Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

IMI. OKTÓBER 8. NAPLÓ 3 Megkéselő ti fitt a magyar országgyűlés új ülésszaka i í (folytatás at 1. oldalról.) I se nem tűr halasztást. Kife­jezték óhajokat, hogy a bé­kekötés a két német állam­mal és a nyugati hatalmak­kal egyetértésben történjen meg. A szocialista országok nem először nyilvánították ki bé­kés megegyezésre törekvő kész ségüket a német kérdésben. A Szovjetunió és az NDK kor­mányai hosszú évek óta újabb és újabb javaslatokkal fordul­tak a nyugati hatalmakhoz, ezek a javaslatok azonban minden alkalommal süket fü­lekre találtak. Az előadó itt részletesen ele­mezte a háború utáni német- országi helyzetet. Mint mon­dotta a Szovjetunió még a má­sodik világháború kellős köze­gosabban fejezte ki magát Dulles volt külügyminiszter, aki „Háború és béke” című könyvében ezeket írta: „Ha a Nyugat bevonja Nyugat- Németországot hatalmi köré­be, előretolt hadászati állást alakíthat ki magáinak Közép- Európában, s innen bomlaszt­hatja a Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyar- országon és más szomszédos országokban levő kommunista pozíciókat.’’ Barcs Sándor ezzel össze­függésben ismertette a nyugati hatalmaknak a német milita­ri zmus feltámasztására tett intézkedéseit. 1954. decembe­rében az úgynevezett párizsi egyezményekkel lehetővé tet­ték, hogy Nyugat-Németország nyíltan hozzákezdhessen fegy­veres erőinek kiépítéséhez. Ma Barcs Sándor elvtárs beszél. pén, 1942-ben úgy foglalt ál­lást. hogy az egységes német államnak a háború után is fenn kell maradnia. Ha csak a szovjet kormányon múlt vol­na, már 1945-ben központi kor hiány létesült volna Németor­szágban; Az erre irányuló szovjet javaslatokat azonban a tárgyaló partnerek elvetették. Sőt. 1947-ben az angolok és az amerikaiak egyesítették saját övezeteiket és létrehozták Bi- zóniát. Ehhez csakhamar csat­lakozott a francia zóna, s az így kialakult Trizóniában 1948- ban. külön pénznemet vezettek be. Egy évre rá Trizónia terü­letért létrehozták a nyugatné­met államot, a Német Szövet­ségi Köztársaságot. Csak hó­napokkal ezután alakult meg a szovjet zónában a Német Demokratikus Köztársaság. Vajon miért ellenezték a nyugati hatalmak Németor­szág egységesítését? Vajon miért volt szükség a Német Szövetségi Köztársaság létre­hozására? Ezekre a kérdésekre választ kaphatunk magától Eisenhowertől, aki még mint NATO-főparancsnok, 1952-ben tartott beszámolójában a kö­vetkezőket mondotta: „Nyu- gat-Németországnak mint Európa földrajzi központjának, nagy hadászati jelentősége van. A NATO-haderők Nyu- gat-Németországgal az olda­lukon Közép-Európában szilárd és egybefüggő arcvonalat al­kotnak majd a Keleti tenger­től az Alpokig.” De még vilá­már ott tartunk, hogy az euró­pai kontinens nyugati részén a Német Szövetségi Köztársa­ság rendelkezik a legnagyobb hadsereggel. 1959-ben a 230 000 főt számláló létszámból húsz­ezer volt a tiszt és hetvenegy­ezer a tiszthelyettes. Ebből az következik, hogy a nyugatné­met hadsereget rövid idő alatt két-háromszorosára fel lehet tölteni. A fegyverkezési kiadá­sok az elmúlt öt év alatt 3.4 milliárd márkáról 11.7 milli­árd márkára növekedtek. De nemcsak az egyszerűsé­gükben is sokat mondó szám­adatok érdekesek itt, hanem az is, ami a számok mögött van. Ma ugyanis a nyugat­német hadseregben száznegy­ven tábornok szolgál. Nos, Tisztelt Országgyűlés, ezek valamennyien tábornoki, vagy törzstiszti rangot viseltek a hitleri handseregben! Cseppet sem lehet tehát csodálkozni azon, ha a hadsereg főparancs­noki tisztét az a Foertsch tá­bornok tölti be, aki háborús bűntettei miatt évekig ült bör­tönben a Szovjetunióban! S ha a nyugatnémet nép számára népszerűtlen az újraéledő mi- litarizmus, akkor ezen is igye- kenzek segíteni. Az úgyneve­zett bajtársi szövetségek — számuk 1958. végén elérte az ezerkétszázat — és a volt SS- ek, úgynevezett „hagyomány- ápoló egyesületei” mindent el­követnek a revansista-milita- rista indulatok szítása érde­kében. A háttérben ezeket a bajtársi szövetségeket nem ke­vesebb, mint harminckét szél­sőjobboldali, fasiszta párt tá­mogatja. Szerte Nyugat-Né- metországban különböző — burkoltan, vagy nyíltan náci szellemben tevékenykedő — ifjúsági szövetségek létesültek. Ezt az egész ördögi gépeze­tet nemcsak az imperialista hatalmak támogatják, hanem a hatalmas nyugatnémet mo­nopóliumok is. A monopóliu­mok élén kevés kivétellel ugyanazok a volt náci hadi- gazdálkodási vezérek állnak, akik a hitleri rendszert is buz­gón szolgálták. Iáspontját e legfontosabb európai problémáról. Tíz­millió magyar véleményé­nek és kívánságának adott hangot, amikor a béke vé­delmében a leghatározottab­ban követelte a második vi­lágháború maradványainak eltüntetését. a német békeszerződés meg­kötését. A Magyar Népköztár­saság kormánya nemzeti érde­keinktől áthatottan kijelen­tette. hogy tűrhetetlennek te­kinti a jelenlegi állapotokat Európa szívében. A varsói szerződésben részt vevő országok között a Magyar Népköztársaság is örömmel megad minden támogatást és baráti segítséget, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ság testvéri népe teljesíthesse történelmi hivatását, az első német munkás-paraszt állam­ként a béke tántoríthatatlan oLtalmazója legyen és példa' mutasson az egész német nép­nek. A magyar kormány kinyil­vánította, hogy részt vesz a német békeszerződés előké­szítésében. elküldi képvise­lőit a német béketárgyalá­sokra, s a nyugati hatalmak esetleges távolmaradása ese tén kész aláírni a békeszer ződést a Német Demokrat! kus Köztársasággal. Beszéde további részében részletesen elemezte a külön­böző nemzeti és nemzetközi szervezeteknek a béke és a német békeszerződés ügyével kapcsolatos állásfoglalásait, majd rámutatott: Ezekben a betekben világ­szerte minden jószándéku. a békére, az emberiség jobb jövőjére áhító ember a Szov­jetunió felé tekint. Hama­rosan összeül Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongres­szusa. amelyet joggal illet­hetünk a „történelmi” jel­zővel. íiszen ez a kongresszus togja megvitatni és elfogadni a Szovjetunió Kommunista Párt­jának új programját, az a programot, amely a marxista— leninista tudománv fegyveré­(Folytatás a 4. oldalon) II magyar országgyűlés nyilatkozató a német békeszerződésről Az NDK megalakulásával új korszak kezdődött a német történelemben Az előadó a továbbiakban a revansista-mili tarista Nyugat- Németországgal ellentétes cé­lokat követő másik német ál­lam, a Német Demokratikus Köztársaság jelentőségét mél­tatta. Rámutatott, hogy az NDK megalakulásával új korszak kezdődött el a né­met történelemben. A Né­met Demokratikus Köztár­saság puszta léte a béke megszilárdításának egyik legjelentősebb tényezője egész Európában. A fiatal demokratikus német állam mögött acélfalként áll a szo­cialista országok tömbje és a Szovjetunió hatalmas ka­tonai ereje. * — Tisztelt Országgyűlés! Szinte már közhelyként hat az a lépten -n yamon hallott megállapítás, hogy tizenhat esztendővel a világ­háború befejezése után nem késhet tovább a német bé­keszerződés aláírása. Két dokumentum fekszik itt előttem. Biztos vagyok benne, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindkét dokumentumot öröm­mel üdvözölték, s tartalmukat szíwetL-lélekkal tettek magu­kévá. Az egyik a testvéri Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzetgyűlésének felhívása valamennyi ország parlamentjéhez a német béke- szerződés haladéktalan meg­kötése érdekében. A másik a magyar kormány nyilatkozata. Ebben kormányunk kifejezi azt az eltökélt szándékát, hogy mindkét német állam­mal aláírja a békeszerződést. Ha azonban ez a lehetőség a nyugati hatalmak ellen­állásán meghiúsul, akkor a Német Demokratikus Köz­társaság kormányával köti meg a békeszerződést. Ügy hiszem, a Tisztelt Or­szággyűlés — népünktől kapott felhatalmazása alapján — minden támogatást meg fog adná kormányunknak, hogy az a nyilatkozatban lefektetett elveket érvényre tudja juttat­ni. A külügyi bizottság megbí­zott azzal, hogy a német kér­désben elfogadott nyilatkoza­tát. mint határozati javaslatot az országgyűlés elé terjesszem. A ’övőérf, az emberiség békéiének biztosításáért még sok nehéz harc vár ránk hi'S Károly, az MSZMP Politikai Bizottsága tag iának felszólalása A Barcs Sándor előadói be­szédét követő vitában elsőnek Kiss Károly, a külügyi bizott­ság elnöke, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja szó­lalt fel. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a szocializmus erői világ­szerte eiőnyomulóban vannak, s a hatalmas szocialista világ- rendszer korunk legfontosabb történelemformáló tényezője. — A tömegek — mondotta — korunk legfőbb problémá­jának tekintik a leszerelés kérdését, a béke ügyét. A szo­cialista tábor országainak né­pei és vezetői arra összponto­sítják erőfeszítéseiket, hogy Idejében megfékezzék a nyu­gati hatalmak agresszív körei­nek a hidegháború további ki­élezésére és a háború kirob­bantására irányuló törekvé­seit. — Az egész emberiség to­vábbi haladása szempontjából döntő jelentőségű: sikerül-e kiharcolni a szigorú nemzet­közi ellenőrzés mellett törté­nő általános és teljes leszere­lést. A továbbiakban részletesen beszélt a német kérdésről, Nyugat-Berlin helyzetéről. — Nyugatnémet politika egyre fokozódó agresszivitása, területi követeléseinek leple­zetlen hangoztatása, az ott fo­lyó erőltetett ütemű fegyver­kezés megköveteli, hogy a bé­keszerető országok halogatás nélkül megtegyék a nyugat­német kalandorpolitika meg­fékezéséhez szükséges erőtel­jes és határozott intézkedése­ket. Kiss Károly a továbbiakban részletesen méltatta a Német Demokratikus Köztársaság, az első német munkás-paraszt állam jelentőségét. A magyar nép — folytatta Kiss Károly — a legközvet­lenebbül érdekelt a német kérdés maradéktalan rendezé­sében. A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány au­gusztus 24-i nyilatkozata fél­reérthetetlenül kifejtette a Magyar Népköztársaság ál­A Magyar Népköztársaság országgyűlése 1961. október 7-1 ülésén megvitatta a nemzet­közi helyzetet. Megállapította, hogy tizenhat évvel a második világháború befejezése után, amikor még alig hegedtek be a fasiszta pusz­títás szörnyű sebei, az imperializmus egyre erőteljesebben kovácsolja a népek ellen az új háború fegyvereit. A magyar országgyűlés korunk legfontosabb megoldandó feladatainak tekinti az általános és teljes leszerelés megvalósítását, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolását, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezését, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élé­sét. Az egyetemes béke megköveteli, hogy min­den ország, minden nép, a kormányok és par­lamentek állhatatosan küzdjenek e feladatok megvalósításáért. A magyar nép továbbra Is minden erejét latba veti, hogy korunk e fon­tos kérdéseit a béke javára oldják meg. A jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdése a német békeszerződés haladéktalan megkötése. Három évtizeddel ezelőtt a fasiz­mus szennye zúdult Európára, s történelműnk legsötétebb tragédiáját idézte elő hazánkban is. Ma áldozatos és nehéz országépítő mun­kánk közepette tapasztalnunk kell, hogy az imperialista hatalmak semmibe veszik a fa­sizmus kiirtására kőtelező potsdami egyez­ményt, sőt évről évre határozottabban és nyíl­tabban táplálják és növelik az új fasizmus ugrásra kész erőit. Ennyi idő múltán, az Im­perialisták csökönyös ellenállása miatt, még mindig megoldatlan az úgynevezett német kérdés a fasisztaellenes háborúban győztes nagyhatalmak máig sem kötöttek békét Né­metországgal. A békeszerződés hiánya miatt Európa szivében olyan helyzet alakult ki, amely alapjaiban fenyegeS az emberiség biz- íonságtát. Évszázadok tengernyi szenvedése, nemzedé­kek és alkotásaik pusztulása a kizsákmányo­lok által kikényszerített háborúkban, jogöt és erőt ad a népnek — s köztük nekünk, magya­roknak is — hogy követeljük a német kérdés rendezését. Ámde nemcsak a múltról van szó, hanem a jelenről is; nem azért dolgoztunk és értünk el másfél évtized alatt kimagasló ered­ményeket a szocializmus építésében, szabad népünk anyagi és kulturális felemelkedésében, hogy vívmányainkat eltiprással fenyegessék a háborús uszítok. Békében akarunk élni, de ennek áldásait nem élvezhetjük zavartalanul, amikor útunkat a NATO cégére alatt a bonni rohamhadosztályok agressziós tervei kereszte­zik. Nyugat-Németországban újraéledt a fasiz­mus, amely a nyugati imperialisták, különö­sen az amerikaiak támogatásával új háború kirobbantásával fenyeget. A világ helyzete azonban napjainkban gyö­kerében különbözik a korábbitól. Ma hatalmas erők sorakoznak fel a béke védelmében, s képesek megzabolázni a háború bajkeverőit. Igazunk és erőnk tudatában megálljt kiáltunk az új „kereszteshadjárat” szervezőinek. Erőnk egy a szocializmus építésének útjára lépett népek roppant erejével! A testvéménekkel együtt a szocialista világrendszer történelmi igazságát és lebírhatatlan fegyveres hatalmát — valamennyi békeszerető nép erejét — sze­gezzük a háborús gyújtogatókkal szemben. A magyar országgyűlés mint az égése ma­gyar nép akaratának törvényesen megválasz­tott letéteményese, ünnepélyesen kijelenti: sürgősen és gyökeresen fel kell számolni a második világháború minden maradványát. Az egyetemes biztonság igénye a történelem napirendjére tűzte, hogy oly sok idő ntán 1961-ben, jelenünk eme egyik legfontosabb nemzetközi kérdésére végre kielégítő választ kapjon a világ. Népünk iránt értzett felelősségünk megkö­veteli, bogy ne várjunk tovább! Nem várhat­juk meg, amig az imperializmus és a német militarizmus olyan messze megy előre hábo­rús terveinek szándékos útján, ahonnan már nincs visszatérés. Meg kell kötni a német békeszerződést, ki kell oltani a háborús uszí­tás és aknamunka nyugat-berlini tűzfészkét. Ez elsőrendű feltétele annak, hogy a népek akarata szerint felengedjen a nemzetközi fe­szültség, s nyugodtan élhessenek egymás mel­lett a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok. Megbízóink, a magyar nép milliói igent mon­danak a szocialista országok vezetőinek leg­utóbbi értekezletén elhangzott megállapításra: a német békeszerződés megkötése és a nyugat­berlini helyzet egyidejű rendezése már régen megérett a megoldásra: halogatásával akarat­lanul is hozzájárulnánk, hogy ács új világhá­ború veszélye fokozódjék. A magyar országgyűlés híve annak, hogy a hitleri Németország elleni háborúban résztvett nyugati hatalmak a Németországban tényle­gesen kialakult helyzet mérlegelése alapján részesei legyenek a minkét német állammal kötendő békeszerződésnek. Amennyiben eme ésszerű indítvány a nyugati hatalmaknál to­vábbra sem talál megértésre, úgy a Magyar Népköztársaság kormánya szövetségeseivel és más békeszerető országok kormányaival együtt — békeszerződést ír alá a Német De­mokratikus Köztársasággal. A magyar országgyűlés ezért felelőssége tudatában támogatja és megerősíti a forradal­mi munkás-paraszt kormánynak a német bé­keszerződés megkötése érdekében tett nyilat­kozatát és felhatalmazza a német békeszerző­dés aláírására. Egyben felkéri a kormányt, hogy minden lehetőséget felhasználva, szövet­ségeseinkkel és barátainkkal együtt tegyen további erőfeszítéseket aiz európai és a világ­béke megszilárdítására. Ugyanakkor helves- lően veszi tudomásul azokat az intézkedése­ket, amelyeket a kormány a jelen nemzetközi helyzetben az ország védelmi képességeinek növelése, népünk békés alkotómunkájának megóvása érdekében a kőtelező gondoskodás szellemében hozott. A magyar országgyűlés ünnepélyesen ki­jelenti: teljes támogatásáról biztosítja a világ első békeszerető német államát, annak kor­mányát és népét. A testvéri Német Demok­ratikus Köztársaság teljesítette a történelem parancsát, amikor határozott és bátor intéz­kedésekkel biztosította államhatárait és a nyugodtabb alkotómunka lehetőségeit. Szán­dékaink azonosak, érdekeink egyek, bizton­ságuk a mi biztonságunk is. Visszautasítjuk azt a hidegháborús uszítást és rágalomhadjá­ratot, amelyet a nyugati imperialista hatal­mak, a nyugatnémet újfasizmus a békeswcretö Német Demokratikus Köztársaság ellen foly­tatnak. Szilárd odaadással és teljes együtt­érzéssel állunk a világ első német munkás­paraszt állama, a Német Demokratikus Köz­társaság mellett! A magyar országgyűlés szívvel-lélekkel he­lyesli és támogatja azokat a javaslatokat, amelyeket a német békeszerrödés megköté­sére és ezzel egyidejűleg Nyugat-Berlin státu­sának rendezésére a hitleri Németország le­győzésében döntő szerepet játszó nagyhatalom, a szocialista Szovjetunió tett. A magyar országgyűlés ünnepélyesen kije­lenti: csatlakozik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének ama felhívásá­hoz, amely a világ parlamentjeihez fordulva sürgeti a német békeszerződés haladéktalan megkötését. A magyar országgyűlés tudatában van an­nak, hogy a világ minden táján, bármely tár­sadalmi rendszerben is éljenek, nemre, fajra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül száz és százmilliók harcolnak a békéért. A magyar országgyűlés örömmel látja és a ma­gyar nép nevében üdvözli a nemzetközi de­mokratikus szervecetek és mozgalmak — a Béke Világtanács, a Szakszervezeti Világszö­vetség, a Demokratikus Ifjúsági Világszövet­ség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség — állásfoglalásait és felhívásait a német bé­keszerződés megkötésére. Biztosítja e nagy­tekintélyű nemzetközi szervezeteket arról, hogy a magyar nép, erejét nem kímélve, har­col a német békeszerződés mielőbbi megköté­séért és a béke védelmében egyesíti erőfeszí­téseit a földkerekség minden népével. A magyar országgyűlés egyidejűleg felhívja népünket: az üzemekben, a földeken és min­den más munkahelyen végzett további jó munkával, bátor helytállással és szilárd egy­ségben dolgozva harcoljon a békéért, a szo­cializmus építéséért és hazánk boldog jövő­jéért,

Next

/
Oldalképek
Tartalom