Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-06 / 236. szám

•Ml. OKTÓBER «. VAPlfl 3 fl munkásszállások helyzete Pécsett és Baranya megyében «« MUNKÁSSZÁLLÁS VAN A MEGYÉBEN 10 326 FÉRŐHELLYEL — A SZÁLLÁSOK lákói Átlagosan 40.18 forintot térítenek havonta — a szállások TÖBBSÉGE A IV. ÉS V. KATEGÓRIÁBA TARTOZIK — 67 4 RÁDIÓ ÉS 47 TELEVÍZIÓ VAN A SZÁLLÁSOKON — A MUNKÁSSZÁLLÁSOK NAGY RÉSZE NEM FELEL MEG A KÖVETELMÉNYEKNEK — ÉPÜL A KOMLÓI 1200 SZEMÉLYES, MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍTŐ MODERN MUNKÁSSZÁLLÁS Hajógyár a Duna-parton ' Pécs és Baranya megye ipa- ti arculata a felszabadulás után óriási mértékben meg­változott. A helyben lakó munkaerő mellé nagy számban áramlott a vidéki. Egyrészt a megyében történt átcsoportosí­tás, másrészt az ország külön­böző részeiből települtek új munkások ide. Ezeket a dolgo­zókat elegendő lakás hiányá­ban olyan körülmények között kellett elhelyezni, hogy itt- tartózkodásükat, esetleg ké­sőbbi végleges letelepedésüket biztosítani lehessen. Így vált jelentős tényezővé a munkás­szállások intézménye, ame­lyeknek fenntartása a vállala­toknak, intézményeknek, végső soron az államnak komoly ösz- szegekbe, milliókba kerüL A szállások lakói a lakásért, az egészségügyi és kulturális lehetőségekért havonta átlago­san 2—4 forintot fizettek, vagy sok esetben semmit sem. Az ilyen helyzet a szálláson lakó­kat indokolatlan előnyhöz jut­tatta a többi dolgozóval szem­ben és az államra pedig feles­legesen nagy terheket rótt Ez év elején felülvizsgálták a té­rítésekkel kapcsolatos problé­mákat és megfelelő intézkedé­seket hoztak. Természetesen a terheket, illetve a kiadások nagyobb részét továbbra is az állam fedezi a munkásszállá­sok területén. A Központi Statisztikai Hi­vatal Baranya megyei és Pécs városi Igazgatósága nemrégi­ben összegezte a munkásszállá­sok helyzetét jellemző adato­kat. Vegyük sorjában a ténye­ket: Az év közepén felmért ada­tok szerint a megyében össze­sen 2lS munkásszállás van, ebből Pécsett 80, Komlón 32, a megye egyéb területein — főleg az állami gazdaságokban — pedig 104 található. A szál­lások legnagyobb részét a Ne­hézipari Minisztérium, az Építésügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatok, Bzefvek tartják fenn. Legtöbb munkásszállással a Hőerőmű rendelkezik, összesen 28-cal, míg a komlói bányászoknak 11, a pécsi bányászoknak 7, a komlói építőknek 8, a pécsi építőknek 6, a 26-os Építő­ipari Vállalatnak szállása van, ezenkívül majdnem min­den állami gazdaságban ta­lálható munkásszállás. Érdekes adatokat találunk, ha megnézzük, milyen épüle­tekben helyezkednek el a szál­lások. A 216 szállás közül mindössze 101 az állandó jel­legű, a többi 115 ideiglenes jelleggel lett munkásszállás. A jelenleg használatban lévő szállásoknak 56,5 százaléka készült eredetileg is munkás­szállásnak, 24,5 százalék ere­detileg lakás volt, 19 százalék pedig egyéb helyiség. Ami a felszereltséget illeti, egváltalán nem lehet dicse­kedni, hiszen az éveleji rende­zések alkalmával 101 munkás­szállást a legalsó — ötödik — kategóriába kellett sorolni. 28 szállás a III. és 86 szállás a IV. kategóriába került, első és másod osztályú szállás nincs a megyében. Persze, a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az ötödik osztályba so­rolt szállások (kicsinyek és a lakóknak mindössze negyed része lakik ezeken a helyeken, vagyis a többség, a lakók 75 száf'iéka hármas és négyes qsz^álvú, szállásokon lakik. Az Ö-SZ2S szállásokon 1685 szoba van és az átlagos szobánként! férőhely 2—6 között ingado­zik, bár szép számmal vannak olyan szobák — 31,9 százalék —, amelyben heten, vagy még többen laknak. A szállások legnagyobb ré­sze (212) kályhafűtéssel van ellátva, négy szálláson van központi fűtés. Hideg folyóvíz 66. meleg folyóvíz 5 munkás- szálláson van, s nyilvánvaló ez az arány nem elégíti ki az egészségügyi követelményeket, hiszen hat olyan 100 férőhe­lyesnél nagyobb szállás talál­ható, ahol nincs bevezetve a folyóvíz. A fürdőszobák ará­nya is ferde képet mutat, mert az 58 fürdőszobából 47 az épí­tők szállásain található. Vala­mivel jobb a zuhanyozókkal való ellátottság, bár itt is az a helyzet, hogy a 286 zuhanyo­zónak több mint a fele az épí­tők szállásain van. Legrosz- szabb a tisztálkodási lehetőség az állami gazdaságok szállá­sain, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium fennhatósága alatt lévő szál­lásokon. Ebédlő, társalgó, sport- és játékeszközökkel va­ló ellátottság legjobb a két széntröszt munkásszállásain. A megye és Pécs város mun­kásszállásain 674 rádió van a vezetékes rádiókkal együtt, s ez azt jelenti, hogy a lakó­szobák 40 százalékában van rádióhallgatási lehetőség. A te­levíziós készülékek száma ösz- szesen 47, amelyből 42 a bá­nyászok, építők és az állami gazdaságok szállásain talál­ható. 775S EMBER LAKIK A MUNKÁSSZÁLLÁSOKON A. megyében található 216 munkásszálláson összesen 7753-an Iáknak. A lakók több­sége férfi, nők mindössze 574- en vannak, azoknak is nagy része az állami gazdaságokban dolgozik, mintegy 350-en. Leg­többen a pécsi széntröszt szál­lásain laknak, több mint ezer ember, a komlói tröszt szállá­sain pedig 935-en, valamint az Erőmű Beruházási Vállalat szállásai népesek, ahol össze­sen 613 ember lakik. Legna­gyobb munkásszállás a pécsi bányászok Alkotmány utcai otthona, ahol 535 dolgozó la­kik, valamint a komlói ken­derföldi szállás, ahol 317-en laknak. Az építőipari vállala­tok és az állami gazdaságok szállásaira jellemző - a szét­szórtság és a kis férőhely. Nyári, illetve a tavaszi idő­szakban a szállások kihasznált­sága 75,1 százalékos volt Leg­jobban az ipari üzemek szál­lásainak férőhelyei vannak ki­használva, és legkevésbé a mezőgazdaságban lévő mun­kásszállások, ez elsősorban a mezőgazdasági munka idény­jellegével van összefüggésben. az Átlagos havi térí­tési DÍJ 40.18 FORINT A térítési díjak rendezése előtt a szállásokon lakók egy főre havonta átlagosan 1.86 forintot fizettek, de sokhe­lyütt, például a két széntröszt­nél lakók egyáltalában nem fizettek a lakásért semmit. A megye munkásszállásain la­kó dolgozók tavaly még egy százalékát sem térítették meg azoknak a költségeknek, ame­lyeket a vállalatok a munkás- szállások fenntartására fordí­tottak. A rendezés után a havi térítési díjak átlaga 40.18 fo­rintra emelkedett, ami nagyjá­ból arányosnak mondható, bár így is az állam vállalja magá­ra a kiadások nagyobb részét. Jelenleg a III. osztályú szál­lásokon 100 forint, a IV. osz­tályban 75, és az V. osztályban 15 forint a havi térítési díj. Mit jelent ez a havi kereset­hez viszonyítva? Az iparban dolgozó szálláson lakók a fi­zetésüknek körülbelül 3,4 szá­zalékát, az építőmunkások fi­zetésük 1,9 százalékát, a ke­reskedelmi dolgozók 1,2, az állami gazdaságok és gépállo­mások dolgozói pedig a fizeté­süknek 1,1 százalékát adják térítésként a szállásokra. 1200 SZEMÉLYES MODERN MUNKÁSSZÁLLÓ ÉPÜL KOMLÓN Három épületből álló mo­dem munkásszálló épül Kom­lón a kökönyösi domb olda­lán. Az első fő épület már ké­szen is van és hamarosan be­költözhetnek a lakók. Egy szo­bában négy személy kap el­helyezést és minden szobában kényelmes rekamiék lesznek, minden szobának lesz erkélye, ahol nyugágyak állnak a la­kók rendelkezésére. összegezve megállapítható, hogy a megyében meglévő munkásszállások teljes egészé­ben biztosítani tudják az arra igényjogosult dolgozók elhe­lyezését. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a szállások nem mindenben elégítik ki az igényeket, mert kevés a fürdő, a zuhanyozó, sok szálláson • pedig hiányoznak az egészség- ügyi, kényelmi feltételek és szórakozási lehetőségek. A helyzet lényegesen csak akkor változik meg, ha újabb szállók épülnek, amelyek mindem igényt ki tudnak elégíteni. G. I. Mohácson már vízrebocsátották a Budapesti Kishajózási Vállalatnak készített harmadik hajót. A Mohácsi Gépgyár az október végi határidő helyett már október 15-én átadja a „Piroska” nevű vízibuszt. A Duna-parton az utolsó simítást végzik a gyár dolgozói a 130 személyes hajón. r Több gép is dolgozhatna két műszakban a vajszlői gépállomás körzetében Éjjel nappal kalapálják az ekevasakat a vajszlói gépállo­máson. Szükség van az élesí­tésre, mert alig egy hold után már cserélni kell az eke vasát, hogy tovább szánthassanak. Még így is csak nagy nehézsé­gek árán boldogulnak a trak­torosok. Száraz, kemény a ta­laj mindenütt. Rendes körül­mények között nem okoz gon­dot a gépállomásnak a terv teljesítése, de most bizony erősen lemaradtak az őszi mun kákkal. Sok helyütt nem csak az időjárás hátráltatta a mun­kát, hanem még a termelőszöT vetkezetek vezetői sem enged­tek vetni, mondván várjunk még hátha esik az eső. A szántásnál is előfordult hasonló eset. Néhány helyen viszont azért nem haladnak megfelelő ütemben, mert a tsz nem ad embert ahhoz, hogy két műszakban, üzemelhessen a gépállomás traktora. Még azért is panaszkodtak több esetben a traktorosok, hogy a kiszolgálószemélyzet csak a ffUéil késik a kismatóiasak álma? EGY ÉVVEL EZELŐTT hirt adtunk arról, hogy Kraimp- hardt András, Pécs egyik leg­kiválóbb kismotor szakembe­re, aki egyben az egri Finom- szérel vénygyár Panni—Barva szervizének megbízottá is, rend kívül értékes újítással lepte meg a kismotor-tulajdonoso­kat Egy tíyan univerzális sebességváltó típus megkonst­ruálásáról volt szó, amely egy­aránt alkalmas a jelenleg már futó több tízezer Panni és Berva kismotorok sebességé­nek növéliésére és az új típu­sokba való beépítésre, „Ete az újítás a ldsmotono- sok álma” — mondotta annak idején az egri gyár egyik Pé­csett járt, lelkes műszaki ve­zetője. Alig várjuk, hogy a prototípus elkészüljön. Meg­bíztuk Kramphardt Andrást: alkossa meg a sebességváltó- tömb első példányát, s ha a próbautakon a típus beválik, rövidesen megkezdjük sorozat gyártását. Az újító annakidején koránt sem valami véletlen ötlet ins­pirációja alapján jutott él konstrukciójának megszületé­séig. — Hosszú hónapokon át Gagarinék Tyitovéknál Csütörtökön dél­után 5 órakor igen jól sikerült baráti összejövetelt és üzemi látogatást rendezett a Pécsi Kesztyűgyár KISZ- szervezetének Tyi- tov-brigádja, amely vendégül látta a sör gyári kiszesek Ga- garin-brigádját A brigád tagjai válla­lásukhoz hűen, ha­vonta rendszeresen tájékoztatják egy­mást politikai, kul­turális és gazdasági téren egyaránt. A vendégek az egyes tóan nagy érdeklő­déssel szemlélték végig. Az üzem megtekintése után elhatározták, hogy a múzeumi hét al­kalmával közö6 lá­togatáson vesznék részt a pécsi múzeu mokban. A brigád tagjainak főbb ér­deklődése a most kiállításra került Rákóczi—Erdődy kincs, valamint az 1918—1921. év kö: zött lezajlott törté­nelmi eseményeket dokumentáló pécs- b aranyai munkáa- oM eredeti fényképfel­vételek, és egyéb igen érdekes, az utókor számára ta­nulságos iratok és újságok. Az össze­jövetelen réseit vett mindkét üzem párt- és szakszervezeti vezetősége, vala­mint Rugálsd Endre sörgyári és Sztipá- novics József kesz­tyűgyári igazgató. A meghívott vendé­gekkel ezután a gyár kultúrtermé­ben igen kellemes és meleg baráti hangulat alakult ki. Dalim Ferenc töprengett, s a javításra, kar­bantartásra átvett kismotorok „élettani” adatait mérlegelve, egyre sürgetőbbnek érezte egy olyan sebességváltó-rendszer megszerkesztését, mely a jelen légi kótsébességes fokozat hi­báit kiküszöböli. Mi ugyanis a jelenlegi magyar kismotorok hi bája? Az, hogy „túlpörögnek”, kilométerteljesítményük kicsi, a nagy fordulatszám miatt vi­szont magas a kopási együtt­ható, erősen melegszik és több á fogyasztás is. A hazai 43 kem-es kismotorokkal nem le­het túllépni a 35—40 km-es utazósebességet, míg az ugyan ilyen teljesítményű külföldi kismotorok (pl. a Jáwa-gyáré) 55—60 km-es utazósebességet is tartani tudnak. Ezek a gondoláitok foglalkoz­tatták és ösztönözték Kramp­hardt Andrást az új, három- sebessé ges, korszerű sebesség­váltó-blokk megszerkesztésére. A szó szoros értelmében a tíz új jóval, maga formálta meg a Sopáiana műhelyében a fo gaskerekeket, tengelyeket. Két példányt készített az új szer­kezetiből. Az egyiket beleépí­tették a Berva-gyár egyik start versenymotorjába, mely azóta 80 km körüli sebesség­re (!!) képes. A prototípus ed­dig kb. 50 ezer kilométert fu­tott meg. Kipróbálták a Bükk lejtős útjain. A mecseki par­toknál jóval emelkedőbb hegyi utakon, 30 cm vastag hófol­tok között, mostoha viszonyok mellett egyetlen egyszer sem kellett a sebességet a II. foko­zat alá kapcsolni. A rendkívül masszív, elnyűhetetlen kis ké­szülék egycsapósra megnövelte a 48 kem-es törpemotor tekin­télyét az országutakon: sebes­ségét a motor károsodása nél­kül 65—70 km-re növelte, túl­szárnyalva bármelyik külföldi típus adatait. Természetesen a motor élettartama is megnőtt, kopási százaléka alászállt, fo­gyasztása esett. Ráadásul a konstrukció olyan, hogy bár­melyik már meglévő kismotor­ba percek alatt beszerelhető, sorozatgyártása esetén alig 600 fcaántba kerülne és beépítése után sem jelentene 800 Ft-nál több terhet az imigyen meg­fiatalított és szárnyas Pegázus sá tett Pannik és Bervák tulaja donosai számára. TERMÉSZETES, hogy a ki­tűnő konstrukció a kismotor- tulajdonosokat izgalomba hoz­ta, számosán keresték fel Kramphandtot és kérték: jut­tassa őket egy ilyen sebesség­váltóhoz. Az újító — még ta­valy — megnyugtatta az ér­deklődőket, hogy a gyártól ka­pott felvilágosítás szerint egé­szen rövid időn bpLül megkez­dődik a készülék sorozatgyár­tása. De a sorozatgyártás megin­dulása késett. A Berva-gyári vezetők halogatták. Hol erre, hol arra hivatkoztak. Szerencsére időközben a Berva völgyében rendet csi­náltak, a Finomszerelvénygyár egész vezetőségét leváltották, éppen a Kramphandtot ért sé­relmekéhez hasonló hanyagsá­gok miatt. Az irányítás helyé­re új emberek kerültek. És az őrségváltás első nyomait Kramphardt is megérezte, meg bízták, hogy a tél folyamán a gyár egyik versenymotorját, amelynek jelenleg 80 km-es a teljesítménye „hozza fél” órán­ként 100 km-es végsebességű­re. Egy 48 kem-es kismotornál ez szinte hihetetlennek tűnő tel­jesítmény. Hírt kapott Kramp­hardt arról is, hogy a gyár egyik legújabban gyártásra ke­rülő kismotor típusába beépí­tik sebességváltóját s így az végre révbe kerül. MINDEZ SZÉP és kétségte lenül előrehaladás a régi hely­zettel szemben, de niég ko­rántsem minden. A sok tízezer hazai kismotor-tulajdonos nem elégszik meg azzal, hogy az újonnan vásárolható Pannik és Bervák majd háromsebessé- gűek lesznek, hanem a maguk motorját is szeretnék korsze­rűsíteni. Rajta hót végre, fog­jon hozzá a gyár ennek az ol­csó és minden bizonnyal hatal­mas keresletnek örvendő ké­szüléknek a gyártásához. Pagony hajó» késő délelőtti órákban áll mun kába s addig vagy áll a gép, vagy a traktorosoknak maguk­nak kell elvégezni a tsz-tagok munkáját is. Természetesen több az olyan termelőszövet­kezet, ahol a gépállomás mun­káját összehangolják a terme­lőszövetkezetével s szívesen se gítenek. így például a király- egyházi termelőszövetkezet vállalta, hogy az ekevasakat a kovácsműhelyükben élesítik, hogy emiatt egy perc idővesz­tesége se legyen a gépeknek. A két műszakos munkához is szívesen adják a traktorosai­kat. E termelőszövetkezet­ben a gépek ödven százaléka dolgozik két műszakban. Bár az itt dolgozó tizenhárom gép­ből több is végezhetné a mun­kát dupla műszakban mint hat. Baranyahidvégen viszont csupán két gép dolgozik két műszakiban, holott 10—12-re is tudna a termelőszövetkezet második traktorost adni. Vejti- ben pedig egyáltalán nem dol­gozik kétműszakos üzemben egy traktor sem. A vajszlói gépállomás 77 erőgépe közül mindössze 20 dolgozik kétmúszakban, pedig most nagyon fontos lenne mi­nél gyorsabban előkészíteni a talajt. A szántás mellett a gyűrűshengerezést. tárcsázást is el kell végezni, mert a szá­raz talajban nerri elég csak a szántás. A jó vetőmagágy szá­raz talajon megkívánja a több­letmunkát. Ez amit sok tsz- ben nem akarnak megérteni. Csupán szántást és egyszeri tárcsázást akarnak végeztetni a gépállomással. Nehéz elhi­tetni ilyenkor, hogy nem ez a takarékosság, mert a termés csökkenése sokkal több kárt okoz, mint amennyit most a többletmunkáért kifizetnek. — Néhány helyen a tarlóhántás után nem zárták le a talajt, mert ez többletmunkát, többlet kiadást jelentett volna, s ez most megbosszulja magát, mert a föld jobban kiszáradt s még több munkát igényel. Ugyanígy járnának ha most Is takarékoskodnának a munká­val. De erre a terméshozam csökkenésével még jobban rá­fizetnének. A gépállomás min­dent elkövet, hogy megfelelően előkészítse a talajt, de a ter­melőszövetkezetéknek is be kell látniuk, hogy csak úgv ér­hetnek el célt. ha segítenek, amiben tudnak. Periek gyors­és gépírónsi .‘v*i veszünk T‘?,eril'pz': életrajzzal. Dél dunrn■ Áramszolgáltató Vállala: személyzeti osztályán. Pécs Légszeszgyár u. 13. 66201

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom