Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-20 / 299. szám

MAPLé 5 örült, hogy segíthetett December 9-én körülbelül 11 óra tájban a Széchenyi tér­ről a 30-as autóbusszal akar­tam a MÁV Igazgatósághoz utazni elég sürgős ügyben. A busz bennt állt * megállónál, de mire odaértem, az ajtaja lecsukódott és elvesztettem minden reményemet, csak a csukott ajtóra tudtam egyet ütni. Az ajtót a kalauz kinyír tóttá és én beszállhattam. A kalauznö arcáról leolvashat­tam, hogy örült * segítség" nek. Kötelességemnek tartom, hogy ezt az esetet — amely­ből okulni lehet — ez úton is megköszönjem a kedves kala- nznönek. Az eset a GA 26-05 rendszámú autóbuszon tör­tént. HORVÁTH JÁNOS Bánymp, Techn. 40 forint lesz est immkaegvség Mázáé A májai termelőszövetkezet 1960-ban alakult, s az első év bizony nem voJit valami sike­res. Nem ment a munka, a ta­gok inikább a háztájiban dol­goztak, mint a közösben. S az eredmény bizony elég gyászos volt: év végén 6 forint 20 fil­lért ért csak egy munkaegy­ség. Ebben az évben aztán nagyot fordult a kocka. A tez-vezető­ség segítségére siettek a bá­nyászok, akik a szövetkezet megalakításánál is bábáskod­tak. Több segítséget adott a gépállomás is, sőt, a fiatalok is soka* segítettek a nyári, őszi munkákban. Legtöbbet mégis a tagok tettek, különö­sen aratás óta, mikor kiosztot­ták az első árpa előleget, min­denki elégedett volt. Rájöttek, bogy a közös munkának van Egy névtelen levélíróból» gáthaitnák a felme­rülő hibákat. S ab­ban is egyetértünk:, hogy m. építkezés ellenőrének lelkiis­meretesebb munkát keltene végeznie ah hoz, hogy elkerül­tük a ma még saj­nos élég gyakran előforduló hiányos­ságokat, amelyek nemcsali bosszúsá­got, hanem jelentés anyagi károkat okoz nak a népgazdaság­nak. Várjuk, hogy n követ&ezé levelei­ben is tegye meg hasanHóam hasznos észrevételeit, s az sem lesz baj, ha ezek a Heveitek alá­írással végződnek. eredménye. Az őszi munkákat már nagyon szép eredménnyel végezték éL December elejéig még az őszi mélyszántással is végezték, s most bizakodva várják a zárszámadást. A jó munka eredménye nem marad el, hisz ebben az évben a má­zaink munkaegységenként 23 forintot osztanak ki termény­ben és 17 forintot készpénzben Ez összesen 40 forint, a tava­lyi eredménynek több, mint hatszorosa. Imrő László I KibZ-etkü vő Drávacsepelyen A lakodalom falun mindig nagy esemény számba megy, hát még az olyan, mint Nagy Kata Sándoré és Gyurics Honáé. Soká emléke­zetes marad a falubelieknek, még a környékbelieknek is, mert Drá­vacsepelyen az 6 esküvőjük volt az első KISZ-esküvő. A színpom­pás lakodalmi menetet egész a ta­nácsházáig elkísérte a zenekar. A teljes díszben álló házasságkötő teremben a falu úttörői szavala­tokkal köszöntötték az ifjú párt A lakodalomra a község minden vezetője. c KISZ-szervezet tagjai és a község valamennyi fiatat ja hivatalos volt. A két napig tartó lakodalom sokáig emlékezetes mo- rad a drávacsepelvieknek. ANTAL LÁSZLÓ Lámpát kérnek a Mikes Kelemen otca végére A III. kerülethez tartozó Mi­kes Kelemen utcának csak az elején van közvilágítás az 5-ös számú házig. Az utca második fele az est beálltával teljesen sötétben van. Pedig itt 40—50 olyan személy lakik, aki mun­kából este jár haza. Általános iskolai tanulók, középiskolá­sok járnak estefelé haza — ko­romsötétben. Az utcai lakóbi­zottság Írét év óta hiába ostro­molja a III. kerületi tanácsot, a kéréseket mindenkor elfo­gadják, de még eddig nem ke­rült sor annak teljesítésére. Az egyik nagyon ügybuzgó ta­nácstag, Studer Györgyné sok­irányú elfoglaltsága mellett is szívügyévé tette az utca kéré­sét, s sikerült elérnie, hogy a vb.-ülés is elfogadta a kérés teljesítését. Mindez azonban szeptemberben történt. Lassan kifutunk az évből, de a vb.- határozatot még nem hajtották végre. Pedig a Mikes utca zsákutca (kinyitását évek óta hiába kéri a környék lakossága) ezért nagy lehetőség van arra, hogy kutyák, gyanús szándékú alakok búvóhelye legyen. A Mikes utcai lakóbizott­ság nevében Lénával Kálmán elnök Hova tűnt a gyalogjárda? A Mártírok útja és a Kolozs­vár utca találkozásánál eltün­tették a gyalogjárdát, mert egy betonnal övezett nem egé­szen köralakú területet kerí­tettek be, valószínűen virág­gal, vagy fűvel való beültetés céljából. Ez szép és ízléses ter­vezés lenne, mert eltüntették az évtizedes bozótot és szeme­tet, de ha a Mártírok útjára, vagy a Kolozsvár utca déli ol­dalán levő „gyalogjárdán” köz­lekedünk, beleütközünk az el­kerített területbe és így le kell lépni a kocsdútra, ami eléggé veszélyes. Megjegyzem, hogy néhány gyalogos belelép a pu­ha földdel feltöltött területbe és úgy megy továb a „járdán”. Jó lenne áttervezni az utat es kisebbre venni az elkerített területet, hogy a gyalogosok ne ütközzenek akadályba a gyalogjárdán. MÉSZÁROS LÁSZLÓ Jakóbizottságd tag XTj traktort Tett a tss Jogf tanácsadó Szabad-e a lépcsőházban motorkerékpárt tartani ? A garö Közös Akarat Tra­ben egész évben, de különösen az őszön igen szépen haladt a munka. A terményeket beta­karították, a kukori caszárat le­vágták s már csak a mélyszán­tás van vissza egy kis terüle­ten. A jó munka amnak is kö­szönhető, hogy néhány héttel ezelőtt új elnököt választottak. Garai Gyulát kedveli a szövet­kezet tagsága, mert szorgal­mas, a közös érdekeit minden­nél fontosabbnak tartja, a döntéseknél pedig kikéri a ve­zetőség véleményét. Hogy a munkát megkőny- nyítsék, az elmúlt napokban új traktort vásárolt saját erő­ből a szövetkezei. A vadonatr új UTOS-traktort nagy ováció­val fogadta a falu, fetvirágoz- ták, úgy vonult végig a főut­cán. Rövidesen az első munka­V illany világítás a Kapács utcában gép te megérkezett, a tsz tag­jai pedig megválasztották az új traktorost Csöndör Gyula személyét»«!. Tafele» PÓZ ÜL pártfciifeár, Gané Nagyobb szolidaritást! A. múlt két egyik napján « 26-as autóbusszal utaztunk Uj-Mecsekal- járói a város felé, de a busz út­közben meghibásodott és ott ma­radtunk két megálló között. A. kocsi vezetője hozzálátott a hiba kijavításához, * közben jőttek- mentek az autóbuszok, mi meg áll­tunk, kezünkben a jeggyel. Azt vártuk, rm utasok, hogy a legköze­lebbi huszas busz majd megáll mellettünk és kisegíti a bajbajutott kocsit és felveszi a jeggyel rendel­kező utasokat, de nem ez történt, hanem az, hogy minden busz elro­bogott mellettünk, bár az egyik ki­felé jövet megállt és a vezetőtől megtudta, hogy baj van a kocsi­val és hosszabb ideig várni keil. Nem történt nagy dolog, de em­berségesebb eljárást vártunk, hi­tzen nem a mi hibánkból történt ü kocsi meghibásodása. KARÁCSONY PL EMER Kaufmann Mihály mffcftltség ö gyében kér szerkesztőségünktől segítséget. Ügyével csak akkor tu­dunk érdemben foglalkozni, ha közli lakcímét s azt, hogy hol dol­gozik. Szeretnénk ügyével részle­tesen foglalkozni és írásban meg­válaszolni. * Köztársaság tér 8. Jeligére wm alábbiakban adunk választ: A szerkesztőségünkhöz irt levő­ben az iránt érdeklődnek, miként rendelkezik a városi szabályrende­let a takarítóruhák, szőnyegek ki­rázásának idejéről és módjáról. Tájékoztatjuk, hogy a 2/1957. sz. tanácsrendelet ezzel kapcsolatban előírja a 13. ff (2). bekezdésében« hogy az ágy- és ruhaneműt, sző­nyeget, stb. portalanítani vagy szellőztetni naponta 7—10 óéra kö­zött lehet. Munkahelyükön elfog­lalt dolgozók a portalanítást mun­kanapokon 18—20 óra között is el­végezhetik. A levélben azt írják, hogy a lép­csőházban a házirend szerint nem szabad kerékpárt tartani. A figyel­meztetés ellenére is kerékpárt tar­tanak a lépesőfeljárón, Illetve an­nak előterében. Az a kérdés, hogy ki köteles szabálysértésért felje­lenteni a kerékpártulajdonosokat. Ezzel kapcsolatban a szabályren­delet a következőket mondja ki: **A házirend betartását elsősorban maguk a bérlők és velük együtt lakók kötelesek biztosítani és el­lenőrizni. A bérbeadónak, házke­zelőnek, házfelügyelőnek kötelessé f e őrködni a házirend megtartása elett. Ezek szerint a levélírónkra is, de a ház minden egyes lakó­jára vonatkozik a házirend és an­nak betartása, tehát a szabályséa> tési feljelentést minden lakónak, aki a rendellenességeket rendsze­resen észleli, kötelessége megtenni. A fentiek után feltették olva­sóink azt a kérdést, hogy szabad-e a lépcsőházban motorkerékpárt tartani. Ezzel kapcsolatban ismét csak a szabályrendeletet tudjuk idézni .amely kimondja, hogy a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben, ezek előterében, a lépcsőházakban, világítóudvarbaji, folyosókon, pince és padlásbejá­róknál, valamint az udvarban bú­torokat, háztartási berendezésű A Kapacs utcai lakóknak a íj Dunántúli Napló november 10-t i számában megjelent panaszá­val kapcsolatban a következő­ket közlöm: a Kapács n. vil­lany világítási, valamint közvi­lágítási hálózatát a Dél-dunán­túli Áramszolgáltató Vállalat végezte. A munka a cikk meg­jelenésekor már folyamatban volt és november 30-ával be­fejeződött. GRÜNWAID JÓZSEF csoportvezető. Pécs, n. kér ; tanács v. b. építési és köz­lekedési csoportja. J ö n! fcep ef íí nagymosás! MOSASSON PATYOLATNÁL, 7 nap alatt ruháját tisztán kézhez kapja. KABÄTä RUHASZÖVETEK, no vÁ laszre«SAN A Bm.Kifflftrtikftcítlmi V« szakbolt Jai ban ÜAPMATÓh KOMI. © tárgyakat, kerékpárt elhelyezni és a Közlekedést akadályozni nem szabad. t A házirendben felsorolt kötele­zettségeket, akik megszegik, azok j szabálysértést lövetnek el és 500 I forintig terjedő pénzbírsággal I sújthatok. Több kérdést tesznek fel a ház­felügyelővel kapcsolatban, azon- | ban e kérdések jelentős többsége ) a háztulajdonosra, illetve a ház­gondnokra tartoznak,. így azokra az újságon keresztül részletesen nem adunk most tájékoztatást. Azokkal a problémákkal szívesked jenek a házgondnokhoz fordulni, A téM időjárás beköszöntővel időszerűnek tartjuk felhívni a bérbeadók figyelmét arra, hogy a jelen tájékoztatóban ismertetett 2/1957. számú tanácsrendelet elő­írja, hogy az épület kapualját, a lépcsőházat; és a folyosókat köteles a bérbeadó naponta felsepertetni és locsoltatok valamint a szükség­nek megfelelően, de legalább he­tenként egyszer lemosatni. Köteles a bérbeadó gondoskodni arról is, hogy a kapualiat, a folyosókat, a lépcsőházakat és a közös haszná­latra szolgáló .helyiségek előtereit negyedévenként legalább egyszer nagytakarítással megtisztíttassa. Az ingatlan előtti járdát a bérbe­adó naponta köteles felsepertetni, TÉLÉN A JÁRDÁT A HÓTOL ! MEGTISZTTTTATNI ÉS A LÉP- CSÖK, VALAMINT A JÁRDÁK » SÍKOSSÁGÁT MEGSZÜNTETNI. cÁz tdöls ó K ét és fél éve annak, hogy 1959. május 13-án az első Toliseprű megjelent. Azóta csaknem minden héten beko­pogtatott azzal a céllal, hogy köznyelvi stílusban írt cikkei­vel felhívja az olvasó közönség figyelmét a nyelvhelyesség, a nyelvi tisztaság kérdéseire. El­sősorban általános érdekű, a város különböző helyein talál­ható nyelvi helytelenségekre, magyartalanságokra, helyes­írási fonákságokra igyekezett rámutatni a Toliseprű — gyak­ran egy Ids attikai sóval meg­hintve. E célkitűzésen túlme­nően néha nyelvtani, nyelvtör­téneti kérdések is szőnyegre kerültek. Az első közlemény „Min­denki söpörjön a saját ajtaja előtt!” jelszóval a Dunántúli Napló cikkeiben mutatkozó nyelvi hibákra mutatott rá. A későbbiek során is történtek hasonló bírálatok. Az újság­írók, szerkesztők, írók ugyan Móra Ferenere hivatkoznak, aid szerint: „Elképzelhetetlen, hogy az író, mikor dolgozik, nyelvtanokkal, stilisztikákkal és nyelvhelyességi kéziköny­vekkel rakja körül magát, s minden mondatot fertőtlenít­sen, mielőtt az agyából a pa­pírra ereszti.” Nem arról van szó, hogy gúzsba kössük az írók kezét a nyelvhelyesség követelésével, még csak arról sem, hogy min­den szavukba, mondatukba be­lekössünk. A mai élet üteme­sebb ritmusa gyorsabb, hatá­rozottabb munkát követel az írótól, a szerkesztőtől, a nyom­dásztól egyaránt. És ahogy szokták mondani, bizony még a jó Homérosz bácsi is elszu­nyókált néha, ezért nem cso­da, ha a munka ritmusában néha hiba csúszik a szövegbe. Hisz néha még az Akadémia is elbóbiskol. A magyar he­lyesírás szabályai című lenyo­mat 350. pontja például a vesszők helyes használatára a következő példát említi: „ön­tudatos munkás, amíg él, nem tör soha sztrájkot.” (Remélhe­tőleg halála után sem!) A nyomtatott szöveg kötelez Sok ezer ember kezébe kerül. Ezért írás után mégiscsak ajánlatos újra és újra átolvas­ni a kéziratokat javítás, csiszo­lás, szépítés végett. Kétségbe­vonhatatlan igazság, hogy a sajtó és főleg a napisajtó igen nagy hatással van az olvasó közönség nyelvéraékének ala­kulására. Éppen ezért a toll mindennapi forgatói jól fontol­ják meg leírás előtt monda­taikat! „Aki a jó magyar szó+ elhagyja az idegenért, aldnek a korcs magyar szó nem fáj, házaáruló!” — írja Gárdonyi Géza kissé keményen a Ma­gyarul így! című cikkében. Az újságkritikai cikkeket -a pécsi vonatkozású cikkek kö­vették. Mintegy húsz ilyenfaj­ta cikk igyekezett kigyomlálni a városunkban eléggé elbur­jánzott nyelvi helytelensége­ket. (így pl: A pécsi utcane­veikről, Pécsi piac, A Városi Rendelőintézet folyosóin, Fur­csa feliratok, Tallózás, Üzenet a Patyolatnak, Pécsi portya, Hol a „keztyű”? stb.) A cikkek hatására több he­lyütt valóban megváltoztatták az értelemzavaró, helytelen szövegű vagy helyesírású címtáblákat, feliratokat. Eb­ben jelentősen segített bennün két a tataroezási munka is, el- távolítva a nyelvrontó kiíráso­kat. A helyi vonatkozású cikkek közé kell sorolnunk azokat is, amelyek a Mecsek vidéki sző­lőnevekről, a pécsi gyümölcs­különlegességről, a franciaba­rackról szóltak, ill. a „Dein- dol-e a Daindol?” című cikk­ben nyelvtörténeti fejtegetése­ket közöltek. Több cikk ostorozta a váro­sunkban is elharapódzott jassznyelv túlkapásait. (így pl.: A jassznyelvről. Diákok a jassznyeivről, Beszéljünk be­csületesen!, Levél „almás” ügyben, Csókolom!, Szia!, Hu­ligánok stb.) A rétegnyelvek közül a sza­S ók nyelve (Felhőben járó adrág!) a bíróságok stílusa, a bányász-, a kőműves- és a pedagógusnyelv került teríték­re. A leíró nyelvtan kérdései kö­zül az ikes igék ragozása, a suksük-nyelv, a jelzős szerke­zetek helyes haaanálata^ a (jűKsepru nyelvi kettősségek, az idöhatd- rozó ragok helyes alkalmazása, az -i képző körüli viták, a névelő használatában elköve­tett hibák kerültek szőnyegre. Legújabb nyelv fejlődésün­ket Tizenöt év szavakban cí­mű cikk ismertette, míg egy közlemény az új magyar he­lyesírás fontosabb eltéréseire világított rá. Életrajzi megemlékezéseink­re a különböző évfordulók nyújtottak lehetőséget. Így egy-egy cikkben méltattuk a nyelvújítás vezéralakjának, Kazinczy Ferencnek alakját, Kölcsey Ferencnek a magyar nyelv érdekében kifejtett munkásságát. Megemlékeztünk a nyelvvédő Bessenyeiről és a kétszáz évvel ezelőtt meghalt Mikes Kelemenről. Felhívtuk az olvasók fi­gyelmét hőrincze Lajos: Édes anyanyelvűnk című Közhasznú művére és a nemrég megjelent Helyesírási tanácsadó szótár­ra is. A Toliseprűkre az illetékes körök is felfigyeltek. A Ma­gyar Nyelvőr ez évi ápr.—jú­niusi. 2. számában részletesen foglalkozott a pécsi Tollsep- rűkkel, s többek között a kö­vetkezőket írta: „A Dunántúli Napló szerkesztősége minden­esetre a vidéki lapok részére is követendő példát mutat e cikkek közlésével. Ezzel iga­zolja, hogy a nyelvinüvelés te­rén is lehet általános érdeklő­dést kelteni.” S most, midőn megszüntet­jük a továbbá Toliseprűket, megköszönjük mindazoknak a lelkes támogatását, akik a Toliseprűket szívesen olvasták, és leveleikkel a nyelvtisztaság ügyét elősegítették. A sok levélíró közül is ki kell emel­nünk azokat, akik gyakori le­vélváltásaikkal több cikk meg­írására adtak lehetőséget. így többek között: Csapó Jánosné (Pécs), Márton Ildikó (Egyhá- zaskozár), Horváth János (Pécs), Lénárt Eszter (Kapos- szekcső), Tihanyi Béla (Pécs), Sági Ernő és Ernőmé (Pécs), Ba­lázs Miklós (Mohács), Horváth Zsuzsa (Mozsgó), Novotarszk? Miklós (Szigetvár), Gärtner Sándomé (Pécs), dr. Morvay Vilmos (Pécs), Ringbauer Re­zső (Máriagyúd), dr. Csekey István (Pécs), dr. Kenessey Aladár (Pécs), stb. A diákságtól az egyetemi katedráig, a pécsi és a komlói bányászoktól az üzemi dolgo­zókig, a 14 éves kortól a 87« életévig nők és férfiak kérdé­seikkel, javaslataikkal, a Toll- seprű-fej törők megoldásaival tanúskodnak arról, hogy Pé­csett és Baranyában igen so­kan szívügyüknek tekintik szép magyar nyelvünk tiszta­ságát, a nyelvhelyesség gyak­ran izgató kérdéseinek meg* oldását. Bizonyítja mindez egyúttal azt is, hogy az anya­nyelvi műveltség fontossága jelentősen megnőtt kulturális forradalmunkban. És bár a Tollseprű-rovat e sorokkal megszűnik, a szer­kesztőség módját találja majd annak, hogy a kirívó nyelvi helytelenségek városunkban ezután is a közvélemény asz­talára kerülhessenek. * \/ égezetül megemlékezünk ~ még a legutóbbi fejtö­rők helyes megfejtéséről: 1. A „szerbusz” köszönési mód helytelen, hányaveti. A helyes forma: — Szervusz! (E latin eredetű szó jelentése: szolga) Sajnos igen sokan, még az egyetemi hallgatók is szevasz- szá csúfítják e szót. „Még a medikusoktól is helytelenül hallom e köszönési módot. Fel kellene hívni a szülők és a ta­nárok figyelmét arra, hogy szoktassák le a szevasz sző használatáról a fiatalokat” — írja dr. Oravecz Pál egyetemi tanár. — 2. Vonatold ki a könyvből a leckét! — helyte­len mondat, mert a kivonatol igét nem lehet elszakítani az igekötőjétől. — 3. A Loránd és a Lóránt írásmód egyaránt helyes. A hidegvérű szót ára­tokra használjuk (egybeírva), de külön írva higgadt, nyu­godt, megfontolt természetű személyt jelent. A következő címekre küld­jük el jutalomkönvvemket: 1 Dr. Oravecz Pál. Pécs. Sallai utca 33. — 2. Hollósy Endre. Pécs, Vas Gereben u. 18. — 3. Lénárt Ferenc, Pécs, Málomi út 80/á. <Ör. Tóth István ahol a további épít­kezéseknek útjában tenne a jelzett épü­let, vagyis egy nagy méretű lakóháztól venné «f a helyet. Érthető tehát, hogy lebontása nagyon is indokolt. Az aztán más lapra tartozik, hogy építői leäkiis- tnenefiten munkát végeztek, amiért megfelelő bírálat­ban részesültek. Másik észrevételé vei viszont egyet­értünk, «műkor az „tlj tefcöták, apró hibák* című írá­sunkra reagált Iga­za van abban, hogy a tervező mérnöknek élőbb kapcsolatot keltene tartania a kivitelezővel, akivel ott helyben korri­Í961. november 25-i „Erőd, vagy fél- vonulási épület” cí­mű cikkünkre vála szólva megemlíti, hogy a kérdéses épü­letet a lebontás he­lyett miért nem Má­sították ét idei^e- ees lakóépületnek, amikor amúgy is lakáshiány van. Azt is megjegyzi, hogy a havi 200—300, sőt 500 forántot fizető albérlők srfvesMi hozzá járulnának egy ilyen épület át- alakításáho®. Amikor .a tápárak ben megjétant a kérdéses okk, mi világosam kifejtet­tük, hogy felvonu­lási épületről van ázó, méghozzá a Kolozsvár utcában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom