Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-28 / 280. szám

IfOTCHBEB 28. IUUN.A 3 Üg fajta lejtési mód a vastagabb széntelepekben Három-négy méteres ssénszelet önmagától omlik a kaparószalagra A vastagabb telepeknek csak minden második szeletét kell fejtem Magas termelékenységet és jelentős önköltség-megtakarítást eredményez az újfajta módszer Az év elején csehszlovákiai tanulmányúton járt Szabó Re­zső pécsi és Szepeshegyi Ist­ván komlói bányamérnök. Előre kidolgozott program sze­rint tanulmányozták a cseh bányák fejtésitechnoiógdáját, elsősorban olyan bányákban, ahol a körülmények hason­lóak a mecseki Hasz medence adottságaihoz. A két mérnök igen sokfelé járt, s sok olyan dolgot tapasztalt, ami ott jobb vagy éppen gyengébb, mint a pécsi vagy a komlói bányaüzemekben. Érdemes volna több mindenről számot adni, de most csak egyről es­sék szó, egy újfajta fejtési módról. Arra kértük Szabó Rezső bányamérnököt, a Pécsi Szénbányászati Tröszt műsza­ki fejlesztési osztályvezetőjét, hogy tájékoztasson az újfajta fejtési módról. — Ml a lényege ennek a fejtési rendszernek? — A cseh bányákban az el­múlt két esztendő alatt kezd­ték meg egy olyan fejtési rendszer kidolgozását és ki­kísérletezését, amely nagy­mértékben nőve® a fejtés gaz­daságosságát. A rendszer lé­nyege a következő: a vastag főtelep eteő szeletét .ffimtám- mai, fejtőgéppel, a normál technológia alkalmazásával fejtik le. Ettől egyetlen elté­rés van, a fejtés talpára egy hálórendszert helyeznek a fej­tés előrehaladásával egyidejű­leg. A hálórendszerről aranyit, hogy a kísérletek kezdetén pasztánként a frontbcmlokkal párhuzamosan és merőlegesen, körűibe!® egy méteres távol­ságban 5 centiméter széles és 2 milliméter vastag lemezeket helyeztek eb A lemezek elhe­lyezése úgy történt, hogy azok fonadékot képeztek és a le­mezek találkozási pontjait csavarokkal erősítették össze. Majd erre a lemezhálóra kö­zönséges kerítéshálót terítet­tek. Később a lemezhálót el is hagyták és csak a kerítéshálót használták a fejtés talpaza­tára. Az így kiképzett hálóra történik az otnkasztás. — Nem esSkkenfl arc eWwMa- dást a MM beépítése« — A háló lefektetése a fej­tés előrehaladásával párhuza­mosan történik. Bár a háló le­fektetése többiefonunkát igé­nyel, a fejtés napi átlagos előrehaladása 1J2 méter Dom- bass-kombájnraal és Schwarz- csőgyűrűs támmal biztosítva. Amit esetleg elvesz a hálóval való munka, azt majd, mint látni fogjuk, később bőségesen megtérít az eredmény. — Milyen szerepe van a fejtés talpára helyezett hálónak? — Valójában most érkez­tünk el a lényeghez, ennek a fejtési módnak a gyakorlatá­hoz. Az első szelet lefejtése után a második szeletet nem közvetlenül a leterített drót- fonadék alatt kezdik meg, ha­nem egy 3 méter vastagságú Sizénszeiet kihagyásával. A második szelet fejtési vastag­sága ugyancsak két méter, mint az első volt és fémtám- mal, fémsüveggel, omlasztás- sal fejtenek. Az omiasztás so­rán a hátsó támsor kirablása után a második szelet fölött lévő 3 méter vastagságú szén- szelet omlik le először, mely­nek nag^ része a természetes rézsű folytán g kaparóba hull, ami nem hull a kaparóba, azt hosszúnyeiű, gereblyéhez ha­sonló szerszámmal húzzák be­le. Amikor a leomiasztott sze­net eltakarították, akkor jele­nik meg az első szelet talpára helyezett háló. Ennek a háló­nak az a szerepe, hogy az első szelet omladékát elválassza a leomiasztott széntől. Kérdé­sünkre a cseh mérnökök el­mondották, hogy szilárdsági méretezésre egyáltalában nincs szükség, növel a háló semmiféle biztosítási szerepet nem játszik. — s a teljesftmtay mekkora vott Uy módon? — A fejtések előrehaladási sebessége a második szeletben változatlanul napi 1.2 méter volt. A fejtési teljesítmény azonban szinte hihetetlen mé­retekben megváltozott. Az egy főre eső teljesítmény műsza­konként elérte a tíz tonnát az egész fejtési létszámra vonat­koztatottan. Abban az esetben, hogy ha a szén nem omlott meg, akikor lazító lövésekkel segítették elő az omlasztást. — Lehetne-e a kihagyott szelet vastagságát tovább növelni? — Ezt nő is megkérdeztük a cseh kollégáktól és a kérdé­sünkre elmondták, hogy a ki­hagyott 3 méteres szénszelet vastagságát kísérletképpen 8 méterre növelték. Ez a kísérle­tük azonban nem járt siker­rel, mivei a leomiasztott szén mennyisége olyan nagy volt, hogy annak elszállítását nem tudták megoldani, illetve az elszállítás oly sok időt vett igénybe, hogy ezáltal a fejtés előrehaladási sebessége egy nap alatt fél méter alá süly- lyedt. Aminek további követ­kezménye volt, hogy a front- homlokon kedvezőtlen nyo­másviszonyok léptek fel és a fejtést be kellett szüntetni. Je­lenleg pajzsos kombinációval kísérleteznek, hogy a 25 mé­ter vastag széntelepeket maxi­málisan két lépcsőben fejtsék le. — Alkalmazható-« ez m fejtési mód a meredekebb telepekben? — Bár a cseh bányákban a telepdőlés alig volt több 4—6 foknál, ahol az ottlétünkkor ezt a fejtési módot használ­ták, azonban elmondták azt is, hogy van tapasztalatuk me­redekebb telepekre is. Alkal­mazták ezt a módszert 24 fo­kos dőlésű telepekben és nem találkoztak semmiféle zavaró körüknénnyel. — A mecseki szénmedencében Iebet-e alkalmazni majd ezt az újfajta fejtési rendszert? — A vastag topos dőlésű telepekben véümónyünk sze­rírat lehet alkalmazni ezt a fej­tési rendszert, s ez természe­tesen nemcsak a liasz területre vonatkozik, hanem ismere­teink szerint a tatabányai me­dencében is megvalósítható. E fejtési rendszernek feltétlen előnye az, hogy körülbelül másfél szeletnek megfelelő szén kitermeléséhez nem kell semmi néven nevezendő anyagszükséglet. Előnye to­vábbá az, hogy a teljesítmény igen komoly mértékben meg­nő, hiszen a közönséges fejtési teljesítménynél mintegy két és félszer nagyobb. Terveink vannak, sőt már előkészü­letek is arra, hogy a vasasi bányaüzem egyik vastagabb és alaposabb szénrtelepében kísérletképpen bevezessük ezt a fejtési rendszert (G. I.) Munkás-színész találkozó a Pécsi Bőrgyárban Virághagymák Be giumból és Németországból A napokban 800 darab im­portnövény érkezik a Pécsi Kertészeti Vállalat Siklósi úti dísznövény telepére. Bel­giumból tulipán hagymákat, Nyugat-Németországból nőszi rom, tőzike, tavaszi gyöngyi­ke és más dísznövényeket vá­sárolt a vállalat. A virág­hagymákat ideérkezéskor la­boratóriumban vizsgálják meg, hogy egészségesek-e, ez­után elszaporítják a pécsi vi­rágkertészetekben. Illés Éva a „Tosca imáját” énekl GÉPÉSZTECHNIKUST több évi gyakorlattal, azonnali belépésre keres a Kaposvári Hűtőipari Vállalat 622 Tegnap délután a Pécsi Nem­zeti Színház művészei elláto­gattak a Pécsi Bőrgyárba. Az érkező vendégeket az üzem be­járatánál Bérezi Pál igazgató fogadta. A bőrgyár kultúrter­mében Daridai Róbert, a Nem­zeti Színház művésze nyitotta meg a munkás—színész talál­kozót, aki a megjelent dolgo­zók előtt ismertette a színház műsortervét. Ezután a színház me jelent művészei — Illés Éva, Tréfás István, Széplaki End­re, Horváth Sári, Kanizsai László, Daridai Róbert, Laki György, Mátrai Mária és Vág- ner József — rövid műsor ke­retében operarészleteket és vi­dám jeleneteket adtak elő. A műsor után baráti beszélgetés kezdődött, amelyen a bőrgyári dolgozók elmondták vélemé­nyüket, illetve kérésüket a színház műsortervét illetően. félmillió rózsáié a Kiskert* tuaídonoso.na* Már az elmúlt évben mu­tatkoztak a jelei annak, nogy a házikert tulajdonosok, de leginkább az új építkezők kö­zött nagy virág- és dísznö­vény kultusz alakult ki. Az idén ez az érdeklődés tovább fokozódott, s főként a külön­böző rózsafajták iránt nyilvá­nult meg nagy kereslet. Az állami gazdaságok faiskolái növekvő érdeklődést figye- lembevéve, 150 rózsafajtából félmillió tövet neveltek és a bokorrózsákon kívül babaró­zsákat, kúszó- és futó-rózsá­kat is forgalomba hoznak. Az alsótekeresi, a ceglédi, a hel- véciai és a törökbálinti rózsa­kertészek számos új fajtát is neveltek. fl negyedévi konferenciák után... AZ ISKOLAI RENDTARTÁS által előírt negyedévi értekez­letekkel szinte egyidőben je­lent meg a Művelődési Köz­lönyben a Magyar Népköztár­saság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvény. En­nek bevezető része világosan kifejti: oktatási rendszerünk alapvetően megváltozott, s olyan eredmények születtek, melyekre népünk joggal lehet büszke. A cél azonban ma már az, hogy minél magasabbra emeljük a korszerű, természet- tudományos általános és szak­mai műveltség színvonalát. Az életkori sajátosságokat azon­ban a tantervi követelmények megállapításánál figyelembe kell venni. Az új oktató-nevelő munkának szorosabb kapcso­latba kell kerülnie az élettel, a gyakorlattal, a termelő mun­kával A törvény rendelkezései már nem jelentenek új feladatot a nevelők részére. Az ország 177 gimnáziumában már az elmúlt évben igen sokhelyütt bevezet ték az 5+1-es Oktatást. Az új iskolai évben pedig már nin­csen ív an gimnázium, ahol ne folynék gyakorlati képzés is. A negyedévi nevelői munka felmérésekor feltétlen® fog­lalkozni kell a gyakorlati mun ka eredményeivel is. És mivel a művelődési osztály az isko­lák igazgatóival együtt igen sokat fáradozott a szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésében, méltán el­várható az eredmény is. A ré­gebbi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a szervezett elő­feltételek az ipari üzemekben általában jobbak, mint a me­zőgazdaságban. Ez érthető is. Az üzemekben mindig akad olyan szakmunkás, műszaki ember, mérnök, aki — ahogy mondani szokták — tud beszél­ni a tanulók nyelvén. Az ilyen szakembereket a diákok csak­hamar megszokják, megszere­tik, és lassanként jó irányban megváltozik a tanulók felfogó sa az üzemi munkáról és élet­ről. A munkások és oktatok iránt tásztelettudók, hálásak a segítségért, az útbaigazításért. Lassan kialak® a tanulók ön­érzete és büszkesége Városunkban az elmúlt év­hez viszonyítva javult a mező- gazdasági gyakorlati oktatás. A Pécsi Állami Gazdaság le­hetővé tette, hogy bálicsü tele­pén szőlészeti és gyümölcsé- sze-ti gyakorlatokat végezhes­senek a pécsi középiskolák. Nemcsak tantermet rendeztek be itt, hanem szakmunkásak útján biztosítják a gyakorlati ismeretek elsajátítását Nemes versenyre kelt a Nagy Lajo6 Gimnázium szőlészeti osztálya a Széchenyi Gimnázium ha­sonló osztályával Az előbbiek a bálicsi telepen, az utóbbiak a Szőlészeti Kutató Intézet móriai és szentmlklósi telepén végeznek gyakorlati munkát a szaktanárok és szakmunkások irányításával Németh Márton vezető kutató lehetővé tette még azt is, hogy a tanulók ampelológiai laboratóriumi gya kariatokat is végezhessenek. Szinte versengenek egymással a különböző munkacsoportok, melyik menjen lalbarmunkáira. A SZAKTANÁROK megál­lapítása szerint a gyakorlati foglalkozást végző osztályok tanulóinak tanulmányi eredmé nye nemcsak nem romlott, ha­nem inkább javult. A testi munka szellemi kikapcsolódást is jelent a megszokott iskolai légkörből, nincs olyan sok ok az izgalomra, nyugodtabban végezhető az előírt üzemi mun­ka. Az egyik tanártól hallot­tuk, miként változott meg a felfogása az egyik tanulóról éppen a gyakorlati munka meg figyelése során. Ez a diákja elégséges rendű volt az elmúlt évben. A szőlészeti munka so­rán azonban nemcsak felül­múlta a többieket szorgalmá­val, hanem elmaradt társai­nak is segített. A tanár itt kint, a szőlőben hosszasan elbeszél­getett a diákjával, visszaadta az önbizalmát, kitartó munká­ra bátorította, és most a ne­gyedévi konferencia során meg történt a csoda: a fiú nemcsak- hogy nem kapott intőt vagy róvót, hanem útban van a jp- rendűek félé. Az új törvény 1. §-a kimond­ja: „Növelni kell az oktató­nevelő munka eredményességét korszerű pedagógiai módszerek segítségével.” Hogy a tanítási negyedévek mérlege pozitívan értékelhető legyen, a törvény rendelkezéseit komolyabban kell végrehajtani. A miniszté­rium Mába csökkentette a tan­anyagot, hiába adtak ki új tankönyveket, ha a tanárok nem hajtják végre a kiadott irányelvek módszertani útmu­tatásait, és ha helytelen tanári módszerekkel túlterhelést okoz nak. Az első negyedév végén sok tanuló azzal parírozza ki rossz tanulmányi eredményét, hogy keveset felelt abból a tantárgy­ból, amelyből megintették vagy megrótták. Két és fél hónap valóban nem mindig alkalmas arra, hogy a tanárok alaposan megismerhessék a gondjaikra bízott tanulókat. Ezért minden módszertani lehetőséget meg kell ragadni, hogy a tanárok ne egy vagy két jegy alapján mondjanak ítéletet a tanuló felett. A TANULÓKNAK viszont tudatára kell ébredniük an­nak, hogy kötelességük a ta­nulás, az általános és szakmai műveltség megszerzése. A szo­cialista világnézet és erkölcs elsajátításával igaz hazafiakká, jeűemes és törvénytisztelő ál­lampolgárókká keli válniuk. Azok a tanulók, akik megret­tennek a feladatok vállalásá­tól, akik az életnek csak köny- nyebbik oldalát nézik, azok a tanulók, akik csak szórakozni, felelőtlenkedni akarnak, néni méltók azokhoz a tízezrekhez, akik lelkiismeretes munkájuk­kal, odaadó szorgalmukkal tesz nek tanúbizonyságot arról, hogy ők komolyan építik és vé­dik « nép él lámát. (T; rj \ igazítja a prémsapka alá és mindannyiszor megigazít vala­mit a vattakabát alatt A Kór­ház térnél pillanatra megáll s a nadrágzsebből elővesz, majd széthajtogat egy zseb­kendőnk papírt. Éppen csak ránéz s már gyűrné is vissza a zsebbe, de hirtelen gondod egyet, gyufát vesz elő s az el­lobbanó papírt elhajítja. Az­tán befordul a Szigeti útnak, ár A Dunántúli Gőzmalom melletti út meredek töltésén egy német boforc csöve mutat el a város fölött valamerre a bőrgyár irányába. A jó lövég­állás, a pontos kilövés érdeké­ben alaposan megnyestek az előtte álló diófa ágait, de még így is megperzselte a csonko­kat a sűrűn villanó torkolat­tűz. A vezénylő szalimasárga hajú Feldwebel minden tűz- parancs után diadalmasan ri­koltja a távbeszélőn kapott híreket: Telitalálat!... Űjra telitalálat!... és már hadarja is a következő lőelemeket. A lövegkezelők elnyűtt maszatos képén mégsincs semmi nyoma a sikernek. Ijedten tekintget- nek a torkolattűz után kiröp­penő láthatatlan lövedékek nyomába, mintha attól retteg­nének, hogy nem is repesz- gránátra, hanem robbanó bu­merángra csukták volna rá az imént a lövegzánat. Hátha még tudták volna, amit tudni kel­lene minden valamire való harci egységnek. Azt. hogy. #. Gyárváros irányából a vasút felől, de az egészen közeli Kovács-telep felől is szovjet aknavetősök, gyalogosak ké­szülnek a halálos kaszasuhin­tásra. De ők még parancs­szóra tüzelnek, holtfáradt, de gyakorlott mozdulatokkal és nem akar végeszakadni a ve­zényszavaknak. — Töits!... Tüzelj!... — A rácvárosi bol­gárárokban már szovjet har­cosok kúsznak szemközt a Szent János-szoborral és itt a gőzmalom mellett még mindig diadalittasan rikoltozik a Feldwebel: Tölts!... Tüzelj !._ ' * Á Szigeti út páratlan számo­zású oldalán egy fiatal nő kú­szik előre. Homlokába hulló, csapzott haját mégegyszer el­igazítja a bundasapka alatt és az utolsó ház sarkánál pilla­natra kiegyenesedik. S ott előt­te, talán száz lépésnyire sem, ott a cél, veszélyes küldetésé­nek célpontja a német légvé­delmi ágyú és az átlátszó köd­ben ugra-bugráló zöld árnyék- képek, akik hol emberalakot öltenek, hol összefolynak, el­mosódnak, mintha a szeszélyes köd gyúrná emberré vagy osz­latná kísértetté őket. Esztelenség lenne csak úgy elébük menni. Hirtelen elihatá- rozásisal az útmenti töltés szé­lére lép .és lecsúszik a sáros, iszapos parton. így nem láthat­ják, s akár odakúszhat az ágyú lábához. S úgy, ahogy ven, leguggolva, szét-gombolja a vattakabátot, óvatos újakkal előhuzigálja a derékszíjba tűz­delt kézigránátokat és ügyes, szakavatott mozdulattal élesre oldja valamennyit. De mi ez? Miért kapta el most éppen a cél előtt ez az ostoba émelygés. Miért gyen­gül el a keze? Miért nem si­kerül bogot kötni az egybehur­kolt gránátok végére? Pedig azt is tudja, mit kell ilyenkor tenni. Mélyet kell lólegzeni többször egymásután és mielőtt egyszer-egyszer kifújná magát, vissza kell tartani a tüdőbe fe­szült levegőt. Addig csak, amíg el nem számol nyolc-tízig. — A félelem ellenszere ez. — így beszélt erről a szertartásos lel- kitomáról a testnevelőtanár Kievben, de akkor nem vatta- kabátban hallgatta és a kézi­gránátok helyett a tornaterem bordás falát, lengőgyűrűjét markolászta. És lám, még eb­ben a helyzetben is bevált a lélekgyógyító torna. Először hatig, majd egymásután két­szer is elszámolt tízig. Hat szökéiésse! érte el a né­met tüzelőállást. Megszámolta. Csodálatos varázsereje van a számolásnak. Ha egyszer újra hazajut, matematikát tanul hálából, fogadalomból. — Ha­za! ::. — Haza!..: Kievbe.. -. A keze előrelendült és az erő­szakosan összebogozott halál ott freccsen szót a told kísér­tetek között. De lám az egyik mégis meg mozdult és véres markából pisztoly-cső meredt a vattaka­bátos lányra. Nem hallotta a lövést Csak furcsa dobbanásokat a mellén, a vállán, olyanokat mint éLőbb, amikor visszatartotta a léleg­zetét és a szíve ki akart ugra­ni a melléből. Az dobogott ilyen erőszakosan. De most nem tudott nyolcig elszámolni Pedig érezte, hogy csak az se­gítene, sokkal többet segítene, mint az imént. — Na próbáld csak meg... Csak egyszer.:;, egyetlen egyszer mélyet léleg- zeni ..; — Kicsiny piros hab • jelent meg a szája szögletében és abból szeszélyes kacskaón- gótóban cérna-vékony erecske kúszott az állára, a karjára, le a kezefejére. Pillanatra fél is emelte maga elé és amikor visszaejtette, a szemében to­vábbra is ott maradt a csodál­kozás — örökkön-öröfcké... Sokáig ott láttam a sírját a kerítés mentén, átellenben a tüzelőállással Nem tudom, kik vették fel onnan, hová temet­ték. De azt tudom, hogy a pécsi temető szovjet hősi emlékmű­ve tövén van egy sohasem fa­kuló fehér sírkő és rajta a cirill felirat: N. V. Fjodorova, 1923—1944. Nem tudom miért, de őt val­lom, reá esküdnék, hogy ő in­dult el akkor azon a ködös no­vemberi hajnalon, hogy hu­szonegy éves heves szivével kaput nyisson a városiból hát­ráló háborúnak. Pálinkás György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom