Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-08 / 238. szám
IMI. OKTÓBER 8. NAPLÓ 3 Megkéselő ti fitt a magyar országgyűlés új ülésszaka i í (folytatás at 1. oldalról.) I se nem tűr halasztást. Kifejezték óhajokat, hogy a békekötés a két német állammal és a nyugati hatalmakkal egyetértésben történjen meg. A szocialista országok nem először nyilvánították ki békés megegyezésre törekvő kész ségüket a német kérdésben. A Szovjetunió és az NDK kormányai hosszú évek óta újabb és újabb javaslatokkal fordultak a nyugati hatalmakhoz, ezek a javaslatok azonban minden alkalommal süket fülekre találtak. Az előadó itt részletesen elemezte a háború utáni német- országi helyzetet. Mint mondotta a Szovjetunió még a második világháború kellős közegosabban fejezte ki magát Dulles volt külügyminiszter, aki „Háború és béke” című könyvében ezeket írta: „Ha a Nyugat bevonja Nyugat- Németországot hatalmi körébe, előretolt hadászati állást alakíthat ki magáinak Közép- Európában, s innen bomlaszthatja a Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyar- országon és más szomszédos országokban levő kommunista pozíciókat.’’ Barcs Sándor ezzel összefüggésben ismertette a nyugati hatalmaknak a német militari zmus feltámasztására tett intézkedéseit. 1954. decemberében az úgynevezett párizsi egyezményekkel lehetővé tették, hogy Nyugat-Németország nyíltan hozzákezdhessen fegyveres erőinek kiépítéséhez. Ma Barcs Sándor elvtárs beszél. pén, 1942-ben úgy foglalt állást. hogy az egységes német államnak a háború után is fenn kell maradnia. Ha csak a szovjet kormányon múlt volna, már 1945-ben központi kor hiány létesült volna Németországban; Az erre irányuló szovjet javaslatokat azonban a tárgyaló partnerek elvetették. Sőt. 1947-ben az angolok és az amerikaiak egyesítették saját övezeteiket és létrehozták Bi- zóniát. Ehhez csakhamar csatlakozott a francia zóna, s az így kialakult Trizóniában 1948- ban. külön pénznemet vezettek be. Egy évre rá Trizónia területért létrehozták a nyugatnémet államot, a Német Szövetségi Köztársaságot. Csak hónapokkal ezután alakult meg a szovjet zónában a Német Demokratikus Köztársaság. Vajon miért ellenezték a nyugati hatalmak Németország egységesítését? Vajon miért volt szükség a Német Szövetségi Köztársaság létrehozására? Ezekre a kérdésekre választ kaphatunk magától Eisenhowertől, aki még mint NATO-főparancsnok, 1952-ben tartott beszámolójában a következőket mondotta: „Nyu- gat-Németországnak mint Európa földrajzi központjának, nagy hadászati jelentősége van. A NATO-haderők Nyu- gat-Németországgal az oldalukon Közép-Európában szilárd és egybefüggő arcvonalat alkotnak majd a Keleti tengertől az Alpokig.” De még vilámár ott tartunk, hogy az európai kontinens nyugati részén a Német Szövetségi Köztársaság rendelkezik a legnagyobb hadsereggel. 1959-ben a 230 000 főt számláló létszámból húszezer volt a tiszt és hetvenegyezer a tiszthelyettes. Ebből az következik, hogy a nyugatnémet hadsereget rövid idő alatt két-háromszorosára fel lehet tölteni. A fegyverkezési kiadások az elmúlt öt év alatt 3.4 milliárd márkáról 11.7 milliárd márkára növekedtek. De nemcsak az egyszerűségükben is sokat mondó számadatok érdekesek itt, hanem az is, ami a számok mögött van. Ma ugyanis a nyugatnémet hadseregben száznegyven tábornok szolgál. Nos, Tisztelt Országgyűlés, ezek valamennyien tábornoki, vagy törzstiszti rangot viseltek a hitleri handseregben! Cseppet sem lehet tehát csodálkozni azon, ha a hadsereg főparancsnoki tisztét az a Foertsch tábornok tölti be, aki háborús bűntettei miatt évekig ült börtönben a Szovjetunióban! S ha a nyugatnémet nép számára népszerűtlen az újraéledő mi- litarizmus, akkor ezen is igye- kenzek segíteni. Az úgynevezett bajtársi szövetségek — számuk 1958. végén elérte az ezerkétszázat — és a volt SS- ek, úgynevezett „hagyomány- ápoló egyesületei” mindent elkövetnek a revansista-milita- rista indulatok szítása érdekében. A háttérben ezeket a bajtársi szövetségeket nem kevesebb, mint harminckét szélsőjobboldali, fasiszta párt támogatja. Szerte Nyugat-Né- metországban különböző — burkoltan, vagy nyíltan náci szellemben tevékenykedő — ifjúsági szövetségek létesültek. Ezt az egész ördögi gépezetet nemcsak az imperialista hatalmak támogatják, hanem a hatalmas nyugatnémet monopóliumok is. A monopóliumok élén kevés kivétellel ugyanazok a volt náci hadi- gazdálkodási vezérek állnak, akik a hitleri rendszert is buzgón szolgálták. Iáspontját e legfontosabb európai problémáról. Tízmillió magyar véleményének és kívánságának adott hangot, amikor a béke védelmében a leghatározottabban követelte a második világháború maradványainak eltüntetését. a német békeszerződés megkötését. A Magyar Népköztársaság kormánya nemzeti érdekeinktől áthatottan kijelentette. hogy tűrhetetlennek tekinti a jelenlegi állapotokat Európa szívében. A varsói szerződésben részt vevő országok között a Magyar Népköztársaság is örömmel megad minden támogatást és baráti segítséget, hogy a Német Demokratikus Köztársaság testvéri népe teljesíthesse történelmi hivatását, az első német munkás-paraszt államként a béke tántoríthatatlan oLtalmazója legyen és példa' mutasson az egész német népnek. A magyar kormány kinyilvánította, hogy részt vesz a német békeszerződés előkészítésében. elküldi képviselőit a német béketárgyalásokra, s a nyugati hatalmak esetleges távolmaradása ese tén kész aláírni a békeszer ződést a Német Demokrat! kus Köztársasággal. Beszéde további részében részletesen elemezte a különböző nemzeti és nemzetközi szervezeteknek a béke és a német békeszerződés ügyével kapcsolatos állásfoglalásait, majd rámutatott: Ezekben a betekben világszerte minden jószándéku. a békére, az emberiség jobb jövőjére áhító ember a Szovjetunió felé tekint. Hamarosan összeül Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa. amelyet joggal illethetünk a „történelmi” jelzővel. íiszen ez a kongresszus togja megvitatni és elfogadni a Szovjetunió Kommunista Pártjának új programját, az a programot, amely a marxista— leninista tudománv fegyveré(Folytatás a 4. oldalon) II magyar országgyűlés nyilatkozató a német békeszerződésről Az NDK megalakulásával új korszak kezdődött a német történelemben Az előadó a továbbiakban a revansista-mili tarista Nyugat- Németországgal ellentétes célokat követő másik német állam, a Német Demokratikus Köztársaság jelentőségét méltatta. Rámutatott, hogy az NDK megalakulásával új korszak kezdődött el a német történelemben. A Német Demokratikus Köztársaság puszta léte a béke megszilárdításának egyik legjelentősebb tényezője egész Európában. A fiatal demokratikus német állam mögött acélfalként áll a szocialista országok tömbje és a Szovjetunió hatalmas katonai ereje. * — Tisztelt Országgyűlés! Szinte már közhelyként hat az a lépten -n yamon hallott megállapítás, hogy tizenhat esztendővel a világháború befejezése után nem késhet tovább a német békeszerződés aláírása. Két dokumentum fekszik itt előttem. Biztos vagyok benne, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindkét dokumentumot örömmel üdvözölték, s tartalmukat szíwetL-lélekkal tettek magukévá. Az egyik a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének felhívása valamennyi ország parlamentjéhez a német béke- szerződés haladéktalan megkötése érdekében. A másik a magyar kormány nyilatkozata. Ebben kormányunk kifejezi azt az eltökélt szándékát, hogy mindkét német állammal aláírja a békeszerződést. Ha azonban ez a lehetőség a nyugati hatalmak ellenállásán meghiúsul, akkor a Német Demokratikus Köztársaság kormányával köti meg a békeszerződést. Ügy hiszem, a Tisztelt Országgyűlés — népünktől kapott felhatalmazása alapján — minden támogatást meg fog adná kormányunknak, hogy az a nyilatkozatban lefektetett elveket érvényre tudja juttatni. A külügyi bizottság megbízott azzal, hogy a német kérdésben elfogadott nyilatkozatát. mint határozati javaslatot az országgyűlés elé terjesszem. A ’övőérf, az emberiség békéiének biztosításáért még sok nehéz harc vár ránk hi'S Károly, az MSZMP Politikai Bizottsága tag iának felszólalása A Barcs Sándor előadói beszédét követő vitában elsőnek Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a szocializmus erői világszerte eiőnyomulóban vannak, s a hatalmas szocialista világ- rendszer korunk legfontosabb történelemformáló tényezője. — A tömegek — mondotta — korunk legfőbb problémájának tekintik a leszerelés kérdését, a béke ügyét. A szocialista tábor országainak népei és vezetői arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy Idejében megfékezzék a nyugati hatalmak agresszív köreinek a hidegháború további kiélezésére és a háború kirobbantására irányuló törekvéseit. — Az egész emberiség további haladása szempontjából döntő jelentőségű: sikerül-e kiharcolni a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett történő általános és teljes leszerelést. A továbbiakban részletesen beszélt a német kérdésről, Nyugat-Berlin helyzetéről. — Nyugatnémet politika egyre fokozódó agresszivitása, területi követeléseinek leplezetlen hangoztatása, az ott folyó erőltetett ütemű fegyverkezés megköveteli, hogy a békeszerető országok halogatás nélkül megtegyék a nyugatnémet kalandorpolitika megfékezéséhez szükséges erőteljes és határozott intézkedéseket. Kiss Károly a továbbiakban részletesen méltatta a Német Demokratikus Köztársaság, az első német munkás-paraszt állam jelentőségét. A magyar nép — folytatta Kiss Károly — a legközvetlenebbül érdekelt a német kérdés maradéktalan rendezésében. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány augusztus 24-i nyilatkozata félreérthetetlenül kifejtette a Magyar Népköztársaság álA Magyar Népköztársaság országgyűlése 1961. október 7-1 ülésén megvitatta a nemzetközi helyzetet. Megállapította, hogy tizenhat évvel a második világháború befejezése után, amikor még alig hegedtek be a fasiszta pusztítás szörnyű sebei, az imperializmus egyre erőteljesebben kovácsolja a népek ellen az új háború fegyvereit. A magyar országgyűlés korunk legfontosabb megoldandó feladatainak tekinti az általános és teljes leszerelés megvalósítását, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolását, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezését, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését. Az egyetemes béke megköveteli, hogy minden ország, minden nép, a kormányok és parlamentek állhatatosan küzdjenek e feladatok megvalósításáért. A magyar nép továbbra Is minden erejét latba veti, hogy korunk e fontos kérdéseit a béke javára oldják meg. A jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdése a német békeszerződés haladéktalan megkötése. Három évtizeddel ezelőtt a fasizmus szennye zúdult Európára, s történelműnk legsötétebb tragédiáját idézte elő hazánkban is. Ma áldozatos és nehéz országépítő munkánk közepette tapasztalnunk kell, hogy az imperialista hatalmak semmibe veszik a fasizmus kiirtására kőtelező potsdami egyezményt, sőt évről évre határozottabban és nyíltabban táplálják és növelik az új fasizmus ugrásra kész erőit. Ennyi idő múltán, az Imperialisták csökönyös ellenállása miatt, még mindig megoldatlan az úgynevezett német kérdés a fasisztaellenes háborúban győztes nagyhatalmak máig sem kötöttek békét Németországgal. A békeszerződés hiánya miatt Európa szivében olyan helyzet alakult ki, amely alapjaiban fenyegeS az emberiség biz- íonságtát. Évszázadok tengernyi szenvedése, nemzedékek és alkotásaik pusztulása a kizsákmányolok által kikényszerített háborúkban, jogöt és erőt ad a népnek — s köztük nekünk, magyaroknak is — hogy követeljük a német kérdés rendezését. Ámde nemcsak a múltról van szó, hanem a jelenről is; nem azért dolgoztunk és értünk el másfél évtized alatt kimagasló eredményeket a szocializmus építésében, szabad népünk anyagi és kulturális felemelkedésében, hogy vívmányainkat eltiprással fenyegessék a háborús uszítok. Békében akarunk élni, de ennek áldásait nem élvezhetjük zavartalanul, amikor útunkat a NATO cégére alatt a bonni rohamhadosztályok agressziós tervei keresztezik. Nyugat-Németországban újraéledt a fasizmus, amely a nyugati imperialisták, különösen az amerikaiak támogatásával új háború kirobbantásával fenyeget. A világ helyzete azonban napjainkban gyökerében különbözik a korábbitól. Ma hatalmas erők sorakoznak fel a béke védelmében, s képesek megzabolázni a háború bajkeverőit. Igazunk és erőnk tudatában megálljt kiáltunk az új „kereszteshadjárat” szervezőinek. Erőnk egy a szocializmus építésének útjára lépett népek roppant erejével! A testvéménekkel együtt a szocialista világrendszer történelmi igazságát és lebírhatatlan fegyveres hatalmát — valamennyi békeszerető nép erejét — szegezzük a háborús gyújtogatókkal szemben. A magyar országgyűlés mint az égése magyar nép akaratának törvényesen megválasztott letéteményese, ünnepélyesen kijelenti: sürgősen és gyökeresen fel kell számolni a második világháború minden maradványát. Az egyetemes biztonság igénye a történelem napirendjére tűzte, hogy oly sok idő ntán 1961-ben, jelenünk eme egyik legfontosabb nemzetközi kérdésére végre kielégítő választ kapjon a világ. Népünk iránt értzett felelősségünk megköveteli, bogy ne várjunk tovább! Nem várhatjuk meg, amig az imperializmus és a német militarizmus olyan messze megy előre háborús terveinek szándékos útján, ahonnan már nincs visszatérés. Meg kell kötni a német békeszerződést, ki kell oltani a háborús uszítás és aknamunka nyugat-berlini tűzfészkét. Ez elsőrendű feltétele annak, hogy a népek akarata szerint felengedjen a nemzetközi feszültség, s nyugodtan élhessenek egymás mellett a különböző társadalmi rendszerű országok. Megbízóink, a magyar nép milliói igent mondanak a szocialista országok vezetőinek legutóbbi értekezletén elhangzott megállapításra: a német békeszerződés megkötése és a nyugatberlini helyzet egyidejű rendezése már régen megérett a megoldásra: halogatásával akaratlanul is hozzájárulnánk, hogy ács új világháború veszélye fokozódjék. A magyar országgyűlés híve annak, hogy a hitleri Németország elleni háborúban résztvett nyugati hatalmak a Németországban ténylegesen kialakult helyzet mérlegelése alapján részesei legyenek a minkét német állammal kötendő békeszerződésnek. Amennyiben eme ésszerű indítvány a nyugati hatalmaknál továbbra sem talál megértésre, úgy a Magyar Népköztársaság kormánya szövetségeseivel és más békeszerető országok kormányaival együtt — békeszerződést ír alá a Német Demokratikus Köztársasággal. A magyar országgyűlés ezért felelőssége tudatában támogatja és megerősíti a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a német békeszerződés megkötése érdekében tett nyilatkozatát és felhatalmazza a német békeszerződés aláírására. Egyben felkéri a kormányt, hogy minden lehetőséget felhasználva, szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt tegyen további erőfeszítéseket aiz európai és a világbéke megszilárdítására. Ugyanakkor helves- lően veszi tudomásul azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a jelen nemzetközi helyzetben az ország védelmi képességeinek növelése, népünk békés alkotómunkájának megóvása érdekében a kőtelező gondoskodás szellemében hozott. A magyar országgyűlés ünnepélyesen kijelenti: teljes támogatásáról biztosítja a világ első békeszerető német államát, annak kormányát és népét. A testvéri Német Demokratikus Köztársaság teljesítette a történelem parancsát, amikor határozott és bátor intézkedésekkel biztosította államhatárait és a nyugodtabb alkotómunka lehetőségeit. Szándékaink azonosak, érdekeink egyek, biztonságuk a mi biztonságunk is. Visszautasítjuk azt a hidegháborús uszítást és rágalomhadjáratot, amelyet a nyugati imperialista hatalmak, a nyugatnémet újfasizmus a békeswcretö Német Demokratikus Köztársaság ellen folytatnak. Szilárd odaadással és teljes együttérzéssel állunk a világ első német munkásparaszt állama, a Német Demokratikus Köztársaság mellett! A magyar országgyűlés szívvel-lélekkel helyesli és támogatja azokat a javaslatokat, amelyeket a német békeszerrödés megkötésére és ezzel egyidejűleg Nyugat-Berlin státusának rendezésére a hitleri Németország legyőzésében döntő szerepet játszó nagyhatalom, a szocialista Szovjetunió tett. A magyar országgyűlés ünnepélyesen kijelenti: csatlakozik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének ama felhívásához, amely a világ parlamentjeihez fordulva sürgeti a német békeszerződés haladéktalan megkötését. A magyar országgyűlés tudatában van annak, hogy a világ minden táján, bármely társadalmi rendszerben is éljenek, nemre, fajra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül száz és százmilliók harcolnak a békéért. A magyar országgyűlés örömmel látja és a magyar nép nevében üdvözli a nemzetközi demokratikus szervecetek és mozgalmak — a Béke Világtanács, a Szakszervezeti Világszövetség, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség — állásfoglalásait és felhívásait a német békeszerződés megkötésére. Biztosítja e nagytekintélyű nemzetközi szervezeteket arról, hogy a magyar nép, erejét nem kímélve, harcol a német békeszerződés mielőbbi megkötéséért és a béke védelmében egyesíti erőfeszítéseit a földkerekség minden népével. A magyar országgyűlés egyidejűleg felhívja népünket: az üzemekben, a földeken és minden más munkahelyen végzett további jó munkával, bátor helytállással és szilárd egységben dolgozva harcoljon a békéért, a szocializmus építéséért és hazánk boldog jövőjéért,
