Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

mi. NOVEMBER 12.

WÄP10

Elkészültek az 1962. évi tsz-teryek

49 millió forint állami beruházás — Korszerű, új létesítmények a megyében Már az ötéves terv második évében lényegesen több búzát, húst, tejet,

tojást ad a mezőgazdaság

Baranya megye termelöszö- -vctkezetei befejezték az 1962- ee tervkészítést. A járási és megyei tervös&zesítésre a napokban kerül sor. Ezen az őszön a tavalyi 243-mal szemben csak 239 tsz készített termelési tervet a megyében. A csökkenés oka, hogy az év folyamán több tsz egyesült, s ezek a tsz-ek már közösen terveztek.

4921 vagon búza

Az idei tsz-tervekire jellemző, hogy készítésükkor már figyelembe vették a mezőgazdaság szakosításának szempontjait s ezt a második ötéves ten' célkitűzéseinek rendelték alá. Az ötéves terv második ■ évében megyénk termelőszövetkezeteiben is jelentősen nő a mezőgazdasági termelés. Mint a megyei tervösszesítöből kiderült, a tsz-ek a minisztérium és a megyei vezető szervek által javasolt és lebontott tervet saját termelési terveikben maradéktalanul visszahozták, sőt néhány járásban a termésátlagok és az áruértékesítés tekintetében túl is tervez- 'ték.

így kenyérgabonából a javasolt 4580 vagonnal szemben 4921 vagont adnak el az államnak 1962-ben. Erre az igen jelentős mennyiségre a Terményforgalmi Vállalattal már meg is kötötték a szerződéseket. Különösen a pécsi, sásdi és siklósi járás tsz-ei terveztek a vártnál több gabonát. S ha a feltételeket vizsgáljuk, tervük reális, hisz 1962-ben a kenyérgabona-területek csaknem felén, 36 000 holdon termelnek intenzív külföldi búzát. A második ötéves terv végére országosan 13.3 mázsára kell emelni a búza átlagtermését. Megyénkben az idei 9,7 mázsás átlaggal szemben jövőre 10,9 mázsára nő a búza termésátlaga, sok termelőszövetkezetben pedig ennél te többet terveztek. A mágocsi Béke Tsz például 719 hold hazai búzájára 12, a 497 hold külföldi búzájára pedig 18 mászás átlagtermést tervezett. A nagyobb búzatermést szolgálja majd a 13 100 tonna műtrágya is, melyet a tsz-ek a tavaszi fej trágyázáshoz kapnak az államtól.

Burgonyából a javasolt 1615 vagonnal szemben 1617, napraMesterséges szívpumpa

T>r. Siska akadémikus volt péntek este a tudományos szakosztály- gyűlés vendégelőadója a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A

hallgatóság, az érdeklődők sorában részt vettek az egyetem professzorai, orvosok és orvostanhallgatók — nagy figyelemmel kísérték■ a pozsonyi előadó magyar nyelvű előadását.

Dr. Siska prof. beszámolt másfélszáz főleg veleszületett szívbeteg műtétjéről, a 'műtétek javallatáról és eredményéről, majd két páratlan érdekességű színes filmben bemutatta gépét — amely lehetővé tette a műtéteket, a szív feltárása idejére a vér továbbítását és szellőzését, azaz a szív és tüdő munkáját helyettesíti.

VARGA GYULA

forgóból 590 vagon helyett kereken 600 vagonnal értékesítenek jövőre a tsz-ek.

40 984 szarvasmarka

Jelentős állatállomány-szaporodás elsősorban a szarvasmar hánál várható. A javasoltnál itt is többet terveztek a tsz-ek, a 38 500 helyett 40 984 szarvas- marha lesz 1962. év végén a tsz-ek közös tulajdonában. Ezen belül a tehenek aránya is nő a javasolt 13 000-rél szemben 15 057 tehenet tartanak jövőre a tsz-ek. A szakosítási szempontoknak megfelelően különösen a sásdi, pécsváradi, pécsi és szigetvári járásokban nő jelentősen a szarvasmarha- allomány. 1962-ben 13 125 vágó marhát értékesítenek a tsz közös gazdaságok és 7830 darabot a háztáji gazdaságok, utóbbinak jelentős részét szintén a tsz-en keresztül értékesítik majd. Egy tehén évi tej hozamát átlag 2175 literre tervezték, s összesen 164 712 hektoliter tejet adnak a tsz-ek a lakosságnak.

114000 sertés

Jövő év végére az elkészült tervek szerint 114 000 db lesz a tsz-ek sertésállománya, ebből koca 13 400. A megyei tervjavaslat a kocánként! évi 8-as fel nevelési átlag mellett 72 000 hízott sertés értékesítését jelölte meg a tsz-efenek. Sok tsz- ben azonban az egyre terjedő tápetetés, az elhelyezési és felnevelési problémák kiküszöbölése révén ennél jóval magasabb felnevelési átlagot terveztek. E tekintetben különösen nagy fejlődés várható a sertéstenyésztésben már eddig is szép sikereket elért pécsváradi járásban, ahol a termelő- szövetkezetek járási átlagban kocánként 11 malac felnevelését tervezték a jövő évben. így a megye tsz-ei a 72.000 hízott sertéssel szemben 80 000 hízót adnak 1962-ben közfogyasztásra.

Az egész megyében, de különösen a pécsváradi, pécsi és sásdi járásban jelentősen emelkedni fog jövőre a juhtenyésztés is. 5000 anyajuhot helyez ki az állam ezekbe a járásokba, mivel e járások dombos részein jó adottságok vannak juh tenyésztésre. A tsz-ek juhállománya így jövő év végére o9 000-re emelkedik.

Törzsbaromfi állományt a javasolt 48 000-rel szemben 86

ezerre tervezték a tsz-ek. Az ehhez szükséges, illetve hiányzó épületek nagy részét a tsz- ek saját erőből fogják felépíteni. A tsz-ek jövő évi tojásértékesítése a tervek szerint 5 millió darab, ezen kívül a közös gazdaságok 473 000 darab vágóbaromfit — átlag 80 dekás súlyban — értékesítenek, a háztáji gazdaságok pedig 204 ezer darabot.

49 millió forint beruházási hitel

A jövő évi tsz-építkezésékre jellemző lesz a korszerűség, illetve célszerűség. Az állam által nyújtott beruházási hitel 49 millió forint — ebben nincs benne a szőlő- és gyümölcstelepítési és gépvásárlási hitel — nagy részét építkezésekre fordítják. Állami hitelből épül fel 3 százféröhelyes tehénistálló a siklósnagyfalusi, véméndi és mohácsi Uj Barázda tsz-ekben. Ezek a tehén- istállók a bikák gazdaságban felépült korszerű etető-fejő és pihenőtares istálló mintájára készülnek, s így 300 tehén tartására alkalmasak. Növendék- marha-istálló 4400 férőhely épül fel 13 millió forintos állami hitéiből. Sertésfiaztatót 210 férőhelyet, 6600 férőhely süldőszállást és háromszor 20 ezer férőhelyes baromfi száll ást építenek állami támogatással. A húszezres húscsibenevelők a drávapalkqnya i, lippói és ká- tolyi fcsz-toen épülnek még az év első felében, s ezekben egyenként évi 80 000—100 000 rántani való csibét nevelnek majd fel.

| A mohácsi, pécsváradi, sásdi és szigetvári járásban i;7 milliós állami hozzájárulással új halastavakat létesítenek. 4,3 milliós beruházással pedig új öntözőtelepeket létesítenek, csőkutakat fúrnak és a meglévő telepeket bővítik ki a tsz- ek. Jövőre 1760 holddal öntöznek nagyobb területet a tsz- ek, mint az idén.

Nagyarányú talajjavítás

Nagyarányú talajjavítás te szerepel a tervekben. 1962-ben 3000 hold savanyúföld mesze- zését Javítását végzik él. A saját erejű tsz-építkezések száma te megnő. Jövőre részben új építkezéssel, részben átalakítással 500 férőhely tehénis- tállót, 1030 férőhely növendék- nevelőt, 130 férőhely sertésfia z tatót, 3800 férőhely süldőszállást és hizlaldát, 39 000 férőhely baromfi szállást és 15 000 férőhelyes csábenevelőt építenek.

szór, de hányszor meghökken rfek a válaszra a foghegyről nézelődő nyugatiak és zavartan pislogatnak. Nem baj. Meg kell hökkenteni a kapitalistákat, hogy csodálkozzanak: mi mindenre képes „elnyomott” népünk. Sokra, nagyon sokra vagyunk képesek. Bizonyítja ezt mai életünk, hogy 16 esztendő alatt romok bői és hallatlan megpróbáltatásból kilábalva nyújtjuk önmagunknak és a külföldieknek mindinkább ragyogó mát. Es még többre vagyunk képesek, mint amennyi eddig tellett er. KDÖt.

Kicsit úgy élünk és vagyunk a világban, mint ahogyan néhány kalandos regényben előfordul, hogy figyelnek bennünket Igaz, mi is része vagyunk a szocia- ’sta tábornak és elsősorban a jzovjetuniot figyelik, de ben- lünket is. Számofftaríják munkánk eredményeit, boncolgatják. analizálják, következtetéseket vonnak le belőle. Vi- 4?gá te kürtölik e következtetéseket a Szabad Európától Madridon át New Yorkig, de egyre kevesebb akad a szíjukba való „csemegéből”. Miért fogynak a rosszindulatú kommentálások? Mert külföldön te, belföldön is jobban táp’?.it"-1, jobban űzötten, jobb körülmények között élve jelentkezünk minden nap. És ez a jobb felé való rohamos haladás nem lankad. Gyártmányaink, amelyek a kapitalista országokba kerülnek

mind jobbak, szebbek, tartó- sabbak és korszerűbbek, és ebből ítél a gépen dolgozó ottani munkás, a divatosan öltözködő nő, a tőkés, aki termékeinket vásárolja.

Szó se róla, ott még nem tartunk, hogy csak jót mondanának ránk. Nyelvelnek még a külföldi rádiók, irkáinak még felnagyítva apróságot a kapitalista lapok, dehát’ ki tagadná, hogy van ezeknek a dolgoknak valami igaz alapjuk, hiszen magunk te — nem felnagyítva — ostorozzuk ezeket. Hiszen alig van olyan nap, hogy ne dörögne rá valamire a sajtó vagy rádió vagy egy tanácskozás beszámolója felszólalója és mindez azért. hogy ezek az apróságok te megszűnjenek. No, nem amiatt, hogy ne legyen miről beszélni például a müncheni szabadeurópásofcnak, hanem azért mert önmagunk te tudjuk, hogy a hibákat meg kell szüntetni.

Az első dolog, amire a további előrehaladás, az erő gyarapítása és a jólét további fokozása érdekében szükség van, hogy mindenki helytálljon ott, ahova munkája, kötelessége állította, legyen az katona, munkás, vagy földművelő, öntuda- tosabb, fegyelmezettebb munka, ez a dolgozó emberek napi békevódelmi tette, vagyis békeharc „kistételben”. A mun ka az olyan természetű, hogy abban nálunk mindenkinek megvan a maga helye, a maga

nélkülözhetetlen helye. Nincs olyan ember, akinek a munkája ne számítana, aki ne végezne hasznos munkát a társadalomnak és önmagának, ha ezt a tevékenységet jól végzi. Hibás szemlélet az, hogy sokan úgy vélik: ,,Mi vagyok én? Pici, szürke melós. Én még a gyárban sem számítok sokat, hát mit jelentek akkor a városban. az országban vagy a lassan hárommilliárdra emelkedő földi emberiség között?

Sokat. Mert ugyanígy el lehet képzelni ennek a másik változatát, hogy mi lenne akkor. ha mindenki így gondolkodna a gyárban, a városban. sőt a hárommilliárd is? A milliók egyesekből tevődnek össze és egyes emberekből van az a roppant, legyőzhetetlen hadsereg te, amelyet a béke erőinek nevezünk. Sok hiba származik abból, ha kiesik a nagy gépezetből egy ember és hiány támad a helyén. Lehet bármilyen jó elképzelés, ha éppen egy vezető hajtja azt rosz- szul végre, hiába őrzi féltő gonddal nappal a gyár vagyonát minden munkás, ha az éjjeliőr alszik és ellopják a közvagyont. Mit sem ér az ha valaki nem ott intézi a közös ügyet, ahol kellene, mint ahogyan nagv balgaságra vall. ha valaki kelkáposztát akar venni és az ékszerüzletbe megy. Sokféle munka van. sokféle be osztás, de elmondhatjuk, hogy mindegyik a maga valóságában fontos, nélkülözhetetlen, megbecsülendő. Ez utóbbival nincs bajy mert hiszen alig 10 éve még olyan ügyben is agitációt kellett folytatni, hogv a munka a dicsőséget jelenti, hogy a munka megbecsülendő és szétverve azt a burzsoá szemléletet, l|ogy „a munka szégyen”. De azzal még akad gond hogy nem mindenki adja munkahelyén tudásának legjavát minden nap, pedig nincs olyan részmunka, amelynek ne lenne hatása a nagy egészre, a gyár, az ország erejének, gazdagságé nak gyarapítására: — a békére.

Nem kell kutató munkát végezni, hogy megtaláljuk mindenhol városon és falun egyaránt a jobb munkát jelentő feladatokat. Itt van kezünkben és előttünk a második ötéves terv, amely történelmünkben még nem ismert nagyszerű célokat és reális célokat tűz önmagunk elé. Többet’ jobbat olcsóbban, korszerűbbet és nagyszerűbbet alkotni mint eddig.

Mi lesz ebből? Jobb szebb élet és erő. amit odatehetünk jó munkánk esetén a béke mérlegének hatalmas serpenyő jébe még jobban leterhelve a mérleg máris elbillent oldalát, amely a béke erőinek nagyobb erejét, súlyát mutatja a XX. század közepét túlélt emberiségnek. így kapcsolódik* egymásba a béke, a munka, az erő és a béke, amelynek éltető eleme a mánk* ,

K. J.

A modern háziipar

Valóságos üzemmé fejlődött az utóbbi évek során a Pécsi Háziipari Szövetkezet. A Déryné utcai régi udvar sok műhelyt rejt, ámelyekben most már nemcsak télen folyik a munka. Itt dolgozzák fel az ország csaknem valamennyi fonodái hulladékát, és külföldön te jól ismerik a pécsi búgócsigákat, fa- és fémjátékokat, s egyre nagyobb területei hódít a főként gyapjúból készülő baranyai szőttes.

A fonoda és a szövődé dolgozói 384 ezer forint értékű

terméket állítanak elő ebben a negyedévben — főként a fonodái hulladékok felhasználásával. Fajátékból 277 ezer, fémjátékból 311 ezer forint értékű készül az utolsó évnegyedben. Most kísérleteznek egy újfajta búgócsiga előállításán. A kötődében belföldi forgalomra pamutpulóvereket, pamutkulikat, kesztyűfelsőrészeket, norvégmintás kesztyűket készítenek. A kosárfonó- műhelyben demizsonokat, kosarakat fonnak.

Szarkánál Józsefné és tleremendi Dezsőné a gyűrűsfonógép munkájára ügyel. Viszkózával erősített fonalat készítenek hulladékból. Negyedévenként 6 ezer felmosórongyot szőnek a szövetkezetben az így nyert fonalból.

A harmadik negyedévben 12 ezer búgócsigát készítettek külföldi megrendelésre a fémjáték-készítők. Az utolsó negyedben 16 ezer búgócsigának kell elkészülnie, sőt ezen kívül még négyezer műanyagborítású vállfát is gyártanak. Képünkön: Domonkos Dezsőné a búgócsigák külső borítását lyukasztja.

Negyven éve fonja a kosaraikat az ország különböző helyein Gogh Péter bácsi. Ezekből a kosaraikból, melyeket a RÖVI- KÖT és az A Hornt Aruház részére fon, közel húszat tud kér szíteni havonta.

v

i

É

t