Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-27 / 254. szám

2 NAPLÓ 1961. OKTÓBER 27. ' Az SZKP XXII. kongresszusának csütörtöki tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról). Mint proletár internaciona­listák, nem hallgathatunk az Aitbán Munkapárt vezetőinek szakadár tevékenységéről, — folytatta Kuuszinen —, majd hangsúlyozta, hogy „az albán vezetők cselekedetei az impe­rialisták kezére játszanak”. Bá terítésük azt jelentené, hogy „lemondunk a szocialista tábor egységének megvédelmezésé- ről”. Baráti érzéseink az albán nép iránt változatlanok marad nak — hangsúlyozta Kuuszi­nen. Veniamin Dimsic, a Szov­jetunió Állaimi Tervbizottságá­nak első elnökhelyettese be­szédében hangsúlyozta, hogy az építőipar a Szovjetunióban az utóbbi évek alatt az egyik leg­nagyobb iparág lett, amely több mint 6.5 millió embert foglalkoztat. Páratlan lendületet öltött a lakásépitkezés. A hétéves terv három éve alatt (1959—1961- ben) 250 millió négyzetméter összalapterületted építenek há­zakat, (a cári Oroszországban az egész lakásállomány 180 millió négyzetméter voUt). Veniamin Dimsic részletesen ismertette, milyen feladatok várnak az építőiparra a kom­munizmus általánosan kibon­takozó időszakában. MepSiüsüjÉ az ellenséges hírszerzők cselekményeit — mondotta Seljepin* as Allambiztonsági Bizottság elnöke Alekszandr Seljepin, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Állambiztonsá gi Bizottság elnöke megjegyez­te hogy aktivizálódik az impe­rialista, különösen az ameri­kai hírsizerzők felforgató tevé­kenysége. „Mindenütt látni az Egyesült Államok központi hír szerző hivatalának nyomait”. Nyugat-Berlint az NDK és a Szovjetunió eitlen irányuló kém tevékenység központjává tet­ték. Alekszandr Seljepin utalt arra, hogy az amerikai hírszer zés szerteágazó hálózatára évente 3 milliárd dollárt köl­tenek. A Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország —1 a leg­főbb objektum az imperialista hírszerző szervek számára, amelyek turistáknak álcázva küldik kémeiket a Szovjet­unióba. „Az Allambiztonsági Bizott­ság szervei az ellenséges hír­szerzők cselekményeinek meghiúsítására összpontosít­ják legfőbb erőfeszítésüket” jelentette ki Seljepin.-A párt által szétzúzott párt- e'Uenes csoport bűnös tevékeny ségéről szólva SeÜjepin újabb tényeket sorakoztatott fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy a pártellenes csoport résztvevői személyesen felelő­sek az SZKP és a szovjet ál­lam több kiváló vezetőjének megsemmisítéséért. Itt az ideje — mondotta Sel­jepin a kongresszusi kpUdöttek helyeslése közepette, — hogy a párt előtt felelősségre vonjuk a párteilenes csoport résztve­vőit akik megmaradtak régi álláspontjukon. Alekszandr Seljepin gúnyo­san emlékezett meg a Nyugat, és különösen a burzsoá sajtó szovjetelttenes hadjáratáról A burzsoá sajtó olyan koholmá­nyokat terjeszt, mintha a párt­ellenes csoport kérdésének megbeszélése az SZKP XXII. kongresszusán arról tanúskod­nék, hogy a pártban szakadás jött létre, az SZKP egysége csorbát szenvedett Seljepin ezekre a koholmá­nyokra válaszolva kijelentette, hogy az eszmeileg és szerveze­tileg szétzúzott pártellenes cso­port résztvevői a legcsekélyebb veszélyt sem jelentik* a párt számára. „Ezek a politikai hullák még a Veszély árnyé­kát sem jelentik”. Csak azért beszélünk róluk, — mondatta Seljepin —. hogy még egyszer leleplezzük bűnös tevékenysé­güket és megmutassuk, milyen nagy jelentősége volt hazánk számára a pártellenes csoport szétzúzásának. Alekszandr Seljepin beszá­molt á kongresszusnak arról, hogy az állambiztonsági szer­vekben teljesen felszámolták a szocialista törvényességnek a szerhélyi kultusz idején előfor­dult megsértéseit, „Ennek vé- getvetettünk egyszersminden- korra végetvetettünk”; Hazánkban ma a Szovjet­unió alkotmányának megfe­lelően minden eddiginél job­ban tiszteletben tartják a személyi sérthetetlenséget. — hangsúlyozta a szónok. Alekszandr Seljepin a kong­resszus küldötteinek és vendé­geinek viharos tapsa közepette felen tette ki. hogy ja kémek­nek és az állam más ellenségei nek tevékenységét továbbra is a szovjet törvények teljes szi­gorával fogjuk büntetni”. A XXII. kongresszus déle­lőtti ülésén utoljára A1 e k- szej Skolnyikov, a sztá­lingrádi területi pártbizottság első titkára szólalt fel. A frak­ciós, pártellenes csoport tevé­kenységéről szólva, támogatta a többi szónok azon vélemé­nyét, hogy Molotovnak, Kaga- novicsnak és Malenkovnak nincs helye a pártban. A Sztálingrád terület — amelynek iparát a második vi­lágháború teljesen szétzúzta, — ma nagy ipari központ. — mondotta Skolnyikov. A brut­tó ipari termelés volumene hat szorosa a háború előtti színvo­nalának, s a hétéves terv kez­detétől (1959-től) 62 százalék­kal emelkedett Határidő előtt felépült a Vi­lág legnagyobb vízi erőmű ve, az SZKP XXII. kong­resszusáról elnevezett volgai vízierőmű. Ez az erőmű már a tizennegye­dik milliárd kilowattóra villa- mosenergiát termeli, A Sztálingrád terület mező- gazdaságának fejlődéséről szól­va Alekszej Skolnyikov elmon­dotta. hogy a szűz- ée parlag­földek megművelésének, a ve­tésterület — struktúra megja­vításának és számos más intéz* kedésnek eredményeként a sze mestermények bruttó termelé­se négy év alatt megkétszere­ződött. Véli Ahundov, az ülés elnöke bejelentette, hogy San Marino. Luxemburg és Pa­raguay Kommunista Pártjai­tól, valamint a Guatemalái Munkapárttól üdvözlet érke­zett az SZKP XXII. kongres2- szusához. Az SZKP XXII. kongresz- szusának csütörtök délutáni ülése Gyinmuhamed Ku- najevnek. Kazahsztán Kom munista pártja Központi Bizott­sága első titkárának elnökle­tével nyílt meg. A Tuniszi Kommunista Párt nevében Mohammed Har- mel, a Párt Központi Bizott­ságának titkára mondott üd­vözlő beszédet. Kijelentette: mindazoik. akik hazájukat való ban meg akarják szabadítani a kolonializmustól és annak örökségétől, akik meg akarják védeni hazájuk szuverénitá- sát, tapasztalatból tudják hogy a Szovjetunió megbízható szö­vetségesük, A bizertai események meg­mutatták a tuniszi néptöme­geknek, ki az ellenségük és ki Rendezik a kongresszushoz érkező üdvözlő táviratokat és leve­leket a kongresszus titkárságán. a jó barátjuk — hangsúlyozta HarmeL Köszönetét mondott a szov­jet népnek azért a segítsé­gért, amelyet a bizertai im­perialista agresszió idején nyújtott a tunisziaknak. A nagy Lenin pártjának XXII. kongresszusa az emberi társadalom történetének leg­ragyogóbb oldalát nyitja meg, mondotta Jakub Demir, a Török Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága politikai bi­zottságának tagja. Jakub Demir hangsúlyozta, hogy Törökország a NATO és az amerikai imperializmus ka­tonai felvonulási területévé válik. A török nép nevében köszönetét mondott a szovjet kormánynak azért, hogy nyil­vánosságra hozta az agresszív köröknek ama terveit, amelyek értelmében háború esetén Tö­rökország egész kerületei pusz­tasággá változnának. Törökországban terebélyese­dik a nagy néptömegeknek a független, semleges és de­mokratikus Törökországért indított mozgalma — jelentette ki Demir. A Burmái Kommunista Párt Küldöttségének vezetője gigá­szinak nevezte a kommunista .arsadaiom felépítésének ter­vét. Hangsúlyozta, hogy a szov jet nép joggal büszke erre a ervre. A burmai küldöttség vezető- ,e kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy az SZKP XXII, kongresszusa méginkább fo­kozza majd a nemzetközi kom­munista mozgalom és minde­nekelőtt a szocialista tábor egységét és szolidaritását. A Malájföldi Kommunista Párt küldöttségének vezetője üdvözölte a kongresszust, kije­lentette, hogy a maláj nép el­tökélte: győzelmet arat abban a háborúban, amelyet a gyar­matosítók rákényszerítettek. A kongresszuson ezután fel­olvasták a Délafrikai Kommu­nista Párt üdvözletét. Az SZKP programtervezete és Nyikita Hruscsovnak az SZKP XXII. kongresszusán el­hangzott beszámolói a marxiz­mus—leninizmus alkotó tovább fejlesztésének példái — mon­dotta a következő felszólaló — (Folytató* a 3. oldalon). Megbukott az amerikaiak látványos berlini „akciófa” Az NDK kormányának jegyzéke az Egyesült Államokhoz Á Távol-Keleten fárt magyar parlamenti küldöttség Moszkvában A távol-keleti szocia- l’sta országokban járt magyar parlamenti küldöttség Vass Istvánnénak, az országgyűlés alelnökének a vezetésével, úton Phenjanból hazafelé, Moszkvába érkezett. A magyar parlamenti kül­döttség csütörtökön délelőtt látogatást tett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksé­gében, ahol Lobanov, a Szö­vetségi Tanács elnöke fogadta tagjait A magyar vendégek egyna­pos moszkvai tartózkodásuk ideje alatt megtekintik a Szovjetunió népgazdasági ered ményeit ismertető kiállítást, majd este az operaház előadá­sán vesznek részt A Biztonsági Tanács döntése a Mongol Négksztárssság és Mauritania tagfelvételi kérelméiő! Az ENSZ-közgyülés plenáris ülése Az MTI New York-i tudó­sítója jelenti: Hosszú, IS éves harc után végre megoldódott a Mongol Népköztársaság ENSZ-tagsá- gának kérdése. A Biztonsági Tanács szerda délutáni ülésén felvételre ajánlotta a Mongol Népköztársaságot és Mauritá­niát. A Tanács az Egyesült Álla­mok képviselőjének tartózko­dása mellett egyhangúlag megszavazta, hogy javasolja a közgyűlésnek a Mongol Nép- köztársaság felvételét az ENSZ-be. A csangkajsekista- klikk képviselője nem vett részt a szavazásban. A Biztonsági Tanács ezután Mauritania kérdésében szava­zott. A Biztonsági Tanács a Szovjetunió tartózkodása és az Egyesült Arab Köztársaság ellenszavazata mellett felvé­telre ajánlotta Mauritániát a világszervezetbe. RÖVIDESEN A KÖZGYŰLÉS ELÉ KERÜL A MONGOL NÉPKÖZT ÄRSASÄG ÉS MAURITANIA TAG- FELVÉTELI KÉRELME Miután a Biztonsági Tanács szerdán felvételre ajánlotta a Mongol Népköztársaságot és Mauritániát, a tagfelvétel kér­dése jóváhagyás végett rövide­sen a közgyűlés elé kerül. * Csütörtök délelőtt — ma­gyar idő szerint 16,06 órakor — megnyílt az ENSZ-közgyű- lés plenáris ülése. Az ülés megnyitása után a közgyűlés 65 szavazattal egy ellenében — húsz tartózkodás mellett — jóváhagyta az eti- ópiai küldöttségnek azt a ja­vaslatát, hogy megvitatás vé­gett utalják a gazdasági és pénzügyi bizottságok elé az afrikai közoktatás fejlesztésé­ről az afrikai országok leg­utóbb Add lez- A bebá ban meg­tartott értekezletén elfogadott tervet. A közgyűlés ezután rátért kilenc országnak — Ceylon, a Kongói Köztársaság (Leopold­ville). Ciprus, Ghana, India, Nepal, Tunézia, az Egyesült Arab Köztársaság és Venezula —, ama határozati javaslatára, hogy alakítsanak öttagú nem­zetközi bizottságot Ham marskjöld halála körülményei nek kivizsgálására. A határozati javaslat beter­jesztése után több ország — így India, Tunézia, Venezuela, Svédország, Nagy'-Britannia és Ghana — képviselője sür­gette a közgyűlést, hogy mi­előbb szavazza meg a javas­latot. A közgyűlés ezután 97 sza­vazattal egyhangúlag jóvá­hagyta a kilenc ország határo­zati javaslatát. Négy küldött­ség nem vett részt a szava­zásban. A közgyűlés csütörtöki ple­náris ülését magyar idő sze­rint 17,28 órakor berekesz­tették. A közgyűlés pénteken délelőtt — magyar idő szerint 15,30 órakor ül iámét össze. Az MTI berlini tudósítója jelenti: Szerdán délelőtt futótűzként terjedt el a hír Nyugat-Ber- linben, hogy „délután sor ke­rül az amerikai akcióra". A déli lapok és a délutáni bul­vár lapok harsogó címek alatt valóságos hadijelentéseket kö­zöltek. „Az amerikaiak ulti­mátumot küldtek a népi rend­őrségnek" — hangzott a Der Abend címe. Ugyanezzel az első oldalas főcímmel jelent meg a Nacht-Depesche is, al­címe pedig így ijesztgette az amúgy is nyugtalan nyugat- berlinieket: „Az övezeti határ­nál igen komoly a helyzet". A Der Kurier címe már meg­mutatta Clay igazi szándékát: „Az amerikaiak nem tűrik, hogy a népi rendőrség ellen­őrizzen a határnál". A bulvár lapok és a két nyugat-berlini rádióállomás híradásai felcsigázták az em­berek kíváncsiságát és délelőtt 10 órakor már hatalmas tömeg verődött össze a Friedrich­strasse és a Kochstrasse ke­reszteződésénél, ahonnan csu­pán néhány méterre van az NDK államhatára. Tíz óra tíz perckor elhúzott az átkelőhely fölött egy ame­rikai helikopter, majd nagy dübörgéssel feltűnt három BC —40 típusú és egy BC—6—1 típusú nehézpáncélos. A Fried­richstrasse közepén felhúzták az amerikai zászlót. A páncé­losokat állig felfegyverzett ka­tonákkal zsúfolt jeepek követ­ték. A katonák rohamsisakot és golyóálló mellényt viseltek. A látványos felvonulás után közölték a külföldi újságírók csoportjával, hogy „az ameri­kaiak valóban ultimátumot küldtek a népi rendőrséghez”. Amennyiben délután 3 óráig nem közlik az amerikaiakkal, hogy a jövőben minden ellen­őrzés nélkül tovább engedik Kelet-BerUnbe az amerikai misszió, illetve az amerikai csapatok rendszámtáblájával ellátott gépkocsin utazó pol­gári ruhás személyeket, akkor délután 3 órakor „megindul­nak az amerikai páncélosok és elsöprik a betonfalat”. Délután 2 órakor már két amerikai helikopter körözött nemcsak az átkelőhely fölött, de átmerészkedett a demokra­tikus Berlin fölé is. A két heü- kopter megfigyelőinek az volt a feladatuk, hogy jelentsék rádión, ha valahol páncéloso­kat látnak felvonulni az át­kelőhely irányába. Erre azon­ban hiába vártak. Az NDK határrendőrei a legnagyobb nyugalommal végezték az el­lenőrzést, nem reagáltak az újabb provokációra. Három óra előtt Nyugat- Berün felől elindult két „US Army” feUratú zöldesszürke autóbusz, amelyekben polgári ruhás személyek ültek. Az NDK határrendőrei udvarisan, de igen határozottan feltartóz­tatták az autóbuszokat és mint eddig is, igazolásra szólították fel az utasokat. Tíz perccel később egy jee­pen átjött az amerikai kato­nai rendőrség egyik tisztje, rövid ideig tárgyalt az NDK határrendőrségének tisztjével, majd visszatért Nyugat-Ber- linbe. Üjabb tíz perc telt el, amikor ismét feltűnt a kato­nai jeep, a tiszt kiszállt és utasította a két autóbusz ve­zetőjét, hogy forduljanak visz- sza. Így végződött tehát a szerda délutánra beharangozott ame­rikai „akció” CSÜTÖRTÖKÖN FOLYTATÓDTAK A PROVO­KÁCIÓK BERLINBEN Elsőnek egy angol kato­nai gépkocsi kelt át a határon. A gépkocsiban egy katona és egy polgári ruhás személy ült. Az utóbbi felmutatott egy arcképes igazolványt, mire a gépkocsi folytathatta útját. Az angol városparancsnok ugyan­is mári hetekkel ezelőtt szá­molt a reális helyzettel és uta­sítására a misszió és a meg­szálló hatóságok polgári alkal­mazottait ellátták megfelelő igazolvánnyal. Néhány perccel később egy francia, majd pe­dig egy amerikai személygép­kocsi ment át a határon. Mind a két gépkocsiban egy-egy ka­tona és egy-egy civil ült Miután a délelőtti provoká­ció sem sikerült az ameri­kaiak ismét néhány páncélost és katonákkal zsúfolt jeepe­ket küldtek a Friedrich- strasse-i átkelőhely környé­kére, az amerikai megfigyelő helikopterek pedig újra áté­pültek a demokratikus Berlin fölé és órák hosszat köröztek a város fölött. A nyugat-berlini lapok ve­zércikkben bátorítják az ame­rikaiakat a provokációk foly­tatására. A Tagesspiegél „po­zitív határincidensről” ír, a Tag pedig vészjóslóan jegyzi meg: „a Friedrichstrasse a kö­zeli napokban izgalomban fog­ja tartani a világot”. A Német Demokratikus Köztársaság központi lapjai kommentárjaikban figyelmez­tetnek: a „végső kockázatnak” nevezett provokációkban rejlő veszélyekre. „Az amerikaiak veszélyes játékot űznek — ír­ja a Neues Deutschland. A provokáció értelmi szerzőinek célja az, hogy megakadályoz­zák a tárgyalásokat és azt, hogy sor kerüljön megegye­zésre. „Az ultráknak tudomá­sul kell végre venniük, hogy nekik semmi joguk sincs az NDK fővárosában" — szögezi le a Neues Deutschland. NDK-JEGYZÉK AZ EGYE­SÜLT ÁLLAMOKHOZ A BERLINI HATÁRON LEJÁT­SZÓDOTT AMERIKAI KATONAI PROVOKÁCIÓK TARGYÄBAN A Német Demokratikus Köztársaság kormánya jegy­zéket juttatott el az Egyesült Államok prágai nagyköveté­hez és abban felhívja az ame­rikai kormány figyelmét, hogy teljes mértékben viselnie kell a felelősséget a Nyugat-Ber- linben állomásozó amerikai megszálló csapatok provoká­ciós tevékenységéért. Mint ismeretes, a berlini határ Friedrichstrasse-i átkelő pontjánál október 22-e óta a nyugat-berlini amerikai meg­szálló csapatok több ízben olyan túlkapásokat követtek el, amelyek — mint a jegyzék rámutat — a legapróbb részle­tekig az előre tervezett kato­nai provokáció jellegével bír* nak és kizárólag az a céljuk, hogy fegyveres konfüktust idézzenek elő. Az NDK kormánya a legtel­jesebb komolysággal felhívja az Egyesült Államok kormá­nyának figyelmét arra a tény­re, hogy kizárólag az NDK ha­tárbiztosító szervei higgadtsá­gának köszönhető a provoká­ciók elmérgesedésének elkerü­lése. Az NDK kormánya hatá­rozottan követeli, hogy az amerikai kormány vonja fele­lősségre és súlyosan büntesse meg a provokációkért felelős személyeket A Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya elvárja — hangoztatja a jegy­zék —, hogy az amerikai kor­mány haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az ilyen, a békét veszélyeztető cseleke­detek megismétlődését Mint a jegyzék a továbbiak­ban rámutat, az amerikai kor­mány nagyon jól tudja, hogy semmilyen jogokkal sem ren­delkezik a Német Demokrati­kus Köztársaság területén, beleértve annak fővárosát. Az NDK kormánya mégis hajlan­dó a békeszerződés megköté- ig engedélyezni, hogy a Nyugat-Berlinben szolgálatot teljesítő külföldi állampolgá­rok polgári ruhában és az. ér­vényes személyi okmányok felmutatása mellett az NDK fővárosának területére lépje­nek — fejeződik be a jegyzék. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom