Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-13 / 242. szám
iWl. OKTÓBER 13. NAPLÓ n ' (Folytatás az 1. oldalról.) meg kell kötni a békét a két Németországgal és véget kell vetni annak, hogy Nyu- gat-Berlin háborús góc, puskaporos hordó legyen. Az USA kormánya, a NATO más felelős tényezői ez idő szerint minden hivatalos megnyilvánulásukban fenyegetőznek — arról beszélnek, hogy nyugat-berlini jogaikat mindenképpen megvédik és azokért harcolni fognak. Először is a mi fogalmaink szerint joga mindig annak van, aki kötelezettségeinek is eleget tesz. Az Egyesült Államok kormánya, Ánglia kormánya, Franciaország kormánya nem tett eleget azoknak a kötelezettségeinek, amelyek a megszállási joggal együtt jártak, s így jogokról sem beszélhetnek. értésre a német békeszerződés megkötésében. A mi pártunk a munkásosztály pártja, és amióta a világon a munkásosztálynak forradalmi pártja van, mindig a békéért harcolt. Természetesen mi is a békéért harcolunk, mert a háborúban mindig a népek millióinak, a dolgozó embereknek kell vérezniök, szenvedniük és pusztulniok. Védjük a békét azért is, mert mi nem félünk a két társadalmi rendszer békés versenyétől. —Meggyőződésünk, hogy a beffés versenyben is a szocialista rend lesz a győztes, mert a világ népei előbb- utóbb mellette döntenek. Kormányunk híve a háborús veszély teljes megszüntetésének, s ezért népünk támogatásával küzd az általános és teljes leszerelésért, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolásáért. Természetes, hogy mi békét akarunk, mert meg akarjuk valósítani második ötéves tervünket. Hasonló békés tervek foglalkoztatják az egész szocialista világot. Minden szocialista ország békében akar élni, s népének javát akarja előmozdítani. ni szocialista világnak az igazsága mellett ereje is van Másodszor: olyan csodát még nem látott a világ, hogy ha egy háború befejezéseként — még ha tizenhat évvel később is — békeszerződést kötitek. bárkinek is megszállási joga maradjon. A NATO-ha- talmaknak szembe kell néz- niök ezzel. Ma a Szovjetuniónak, a szocialista világnak és — benne a Német Demokratikus Köztársaságnak Is — az igazsága mellett ereje is van és meg kell modani, hogy ez a nagyobb erő. Az Egyesült Államok felelős kormánytényezői folyton azt mondják, hogy valamilyen elmaradást kell behozniok. Hol van ez az elmaradás? Kiderül. hogy elmaradás mindenekelőtt két területen van: a legkorszerűbb fegyverek — a reaktív fegyverek, az interkontinentális rakéták — terén és a hagyományos fegyverzetben. A világ azonban megváltozott. Van erő — és kell is, hogy legyen —, amelyik éber és készen áll: a szocialista világereje. Ez az erő vissza tudja tartani a nagyon forró fejűeket, meg tudja fékezni őket, ha netán provokációra szánnák el magukat. Ezzel összefüggésben meg kell mondanom, hogy mi helyeseljük azokat az intézkedéseket, amelyeket a védelmi erő fokozása érdekében a Szovjetunióban és a szocialista tábor más országaiban végrehajtottak. Ezek közé sorolható a Szovjetunió kísérleti atomrob- bantásaá újrakezdésének bejelentése. Természetesen az Ezzel összefüggésben szeretnék köszönetét mondani az országgyűlés tagjainak, magának az országgyűlésnek azért, hogy jóváhagyta a német békeszerződés kérdésében augusztusban kiadott kormány- nyilatkozatot. A magyar kormány — mint ezt már nyilatkozatában is leszögezte és ahogy ezt most az országgyűlés saját nyilatkozatában megerősítette — mindazokkal az államokkal együtt, amelyek erre készek lesznek, meg fogja kötni a békét a két Németországgal, ha pedig az NSZK erre nem hajlandó, akkor a Német Demokratikus Köztársasággal. ' A magyar kormány legjobb meggyőződése és lelkiismerete szerint jár el. amikor ezt a politikát követi a német kérdésben. A magyar népnek magának alapos okai vannak arra, hogy itt a kellő határozottságot tanúsítsuk. Magyarország akkori urainak bűnéből. — kezdetben Hitler harmadik birodalmának csatlósa volt, majd áldozata lett. A második világháborúban a magyar népesség felnőtt lakosságának nyolc százaléka vesz ette életét. A hídállo- mány 85 százaléka, a vasúti berendezések 35 százaléka ment tönkre. Nagy lakás- problémákkal közködünk, — a második világháborúban egyedül Budapesten 27 000 lakás semmisült meg teljesen. Hogvari tudnánk mi élni és gazdálkodni, ha az a 27 000 lakás megmarad! Elpusztult az ■állatállományunk 70 százaléka. Most eleget foglalkozunk volna a legjobb, ha nem vol na atomrobbantás a világon Ez magától értetődik, s ezt a szovjet kormány nyilatkozata is hangsúlyozza. A szovjet kormányt a helyzet kényszerítette erre a rendszabályra. A Szovjetunió védelmi erejének továbbfejlesztése feltétlenül szükséges, hiszen nemcsak a Szovjetunió népeinek biztonságáról, nemcsak a szocialista világ országainak biztonságáról, hanem a világ összes népeinek biztonságáról és békéjéről van szó. Ezzei összefüggésben kell vizsgálnunk saját kötelességünket. Nekünk is kötelességünk, hogy gondoskodjunk az ország védelméről. Kormányunk is megteszi azt, amit meg kell tennie. Különböző intézkedéseket tettünk, hogy honvédelmi képességünket növeljük és magunk is hozzájáruljunk ahhoz a hatalmasabb erőhöz, a szocialista világ erejéhez, amely a háborús agresszorokat féken tartja, ha pedig provokatív lépésre szánnák el magukat, megfelelő leckében részesíti. Milyen intézkedéseket tettünk? Többek között gondoskodtunk arról, hogy a magyar hadsereg fegyverzetét korszerű színvonalra emeljük. Az intézkedések közé tartozik az is, hogy a kétéves szolgálati idejüket a közeljövőben letöltő katonákat ideiglenesen visszatartottuk. Ébereknek kell lennünk, készenlétben kell lennünk. Ezért népünk érti is, támogatja is, helyesli is ezeket az intézkedéseket. a mezőgazdasággal, tudjuk, mit jelent ez. Az akkori nemzeti vagyon 40 százaléka pusztult el. Mindez elég okot ad a magyar népnek arra. hogy szembe szálljon a német imperializmussal és a német re- vans-törekvésekkel. Másik alapos és nyomós okunk az, hogy népünknek van mit védenie: nemzeti függetlenség, történelmi .szocialista vívmányok birtokában van, békében él és dolgozik. Ez három olyan vívmány, amelynek védelmében mindent meg kell tenni. Harmadik okunk az, hogy mi felfogásunkban. meggyőződésünkben és érzelmeinkben szívünk minden vércseppjével szolidárisak vagyunk a Német Demokratikus Köztársasággal. Mi helyeseljük a Német Demokratikus Köztársaság békepolitikáját, s helyeselünk minden intézkedést, amit ennek érdekében tesz. Külön üdvözöljük azt az augusztus 13-i intézkedést, amellyel a Nyugat-Berlinben létesített kém- és diverzáns központot megfosztotta az akadálytalan közlekedés lehetőségétől. A varsói szerződés tagállamai, a mi kormányaink tárgyalásokat kívánnak, s annak hívei, hogy mindazok az államok, amelyek szövetségben voltak a második világháború alatt, és együtt harcoltak a német nácizmus ellen, jussanak egyetKiemelkedő példa erre a Szovjetunió. Pártunk küldöttsége hamarosan elindul a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusára. Jelen lehetünk a Szovjetunió Kommunista Pártja nagyszerű programjának elfogadásánál. Milyen nagyszerű program, és milyen nagyszerű távlatok! Tíz esztendő múlva a Szovjetunió megelőzi a jelenleg legfejlettebb kapitalista országot, az Egyesült Államokat az egy főre jutó termelésben; húsz esztendő múlva már a Szovjetunióban lényegében felépül a kommunista társadalom, a jelenlegi hatalmas és fejlett ipart a hatszorosára. a mezőgazdaság hozamát három és félszeresére növelik; általánossá teszik a középiskolai oktatást, és a középiskolásokat kollégiumokban nevelik; a közlekedési eszközök igénybevétele díjtalan lesz; nem lesz lakbér és boldog, elégedett lesz az emberek élete. Íme, a békés építőmunka nagyszerű távlatai! De a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresz- szusa mégsem csak a szovjet nép számára jelentős, hanem az egész szocialista világ, az egész nemzetközi kommunista- és munkás- mozgalom számára, a világ népei számára is, mert a Szovjetunió Kommunista Pártja azért harcol, hogy kivívja az emberiségnek az általános és teljes leszerelést, a háborúnélküli világot. Ez a nagyszerű cél az egész emberiséget érinti! Igaz szívvel kívánunk tehát sok sikert a Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusának, a szovjet népnek, amely nemcsak saját magának, hanem a világ más népeinek is utat tör. Kádár János ezután oktatásügyi törvényünkkel foglalkozott. Jó törvény, kívánatos, hogy megvalósuljon — mondotta. Talán emlékeznek még arra az időre, amikor felbocsátották az első szovjet szput- nyikot, s megkezdte keringését a világűrben. A kis „bip- bip” hang halálra rémítette az imperialistáikat. Az első szput- nyik sikeres felbocsátása után sok amerikai folyóiratban és napilapban nagy cikkek jelentek meg a szovjet közoktatásról, és bizony hamarosan megtalálták az összefüggést a szovjet közoktatás fejlettsége és az első szputnyik felbocsátása között. Nem véletlen ez és nyugodtan mondhatjuk, hogy a m{ haladásunk is nagymértékben függ a közoktatás eredményességétől. Ezért becsüljük mi a pedagógusok munkáját, akik az új generációt nevelik. Valóban, sok tekintetben munkájukon, a közoktatáson múlik az egész nemzet, az egész társadalom jövő fejlődése. A törvényjavaslat vitájában sok szó esett arról, hogy az iskolákban tudományos világnézetre kell nevelni a tanulókat, Saját tervünkről szólva, úgy gondolom, ez a terv nemcsak egyszerűen a második ötéves terv, hanem ez az ötéves terv, amelynek éveiben Magyarországon befejeződik a szocialista társadalom megalapozása és teljes lendülettel áttérünk a fejlett szocialista társadalom építésére. A terv megvalósítása a magyar nép nagy forradalmi vívmánya lesz! A célok elérése nagy munkát kíván. Az ipari termelés tervezett növekedését 70 százalékban a termelékenység emelésével kell biztosítani; a mezőgazdaságban is az egyik fő követelmény a termelékenység növelése, a termelési költségek csökkentése. A mezőgazdaságban ezzel együtt jár a szocialista nagyüzemi gazdaság megszilárdítása és megfelelő színvonalra emelése. Ami a termelőszövetkezetek fejlődését illeti, mindenki tanúsíthatja, hogy a termelőszövetkezetek meg erősítésének folyamata minden évben gyorsabb, mint az előző évben volt. Termelőszövetkezeteink döntő többsége jól dolgozott, az időjárás nehézségei ellen is jól harcolt, s jól vizsgázott az a sok tízezer ember, aki korábban sohasem vezetett ilyen nagy gazdaságot. Biztosítjuk a termelőszövetkezeti vezetőket és tagságot: ha jól dolgoznak, akkor nagyon gyorsan teremtenek virágzó gazdaságot az egyébként még nagyon rövid ideje működő termelőstzövetke- zetek, A fejlődést nagymértékben segíti hogy ebben a munkában az egyéni és a közérdek a legszorosabban összefügg. Arra szeretném kérni a pedagógusokat, hogy ezt értelmezzék helyesen. Először is különbséget kell tenni a gyermekek életkora és a különböző iskolatípusok között atekintetbetn, hogy milyen terjedelmű, témakörű legyen a tudományos világnézet oktatása és megalapozása. Semmi szin alatt nem akarjuk, hogy arra nem érett gyermekekkel valamiféle politikai jelszavakat magoltassanak be, s erre mondják azt, hogy íme, világnézetet tanítunk. Mi a tudományos világnézet megalapozását kérjük a pedagógusoktól, hogy aztuán később, amint növekszik a gyermek és középiskolába, főiskolába kerül, megfelelően erősödjék politikai érdeklődése is. Tavaly egy belső tanácskozásunkon felmerült, hogy a gyérmekőrsöket miről nevezzék él. Egy-kót amolyan nagyon osztályharcos ember azt javasolta, hogy Marxról, meg talán Lasalle-ról, meg Engels- ről kell az őrsöket elnevezni. A gyerekek valamivel jobb szerették volna, ha nyusziról, meg a mókusról, még virágokról nevezhetnék el őrseiket. Mi A magyar nép érdeke a német békeszerződés Nagyszerű program — nagyszerű távlatok A mi haladásunk is nagymértékben függ «* oktatás eredményességétől a gyerekek mellett álltunk ebben a harcban és inkább vállaltuk megint azt, hogy liberalizmussal, meg revizionizmus- jal vádoljanak bennünket, (de ültség.). A kommunista szakemberei, levelesének kérdésében egyetértek azzal, amit Kállai elv iárs mondott. Helyesen kel! értelmezni a jelen és a jövő közti különbséget. Jelenleg kü lönböző világnézetű, politikai szemléletű szakemberek dolgoz hatnak hasznosan. A jövő kö vetelménye azonban más. Minél távolabbra tekintünk annál inkább szükséges, hogv minden, főiskolai és egyetemi tanulmányait befejezett fiatalember kommunista szakember legyen. Ez fontos társadalmi érdek és. az egyetemekről kikerülő fiatal szakemberek személyes érdeke is. Szó esett itt arról is, hogy ettől a törvénytől és helyes végrehajtásától várjuk a kulturális forradalom teljes győzelmét. Ezen azt értjük, hogy a szocialista kultúra győzedelmeskedik a közoktatásban, a nevelésben, a művészetben és általában a kultúra minden területén. A kulturális forradalom leglényegesebb pontja maga az ember, iskolai végzettsége műveltsége, képzettsége. A vezetést tovább Itt valaki már idézte a kongresszus megállapítását, hogy a vezetést tovább kell fejlesztenünk. Ez természetesen szisztéma kérdése is. Pl. ha figyelembe vesszük a magyar faluban történt forradalmi átalakulást, akkor kétségtelen, hogy ott másféle igazgatásra, intézkedő szervekre lesz szükség. mint amelyek korábban voltak az egyéni paraszttársadalom idején. És felmerülhet az ipari vezetés értelmes továbbfejlesztése ilyen vagy olyan tekintetben. Általában az irányítás kérdése. S itt egyet szeretnék csak megemlíteni. Foglalkozunk ilyen kérdések kel, de nem vagyunk hívei a meggondolás nélküli szer- vezgetésnek. Nagyon megfontoltan foglalkozunk a szükséges fejlesztéssel, igycU szünk elkerülni minden felesleges átszervezést. A jó vezetésnek nagyon fontos követelménye a gyakorlatiasság. Vannak vezetők, akik mindig csak elvileg szólnak hozzá a kérdésekhez, időnként nagy előadásokat, hosszú beszédeket tartanak, sokat értekeznek, meglehetősen jól el is mondják, mit hogyan kell esi-, náini, csak azt nem mozdítják elő kellően, amit éppen meg kell csinálni. A három év alatt elért eredményekben a vezetők munkája is benne van. Kötelességünk azonban tovább javítani a vezetést. Itt-ott vannak még olyan emberek. akik nem tudják elősegíteni a fejlődést. Áz ilyen helyeken az érdemi munka nem mozdul előre. Két dologra hívnám fel a vezetők figyelmét. Az egyik a reprezentáció, amely nálunk hovatovább népi sajátossággá vált. (Derültség.) Kezd ez olyan méreteket ölteni, hogy megálljt kell mondani. Ä nyáron például meghívott a lakodalmára egy egyszerű ember. Amikor megkérdeztem, hányán lesznek, azt mondja, 260-an. Az még csak hagyj án, ha a Megalapozottc Esett már szó arról, hogy reálisan kell tervezni. A reális tervezés létfontosságú kérdés. Szükség van a reális tervezésre, tehát arra. hogy any- nyit tervezzünk, amennyit el tudunk érni, másrészt szükség van a tervszerű végrehajtásra is. A terv nagyon nagy túlteljesítése például nem mindig egészséges jelenség. Ez bizonyos anarchikus elemeket rejt magában; Következménye rendszerint az, hogy sok-sok Ezért arra kell törekednünk, hogy az ifjúság és a felnőttek közül mindenki megkapja a megfelelő képzettséget és műveltsége amire alkalmas és amit el szeretne érni. Az új közoktatási törvénynél is érvényesült az a helyes elv, hogy a nagy horderejű Kérdéseket előzetesen — tehát mielőtt még eldöntjük — megtárgyaljuk azokkal, akiknek majd végre kel- hajtaniok. Min den nagy kérdést így kell megtárgyalnunk. Ezt a törvényt abban a meggyőződésben szavaztam meg, hogy ha az illetékes állami irányító szervek, a pedagógusok és általában a társadalom, a szülök részéről továbbra is olyan egyetértés mutatkozik, mint az előkészítés idején, akkor a végrehajtás is minden bizonnyal sikeres lesz. Nos, még azt mondanám, hogy a minisztériumokon, a pedagógusokon és a szülőkön kívül még egy érdekeltnek az egyetértésére és támogatósára is szükség van, akit én nem hallottam emlegetni, de ajánlom. hogy vegyék figyelembe, a tanuló egyetértésére. — (Derültség.) Végeredményben ne feledkezzünk meg róla. hogy főképpen róluk van szó. Kádár János a továbbiakban a vezetés kérdéséről szólott. kell fejlesztenünk vendéglátó maga viseli a költségeket. De mit mondjunk, amikor a közalapból vendégelnek meg embereket és arra törekszenek, hogy minél több embert hívjanak meg. hogy minél több legyen a fogás? Nem szabad tétlenül nézni a pazarlást! A másik dolog a különféle támogatások kérdése. Támogat ni kell — mondják — a klubot, aztán az üzem sportegyesületét és ki tudja még mi minden egyebet. A támogatásra érdemes ügyet igenis támogatni kell: a társadalmi munkát, a patro- názs feladatokat, a gyermek- nevelést, ideértve a sportot és a kultúrházat is, de ugyanakkor tudni kell, hogy aki ad, az a népéből ad. nem a sajátjából. Ez pedig nagyon fontos különbség. Mert a saját magáéból mindenki annyit ad, amennyit akar, de a népét, a közösségét nem adhatja szá- moLatlanul oda. Fel kell hívnom a figyelmet a közösség vagyonának fokozott megóvására, a bűncselekmények megelőzésére, az elszámolás, az ellenőrzés fon tosságára. Ahol ugyanis nem ellenőrzik rendszeresen és megfelelően a különböző elszámolásokat, ott rendszerint akad egy jószima- tú sikkasztó, aki évszámra lopkod azon a címen, hogv sport- egyesületnek, vagy más ehhez hasonló célra megy a pénz. A vezető mindig mutasson példát a közös tulajdon meg becsülésében. Vannak kis dolgok, például a vendégeskedés. Hallottam, hogy az egyik képviselőcsoport ellátogatott az egyik termelőszövetkezetbe. Tárgyaltak ott is ebédeltek. Minden képviselő fizetett az ebédért. Annak a szövetkezetnek a tagsága megbecsüléssel néz az ilyen képviselőcsoportra, mert tudja, nem azért .jött, hogy lakmá- rozzon. Nagyon fontos a vezető példamutatása ilyen apró dolgokban is. n kell tervezni millió értékű áru fekszik egyik vagy másak raktárban, benne fekszik a munka, a beruházás, a nyersanyag és előfordul, hogy nem értékesíthető. ötéves tervünkkel kapcsolatban arra is fel akarom hívni a figyelmet, hogy legközelebb. amikor ötéves ‘érv készül — hamarabb készüljünk el vele.- SFalytatás « i. oldalon.) Kádár János elvtárs beszéde a parlamentben
