Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-23 / 276. szám
»«1. NOVEMBER 2$. IUAPLÖ' 5 Tör öcsik Mari, Mészáros Gyula filmrendező és Hegedűs Zoltán iró „ISz ígéret földje" komlói an 1 étjén Több mint egymillió látogató Tízéves Pécs város Művelődési Háza Tegnap este a komlói Május 1 filmszínházban nagy érdeklődéssel rendeztek meg az új magyar film — Az ígéret földje — ankéttal egybekötött bemutatóját. A bemutatón megjelent többek között Törö- esik Mari, a film női főszereplője, Mészáros Gyula, a film rendezője, Hegedűs Zoltán, a forgatókönyv írója és Herezenije Miklós operatőr. A film bemutatóját követő élénk hangulatú ankétem a megjelent vendégek a közönség számos, a filmmel kapcsolatos kérdésre válaszoltak. Íme néhány válasz: Tör öcsik Mari — Ha kapok egy olyan szerepet, ami klasszikus, történelmi, az nagyon szép feladat, de én őszintén megmondom — teljes szívvel annak a híve vagyok. hogy a mának kell játszani a máról, és a mának kell filmet csinálni a máról. Éppen ezért nem csodálatos, hogy én minden olyan filmszarepe- met nagyon szeretem, amelyben mai embert keü alakítanom... — Hogyan látom magamat a film vásznán? Minden az ember életében legelőször a legizgalmasabb. Nekem is az volt a legizgalmasabb, amikor az első filmszerepemben — a Körhintában — viszontláttam magamat a film vásznán, őszintén szólva olyan 'volt, mintha nem is én lettem volna. A filmen már nem lehet változtatni, a film az nem színpad, de az ember mindig mindent másképpen csinálna, mint korábban, a színész is így van. Dehát a film? Amikor már készen van, akkor már nem lehet változtatni rajta... — Szeretem az ipartelepeket, a bányákat, ezt a sajátos munkásvilágot. Én falun nőttem fel, arra ipartelep vagy bánya nem volt, iskoláimat is nagyrészt Egerben végeztem, ott se lehetett ilyesmiben részem. Először az Álmatlan évek című filmben találkoztam az eleven munkásélettel, Csepelen, majd a Kölyök forgatása alatt Sztálin városban, és most itt, Komlón. Nagyon szeretem ezt a világot, de csak munka alatt juthatok a munkáséletbe. Soha nem mertem lemenni még a bányába, és én talán egy kicsit ezért is — nagyon tisztelem magukat. Legközelebbi filmem a Házasságból elégséges, amelyben a férjemmel, Bodrogi Gyulával játszom. A filmben is házaspárt alakítunk... Hegedűs Zoltán író — Eredetileg regénynek szántam a témát, de a regény nem készült el, helyette film lett belőle. Sokat jártam az utóbbi esztendőkben a Dunántúl nagy építkezésein, megismertem az ilyen nagy városépítések heroizmusát. bonyolult lényegét És kialakult bennem egy olyan konfliktus, amely jellemző minden nagy építkezésre. Az én szándékom is az volt, hogy amit a történet mond, az nagyon sok emberre jellemző legyen ... Mészáros Gvula rendező — A történet egy elképzelt új városban játszódik, Déden. tehát b(árhoi játszódhatna. Nem az volt a cél, hogy Komló hőstörtémetét elevenítsük fel a film vásznán, hanem a szocialista városépítés hőskorát, gondjait, örömeit. A külső felvételeket részben Komlón, továbbá Pilisszentivánon, Sárisáp—Annavölgyön forgattuk, a föld alatti bányajeleneteket pedig a műteremben. A műteremben építettük fel a vágatokat, igyekeztünk a technika eszközeivel megfelelő illúziót teremteni. Tegnap este tartották Pécs ] város Művelődési Háza 10 éves fennállásának jubileumi közgyűlését. Dr. Kolta Ferenc, a Pécsi Pedagógiai Főiskola docense, a művelődési ház választmányának elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket, a választmány tagjait, valamint a művelődési ház dolgozóit. Rövid bevezetőjében ismertette azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket elért a művelődési ház az elmúl! tíz esztendőben. Ezután került sor a művelődési ház igazgatójának, Baló Istvánnak ünnepi beszámolójára. . — A művelődési ház 10 évvel ezelőtt a kultúrforrada- lom új és .zsenge hajtása volt, ma már terebélyes, jó gyümölcsöket termő fája. Eredményeivel és sikereivel igazolja, hogy a művelődési otthon mozgalom a kultúrforradalom egyik legnagyobb vívmánya. Az elmúlt tíz esztendő alatt nem kevesebb, mint egymiUió ember látogatta a művelődési házat, a működési bevétel ösz- szege több mint 3 millió forint volt, az ismeretterjesztő előadások száma 453, s ezeken összesen 73 ezer hallgató vett részt, amely 160 főnyi átlagot jelent. A bábszínpad t.íz év alatt 470 előadást tartott, amelyet 72 ezer fő látott A Mecsek Művészegyüttes tánclcara 7 éve ápolja a népművészeti hagyományokat. Működésük alatt 120 táncot mutattak l be. Az elmúlt év alatt 22 előadásukat mintegy húszezer ember nézte végig. Az együttes énekkara 5 esztendős. A Mecsek Fotoklub ugyancsak 5 éve végzi a tagok esztétikai és fototechnikai tudásának fejlesztését, művészi látásmódjának kialakítását. Több országos, és 12 külföldi kiállításon' szerepeltek sikerrel. A művelődési ház egyik szép színfoltja volt a múlt esztendőben a Felolvasó Színház, amelynek a Faust oratóriumszerű előadása ma is emlékezetes sokak számára. Műkedvelő művészeti csoportjaink munkája, eredményei azt mutatják, hogy a műkedvelő mozgalom' egyre nagyobb szerepet tölt be az emberek szocialista szellemű nevelésében, a szocialista kultúra megteremtésében. Ennek járható útját úgy alakítottuk ki, hogy megszerveztük és kialakítottuk a művészeti csoportok belső nevelő munkáját önművelését. A műkedvelő csoportok és a különböző szakkörök több olyan fiatalt neveltek, akik ma a színművészeti főiskolán, a képzőművészeti főiskolán, vagy az állami halettintézet- | ben tanulnak. A művelődési ház legszélesebb skálájú tevékenysége az Ismeretterjesztés. A magasszín vonalú, tudományos igényű ismeretterjesztő előadások mellett számos új ismeretterjesztő Merre Jártak a pécsi teherkocsik és autóbuszok 1961-ben A 21-es AKÖV gépkocsijait és autóbuszait nap mint nap látjuk, sőt gyakran igénybe is vesszük áru szállítására, vagy utazásra. Ezt igen természetesnek tartjuk és nem is gondolunk arra,1 hogy az AKÖV kocsijai szűkebb környezetünkön kívül milyen sokrétű és bonyolult fuvarokat és utakat bonyolítanak le. A 21-es AKÖV teherkocsijai közül kilenc Skoda teherkocsi, és egy 7 tonnás Csepel teherkocsi járt az idén külföldön. Legtöbbet Csehszlovákiába, az NDK-ba és Lengyelországba fuvaroztak a pécsi autók. Az első nagyobbszabású munka május hónapban volt, amikor egyszerre tíz kocsi szállított primőr retket Szeged környékéről Csehszlovákiába. Júniusban és júliusban Kecskemét és Izsák jóízű barackjait fuvarozták Lengyelországba. Érdekesség a külföldi szállításoknál, hogy a kocsiknak menetrend- szerű pontossággal kell a megjelölt helyre érkezni és mindenkor be kell tartaná az útirányt is. Általában 60—70 kilométeres sebességgel robognak a nagy pótkocsis teherautók a friss árukkal a szomszédos államok fővárosai felé. Például a nyári időszakban a korán leszedett árut nyolc órára kocsira rakták és azt reggel hajnali négykor már le is adták a berlini vásárcsarnokban. Ez évben összesen hatvanegy fuvart tettek meg a pécsi vállalat teherkocsijai külföldre. Sok esetben egy kocsin két vezető foglal helyet, az egyik vezet, a másik pihen, hogy a kocsi egy percet se álljon, s a friss gyümölcs minél előbb oda érjen a rendeltetési helyére. Nemcsak a teherautók járnak rendszeresen külföldi országokba. hanem az autóbuszok is. E^ évben négyszer járt külföldön a vállalat farmotoros Ikarusz autóbusza pécsi tu listákkal A legelső út egy bécsi kirándulás volt, majd egy hat napos csehszlovákiai körutazás, két cseh—lengyel túra következett és most november végén indul az utolsó busz Erdélybe 35 Utassal. A külföldi utak lebonyolítása persze a vállalatnak csak igen kis mértekben jelent meg terhelést, hiszen a fő feladat a megye községeinek és városainak az autóbusz forgalma. <G. I.) formával kísérleteznek. Tanul* mányi kirándulásokat, városnéző sétákat, üzemlátogatásokat, múzeumlátogatásokat, tudományos intézetek megtekintését, irodalmi sétákat, különböző tanfolyamolait szerveztünk. A művelődési ház sikeresen megoldotta a fiatalok iskolán kívüli nevelését is. Sok vita és tervezgetés után megnyitójuk az ifjúsági klubot, amely igen szép eredménnyel működik, s nagy a népszerűsége a fiatalok körében. Munkánk során mindig szem előtt tartottuk azt a sajátos tényt, hogy munkánk anyaga az ember. Az eszmei nevelésben a hiteles meggyőzés eszközeivel munkálkodtunk a cél elérésén, a dolgozók tudatának formálásán. Modern műveltséget közvetítet tünk az ismeretterjesztés korszerű módszereinek segítségével. Eddig is igyekeztünk határozott, világos célkitűzésekkel dolgozni. Ma már erőteljes ütemben haladunk pártunk vezetésével a kultúrforradalom végső győzelme felé. Baló István beszámolója után Gábriel József elvtárs, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte a KISZ-közgyűlésen meg jelent vendégeket, a művelődési ház dolgozóit és átadta a Művelődésügyi Minisztérium kitüntetését, a „Szocialista kultúráért" jelvényt dr. Kolta Ferencnek, a választmány elnökének és Török Gézának, Kovács Vincének pedig a minisztérium dicsérő oklevelét, valamint a városi tanács könyv ajándékait és pénzjutalmait. Ezután került sor a művelődési ház életéről szóló diafilm levetítésére, amelynek egy példányát a misztériumnak, egy példányát a Szovjetuniónak, egy példányát pedig a városi tanácsnak ajándékozta a művelődési ház. • — 63 SZÁZALÉKKAL több bútort termeltek a Baranya megyei Tanács faipari vállalatai az első háromnegyed évben, mint 1960. azonos időszakában. A kárpitozott bútortermelés, a múlt évihez viszonyítva, a duplájára emelkedett. Két értékes útikalauzról flwéiyes Wnai esküt fe’?eV a MMrs&ftz hevonult pécs? és baranyai fiattól; Az ország más megyéiből be vonult újonctársaikkal együtt vasárnap tették le az esküt a határőrségnél szolgálatot teljesítő pécsi és Baranya megyei fiatalok. A kiképző pont on rendezett ünnepélyes eskütételen részt vett Papdi ülés iőtiszíelvtárs, a Határőrség Országos Parancs iioksága képviselője, Jelenszki Márton főtiszt elvtárs, a magasabb egység parancsnoka, Hegyi László főtiszt elvtárs, a politikai osztály vezetője, Urában Lajos tiszt elvtárs, a pártbizottság titkára, Biró Gyula elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának póttagja, a Somogy megyei KISZ Bizottság első titkára, valamint a társ fegyveres ecßfc képviselői. A Baranya megyei Idegen- forgalmi Hivatal már eddig is számos útikalauzt adott ki. — Ilyenek voltak az Abaliget, Harkány, Siklós és környéke, valamint a Pécsvárad és környéke című munkák. Legutóbb a Szigetvár és környéke, illetve a Mohács és környéke kiadványok kerültek ki a nyomdából. A mohácsit dr. Vargha Károly, a Pedagógiai Főiskola németnyelvű tanszékének vezetője írta, aki emellett a Baranya megyei Hagyománygyűj tő Munkaközösségnek is irányítója. A szigetvári útikalauz Gál Bélának, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének és Molnár Imrének, a szigetvári gimnázium igazgatóhelyettesének munkája A két útikalauz a régi bae- deckerekhez hasonlóan pontosan jelzi, honnan lehet az említett városokat — mármint Mohácsot és Szigetvárt — meg közelíteni, hol szállásolhatja el magát, hol étkezhet, füröd- het, szórakozhat, merre felé kirándulhat a látogató. A szigetvári kiadványban még egy színes és könnyen áttekinthető várostérkép is megkönnyíti a tájékozódást Mindezek ellenére sem lehet azonban a két kiadványt az előbbiek egyszerű folytatásának tekinteni. Minőségileg több annál, hiszen a két városnak rangos múltja van népünk történetében, és — ami a legörvendetesebb -— a szerzők szakavatott kézzel nyúlnak a témához. Két olyan könyvet írtak, amely felülmúlja elődeit. A régmúlt idők történelme szólal meg a földrajzi, gazdasági tájleíras után, Látjuk a szigetvári vár korabeli rajzait, a költő és hadvezér Zrínyi téli hadjáratának régi térképét, Kossuth Lajosnak a szigetvári múzeumban őrzött levelét. A mohácsi Útikalauznak már a címei és közcímei is sokatmondók: Az ősember, A rómaiak, A népvándorlás, A honalapítás, Villa Mohach, Oppidium Mohacz, A mohácsi vész, A török Mihadzs vár és város, és így tovább. Már a városnevek is különböző történelmi korokat vetítik elénk. A két könyv szerzői tájékoztatót adnak a Szigetvárral, illetve Moháccsal kapcsolatos irodalmi és képzőművészeti alkotásokról is. Mind a két útikalauz színes és élvezetes stílusban van megírva. Mindezt számos fénykép és illusztráció egészíti ki, melyek között több igen jól sikerült felvétel is akad, elsősorban a mohácsi kiadványban. („Aranyhíd”, „Dunai csipkék” és így tovább.) A két kiadvány 5—5 ezer példányban jelent meg, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal Széchenyi téri központjában, s az idegenforgalmi kirendeltségeknél árusítják. —• Reméljük az állami könyvterjesztés, illetve a posta utján is hozzájuthatnak majd az érdeklődők. A két útikalauzt ugyanis akkor is érdemes meg venni, ha nem utazunk Mohácsra, illetve Szigetvárra. —» Hasznos, sokat nyújtó ismertetők lesznek könyvtárunkban. Különleges berendezésfk segítik a vizgazöáMás iBáscifitc ötéves tervleladatainak valéraváliását Bertalan László Pécsről vonult, be a határőrséghez. Néhány hónapja még a Pécsi Szénbá nyászati Tröszt Vasas II. üzemegységénél dolgozott, mint aknász. Bertalan határőr elvtárs akuté telére eljött bátyja, Bertalan József karhataimista törzsőrmester is, Az Országos Vízügyi Főigazgatóság újfajta gépek és berendezések beszerzésével segíti a második ötéves terv vízgazdálkodási és árvédelmi feladatainak teljesítését. A gátak, a csatornák építésénél az idén már kétszer annyi földmunkát végeztek géppel, mint két évvel ezelőtt, s az új tervidőszak végére a föld mozgatásának mintegy 80 százalékát gépesítik. A kőrakodás és talicskázás megszüntetésére is új berendezéseket készítenek. Még az idén összeállítják a Főigazgatóság első kőrakodó úszódaruját, amelyet az új gátak építésébe® és * régiek lebontásához egyaránt használhatnak. A Vízügyi Igaz s' '-Ságok a második ötéves' tervben már kilenc különleges y Úyc és hat markoló úszódarut kapnak, amelyekkel megsokszoroz zák a kőgátak építésének termelékenységét. A hajózás biztonságának növelésére radar készülékek ;s ultrahangot kibocsátó automata mélységmérő műszerek vásárlásét tervezik. A kisebb községek és a nyári üdülőtáborok ivóvízellátásának javító- sára most készítették, el az el* só. hordozható víztisztító be*
