Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-26 / 279. szám
IMI. NOVEMBER 2«. NAPLÓ \ i Január 15-től csuklós autóbuszokat állítanak forgalomba Automata-kalauzok a 30-as buszokon — Új'menetrend Lebontják a főpályaudvarnál lévő várócsarnokot Ankétot tartott a Dunántúlt Napló szerkesztőségének Ipari rovata a pécsi autóbuszokat rendszeresen igénybevevő üzemi, vállalata dolgozók részére azzal a céllal, hogy megtudjuk: elégedettek-e a pécsiek az egy éve átszervezett közlekedéssel. Az amkétra meghívtuk a Pécsi Közlekedési Vállalat vezetőit is. Az ankét részvevői közül legtöbben a 20-as vonal problémáival foglalkoztak. Sokan annak a kívánságuknak adtak kifejezést, hogy sűrítsék a 20-as vonalon az autóbuszjáratokat. mert a jelenleg negyedóránként közlekedő kocsik állandóan zsúfoltak, a Széchenyi téri megállónál gyakori a tolongás, tülekedés és a Széchenyi téren annyira megtelnek a kocsik, hogy a Kórház téren, vagy más megállóknál legtöbbször nem tudnak már utasokat felvenni. Általános észrevétel, hogy csúcsidőben zsúfoltak a Hősök tere, Kertváros, Daindol, Szigeti vám. Fehérhegy félé közlekedő autóbuszok is. Legtöbbem azt panaszolták, hogy munkából hazafelé-menet csak nehézségek árán lehet feljutni szánté valamennyi autóbuszra. Többen javasolták, hogy Pécsett — akárcsak a fővárosban — kezdjék lépcsőzetesen munkaidejüket a gyárakban, és vállalatoknál dolgozók. Lépcsőzetes kezdést lehetne bevezetni esetleg az iskolákban is, noha iskoláink- ban,dólután is tanítanak. Mint Szabó Béla igazgató válaszából kiderült, addig amíg nem bővül lényegesem a pécsi autóbuszpark (jelenleg 100 kocsival bonyolítják le a forgalmat) esakiáa lépcsőzetes munkakezdés oldhatná meg a városi közlekedésnek ezt a nagy problémáját, mert „csúcsidőn kívül” szinte üresen közlekednek a társasgépkocsák. Csúcsidőben minden vonalon gondot okoz a forgalom zavartalan lebonyolítása, s az utasok a közlekedési dolgozók minden erőfeszítése ellenére joggal bosszankodnak, ha nem térhetnék időben otthonukba. Többen szót emelitek a pontos indítás érdekében. Egyes autóbuszok nem a menetrendben meghatáEgy GÉPÉSZMÉRNÖKÖT és egy gyakorlott GÉPLAKATOST felvesz a Pannónia Sörgyár. 318 rozott időben közlekednek, gyakran előbb érkeznek a megállóhelyekre, mint a menetrendben megjelölt időpont engedné. Az ankét részvevői kérték, hogy bocsásson ki új menetrendet a PKV. Erre rövidesen sor kerül, mert a Pécsi Közlekedési Vállalatnál már dolgoznak az új menetrend előkészítésén. Az új menetrendben megjelölik majd azt is, hogy az egyes, Széchenyi teret átszelő járatoknak mikor kell a v^ros központjába érkezniük, és mikor kell onnan tovább indulniuk. Az új menetrend megjelenése után egy-egy vonal részletes menetrendjét és útvonalát ábrázoló rajzóit kifüggesztik az autóbusz megállóhelyeken. A menetrend még ebben az esztendőben elkészül. Az év végén, vagy az új év első napjaiban megszűnik a 20-as vonal zsúfoltsága is. Jó mederben haladnak ugyanis a fővárosi autóbuszüzemmel folyó tárgyalások csuklás autóbuszok beszerzése ügyében. A legutóbbi értesülések szerint — mondotta Szabó Béla elvtárs. a PKV igazgatója — legkésőbb január 15-ág forgalom- baállítjuk azt a hárem autóbuszt, melyet pécsi kocsikból alakítanak át csuklós-rendszerűvé, s amelyek egyenként 170 utas befogadására lesznek alkalmasak. Többen javasolták, hogy hosszabbítsa meg a 27-es járat útvonalát a PKV. Ez azonban megoldhatatlan, hiszen azzal, hogy valamelyest javítanák a külvárosok forgalmát, lényegesen rosszabbodna a belváros közlekedése, mely jelenleg a villamospótló autóbuszok közlekedtetésével szinte kifogástalannak mondható. Azt a javaslatot, hogy közlekedjék körjánatként a 27-es, érintve a Szigeti vámot és a nyugati városrészt^ hasonló okokból kell elutasítani. Sok javaslatot hallgattak meg a Közlekedési Vállalat vezetői, s ezek közül sokat magukévá tettek. Járatokat indítanak például minden induló és érkező vonathoz a nyugati városrészből is, mihelyt átadják a vasúthoz vezető utalt. Megoldják — mihelyt erre szükség lesz — a Megyeri úton épülő nagykereskedelmi raktárak dolgozóinak közlekedését, annakidején majd megfelelő autóbuszjáratokat indítanak. Az ankét részvevői tapasztalhatták, hogy a PKV vezetői a legnagyobb jóindulattal fogadtak minden javaslatot. Közölték, hogy most már módjukban áll a kalauzok között is válogatni, és csak a legrátermettebbeket, legszorgalimasab- bakat, legudvariasabbakat megtartani. Kérték azonban, hogy az utasok becsüljék meg jobban a közlekedési dolgozókat, gondoljanak arra, hogy az utasok kényelmének biztosítása érdekében hajnalonként és éjszakánként sok kilométert tesznek meg gyalog, míg munkahelyükre. illetve otthe -aik- ba jütnak. A PKV vezetőd lesközelebbi terveikről is tájékoztatták az ankét résztvevőit. így többek között kiszerelik az automatizált kocsikból a felesleges üléseket. A közeljövőben (előreláthatólag december végéig) a 30-as vonalon is automata „kalauzokat” állítanak munkába, s később más vonalakon is alkalmaznak majd automata perselyeket. Lebontják a főpályaudvarnál levő várócsarnokot, s azt a porcelángyári végállomásnál építik fel. Véglegesítik a közbenső autóbuszmegállókat és a várakozóhelyeket lebetonozzák. Ha megszűnik a Rákóczi úton az olajkút, a kút környékén levő megállóhelyeket is rendezni és véglegesíteni fogják. Tovább sűrítik a 30-as vonal járatait. Végső megállapításként elmondották a PKV vezetői, hogy az ankét segítséget adott nekik az egy éves múltra visz- szatakintő, átszervezett pécsi közlekedés további javításához, s szívesen vették tudomásul, hogy a szerkesztőség legközelebb a pécsi kalauzok ankétjét hívja majd össze. Azt a tényt pedig, hogy a 27-es vonal járatairól alig esett szó, annak tudták be, hogy a pécsiek elégedettek a villamos- pótló autóbuszokkal. Pécs legszebb homlolczatú új épülete Pécs egyik legszebb homlokzatú épülete lesz a DÉDÁSZ Rákóczi úti új palotája. Erb félti. Számvetés előtt Negyven forintos .munkaegység, negyven mázsás kukoricáit lag Szentdénesen Szentdénesen is befejezték az őszi gabonák vetését. Ilyenkor akad néhány óra — a nagy munkák között lélegzetvételnyi ■*%< Terjeszkedik a komlói távfűtési hálózat A komlóiakat éteriken foglalkoztatja, milyen ütemben valósul meg a távfűtési hálózat. Nagy István, a Víz- és Csatornaművek művezetője elmondotta. hogy az erőműtől havi 3000—3500 millió kalóriát kapnak. Ezt megosztják részben gőz-, részben melegvíz fűtésre. Melegvízzel a Béke Szállót, Zrínyi Művelődési Házat, pártházat, tanácsot, valamint a szénbányászati tröszt üzemeit látják el. Újdonság számba megy, hogy az erőműtől a vájáriskoláig ,510 folyóméter hosszú 265 milMmé-f tér átmérőjű csövet fektettek íe. A távvezeték a vájáriskolától az új 1200 személyes legényszállóig 682 méter hosz- szúságban készül el és várhatóan december közepén történik meg a műszaki átadása. Ez kétségtelen egyik büszkesége lesz Komlónak. Persze, a munkával kapcsolatban nehézségekkel is küszködnek, különösképpen akkor, amikor útszakaszokat kellett átvágni, hogy a közúti forgalmat akadályozták volna. A távvezeték építésével kapcsolatos további munkálatokat is úgy végzik, hogy terelöutakon biztosítják a forgalmat. ba még évekkel ezelőtt. Ezen nem csodálkozom, mert ahogy visszagondolok, Szalmást Sándor bácsinak el kellett jutnia a párthoz. Annak idején Erdélybe hívták a fiát, ahol a kornak megfelelően mesés állást ígértek neki. Félig jogász, félig fafaragást tanfolyamvezető lett volna havi több száz pengőért. Lebeszélte, mert akkor úgy látta, hogy nagyot fordul a világ. Emlékszem, más tanítók kötelességből vagy meggyőződésből sohasem hagyták ki, hogy legalább egy aszpirin erejéig be ne adjanak irredenta mákonyi még egészségtan órán is. Szalmáéi Sándor tanítóm ilyesmit soha nem mondott. Volt benne valami Móricz Zsigmondos, Veres Péteres, Szabó Pálos, Féjja Gézás népies vegyület és ebben az oldatban kavaroghattak gondolatai. Sok minden történt körülötte és egy napon jelentkezett a pártba. — Mondom, hogy vegyenek föl a pártba. Azt válaszolják, hogy nincs ennek semmi akadálya, de a gyűlésen azt mondják, hogy jelöltnek vesznek fel. Azt mondták nekem, várjak egy évig. Én várjak? Miért várjak én? Hát nem? — Mindegy. Tagjelölt lett belőle. Dehát nem köny- nyű iskola ez annak, aki jól elhagyta már a fél évszázadot. S végül nem is lett párttag. — Elmentesz én a taggyűlésre is. aztán volt, hogy a templomba is. Ebből gyűlt meg a bajul Beset égy ént, kegy tetette a garast Bs hallgat, hanyoegatm néz « bőéért •mW Jäwff&e. « ftfrufla Próbálom magyarázni, hogy attól még faraghatna, ha nem párttag, mert ki és hol köti a faragást ahhoz, hogy párttag-e vagy sem. Az öreg csak legyint, mert beleélte, beleálmodta magát abba, hogy nem mehet az semmire, aki nem párttag. Még a faragásban sem. — De tanító úr! Ne higgye ezt, ez nem így van. — Nem? Hát akkor miért nem kell a munkám, a művészetben. — Kinek kínálta faragásait? — Kinek kínáltam volna, ha senki sem kéri? , Nézem megöregedett arcát és újra feltolulnak az emlékek bennem, amikor odalép valaki mellém és azt kéri tőle, véssen abba a díszdobozba évszámot is, amit még évekkel ezelőtt faragott. Elhozza, van a minták között egy üres mező, oda befér, hogy 1950. Nem Ígéri azt sem, hogy belevési, azt sem mondja, hogy nem és mindezt úgy magyarázza, hogy eltette ő már a szerszámait és azt ügye elő kellene venni ..-. Búcsúzik az idegen, búcsúzom én is. De nem hagy békében a találkozás élménye. Miért kellett ezt csinálni vele? Ki volt az az enyhén szólva tapintatlan? Tud faragni? — Azt mondta, hogy tud. Hát akkor...? Viszi a posta a levelet Budapestre a Képzőművészeti Vállalathoz: adjanak válaszd, miért áll így az öreg tanító ügye. Á válasz nem késik, ami tudatja, hogy személyesen jön az ügy előadója. Jön is. Ismeri régebbről Szalmási bácsit, de ők sem tudják, hogy miért maradt el a munkája. Igaz, volt bizonyos átszervezés, dehát ez nem rá vonatkozott. Személyesen felkeresi és... l^fapok múlva felkeresem én is. A 1 ” szürkülettől sötét szobában ülök éppen a faragott csillár alatt. Miben egyeztek meg? Készít mintákat a zsűri elé, asztalost is keres a nagyobb famunka végzésére, előveszi faragó szerszámait és a zsűrizés után megrendelést kap. Mert kap, ez biztos. Olyan a keze... — Rendben van tanító úr a faragás ügye? — Úgy néz ki... Megcsinálom a zsűri elé... Hunyorgatva néz rám és szavaiból kiderül, hogy már emlékszik rám is. Sokszáz tanítvány közül is olyan pontosan... — Amikor átvettem az osztályt el kellett kapni magát, mert el volt kicsit kapatva, de az sose árt, mert abból csak baj születhet... így is volt. A kapualjban búcsúzunk és amikor megfogom meleg kezét, visz- szahúz. — Mondja. Nem haragszik, hogy akkor úgy megszorongattam? Hogy nem hagytam... Dehogy haragszom tanító úr! ön soha nem vert meg, de ha adott volna, azt is megköszönném. Novemberi este van. Őszies, borongás az idő. De régi tanítóm lakásából átható fény vetődik az utcára. Ott benn pedig újra előkerült a faragókés és lelket lehel az anyagba. KASZON JÓZSEF idő — amikor a közös gazdaság vezetői és tagsága visszatekintenek a lassan elmúló év eseményeire. Különösen akkor érdekes és örömteljes ez a számvetés, ha kedvező képet mutat. A hideg elérkezett a szendé- nesi határba is, A föld néhány centi vastagságban megfagyott de ez nem akadályozza a mélyszántás folytatását. A csípős levegőről nemrégiben jött az irodába Papp Zoltán elnök és Pulió Ferenc állattenyésztési brigádvezető. Kicsit megmelegítették a kezüket a vaskályha körül, aztán leültek az asztalhoz. — Nehéz volt ez az esztendő — tájékoztat az elnök. — kora tavasszal nem reméltünk volna ilyen eredményeket. Két termelőszövetkezet egyesüléséből jött létre a mostani nagy közös gazdaság. Őszintén mondom, azt hittem nálunk is sok baj lesz míg a két tsz tagsága megszokja azt, hogy együtt dolgozzon. Szerencsére nem így lett, a gazdák a munkák megkezdésétől idáig kifogástalanul dolgoztak, sőt némelykor gorftlunk is volt, miként foglalkoztassuk néhányukat. így aztán munkáskézből nem volt hiány. Ez pedig alapfeltétele annak, hogy a/termelési célkitűzéseinket valóra válthassuk. — Néhány adatot mondok annak bemutatására, hogy például gabonatermesztésben és a kukoricatermesztésben milyen fejlődést mutat az egyesült termelőszövetkezet. Búzából 2 mázsa 40 kilóval növekedtek a termésátlagaink holdanként egy év alatt. Kukoricából tavaly 34 mázsa csöveset termeltünk egy holdon, az idén 40 mázsát. Annak ellenére, hogy nálunk 6em volt több eső mint a megye bármelyik részében. Viszont az is igaz, hogy jó magot vetettünk „Martonvásári l”-est és Mar- tonvásári 39”-est. A jó termés további feltételeiről pedig a következőket mondta Papp Zoltán. — Természetesen nem elég a munka, a jó vetőmag, hanem szükséges, hogy a talaj is jó erőben legyen. Mi négy évenként istállótrágyázzuk a földjeinket, persze nemcsak úgy , ,megmákozzuk”, hanem bőven adunk a földnek, holdanként 300 mázsát. Ezenkívül a lehetőséghez mérten műtrágyát is szórunk a vetésekre. Nitrogéntartalmú műtrágyából ugyan sosincs elég. de amit kapunk, az is sókat segít a jobb termés elérésében. Csak így túd- juk megmagyarázni sikereinket a gabonatermesztésben is; A kukorica viszont azért sikerült az idén, mert ősziszántásba vetettük, kétszer-három- szor időben megkapáltuk és tavaly trágyázott talajba .vetettük. — Állattenyésztés tekintetében sem kel] szégyenkeznünk — kezdte számolni az eredményeket Pulió Ferenc. — Jelenleg 677 sertésünk van, ebből anyakoca 71. Ezek már kétszer malacoztak az idén, az ellési átlaguk 10 malac egyedenként. Sertés átadási tervünket köny- nyen teljesítjük, sőt 50-nel többet is adunk át az előirány zottnál. A sikeres szaporulat mellett sokat segített a sertések gyors növekedésében a takarmánykeverék is, amit Szigetváron cseréltünk kukoricáért. Szarvasmarha tenyésztésünkben is kielégitőek az eredmények, itt tavasszal bevezettük a mesterséges termékenyítést. Férőhelyünk most még van, de a további szaporulat fogadására most építünk egy 50 férőhelyes növendékistál- iófc >— Vannak-e takarmányozási gondjaik? — Nincsenek — sőt nem is lesznek. Van bőven szálasia- karm-nyunk is. meg abrak is; — Ilyen eredmények alapján érthető, ha a tagság szép jövedelemhez jut — fordultam a könyvelőhöz. — Ez meg is lesz — válaszol ta. Az év elején 40 forintot terveztünk egységenként, ezt könnyen elérjük. Beruházásunk ugyan több volt mint szándékoztunk, mert vettünk egy Maulwurf traktort és hozzá munkagépeket terven felül — de ez nem baj, a tagság szívesen beleegyezett. Legalább könnyebben végezzük a kinti munkákat. — Elégedettek vagyunk az eredményekkel — fejezte be a beszélgetést az elnök, és bízunk abban, hogy ezek alapján jövőre még jobb évünk lesz. A tagság nagy része ezüstkalászos tanfolyamot végez a félen, ez pedig azt jelenti, hogy valamennyi gazda nagyobb szaktudással dolgozik már jövőre a közös gazdaságban* j
