Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-19 / 298. szám

ivaplA 1961. DECEMBEK M. A szakmai és általános műveltségért AZ IPARBAN Es A MJB5Ö­GAZDASAGBAN előttünk álló feladatok megvalósításá­nak egyik alapja a tanulás. Mind gyakrabban lebet ta­lálkozni olyan felnőttekkel, akik a napi 8 órás munkaidő után tankönyvekkel és füze­itekkel felszerelve iskolába mennek. A felnőtt-tanulók új színfoltjai kulturális életünk­nek, a magyar közoktatásnak. Még elég sok azon felnőttek­nek a száma, akik nem ren­delkeznek általános iskolái végzettséggel, illetve a mosta­ni felkészültségük már kevés a jelenlegi és a későbbi fel­adataik jó elvégzéséhez. Ezért szükséges, hogy egyre többen kapcsolódjanak be a szerve­zett iskolai oktatásba. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy e területen is értünk él jó eredményeket, hisz évről évre több felnőtt vesz részt iskolai oktatásban. A statisztikai adatok szerint a megyében és Pécs városában az 1960—61-es tanévben 6913 fő járt általános és középisko­lai oktatósra. Ebben a tanév­ben már 7603-an kapcsolódtak be a szervezett alsó és közép­fokú iskolai képzésbe. A szám­szerű eredmények mellett fo­kozatosan jsvfll a lanüluiftyi színvonal is. Az elért saterefcben benne van a dolgozók tanulási kedve ál­landó növekedése, az állami, társadalmi szervok jobb fel- világosító tevékenysége, s nem utolsó sorban a pedagógusok eredményesebb oktarté-nevelő- munkája te. MÁSKÉNT VETŐDIK M a tanulás az iparban is és a me­zőgazdaságban is. Míg az ipar­ban a szakmunkás és közép- káder állomány bővítése és továbbképzése, addig a ■mező' gazdaságban a nagy felkészült­ségű káder, középkáder és szakmunkás állomány kUsza­kítása, jelentős kiszélesítése a főféladatimk. A nagyüzemi ^rtezogazdas ágban több Jó fel­készültségű vezetőire és szak­munkásra van szükség, mint afnivel jelenleg rendelkezünk. TEaért lényegesen meg kell gyorsítani és. javítani a tsz-ek vezetőinek általános és szak­mai képzését, a szakmunkás ■BÜkségtet kielégítését Ennek. I alapvető feltétele az általános iskolai végzettségre épülő szakjellegű képzés. A szükséglet gyorsabb üte­mű kielégítése az egyik fontot feladat. A gyorsabb ütemű fej­lődést azonban ma még több tényező gátolja. Egyik ilyen tényező á szervezés területén jelentkezik. A megyében min­den harmadik községben mű­ködik ált. iskolai felnőtt-tago­zat, s egy tanulócsoportra 17,4 hallgató jut. Ez a helyzet egy­részt kedvező, másrészt lassítja a fejlődést az alacsony osziálylétszám. A jelenlegi beiskolázott felnőt­tek a beiskolázandóknak csak kb. huszadrésze. A felnőttek „beiskolázásának’* jelenlegi ütemévei hosszú időre lenne szüksége áz általános iskolai végzettség megszereztetésére. Erre azonban nem várhatunk, mert minden e területen je­lentkező lemaradás is újabb nehézségeket szül, s végül las­sítjuk a szocializmus megvaló­sulását. Ugyanakkor azt is lát­nunk kell, hogy a felnőttek ált. iskolai oktatására biztosí­tott évi pénzösszeggel még- egyszer ennyi felnőtt képzése is megoldható. SAJNOS. A FELNŐTTEK oktatását eddig téves szemlé­let alapján sok helyen elsősor­ban pedagógus feladatnak te­kintették. Pedig sokkal széle- sebbkörű tevékenységről van szó. A fala párt, tanács, tsz. stb. szerveinek vezetődnek oda kell hattá, hogy a felnőttokta­tás társadalmi ügy legyen. Minden községiben, termelőszö­vetkezetben számba kell ven­ni azokat a felnőtteket, akik nem rendelkeznek általános is­kolai végzettséggel, s bizto­sítani kell, hogy azt a törvé­nyek adita lehetőségeken belül minél előbb megszerezzék. Sokan felvetik, hogy miért hangsúlyozzuk annyira az ált. iskolai . végzettség megszerzé­sét, amikor 1—2 év szüícáéges ehhez, s ugyanakkor égetően szükséges a szakképzés, a szakismeret területén eiőre- ménnd. Azért, mert az épületeket is csak a nekik megfelelő alapra lehet építeni. Az ált. iskolában Kirill Kondrasin hangversenye ‘Kedves vendéget köszön­tött ismét, a pécsi zenekari, esték negyedik hangversenyén megjelent szépszámú hallgató­ság tegnap este a Nemzeti Színházban, A Pécsi SztentotókuB Zene­kar élén Kondxasdn állt,^ a Moszkvai Nagyszínház kitűnő karmestere, A műsor első száma Mozart Prágai szimfóniája volt Mo­zartnak ez a mondanivalókban oly gazdag alkotása igazi fé­nyében . csillogott. A követke­zetés és tudatos összpontosí­tás, amely a mű és a® inter- Ptétátor közös erénye, ennél őszintébben, bensőségesebben r ém találkozhatott volna^ A hangverseny második szá­laként , Mozart Esz-dur aon- ;iraversenye szerepelt a mű- oron. A művét Antal István szólaltatta meg „korhűen”. *— Keze alatt valódi Mozart mu­zsika szólalt meg és szinte éne­kelt (II. tétel), a maga nemes, örökbecsű szépségében. Kondrasin karmesteri eré­nyei legjobban az utolsó mű­ben: SosztakóvScs L szimfóniá­jában’ mutatkoztak meg. — Kondrasin e szimfónia elő­adásával valósággal remekelt- Meggyőzően, szuggesztíven tol­mácsolta a gúnyos és szelle­mes köntösbe burkolt monda­nivalót. A fény és árnyék mé­lyen átgondolt változatos játé­ka , rendkívül élvezetessé tette a* előadást A közönség lelkes tapsaiból a karmesteren kívül méltán jutott a zenekar min­den egyes tagjának, (Vár—F.) nyújtott aiapÉnmoreáuk néfflcül nem lehet szilárd szakismere­teket szerezni, e nélkül mindig hézagos ismereteink lesznek. Már pedig a nagyüzemi mező- gazdaság szilárd és jól alkal­mazható ismeretekkel rendel­kező felkészültségű embereket igényel. A kis parcellás gazdálkodás illa pvető termelési eszköze a kasza és a kapa volt. Ennek használatához és a „gazdaság” vezetéséhez különösebb szakis­meret nem volt szükséges. A nagyüzemi mezőgazdaságban ezek a termelési eszközök ma­holnap csak mint muzeális ér­tékek szerepelnek. Helyüket átveszik a gépek, melyek kezelése már szakis­meretet igényel. A tsz-ben Is egyre lért hódit a korszerű agro- és zootechni- ka, a technológia, a modem üzemszervezés. Többet és jobban termelni csak ezen az úton lehet A FÖLD MEGMŰVELÉSÉ­NEK apáról fiúra hagyomá­nyozott „tudománya” és mód­szere egyre inkább a múlté, a szellemi néprajz területére ke­rül át. Tudományosan megala­pozott nagyüzemi termelés csak kulturáltabb emberek­kel mehet végbe. Nem elég csak a gépesítés szükségessé­gének hangsúlyozása, hanem i ugyanolyan fontos a gépek jó < alkalmazása, fettételeink — a szüksége* szakismeretek elsa­játítása megalapozásáról is beszélni. Ez pedig azt kívánja, hogy az emberek ilyen irányú kép­zését tervszerűbben £s céltu­datosabban szervezzük és irá­nyítsuk mindenek előtt a köz­ségekben, a tszrekban. A falu gyorsabbütemü kulturális fel- emelkedésének ez az egyik, s talán alapvető útja azáltal, hogy a falu dolgozóit, a ter­melőszövetkezeti parasztságot tömegesen bekapcsoljuk az ál­talános iskolai, majd erre épít­ve a szakmai képzésbe. A DOLGOZÓK ESTI ÉS LE­VELEZŐ OKTATÁSA a kul­turális forradalom szerves ré­sze. Egyik Igen fontos eszköze a tömegek kulturális felemel­kedésének, alapja a dolgozók szakmai műveltsége megszer­vezésének. Ezért minden ille­tékes vezetőnek és szervnek az eddigieknél nagyobb gond­dal és felelősséggel kell e kér­dést kezelni. Hozzátéve, hogy nem elég csak bevonni az em­beréltet a szervezett oktatásba, hanem gondoskodni kell an­nak elvégzése feltételeiről is. Ha az eddigieknél jobban si­kerül beláttatni a dolgozókkal a termelés és a tanulás össze" függését, meggyőződésünk, hogy gyorsabban és megala­pozottabban megyünk előre a többtermelést eredményező, virágzó nagyüzemi mezőgaz­daság útján. Három ember csaknem 18 órás drámai küzdelme a jeges Balatonon ítyty&z&tCL tnuttUá&emfoMót ttai* szá Egy idős, 64 éves, volt cseléd­embe r nyugdíjáról van szó. Bene Györgyről, aki az első nyugdijmegállapítási kérelmét 1951- ben nyújtotta be az SZTK pécsi alközpontjához. Ezt a kérelmét el­utasították azzal, hogy 5 évet meg­haladó munkamegszakító.** van. A fennálló jendelet ugyanis kimond­ja, hogy ha a dolgozó munkavi­szonyában 5 évet meghaladó meg­szakítás van, a megszakítást meg­előző szolgálati időt a nyugdíjjo­gosultság szempontjából figyelem­be venni nem lehet. Ebben az esetben valóban fenn­áll az 5 évet meghaladó megszakí­tás, de ez mindössze 17 nappal haladja meg az öt évet. Bene György méltányos elbánást remélve, újabb nyugdíjkérelmet nyújtott be 1960 áprilisában. Erre a kérelemre júniusban válaszolt a Szakszervezeti Társadalombi ziosí- tási Bizottság, amelyben közölték, hogy nem áll módjukban a 27 na­pot figyelembe venni, de javasol­ták kivételes ellátás elbírálására. A javaslat elment a maga ván­dorújára s hosszú, hosszú hóna­pokig nem érkezett, válasz. Ez év októberében — csaknem 15 hónap múlvat — végre értesítést kapott. Értesítették, hogy kivételes elbá­násban nem részesítik, ellenben — mivel ő tsz-tag volt megbetege­déséig — felvilágosítják, hogy „a mezőgazdasági termelöszövetk ?zati tagok öregségi és munkaképtelen­ségi járadékáról szóló 6/1960. 1. 14. Korm. sz. rendelet a teljesen mun­kaképtelen ragok részére havi 2C0 forint járadékot biztosít. Tehát járadékra igénye van”. Lényegében tehát 1957 óta kér­vényezi Bene György a nyugdijat s most kisütik, hogy mint volt tsz-tag kérje azt a bizonyos mini­mális ~ 260 forint járadékot. Tehát kezdje elölről. . . A törvény az törvény, a. rende­let mindenkire egyformán vonat­kozik. De a szigorít paragrafusok között is lehet emberségesen ítél­kezni s méltányossági alapon azt a 27 tuzpi túllépést figyelmen kí­vül hagyni. Már annál is inkább, mert ha már i960 júniusában ér­tesítik, hogy az öregségi nyugdíj nem, de az a bizonyos 260 forint járadék megilleti, már havonta kézhez kapta volna ezt az össze- j get, amitől így most elesett. Egyszerű cselédemberről van szó i és mindössze 27 napról. Bene György béreimét — úgy véljük — I mégegyizer meg kellene vizsgáim. I hátha valami utat, módot lehet ta­lálni arra, hogy öregségi nyugdíj­ban részesüljön. Idős. munkakép­telen, beteg ember. Már 1919-ben is a párt tagjai sorában harcolt a munkáshataloniért.. • (GARAY) A Dunántúlra betört hideg szél felkorbácsolta a Balatont. A méte­resnél nagyobb hullámok nagy bajba sodorták *« Folyamszabá­lyozó és Kavicskotró Vállalat FK 123-áa jelű kotrójának személyze­tét, amely szombaton délután Révfülöpnél éppen vontatásra ké­szült. A horgony felszedésének előkészítésére Mónös Lajos ladik­ba szállt, hagy, megtisztítsa a jég­től a horgonytartó bóját. De né­hány perc aíátt A jég már 25—20 centiméter vastag burokba zárta az evező tollát. Így nem tudta tovább irányítani a csónakot, * az erős szél és a hullámok elsodorták a kotró közeléből. Kis* József és Sági Lajos hajósok a másik ladik­kal mentésére indultak, de mire egymáshoz kötötték a két csóna­kot, ugyanúgy jártak: befagyott az evező, sőt. a jégtáblák is köz­refogták a ladikokat. A kotró személyzetének egyik tagiéi a parton volt és a szeren­csétlenségről nyomban éi-tesíteite a révfülöpi rendőrséget. Riadóztat­ták Siófokot, Keszthelyt, Fonyó­dot, hogy küldjenek hajókat, de ezek már nem tudtak kifutni a kikötőből, mert a Balaton partját ekkor már mintegy három kilo­méter széles sávban jégmező övez* **, A szerencséttenekröl csak any­r* i A Baranya megyei Tégla­gyári £S felhívja vevőit, hogy a dunaszekcsSl, hidast, mohá­csi, pécsi, sásdl és siklósi téglagyárakból f. év! keltezésű kiutalásokra, fűéivé utalvá­nyokra a TÉGLÁT DEC. 31-IG szállítsák el, mert e határideig el nem szállított tételeket a 2 y árak törtik. Kg TAMAS GYÖRGY csalóka «ríj — Ez az. Helyben vagyunk. Ez érdekék Emlékszik rá? —. Emlékszem.. i — bólin­tott Kolta Károly... — Mi­előtt elindultam. Iványival. a kollégámmal vitáztam. Röhö­gött, mert panaszkodtam, hogy még mindig nem irtain meg életem nagy riportját „Nagy riport!” — gúnyolódott Iványi. Talán a legsikerültebb írásom a tanévzárásról készült riport volt Pedig mennyire bosszan­tott, amikor Koszorús megbí­zott azzal á feladattal;.. Mé­gis jól sikerült. Olgfcnaik is tet­szett Tett is valami célzást le­velében, hogy biztosan annak a kis feketének a tehetsége ih­letett meg.ti Ami azt illeti, bosszúságom épp elég volt mi­atta. A lány apja a cikk meg­jelenése trtári felkeresett, és felelősségre vont — Hogy merészeit a lányom­ról ilyesmit írni? — dörgölte orrom alá a cikket — Én csak azt írtam a ked­ves lányáról, hogy tehetséges, hogy sok színésznő megirigyel­hetné szép orgánumát, hang­ját — Éppen ez az! Honnan vett ön bátorságot ahhoz, hogy egy diáklányt színésanőWiífe ha­sonlítson.'!? — Nem tartom sértőnek. Ma te azt állítom, amit leírtam, hogy találkozni fogunk Kutor Anna nevével. Az öreg Kutor még fenyege­tőzött egy ideig. Koltának az volt az érzése, valami nincs rend ben ennél az embernél. Ami­kor elmondta a rovatvezetőnek az incidenst, az csak legyin­tett: — Ne törődj véle. ne izgas­son a dolog. Elvégre igazat írtál .. . Mégis, valahogy nem hagyta »yugödná a dolog. A cikk, a fekete lány, meg az apja..; Erre gondolt, mialatt albérleti szobájában gondosan megbonot változott::. Másfélnapos sza­kaijai mégsem mehet el tanév­nyitóra! A ház új veit, a dd® város­részben épült, közel a vasúti sínekhez. Reggelenként a pesti gyors kerekeinek kattogása, a mozdony füttye volt az ébresz­tője. „Nemsokára a délutáni gyors lesz esedékes" — gon­dolta, miközben lemosta arcár­ról a szappant. Látni fogja Axmáit, akire többet gondolt az elimúlt két hónap alatt, mint az természetes lett volna. Va­jon, hogyan érezte magát An­na a nyáron? Mit szólt a cikk­hez? Ha majd Annából nagy srírésznő lesz, elmond Hatja nyit tudtak. hogy Balatonboglár felé sodorta öltét a vihar. Ezért a mentők, kérésére egy szovjet heli­kopter próbált segíteni a kutatás­ban, de a gép felszállását megaka­dályozta a vihar. Magyar honvéd­alakulatok. kétéltű gépkocsikkal, motorcsónakokkal vonultak ki és besötétedés- után légvédelmi fény­szórókkal kutatták a Balatont., A sűrű hóesésben azonban nem lát­tak semmit, meg kellett várni a reggeli világosságot. Vasárnap reggel vöröskeresztés repülőgép látta meg először a iadlA kokat a széles jégmező közepén. A jég ekkor már mintegy 10 cen­timéterre megvastagodott, s az el­sodort. csónak utasai is kimerész­kedtek a jégre, s így fél úton ta­lálkoztak a megmentettek és • mentők. A három■ ember elbeszé­lése szerint .csaknem IS órán át vívtak drámai küzdelmet a jeges és viharos Balatonnal. Keszthe­lyen akkor éjjel szélámyékban 21 I fokos volt a hideg. A megmene­kült embereket nyomban megvizs­gáltatták orvossal. Kiss József tel­jesen egészséges. Mónos lajos és Sági Gyula kisebb fagyási, szen­vedett. Állapotuk, — a megfázástól eltekintve — nem veszélyes. Csak­nem 500 ember vett részt a bajba­jutottak megmentésében. magán®: Íme, én már annak idején megjósoltam... A tanévnyitó a szokott for­mában zajlott le. Éva oldalba lökte Annát és odasúgta: — Milyen volt? Élvezted Füredet? — Nem voltam ott — súgta visza Anna. — Majd mesélek. Éva alig várta az ünnepség végét. Rettenetesen fúrta az oldalát, mi történt Annával? Furcsának, idegennek találta barátnőjét. — Mesélj végre, milyen volt Füreden? — ugrott a nyakába Annának, amikor végre elin­dulhattak hazafelé. Mellettük Szilvia nyári flört jelről és hódításairól mondott regeltet. Annát valahogy most nem bosszantotta a nagyképű beszéd. Nem is törődött véle. — Én nem voltam Füreden, Szunyogtanyán nyaraltam ke- nasKtszüledmnél — mondta Évá nak, amikor kettesben marad­tak. Éva csalódottan biggyesztett — Unalmas lehetett..: De legalább megtanultál olaszul. — Nem, nem tanultam meg— — fele®« leheletnyivel hal­kabban Anna és belepirult. — Te Anna, . neked volt ott egy fiúd! — Pfuj, Éva! Hogy mond­hatsz ilyet? — méltatlankodott Anna. Jól esett volna beszélnie, fisaién, de még nem tudta, elárulja-c titkát Évának? *— Beszélj, An-.i! Becssaóra hallgatok, mint a sir, _ — Te Éva. Ér ideiben szerepeltem. — 57 MENTESITÖVONA- TOT állít be a MÁV az ün­nepek előtti csúcsforgalom idején a fővonalakra. A mel­lékvonalakon több kocsit kap csolnak a motorok helyett beállított nagyobb teherbírá­sú gőzmozdonyok után. MODERN bútorok és kerámiák érkeztek a Képcsar nők Vállalat Kossuth Lajos utcai üzletébe. — „ÉVA, kígyó és « töb­biek" címmel 1962. január 8- án este fél 6 és háromnegyed 9 órakor kabarémüsort ren­dez a Pécsi Nemzeti Színház­ban az Országos Rendező­iroda. — MEGNYÍLT az első jég pólya Pécsett. A Pécsi Orvos­tudományi Egyetem gyermek klinikájának kertjében lévő teniszpályán megkezdte mű­ködését az idei évad első pé­csi jégpályája. — ELKÉSZÜLT a vízto­ronnyal összekapcsolt vízve- zeitékhálózait a himesházi Uj Élet Termelőszövetkezetben. A vízhandóssal járó nehéz fi­zikai munka megszüntetése végett a vezetékeket az istál­lókba is beépítették. — HALASTÓ építéséi kezd ték meg Dunaszekesőn. A tér vek szerint jövő nyárra 3 me donee elkészül. Éva mindenre gomdoM, eaafc erre nem. — Hogyan mondod? Mit ca­rd; lat 7 Anna beszélni kezdett. Per­gőn, sietősen. Smnyogtanyá- ról, a filmesekről, Kardosról..: •— Páger nem volt ott? Nem, nem volt ott..i És tudod, amikor a nő belevetette magát a vízbe, én sdtooltottaim.. Akkor Kardos előhívott, kászá- dctt, aztán éljátszatta vélem mógegyszer, meg még nagyon j sokszor:;. És most én is ben- j ne vagyok a filmben .:. Te.; igazán, ne mondd el senki­nek: ..: Én úgy szégyellem ma-1 gam:;j Éva ráripakodott. Mit gyere- | keskedik? Más újjongana a boldogságtól. 6 meg fanyalog. Talán nem fizettek meg ren­desen :..? „Másutt a hiba, ér­zem ... Ha nem tévedek, An­na hiába titkolja: örül Kardos dicséreténeik. És fáj, hogy csu­pán egy villanás veit az egész. Anna megízlélt valami hódítót, valami édeset..; aztán elhúz­ták a szája elől.:.” Ekkor akart Koéita odalépni e. lányhoz, de Anna épp Péter­hez csatlakozott A riporter úgy gondolta, nem zavarja meg őket. Odébb állt, bár egy kis bosszúságot azért érzett. Szí­vesen elbeszélgetett volna An­nával. Anna azonnal elmondott min dent Péterinek. — Kardos tehetségesnek tart. Kitűnő színésznőt farag­na belőlem — fejezte be. (foiyU.‘>:.uk.) ifjúsági ipari aktira A KISZ megyei bizottsága csütörtök délelőtt kibővített bizottsági ülést tart, amelybe meghívják a KISZ ipart aktí­váit. alapszervezeti vezetőit is. Az aktívaülés keretében szó esik az ipar területén dolgozó KISZ-alapszervezeték és a fia- j talok feladatairól a második I ötéves tervben. A KISZ Köz­ponti Bizottságának határoza­ta alapján tervezetet fogadnak el az ifjúsági munkaversenv- mozgalmak 19621_évi feladatai­ra.; — VEZETŐSÉGI ülést tart. december 21-én 17 órai kez­dettel a Bartók Béla Klub­ban a TIT irodalmi és nyelvi szakosztálya. Az 1962. évi irodalmi és nyelvi előadások programját tárgyalják meg. — 33 HÍZOTT bikát vásá­roltak a napokban görög ke­reskedők a somberek! Béke Ore Tsz-t&l. — ÉRTESÍTJÜK az állami és szövetkezeti kiskereskedel­mi boltokat, hogy az éwégi záróleitárunkat 1962. január 2-től 16-lg tartjuk. Ezen idő alatt az órukiadés szünetek Dél dunántúli Rövid- és Kötött­áru Nagykereskedelmi Válla­lat pécsi lerakató. 267 — AZ IBUSZ felhívja az utazóközönség figyelmét, hogy a torlódások elkerülése végett menetjegyét elővétel­ben mielőbb váltsa meg. Az IBUSZ a mentesítő vonatok menetrendjéről te felvilágosí­tást ad. — HIVATALOS TOTÓ­NYEREMÉNYEK: 12 talála­tot 390-en értek el. Nyere­ményösszeg egyenként 753.7Ó forint 11 találatot 7717-en értek eL Nyereményösszeg egyenként 37.50 forint. 10 ta­lálatot 41 279-en értek el. Nyereményösszeg egyenként 9.50 forint, A 12 találatos nyereményösszegek kifizetése december 28-án, a 11 és 10 ta lálatos nyereményösszegek kifizetése december 26-tóf kezdődik. Vigasadíjban az 50 heti 8 taláLatos szelvények részesülnek. Egy-egy vigasz­díjas szelvényre a nyeremény összeg 27.50 forint Vigasz­szelvényekre a nyeremények kifizetése december 23-án kezdődik. A n. leer, tanács december 21-én, csütörtökön délelőtt íél 9 órakor a városi tanács üléstermében ülést tart az alábbi napirendi pontokkal; 1. A n. kerület szociálpolitikai munkájának megtárgyalása. Elő­adó: dr. Lote Ernő egészségügyi csoportvezető. í. Beszámoló az 19C!. évi KÖFA-feladatok végrehajtásá­ról. Előadó: Tőrök Géza vb-titkár. Időjárásiéien lés Várható időjárás kedd esti?: mérsékeltebb hideg, íelhős idő. Néhány helyen hószállingózás. Időnként élénk északi, északkelet! szél. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet mínusz 6—11, ieg- magesabb nappali hőmérsékS« rimay t. itarrnir 3 Sok k3z*fc 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom