Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-29 / 281. szám

' IMI. NOVEMBER 29.---------------------------------— f tlAPi.6 3 A tanács és a tsz kapcsolatáról A falun végbement forra- <Jalnra átalakulás sorsfordulóit jelent a szocializmus építésé­ben. Űj helyzet alakult ki ál­lamai életünk csaknem min­den területén s ezzel számol­nunk kell a további felada­taink felmérésekor. Hiszen nem kisebb ügyről van szó, minthogy már a következő években megvalósítjuk a pa­rasztság sok évszázados álmát: jobb, műveltebb életmódot biztosítsunk a falu lakosságá­nak. S ebben az átalakulásban nem kis szerep jut a községi tanácsoknak is. Elsősorban most csak a köz­ségi tanács és a tsz jó kap­csolatának fontosságáról be­széljünk, mert e nélkül a to­vábbi feladatok sem oldhatók meg helyesen. Meg kell mon­dani, hogy a községi tanácsok­nál tapasztalható legjobban a tájékozatlanság a „hogyan” felől, bizonytalanság a tenni­valókat és a hatásköröket ille­tően. A bizonytalanság egyik oka az a téves nézet, hogy a ter­melőszövetkezeti községekben úgy gondolják — szinte mini­mumra — néhány igazgatási ág ellátására — szűkül a köz­ségi tanácsok szerepe, mivel a tsz-ek saját kereteik között el tudják végezni mindazokat a tennivalókat, amelyeket je­lenleg a községi tanácsok lát­nak el. Ez a nézet — amely elsősorban a már szilárd, te­kintélyesebb közős gazdasá­goktól indul ei, veszélyes, mert szembe állítja egymással a termelőszövetkezetet az ál­lamhatalom helyi szervével. Ezen felül pedig megingatja a községi tanács önbizalmát. Mondani sem keM* hogy ennek a téves nézetnek semmi alap­ja nincsen, sőt a községi ta­nácsok munkája a termelő­szövetkezeti községek alakulá­sával még csak fokozódik. Ha a megyei, a járási tanácsnak a tsz-községekkel kapcsolato­san ezernyi tennivalója van, akkor-hogyne lenne a helyi tanácsnak, amelyik ott él köz­vetlen köaplben s amelyiknek szinte a leinagyobb befolyásá­nak kell lennie a tsz-re, a köz­ség lakóira. A községi tanács sem ragadható ki a tanács- rendszer oszthatatlan egységé­ből s így mindaz, ami a me­gyei és a járási tanácsokra érvényes, érvényes a községi tanácsokra is. A tsz-ek feladatai a saját gazdaságon belül, a saját tag­jaikkal, a konkrét mezőgazda­sági termeléssel kapcsolatban jelentkeznek, ugyanakkor a tanács tennivalói jellegzete­sen állami feladatok. Ez a feladat azonban koránt­sem elvont a tsz feladatától, sőt a tsz-ek különböző prob­lémáinak megoldásában igen nagy segítséget kell a taná­csoknak adniok. A községi tanácsnak első­rendű kötelessége, hogy gaz­dasági szervező tevékenységé­vel — a közös gazdaságok ter­melésének befolyásolásával — elősegítse a területén talál­ható tsz-ek gazdálkodását s így terméseredményeik növe­lését, mégpedig úgy, hogy az összhangban legyen a nép­gazdaság szükségleteivel. Újszerű feladatok, újfajta módszerek — mindez termé­szetesen komoly próba élé ál­lítja községi tanácsainkat, a községi tanácsok vezetőit. Az üzemgazdasági irányítás olyan területe az állami munkának, amelyet végképpen nem lehet „asztal mellől” megoldani. Tény az, hogy a tsz-ek gazdál­kodásának, termelésének meg­szervezése és közvetlen irá­nyítása mindenekelőtt magá­nak a termelőszövetkezetnek feladata, ellenben a népgazda­ság és a közös gazdaság kö­zötti összhangot a tanács te­remti meg elsősorban. Miként működjék tehát ösz- sze ezen a területen a tanács és a tsz? Ha a helyi tanács jó kap­csolatot létesít a tsz-szei, ak­kor a tsz problémája a tanács szervezetében is jelentkezni fog s akkor már csak a meg­felelő intézkedéseken múlik, hogy jól segítse a támogatás­ra bízott tsz-ek gazdálkodását. A községi tanács tennivalói már a termelési terv és a költségvetés összeállításakor jelentkeznek, sőt folytatódnak az előirányzott feladjatok vég­rehajtásának rendszeres ellen­őrzésében. A terv és a költség- vetés elkészítésékor például igen hasznos lehet a helyi ta­nács véleménye abból a szem­pontból is, hogy az éves gaz­dálkodás kiindulópontját ké­pező dokumentumok helyes gazdasági célkitűzéseket tar­talmaznak-e, figyelembe ve­szik-e a helyi adottságokat, biztosítottnak látszanak-e a megvalósítás feltételei, reáli­san tervezték-e meg a termés­átlagokat. A tervezés segíté­sének a községi tanács részé­ről már akkor kell kezdőd­nie, amikor a közös gazdaság hozzáfog a terv' és a költség- vetés összeállításához. Feltét­len szükséges, hogy a helyi tanács is megtárgyalja ülésén a leglényegesebb kérdéseket — csakis tanácsadás végett A feladatok teljesítésének me­netközbe» segítése egy egész sereg feladatot ró a helyi ta­nácsokra. De helyes az is, ha a zárszámadások idején a köz­ségi tanács ülésén is megtár­gyalják az egész évi gazdál­kodást összegező dokumentu­mot, hiszen ekkor sok kérdés­re kaphatunk választ, ami az­tán tapasztalatul szolgál a jö­vőre. Ilyenek például: a tsz az év folyamán eleget -tett-e az állam iránti kötelezettségének (szerződések, közterhek telje­sítése), a tsz-tagság megkap­ta-e a végzett munka arányá­ban járandóságait, a szociális és kulturális alapot a tsz- demokrácda betartásával hasz­nálták-e fel, megfelelően fog­lalkoztak-e a háztáji gazdasá­gok árutermelésével? Természetesen más terüle­tek is kínálkoznak a tsz és a tanács jó együttműködésére. Ebék közül például megemlít­hetjük a tsz-ek beruházásait. A községi tanács különösen a saját, a helyi erőforrásoknak és lehetőségeknek a felkutatá­sában és felhasználásában, va­lamint az egyszerű, de mégis hasznos megoldásók megte­remtésében működhet közre a legcélszerűbben. A községi tanács tevékenységének másik területe a tsz-ek segéd- és melléküzemágainak kialakítá­sa. A tsz-ek közös gazdasági és melléktevékenységének és értékesítő tevékenységének megszervezéséhez a községi tanács v. b. közvetlen segítsé­get nyújt, vagy javasolja ezek­nek megszervezését. A közös munkának még csak szőkébb területét érin­tettük, de ebből is kitűnik, hogy a tsz és a tanács kap­csolata jó megszervezésének számos területe van. S kitűnik belőle, hogy a helyi tanácsok­nak nemhogy csökken, hanem nő feladatuk az egész község gazdasági és kulturális fel- emelkedésében. G. F. Hier Erzsébet, a sásdi általános iskola VIII. osztályos tanulója egy év óta vezényli az is­kola 20 tagú úttörő énekkarát; ő tanítja be az iskola-dalokat, amelyeket az énekkar külön­böző alkalmakkor ad elő. Hier Erzsébet emellett —- kitűnő tanuló. MTI Foto—Petkó Klári felv. Üzemeink az év vége előtt: Kétmillió 800 ezer négyzet- méter selyemszövet 1 év alatt 124 szövőgéppel dolgozik a 61 éves Mohácsi Selyemszövőgyár Jövőre korszet íísítik a szövőgépeket Sokat segítene az egész évre szóló tervfeladat Pontosan a századforduló évében kezdte meg üzemelését a Mohácsi Sélyemszövőgyár, s azóta bizony sok négyzetméter selyemszövet hagyta el a gyár területét. A fejlődésben talán legnagyobb jelentőségű éppen az idei esztendő volt, amikor sok új nagyteljesítményű gé­pet kapott a gyár és a géppark Korszerű „csibegyár" a Xavér utcában Miért viszik a gyékényt az Alföldre? 30 ezer pecsenyecsirke Bár a baromfitelepeken ilyenkor novemberben a leg­kevesebb a tojáshozam, a Ba­ranya megyei Mezőgazdasági Vállalat Xavér utcai keltető­jében mégsem szünetel a, mun­ka. Novemberben 20 ezer na­poscsibét keltettek, december­ben pedig 60 ezer naposcsi­bére van megrendelésük. A keltető ilyenkor azért dolgo­zik csökkentett ütemben, mert nagyon kevés termelőszövetke­zet rendelkezik fűthető csibe­nevelővel s így általában csak március áprilisban fogadnak napos csibét. A keltetéshez a vállalat saját telepe, a köké­nyt tsz és az állami gazdasá­HUtat* wMÍUh tfarCtA? régi helyén KOSSUTH LAJOS ÚT 38 megnyitottuk Minden igényt kielégítő áruválasztékkal várjuk kedves vevőinket PÉCSI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT k 72541 gok nemesítő és szaporító te­lepei biztosítanak tenyészto- jást. A vállalat pécsi keltetőjében az idén 1 millió 500 ezer na­poscsibét, 4000 kacsát, 1600 pulykát, 500 libát és 12 ezer gyöngycsibét keltetett. Nagyarányú építkezés folyik most a vállalat Xavér utcai központjában. A jelenlegi kel­tetőt komoly korszerű „csibe­gyárrá” fejlesztik. Közel hat­millió forintot fordít a vállalat emeletráépítésre, új keltetőgé­pek vásárlására és beszerelé­sére. A jelenlegi 25 tízezres kapacitású keltetőgép helyett év végére már 42, a jövő évre pedig 52 keltetőgép üzemel majd. Már épül Boldogasz- szonyfán mintegy 2 millió fo­rintos költséggel egy nyolc gépes keltetőüzem, Magyarher- telenden pedig ugyancsak két­millió forintos beruházással egy 10 ezer férőhelyes barom­finevelő létesül. Ha már a jövő év első nap­jaiban üzemeltetni tudják a pécsi keltető új üzemrészét, akkor 1962-ben kétmillió 400 ezer csibét keltetnek majd. A tavalyinál nagyobb törzsállo­mányt hagytak pulykából és kacsából, hiszen jövőre 80 ezer kacsát és 20 ezer napospuly­kát kívánnak keltetni. A vál­lalat csibék előnevelésével és baromfitartással is foglalko­zott. Ez idáig mintegy 30 ezer pecsenyecsirkét értékesítettek. Az Irányi Dániel téri elárusító helyükön hetenként 1500—2000 rántaniváló csirkét adnak el. A csirkék mellett a napokban jelentős mennyiségű tömni- való kacsát és libát visznek piacra, amelyek karácsonyra nagyszerűen me ghizlalhat ók. A Mezőgazdasági Vállalat a keltetés, baromfitartás mellett az állatállományának szüksé­ges takarmányt minden észtén I dőben megtermeli. A barom­fiakat főként vándorólakban tartják, tavasztól őszig és a ki­pergett szemet így hasznosít­ják a tarlón. Különösen be­vált a pulykatartás, mert a pulykák a vöröshere és lucer­natáblákon teljesen kiirtották a mezei egereket, komoly ter­méskieséstől mentve meg a vállalatot. A pulykák nagysze­rűen fejlődtek az egérpecsenyé tői s így elhatározták, hogy az eddiginél lényegesen több puly kát tartanak 1962-ben. A keltetésen, állattenyészté­sen kívül a vállalat foglalkozik a folyók és tóparti nádasokban a nádkitermeléssel és feldol­gozással. Tavasszal 70 ezer ké­ve nádat termeltek ki és több mint 30 ezer nádpallót készí­tettek belőle. Jelenleg is fo­lyik a nádkitermelés. Az ősz folyamán eddig 13 ezer kéve gyékényt és 6—7000 kéve leve­les nádat termeltek ki a böki és bédai holt Duna-ágból. A nád és gyékény egy részét a vállalat dolgozói dolgozzák fel, sőt foglalkoznak nádfeldol­gozással a kölkediek is. Ennek ellenére a vállalat a gyékény nagy részét az Alföldre szál­lítja, többek közt a kunszent- miklósi háziipari szövetkezet­nek. Valamennyi nádpallót és nádat értékesítheti a vállalat a megyében, hiszen igen kere­sett cikk. A termelőszövetke­zetek épületek, ólak fedésére és szigetelésére használják. — Hasznos lenne, ha a nyers­anyagot nem vinnék el az Al­földre, hanem a feldolgozásával biztosítanának munkát az idős tsz-tagoknak és csőiéként mun­kaképességűeknek. Nagy meny nyiség feldolgozásáról lenne szó, hiszen a vállalat dolgozói 120 ezer kéve nádat aratnak a tél folyamán^ W* w. ja is megszaporodott. A gyár idei termelési eredményei a következőkéroen nézett ki: Az első negyedévben a meny nyiségi tervet 99.12 százalékra, a minőségi tervet pedig 110.7 százalékra teljesítették, a má­sodik negyedév minden tekin­tetben nagyon szépen zárult, mert a mennyiségi tervet 100.3 százalékra, a minőségi tervet pedig 117.2 százalékra teljesí­tették. A harmadik negyedév volt a leggyengébb, hiszen a mennyiségi tervet mindössze 92.9 százalékra, a minőségi ter­vet meg 103.4 százalékra telje­sítette az üzem. Mi volt a gyen gébb teljesítmény oka? Leg­főbb okinak a gépátszervezést tartják, amelyet nemrégiben bonyolítottak le a Magyar Se­lyemipari Vállalat vezetői. A szövőgépek átszervezésére ter­mészetesen szükség volt, hi­szen azzal a céllal történt, hogy egy-egy gyárban minél kevesebb géptípus maradjon. A mohácsi gyárból is vittek el gépeket és hoztak is. A harma dik negyedévben 42 gép érke­zett az üzembe, s arra a felet­tes szerv azonnal teljes száz százalékos tervet szabott meg. Befejeződött a gépcserék ide­je, s a gyár vezetői a negyedik negyedévre még jobb ered­ményt várnak, mint a második negyedben volt. Az eredmé­nyek már ma is kecsegtetőek, mert amíg szeptember hó vé­gén naponta körülbelül 24.5 millió vetés volt a teljesít­mény, jelenleg naponta már 27 millió vetést teljesítenek. A negyedik negyedévben össze­sen 656 ezer négyzetméter se­lyemszövetet gyártanak az üzemben. Az egész évi terme­lés pedig valamivel több lesz, mint 2 millió 800 ezer négyzet­méter. Arra a kérdésre, hogy a jövő esztendőre milyen előkészüle­teket tesznek, a gyár vezetői csak az idei fejlesztésről tud­nak számot adni, hiszen a jövő évben különösebb műszaki, technikai fejlesztés nem lesz, mint a meglévő gépek korsze­rűsítése, amelynek eredménye­képpen a fordulatszámot kí­vánják emelni. Azonban az idei fejlődésről érdemes egy­két szót szólni A gyár gép­parkja 124 szövőgépre növe­kedett és több új nagyteljesít­ményű gépi berendezést is kaptak. Ez évben állították üzembe a nagyteljesítményű Textima gyártmányú német gyarsfél- vető-gépeí a véd seüyemgyár-, bői a mohácsiakhoz került egy 70 fejes Schárer-féle félauto­mata vetélő-csévélőgép. Ennek a gépnek az az előnye, hogy a megtelt vetélő-csévéket menet közben kicseréli üresre, s a termelékenységet is nagyban emelte, jelenleg közel kétsze­res a termelékenység az új géppel. Igen jelentős fejlődést értek el a gyárban azzal, hogy a legtöbb termékféleség gyár­tásánál áttértek a hatgépes rendszerre, s így azt is elérték, hogy a 42 beállított géphez nem kellett újabb munkaerőt alkalmazni. Az idei technikai és techno­lógiai fejlődés minden biztosí­tékot megad ahhoz, hogy a jövő esztendőben egyenletes teljesítményt produkáljon a Mohácsi Selyemszövőgyár. Azonban meg kell említeni egy lényeges problémát. A selyem­gyárakat — számszerűit kilen­cet — a Magyar Selyemipari Vállalat fogja össze néhány esztendő óta. Az éves tervet is a központ kapja meg, de az üzemek már nem kapnak éves tervet, hanem csak negyed­évenként kapják meg, nog» mit és mennyit kell termel- niök. Ez bizony nem a legsze­rencsésebb helyzet, hiszen egy évben négyszer változtathatja a gyár létszámát, béralapját és még sok mindent. Előfordult már olyasmi is, hogy a negyed éves terv kiadása után a gyár­nak több dolgozót el kellett bocsátani, mert nem tudta őket elegendő munkával ellátni. A következő hónapban viszont nagyobb tervet kaptak, akkor meg nem volt élég szövőnő és mehettek a lakásukra, hogy visszahívják őket. Az ilyen helyzet nyilván bizonyos fokú labilisságot idéz elő és semmi­féleképpen sem segíti a dolgo­zók biztonságát sem a terme­lékenységben, sem pedi g állá­sukat illetően. Helyes lenne, és ezt a gyár vezetői is szeretnék, ha legalább féléves tervet kap­nának az igazgatóságtól a gyár termeléséhez. g: i. GÉPÉSZTECHNIKUST több évi gyakorlattal, azonnali belépésre keres a kaposvári Hűtőipari Vállalat 622 t i l

Next

/
Oldalképek
Tartalom