Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-27 / 254. szám

4 N A P C ö IMI. OKTÖBCB n. A lodzi Powszecbny Színház levele a megyei pártbizottsághoz A napokban lengyel nyel­ven írt levél érkezett a me­gyei pártbizottság ágit. prop. osztályának címére. A levél­ben a lodzi Powszechny Szín­ház igazgatója, Jan Piotrkov- szki az együttes nevében meg köszöni a pécsi színház együt­tesének lodzi látogatását, s a viszontlátogatáskor tapasztalt ven dégszeretetet. ..Reméljük — így fejeződik be a levél — hogy a pécsi és a lodzi művészek kapcsolatai termékenyítőén hatnak a ma­gyar és a lengyel színjátszás­ra, s hasznára válnak a szo­cialista kultúrának, valamint a magyar és lengyel nép kö­zötti hagyományos barátság­nak.” • A Pécsi Orvostudományi Egyetem dolgozó asszonyainak nőgyűlése Tegnap este ' az egyetem aulájában az egyetemi nőbi­zottság rendezésében nőgyű­lést tartottak, amelyen az orvosegyetem klinikáin dol­gozó asszonyok és lányok kö­zül több mint százan megje­lentek. A nőgyűlést Matter Jánosaié, az egyetemi nőbi­zottság titkára nyitotta meg, majd Kiss Istvánná, a pécsi városi Nőtanács titkára tar­tott előadást a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség budapesti tanácsüléséről és a német kérdésről. Kiss elvtársnő elmondotta, hogy az asszonyokra és leá­nyokra milyen feladat há­rul a békemozgalomban és a leszerelés kérdésének megoldá sában, majd részletesen is­mertette az egyes országok nőküldötteinek a kongresszu­son elhangzott hozzászólásait Ezután a német békeszerző­dés megkötéséinek fontosságá­ról beszélt — Az elmúlt hetekben ká­rosunkban is kitört „vásárlá­si láz” azoknak az asszonyok­nak a szégyene, akik politi­kailag nem eléggé fejlettek és a mi feladatunk az, hogy fel- világosító munkával segít­sük kialakítani szilárd hitü­ket a béke mellett. Most amikor ezen a nőgyűlésen úgy gondolom, hogy az orvostudo­mányi egyetem nődolgozói is meglátták azokat a feladato­kat, amelyek rájuk a béke­mozgalomban várnak, a kö­vetkező időkben jobb és haté konyább munkát tudnak ki­fejteni a nőmozgalomban — mondotta befejezésül Kiss elvtársnő, majd Matter Já- nosné, a nőbizottság titkára köszönte meg az előadást és ezzel a nőgyűlés véget ért Film Film Film Film ES1EMINÄ 80 ezer látogató a mecseki vidámparkban Szabadiéri színpad — 12 új játék — Korcsolyapálya, világító szökőkutak kap olyan részleteket, amelyek csak azért elevenednek a vész non, hogy némi erőszakkal bo­nyolítani lehessen a cselek­ményt. Azok a jelenetek se sikerül­tek egy kivételével, amelyet a szerzők tendenciózusnak szán­tak. A szerencsétlen olasz csa­lád kilakoltatása körüli jele­netek inkább egy rosszul si­került melodrámára emlékez­tetnek, semmint mélyebb gon­dolatokat ébresztene, továbbá Esterina öngyilkossági kísér­lete — bár drámai momentu­mokkal indul — burleszkbe fullad. A film széteső, nincsen egy­séges szerkezete, a részleteket csak egy alig dicsérhető ön­kény állította egymás mellé. A szerzők a dráma iránt tisz­teletlenek, a vígjátékhoz pedig kevés volt az ötlet és a szel­lemesség. Arról nem is beszél­ve, hogy Esteiina időnkénti ö­lozófiai .megállapításai”, lé­nyegnek szánt aforizmái nem is szerencsések. Az olyan hit­tétel, hogy .minél többet ha­zudunk, annál jobban elhi­szik” idegen attól az Esteri- nától. akivel a film indul, és akit a közönség szívesen lát­na a film végéig — megjárva a maga bolondos, esetlen, de dicsőséges útját a boldogság­hoz. A film értékén sajnos az sem segít, hogy a vége termé­szetesen a teljes ki és meg­békélés, és az sem segít, hogy az egyik főszereplő Modugno, a híres olasz énekes. Ezúttal nem énekel, hanem gyengén játszik. A tisztázatlan alkotói kon­cepció jegyében készült ez a film, nem is vígjáték, nem is dráma. Mindenesetre nem öreg hitette az olasz filmvígjátékok hírnevét. (Thiery) Egy katona meg egy fél Szélesvásznú színes olasz iiimvígjáték Az olasz filmvígjátékok ma­gyarországi bemutatóit általá­ban a közönség előlegezett bi­zalma várja, és természetesen ennek a bizalomnak objektív alapja is van. A háború utáni években, de különösen az utóbbi évtizedben az olasz filmvígjátékok nagy százaléka — a sajátosan fanyar angol és a sajátosan frivol francia vígjátékok mellett — előkelő helyet vívott ki magának az európai filmgyártásban. Az olasz vígjátékokban megszok­tuk, hogy könnyedek, szelle­mesek és sajátosak, és ha itt- ott zavar is a sajátosság ha­missága — mégis derűs, he­lyenként pozitív tendenciájú filmek ezek. Sajnos az Esterina című új olasz vígjátékot ez az előlege­zett bizalom nem illeti meg. Sok tekintetben másolata a színdarabként és filmem, is nagy sikert aratott Tacskónak, de ez a másolat a lehetősége­ken belül is gyengén sikerült. A vadóc, de szeretetre vágyó kislány alakja hálás lehet egy filmben, ha a forgatókönyv- író és a rendező eleve eldönti, hogy md lesz a történetből: dráma vagy vígjáték. Mert az Esterina mindkettőnek szeren­csétlen keveréke. Az egész film egy hullámvölgy, az ola­szos temperamentummal fű­szerezett, derűs epizódok és a megrendítő képsorok keveré- lte. A filmben meglehetősen sok az illúzió és a véletlen. A kis Esterina, aki két sofőr nyomá­ba szegődik, mint a bogáncs — nem tudnak tőle megszaba­dulni — a film első részében még megjelenít valamit az egyszerű olasz ember alkatá­ból, jóindulatából, barátságra és szeretetrevágyásából, de a film második részéből már ez is elmarad. Helyette a néző Macyar—román tervhivatalt i.r^ya,ások a íáviaii yazdas^yi éb¥imiMküüfc$ kéNLseirííi Október 25 és 26-án a ma­gyar és román párt- és kor­mánydelegáció utolsó találko­zója alkalmával szeptember 10-i közös nyilatkozatban fog­laltak értelmében a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság tervhivatalai között tárgyalások folytak Bu­dapesten. Ez alkalommal a két ország közötti távlati, gazda­sági. együttműködési lehetősé­gek kerültek megvizsgálásra és közös programot dolgoztaik ki ennek a munkának további vi­telére. Ezek a tárgyalások a barátság és kölcsönös megér­tés szellemében folytak. * Fock Jenő. az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se csütörtökön fogadta Gaston Marint, a román delegáció ve­zetőjét a román állami terv­bizottság elnökét. Az óriáskerék mé* most pihenhet. ?öi)i) mint kétmillió rész’veva ejy év a alt a mivslődisi házak gyermsnfojíai ozasa.n A SZOT elnöksége 1958-ban irányelveket adott ki. a műve­lődési házakban, otthonokban kibontakozott gyermekfoglal­koztatások segítésére. A gyermekioglalkozt.a tások széleskörű kibontakozására jel lemző, hogy 1960-ban országo­san mintegy 2000 gyermekszak kör működött. 1564 művészeti csoportban csaknem 40 000 gyermek tevékenykedett. A művelődési házak, otthonok több mint 13 000 rendezvényt tartottak a gyerekeknek, s ezek látogatóinak száma meg­haladta a 2 milliót. A SZOT eddig több millió forint támo­gatást adott a gyermekfoglal­koztatásokra, a Művelődésügyi Minisztérium pedig nemrég egymillió forintot juttatott a fővárosnak, valamint Pest, Bács, Csongréd Békés megyé­nek, ugyanerre a célra. Ezen­kívül számos üzem. vállalat, intézmény fordított és fordít tetemes összeget a gyermek- foglalkoztatások segítésére. Az egész film tulajdonkép­pen két remek komikus bra­vúrja: Aldo Fabrizi, mint Ros­si főtörzs, a megrögzött ka­tona és Renato Rascel, mint Nicola Carotte, a javíthatat­lan civil komédiázzáb végig a filmet, úgy, hogy szinte léleg­zetvétel nélkül kacagtatják a közönséget. A film alapötlete rendkívül alkalmas arra, hogy a katonai szolgálatban megöregedett fő­törzsőrmester és a kivándor­lásból éppen visszatért ügy­nök gondolkozásmódjának legszélsőségesebb ellentéteit mutassa be. Ami természetes a civilnek, az elképzelhetetlen a katona számára, s amit a katona szentírásnak tart, az a civil szerint értelmetlen já­ték. Ebből az ellentétből fa­kadnak a képtelennél képte­lenebb helyzetek, például az, hogy a temetésnél díszelgő századból egyszerűen kilép a katonának behívott ügynök, mert neki sürgős üzleti ügyei vannak. Felejthetetlen az a jelenet is, amikor a kellemet­len helyzetbe került főtörzs­őrmestert a szökött újonc la­kásán lekváros spagettivel kí­nálják meg. A derék katona addig vívódik, küzd a kísér­tés ellen, míg végül szentség­törő bűntudattal, de mégis be­kebelezi a nagy tányér spa­gettit, kedvenc eledelét. Ha­sonló mulattató jelenetekből rakódik össze a film egésze, amelynek természetesen van mellékcselekménye” is, de arra a film készítői nem is fordítottak különösebb gon­dot, hanem sablonosán, mint­egy pihentetőül iktatták be a főtörzsőrmester és a „fél-ka­tona” lányának szerelmi his­tóriáját. Hogy a helyzet bo­nyolultabb 'legyen, s újabb ka i cagtató helyzetek alakulhas-1 sanak, Renato Rascel „civil­ben” a főtörzsőrmester pa­rancsnokával, az ezredessel összebarátkozik, 8 a gyomor­bajos ezredes figurája kitűnő alkalom a főtiszti .korlátolt­ság bemutatására. A film alkotói elsősorban és főleg mulattatásra töreked­tek. Van azonban a filmben néhány jelenet, amelyben an- timilitarista, de legalábbis pa­cifista szándék csillan meg. Amikor például a puskafogást gyakorló kétbalkezes „elma­radt korosztályú” újonc meg­kérdezi, miért nem mindegy — ma az atomrakéták korá­ban — hogyan fogja a puskát, s a „főtörzs” egyetlen érve vé­gül: öt napi áristom. Még egy értelműbb a zárójelenet, ami­kor a katonaságtól végre fel­mentett és főtörzsőrmesterétől búcsúzó ügynök optimista mó­don arról beszél, hogy lesze­relik a hadsereget, nem ma­rad katona, csak a „főtörzs” egyedül, s akkor aztán vezé­nyelhet egymagában „vi- gyázz”-t, meg „jobbra át”-ot. Ez a komoly mondanivaló azonban nem tekinthető a film fő vonalának, hiszen csak itt-ott bukkan fel. A főcél nem is a valóságos problémák bemutatása volt, hanem a komikus helyzetek kiélez se és halmozása. Ez kétségtele­nül sikerült is, a két fősze­replő szinte a végsőkig ki­használhatta az egyéniség­ben és művészetében rejlő ké­pességeket a kacagtatásra. Az olasz filmektől — még a v’g- játékoktól is — ennél többet szoktunk kapni, legalábbis mélyebb ember- és társada­lomábrázolást, ezért a más­félórás szüntelen nevetés el­lenére is kissé kielégítetlen marad a közönség. f—s —c) % •%» í I mögötte a pécsi járás sem, itt hetvenhét százalék az ered­mény. A harmadik a sikiósi járás negyvenegy százalékos tervteljesítéssel. A megyei ter­vet 52 százalékra teljesítették eddig, ami 1653 és fél holdat jelent. A megyei új burgonya­terv 62,5, az étkezési burgo­nya 28,6 százalékra áll. Állami gazdaságok, termeiősziive kezetek építkezők, figyelem! Építkezéshez alkalmas idomvasáru, lemez és ková­csolásra alkalmas vasáru ismét korlátlan mennyiség­ben kapható a MÉH Pécs. Doktor Sándor utca 14. sz. alatti telepén, 66695 ; gyobb lesz jövőre. Mintegy 3— —i holdnyi területtel bőví­tik a télen a vidámparkot. A jobboldali kerítést egész az , Irma útig viszik, hogy az új játékok elhelyezésére bőven legyen hely. Két szökőkutat is építenek s körülöttük szik­lakertet létesítenek. A szö­kőkutak vízalatti színes ref­lektorokkal lesznek megvi­lágítva. Sok örömet okoz majd a vidámparkban létesítendő kis szabadtéri színpad is. A né­zőtéren nem lesznek ülőhe­lyek s nem kell külön belé­pődíjat fizetni, azért sem, hogy a műsort végignézze va­laki. S nem is szánműveket adnak majd elő a vidám­parkban, hanem csupán rö­vid jelenetek, táncdalok, egy­szóval esztrádműsorok szó­rakoztatják egy-egy vasárnap délelőtt a közönséget. A vi­dámpark vezetősége már tár­gyalt budapesti művészekkel s így remény van arra, hogy a helyi zenekarok, művészek mellett több ízben neves fő­városi művészek is fellépnek majd a vidámpark kisszín- padán. A vidámpark nem csak jö­vőre, hanem már télre is tar­togat meglepetést. A tervek szerint s természetesen ha az időjárás megengedi korcsolya pályát létesítenek a vidám­parkban. A főútvonal mint­egy 300 méter hosszúságú s elég széles területét kíván­ják jégpályává kiképezni. A büfé helyiséget melegedőnek rendezik be s itt forró teát, forraltbort is árusítanak majd. Az épülő vendéglőt is mele­gedőnek használják fel. Akik viszont megunták a korcso­lyázást, bérelhetnek szánkót, mert azt is tervezik, hogy meg felelő számú szánkót vásárol­nak, amelyeket bérbeadnak a kirándulóknak. így még azok is szánkózhatnak, akik arra már nem vállalkoznak, hogy idáig felhúzzák a ród- lit. Télen sem lesz kihalt a vi­dámpark. Sokan felkeresik majd, s ha a játékokkal nem is szórakozhatnak a korcso­lyapálya bizonyára csábítja a kirándulókat. Most már né­hány nap csak s a nagyközön­ség számára bezárulnak a vi­dámpark kapui, de most még pezsgő, vidám élet folyik a fák között. Repül a hinta, dur- rognak a puskák, robognak a kisautók. A koraőszi kedvező időjárás vonzza a felnőtteket, gyerekeket egyaránt, hogy még utoljára élvezzék a vi­dámpark örömeit. Ez az ok­tóberi vasárnap lesz az utol­só vasárnapja idén a vidám­parknak, mert 31-én már be­zárul, hogy tavasszal újra megszépülve, megnagyobbod­va várja a vendégeit. Hillebrand Lajos Fotó: Erb János ■ ta a korongokat. S az egész > délelőtti halászat eredménye- l ként nagy halom nyeramény- i nyel, köztük a főnyeremény- ; nyel, egy értékes kávéfőzővel, nagy tap« közepette távozott. Viszont olyan is akadt a , vendégek között, aki a töl­csérdobáló játéknál egy va­sárnap négy főnyereményt, kávéfőzőt, nagy babát stb. ügyeskedett össze. Megkedvelték a pécsiek a vidámparkot. Jövőre pedig még közkedveltebb lesz. Er­ről gondoskodik a vidámpark vezetősége is. A meglévő já­tékok mellett újabb 12 szó­rakoztató egységet szerelnek fel s ezek jövőre a megnyitás napján már üzemelnek. A bu­dapesti vidámparkban nagy közkedveltségnek örvendő forgó hordót itt is felépítik. Üjabb dobáló játékot és erő­próbajátékot is szerelnek feL A tizenegyes rúgását is ki­próbálhatják a vendégek. — Pisztollyal is lehet majd cél- balőni s egy zsákbamacska­szerű játékot is létesítenek. Nagy sakktáblát készítenek, amelynek minden kockáját számozott kis ajtó zár el. At­tól függően ki melyik számot találja el, kapja az ajtó mö­gött elhelyezett jutalomtár­gyat. Aki üres ajtón kopog­tat annak nincs szerencséje. A park területe is jóval na­Már csak néhány nap és be­zárja kapuit Pécs legfiatalabb létesítmérye a mecseki vidám park. Idén augusztus 20-án nyílott ez a legnagyobbrészt társadalmi munkával épült büszkeségünk. Érdemes volt létrehozni. Azt bizonyítja, hogy a nyitás óta több mint 80 ezer látogatója volt a vidám­parknak. Pedig még koránt­sem épült meg teljesen. Húsz féle játék van. Talán nincs is olyan szórakoztató egy­ség, amire azt lehetne monda­ni: ez volt a legközkedveltebb. A gyerekek körében az óriás­kerék, a kisautók és a halász­játék aratták a legnagyobb si­kert. A felnőttek viszont a kecskelökést és a tölcsérdo- bálót kedvelték jobban, S íme egy érdekes adat. A lá- . fogatok nyolcvan százaléka 14 éven felüli volt. S az is fur­csa, hogy a játékok meghibá­sodásának minden esetben fel­nőttek voltak az okozói. A leg­több látogató, számszerinrt 11 600 a megnyitást követő va­sárnap, augusztus 27-én volt a vidámparkban. E napon történt, hogy egy fiatalember a búvárhalász já­téknál mindenképpen a főnye­reményt akarta halászni. Se­hogy sem ment s a végén már cipőjét, zokniját levetve a nad rágszárat feltűrve a meden­ce vizébe állt s úgy horgász­1 A MÉK központ termelési osztályán ismét értékelték a zöldség- és burgonya­szerződések kötésének mun­káját. Ujburganyából ismét a pécsiek vannak az első helyen. Ebben a járásban már 83,3 százalékra teljesítették a szerződéskötési tervet. A máso­dik a mohácsi járás. 62,5, a har madik a szigetvári járás 50 szá zalékos teljesítéssel. A múlt : hét végéig 206 kataszteri hold . újburgonyára kötöttek szerző­■ dóst Baranyában. Az étkezési burgonyából megintcsak a pécsi járásban ■ kötötték le a legtöbbet, vagyis 405 holdat Ezzel a járási ter­■ vet 73 százalékra teljesítették. A második a sellyei járás 37, a harmadik a pécsváradi járás 28,6 százalékkal. A megye ösz- szes eredménye ebből a nö­vényből eddig 1146 kataszteri hold. A sellyei járás 81 százalékra teljesítette zöldségszerződési tervét, Nem sokkal marad el Növekszik a szerződéses zöldségteriilet

Next

/
Oldalképek
Tartalom