Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-27 / 254. szám

MM. OKTÓBER 27. V A P T 0 7 A második átérés terv számaiból] +7DX 1965W 33.000 toma/a. A vegyipar termelése 1965-ben mintegy 75 százalékkal ha ladja meg az 1960. évi termelést. Nitrogénműtrágyából 1965- ben 780 ezer tonnát, szuperfoszfátból 650 ezer tonnát kell ter­melni. Jelentősen növelni kell a műanyagtermelést. A második ötéves terv végére mintef- 33 ezer tonna műanyagot — csak­nem háromszor annyit, mint 1960-ban — kell termelni. Teífesitjiik hazafias kötelességünket A minap a ke­zembe került a Du­nántúli Napló egyik példánya Nézeget­tem, olvasgattam, hiszen baranyai va­gyok, mégha olyan távol estem Ss tőle. Onnét vonultam be katonának és oda várnak vissza. Még 1956 előtt írtam le­velet a szerkesztő­séghez, amikor a Szentlőrinci Mező- gazdasági Techni­kumba jártam, az­tán szülőfalumba ke rtiltem, és 1959-ben bevonultam. Azóta csak néha a hangos katonanó­ta hirdeti itt a Bör­zsöny öreg tölgyed­nek, hogy „baranyai gyerek vagyok, Ba­ranyában szület­tem ...” S most, amikor a Dunántúli Napló a kezembe ke rült, egy kicsit fájt a szívem. Két éve távol Baranyától, Pécstől, a Mecsek­től. Csak újságból olvastam, hírből hal lottam az új város­részről, az „Olim­pia” étteremről, és a sok újról, ami két év alatt született. Amikor az újság­ban megláttam a „Pécsi ősz” című fényképet, amelyen a Mecsek festőd szép ségű táján két lány sétál, bizony azt gondoltam, milyen jó volna leszerelni. Milyen jó volna es- ténltínt sétálni a mi cedves „fővárosunk­ban” és a Mecseken. De nem szerelünk le! A nemrégen meviélesnt parancs szerint a második szolgálati évüket be •töltött katonák szol­gálati idejét ideigle­nesen meghosszab­bítják. Régen volt, amikor „csizmát húztunk”, de tud­juk, várná kell még a lehúzással. Meg­értjük, maradnunk kell még, s becsü­lettel szolgálni, amíg a haza kíván­ja. Tudjuk, hogy az imperialisták fegy­vered felénk „néz­nék”, s tudjuk, hogy nekünk sem szabad tétlenkednünk. Ke­ményebben fogjuk fegyvereinket! Mi nem akarunk hábo­rút, de készen ál­lunk megvédeni ha­zánkat, a mi szép városunkat Pécset, hogy ne legyen há­ború, hagy boldog tavaszok, békés őszi séták következze­nek a katonaévek után. Végül azt üzenjük a pécsiek­nek, építsék, szépít­sék helyettünk is Pécset,, nem enged­jük elpusztítani! örülünk Baranya és Pécs szép eredmé­nyeinek. Üdvözöl­jük a baranyaiakat, a pécsieket, a szülő­föld, az otthon ked­ves népét. Szabotin János, Nagyoroszi. Jogi tanácsadó A nyugdíjfeltételekről és a fiatalkorúak műnk arát látásáról Több olvasónk érdeklődött as iránt, hogy a következő évben a nyugdíjhoz szükséges feltételek mennyiben változnak. Figyelem­mel a. kérdésekre és arra, hogy közeleg az év vége, tájékoztatjuk olvasóinkat arról, hogy az 1958. évi 40 számú törvényerejű rende­let értelmében minden évben vál­tozás van a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő tekintetében és más időt vesznek figyelembe a nyug­díj összegének kiszámításánál. Ezért az alábbiakban ismételten tájékoztatjuk olvasóinkat arról, hogy az elkövetkező 1962-es évben a fentebb hivatkozott törvény ér­telmében az öregségi teljes nyug­díjhoz n év kell, az öregségi rész­nyugdíjhoz elég 10 évi szolgálati Idő. A nyugdíj alapját képező havi átlagos munkabért öt évi kereset alapján számolják. Tehát 1957. ja­nuár 1-től számítják a kereseteket az 1962-ben nyugdíjba menő dol­gozóknál. Az öregségi teljes nyug­díjnál a törzsnyugdíj a havi átla­gos munkabér ötven százaléka. Ebben az esetben a nyugdíjba menő dolgozónak legalább 17 évi szolgálati idővel kell rendelkezni. Abban az esetben, ha valaki nem szerezte meg az öregségi tel­jes nyugdíjhoz szükséges 17 évet, hanem csak 10 évet szerzett, an­nak a törzsnyugdíja 36 százalék lesz. Abban az esetben, ha vala­kinek a szolgálati ideje több mint 10 év. de a 17 évet nem éri el, a törzsnyugdíj mértéke az évektől függően változik. Az általános sza­bály az. hogy évenként 2 száza­lékkal kisebb a törzsnyugdíj. Pl. ha valakinek van 15 éve, akkor annak a törzsnyugdíja 46 százalé­kos lesz, ha n éve van, akkor 42 százalékos. Azt Javasoljuk, es évben nyug­díjba menni szándékozó olva­sóinknak, hogy kérelmeiket no­vember eleje körül adják be, hogy ügyüket az alközpont időben ki tudja vizsgálni és előkészíthesse arra az időre, amikorra a munka­viszony megszűnik, így megköny- nyítik a nyugdíj előkészítését és a munkaviszony megszűnése után rövid időn belül megkapják nyug­díjukat is. Ugyanis, hä a kérel­met a munkaviszony megszűnése előtt időben beadja a dolgozó, akkor a nyugdíjhoz szükséges ira­tokat az alközpont be tudja sze­rezni és nem kell ellátatlanul esetleg hosszab ideig várni a dol­gozónak a nyugdijára. IC. I. olvasónk azzal a problé­mával fordult szerkesztőségünk­höz, hogy fiatalkorú mikortól kezdve vállalhat munkát, illetve hány éves kortól alkalmazhatják. A Munka Törvénykönyv értel­mében fiatalkorúnak számít az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be. Tizennégy évet be nem töltött fiatalkorút munkára alkalmazni nem szabad. Ez a ren­delkezés nem zárja ki azt, hogy a 12 évet betöltött fiatalkorüt az is­kolai szünetben könnyebb mun­kára alkalmazhatják. Tehát 14 éves kortól a fiatalkorú személy munkát vállalhat és al­kalmazható is. Figyelemmel kell lenni azonban a Munka Törvény­könyv értelmében a munkakörre, az orvosi vizsgálatokra és a sza­badságra. Wn/ezb/HKí Érdemes volt! Nyugdíjas bányász vagyok s van 140 öl burgonyásom, amit ezen a nyáron is nagyon elle­pett a burgonyabogár. Mivel az időmből tellett, porozás he­lyett egyenként szedtem le a bogarakat s közben meg is számoltam. Erről a parányi te­rületről 11 650 darab burgonya- bogarat szedtem le és pusztí­tottam el. nem számítva a pe­téket és lárvákat. Megérte a fáradságot, mert a 140 ölről már a nyáron öt zsák burgo­nyát szedtem fel. most ősszel pedig még 23 zsákkal. A ter­méssel elégedett vagyok s ha ezt a módszert nem is javas­lom mindenkinek, a burgonya­bogár irtása mindig megéri a fáradságot. Bognár József nyugdíjas bányász Köblény Hazafias Népfront* gyűlés Mohácson A Hazafias Népfront mohá­csi járási bizottsága megtar­totta szokásos őszi gyűlését, amelyen 66 fő vett részt, a já­rás minden községének Haza­fias Népfront bizottsága kép­viseltette magát. Napirenden szerepelt az őszi munkákkal kapcsolatos feladatok megbe­szélése, a következő félév mun katervének és az oktatási terv­nek a megtárgyalása. Vasvári Dezső Mohács Időben gondoljunk gyümölcsfáink őszi—téli ápolására Megyénkben az idén jól fi­zetett a gyümölcs. Ez az év különösen bebizonyította, hogy érdemes a gyümölcsösre is nagyobb gondot fordítani, mert ez egyrészt a termelőnek jelent nagyobb jövedelmet, másrészt biztosítja a fogyasz­tók, különösen a gyermekek téli vitaminellátását. Ezért időben, a lombhullás után, de még a fagyok beállta előtt végezzük el a gyümölcs­fák téli ápolását és a permete­zéseket. A gyümölcsfák nyu­galmi állapotában tudunk az egyik legveszedelmesebb gyü­mölcskártevő, ’ a kaliforniai pajzs tetű ellen a leghatáso­sabban védekezni. Ilyenkor a fa legértékesebb része, a lomb már lehullott és így sokkal erősebb töménységű vegyszert tudunk a fára juttatni* perzse­lés veszélye nélkül A perme­tezési munkát azonban min­dig megelőzik a fa tisztogatási munkálatai, így a permedé jobban hozzáfér a kártevők­höz. Gyümölcsszedés után sok összeaszalódott, száradt gyü­mölcs marad a fán. Ezek a monilia következményei, az úgynevezett gyümölcsmúmiák, melyekben a monilia áttelelő spóráinak tömkelegé található, hogy jövő tavasszal onnan szétszóródva újra fertőzze gyümölcsfáinkat. Ezeket a fá­ról gondosan le kell szedni és elégetni. Már most megkezdhetjük a fák kérgének tisztítását. A Javítsák meg az ajtónkat! Hat éve kaptam Meszesen lakást, és körülbelül azóta rossz két aj­tónk, mert annak idején nyers ál­lapotban kerültek a helyükre, s megvetemedtek. Az előszoba- és a konyhaajtónk ezáltal mintegy 8—3 centimé ternyire eláll a kerettől. Miután számtalanszor jelentettük a hibát, számtalanszor jöttek hoz­zánk mesteremberek, de csak meg csóválták a fejüket, esetleg meg­állapították, hogy ezt bizony cse­rélni kell. Sőt az ajtómra rá k írták: „Csere»*, de a csere azóta sem történt meg. Közeleg a tél, és joggal félek at­tól, hogy ezt is rossz ajtókkal kell átvészelnünk. Kéért kérem, segít­senek rajtank. Hangverseny 42 embernek Szászváron Olvastam a Dunántúli Naplóban, hogy a Mohácsi Szimfo­nikus Zenekar és a Mágocsi Földművesszövetkezet Kodály- kórusa október 7-én este a szászvári bányászoknak hangver­senyt adott. A zene- és énekkar közel 100 taggal, nagy lelke­sedéssel ment Szászvárra, hogy műsorával szórakoztassa a ro­hamosan fejlődő bánya sok száz bányászát és a község köz­ismerten kultúrszomjas, zenekedvelő lakosságát. Nagy csaló­dás érte azonban a szereplőket, amikor a függöny felgördülé sekor összesen csak 42 szászvári hallgatót pillantottak meg a nézőtéren és ezek között összesen egy bányász volt csak. Igaz, hogy ő tapsolt a leglelkesebben és a műsor után szinte nem talált szavakat elragadtatásának kifejezésére. Negyven éve ismerem Szászvárt, amelynek érdekes és változatos (a ró­maiakig visszamenő) múltja mindig érdekelt és így tudom, hogy mindig jelentős hely volt, amely az utóbbi évtizedekben nagy léptekkel fejlődik, bámulatos tempóban épül és szépül; de kulturális vonalon is a sásdi járás egyik vezető községe. Érthetetlen, hogy egy komoly zenei eseményt jelentő hang­verseny — amelynek műsorán Beethoven, Händel, Bach, Haydn, Grieg, Erkel, Liszt, Dunajevszkij, Bárdos és Kodály művek kerültek előadásra, és amely műsort másnap este a sokkal kisebb Bikaion négyszázan tapsolták végig nagy lelke­sedéssel, több ismétlést követelve — nem vonzott Szászváron nagyobb közönséget. A hangverseny előkészítésére két héttel előre megkeresték Takács kultúrház igazgatót, akinek meg­felelő plakátanyagot is vittek és a nagy létszámú nevelő- testületet is mozgósították a siker érdekében, így teljesen ért­hetetlen az üres nézőtér Szászváron. Talán a Dunántúli Nap­lón keresztül kaphatnék felvilágosítást, mint olyan, aki sok évtizeden keresztül éppen a zenei kultúra terjesztéséért dol­goztam falun és ezt szívügyemnek tekintem most is. RADVÁNYI JÓZSEF kéregrepedésekben és a levált kéregrészek alatt sok kártevő húzódik meg. Lombhullás után esedékes az elszáradt, be­teg, rendellenesen a kóróna belseje felé növő ágak eltávo­lítása. Ha vastagabb, erősebb ágakat kell eltávolítanunk, ak­kor vigyázzunk, hogy az ág­csonk be ne repedjen, mert a törzs így búvóhelyet adhat a különböző kártevőknek vágy korhasztó gombáknak. Ne hagyjunk a fán nagy ágcson­kokat, mert ezek egyrészt el­csúfítják a fát, másrészt visz- szaszáradva bekorhadnak, od- vakat képeznek. A lefűrészelt ágak helyét — csonkokat — éles késsel faragjuk simára* majd íémmentes sebfestékkel kenjük be, hogy a nedvesség és különböző korhasztó gom­bák ne tudjanak hozzá férkőz­ni. Az így kezelt sebek gyor­sabban begyógyulnak, a fát nem csúfítják, károsítják. Molnár Zoltán, körzeti agronómuS. Köszönet Egy kissé megkésve, de mégis nagy szeretettel mondok köszöne­tét a pécsújhegyi üzemvezetőség­nek, hogy lehetővé tette kislá­nyomnak a miklóssizéplaiki nyara­lást egy gyönyörű gyermeküdülő­ben. A kislányom annyi sok szé­pet mesélt az ott töltött napokról. Régen csak a gazdag emberek gye­rekei mehettek ilyen helyekre. A ml gyermekeink még képen se na­gyon láthattak ilyen üdülőt. ' A gondoskodást úgy szeretném viszonozni, hogy az üzemben még jobban dolgozok* és azt is szeret­ném elmondahr áü' égész világnak.- hogy . küzdj ünk. a békéért, mert csak békében lehetséges ilyen ör$£ met szerezni gyermekeinknek. Nagyné, a pécsújhegyi üzem dolgozója Az illetékesek válaszolnak FOBIS JAMOS, Korvin Ottó a. U. fazt 1. Így is lehet*. Ezúton szeretném megkö­szönni annak a négy fiatal lánynak a kedvességét, akik október 13-án, pénteken a piacról hazafelé jövet egészen a lakásunkra hozták azt a 15 kg káposztát, amit vásároltam télire. Bár ismeretlenek vol­tak, mégis megsajnáltak, hogy szintén beteg férjemmel olyan nehezen tudtuk vinni a vásá­rolt dolgot Sípos Ádámné, Sásd. Miért cserepezik a Szigeti út 12. számá házat? 11 66 923 ÖNKI V ÁL ASZTÖ üveg és psrcelánboltunkat újjáalakítva megnyitóin'' Kossuth L. u. 8. Minden igényt kielégít® áruválasztékkal várjuk kedves vevőinket. PÉCSI KISKERESKEDELMI VÄLLALAT 32 család gyermekeiről van szó Immár hetekkel ezelőtt a Csaba utca 2. számú ház ház­mestere jelentette az illetéke­seknek. hogy az emésztogödör megtelt. Azóta semmi intézke­dés ebben az ügyben nem volt. Bűz és szenny az udvaron és 32 család gyermeked ilyen kö­rülmények között játszanak az udvaron ... Gyors intézkedést kérünk, már a gyerekekre va­ló tekintettel is. Mező Andor, Pécs, Csaba u. 2. Keresünk azonnali belépés­re képesítéssel rendelkező viil. telepkezel öt komlói üzemünkbe. Jelent­kezés: 7. sz. Kőbánya Vál­lalat, Komló. Fizetés meg­állapodás szepint. 428 A Dunántúli Naplóban szep­tember 8-án megjelent levél­re az alábbiakat válaszoljuk: Cikkük nyomán kivizsgál­tuk, hogy valóban indokolt-e új cseréppel lefedni az épüle­tet. Helyszíni szemlénk alkal­mával megállapítottuk, hogy a tető javítása szükségszerű és a bérlő kérelmére történt. Vállalatunk a lakók bejelen­tése, és műszaki kivizsgálás után a munkát megrendelte a Baranya megyei Építő és Ta­tarozó vállalatnál. Megrende­lésünkben tetőátalakítást kér­tünk, ami gyakorlatilag a használható bontott cse­repek újbóli \ felhasz­nálását és ezeknek szükség­szerinti pótlását jelentette vol­na. A hiba ott történt, hogy a Baranya megyei Építő- és Tatarozó Vállalat a megrende­lés szövegét nem vette figye­lembe. Közöljük, hogy intézkedés történt a munkának a meg­rendelés szerinti elvégzésére. Egyben köszönjük a cikk író­jának, hogy a hibára felhívta a figyelmet és még időben megakadályozhattuk a felesle­ges kiadást. Nemeskéri Gyula igazgató, Pécsi Ingatlankezelő V. Eltávolítják a kőoszlopot Lapunkban levelet közöl­tünk arról, hogy a Sörház ut­ca és a Kossuth Lajos utca sarkán egy nagy kőoszlop van, ami zavarja a közlekedést. A Pécs II. kerületi tanács ezzel kapcsolatban a következőket válaszolta: „Az utca sarkán lévő kőoszlop eltávolítása a gyalogjárda javításával egy- idejüleg megtörtémk”i Egy tábla talán segítene A pécsbányatelepi kórház előtt lévő forgalomról akarok írni néhány szót. Nem éppen örvendetes, hogy előtte az or­szágúton annyira dübörögve haladnak a gépjárművek, hogy enyhén szólva — zavarják a betegek nyugalmát. Különösen a motorkerékpárosok, akik Hagy zajjal futnak rá a me- csekszabolcsi emelkedőre. — Egy sebességkorlátozó tábla el­helyezése talán següene ezen az áldatlan állapoton. V. E. A külső A, B vágányokról A Dunántúli Napló augusz­tus 18.-i számában „A Pécsi Vasútigazgatóság figyelmébe” című cikkben foglaltakra kö­zöljük, hogy a kifogásolt tér- világítás .megjavítása folya­matban van. Még ebben az év­ben elkészül. A munkát anyag­hiány késlelteti. Annak érdekében, hogy a Dombóvár, Barcs és Siklós fe­lől érkező vonatok utasai könnyebben elhagyhassák az állomás épületét, az állomás­épület raktár felőli oldalán egy további kijárat létesítését tervezzük. Ennek érdekében közigazgatási bejárás megtar­3fegál ló vagy nem megálló? Bérletes MAVAUT-utas vagyok hónapok óta. Naponta utazom Borjád község nagybudmézi elága­zásig és vissza. Probléma nincs is, mert a 25-ös AKÖV 2872-es járata rendesen megáll minden alkalom­mal. Ellenben a volt 26-os, jelenleg a 21-es AKÖV kocsija, a 2705-ös já­rat hol megáll, hol nem, hivatkoz­va arra, hogy nem megálló. Néha ugyan megáll, ha férfiak akarnak leszállni, de ha nők, főleg fiatalok, akkor nem áll meg. A közelmúlt­ban történt, hogy a Mohácsról 12.45-kor induló kocsival egy borjádl asszony akart leszállni a fenti meg állónál, de a kocsi nem állt meg kérésükre sem. Kénytelenek voltak Nagybudmérról visszajönni. Meg­kérdeztük a 2872-es*kalauzát, hogy megálló-e, 6 azt válaszolta, hogy igen. Akkor a másik kocsi miért nem áll meg? Vagy csak őneki akkor megálló, ha tetszik, vagy nem tetszik az utas? KNAPP JÄNOS, Pécs, Rákóczi ét 11. fására kértük fel az illetékes Pécsi városi tanács építési és közlekedési osztályát, A panaszos sérelmesnek tar­totta, hogy Pécs állomáson a külső A és B vágányokat is felhasználjuk vonatok fogadá­sára. Erre szükség van. mert megnőtt az állomás utasfor­galma és áruforgalma. Ugyan­akkor az állomás 'befogadó- képessége a régi maradt. Sok esetben az 3 helyzet, hogy a személyvonat a külső vágá­nyokon áll meg és az érkező utas azt látja, hogy az állo­más előtt üres vágány is van. Nem gondolhat természetesen arra, hogy a vágányon rövid időn belül tehervonat halad át, vagy oda induló tehervonatot rendeznek, mert Pécs állomás­nak nincs külön rendező pálya udvara. Emiatt kell sok eset­ben igénybe venni a külső vá­gányokat is. hiszen az állomás épülete előtt nincs elegendő vágány és nincs bővítési le­hetőség sem. dr. Szabó Tibor főtanácsos az igazgatóság vezetőjének helyettese /

Next

/
Oldalképek
Tartalom