Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-30 / 282. szám

1961. NOVEMBER 3«. NAPLÓ 5 Érdekes tartalommal megjelent a A szokásos naptári részen* ké­pes beszámolón, bel- és külpoli­tikai összefoglalón kívül színes ol­vasmányok, növénytermesztési és állattenyésztési szakcikkek, hasz­nos tanácsadók, asszonyok és gyer­mekrovat, tréfa, humor, rejtvény, és sok más érdekes közlemény — megtalálható benne. Közli Galgóczl Erzsébet, Gelié- ri Andor Endre, ülés Béla, Ta­mási Áron, Timár Máté, Urbán Ernő, Veres Péter Írását, élő köl­tőink közül Aprily Lajos, Berda József, Földeák János, Illyés Gyula, Simon István, Simon La­jos, Sinka István, Szüts Lász­ló versét. A magyar naptárkiadás törté­netében egyedülálló: az 1962. évi Kincses Kalendárium ,,Magyar falu, magyar város 1961” címmel első Ízben közöl többszínnyomá­sú képes összeállítást» A gyönyörű kiállítású kalendá­rium ára 10 forint. Albert alvai Vegyigyár pécsi telepe LAKATOST felvesz. 72 543 170000 köbméter fa A fák 59 százalékát gépek vágják ki — Évente 15 millió facsemetét szállítanak a baranyai faiskolák Baranya megyének mintegy 16 százalékát borítja erdő. Több mint 55 ezer hektár er­dő tartozik a Mecseki Állami Erdőgazdasághoz, további 14 ezer pedig az eírdőbirtokossá- gok, termelőszövetkezetek és egyéb szervek tulajdona. Ez a hatalmas gazdaság éven te sok ezer köbméter fát ad az iparnak és a háztartásoknak. Tervttiltelj es í tésröl azonban mégsem beszélhetünk olyan formában, mint más esetek­ben, hiszen itt pontosan meg­szabják, mennyi fát vághatnak ki. A megadott mennyiséget nem léphetik túl, viszont az ipari és tűzifa arányának az ipari fa javára történő eltoló­dása mér tervtúlteljesítést je­lent. Az elmúlt gazdasági év­ben (október 1-én zárult), majd nem 170 ezer köbméter fát ter­melt ki az erdőgazdaság, s eb­ből több mint 88 ezer volt az ipari fa, a többi tűzifa. A legértékesebb termék a fűrészrönk, amelyből 37 ezer köbmétert adtak. Bányaiéinak, piillérfának 17 ezer köbmétert termeltek. Az utóbbi években egyre emelkedik az ipari fa termelése a tűzifa rovására, s Időjárásjetentés Vártiaitő Időjárás esfltörtöft es­tig: csendes, párás, többfelé ködös ás az évszakhoz képest enyhe idő. Néhány helyen ködszitá'.ás, vagy kisebb eső. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1—5 fok között, délen helyenként plusz 5 fok felett. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 8—12 fok között, ezen belül is a papírnak alkal­mas mennyiség. A múlt gazda­sági évben például 700 köbmé­ter papírfát vágtak ki, s a je­lenlegi terv már 1500 köbmé­ter. A favágás ma már nem az a „kimerítő” munka, mint volt a háború előtt, hiszen ezt a munkát is gépesítették, s a fa 59 százalékát gépek vágják ki. A szállítás sokszor sokkal kö­rülményesebb, mint a vágás. Persze a fejszéseket azért nem nélkülözik még most sem a tervszerűen történő fakiterme­lésnél. A kivágott fákat pótolni kell. Ez is az erdőgazdaság feladata. Állandó telepítések­kel gondoskodnak arról, hogy a megye erdőterülete a kiter­melés ellenére növekedjék. Részben természetes úton is felújul az erdő, de emberi be­avatkozás nélkül ez mégsem volna elegendő. Az erdőgaz­daság külön csemetekertekben neveli az irtások pótlására és új telepítésekhez a facsemeté­ket. Évente mintegy 15 millió facsemete kerül ki a faisko­lákból. Idén valamivel keve­sebb csemetét nevelnek, mert a jó makktermés következté­ben lehetővé vált, hogy na­gyobb területen makkvetéssel pótolják e csemetéket. Sőt még az előirányzott 1000 hektárnyi új telepítésekből is 400-ba makkot vetnek, mivel ez jóval olcsóbb s amellett éppen olyan jó, mint a csemetetültetés. Az idei termésből ötven vagon makkot gyűjtöttek össze. Hasznosítsuk a tartalékokat! Vadgazdálkodás a mezőgazdasági nagyüzemekben Két sajtóhír a közelmúltból: s,A baranyai vadászok kilövés­tervében összesen 3325 fácán- kakas szerepel..„Békés megyében az 1960—61. vadász­szezonban 47 850 fácánkakast lőttek és 7800 fácánt fogtak be élve... f E két hír olvasása késztet arra, hogy beszámoljak egy tapasztalatomról Somogyból. A közelmúltban a Balaton mellett, Fonyódon, Fenyvesen jártam. Valamikor sokat va­dásztam a fonyódi Jagyberekében abban az akkortájt közismert 30 000 holdas vadregényes mo- csárvüágbam, ahol Európa vízimadarad adtak találkát egymásnak az ember nem­járta őslápban. Persze, hogy kiváncsi voltam, mi lett itt azóta? A hullámzó, susogó nád­rengeteg helyén egy virágzó, a legkorszerűbb eszközökkel dol­gozó nagygazdaságot talál­tam, amely a Nagyberéki Ál­lami Gazdaság néven az utób­bi évek mezőgazdasági látvá­nyossága lett. A pompás kis­vasút és úthálózat, a csator­nákban úszó öntözőhajók, vi­rágolaj és más termékei sok­szor szerepeltek elismerően a nyilvánosság előtt. Én most valami másról szeretnék be­számolni. A területen lép ten-nyomon feltűnően sok hasznos vadat, főleg fácánt, őzet és nyulat láttam, viszont a kártevő szarkák, dolmányos varjak, réti héják eltűntek a határból. Érdekelt a dolog és utánajárva a következőket tudtam meg. Ezelőtt négy évvel néhány lelke és megteremtője, jogos deményezésére a birtokon tervszerű vadgazdálkodás kez­dődött. Ennek alapját egy, a legalkalmasabb központi fek­vésű helyen, saját eszközökkel létesített fácántelep képezte. A gazdaság vezetősége — ag- ronómus, erdész, főkönyvelő — ahol tudott, segített, s a szorgalmas munka és példás összműködés eredményeként alig négy év után Eördögh Ti­bor fővadász, a vadgazdaság lelke, és megteremtője, jogos ttüszl eséggel jelentheti, hogy fiién mái; kiiliuUM gadAy.mt­dégek jönnek, akik 1500 fá­cánkakast és 1000 nyulat ejt­hetnek el, 1000 fácánt és Ugyanannyi nyulat élő szállí­tásra fognak be. Az őzállo- mány pedig 300 darab. — És 5000 fácáncsdbét neve­lünk! — egészíti ki a jelentést Ilcevics János, a fácántelep vezetője. Persze, leírni könnyebb a dolgot, miint megcsinálná! Sok fáradságos, kitartó munka, küzdelem kell hozzá, de megéri! Miért? A fácán, fogoly kárt nem okoz, mert túlnyomórészt gyommagvakkial és növényi kártevőkkel táplálkozik. A cserebogár, kolorádóbogár kér­lelhetetlen pusztítója. (Bioló­giai növényvédelem.) Lelövése vagy élve szállítá­sa egyaránt értékes valutát hoz, a külföld minden meny- nyiséget átvesz. Hozzájárul a lakosság hús­ellátásához. Külföldi vadászvendégek jö­vetele idegenforgalmiunkat növeli. A fácán szapora és élelmes vad, meghálálja a gondozást, idővel szétterjed a környező területekre is. Az FM is méltányolta a gazdaság és szakszemélyzet kiváló eredményeit és itt indí­totta el az ország első hivatá­sos vadásziskoláját, amely szakképzett, hivatását szerető utánpótlást nevel az ország vadgazdaságának s idén már a tsz-ektől küldött hallgatók­kal is bővüL Kövessük megyénkben is a jó példát! Az előfeltételek Baranyá­ban is sok helyen megvannak, vagy kis jóakarattal megte­remthetők. (Sellye, Boly, Szentegát, stb.) Nagy előny, hogy a tandíjat megtakarít­hatjuk! A nagyberekiek szíve­sen átadják értékes tapaszta­lataikat s a mesterséges fá­cántenyésztésnek bőséges szákirodalma van. Az előfeltételeket alábbiak­ban látom: természetes, egész­séges törzsállomány, az indu­láshoz legalább egy hozzáértő szakember, kártevők kiirtása, .onwadászat meggáí8á«fh t&r* i mészetes fészkek óvása, tojás- gyűjtés, ismertető propaganda, egy kis segítség a gazdaság részéről. Egy kis kedvcsináló kalkulá­ció: 2000 nyúl és 2500 fácán le­lövéssel (fele befogásával) számolva a bevétel 200 000 fo­rint körül mozog. Nem érné meg évente ez a kis ^mellék- jövedelem”? A kormányzat a napokban minisztertanácson foglalkozott a vadgazdálkodás fontos kér­déseivel. Az itt felhozott kö­vetésre méltó példa leírása ta­lán hozzájárul megyénkben is a fejlődéshez. Várady Géza Sokféle fa nő a baranyai er­dőkben. A nálunk őshonos tölgyfa a legértékesebb s eb­ből van a legtöbb. A cser és a bükk ugyancsak tekintélyes helyet foglal el erdeinkben, viszont a gyertyán, akác és a hárs már területileg és érték szempontjából is csak ezek után következik. Végül a nyár- és fűzfélékkel zárul a fafaj­ták sora. Bár a nyárfák nem olyan értékesek, mint a ke­mény fafajták, de jelentős mennyiséget telepítenek belő­lük minden évben, mert gyor­san növök s már 25—30 éves korukban megkezdhetik a ki­termelésüket. A tölgyfa csak 100—120 éves korában Vágható ki. A nyárfatelepítés azért előnyös, mert aránylag rövid idő múlva adja a tűzifát, s most már a farostlemezgyár­táshoz is az alapanyagot. Ez utóbbinak a tíz éves fák is megfelelnek. Nem minden faj­ta fát lehet telepíteni minden­hova. A talajtól függően vég­zik a telepítéseket is. Az olyan területre, ahol homokos, laza, dombos a föld, elsősorban aká­cot, míg a síkabb vidékeken a tölgyet és a nyárt ültetik. Most készül a megye erdészeti tipo­lógiája, amely minden táj er­dőművelési, telepítési utasítá­sát tartalmazza. Jogi tanácsadónk Változások a termelőszövetkezeti nyugdiltcrvjnybsn E hónapban látott napvilá­got a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1961. évi 17. szá­mú törvényerejű rendelete a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításá­ról szóló 1957. évi 65. számú törvényerejű rendelet módo­sításáról és kiegészítéséről. A jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint tíz nyug­díjév alapján az jogosult öreg­ségi nyugdíjra, aki 1960. de­cember 31-ig termelőszövetke­zetbe tagként belépett. A most megjelent rendelet ak­ként módosítja ezt, hogy az is jogosult a kedvezményes tíz év alapján öregségi nyugdíjra, aki 1961. évi december hó 31- ig mezőgazdasági termelőszö­vetkezetbe tagként belépett. Ugyanígy módosul a rok­kantsági nyugdíjhoz szükséges idő is azok esetében, akik 1961 december 31-ig termelőszövet­kezetbe tagiként belépnek. Itt is lehet alkalmazni a tíz éves kedvezményt. A napokban megjelent ren­delet teljesen újszerű ren­delkezést tartalmaz azok szá­mára, akik a termelőszövetke­zetből a termelőszövetkezet hozzájárulásával léptek ki, s ismét az iparban helyezkedtek <% o %»» Hősök tere három utcában Naív elképzelé­seim egyike volt, hogy a tér olyan szabad terület, me­lyet épületek vesz­nek körül. Most már tudom, hogy ezt az elképzelést nem a valóság szül­te. De nem akarok a a dolgok elébe vág­ni. Röviden az tör­tént, hogy keres­tem valakit, aki Péasszalboicson, a Hősök tere 5. szá­mú háziban liafcik. A Hősök terét köny nyűszerrel megta­láltam, de rövide­sen tapasztaltam, hogy alaposan kibő­vítették. Ne képzel­je senki, hogy új házakat építettek a térre, mert nincs annak még a kör­nyékén sem új épü­let De, ha már el­készítette a tanács az új utca- és ház­számtáblákat — s Hősök tere felirat­tal is készült vagy hét — el is kellett helyezni azokat va­lahol. De hol? . A Hősök tere 1. a Hősök terén van. Bizonyára mellette áll a hármas és ötös számú ház is. De ki derül, hogy ez téve­dés, mert az egyes mellett a hetes szám van. A hármas és ez ötös az udvarokban lenne? „Nincsenek az udvarokban la­kások” — világosí­tanak fel a lakók, de menjek csak lej­jebb egy utcává, mintha ott is „Hő­sök tere” táblákat láttak volna a múlt­kor ... S valóban Hősök tere virít fe- héren-feketén a Munkásőr utca egyik házán. Itt van Hősök tere 3— 4, ezek szomszédsá­gában pedig a 5 os számú ház. De még mindig nincs a 3-as és az 5-ös, s nem is tudja senki, hogy hol lehet Végül egy „jól tájékozott” kis­fiú mondja meg, hogy ott van mind a két ház, csak egy utcával lejjebb; Amikor jól meg­néztem a harmadik utcát is, amelyben a Hősök tere van, gyorsan korrigáltam magamban a térről addig alkotott fogai mait A tér tehát olyan terület, me­lyet épületek vesz­nek körül, de csak annyi közük van hozzá, mint a me­cseki vidábparknak a köztemetőhöz. Vagyis a vidámpark ban nem találni sir emléket, a közteme­tőben óriáskereket, s a • Hősök terén ötös házszámot Ha valaki meg akar győződni erről, ül­jön fel a 31-es au­tóbuszra, s keresse meg a Hősök terén az ötös számú há­zat (Harsányi) el. Idézzük a törvényerejű rendelet szövegét: „Ha a termelőszövetkezeti tagság a termelőszövetkezet közgyűlésének hozzájárulásá­val azért szűnt meg, mert a tag munkaviszonyba lépett és a volt tag igényének előter­jesztését közvetlenül megelő­zően legalább öt évi szolgálati időt szerzett, úgy a 27/A., ille­tőleg a 27/B. paragrafus sze­rint járó öregségi nyugdíjra a férfi dolgozó a hatvanötödik életévének betöltése előtt, de legkorábban a hatvanadik életévétől, a női dolgozó pedig a hatvanadik életévének be­töltése előtt, de legkorábban az ötvenötödik életévétől jo­gosult, E rendelkezés az öregségi nyugdíjra jogosultságot ter­jeszti ki azon volt ' termelő­szövetkezeti tagok részére, akik a termelőszövetkezet hoz­zájárulásával léptek ki a ter­melőszövetkezetből, s kilépé­sük után legalább öt évet ipa­ri biztosításban töltötték. Ha az ilyen dolgozó rendelkezik az 1957. évi 65. számú tvr.-ben meghatározott szolgálati idő­vel (10 évvel), akkor a fen­tebbi feltételek esetén a ter­melőszövetkezeti jogszabályok szerinti öregségi nyugdíjra jo­gosulttá válik s azt kérheti az öregségi korhatár betöltése után, legkorábban azonban 1962. évi január hó 1. napján. E rendelkezés az eddig ismer­tekkel szemben új, s nagy kedvezményt ad a dolgozók részére. Lehetővé teszi azt, bi­zonyos feltételék fennállása esetén, hogy nem termelőszö­vetkezeti tag is részesülhet nyugdíjban a termelőszövet­kezetben eltöltött éveinek fi­gyelembevételével. c Ezt az új rendelkezést a tvr. a rokkantsági nyugdíjak vonat­kozásában is bevezeti, azzal az elétérésseL, hogy nem kívánja meg az öt évi munkaviszonyt a termelőszövetkezetből tör­tént kilépést követően. A most ismertetett legfon­tosabb rendelkezéseket csak 1962. évi január hó 1. napját követően lehet csak alkalmaz­ni, mert a törvény csak ekkor lép hatályba. Ezért ezúton kér­jük olvasóinkat, hogy ilyen irányú kérelmeikkel az SZTK Alközpont nyugdíj osztályál ez évben még ne zaklassák, hiszen érdemben csak a követ­kező évben lesz elintézhető. Az öregségi, illetve tehetetlen­ségi járadékok vonatkozásá­ban a rendelet nem hozott változást. Jelen tájékoztató az 1961. évi 17. tvr. és a 40/1961. (XI. 12.) Kaim. sz. r. alapján készült DCóiJiázi feqíjzeltk A kórháznak is megvan a maga sa­játos élete. Fő tanácskozó helye a mos­dó. Itt nemcsak mosdanak, cigarettáz­nak, de megbeszélik egymás baját is az emberek, sőt néha még csereberélnek is. Nem csecsebecséket, hanem beteg­ségeket. Most egy idősebb, bajúszos em­ber viszi a szót. — Istenemre mondom elcserélném a betegségemet, ha tudnám, hogy job­ban járnék a magáéval. Maga például mindent ehet, de én csak litylöttyöt. — Maga pedig teljesen meggyógyul­hat, én pedig sohasem leszek teljesen ép, — veti ellen a másik. így hát nem cserélnek. A régepbi betegek már valóságos szakértők. Az egyik „újonc” a gyomrá­val jött be. Magyarázza a tüneteket. — Senki nem tudja megmondani, hogy mi a bajoüt. Itt is négyszer nye­leitek le velem a gumicsövet és négy­szer vittek röntgen alá. Végül kimutat­tak egy fekélyt. Azt mondják nem len­ne szabad dohányoznom. Meg is pró­báltam leszokni róla, de nem megy. Ha a főorvos megkérdi, szívom-e a ciga­rettát, azt mondom, hogy nem. A többiek bólintanak, ök is így csi­nálják. Egy idősebb, szívbeteg ember fölényesen közbeszól: — Én már tíz évvel ezelőtt eldobtam a cigarettát. Azóta se szívtam. — Lobelin injekció kellene — teszi hozzá egy másik. — Attól leszokna az ember. Látják, milyen is ez a dohány­zás. A rásspkáskoz csak cigaretta kell, a leszokáshoz pedig Lobelin, akarat, meg minden. Egy idősebb bányász, akit nemrég operáltak epekővel, csendben üldögél. Látszik, hogy gondolkodik valamin. Az előbbi beteg tünetei izgatják. Feláll és már mondja is. — Nézzék emberek, én már nagyon sokat forgolódtam orvosok között. Sok mindent megtanultam — és a gyomor­bajos felé fordul. — Tudja mi lehet a maga baja? Az epevezetéken keresztül sok epe megy a gyomrába. Epeömlése van és ezért hány. — Igaza lehet, bizisten igaza leheti — lelkendezik a gyomorbajos. És ebben a lelkendezésben benne van ez is: „Ez igen, ez megmondta az igazat.. A betegek össze is tartanak. Az osz­tályon fekvő minden beteg sorsa ér­dekli őket. Ha jön a mentő, mindenki, aki csak felkelhet, kimegy a folyosóra. Vasárnap például egy vérző beteget hoztak. Lavórszám hányta a vért. Min­denki az 6 sorsáért aggódott. Szinte per­cenként nyíltak a kórtermek ajtai. A vérző beteg hozzátartozói a folyosón sír­tak. És ha bement a nővér a kórter­mekbe, mindenki azt kérdezte, „Mi van a vérző beteggel? Megmarad?" — Ha nem hány több vért, akkor igen. Eltelt egy nap, két nap, a vérzés el­állt. Végre elmesélhette a vérző beteg a történetét, hogyan rántották vissza a halál küszöbéről, a többiek pedig re­ménységet szerezhettek, ka neki sike­rült, akkor nekik is sikerülni fog. Nemcsak a betegséget vitatják meg itt, hanem egymás családi állapotát, meg mindent. Most hárman is vitat­koznak egy idősebb emberrel, aki azt találta mondani: volt neki földje, de elvették. — Ki vette el? — Hát a tsz. És ezzel megindul a kérdés felelet. — Mióta van itt benn? — Már régóta fiaim. Hat hónapja, — És, ha ennek a költségét magának kellene kifizetni mi lenne? —» Akkor én már a föld alatt len­nék. Az egész vagyonom nem lett vol­na elég ennyi időre. — És mégis azt mondja: a tsz elvette a földjét. A tsz csak ad magának: nem­csak kórházi kezelést, de táppénzt, mun kaegységjóváirást is, meg nyugdíjat is, ha nem tud majd dolgozni. Kint a folyosón mozgolódás támad. Az egyik betegnek, akinek tegnapelőtt nyitották fel a gyomrát, felrepedt a varrása. Gyorsan kell intézkedni. Csak egy ápoló van. Sebaj. A hordágy egyik végére az ápoló, a másik végére az or­vos áll, akinek már rég lejárt a szol­gálata, de a kötelesség, a becsületes­ség itt tartotta. A betegek állnak és nézik a műveletet. — Ez aztán az orvos. Igazi orvos! —• mondja az egyik beteg és a többiek rá- bólintanak, miközben szemükkel elkísé­rik betegtársukat fel a műtőbe. ■SZÁLAI JÁNOS i f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom