Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-14 / 268. szám

fWl. NOVEMBER 14. NAPLŐ I 3 Indokolatlanul felhalmozódnak a termelési készletek (II. rész.) A tervmódosítás is készletnö vekedessel járhat. Pl. a Dél­dunántúli Áramszolgáltató Vál­lalat eaévi tervét több milliós nagyságrendben négyszer vál­toztatták, amely ezután 4.5 millió forint értékű norma­feletti anyagkészletezéshez ve­zetett. A felesleges anyagkészietezés okaiként és ezek leépítésének akadályaiként megemlíthető a műszaki vezetők és a számvi­teli, pénzügyi szakemberek kö­zötti e témában meglévő nézet­különbség. Műszaki vezetőink jelentős többsége a termelés zavartalan ságának biztosítására hivatkoz va — néha talán joggal is, de semmiesetre sem ilyen mérték­ben — a lehető legnagyobb készlet beszerzésének, össze­gyűjtésének nézetét képviseli, nem törődve azzal, hogy ez sér ti a népgazdaság érdekeit. A meglévő felesleges anya­gok leépítése is sokszor ütközik a műszakiak merev ellenállásába és a számviteli, pénzügyi szak­emberek ebben a tevékenysé­gükben nem igen találnak meg értésre. Az ilyen nézetkülönb­ségek kifejezésre jutnak ab­ban is, hogy a készletleépítésre vonatkozó vállalati intézkedési tervet sokszor a számviteli ap­parátus állítja össze és a fő­könyvelő, vagy a pénzügyi osz­tályvezető írja alá, holott az intézkedések végrehajtásának gazdái lényegében a termelést irányító műszaki és anyag- áruforgalmi szakemberek. A Nemzeti Bank a normafe- letti készletek miatt magasabb (7—18 százalék) kamatot szá­mít fel, azonban ez az eszköz még nem bizonyult eléggé ha­tásosnak, mert a magasabb ka­mattétel is csak kis hányadát képviseli a vállalati önköltség­nek' ennélfogva nem mindig jelent kellő ösztönző hatást. Megnehezíti a szükséges in­tézkedések megtételét és az egészséges felfogás kialakulá­sát az, hogy a közvetlen anya­gi ösztönzők — elsősorban a prémiumfeltételek meghatáro­zásánál, valamint a nyereség- részesedés elosztásánál nem igen szerepel a helyes anyag- gazdálkodás és a felesleges készletek leépítésének célkitű­zése. * A statisztikai adatokból ki­tűnik, hogy a vállalatok kész­termék-készleteinek növeke­dése is meghaladta a termelés emelkedésének ütemét, körül­belül az anyagkészletek növe­kedésének arányában. Mennyiségben legjelentősebb a pécsi szénbányák speciális .késztermékének”, az iszapszén nek növekedése. Az 1957. évi 4 millió forint értéket képvise­lő iszapszén-készlet, 1960. évre már 54 millió forint értékre nő vekedett. Amint ismeretes, aiz iszap- szén-ikészletek csökkentése el­sősorban nem értékesítési, ha­nem termelési probléma, s az erre vonatkozó gépesítési el­gondolások bevezetése részbeni megoldást jelent, mert csökken teni fogja a természeti ténye­zők hatását és elősegíti a ki- termélés és értékesítés meg­gyorsítását és ezen keresztül a - készletek csökkentését. Az exportra termelő válla­latoknál is nőtt a késztermék- tárolás. A Szigetvári Cipőgyár­ban és a Kesztyűgyárban a megfelelő sorozat összeállítása és a minőségi követelmények növekedése miatt emelkedett a késztermékek mennyisége. A Szigetvári Konzervgyárban a termelési és értékesítési, vala­mint exportálási időszak elté­rése ezzel párhuzamosan a termelési volumen nagyarányú növekedése miatt tárolnak je­lentős készleteket. Ugyancsak exportütemezési okból meg­hosszabbodott a készregyártott gépek tárolási ideje és mennyi sége a Sopiana Gépgyárban. Az építőanyagipar készter­mék-készleteinek (főleg tégla és cement) időnkénti átmeneti «melkedését. okozta a beruház zásd keretek átcsoportosítása és az építőipar nem mindig megfelelő ütemű termelése. Az útépítés tecmotogiájában alkalmazott változtatás, illetve korszerűbb módszerek alkalma zása miatt az ÉM. 7. sz. Kő­bányájánál kb 1 millió Ft ér­tékű ún. 10/25-ös kőkészlet hal mozódott fel, amely méreténél fogva csak újrazúzás után lesz forgalomba hozható. Ma már Igen ritkán fordul elő szállítási szerződés nélküli termelés — amely a szerződé­ses fegyelem javulására is utal. Azonban ilyen hibából eredő s megrekedt készletek a korábbi években történt mu­lasztások miatt főként egyik- másik tanácsi vállalatnál még adódnak (Pl. Vegyesipari V.) s bár történtek erőfeszítések ezek felhasználására — értékesíté­sük eléggé vontatott. Mind az anyag, mind a kész- árukészletek vonatkozásában a hosszabb ideig tartó lerakódás miatt fennáll az ún. immoblli- zálódás (elfékvóség) veszélye. A technika fejlődése a tech­nológia változása, a fogyasztás tekintetében a divat és az igé­nyek változása miatt egyes anyagok fedhasznállási lehetősé­ge a késztermékek értékesítési lehetősége csökken. A helyte­len kezelés és nem megfelelő tárolás Is ebben az irányban hat. A legtöbb problémát ezek­nek az elfekvővé vált készle­teknek élhelyezése okézza. Az 1960-as adatok szerint bár az immobil készletek az összes készleteknek alig 1 százalékát teszik ki, azonban mennyiség­ben mégis jelentős, kb. 5 millió forint értékét képviselnek. Te­kintettél arra, hogy ez az adat a már felfedett elfekvőségre vonatkozik, a valóságban fel­tehetően lényegesen több ezek­nek mennyisége. * A termelés készletei közül a befejezetlen termelés állomá­nyának változása a vizsgáit évek alatt a termelés növeke­désével arányos volt. 1960-ban jelentős csökkenés is bekövet­kezett, amely a termelés üte­mének jobb megszervezésével magyarázható. Egyes szakmák­ban ugyan (konzervipar, építő­anyagipar) az idényszerűség okozta hullámzások miatt nö­vekszik a befejezetlen állo­mány, ez azonban objektív té­nyezőként fogadható el. Negatív jellegű a Szigetvári C pögyárnál történt jelentősebb növekedés, ahol az ismert gyáron belüli problémák következtében a befejezetlen állomány több mint 50 százalékkal nőtt a nor- malizált fölé. A helyes készletszintek ki­alakítását zavarja az, hogy a korábban megállapított készlet normák egyes szakmában, egyes vállalatoknál már elavul tak. Ezek felülvizsgálata, illet­ve újbóli megállapítása az idevonatkozó kormányintézke­dések értelmében most folyik. A felülvizsgálat célja az olyan készlet normák kialakítá­sa, amely lehetővé teszi a kész letek szükségességének elbírá­lását és a feleslegek feltárását. Ezt az alkalmat arra kellene felhasználni — főleg azoknál a vállalatoknál, ahöl nagyarányú készteti elhalmozódás történt, — hogy közös erővel rendet teremtsünk — és a feleslegeket felszámoljuk, illetve oda irá­nyítsuk, ahol erre szükség van. A kialakításra kerülő új nor­ma bármennyire is reális — csak segédeszköz — ezen túl­menően szükséges az alapos közgazdasági elemző munka is ahhoz, hogy a készletgazdálko­dásban a szükséges fordulatot megtehessük. Dr. Nagy József Megnyílt a Szakszervezeti Képzőművészeti Körök Országos Kiállítása az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában. A kiállításon több mint 60 szakszervezet, képzőművészeti kör 134 munkásművésze mutatta be alkotásait. Részlet a kiállításról. MTI Foto—Bojár Sándor felv. öntözhetővé teszik a mohácsi szige.et Vízgazdálkodási társu'at 44 ezer holdon A Kanda-foknál kezdődik a munka Nemrég szervezőgyűlést tar­tott Sárháton a Bajai Vízügyi Igazgatóság. Ezen dr. Magos János, az igazgatóság társulati csoportjának vezetője felhívta a mohácsi szigeten lévő négy baranyai termelőszövetkezetet, KRESZ-verseny Pécsett Sok érdekességet s főként tanulságot nyújtó KRESZ- verseny lesz november 19-én vasárnap Pécsett. A verseny az MHS megyei elnöksége és a Pécsi Motoros Túraklub ren­dezésében kerül lebonyolítás­ra. Célja: elősegíteni a bal­esetmentes közlekedést, s az, hogy a gépjárművek vezetői .......... G uruló gyártócsarnokok készülnek Érdekes gyártócsarnokot ké­szítettek a Pécsi Cementáru- ipari Vállalat komlói telepé­nek dolgozói. Eddig ugyanis a téli rossz időjárás nagyban gátolta a dolgozók munkáját és nemkevésbé pusztulásnak volt kitéve a fólkésztermók. Űgylátszik, hogy az újfajta guruló gyártócsarnokok meg­szüntetik majd ezeket a prob­lémákat. Milyen lesz a guruló gyártó­csarnok? Igen egyszerű alkot­mány az egész. A vasvázas, könmyűtetős szerkezet hat da­rab tömör gumikeréken nyug­szik. Megfelelő hely van ben­ne a dolgozók és a félkészter­mékek részére. Az első guruló gyártócsarnokot a lakatos rész­leg dolgozói már el is készí­tették és rövid időn belül még több ilyen gyártócsarnokot ké­szítenek. alakítsanak közös vízgazdálko­dási társulatot a szomszédos bácsmegyei szövetkezeti gazda­ságokkal. Megkérdeztük dr. Magos elvtársat, milyen lehe­tőségek vannak a terület ön­tözésére? — A Ferenc csatorna, az or­szághatár. a szeremlei határ és a Duna által körülzárt negyvennígyezer Itaiüszirális no-tiny, teruie en akarunk létrehozni egy vízgaz­dálkodási társulatot — szólt a válasz. — Ezt a részt eddig nem figyelték meg, sem mű­szakilag nem mérték fel, telje­sen feltáratlan terület volt. De a nagyüzemi gazdaságok létre­jötte lehetővé teszi a közös víz- kihasználást. Most a vízügyi igazgatóságtól egy tág prog­ramot kapnak a termelőszövet­kezetek. Ennek alapja a vízgaz dálkodásd társulat létrejötte. A program első része szerint a Kanda csatornát be kell táp­lálni a Kanda-fofcnál. így mintegy ezerötszáz katasztrális hold válik mindjárt öntözhető­vé. Ehhez húsz-huszonöt ezer köbméternyi földmunka és a vízkivételhez szükséges gépi berendezés kell. De arra is van remény, hagy a víz egy részét szivornyás berendezéssel vehe­tik ki, s annak az üzemelteté­se semmibe sem kerül. ■— De a Kanda-fokon és csa­3 iniUié kilöm éti>v balesetmentesen A legrégibb pécsi autóbuszvezető A PÉCSI KÖZLEKEDÉSI VÁLLA­LAT legrégibb gépkocsivezetője Hart­mann Antal pótkocsis autóbuszával szál­lítja az utasokat Fehérhegy és Uj-Me- csekalja között. A napokban fölültem a vezetőfülkébe, s amíg a kocsival a végállomásokon várakoztunk elbeszélte életét, amelynek jelentős része a kor­mánykerék mögött telt el. —! 1919-ben apám géplakatos inasnak adott — kezdi Hartmann Tóni bácsi. — 1922-ben szabadultam fel, de a szakmá­ban elhelyezkedni nem tudtam. Esti tanfolyamra iratkoztam be, ahol megta­nultam a cséplőgép, és általában a ve­zérművek kezelését. Ebben az időben szereztem meg a jogosítványomat is. Nyáron csépelni jártam, télen meg dol­goztam, ahol volt munkára lehetőség. 1926-tól a vidéki buszhoz kerültem és Pécs, Bonyhád, Szabadszentkirály, Vajszló útvonalon jártam. Persze azt az utazást nem szabad a mai MÁVAUT- járatokhoz hasonlítani, összesen talán 3—i kimustrált kocsink volt, amelyek­kel a forgalmat csak úgy tudtuk lebo­nyolítani, hogy állandóan szereltünk. 1929-től 1936-ig a mentőknél dolgoz­tam, természetesen, mint gépkocsivr zető. t— Naponta hány órát dolgoztak? ■— Nehéz volt akkor a szolgálat. 36 4M mátká ét 12 óra pihenés. Ba a?t a kevés időt egyáltalán pihenésnek lehet nevezni az állandó másfélnapi kocsizás után. — Mikor került a Pécsi Közlekedési Vállalathoz? — 1937 ÚT A DOLGOZOM a vállalat­nál megszakítás nélkül. Abban az idő­ben hét, vagy nyolc öreg Rába és Mer­cedes jelentette a gépkocsi állományt. Egyes járatokon, mint például a Mecse­kin nem volt kalauzunk, mi kezeltük a jegyeket. Akkor még elöl történt a fel­szállás is Sokat fejlődtünk azóta. Ma a pécsieket naponta közel 100 korszerű Csepellel szállítjuk és még talán ez sem elég. — Hány kilométert tesz meg egy mű­szak alatt? — Amióta pótkocsim van a 10-es vo­nalon járok állandóan, naponta kétszáz kilométert leszek meg. — És összesen eddig hány kilométert vezetett? — Szerény számításom alapján leg­alább 3 millió kilométeren át ültem a volán mögött. — Balesete volt? — Nem vagyok babonás, de lekopo­gom. még ez ideig nem volt. Remélem nem is lesz ezután sem. Nagy figyelmet igényel a mi munkánk. Nem is csak egyszerű munka ez, hanem hivatás. n<W « teSiAőma. Dates» tersan*. «* életüket bízzák ránk nap mint nap. Úgy ismerem már az útvonalamat, mint a tenyeremet, de azért mindig találok újat. Ha más nem, de egy-egy szabály­talanul közlekedő sűrűn akad, és ha én nem vigyázok eléggé, könnyen előfor­dulhat a legsúlyosabb baleset is. — A sok év alatt, amit a volán mel­lett töltött biztos akadt jónéhány él­ménye is? — RENDKÍVÜLI DOLGOK nem tör­téntek velem. A múltban a rossz kocsi­jaink miatt nem voit rendkívüli azt, hogy állandóan izgultam, mikor hibáso- dik meg a kocsim. Az sem volt akkor rendkívüli, — de azért élmény — hogy 1927-ben a karácsony mindkét napját differenciáltörés miatt a nagymányoki híd alatt töltöttem. Talán az volt a leg­nagyobb autós élményem, amikor üzem­biztos, korszerű kocsikat kaptunk, ame­lyekkel most is járunk. — Most különösen szeretek autózni. Nincs gondom a kocsira, ha meghibáso­dik, kijavítják. Nyugodtan közlekedhe­tek, közben figyelemmel kísérhetem az útvonalam fejlődését. Nem is olyan ré­gen készült el a korszerű benzinkút, el­kezdték a Zsolnay utca korszerűsítését. Tehát nemcsak kifogástalan kocsival, de elsőosztályú utakon is fogunk köz­lekedni. SCBMTDX ÁTtlÉA „ tornán kívül több ilyen vízki­vételre alkalmas hely van. A sziget tele van holtággal, s ezek kihasználásával néhány éven belül húsz-harminc ezer katasztrális holdat tehetnek öntözhetővé a negyven ezer holdból. De a meglévő holt­ágak felhasználásán kívül mással is lehet csökkenteni a költségeket. A Randánál pél­dául úgy lenne olcsóbb az üze­melés. ha kihasználnák a déli részen lévő redőnyös zsilipet. Itt a zsilip lezárásával időkö­zönként megakadályozhatják a vízszint csökkenését, s ezál­tal üzemanyagot takarítanak meg a dunai átemelésnél. Mindezeken felül halastavakat is létesíthetnek. — A közös gazdálkodás gon­dolata nagyszerűen megvalósítható a vízgazdálkodási társulat ke­retei között — folytatta <±n Magos János. — Itt nemcsak a termelőszövetkezeten belüli, hanem a tsz-ek közötti együtt­működésre gondolok. A víz- gazdálkodáshoz ugyanis jóval több gép kell akkor, ha min­den szövetkezeti gazdaság kü­lön-külön szerzi be és tartja fenn azokat. Ha közösen vesz­nek gépeket, akkor nemcsak kevesebb kell belőlük hanem szakszerűbben is gondozzák a társulati szakemberek. Ezen­kívül gyorsabban tovább szál­lítják, s nem áll üresen. Van olyan közösen alkalmazott gép, melynek kihasználása évi ezer- kétszáz órára is felemelhető, szemben az egyébként tapasz­talható évenkénti hat-nyolc- száz órával. Az áthelyezési idő tehát igen lerövidül. — Igen meglepő az a törek­vés, ahogy a baranyaiak a tár­sulat gondolatával szemben vi­selkednek. A szervezőgyűlésen is azt láttam, hogy a termelőszövelkezete'r látók a vízgazdálkodás fontosságát. A gyűlés után maga Palkó elv­társ, a megyei tanács v. b. el­nöke és Földváry elvtárs, v. b. elnökhelyettes utazott fel az Országos Vízügyi Főigazgató­ságra. Talán már november­ben megalakul a társulat, ak­kor a jövő évi termelőszövet­kezeti tervekbe beépíthető a társulati költségvetés. Bár az elmondottak nem pontos mű­szaki tervek és számítások, ha­nem csak általános tapasztala­tokon nyugszanak, mégis biz­tosan elmondhatom, hogy az igazgatóság legszebben beren­dezett vízgazdálkodási társula­ta jöhet létre ezen a sok csa­tornával átszelt területen — fejezte be nyilatkozatát drj Magos János; jgÖLDESSXl j ? * • az elméleti tudásukat az ed­digieknél is jobban alkalmaz­zák a gyakorlatban. A verseny 19-ón 8 óra 30 perckor kezdődik egyenkénti indítással a 48-as térről. A verseny útvonala Pécs belte­rületének mintegy 20 kilomé­teres szakasza. A vetélkedés­ben részt vehet minden érvé­nyes gépjárművezetői igazol­vánnyal rendelkező, legyen az motorkerékpártulajdonos, sze­mélygépkocsi tulajdonos, de indulhatnák a versenyen vál­lalati tehergépkocsik és autó­buszok is. A versenyzőknek a megadott útvonalon és időn belül különböző feladatokat kell megoldaniok, s a helye­zést hibapontszám alapján döntik el. Az első, második, il­letve harmadik helyezette­ket díjazzák, a dijak az Álla­mi Áruház kirakatában meg­tekinthetők. Jelentkezési ha­táridő november 17, 13 óra, hely: MHS Motoros Klub, Pécs, Majláth u. 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom