Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-10 / 265. szám

2 NAPLÓ IMI. NOVEMBER ML Üdvözöljük az Egyetemi Naplót A Pécsi Orvostudományi Egyetem MSZMP, KISZ és Szakszervezeti Bizottsága ki­adásában az Októberi Szo­cialista Forradalom 44. év­fordulójának tiszteletére no­vember 5-én új lap jelent meg megyénkben, az „Egye­temi Napló”. A megye legfiatalabb új­ságjának feladata, hogy az egyetem párt és társadalmi szervei által végzett munkát elősegítse, neveljen, ismer­tesse az egyetem oktatói, dolgozói és hallgatói előtt ál­ló feladatokat, adjon segít­séget a problémák megoldá­sához és a lehetőséghez ké­pest vigye előbbre az alap­vető feladatok végrehajtását az oktató, gyógyító és kutató tevékenységet. Jelentős feladat megoldá­sa vár e fiatal újságra. Re­méljük, hogy hivatásának magaslatán állva mindenkor betölti azt a feladatot, amelyre hivatva van: min­den erejével segítse a szo­cializmus építésének nagy ügyét. A Dunántúli Napló szer­kesztősége örömmel üdvözH az Egyetemi Naplót és to­vábbi munkájához sok sikert kíván. Bizse János harmadik kiállítása A Janus Pannónius Múzeum Rákóczi úti helyiségében no­vember 10-én nyitja meg Bor­sos József a Pécsi Művészeti Gimnázium tanárának. Bizse János festőművésznek a kiállí­tását, Bizse Jánost minden szál Pécshez fűzi. Itt született, s az édesapja műhelyében itt is­merkedett meg a művészi igé­nyességgel. Tanulmányai be­fejeztével Pécsett kezdte neve­lői pályáját, s művészete is itt kezdett kibontakozni. Első ki­állítását 1947-ben, a másodikat 195íf-ban rendezte. Aránylag hosszú időközökben kerül sor egy-egy kiállítására s mégis Bizse Jánost a legaktívabb mű vészek között tarthatjuk szá- j man. mert minden kollektív 'kiállításon szerepelt A mostani kiállításának szín te majdnem minden darabját ebben az esztendőben alkotta. Mint elmondotta, nagy segítsé­get jelentett számára a megyei tanács ösztöndíja, amely lehe­tővé tette, hogy az egérá szep­tember hónapot a bányában töltse, 1953-as kiállítása szinte ki­zárólag tájképekből állt Az­óta nemcsak technikában, ki­dolgozásban, megjelenítési erő­ben változott meg a festő vé­nája, hanem témában is. Bár ezen a kiállításon is találunk szép számmal tájképet, mégis Film Film Fii m ISÖeSINALé Szélesvásznú, színes amerikai film Az azonos című drámát szín­padról ismeri már a magyar közönség. Most filmváltozat­ban láthatjuk. Természetesen a film kifejező eszközei má­sok, mint a színházé. Köze­lebb tud férkőzni a valóság­hoz, hiszen nem kényszerül egy szűkein méretezett deszka- pódiumra, árulkodó díszletek helyett természetes környezet­be helyezheti a szereplőket Ezesetben azonban az az el­lentmondásosnak látszó jelen­ség észlelhető, hogy a film éppen a valósághű ábrázolás folytán válik irreálisabbá a színpadon játszott drámánál. Amikor a színpadon a szerep­lők panaszából tudjuk meg: olyan nagy a szárazság, hogy tömegesen hullanak el az ál­latok a legelőn, könnyebben elhisszük, minit amikor a film­felvevőgép kegyetlen precizi­tással mutatja be a megrepe­dezett, száraz földön heverő állati tetemeket Starbuck ^kellékei” a színpada díszletek között majdnem hogy termé­szetesnek hatnak, de a termé­szetes környezetet ábrázoló filmképeken annyira valósze­rűtlenek, hogy már puszta megjelenésükkel nevetést fa­kasztanak. A színpadon vá­ratlanul betoppanó „esőcsi­nálóról” könnyen elhisszük, hogy van benne valami vará- zsos erő, amely képes meg­változtatni maga körül az éle­tet. A filmen azonban a szél­hámoskodás miaitt megkerge­tett, s a városka klubja előtt beszélgető emberek szavai' figyelve újabb terveket ková­csoló csaló valóban „csak” szélhámosnak látszik, veszít színpadi nagyvonalúságából. Mindebben persze annak is része van, hogy a dráma az eredeti regényből csak ■ annak lényegesebb mozzanatait veszi át, míg a film forgatókönyve inkább a regény fonalát kö­veti, s átvesz abból nem drá­mai részeket is. A filmnek azt a hátrányát érezzük tehát, hogy a történet irreálisabbá válik, az esőcsináló alakja szürkébbé, az események egy­másutánja vontatottabbá. Kár­pótolhatna ezért az, hogy a film az emberek bensőjében zajló drámát erre alkalmasabb eszközeivel finomabban, sok­rétűbben, hatásosabban ábrá­zolhatná. Ezt a lehetőséget azonban kevéssé használták ki a film készítői: kevés a közei­ig szelesen inkább csak az össze­hasonlítás eredményei. Ha a korábban látott drámától él­vonatkoztatunk, arra a meg­állapításira kell jutnunk, hogy jó filmet láttunk, érdekes, technikailag kiválóan megol­dott filmet, amelynek mély eszmei tartalma is van, még akkor is, ha ez az eszmei tar­talom a rideg józansággal pa­rancsoló üzleti észtől meg- csömörlött, valami szebbre, jobbra vágyó amerikai polgár vágyait tükrözi. Lizzie, Jimmy és az apa nem általában a jó­zanság ellen, hanem a Noah által képviselt, kegyetlen, em­bertelenül rideg józanság el­len lázad fel Starbuck hatá­sára. A film nagy erénye, hogy hol megható, hol groteszk ví­vódásuk emberi közelségbe kerül hozzánk — ha nem is annyira, mint a színpadi elő­adásban. (—« —c) azt a címet adhatnánk a tár­latának, hogy a munka, a bá­nyászat és a bányászok ábrá­zolása. A másik feltűnő jelen- ság Bizse János színgazdagsága. Balatoni képei mindegyikének más-más a színvilága. Az Irá­nyi Dániel tér című kompozí­ciója mély tónusával, plaszti­kus színeivel szinte árasztja Pécs levegőjét, hangulatát. — István-akna. az István-aknai építkezés, Széchenyi-akna. a Leszállás, az Aknatoronyban, a Bányászportré, az István- aknai gurító, a Leszállás, a Bányafolyosó című képeket mind szeptemberben készítette Bizse János. A múlt év tava­szi tárlatán láthattuk a Tan­műhely című kompozíciót, ame lyet Martyn Ferenccel közö­sen alkotott. Ez a kép még kissé mesterkéltnek hat, az új alko- i tások azonban arról tanúskod­nak, hogy a bányászélet jel­legzetességeit. a munkások mozdulatait a való életből les­te el a művész. Sokan azt hit­ték eddig, hogy a bányát, a bányászokat csak feketével, a feketék különböző árnyalatai­val lehet megfesteni. Bizse Já­nos bátrán, alkalmazza a na­rancssárga. a kék színeket is. Bizse János harmadik kiál­lítása elmélyült, gazdag mű­vészi tevékenységről tanúsko­dik. Minden vonal a helyén van, a művész kerül minden felesleges elemet. — Alaposan kell ismer­ni a mesterséget — vallja Bi­zse János —, mert amit el akarunk mondani, csak úgy mondhatjuk el, ha az egysze­rűségre, a tömörségre törek­szünk. (Hamar) Előadás a mezőpnhsáii lsz-ek és az áilmigazplási szervek küziis íeledaiairől A Közalkalmazottak Szak­szervezetének megyei Bizottsá­ga nagy gondot fordít arra, hogy a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és az államigaz­gatási szervek kapcsolata erő­södjék. A tsz-ek és az államigazgatá­si dolgozók közötti jó kapcsola­tok elmélyítése érdekében már többször rendeztek találkozó­kat, előadásokat a termelőszö­vetkezeti dolgozók részére.^ A szakszervezet kezdeménye zésére november 11-ón, szom­baton délelőtt 9 órakor Sziget­váron rendeznek újabb talál­kozót az államigazgatás dolgo­zói és a termelőszövetkezetek vezetői között. A szigetvári já­rási tanács, a tanács pártszer­vezete és szakszervezeti bizott­sága szervezésében Palkó Sán­dor elvtárs, a Baranya megyei Tanács vb-elnöke tart előadást a terma]öszövetk ezetek és az államigazgatási szervek kap­csolatáról és közös feladataik­ról. Az előadáson részt vesznek a termelőszövetkezeti pártszerve­zetek titkárai, a szigetvári já­rás községeinek tanácselnökei és vb-titkárai, a járási tanács apparátusának dolgozói, a Szak szervezet Országos Központjá­nak és megyei bizottságénak vezetői. Innmunitpiirniii mFpsb i*l!i “ ifiiliiiiitiiiii Pl lllllllllllt i Személyi igazolvány Már jó pár éve, hogy meg­született a gondolat: legyen agy igazolvány, amelybe mindent beleírnak, hogy ne kelljen külön lakásbejelen­tőt, meg mit tudom én mii magával hordania az em­bernek. A gondolatból meg­született a személyi igazol­vány. amely sok mindenre jó, de sok mindenre nem jó. Nem helyettesíti például a katonakönyvet, amit az embernek állandóan magá­nál kell tartania, mert kü­lönben megbüntetik. De nem hiszik el például az ember­nek, hogy született, ha nem hoz anyakönyvi kivonatot. Hiába van beírva a szemé­lyi igazolványba, hogy ekkor és ekkor született, az illeté­kesek erre azt mondják: „Az igaz, hogy ott bent van. de mivel bizonyítsunk mi?” Szükség van a házassági ki­vonatra is, pedig a házassá­got a személyi igazolványba is bevezették, sőt szükség van arra is, hogy az ember külön papíron igazolja, hogy gyermeke van. Igazolni kell a gyereket, ha például az ember táp­pénzt kap. Hiába írják be a kórházban a személyi iga­zolvány alapján, hogy egy eltartatlan gyermeke van az illetőnek, ezt az SZTK nem veszi tudomásul. Külön ’uttósági bizonyítványt kell kérni. Ehhez előzőleg adnak egy papírt, amit ki kell töl­teni, majd két tanúval, alá kell Íratni. Még az a szeren­cse, hogy a figyelmeztetés­nél olvasható szövegtől elte­kintenek, amely szerint a tanuknak a tanácson az ille­tékes hatóság szeme láttára kell aláírniok ezt a papírt. Ezután megkapja az illető a hatósági bizonyítványt el­tartott gyermekéről, anélkül, hogy megnézték volna a sze­mélyi igazolványát: bevezet­ték-e oda a kicsit. Szóval sok mindenre jó a személyi igazolvány. Leg­főképpen azonban arra, hogy az ember igazolja magát vele az illetéket hatóságok­nál: ennek meg ennek az igazolásnak az átvételére jogosult. Ez sem kis ered­mény. Mert gondoljuk csak meg, mi lenne, ha még ezt is igazoltatni kellene — mondjuk a szomszédokkal. (Szalai) %$&&>>}. THIERV -ARPA,—• ­TEGNAPI íSSSSK Veronika ujjal megkeresik az öreg nyakát. — Engedjen el! Nem érti? Én nem szeretem magát!... Engedjen el! Mit gondol, hogy mindenki kapcája vagyok? Az öreg szorosan, minden erejével a karjaiban tartja Veronikát Az asszony ujjai mélyen benyomódnak Kása Bálint! nyakába, de az öreg meg se mozdul, a szorítás nem er- nyed. \ Veronika kétségbeesetten kiabál. 1 — Engedjen, ha mondom! j Az öreg már alig bírja a tü­dejét. Nehézkesen, kapkodva hörög. Felforr benne a düh. i — Miér? A németnek lehe­tett? Mi? Tudod, hogy mit' álltam én ki, amíg az a német: nálad lakott?... Mi? Nekem nem lehet?... — lihegi az; asszony arcába, majd rettene-i tes erővel, megkékült szájjal' kiszabadítja a nyakát, és Ve-, ronika szájába csókol. I Veronika kirántja magát a; férfi karjai közük Egy pillanatig farkasszemeti néz egymással a két ember. Veronika most már halálo­san nyugodt. Látja az öreg arcán a fáradt, éhes vonala­kat, a szemében a részeg, cin­kos szándékot. A gertya fénye néha a férfi arcára lobban, és már nem félelmetes, nem ha­talmas. (45.) A fiatalasszony összehúzott szemmel, gyűlölködve hátra­lép, és egy hordónak támasz­kodik. Forró és elszánt a lélegzete. — Maga él akarja vitetni az uramat? Maga, az én uramat? Messziről jön a hangja. Nem is tudja, hogy mi van. Mi ez? Hol van? Ki ácsorog előtte?' Ki ez az ember? Kié ez a pin­ce? Az öreg feláll. Kényelmesen, magabiztosan Veronikához lép. Az arcába hajol, a homloka gyöngyözik. A gyertya lángja minden mozdulatra idegesen lobog, pillanatokra a kanóc mellé zsugorodik, aztán hosszan, vö­rösen a levegőbe nyúlik. Veronika az ajtóhoz szalad, és megrázza a reteszt. ‘ — Engedjen ki innen! Kása Bálint két lépéssel A fejében valami hangosan dörömböl, a szája szikkadt és forró. Szereti Veronikát. öregedő, tüzes férfiszere­lemmel. Most ebben a pilla­natban nincsen háború, nin­csen más asszony és nincse­nek fények és dörrenések. Nincsen félelem és nincsen semmi — csak a fiatalasszony — szép, szomorú szemmel, karcsún, éretten és kiűzötten — akit évek óta visszafogott, alázatos szerelemmel szeret Nem engedheti él. Nem lesz többé háború, és nem lesz többé ilyen éj* szaka. Könyörög. Az utolsó pillanat ez, egy öregember szomorú szerelmé­nek utolsó pillanata. A szája elcsorbul, mint a sóhajtozó ka­maszoké, a két kezét egymás­ba gyűri, és az arca szelíd és alázatos. — Ne menj el Veronika;. 1 ne menj el.;. A fiatalasszony meglepőd­ve és gyűlölettel nézi a fér­fit. Pillanatok alatt meggyű­161 te. Az öreg hirtelen mozdulat­tal elkapja Veronika derekát, a szája az asszony száját ke­resi. — Ne menj el... szeretlek..: Érted? ... Szeretlek! Szerette­lek mindig amióta ismerlek— Amikor férjhez mentél, majd­nem meghasadt a szívem:.. Mindent neked adok, csak ne menj el..: Kása Bálint kegyetlenül, szerelmesen szorítja Veroni­kát. Az asszony moccanni se tud. Néha felvillan előtte a fehér, sápadt arc, a sárga fo­gak, a gyomráig ér a borsza- gú lehelet, és hányinger fojto­gatja. Nem is érti, amit az öreg a fülébe hadar. Minden figyelmét egyetlen mozdulat­ra összpontosítja — kiugrani a pincéből. A háta mögött megkeresni a reteszt, óvatosan félrehúzni — és elszaladni. Haza. — Hagyd art az embert Ve­ronika ... — könyörög a fe­hérarcú. — Tudom, hogy már régen nem szereted ... Tudom én, leolvastam az arcodról... Én mindig néztelek téged az ablakból, amikor vízért men­tél a kútra, és ha napszámba fogadtalak, mindennél na­gyobb öröm volt az nekem, ha egész nap láthattalak.. 1 . — A PÉCSI Orvostudomá­nyi Egyetem és az Orvos- Egészségügyi Dolgozóik Szak- szervezetének pécs-baranyai területi bizottsága tudomá­nyos szakosztálya november 10-én 18 órai kezdettel tartja V. tudományos ülését az ana­tómiai intézet tantermében. Prof. K. Siska pozsonyi aka­démikus tart szívsebészeti tárgykörű előadást. — 27 MILLIÓ forint érté­kű bútort gyártottak a har­madik negyedévben a megye helyiipari vállalatai. — 94« NÉGYZETMÉTER betonlapos járdát építettéi Dumafalván. — 43 FÉRŐHELYES tan­műhelyt létesítenek a Bara­nya megyei Építőipari Válla­latnál. A tanműhelyben ké­szített tárgyakat az építkezé­sekhez is felhasználják. — 220 VOLTOS áram-fe­szült Régre való áttérés decern bér 10-én befejeződik Pécsett. — 2.7 SZÁZALÉKKAL több volt az egy napra jutó termelés a harmadik negyed­évben a megye tanácsi köny- nyűipari vállalatoknál, mint a második negyedév során. — 1961 ŐSZÉN és 1962. ta­vaszán mintegy 11100 hold kukoricavetésen végeznek vegyszeres gyomirtást a me­gye állami gazdaságaiban. — A PÉCSI Orvostudomá­nyi Egyetem MSZMP alap- szervezeteinél november 9-én kezdőditek meg a vezetőség- választó taggyűlések. — NEGYEDMILLIÓ ribiz- ke, málna és szamócatövet ül tettek el az év őszén a me­gye termelőszövetkezetei. — A MECHANIKAI játé­kok árusításával egybekötött kiállítást rendez december 1® tői az SZMT székházában a Pécsi Állami Aruház játék- osztálya. A ki állítás 2 hétig tart nyitva. — 140 EZER forintos költ­séggel készítettek korszerű utat a tóvölgyi mesterséges tó és a pécsváradi út között — UJ TECHNOLÓGIÁT vezettek be a komlói Anna- aikna egyik fejtésében. Ezzel az eljárással 2 méterre lehet növelni a napi íronthomlok- előrehaladást a korábbi 1.1® —1.20 méterrel szemben. — AZ ÍGÉRET földje, jó­részt Komlón forgatott ma­gyar film bemutatására no­vember 22-én, szerdán dél­után kerül sor Komlón a Május 1. filmszínházban. Az r előadáson részt vesznek « l film alkotói is. j — MEGTÖRTÉNT a kcm- lói új kórházhoz vezető út j műszaki átadása. A konsze- j rű, pormentes utat a Kamiéi » Allan* Építőipari Vállalat j építette 1 millió 800 ezer fo- j rinitos kölltséggek : — törzsgárda-jel­\ VÉNNYEL tüntették ki a Pé- I esi Élelmiszer Kiskereskedel- j mi Vállalat 450 dolgozóját • A < törzsgárda-jelvény eket { azok kapták, akik 20, 10, il- I letve öt év óta megszakítás • nélkül dolgoznak a váUalat­I * ————— 1 I ( Ma öntözési ankét j Pécsett • Ma délelőtt * órai kezdettel • a megyei tanács, a Hazafias í Népfant és a pécsi Vízügyi «Igazgatóság rendezésében ön­tözési ankétet tartanak Pé- i esett a járási tanács nagyter- tmében. Az amkéton Baranya (megye öntözési fejlesztésének ' irányelveit, annak műszaki 'kérdéseit, az esőztető öntözést (valamint a csőkutas öntözés .’lehetőségeit vitatják meg, ön- 'tözési szakemberek, állami (gazdasági és tsz-vezetők rész- ’. vételével. Petris Pál főagro­• nómus a Sárpilisi Állami Gaz- fdaság csőkutas öntözésének !jtapasztalatairól számol be 8 7 » ‘re _ - s -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom