Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-25 / 252. szám

Mt OKTOBER 21 NAPLÖ 5 Az eső alán teljes erővel megindult a búzavetés a sásdi járásban Most már nincs mire várni! — Traktorral» fogattal és kézzel is veinek a tsz-ek Hiába, most már nincs mire várni, hiszen igy is nehezen hozzák be a lemaradást. GÖDREK ERESZT ÜR A mágocsi gépállomás egy hét erőgépből álló gépbrigádot vont össze két héttel ezelőtt a gödrekeresztúri Béke Tsz-ben. Ez azonban nem nagyon lát­szik meg a teljesítményen. Az 500 hold kenyérgabonából még csak 30 hold rozsot és 50 hold búzát vetettek el és 60 holdon előkészítették vetéshez a területet. A kihelyezett gé­peknél állás, meghibásodás ntíatt sok voilt a kiesés. Itt sem esett sok eső, ennek elle­nére a tsz hétfőn már beállí­totta a fogatos vetőgépeket is. Rövidesen munkába áll a tsz új DT-traktora is, már csak 20 üzemóra szükséges a bejá­ratásához. A kis eső nagyon kedvezett az elvetett őszi ár­pának, amely a szárazság elle­nére kükéit, de azonnal sár­gulná is kezdett. MAGYARSZÉK Vége az esőváró hangulat­nak Magyarszéken is, annál is inkáid), mert itt kiadós eső 1 Ä nehezen várt eső végre megérkezett. Helyenként egész komolyan beázott a föld, más­hol meg éppen csak a felszíne lett nyirkosabb, hatása azon­ban mégis általánosan jó volt A hétvégi, illetve vasárnap] eső nagy lendületet adott az őszi munkáknak, vetésnek, szántásnak, s ez a lendület már hétfőn reggel érezhető volt. A sásdi járás szövetkezetei köztudomásúan a legküzdel­mesebb harcot vívták a szá­razsággal a megyében. A kö­tött. agyagos talaj és az erős domborzat méginkább hátrál­tatta a gépek munkáját, a fo­gatok pedig nem bírtak a szá­raz földdel. Ennek ellenére sok tsz-ben mégis sikerült na­gyobb területen elvégezni az őszi vetést Most hogy az eső megjött ezek a tsz-ek jártak a legjobban, hiszen ttt a mező rövidesen kiaöldiil, a gabona kikel és meg tud erősödni a tél beálltáig. Akadtak azonban esővárók is, akik hamarabb feladták a valóban embertelenül nehéz küzdelmet S a lehulott eső ha nem is voffit sok. a munka­lendületet ezekben a tsz-ektoen is meghozta. GÖDRE8ZENTMÄRTON Hétfőn reggel váltott lófoga­tokkal kezdték meg a búza­vetést a gödreszemtmártoná Győzelem Tsz-ben. A 414 hold őszi vetésből még csak 83 holdjuk van elvetve, s hétfőig egy szál búza sem volt még a földben. A tsz vezetői gép­hiányra hivatkoztak, arra, hogy a gépállomás a szomszéd községben vonta össze a gé­peit s hozzájuk csak valami­kor csütörtökön érkeznek el. Addig ők nem akarnak várni. Most, hogy megjött az eső — igaz, hogy itt csak alig pár milliméter — fogatokkal kezd­ték meg a munkát 70 hold előkészített vetőágyuk van, azt most megállás nélkül elvetik. esett, 10—15 centire ázott be a szántóföld. 630 hold az őszi kalászos tervük s ebből búzát még jóformán nem is vetettek. Hogy a magyarszékiek esőt vártak, az nyilvánvaló, hisz 300 hold földjük már elő van készítve, csak éppen el kell vetni a magot. És ha történe­tesen karácsonyig nem esik, akkor addig nem vetnek a magyarszékiek? Ha későn is, de megkapták a csapadékot, a lemaradást azonban most már nagyon nehéz lesz bepótolni. Hétfőn reggel minden tsz-fa- got mozgósítottak. A földeken akkora volt a sár, hogy a trak­tort még nem bírta ei, ezért kivonultak a fogaitok. Ezen a naipoo 21 lófogait kezdte meg a munkát, különösen a dom­bokon. ott, ahol a gép nem boldogul, és ahol még a fogat is nehezen, ott elrendelték a kézi vetést. Tíz férfi és őt nő vetett essem a napon kézzel a magyarszéki határban. Elha­tározták, hogy ezen a héten a 300 hold őszi búza vetését —, amihez csak most kezdtek hozzá — be is fejezik. Országosan 11138 lakást adlak ál az ÉM vállalatai az első háromnegyed évben Az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnöksége kedden ülést tartott, amelyen megvi­tatta az építőipar első három- negyedéves tervének teljesíté­séről készített jelentést A beszámoló jelentésből ki­tűnt, hogy az Építésügyi Mi­nisztérium vállalatai országo­san 11138 lakást adtak át az első háromnegyed évben, 361- el többet a tervezettnél. Az év első kilenc hónapjában még sohasem épült ennyi lakás. Ez 4700-al több, mint ameny- nyit a múlt év első három­negyed érvében adtak át Az építőipar munkájának hibája azonban, hogy nem minden területen teljesítette előirányzatát, s így 1,3 száza­lékkal elmaradt a három- negyedéves terv valóraváltásá- ban. A pótlásra megvan a le­hetőség, mert az idén az éves tervből jóval kevesebb feladat maradt az utolsó negyedévre, mim az előző években. A komlói íanáes munkájáról, a jövő évi tanácsi beruházásokról, a kereskedelem 1962. évi fejlesztéséről, a kőzségfejlesztési tervek megvalósításáról [ Komlón tartott ülést a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap Komlón, a városi pártbizottság székházé­ban tartatta meg ülését. Azért került a tárgyalás megtartásá­ra Komlón a sor, mert a napi­rendi pontok között nem ki­sebb jelentőségű ügy, minit a Komló városi Tanács VB gaz­dasági és szervező munkájának értékelése is szerepelt. A végrehajtó bizottsági ta­gok között megjelent többek között Novics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. Palkó Sándor elvtánsnak, a megyei tanács vfe-elmö kének megnyitó szavai után a végre­hajtó bizottság megvitatta ár. Simek Árpádnak, a komlói vá­rosi tanács vb-elnökének jelen­tését a tanács gazdasági és szervező munkájáról A lénye­gében a tanács belső apparátu­sának munkájában számos eredményről beszélhetünk, de nem hallgatta el sem a jelen­tés, sem a vb-tagok hozzászó­lásai a még fellelhető hiányos­ságokat. A jelentésből többek között kiderült, hogy Komló város építése a legújabb városrende­zési terv szerint mintegy 60 százalékos készültségi fokot ért eL A város fejlődésére jellem­ző adat, hogy például a városi tanács irányításával jelenleg 5 tanácsi vállalat működik. Az 5 vállalat ez évi termelésének terve közel jár a 100 mdllió fo­rinthoz. Részletesen elemezte a jelen tés a tanács munkáját, azt a sokrétű tevékenységet, amelyet a tanács a dolgozók érdekében végez. Megállapították többek között, hogy szükségesnek tart­ják a különböző szolgáltató részlegek úgynevezett rezsi­kulcsainak felülvizsgálását, mert ezzel kapcsolatban a la­kosság részéről több jogos pa­nasz is felmerült. A tanács ipart irányító tevékenysége és még számos probléma megvita­tása után a mezőgazdaság hely zetét is értékelték. Komló vá­ros közigazgatási terüle'én 1961. januárjában 3 tsz alakult, s ez tette időszerűvé ezen tsz- ek munkájának is megtárgya­lását. Foglalkozott a vb a fel­vásárlással, a mezőgazdasági állandó bizottság munkájával, a kereskedelem helyzetével Í6 A csaknem 3 órás vita sarán „ végrehajtó bizottság tagjai szá­mos javaslattól segítették a városi tanácsot munkájának to vábhi jó végzésében. Ezután került sor Horváth Lajos elvtársnak, a megyei ta­nács élnökhélyet'tesének a me­gye tanácsi gazdálkodása irány számairól szóló beszámolójára, amelyben az ötéves terv ide­jére ismertetett számos adatot. Ez lényegében a november 3- án megtartásra kerülő rendkí­vüli tanácsülés elé terjeszten­dő anyagnak az előkészítője volt. Előzetesen csak néhány adatot ismertetünk azokból az irányszámokból és javaslatok­ból, amely majd a tanácsülés elé kerül Az ötéves terv ideje alatt jelentősen bővül a Mohá­csi Gépgyár, Pécsett a Patyolat Vállalat áj épületben nyer el­helyezést, új szervestrágya te­lep létesült Pécsett. Sellyén, Sik lóson új sütőüzemet építenek. Az óvodai férőhelyek számát növelik. Komlón 100, Hosszúhe- tényben 75, Sásdon 50 fős óvo­da létesül. Jelentős lesz a lakás építkezés is. Csak tanácsi be­ruházásból a megyében (Pécs nélkül) 759 lakás épül. Nem beszélve azokról a beruházá­sokról, amelyek nem tanácsi, hanem minisztériumi költség- vetésből valósulnak meg. Ezek közül is a legjelentősebb a több százmillió forintos költ­séggel fejlődő bányaüzemek beruházásai. A végrehajtó bizottság a be­számolót tudomásul vette és elfogadta. Mér ezek az adatok is bizonyítják, hogy az ötéves terv idején megyénk ismét gya rapodik, gazdagodik. Ezután Hegyes Ferenc elv­társ, a megyei tanács kereske­delmi osztályának vezetője ter­jesztette szobán a végrehajtó bizottság elé a kiskereskede­lem 1962. évi fejlesztési és fenn tartási tervjavaslatát. A terv- javaslat nem kevesebb, mint 13 millió forintos költségvetést irá nyoz elő a kiskereskedelem fej­lesztésére. Ez a nagy összeg is­mét annak a bizonyítéka, hogy megyénk az ötéves terv idején kereskedelmi téren is jelentős haladást ér el. A végrehajtó bizottság ez­után megvitatta és elfogadta a községfejlesztési tervek három­negyedéves tervteljesítéséről készült jelentést. Kitűnt, hogy ezen a területen legjobb ered­ményt — az első féléves érté­kelésihez hasonlóan — a sellyei járás ért eL A járások között leggyengébb eredmény viszont a pécsi járásé. Figyelemre mél­tó a mohácsi járás viszonyla­gos jó eredménye is, amely az első féléves lemaradásával szemben most jelentős előre­haladást mutat. A harmadik negyedéves községfejlesztési tervteljesítés értékelésének összegezésénél roegallaipitotte a vb, hogy éves eredeti előirány­zatunkat minden valószínűség szerint 94—96 százalékban tel­jesítjük, s ez fejlődést mutat az elmúlt évi 71 százalékos teljesítéssel szembein. A végrehajtó bizottság ez­után más napirendi pontok tárgyalása után befejezte ülé­sét Az Esztergomi Kőszénbánya RT szászvári üzemvezetője 1921-ben megpaskolta a 14 éves kis Hucker Jancsi szőke kobakját és megfontoltan így szólt: — Fölveszlek palaválogató­nak, mivel apád is. meg a bá­tyád is itt dolgozik, de mondd még az anyádnak, hogy jobban tápláljon,. Nagyon cingár le­gény vagy. Majd azzal bocsá­totta útnak, hogy igyekezzen, becsülje meg magát és akkor egy-két év múlva lóvezetó lehet. Így kezdődött az első törté­net. Válogatta a palát, vezette a lovakat, tolta a csilléket. Az­tán otthagyta a család Szász­várt, Pécsre költöztek. Akkor épült Meszesen az új telep, amit ma öreg Meszesnek ne­veznek Tancsi az András-ak­OCét kép — kei tózténet gozni, sok év után lett segéd­vájár, vájár pedig a felsza­badulás után. Az első történetből két moz­zanatot jegyeztem fel. Napok óta tartott az 1937-es sztrájk. Nem volt élelmük o bányászoknak. A városi szer­vezett munkások és a bányá­szok gyűjtöttek. A fehérhegyi Tamás-féle vendéglőben jöttek össze és arról tanácskoztak, hogy miképpen kellene haza­hozni az összegyűjtött élelmet. A kocsmárosnak volt kocsija is, meg lova is, — Ide adná-e a fogatot Ta­más úr? — kérdezték tőle. — A kocsit oda, de a lovat nán csillés lett. Később István- akna következett. István-ak- nára járt dolgozni, a Zrínyi utcába pedig tanulni Aki a Zrínyi utcába járt és részt vett a munkásmozgalom­ban, az várhatta, hogy mikor kerül sorra az előléptetések­nél. Sőt. Úgy elszeparálták őket még a többi bányásztól is, hogy munkaközben még- csak nem is látták egymást. Hucker Jancsi Pemeckerrel és Sudárral került egy helyre dől­azt mm — válaszolt a ven­déglős. — Na jó. Akkor mi leszünk a lovak — határoztak a bányá­szok. Kötelet kerítettek, ami­vel saját magukat a kocsi elé fogták és irány a Zrínyi utca. A Zrínyi utcai szakszerve­zeti otthonban összegyűlt egy kocsira való élelem. A pékek kenyeret hoztak, mások meg babot, hagymát, szalonnát. — Négyen álltak a kocsirúd mel­lét * többiek jöttök a sarog­lyánál és a lőcsnél. A rendőrök árgus szemekkel figyelték * különös fogatot. A Zsolnay ut­ca közepe táján kattant a fény képező gép. A bányászok megálltak és hagyták nyugodtan a fény­képezést. Mögöttük a Dunán­túli Malomipar RT liszt lera­kató dugig volt tömve és a kenyér üzletből friss komlós kenyér illata csiklandozott. A februárvégi hóesés vékonyan borította be a Zsolnay utcát. A bányászok kiskabátban húz­ták a kocsit. Hucker János ott áüt a kisefa mellett. A sztrájk 1937. február 2f- tól március 16-ig tartott. Hej de sokszor fordultak addig a szekérrel. A történet utolsó mozzanata már a háború vége felé zajlott le. Hajnali háromkor rendőrök kopogtattak Hucker János la­kásának ablakán. — Maga az Hucker? — hal­latszott kívülről. —i Én vagyok. KiJc maguk? — szólalt meg belülről Hucker lános. — A rendőrség! Maga pedig velünk jön! — reccsent a vá­'asz. Sok alkudozni való nem volt. A rendőrök szeme előtt kellett felöltöznie és lódulni előre. A négyes lámpánál ott állt a kocsi. Sudár és a többiek már bent ültek. A kapitányságon Réthy or­dított. — Átadjam magukat az SS- nek! Mit akarnak maguk?! Maguk fölforgatók'. Egyrészüket bezárták a pin­cébe. A többit úgy megrág­ták a Temető utcai kijáratnál, hogy a másik oldalig bukdá­csoltak. Réthy betartotta Ígé­retét. Sudárékat az SS vitte el. Ausztriába kerültek és többet soha nem jöttek vissza. Huc­ker János és társai megmene­kültek. Az első történet addig tar­tott, ómig a kapitalisták ural­ma tartott. A történet egy volt, csak minden nap újabb és újabb mozzanatok váltakoztak benne. A huszas években meg­veregették a gyerek kobakját és >,jóindulatúan” palaváloga­tónak és lóvezetőnek felvet­ték, de a háború idején mir az SS golyók elé lökték, mert „fölforgató” lett belőle. A második történet mozza­natai másképpen zajlottak le. 1948-ban hivatták Hucker Jánost a pártirodába és na­gyon röviden megkérdezték tőle: — Akar-e tanulni? — Szívesen — adta meg c választ még rövidebben. Az akadémián gazdasági é műszaki ismeretekre tanítót tákmeg a hallgatóidat. Amiko elvégezte, különböző beosztó sokat látott el a trösztnél. Leg utóbb a kutatási osztályon dől gozott, amikor újból hivatták A bányászutánpótlásról beszél gettek. A minisztérium elható rozta, hogy Pécsett is letesí vájártanuló intézetet. Újból kérdeztek: — Elvállalná-e a tanbánya vezetését? 1956-ban szabályszerű ka pávai kezdték el a tanbány feltárását a Fekete-hegy lábé nál. Régi jó szenet hagytak e ott a hajdani művelések sorá Most szép már a tanbánya a második szintet készítik i vájártanulók. Mindenben por, tosan olyan körülményeke kapnak, mint a pécsi bányái mélyszinti telepeinél Igazi ta nuló „műhely”. A vájártanulók a tanbányá­ban sajátítják el a szakmai tudnivalókat kitűnő mester ta­nárok vezetésével. Hucker Já­nos sűrűn köztük van és segít nekik a mesterség elsajátításá­ban. Megmutatja, hogyan kell a TH-gyűrűt beilleszteni a vá- mtbm 4e tata mesél is. Me­sél a régi bányászéletről a bányáról és arról is, hogy va­lamikor mennyi idő kellett míg valaki a vájár beosztásig eljutott. S persze közben na­gyon sok minden történt még. Az első képhez fűződő törté­netek mozzanatai kicsit lép­csőfokok voltak ahhoz az út­refc negyven esztendő telt el azóta. A negyven esztendős munkáséletet két fénykép őr* zL Az a régi, ahol a kisefa mellett áll, már megsárgult, Az új még egészen fényes, alig egy hónapos, Az idei bányásznap előtt tőr tént, hogy hivatták Budapest­re, az Országházba. Kitünte­téseket adtak át a munkában kitűnt bányászoknak. A máso­dik kép azt a pillanatot örö­kítette meg, amikor Hucker János a Pécsi Szénhnnunszati hoz, amely a mostani szakmun kás képzéshez, a tanbányához vezetett. 1921-ben kezdte a kis szőke- fejű gyerek a palát válogatni a szászvári bányaüzemben, Ke­Tröszt tanbányájának igazga­tója átvette Dobi Istvántól, az Elnöki Tanács elnökétől a Szocialista Munkáért Érdem­érem kitüntetést. GAZDAGH ISTVÁN. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom