Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

r SM1 OKTOBER 8. NAPLÓ 5 Az SZKP XXII. kongresszusának küszöbén i*A AAAAAAAAAA AAAA*AAiAAAAAA*A***-**A-*****A**********AA**A*A**A AAAAA **-* ********** ****** A AAAA A A*AA*****************A**A*AA***A* ***-*■ A A A *■* * A XXI. pártkongresszus 1959-ben jóváhagyta a hétéves terv ellenőrzőszámait. A hét­éves terv 1965-ben fejeződik be, tehát a szovjet állam fej­vonal pedig az 1961. évi tervet jelzi. A Szovjetunióban jelenleg a közétkeztetés révén az élelmi­szereknek átlagban csupán 16 százalékát kapja a lakosság. A jövőben ez a hányad ötven százalékra emelkedik, ugyan­akkor a félkész áruk termelé­sének fejlesztésével maximáli­san megkönnyítik az ételek otthoni előállítását. A máso­dik évtizedben (1970-től 1980- ig) a vállalatokban, az intéz­etemet fog gyártani, amennyi összesen egymillió négyzetmé­ternyi lakás építéséhez ele­gendő. A lakásépítkezések óriási üteme és egyre növekvő méretei csak magas fokon gé­pesített építő apparátussal tarthatók fenn. Ezért a lakás- építkezést a gépkocsigyártás­hoz hasonlóan futószalag rend­szerűvé teszik. 1963-ban az építő kombinát futószalagjáról naponta két négyemeletes ház épületelemei kerülnek majd le. Lendnigrádban naponta át­lagban 180 új lakás épül, 1965- ig 280 000 család, vagyis egy­millió ember költözik új la­kásba. 1980-ra a város területe-BAN lesztésének 15—20 éves távlati programján belül a kommu­nizmus építése feladatainak gazdasági részét képezi. A Szovjetunió gépgyártása ha­talmas ütemben fejlődik. Ma már nincs olyan gép és mű­szer, amelyet a szovjet gép­gyárlók ne tudnának előállíta­ni. Számos szovjet berendezés, technikai gazdasági mutatóit tekintve a világszínvonal csú­csát jelenti. Ezen a rajzon bemutatjuk a szovjet gépipar termelésének növekedését a hétéves terv há­rom esztendejében. (1958-hoz képest százalékban.) A fehér vonal az ellenőrző számokban megjelölt szintet, a fekete vo­nal a termelési eredményeket; a fekete négyszögekből álló menyekben és a kolhozokban megkezdődik az ingyenes köz- étkeztetésre való áttérés. Moszkvában működik egy házépítő kombinát, amely 1963-ban már annyi épület­Lenin műhelyében A kijevi Arzenál nevezetű üzemben van egy műhely, amelyet évtizedek óta „Lenin műhelye” néven emlegetnek. Ez az műhely onnan kapta a nevét, hogy 1923-ban. Lenin születésnapján ebben a mű­helyben gyűltek össze az üzem munkásai, hogy levelet írja­nak Leninnek, s abban meg­kérjék: fogadja el, hogy őt tiszteletbeli fémesztergályos- nak „nevezzék ki.” Levelükben megindokolták, hogy miért adományozzák ezt a címet Leninnek; „Azért, — írták — mert Lenin elvtárs vezetésével kezünkben az osz­tályharc és a kommunizmus precíziós műszereivel — A s,Tóké”-vel és a „Kommunista Kiáltvány’Vnyal — a szocia­lista társadalom segédei és mesterei leszünk, kidolgozzuk a kommunizmus megvalósítá­sának módozatait.” Ezek a szavak mélyen be­vésődtek az üzem Komszo- molistáinak szívébe és most, amikor a XXII. pártkongresz- szusra készülnek a szovjet em­berek, figyelmeztették egymást ezekre a szavakra. A Komszomolszkaja Prav­dában megjelent Lenin műhe­lye komszomolistáinak felhí­vása. amely arra buzdította az ifjakat, hogy álljanak verseny- műszakba a párt huszonkette­dik kongresszusának tiszteleté re. A gépműhely röpgyűlésén felszólalt Nyikolaj Leusz esz­tergályos. aki vállalta, hogy brigádja a kongresszus, tiszte­letére október végéig teljesíti az évi tei'vet. Melanja Pav­lenko gépmester a Szocialista Munka Hőse. Vlagyimir Ru- gyenko esztergályos. Matrjona Dzjávűn forgácsoló, szavukat adták, hogy túlteljesítik napi normájukat, de segítenek a kezdőknek is ' a mesterség el­sajátításában. Nagyszabású röpgyűlést tar­tottak az üzem . metszőrészle­gén is. Az ifjúsági kollektíva elhatározta, hogy 1961. évi ter­vét teljesíti a XXII. kongresz- 6zus megnyitásának napjáig. Végül pedig az üzem összes .munkásai megfogadták, úgy dolgoznak, hogy a kongresszus emlékkönyvébe — de ha lehet, m kongresszusi beszámolóba la — bekerüljenek a munkában kiemelkedő tetteik, (A Komszomolszkaja Pravda nyomán). A pártkongresszusok a kommunista párt útjának mérföld­kövei. A kongresszusok határozatai felmérik a megtett utat, meghatározzák a jövő feladatait és a feladatok megvalósításá­nak módját. Október 17-én összeül az SZKP XXII. kongresszusa.. Az eddigi összes kongresszusok továbbfejlesztették a kom­munizmus elméletét, új tételekkel gazdagították a kommuniz­mus felépítéséről szóló tanítást. A XXII. kongresszus pedig már olyan időben ül össze, amikor közvetlen, gyakorlati fel­adattá vált a kommunizmus teljes felépítése. A XXII. kongresszus a kommunizmus felépítésének kong­resszusa lesz. A párt új programjának tervezete erre mutat. NAPONTA £ NE6V£M£LET£S .....— PAveLM'Z!-----------— m ájának partitúráját, Szviri- dov pedig új oratóriumát. Ka- balevszkij requiemet ír a há­borúban elesett hősök emlé­kére. Muragyelli befejezte „Október” című operáját, R. Scsedrin pedig „Nemcsak sze­relem” című operáját, amely­nek szövegkönyve Sz. Antonov egyik novellája alapján ké­szült. A. Hacsaturján is befe­jezte zenekarra és szólókra írt Ballada a hazáról című zene­művét. A Kommunista Párt nagy figyelmet szentel a mezőgaz­daság fejlesztésének. „A mező- gazdaság termelését tíz év alatt hozzávetőlegesen 2.5-sze- resére, 20 év alatt 3.5-szere- sére kell növelni” — mondja megkétszereződik, minden csa­ládnak külön lakása lesz és mindem családtagra egy-egy szoba jut. A Szovjetunió tartalékai ki­meri thete ti emek. Érckészletei még akkor is elegendők évez­redekig ha az ország kohó­művei évente százmillió ton­na nyersvasat fognak olvasz­tani. Ogyessza határában tudomá­nyos város épül, amely a ví­ruskutatás központja lesz. A tudományos város tíz hektár­nyi területet foglal majd el. A központi épülettömb hama­rosan elkészül. Két laborató­riumi tömb alapjait már le­rakták. Ezenkívül sok mel­léképületet is emelnek. Itt he­lyezik el a kísérleti állatokat és az intézet különféle szolgá­latait. A zeneszerzők új művekkel köszöntik a pártkongresszust Sosztakovics most fejezte be „Lenin” című XXII. szimfó­1961 a programtervezet. 1980-ban a jelenleginél több mint két- szerannyi szemesterményt fo­gunk betakarítani, az állat- tenyésztő gazdaságok csaknem négyszerannyi húst fognak termelni, a tejtermelés pedig csaknem 3-szorosára növek­szik. Ez biztosítja az élelmi­szereik teljes bőségét. flz SZKP befolyása kiterjedt az élet minden területére Borisz PoLevoj azt mond- ® ja, hogy „kommunistá­nak lenni mindig annyit je­lentett, mint a legnehezebb frontszakaszokra menni, ami­kor a tagsági könyv személye­sen nem ígért az embernek egyebet, mint külön-kötelezett- séget és a legnehezebb meg­próbáltatást így igaz ez, — így volt, ami­kor a bolsevikok a cárizmus megbuktatásáért, az önkény­uralom ellen küzdöttek; így volt, amikor az imperialista háborúban véreztek s tovább küzdöttek a polgárháború frontjain. rengeteg fajta politikai párt van a világon és mindegyik igyekszik a legvonzóbb prog­rammal előállni, hogy köves­sék. A pártok sorai pedig min­dig akkor nőnek meg, amikor sikereket érnek él valamiben. Csupán a sikerek éveiben tesz­nek szert hívekre, akkor, ami­kor egyik vagy másik párthoz való tartozás anyagi előnyöket, karriert jelent. Ha bajok kö­vetkeznek, megrázkódtatások érik a pártokat, saraik meg­ritkulnak, lekerülnek a poli­tikai küzdőtérről, felosztanak. A Szovjetunió Kommunista Pártja nem ilyen párt. Soha nem értették ellenségei, ho­gyan van az, hogy sorai ép­pen akkor nőttek, amikor a legnagyobb veszélybe került a párt. A kommunista párt so­rai akkor nőttek nagyra, ami­kor a legnagyobb megpróbál­tatások érték. A második vi­lágháborúban, az elesett kom­munisták helyébe .százak és ezrek jelentkeztek, tűzben és vérben, szenvedések közepette. De nemcsak a második világ­háborúban volt ez így. így volt ez Október viharos nap­jaiban; a polgárháború évei­ben, az első ötéves tervek ko­rában, a nélkülözések napjai- fan* A szovjet embereik szeretik pártjukat meggyőződtek arról, hogy csak ennek a pártnak a vezetésével teremthetik meg a kommunista társadalmat, a szabad és öntudatos dolgozók magas szervezettségű társadal­mát, amelyben a munka fel­ismert szükségletté válik, s amelyben képességeit min­denki a leghasznosabbam fog­ja gyümöLcsöztetni a nép ja­vára. A kommunizmus általáno­san kibontakozó építésének időszakát az jellemzi, hogy tovább növekszik a kommu­nista pártnak mint a szovjet társadalom vezető és irányító erejének szerepe és jelentősé­ge. A XXII. pártkongresszus elé terjesztendő programtervezet hangsúlyozza, hogy a pártnak ez a megnövekedett szerepe nem önmagétól keletkezett. A sokévtizedes harcok eredmé­nye ez, melyekben kikovácso- lódott a pórt és a nép össze- farrottsága, — másrészt pedig az a tény, hogy a jelen idő­szakban növekednek a kom­munista építés arányai, a fel­adatok bonyolultabbak lesz­nek. A bonyolultabb feladatok megoldására csak olyan párt tudja vezetni a népet, mint a kommunista párt, amely ké­pes a politikai és szervezeti irányítást magasabb színvonal­ra emelni. Az emberek tudatában még most is, — amikor pedig már felépült a szocializmus — akad nak hibás nézetek, maradvá­nyok a múltból, ezért tovább kell erősíteni a harcot a dol­gozók kommunista neveléséért; növelni kell a tudományos kommunizmus elméletének, al kötő fejlesztésének és propa­gandájának jelentőségét. A kommunizmus általáno­san kibontakozó építésének időszakában lehetséges ex, de szükséges is, mart ennek ered­ményeképpen tovább fejlődik a szocialista demokrácia, fo­kozódik a tömegek aktivitása, a dolgozók újabb milliód kap­csolódnak be az államügyek és a termelés irányításába. Ezzel a társadalmi szervezetek sze­repe is nő, kibővül a szövet­ségi köztársaságok és a helyi szervezetek jogköre. Ahogyan kibontakozik a kommunizmus általános épí­tésének bonyolult feladata, új szakasz következik be a párt fejlődésében. Ez az új szakasz magasabb fokú szervezeti, ideológiai és politikai fejlődést jelent a párt életében. Azt jelenti, hogy a párt szakadat­lanul tökéletesíti tevékenysé­gének formáit és módszereit. Szükséges ez, hogy olyan szín­vonalon vezesse a tömegeket a kommunizmus anyagi, techni­kai bázisának megteremtésére, a szellemi élet fejlesztésére, amely megfelel a kommunista építés korszaka növekvő kö­vetélményeinek. Kommunistának lenni ma sem jelent kevesebbet, mint vállalni a munka nehezét, ott lenni mindig, ahol a legna­gyobb szükség van tisztán látó és küzdeni tudó emberekre. Most a háború elhárításáért, az általános és teljes leszere­lésért kell küzdeni, élenjárni ebben a küzdelemben, mert ennek eredményessége meghoz za a világ népeinek az általá­nos jólétre való törekvés ösz- szes lehetőségeit. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezete megmutatja, mit kell termiök a világ összes haladó erőinek — élükön a kommunista pár­tokkal — a békés egymás mel­lett élés és az egyetemes bé­kéért folyó harc sikere érde­kében. Hangsúlyozza, hogy a [világban létrejöttek azok az erők, amelyek képesek meg­őrizni és megszilárdít-ni az egyetemes békét Ezek az erők nem csökkennek, hanem állan­dóan növekednek. A kommu­nizmus töríénelrm küldetése, hogy megszüntesse a háború­kat, megteremtse az örök bé­két a Földön. A párt szerepe és jelentősé­ge tehát ebben a küzdelemben is megnőtt, fokozódott Vállalja ezt a szerepet, étére áll annak a harcnak, amelyet a világ népeinek jobbik fele, a többség folytat azok ellen, akik imperialista gyarmatosító érdekektől vezettetve vagy ezek uszályában, megtévesztve, az új világháború kirobbantá­sának gondolatával játszanak. Hirdeti — és egész tevékeny­ségében bizonyítja >— hogy a kommunizmus — béke. Amikor tehát a kommuniz­mus világméretű győzelmének szükségességét hirdeti, azt is tanítja, hogy a kommunista társadalom felépítése magával hozza a háborúk teljes kikü­szöbölését az emberi társada­lom életéből. Ennek érdekében határozza meg a párt és a nép feladatait az ipar fejlesztésében 1— és mutatja meg az ipar szerepét a kommunizmus termelőerői­nek létrehozáséban. Ennék ér­dekében mutatja meg a mező- gazdaság és a falu társadalmi viszonyainak fejlődését, a me­zőgazdasági termékbőség el­érésének módjait. Ennek érde­kében határozza meg a prog­ramtervezet a párt feladatait a nép anyagi jólétének növelé­sére, a lakáskérdés megoldá­sára, a munkaidő csökkentésé­re, a nők, a gyermekek, a csa­lód életkörülményeinek javí­tására, a munkaképtelenek társadalmi eltartására; Az áltamépítésben, a szocia­lista demokrácia továbbfej­lesztésében, a fegyveres esők iés a védelmi képesség erősíté­sében is új feladatok álltak 'élő. A programtervezet erről ezt mondja: „A belső feltéte­lek szempontjából a Szovjet­uniónak nincsen szüksége had­seregre. Minthogy azonban az imperialista tábor háborús ve­széllyel fenyeget, mert nenn valósult meg az általános és teljes leszerelés, az SZKP szűk ségesnek tartja a szovjet állam védelmi erejének, fegyveres erői harckészültségének fenn­tartását olyan színvonalon, amely biztosítja bármilyen el­lenség határozott és teljes szét­zúzását, ha az merényletet kí­sérelne meg a szovjet haza el­len". Nem titok, hogy a párt és a szovjet állam gondoskodott fegyveres erőinek ütő képessé­A programtervezet mégis a béke programját tűzi ki az egész szovjet nép elé. Békére és együttműködésre hívja a vi­lág valamennyi népét. Éles szemmel tekint a jövőbe, meg­mutatja a haladás tudományo­san megalapozott útjait. A párt biztos abban, hogy Id tűzött céljait megvalósítja, el­vezeti a népet a kommunizmus ba. A nép biztos abban, hogy amit a párt egyszer programul kitűz, az az élet alapos ismere­téből, tudományosan felmért és elemzett lehetőségekből fa­kad. A munkásosztály kommunis­ta pártja az egész nép pártja lett, befolyása kiterjedt az élet minden területére. A szovjet nép esze, lelkiismerete, becsü­lete ez a párt, nélküle nincs 1 alkotás, béke, kommunizmus. Ezért nőtt határtalanul nagy ra fontossága, szerepe és je­lentőséé^ Gyevi KárólA I 9 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom