezetője diszponálhatja. A növényter­melési üzemág megkapja a nö­vénytermesztés összes erő és munkagépeit, és a kertészeti hasonlóan független géppark­kal rendelkezik majd. Termé­szetesen ha nagy kampány- munkáról van szó, pL szénabe­takarítás vagy aratás, akkor a központi vezetés dönti el, hogy a munka fontosság sorrendjé­től függően hova csoportosít­ják át a gépeket Itt kell megemlíteni, hogy a termelőszövetkezet jövőre komplex gépesítést akar meg­valósítani részben saját erő­ből, részben állami támogatás­sal. Ezt már jövő évi tervük­be be is állították. Traktoro­sokról jó előre gondoskodott a vezetőség, már eddig 20 trakto­ros van előjegyezve, akik ugyanolyan díjazásban része­sülnek majd, mint a gépállo­mási traktorosok. A gépek ki­javításra szolgáló gépműhely­ről is gondoskodtak, a villányi gépállomás harkányi gépjaví­tó műhelyének egy részét ve­szik át. A gépesítés létfontos­ságú a 4500 holdas szövetke­zetben, mert az egyesülés elle­nére a munkaerőhelyzet nem sokat javult. Most 7,4 hold szántó jut egy tagra s mind­össze 4 erőgépük van. A tsz vezetői elmondták, hogy ha FOGY A HEGY és eltűnik a völgy a vasasi határban. A hegybontó kanál belemarkol a földbe és aztán viszi terhét a dózerek fölé Táncol a kékre festett hatalmas kotrógép, nyújtogatja nyakát, markolás egy, föl kettő, jobbra három, ürítés négy.;. így megy ez folyamatosan egész nap..; Az út sarkáról nézem a mun kát. A „kubikosok királya” középen dirigál, a sok dózer és billenőplatós autó meg nyü­zsög, jön-megy körülötte. A masina „kalitkájában” gjj^zs József főkotmmester ül. Kezei a botkormányokon, lébaj a pe­dálokon. Minden idegszála, fi­gyelme a gépé.: 1 Műszak után végre beszél­gethetünk. Azt szeretném tud­ni, milyen érzés lehet ekkora nagy gépen dolgozni, megsem­misíteni a természet évezredes munkáját, leradirozmi a hegye­ket és völgyeket a tájról, a szikkadt alföldi homokba csa­tornát húzni... De csak kurta válaszokat kapok. — Nem különös ez. Csinálni kell, annyi az egész. — Ritka mesterség kotrógé­pen dolgozni. Mikor tanulta ezt a mesterséget — próbálko­zom tovább. — Loptam, ügy loptam a mesterségem, — mondja, s az­tán végre felenged és ellmeáéli az egész kotrógépes vándor- utat. — Huszonhat évvel ezelőtt keveredtem a Dunavöltgyi Tár­sulat kunszentmártoni telepé­re. Mindjárt sikerült kifognom egy helyet a gőzös exkavátorú kanalas kotrónál. Annál se­gédkeztem, kenőlegény voltam. Építettük a Pest megyei Átok csatornát. A Sándor kotrón (a mérnökről, Linder Sándorról kapta a nevét) úgy ült a mes­ter, mint valami császár. Az istenért föl nem engedett vol­na bennünket, még az esőben is kinn áztunk. Féltették a tu­dományt nagyon. Az országban nem volt több kotró, mint tizennégy. így hát mester se sokkal több. Nem volt más mód, mint ellopni a tudományt. Nekem sikerült egy kis protek­ciót szereznem a mesterhez és néha-néha felengedett a gépre, Az igaz; hogy a protek­valami oknál fogva nem sike­rül a gépesítés, akkor tervei­ket sem tudják teljesíteni ma­radéktalanul, hisz a tervet már erre építették feL Gépesítés nélkül nem tudnak belterje- sebb kultúrákkal foglalkozni, a kertészetet sem bővíthetik, s nem vethetnek 200 hold cu­korborsót a gyűdi hegyvonu­latba, amiből korai primőr­ként értékesítve pedig komoly jövedelme lenne a termelő­szövetkezetnek. Igen jövedel­mező üzemágnak ígérkezik a szölőoltvány szaporítás is. 1962-ben 20 holdas szőióolt- vány telepet létesítenek s évente 2,5 millió vesszőt, illet­ve oltványt értékesítenek. Az előhaj tatást a harkányi és má- riagyűdi hajtatóházakban vég­zik majd. A Siklósi Állami Gazdaságtól átvették Csukrna pusztát, mely a tsz szomszéd­ságában van s már a jövő hó­napban megkezdik az állatok összevonását, célszerű átcso­portosítását. Már meg is kap­ták az engedélyt 3 csőkul fú­rására s jövőre öntözni fogják a legelőt, s vülanypásztorral őrzik majd a növendékmarhá­kat. Jövőre a tsz több mint 1000 hízottsertést, 150 hízott marhát és 25 000 barom fit ál­lít elő. Ilyen tervekkel indul a jövő­be a siklósi tsz. Ezek még csak az első lépések. Mint járási székhelyen levő szövet­kezetnek jelentős hatása és szerepe lesz a siklósinak. Sok sok ember kíséri majd figye­lemmel a munkáját. — Rné — dót a talpammal szereztem, mert annyit futottam neflti, mint egy versenyló. Egyik munkatársa tép haz- 1 zánk. Egy fiatal brigádtag, ké­sett a műszakról — annak az ügyét beszélik meg Balázs József nem indulatosan, csak úgy baráti alapon mondja tár­sának: — Azzal a gyerekkel jó lesz, ha beszéltek, mert nálam ez nem volt divat. Akkor késsen, ha én is kések! AZ ÁTOK CSATORNA után a csepeli Nemzeti Kikötő épí­tése következett és altkor ér­kezett ez a hatalmas Diesel­motoros kotrógép is Németor­szágból, s 120 lóerejével a leg­impozánsabb masina lett a sok kanalas között. Csak a helység­neveket jegyeztem fel a követ­kező állomásokból: a dömsödi övcsatorna, Bősárkánytól a Rábca szabályozása, a zirci vasútépítés, a dunai roncski- emeüések, a Duna—Tisza-csa- torna, a nyékládházi kavics­bánya, Miskolc Argd-telep, Ti­sza vasvár, a Keleti főcsatorna, Oroszlány külfejtés, Puszta­vám, Mizserfa, Bántapuszta. Gyoma, Tótkomlós. — Vándor élet, de azt mon­dom szép élet — véld a mester. — Az embernek ugyan se csa­ládja, se otthona, csak a kotró­gép vigasztalja, ha baja van. Nekem jó. Sokan azt mondják, hogy megyek műszakra, mert muszáj dolgozni. Az igaz, hogy muszáj, ha élni akar az ember, de én még egyszer se jöttem úgy, hogy muszáj. Születni kell erre a kotrós mesterségre, az is igaz, nem lehet ezt mu­szájból csinálni. Arról érdeklődöm, mi volt a legemlékezetesebb munkája? — Nekem mind az volt. Itt a külfejtések földmunkáinál nem nagyon lehet látni az ered ményt, legalábbis nem olyan szemléletesen, mint mondjuk a csatornáknál, de azért ez is tetszik. Amikor a Keleti fő­csatornát csináltuk, az szép volt, annyi halat ettünk, hogy a végén már ránézni se volt jó. Amikor a Rábcát szabá­lyoztuk, az is érdekes volt. A partmenti fákat hirtelenjében mind kivágták, de «lég magas A művelődésügyi miniszter az érdekelt Szaktárcákkal egyetértésben az 1961—62-es tanévre meghirdette a közép­iskolai tanulmányi versenyt, valamint az Arany Dániel ma­tematikai versenyt. Valameny- nyi tantárgyból a tanulók egyénileg versenyeznek, törté­nelemből azonban az egyes szakkörök együttesen készített pályamunkával is részt vehet­nek. A szakköri és az egyén: pályamunkákat külön-külön bírálják el. A középiskolák igazgatói fel hívják a tanulók figyelmét ar­ra, hogy a pályaművek terje­delme ne haladja meg a 30 gépelt oldalt. El kell kerülni azt is, hogy a beküldött pálya­művek túlzottan díszes, drága kiállításban készüljenek, s vi­gyázni kell arra, hogy a tanu­lók szüleiket ne terheljék fe­lesleges költséggel. Alkotmányunk 42. paragra­fusa értelmében a törvényes­ség megtartása felett az ügyész ség őrködik. Ügyel .arra. hogy államunk és társadalmunk rend jét senki se veszélyeztethesse büntetlenül, védi a társadalmi tulajdont, gondoskodik arról, hogy a vállalatok, intézmé­nyek szocialista törvényeinket betartsák, s hogy állampolgá­raink az alkotmányban bizto­sított kötelességek teljesítése mellett állampolgári jogaikat is élvezhessék. derék maradt a tuskókra. Azt a kotrógép kiemelte, s amit a gép kiemel, az a kotrómesteré Volt is áldomás a csárdában vasárnapomként. Nem idős ember még Balázs József, hisz innen van az ötve- nem, de amikor arról esik szó, hogy most miként lehet elsajá­títaná a mesterségeit, hogy most vajon lopni kell-e a fiatalok­nak, hirtelen kész a válasszal: — Az én gépem valóságos iskola. Ahányat én magam lg- tamítottaim. már az Is sok, de van egyébként rendes tanfo­lyam, ahol megkapják az elmé leti kiképzést, itt a gépen meg a gyakorlatit. Nem kell már lopni ezt a mesterséget. Más világ ez, mint az volt. MINT A SZORGALMAS HANGYÁK, úgy sürögnek- forognak a gépek. Elhordjók a hegyet és betakarják a völgyet. A nagy gép nyújtogatja a nya­kát, markolás egy, föl kettő, jobbra három, ürítés négy... így megy ez folyamatosam egész nap és egész éjjel.; ? Gazda gh István | A Mohács városi Uj Ut Tér- 1 melőszövetkezet több mint fél­millió forintot fordított az idén építkezésekre. Régi épületből egy háromezer férőhelyes ba­romfiólat alakítottak és ugyan­csak átalakítással létesült az 50 férőhelyes növendékmarha- istálló is. Két 120 férőhelyes hizlaldát, három 20—20 férőhe­lyes sertésifi aztatót. egy 250 fé­rőhelyes süldőszállást, négy öt- vagomos górét és egy ásott ku­tat építettek állami kölcsön se­gítségével, Az új ólakat az idén csak részben népesítették be, de jövőre már sokkal köny nyebben láthatnak az állat-te­nyésztés fejlesztéséhez. A mohácsi Rákóczi Termelő­szövetkezet 707 ezer forintért 100 férőhelyes növendélkmarfia A díjak odaítélésekor csak a helyesírás és a stílus szempont jából is megfelelő dolgozato­kat veszik' figyelembe. A pá lyázó tanulók dolgozatukba:- kötelesek feltüntetni a felhasz nált irodalmat, valamint az át vett szövegek és idézetek for rását. Rajzok, fényképek, gra fikomok. kimutatások esetén • forrásmegjelölés ugyancsak szükséges. A magyar irodalom bél készült versenydolgozato kát 1962. március 15-ig kel! postára adni az illetékes me­gyei tanácsok művelődésügyi Budapesten pedig az oktatás: osztályoknak címezve. A tör­ténelem, a földrajz, a biológia és a kémia dolgozatok közül a legjobbakat az iskoláknak a megyei művelődésügyi osztá­lyokhoz 1962. április 1-ig kell eljuttatni. Dr. Haszon János elvtárs, a Pécs város és a pécsi járás ve­zető ügyésze a pécsi párt-vég­rehajtó bizottság és a városi tanács vb. együttes ülésén be­számolt a törvényesség helyze­téről. Mivel a téma közérdekű, célszerűnek látszik, hogy a Haszon elvtárs tájékoztatójá­val kiegészített beszámoló leg­fontosabb elemeit közzétegyük az újságban. A korábbi években megtör­tént. hogy az ügyészségnek óvást kellett emelnie egyes ta­nácsi határozatok ellen. Előfor­dult ugyanis, hogy egyes hatá­rozatok bizonyos vonatkozá­sokban törvénysértőknek bizo­nyultak. Az idén egyetlen esetben sem volt erre szükség. A kollektív vezetés elvei ér­vényesülnek tanácsaink műn kajában, határozataik, dön­téseik általában helyesek. Fejlődés tapasztalható a pa­naszintézésben is. A városi tanács vezetői — mint isimert — meghatározott időkben fogadónapokat tarta­nak. Ez a panaszok egyik for­rása. A másikat a tanácshoz küldött írásos panaszok képe-! zik. Egy évben több ezerre te- ; hető az ilyen panaszok száma. A tanácstörvény szerint a Pa naszokat harminc nap alatt el kell intézni. A gyakorlat: ál­talában elintézik, jobban mint a korábbi években, bár még ! nem hiánytalanul A panaszok bizonyos részét még nem inté­zik el ennyi idő alatt Ez ab­ban az esetben, ha a panasz ki­vizsgálása hosszabb időt igé­nyel, még nem volna hiba, ha engedélyt kémének az elinté­zési határidő meghosszabbítá­sára. A gyakorlatban azonban nem kémek engedélyt. A birtokháborítás! ügyek or­voslásában is előrehaladtunk istállót, 120 férőhelyes sertés- hizlaldát, két 20 férőhelyes ser tésfiaztatót és két ötvagonos górét épített. Az újonnan lé­tesült 250 férőhelyes süldő­szállást a hizlaldával és a fiaz- tatökkal együtt azonnal bené­pesítették. Teljesítette beruházni tervét a mohácsi Uj Barázda Tsz is, ahol állami segítséggel 205 ezer forintos költséggel építettek 120 férőhelyes hizlaldát. 3000 férőhelyes baromfiólat és meg­lévő épületekből 100 férőhelyes nővemdékmarha-istállót is léte­sítettek. Ezenkívül saját építő­brigádjukkal átalakítással sok új férőhelyet biztosítottak. így a mohácsi tsz-ek összesen több mint másfélmillió forintot for­dítottak 1961. év folyamán ál­lati férőhelyek btotcaf tágéra. Súlyos vasúti baleset Budapesten December 20-án, szerdán a Budapest—Ferencváros vas­útállomás egyik vagánján a iartányvonat az előirt helyen nem tudott megállni, áttörte a vágányzáró bakot és meg­rongálta az állomás épületét is A torlódás köve’kéziében az első tartánykocsi megsé- .ült, a benne levő olaj szét- olyt a vágányok között és meggyulladt. A tűz átterjedt az épületre is. Az összerom- :olt és ^gő épületből ,'semez ősigmond kocsiátmenesztő. Baranyai Lajos von» tanén esz­lő és Horváth Imre Kocsiren­dező nem tudtak kimenekül­ni és életüket vesztettek. A fővárosi tűzoltóság a vasuta­sok és a rendészeti szervek segítségével a tüzet lokalizál­ták. A baleset okának kide­rítésére és a felelősség meg­állapítása céljából a vizsgálat megindult. 4 Hogy a kérdés világosabbá vál­jék: Ha például a társbérlők összevesznek, s az egyik elzár­ja a másik elől a konyhát, bir­tokháborításról beszél a „jo­gásznyelv.” Az ilyen ügyeket a tanácsnak kell kivizsgálnia, or vosolnia. előbbi példánkhoz visszatérve a konyhát a káro­sult társbérlő előtt megnyitnia, A birtokháborításnál akkor beszélünk tanácsi törvénysér­tésről. ha a tanács munkatársa nem megy ki a helyszínre, hogy a tények állásáról meg­győződjék, vagy pedig felületes vizsgálat alapján dönt — rosz- szul. Az utóbbi évben nem akadt erre példa. A bűnüldöző munka adatait vizsgálva örvendetes számokra bukkanunk. A többi között: 1961 első háromnegyed évé­ben 9 százalékkal csökkent a büntető eljárások száma, a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Ez a törvényesség megszilárdulásáról tanúskodik. Persze korai lenne maradék­talanul örvendezni. A csökke­nés ugyanis nem minden téren egyenletes. Egyes területeken ellenkező tendencia tapasztal­ható. Ugyanebben az időben például háromszorosára nőtt a társa­dalmi tulajdon ellen elköve­tett lopások száma. A társadalmi vagyonban oko­zott károk mértékénél 24,5 szá zalékos az emelkedés. A ter­melőszövetkezetek vagyona eile ni terménylopások a leggyako­ribbak. Itt még sok tennivaló vár ránk. A neveléstől kezdve a bűnüldözésig minden eszköz­zel harcolnunk kell a köztu­lajdon herdálása ellen. A gazdasági vezetők nagy többsége igen komoly erőfeszí­téseket tesz a vezetése alatt ál­ló gazdasági egység termelési fegyelmének, munkafegyelmé­nek, a társadalmi tulajdon vé­delmének megszilárdítása érdé kében. Üzemeinknél, vállala­tainknál fokozott mértékben el lenörzik a közvagyon biztonsá­gát. a fegyelmi eljáráson klvülá igazgatói figyelmeztetéseket, néhol a társadalmi bíráskodást is beállítják a közvagyon vé­delmére. különösen a Sörgyár­ban. Bőrgyárban és a Cement- ip>ari Vállalatnál. Meg kell je­gyezni, hogy az utóbbi — már­mint a társadalmi bíróság meg szervezése — elég ritka, üze­meink többsége — Sopiana, Baranya megyei Építőipari Vál lalat stb. — inkább a köny- nyebb és kevesebb munkával járó fegyelmi eljárást választ­ja. Fejlődés tapasztalható a bűn­üldöző szervek munkájában fa. 1960-ban tovább csokiként a fe1 derítetlenül maradt tettesek száma. Rendőrségünk a felje­lentésekre támaszkodva az ese­tek túlnyomó többségében meg találja az „ismeretlen” tett» eeket rj* ;•*•>» » .y. r \ Valóságos iskola cuz in gépet* A törvényesség helysete Pécs város terűdén Javult a tanácsok munkája — Nőtt a lopások száma Hatékonyabb lelt a bűnüldöző szervei munkája ■m, ------------­M ásfél millió forintért építettel istállókat a mohácsi tsz-ek t » Sertések szállítását az Állatfargalimi V. Me­gyeri úti telepéről a 21. AKÖV az alábbi díj­tételekkel vállalja: 5 km-es körzetben 40,— Ft darabonként, 5—10 km-es körzetben 50,— Ft. 10 km-en felül Pécs terü­letén 60,— Ft. Megrendelés a helyszínen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom