Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-23 / 276. szám

r tNL NOVEMBER 23. WAPITI 3 t Hárman a brigádból Hej élet, kanász élet... felvételek a Hanglemezgyártó Vállalatnál ' Tk Hanglemezgyártó Vállalat még ebben az esztendőben több érdekes hanglemezzel gazdagítja a választékot. El­készültek már a nemzetközi Liszt—Bartók zongoraverseny hat díjnyertesének hanglemez­felvételei. 20 Liszt—Bartók művet vettek fel három mikro­barázdás hanglemezre. Befeje­zés előtt áll Kacsóh Pongrácz: János vitéz című darabjának felvétele. Most veszik fél Szer- vánszky Endre és Sárai Tibor: Vonós-szerenádját; játssza a magyar kamarazenekar, Tát- ray Vilmos vezetésével, továb­bá Farkas Ferenc: Cantus Pan­noni cus kantátáját, amelyet a budapesti kórus ad elő Forral Miklós vezényletével. A köny- nyű műfaj kedvelőit örvendez­teti majd meg Budai Dénes: Régi apetettek-lemeze. A da­lokat Hanthy Hanna. Petress Zsuzsa. Záray Márta, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert és Malis György éneklik. KATONA KALMAN, a Pé­csi Kesztyűgyár silclósd telepén az egyik if júsági brigád veze­tője. Hogy megy a munka, mit csinálnak most a brigád tag­jai? — kérdezzük. — Hatan vagyunk a brigád­ban, együtt határoztuk el má­jusban, hogy elnyerjük a szo­cialista brigád címet. Akkor ki is dolgoztuk a feladatokat, megegyeztünk abban. hogy amit vállaltunk, elérjük. — Harmincötéves vagyok, a többiek mind fiatalabbak ná­lam. Tizennyolc—huszonöt évesek. Majdnem mindnyájan teljesítettük a száz százalékot, sőt, a brigádátlag hat hónapon át 100,6 százalék volt Az anyag kihasználását 98 száza­lékra vállaltuk, de már 96 százalékra teljesítettük, tehát két százalékkal jobban. — A brigád kollektiv együtt­működése a társadalmi mun­kában? Megvan ez is. Társas- utazáson voltunk a nyáron Pécsett, mindnyájan olvasunk és közösen vitatjuk meg, be­számolunk egymásnak a könyvről. De ennél sokkal job­ban bizonyítja az összetartozá­sunkat az, hogy még a jégve­rés is összetart bennünket. Két jelentős bányászűjítás Dézsi Gyula továbbfejlesztette találmányát Deszka helyett botfuggonyt alkalmasnak a fejtésekben A pécsi bányászój ltok és fed­te! álók minden esztendőben je­lentős konstrukciókait, módosí­tásokat nyújtanak be a vezető­ségnek, ezzel Is segítve a tröszt eredményes gazdálkodá­sát. Dézsi Gyula a bányamentő államás műszerésze hosszú kí­sérletek után elkészített egy memtökészülékat, amelyet ta­valy az Országos Találmányi Hivatal találmánynak minő­sítet*. Dézsi Gyula készülékét alkalmasnak találták és gyár­tása kisebb mennyiségben meg is kezdődőt*. Nemrégiben Dé- 3si Gyula újabb módosítást végzet* az általa feltalált men­tőkészüléken. A továbbfejlesz­tet* készülék méreteiben ki­sebb. súlyban pedig könnyebb, mint a régi volt S ami a leg­lényegesebb. a módosított Dézsi-féfe ké­szülékkel a légzés időtarta­ma közel egy óra. Az áj készülékben könnyebb lesz a légzés, s a súlya körül­belül megegyezik a vüflamos bányalámpa súlyával Kitűnően bevált KrnMier Já­nos bányamérnök újítása, hogy a fatámos fejtésekben az ora- íadék felfogására deszkabélés helyet* bötfüggönyt alkalmaz­zanak. Az újításj az István-ak- nai, a Béke-aknai és a vasasi Petőfi-akmai üzemek be is ve­zették. s az ottani fejtésekben jól be is vált ez a módszer, il­letve eljárás. A Béke-aknán az egyéves gazdasági számításo­kat fígyetombevóve 391713 forintos megtakarí­tást értek el Kruller János újításának alkalmazásával. Kruller János a Béke-aknától újítási díjkén* 11751 forintot kapott. Az 1st vám-aknán most végzik az újítás alkalmazásá­val elért gazdasági eredmé­nyek kiszámítását. Csodálkozva nézek rá, de Katona elvtárs máris megma­gyarázza. — Nagy jégverés vei* errefe­lé. Beremenden lakik az egyik brigádtagunk. Párkányi Jóska, aki a KISZ-szerveze* szervező titkára. Olyan erős jégverés volt, hegy az ő házuk csere­peit is szétverte, összejöttünk elmentünk és újracserepeztük a háztetőt. Aztán arról beszélünk, hogy érdemes lesz az eddigi mun­kalendülettel dolgozniuk ez­után is. sőt, ha lehet jobban. Ékre is tudnak felélni. HÓMAN EMIL elvtárs felel rá. aki tizennyolc éves. de máris jólképzett szabász és négy éve dolgozik a kesztyű­gyárban. —- Megbeszéltük a KISZ tag­gyűlésen. hogy mit lehetne tenni, hogy minőségileg is jobbak legyünk, ne csak a mennyiségi tervteljesítésben. Amikor létrejött a brigádunk és elhatároztuk, hogy elnyer­jük a szocialista brigád cí­met. azt is elhatároztuk, hogy állandóan a .110 százalékot tartjuk. Én magam úgy látom, ahogyan eddig tartani tudtuk az ígéretünket, ezután is meg tudjuk ezt tenni. Teljesítmé­nyem 115 százalék havonta s ezzel megkeresek 2400 forin­tot általában. Van amikor töb­bet, van, amikor kevesebbet, de nem mindig tőlem függ. Az összedolgozás, a boilektivitás olyan, hogy tartani tudom az eredményeimet. — Na. jó, most sovány va­gyok, mindennap Vókányból járok be kerékpáron, s ez a sport nem hizlal. Majd ha hi­degebb lesz. akkor itt lakom Siklóson, albérletben s akkor összeszedem magam. — Hogy szeretnek-e? Azt hiszem, igen. A KlSZ-szerve- zeitben jól érzem magam, az üzemben is, a brigádban is. MOLNÁR ANTAL elvtárs ugyanazt a munkát végzi, amit a brigád többi tagjai a szabá­szatban, de az ő teljesítménye a legmagasabb. Műhelyátlag- basn is, meg a brigádban is. Állandóan 120—130 százalékos a teljesítménye. — Dolgozunk a tervért, per­sze hogy dolgozunk — mondja — érdekünk! Az évesért is, meg az ötéves tervért is. — A brigádunk vállalási ban benne van, hogy selej­tünk semmi sem lesz. Eddi e nem is volt. Én magam sem kaptam vissza selejtes mun kát, egyet sem az eddigi ha: hónap alatt, sőt. két év alatt sem. Jutalmat viszont kaptam a gyár százéves fennállásának ünnepségén. Három fiatalembert mutat­tunk be a brigádból. A többiek is jól értik szakmájukat, tud­ják kötelességüket. Sőt. nem­csak ők. hanem a másik bri­gád. meg a két ifjúsági női brigád is. Mind a négy brigád a szocialista cím elnyeréséért dolgozik. Az ötéves terv kiváló telje­sítése érdekében tehetségük teljességét adják. Nyugodtak lehetünk, hogy az ötéves tervben rájuk eső feladataikat is( becsülettel tel­jesíteni fogják*. Gyevi Károly 5 hold fekete ribizli Meghonosítják Baranyában a fekete ribizlit. A hidasi mál­natermelő szakcsoport három kaitasztrális holddal ültetett belőle. A Budatétényi Kutató Intézet útmutatásai alapján több fajtát telepítettek. A beporozás elősegítése érdeké­ben két soronként más-más fajtából ültettek. Jövőre továb­bi két hold fekete ribizli kerül a szakcsoport földjébe. A sza- badszenitkirályi termelőszövet­kezet pedig még az idén tele­pít hat holdat ebből a bogyós­gyümölcsű növényből. Megkezdték az Angyalok földje című magyar film forgatását A Hunnia filmstúdióban megkezdték az Angyalok föld­je című új magyar film felvé­teleit. A forgatókönyvet Kas­sák Lajos Angyalföld című re­gényéből Huhay Miklós írta. A film rendezője Révész György, i operatőrje Széchenyi Ferenc. A főszerepeket Toinay Klári, Agárdy Gábor, Végvárt Tamás, Molnár Tibor, Szemes Mari, Makláry Zoltán és Szabó Ernő alakítja. Látogatás a bonyhádi zománcgyárban Mint már hírt adtunk róla, a Pécsi Idegenforgalmi Hiva­tal nagymennyiségű tájékoztató és útjelző táblát rendelt a bonyhádi zománcgyárban. Ez alkalommal látogattunk el Bonyhádra, hogy megnézzük, miként készülnek a pécsi táb­lák és a gyár nagyhírű külföldön is ismert népszerű gyárt­mányai. A Zománcipari Művek bonyhádi gyáregysége foglalkozik a* egész országban egyedül színes zománcfellratok, figurális zo­mánctáblák készítésével. Itt a táblaüzemben készül Pécs ré­szére, a ttjbb mint háromszáz többszínű jelzőtábla is. Tdén tavasszal, amikor •* Fehérvári Nándor, a szentlőrinci Úttörő Tsz új él­teiké javaslatára úgy határo­zott a tagság, hogy ebben az évben mindenekelőtt a sertés­állományt hozzák helyre és a sertéstenyésztést, hizlalást jőve. delmezővé teszik. — Ki vállalkozik a sertések gondozására? A kérdés elhangzott, a tagok egymásra néztek, hümmögtek, egymást bíztatgatták, amiből kiderült, hogy más dolog álta­lában egyetérteni a helyes ha­tározattal és megint más dolog felelősséget vállalni. Akkor jelentkezett Kisfalt Károlyné. Nem volt tsz-tag. Ismerősei, rokonai csóválták is a fejüket, mikor belépett: — Mire jó ez neked? A fü­zesben megkeresed a havi ezerhatszázat, de mire mégy a tsz-ben? Tízforintos munkaegy ségből akarsz megélni? — Most még tíz forint — fe­lelte ő, (mert tavaly csakugyan összesen 12,99 Ft-ot osztott a tsz egy munkaegységre) — az is biztos, hogy a jövő a ter­melőszövetkezeteké. Különben is ács a férjem, jól keres, nem fogunk nélkülözni. (hehet, hogy nem egészen pontosan idézem a szavakat, de akiket illet, azok emlékez­ni fognak arra, hogy csak­ugyan erről és valahogy így folyt' a beszélgetés.) Hát 6 volt az, aki jelentke­zett sertésgondozónak. Vele együtt Dezse Béláné és Dani 'Mjosné. A tagság megkönnyebbült óhajjal vette tudomásul, hogy Mégiscsak akadt jelentkező. Sokan egy kicsit sajnálták is a három fiatalasszonyt, amiért erre a hálátlan feladatra vál­lalkoztak. Ami azt illeti, a múlt évi tapasztalatok alapján volt is rá okuk. Tegyük még hozzá, hogy a sertésgondozó­nak vagy egyszerűbben ka­násznak állt fiatalasszonyok nem is tanulták ezt a mester­séget, tapasztalatuk is csak annyi volt, hogy a ház körül évente felhizlaltak egy-két disznót. Munkához láttak. Fehérvári elnök látta el őket tanáccsal, feladatokkal. Bevezették a na­pi háromszori etetést, az állo­mány rendszeres napi jártatá- sát. Mivel a sertésállomány fel javítása az egész termelőszö­vetkezet megszilárdításának., gazdasági megerősítésének „el­ső lépcsője”, az elnök termesze tesen ezzel törődött a legtöb­bet. Korábban inkább csak el­méletben ismerte az állatte­nyésztést, most elméleti tudá­sát a gyakorlatban hasznosí­totta. Kiderítette, hogy a nagy­arányú elhullást a fertőzött ivóvíz okozza. Még az állator­vosokkal is vitába szállva — mivel jó vizet nem lehetett biz tositani — kiiktatta az itatást. Víz helyett csak savót itatott az állatokkal. Mikor pedig a sajtüzem beszüntette a munlcát és savót nem tudott szerezni, bevezette az itató víz forralá- lását. 20 perces forralással te­szik ma is fertőzésmentessé a vizet. A tömeges elhullást — ahogy mondani szokás — mint ha elvágták volna. A női ser­tésgondozók kezelésében tévő ötszáz sertésből tavasz óta mindössze három-négy hullott ’.(te Kisfaliné mindegyikre em­lékszik. *" — Egyiknek a farkát harap­ták le a többiek. Az lehetett az oka, hogy akkor még nem mozogtak eleget, s valahogy rákaptak erre a szokásra, hogy egymás farkát rágják. Egyet kimart a falka. Rárohantak, véresre marták, le kellett vág­ni Kiderült, hogy beteg volt a tüdeje .. -. /V a9V munka az ötszáz álla t 1 ~ gondozása. A takarmány keverék elkészítése, a renge teg víz felforralása, a betegek elkülönítése, szakszerű gyógyí­tása azt jelenti, hogy a három asszonynak kora hajnaltól ké­só estig van tenni valója. De jól megértik egymást, beoszt­ják egymásközt a munkát, így még tanulásra is jut ide­jük. Kisfaliné elvégezte már az ezüstkalászos tanfolyamat, s mind a hárman jelentkeztek a termelőszövetkezeti akadé­mia előadásaira. Egyébként ar ról nevezetesek, hogy ők az el­ső mezőgazdasági női szociális­ul brigád az országban. De a munkának nagy az eredménye is. A szentlőrinci „Úttörő”-tői 500 hízott sertést kért az állam. A vezetőség 600 darabot állított az éves tervbe. Mire a szerződés megkötésére került sor, kiderült, hogy a tsz 708 hízott sertés szállítására vállalhat kötelezettséget. És most, nem sokkal a szerződés teljesítése előtt már bizonyos, hogy legalább 734 kitűnő hízott sertést tud szállítani. A hízóba állított sertések túlnyomó ré­sze 8 hónapos korára elérte a 110 kilogrammos súlyt, sőt van köztük ötven, amely 150 kilós- ** hízott. Pedig jóval kevesebb takarmányt használtak fH a szokásosnál, mert a gondos munka eredményeként szokat­lanul magas, az általában meg szokott 18—25 százalékossal szemben 36 százalékos takar­mányértékesítést sikerük ei- érniak. Mindez elsősorban az egész tsz-nek hasznos. A növényter­melésben is elért jobb ered­ményekkel együtt idén majd­nem háromszor annyit, (kere­ken harminc forintot) ér a munkaegység, mint tartály. A sert ésgondozónőkne fc is hasznos. Kisfaliné például a \ legutóbbi egy hónap alatt 95 I •munkaegységet szerzett, s ter­mészetesen a másik kettő is ugyanennyit. Ez pénzértékben ' 2850.— forint. És természete­sen több is lesz a hízlalási ered ' menyek és az átlagon felüli j szaporulat után járó prémium­mal. Nem csoda, hogy Kisfali Ká­roly ács szakmunkás, aki jól fizetett munkának tartja a magáét, havi kétezer forintos keresettel, a múltkor már fé­lig tréfásan, félig komolyan azt mondta a feleségének: — Úgy látszik, jobban já­runk, ha én' is leteszem a sze- kercét és beállók kanásznak. És az sem csoda, hogy a tsz taggyűlésén valaki felállt, mondván: ■ ■ Ezután a tagság felváltva gondozza * sertéseket, hogy mindenkire sor kerülhessen! Csak azt bizonyltja ez, hogy Szentlőrincen is rájöttek: a boldogulás útja egyedül a be­csületes, szorgalmas, lelkiisme retes munka, áfenr. HXEsafros Ferenc A gyáregység 92 millió forintos évi termelésének mintegy ló százaléka export edényekből adódik. Úgyszólván a világ min­den részére eljutnak a gyár legkülönbözőbb termékei. Krumm Istvánné export palacsintasütőt peremez az utolsó égetés előtt. A zománcozó üzemben könnyűszerrel eltévedhet az ember 3 valóságos edényrengetegbe«. Erb János felvétel«!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom