Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-04 / 234. szám

/ SM1 OKTOBER 4. N APtö » Készül Pécs általános városrendezési terve A város 13 és fél ezer lakóépületéből 12 ezer földszintes Mi legyen az elavult házak sorsa? — Miért nagy a ta> sűrűség? Már hírt adtunk arról, hogy általános városrendezési terv készül Pécsett. A munkával a Pécsi Tervező Vállalat öttagú kollektívája foglalkozik, Déne­si Ödön Ybl-díjas tervezőmér­nök vezetésével. A terv az 1960—1975 közötti időszakot foglalja magában. A népgazdasági tervek része, pár tunk és kormányunk 15 éves lakásépítési programjához kap csolódik. Ez idő alatt — mint' ismeretes — mintegy 16 ezer lakást kell felépíteni a város­ban. A tervkészítést széleskörű vizsgálat előzte meg. Az adat­gyűjtés a lakásépítkezés mel­lett kiterjedt a közlekedés, közművesítés (Vízvezeték, csa­tornahálózat, távfűtés, stb.) zöldövezeti rendszer (parkok, sportlétesítmények, strandok, kirándulóhelyek stb.) problé­máira is. Ez természetes, hi­szen mindez a lakásépítési program tartozéka. Lénesd elvtárs kollektívája másfél évig foglalkozott a vizs­gálattal. Az alábbiakban köz­zé tesszük tapasztalataik né­hány eredményét, az Ybl-díjas tervezőmérnök tájékoztatója alapján. A kapitalista műit terhes öröksége- A vizsgálat sok meglepő számadatot tárt fel. Ezek kö­zött is talán az a legváratla­nabb, hogy Pécs mintegy 13 és félezer lakóépületéből körül­belül 12. ezer a földszintesek száma. (A középületeket nem soroltuk be,> Részleteiben: mintegy ezer 1 emeletes, körül belül 320 kétemeletes, 170 há­romemeletes és 8 négyemele­tes ház van a városban. A töb­bi földszintes. E szerint Pécs nagyon „aWfesony” város. Sajnos, a közművesítettség ■foka sein jóbb ennél. íme: 9 ezer épületben Van víz-, 1800- ban gázvezeték, és csak mint­egy hatezer épület van csator­názva. Ez utóbbi adat a legel- szomorítóbb, a kapitalista mült terhes öröksége számunkra; A laksűrűségről. A tervező vállalat kollektívája megvizsv- gálta az egyik „leggyanúsabb”, a Zsolnay Vilmos és az Ady Endre utcák által határolt la- kóterülétet. Úgy találták ,240 ■—330 ember él itt hektáron­ként. Ez önmagában véve még nem lenne sok, hiszen a nyu­gati városrészben 550—600 em­ber lakik hektáronként, csak­hogy ... A nyugati városrész emeletes épületei újak, napfé­nyesek, szellősek és egészsége­sek, a Zsolnay Vilmos és Ady Endre utca közötti lakónegyed házai pedig többnyire elavul­tak, A régi, javarészt földszin­tes házak szinte egymás he- gyére-hátára épültek, levegőt­lenek. elzárják a napfényt. A szocialista országokban kiala­kult normatívák szerint itt — tehát a zártan . beépített föld- . szintes házak esetén ' — csak 120—150 fő/hektár lenne a kí­vánatos, a jelenlegi fele! Közhelyszámba megy, hogy ismét a kapitalista múlt ter­hes örökségével van dolgunk. Az ilyenfajta laksűrüségnek, az ekkora fokú beépítettség­nek a telekuzsora volt az alap­vető oka. Szanáljunk vagy ne szanáljunk ? A kollektíva megvizsgálta a lakóilázaik állapotát is. A kép a következő. A város mintegy 5000 lakóháza rossz állapotban van. Vályog-, vagy vegyesfala­zatú, közművesítést, szigetelést és alápincézést nélkülöző 1900 előtt épült házak. Szemmel láthatóan nedves, korszerűtlen és egészségtelen épületek. Az 5 ezer épület mintegy 8— 10 ezer lakásnak felel meg. (Igein sok, hiszen körülbelül 31 ezer lakás vain a városban!) Mivel öregek, állapotuk 1975-ig még csak rosszabbodni fog. Joggal vetődik fel hát a kér­dés: kifizetődő-e az ütött-ko- pott ,előbb-utóbb hasznavehe­tetlen épületek sorozatos tata­rozásába ölni a nép pénzét, vagy pedig szanáljunk? A kérdés nem új. Számos szakember már régóta hangoz­tatja, hogy az lenne a legjobb, ha a legrosszabb, elavult épü­leteket lebontanánk, s új, több emeletes, egészséges épületet emelnénk a helyültbe. A sza- nálásos építkezés hívei szovjet és román példákra hivatkoz­na^ amelyek valóban helyt­állóak. (Gondoljunk a moszk­vai építkezésekre!) Valószínű, a jövőben még élesebbek lesznek a viták. A lakásépítkezések gyors üteme, az elavult házak további öre­gedése sürgetővé teszik a dön­tést. Olyan döntést, amely gaz­daságos, számot vet a népgaz­daság teherbíró képességével, ugyanakkor tovább lát a má­nál. Néhány üzemet a város szélére kell telepíteni A vizsgálat még számos te­rületre kiterjedt. A többi kö­zött megállapították, hogy a város néhány üzemét, illetve n agy kereskedelmi raktárát Pécs szélére kell telepíteni. (Ennek jegyében folynak a Megyeri úti RÖVIKÖT és MÉK raktárépítkezések is.). A kitelepítés elkerülhetetlen, mert a szóban forgó üzemek környéke annyira beépített, hogy nem tudnak terjeszkedni és fejlődni. Ugyanakkor érté­kes lakóterületeket foglalnak el, és egészségügyileg sem kí­vánatosak a jelenlegi helyü­kön, nem beszélve az esztéti­kai igényekről. A topográfiai vizsgálat a domborzati viszonyokat, vízfo­lyásokat, sziluettképző eleme­ket (tornyok, kimagasló épüle­tek stb.) tárta fel. Azt kutat­ták, mely pontokról lehet a várost a legszebben látni. Ezt a várostervezés során, mint adottságot kihasználják. A vizs gálát eme ága az idegenforga­lom és vendéglátóipar szem­pontjából sem közömbös. A vizsgálat magában foglal­ja a KÖJÁLL által felderített lovegöszejinyeződési adatokat is. A KÖJÁLL — mint ismert — megállapította, hogy Pécs egyes területeinek levegője szennyezettebb, mint Essené, illetve Glasgowé. (A salak­hegy, a Porcelángyár környé­ke stb.). A szennyeződést kü­lönböző műszaki berendezések alkalmazásával (füstszűrő, a tüzelési technológia átállítása, stb.) a minimálisra kell csök­kenteni. A vizsgálat adatainak grafi­kai feldolgozása még folyik, közben — már négy hónapja — megindult a tervezés is. Pécs általános városrendezési tervét a feltárt hiányok kikü­szöbölésének szolgálatába állít ják. Vitára bocsátják a tervet A pécsi tervet az Építésügyi Minisztérium is fontosnak tart­ja, és nagy segítséget nyújt az elkészítésében. A minisztérium e célból kilenctagú, ún. kon­zultációs bizottságot alakított. Tagjai: az Építésügyi Minisz­térium város- és községrende­zési főosztályának vezetője és helyettese, miskolci és szegedi tervezőmérnökök, akik már el­készítették városuk általános rendezési tervét; • a Műszaki Egyetem várostörténeti tanszé­kének egyik professzora, az Országos Közegészségügyi In­tézet főmérnöke, a Kertészed Főiskola docense, a Mélyépítési Tervező Váiflalat képviselője és mások. A bizottság már több alka­lommal járt Pécsett és szolgált útmutatásokkal. Legközelebb október 18-án jön a városba. Ezen a napon ugyanis a városi tanács elé terjesztik a tervet, s csak utána fognak hozzá a kidolgozásához. A tervnek december végére kell elkészülnie. Ezt követően egy éves vitára bocsátják, hogy a szakemberek megtehessék észrevételeiket. Az elhangzott javaslatokat összegezik, s 1963- ban hozzálátnak a terv végle­ges kidolgozásához. Magyar László „Az ifjúsági szervezetek neyélőmunkája“ elnevezésű kollégium a Pécsi Pedagógiai Főiskolán A közösségi szellemben való nevelés tudományát már ré­gebben is oktatták a pedagó­gusképző intézményekben a felszabadulás óta. Az úttörő- mozgalommal kapcsolatos kér­déseket a Pécsi Pedagógiai Fő­iskolán is tanították 1953-tól. Az életben azonban mind fe­lelősségteljesebb ' feladatokat kellett megoldaniok a fiatal pedagógusoknak. Akik az ifjú­ság nevelésével foglalkoznak, magasabb színvonalon kell azoknak érteniök is. szervez­niük is a fiatalság oktatását és nevelését. 1958—59-ben jelentkezett az az igény, hogy az összes pe­dagógusképző intézményben vezessék be a közösségi életre nevelés tudományának az ok­tatását. Ez annyit jelentett, hogy ne csak az úttörő korban lévő gyerekek, hanem a KISZ- korú fiatalok nevelésének, mozgalmuk szervezeti irányí­tásának kérdéseit is tanítani kell az egyetemen és a főisko­lán. Be is vezette a művelődés- ügyi miniszter „Az ifjúsági szervezeteik nevelőmunkája“ elnevezésű tantárgyat az összes felsőfokú pedagógusképző in­tézményben. A Pécsi Pedagógiai Főisko­lán a negyedik félévben kap­nak heti egy órás elméleti képzést a hallgatók az ifjúság nevelésének és az ifjúsági szervezetek irányításának kér­déseiből. Gyakorlati képzésük is' fo­lyik ebben a témakörben, az elméleti oktatással párhuza­mosan. sőt már ezt megelőzően is — a harmadik félévben — feladatokat kapnak a hallga­tók a KISZ-szervezetekben. A negyedik félévben — majd az ötödkben is — az úttörőcsa­patoknál segítenek a csapatve­zetőknek, néhány an pedig a pécsi úttörőházban a szakkö­rök patronálásában is részt- vesznek. Harmadéves korukban tehát a főiskola hallgatói már önálló vezetőműnkét végeznek. Le­igazolt úttörővezetők vannak a hallgatók közöt. Táborokban dolgoznak résztvesznek a nyá­ri ifjúsági táborok előkészíté­sében, Csillebércen a vezető­képző táborokban fejlesztik a gyakorlatban is és elméletben is tovább, amit'a főiskolán e'- sajátítottak Sokan varinak, akik régi úttörőcsapa ;ukhov mennek nyaranként. oda ahonnan elkerültek. Újra ta­lálkoznak a falubeliekké!, a környéket újra meglátogatják; felidézik gyerekkorukat az út­törőknek. A mai harmadikosok jövő­re már negyedikesek lesznek s a tanév folyamán kétszer mennek egy-egy hetes kihelye­zésre vidéki iskolákba taníta­ni. Ott majd a gyakorlatban fogják bebizonyítani. hogy megfelelőképpen elsajátítot­ták-e az ifjúság nevelésével kapcsolatos kérdéseket, a szer­vezeti tudnivalókat. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága a múlt év március kilencedikén határozatban mondta ki, hogy a KISZ-szervezetek elsőrendű feladata a pedagógusképző in­tézetekben a gyakorlati képzés segítése. Az . erre vonatkozó rányelveket 1961 júliusában Kiadta a KISZ Központi Bi- ottsága. Á Pécsi Pedagógia Főisko- an is működik az ifjúsági zöveiség aiapsxefvezete. A hallgatók ebben a KlSZ-szer- vezetben er -udják sajátítani a KISZ szervezeti és mázsa mi feladatait, maguk személyesen is meg tudják szerezni a gya- korlatot. A peda,góaushivatás gyönyö­rű hivatás Ennek :a tudatát kifejleszteni, a pontosság és kötelességérzet körét híva* ás- tud,attá kitágítani — ez az új tantárgynak — „Az s ifjúsági szervezetek rievélőmunkáia” elnevezésű . kollégiumnak a feladata. Az a cél,, hogy min­den pedagógus ismerje mes az ifjúsági szervezetek ' életét, rendeltetését, mozgalmi fe'ada- taLt. Gyevi Károly Szovjet vendégek a gyermekklinikán Kedves vendégek érkeztek hétfőn délelőtt, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem gyermek­klinikájára. Dr. Abramova Ekaterina Vasziljevna kandi­dátus, a Szovjet Tudományos Akadémia moszkvai gyermek­gyógyászati intézetének tudo­mányos munkatársa, és dr. Tomka Imréné, aki tulajdon­képpen már nem is külföldi vendégnek számít, hiszen a férje magyar, és már két éve lakik, és dolgozik mint tudo­mányos munkatárs Budapes­ten. E látogatás alkalmával, honfitársnője mellett a tolmács tisztét tölti be. A magas tudományos rang­juk mellett is fiatal orvosnő­ket kedden már fehér köpeny­ben találtuk, reszt vettek a nagyviziten, és szinte minden A kötelesség nevében... C sete Károly a legszeré­nyebb postás, akivel va­laha találkoztam. Nem fontos beszélni arról, amit ő tesz — mondta —, hiszen kötelesség is van a világon, s neki har­mincnégy esztendő óta ez sza­bályozza tetteit, gondolatait. Jellemző rá, hogy a postaigaz­gatóságon már jóideje elismert újítónak tekintik, ő mégsem tartja magát annak. — Szerintem egészen furcsa dolog lenne, ha az újítók közé sorolnám magam, hiszen szak­mai vezető vagyok, s nekem hivatalból kötelességem az újítás, ésszerűsítés... Azt mondják, hogy két olyan jelentősebb újítás fűződik a nevéhez, amely ebben az esz­tendőben született, a régeb­biekről nem is beszélve. — Nem érdemes beszélni róla, hiszen egyik sem igazi újítás, de meg kellett csinálni, mert azt akartuk, hogy jobban menjenek a dolgok... — há­rítja el az elismerést. Aztán mégis elmond annyit, hogy lé­nyegesen megkönnyítené és balesetmentessé tenné vala­mennyi fenntartási, hálózati és kábelépítő üzem munkáját egy olyan HIAB-daru alkal­mazása, amely a postai teher­kocsikra szerelve jó szolgála­tot tenne a fizikai munka megkönnyítésében is. Ám a minisztériumi főosztályon el­utasították a javaslatot, mond­ván, hogy majd gondoskodnak más típusú daruk felszerelésé­ről, de az intézkedés — a ja­vaslattevőknek nagy csalódást okozva — bizony várat ma­gára. — Még az a jó — tett ke- semyéshangú megjegyzést Csete Károly —,. hogy én nem a várható jutalomért adtam be a. javaslatot., hanem csak azért, hogy könnyebben men­jen a munka. — De bárhogy van is, akár jutalomért, akár önzetlenül újít ez a lelkiisme- * rétes postás, nem változtat azon a tényen, hogy ebben az esetben hibát követett el a fő­osztály. A másik újítás 70—80 ezer forint gazdasági eredménnyel jár évente és az a lényege, hogy a Rafilm százwattos erő­sítőket az eddig megszabott­nál rövidebb ideig üzemelte­tik, mert így lényeges áram- és javítási költség-megtakarí­tást érhetnek el. A február óta alkalmazott újítás nem egész fél év alatt negyvenezer fo­rint megtakarítását eredmé­nyezte. Csete Károly bízik benne, hogy ezt az újítást más igazgatóságok is átveszik majd. Egyébként nagyon érdekes Csete Károly postai pályafu­tása. 1937 januárjában távír­dái munkásként kezdte, ké­sőbb vonali elvigyázó lett. 1950 óta van igazgatási szolgálat­ban, s jelenleg a vezetékes­rádió csoport vezetője. Sosem tört felfelé, pályája mégis fel­felé ível, talán éppen azért, mert megmaradt szerénynek, mint amilyen távirdai munkás korában volt, és mert minden­nél jobban szereti munkáját, munkahelyét. Mindenki tudja, hogy a postán eléggé szeré­nyek a fizetések. Ám Csete Károlyban, mint sok más pos­tásban nem elsődleges az anyagi érdek, őt nem csábítja a „nagyobb” pénz. — Egyszer elmehettem vol­na a postai fizetésem kétsze­reséért távirdamesternek a györ—soproni vasúthoz — em­lékezik vissza —, de marad­tam, mert szeretek itt dolgoz­ni. Aki majdnem negyed szá­" zadot töltött el a munka­helyén, bizonyára tanítvá­nyokra is szert tett. — Hát igen, nekem is voltak tanítványaim. Csak azt hiszem, nagyon szigorú voltam velük, mert vagy jó szakmunkások lettek belőlük, vagy elhagyták a postát. Persze, akik élmény percüket arra használták.' hogy megismerjék a magyar gyer­mekgyógyászati eredményeket és módszereket. A kétíves vendégekkel és az őket kalauzoló orvosnővel, a klinika könyvtárába vonultunk félre, egy kis beszélgetésre. — Tulajdonképpen .én már két hete Magyarországon va­gyok, nagyon tetszik az ország, sokat gyönyörködtem Buda­pest szépségében, ahol az él­múlt két hetet töltöttem. Bol­dog vagyok, hogy lehetővé tét- fék számomra e látogatást — mondja Vasziljevna doktornő. — A pécsi klinika munka­társaival fennálló barátságunk nem új keletű, a■ klinika igaz­gatójának segítségével, aki ná­lunk Moszkvában részt -vett egy kongresszuson, állandó >.kapcsolatban vagyunk az itte­• ni orvosókSkal, Én már a má­jsodik vagyok, aki a moszkvai ; gyermekgyógyászati intézettől, {a pécsi gyermekklinikára látó- j gat. * 5 —Hogy tetszik Pécs? — j kérdeztem a vendégektől. • — Még eddig, tekintve, hogy •alig egy napja vagyunk váro- jsukban, nem sokat láthattunk, :de az első benyomás minden­• esetre lenyűgöző volt. Megha­jtó an kedvesek a régi hangula- Stú utcák, nagyvárosias a Szé- íchenyi tér, és ami a legfonto- jsabb. végtelen kedvesek az • emberek. • — Mi a véleményük a gyer­• mekklinikáról? j — A baráti fogadtatás mel­• lett, szakmailag is sokat jelent j számunkra ez a látogatás. Vé- S leményürűk szerint,- a kórszerű ; gyógyászati módszereket ' al- j kalmazva a klinika dolgozói ! lényegesen hozzájárulnak a S gyermék-e-gészségiigy helyse- . ; tének állandó javításához. Ala- j pos kutatómunka folyik, arbély j nagymértékben elősegíti a í gyógyászati eredmények javí- > tását. ! — Mi a további program? ! — Ezen á héten még Pécsett ' ; maradunk, a klinikai munka j mellet meglátogatjuk Pécs, és j a Mecsek nevezetességeit, ! majd visszautazunk Budapest­ire, ahonann két-három nap jután hazatérek. — Mondta á {beszélgetésünk végén dr. Ab- {rámova Ekaterina Vasziljevna ja kedves és fiatal szovjet j kandidátusnő. Schmidt Attila • •­* - i ­• -r . tek, afféle vándormadarak, _ sehol se tudtak megmaradni... • A tanítványok egy része ter­mészetesen a vezetékes rádió csoportnál dolgozik, és a „fő­nök” példájára újít. Nincs a csoportnak egyetlen olyan dolgozója sem, aki ne adott volna be már egy újítást,- dol­gozzék akár a műhelyben, akár az üzlethelyiségekből alakított Rákóczi úti irodák­ban. Az újítás természetesen csak mellékes feladat. A'fő az, hogy Baranya és a szomszédos három megye 85 községe közel harmincezer vezetókesrádió- előfizetőjének megelégedésére lássák el munkájukat, hogy segítsenek abban, hogy a kul­túra azokra a helyekre is el­juthasson, ahol eddig még nem sikerült bevezetni a vil­lanyt. Igaz, hogy egyre több család vásárol magának rá­diót — különösen a bánya­vidékeken, amit a vezetékes- rádió-előfizetök számának bi­zonyos csökkenésé is mutat — a vezetékesrádiónak mégis van jövője. A pécsi és a me­gyei kórházban, a nőgyógyá­szati klinikán és sok más in­tézményben vezetékesrádió szórakoztatja az ideiglenes „lakókat”. A közeljövőben a pécsi tüdőszanatóriumot is be­kapcsolják a vezetékesrádió­hálózatba, s jövőre mintegy hatezer újabb előfizetőt sze­reznek. S közben nem hagy alább az s újítókedv. Tegnap azt oldot-j ték meg, hogy ne essenek ki j az erősítőkből szállítás köz-! ben a 250—300 forintos cső- { vek. Ma már az a gondjuk, j hogy ezeket a csöveket meg óvják a töréstől, — amelyet aí kiesést megakadályozó rugók j hirtelen lehűlése okoz. Ahányj új nap. annyi új feladatot hoz, j Csete Károlynak és csoportiá- j nak. s valamennyit megoldják, j a kötelesség nevében. . ff. M. • Perfekt Ivors­és gépírónőt felveszünk. Jelentkezés '«c-t életrajzzal. Dél durén*’'"* Áramszolgáltató VáUaiai személyzeti osztályán. Pécs. Légszeszgyár u. 13. 66201 Magyar szakemberek a moszkvai kongresszusi palota építői között : i keverőpultját és ellenőrző hang-agregátját. A két üzem i öt magyar szakembere határ­• idő előtt fejezte be a szerelési - munkálatokat. A Kreml történelmi várfalai között egy év és alig négy hó­nap alatt felépült palota a vi­lág legkorszerűbb kongresz- szusi csarnoka, egyszersmind a földkerekség legmodernebb • színháza lesz. A XXII. kong- t resszus küldöttei 29 nyelven hallgathatják majd az' elhang­zó beszédeket: a terem egyik . felében 15, a másik oldalon : 14 más nyelven kapcsolható ! be az egyidejűleg elhangzó í -forditáa. Az utolsó simításokat végzik 1 az építők a moszkvai Kreml­ben készülő > monumentális kongresszusi palotán. A 6000 személyes, korszerű ülésterem­ben befejezéshez közeledik az elektroakusztikai berendezések szerelés«. Az építkezésen magyar mér­nökök és technikusok js dol­goztak. Az Elektroimpex Kül­kereskedelmi Vállalat megbí­zottai a napokban adták át a szovjet megrendelőknek a Bu­dapesti . Mechanikai Laborató­riumban készült .sokcsatornás magnetofon-berendezést, az Akusztikai Gyár televíziós- és itadióadásoknil k. báa&álato

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom