Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-22 / 250. szám
mi. OKTÓBER 22. N API fl 9 Mindannyiunk közös ugye fe társadalmi tulajdon védelme. Abban a társadalmi rendszerben, ahol a dolgozók osztozkodnak a termelt javakon, korántsem mindegy, hogy menynyi az a plusz, amit a nép általános jólétének emelésére fordítunk Megyénkben legutóbb felmér ték a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűneseteket, azoknak kárértékét. Megái lapítható, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma az elmúlt évek folyamán fokozatosan csökkent. Ez azt bizonyítja, hogy a dolgozók egyre jobban vigyáznak, óv iák a nép vagyonát. Így is van ez rendjén. A bűncs üekmények számának csökkenése örvendetes tény, azonban azt is meg kell állapítani, hogy még korántsem lehetünk elégedettek. Vannak tényezők, amelyek azt mutatják: szükség van még az éberség további fokozására, a társadalmi tulajdont fosztogatók könyörtelen leleplezésére. Ha számszerűleg csökkent is a bűnesetek száma, a bűncselekmények kárértéke ez évben az előző évihez képest azonban nőtt. Több, nagykárértékű bűn- cselekményt derítettek fel hivatalos szerveink ebben az évben, köztük például az Illetékkiszabási Hivatalnál történt több mint 1 millió forintos sikkasztást. A bűnösöket a bíróság példás büntetéssel sújtotta. A társadalmi tulajdon védelmében ezekben az időkben egyik legfontosabb feladatunk a mezőgazdaság területén is óv ni, védeni a közös vagyont. Különösen a termelőszövetkezetek különböző segédüzemeinél (pálinkafőző, téglaégető, italmérés), van még jócskán tennivalónk. Tapasztalat, hogy a tsz- ek vezetőségei sok esetben még nem rendelkeznek kellő gyakorlattal, hogy megelőzzék ezeken a területeken is a bűneseteket. Például ez évben Schött Gyula, a szederkényi „Karasi- ca Gyöngye” főkönyvelője 73 ezer forintot sikkasztott úgy, hogy a tsz komlói italmérőjétöl a bevételeket felvette, de azokat nem könyvelte el, hanem eltulajdonította. A berkesdi tsz főkönyvelője pedig nem kevesebb, mint 80 ezer forintot vágott zsebre úgy, hogy a tsz által égetett tégla eladási árát nem könyvelte el. Javul a társadalmi tulajdon védelme az állami gazdaságokban. Ezt bizonyítja, hogy míg 1959-ben közel 3 millió forint értékű termény semmisült meg, addig mind az elmúlt, mind ez évben ilyen dolgot nem tapasztalt a vizsgálat. Ami az ipar területét .illeti: az elmúlt három év alatt folyamatosan és jelentősen csökkent a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma. Megnyugvásra azonban semmi ok. Az elmúlt évhez képest ez évben nőtt az okozott kár összege. Ennek egyik oka az is, hogy az elmúlt évben nem fordítottunk kellő figyelmet a termelés során elkövetett szabálytalanságra és fegyelmezetlenségre. Ez évben azonban már több ilyen jellegű ügyben kezdeményeztek eljárást. Ilyen volt például a Komlói Cementipari Vállalat közel félmillió forintos kárértékű ügye. A vizsgálat jó eredményekről számol be az építőipar területéről. Ez részben annak is a folyománya, hogy az elmúlt évben több más megyeszékhelyű építőipari vállalat elvonult a megyénkből s ezek munkahelyeit a Baranya megyei Építőipari Vállalatok vették át s a társadalmi tulajdon védelmét jól megszervezték. Az építőanyagipar területén rosszabb a helyzet. Nemrég derült fény a technológiai fegyelem be nem tartása miatt a Cementáruipari Vállalat komlói üzeménél történt közel félmillió forintos kárra. Ugyancsak hanyag kezelés miatt érte kár a nér nazdaságot a Bere- mendi Cementgyárban. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények számos esetben azért fordulhatnak elő, mert hiányos az ellenőrzés. A fejlődést kétségtelenül elősegítette a Központi Bizottság titkársága 1958. április 11-i határozata alapján tett intézkedés. A határozat megjelenése után a gazdaságvezetők mind jobban „elszakadnak” attól a káros nézettől, hogy az ő feladatuk kizárólag a termelés me netének biztosítása és a társadalmi tulajdon védelme a rend őrség, ügyészség és a bíróságok feladata. De hozzájárul, hogy a dolgozók is éberebb szemmel néznek körül saját portájukon. A határozat megjelenése után sok gazdaságvezető kérte a rendőri és ügyészi szervek segítségét és határozottabban léptek fel a társadalmi tulajdon fosztogatóival szemben. Feladat azonban az ellenőrzés fokozott szigorítása. Még mindig gyakori, hogy egyesek éppen az ellenőrzés lazasága miatt huzamosabb ideig tudják fosztogatni a nép vagyonát. Fel adata a gazdaságvezetőknek az is, hogy jobban éljenek kisebb súlyú ügyekben a fegyelmi jogkörükkel, valamint a kártérítés lehetőségeivel: Csak közös erővel, összefogással lehet továbbra is csökkenteni a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeket.' Ez pedig mindannyiunk közös érdeke, közös ügye — mindany- nyiunknak tehát kötelessége is a hibákat felderíteni. A több szem többet lát elv alapján üzemben, gyárban, hivatalban éberen vigyázzunk ffl társadalmi tulajdonra. Garay Ferenc Néhány tapasztalat az eddig lezajlott vezetőségválasztó taggyűléseinől öt napja folynak a pártvezetőségeket újjáválasztó taggyűlések Baranya megyében. Még nem lehet általános következtetéseket levonni, de az eddig lezajlott taggyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy a párttagok megértették, milyen nagy jelentőségű az idei vezetőségválasztás, milyen nagy mértékben függ a párt- szervezetek további erősödése a sikeres taggyűlésektől. Milyenek voltak az eddig lezajlott taggyűléseken a vezetőségek beszámolói? Kevés kivétellel kollektív munka eredménye volt a beszámoló, a vezetőség minden tagja hozzáadta a maga területének tapasztalatát, a saját munkájának önkritikus értékelését. Ezért jók voltak, alkalmasak voltak arra, hogy kibontakozzék a vita és mindig a legfontosabb kérdések domborodjanak ki a felszóla lásokban. A Drávaszabolcsi Kendergyárban például a vezetőség beszámolója részletesen elemezte a termelés és a pártMegyénkben as átlagkereset magasabb as orsságosnál Érdekes statisztikai adatok Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának évkönyve. Az 1960-as népszámlálás adataiban búvárkodva érdekes számokra bukkanhatunk. Mindenek előtt: tavaly 1903 forint volt a munkások átlagkeresete a megye szocialista iparában, az 1957-es 1816 forinttal szemben. Nagy szám ez, hiszen az állami ipar átlagos munkáskeresete „csak” 1627 forint volt tavaly az országban. A megye munkásai tehát csaknem 300 forinttal többet keresnek az országos átlagnál. Nyilván, ebben a megye nehéziparának, elsősorban a bányászatnak van döntő jelentősége. HATVAN CSALÁD Élelmezési és egyéb ADATAI A népszámlálás során ösz- szegyűjtötték városunk és megyénk hatvan munkás és alkalmazott családjának adatait is. Az összegezett számok nagyon érdekesek. Nézzük meg hát, mire költi ez a hatvan család a fizetését? Élelmezési és élvezeti cikkekre fordít 47,7 százalékot. Ebben az üzemi ebéd vendéglői étel, ital, cigaretta stb. is beletartozik. Lakbérre, fűtésre és világításra 6,8 százalék ment el. Aránylag nagyon csekély összeg, Az egészségügy, a szépség- ápolás részesedése 3,9, a ruházkodásé 16,8, az oktatásművelődésé 3 százalék. Az egyéb személyi kiadásokra — rádió- és televízió-előfizetés, gyermekjátékok stb. 6,1 százalékot költenek. Érdemes kissé elidőzni ezeknél az adatoknál. A leírtak alapján ugyanis köny- nyűszerrel megállapítható: még ma is, aránytalanul sokat költünk élelmezési cikkekre, s viszonylag keveset a művelődésre. FIATALJAINKNAK CSAKNEM FELE KÖZÉPISKOLÁBA JÁR Az 1957/58-as tanévben 33 ezer 742 gyerek járt a megye, s 11 ezer 442 a város általános iskoláiba. Tavaly 39109 volt a megye és 14 305 a pécsi általános iskolások száma. A gyors növekedés miatt 87 új tantermet kellett építeni, illetve átadni. A középiskolások száma is emelkedik. 1957/58-ban még csak ötezer, tavaly már csaknem hatezer diák járt a város és megye középiskoláiba. Ugyanez időszak alatt a levelező és esti hallgatók száma 1730-ról 2283-ra nőtt. Az egyetemisták és főiskolások száma 1957/58-ban 1545, tavaly pedig 1880 volt. Az általános iskolát elvégzett fiatalók 47 százaléka folytatja középiskolában tanulmányait. Ez nem a város, hanem Pécs és a megye összesített adata. Rohamosan nőtt a kultúr- otthonok száma. Az 1957-es 148-cal szemben tavaly már 228 kultúrotthon volt a városban és megyében — az üzemiek nélkül. A területi könyvtárak állománya — tehát ismét az üzemiek nélkül — 1958—1960 között 100 ezer kötettel gyarapodott. Ugyanez idő alatt az olvasók száma 38 ezerről 46 ezerre, a kölcsönzött kötetek száma 718 ezerről 888 ezerre növekedett. Egy kölcsönző 19 kötetet olvas évente. Mindehhez még hozzá kell tenni az üzemi és iskolai könyvtárak adatait is! 16,30 FORINT TÉRÍTÉS MINDEN SZTK-RECEPT UTÁN Az egészségügyről lévén szó, nem bocsátkozunk annak részletes taglalásába, hogy mennyi a tízezer lakosra jutó orvosok száma. Már az előző évek adataiból ismert, hogy a legtöbb nyugati, ún. „kultúrállamot” megelőztük ebben. Azóta még csak nőtt az előnyünk. A szűrővizsgálatok rendkívül nagy száma azonban már feltétlenül részletezést kíván. Tavaly nem kevesebb, 117 ezer ember részesült tüdőszűrésben Pécsett és a megyében. Ehhez jön még 18 ezer 400 rákszűrés és sok más egyéb. Javarészt a falun került sor rájuk, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidőben. Nőtt a kórházi ágyak száma, az SZTK-tagok száma a múlt év végén elérte a 164 ezret. A táppénzes napok száma a ledolgozott munkanapok 4,4 százalékát tette ki tavaly, tehát sok volt. Államunk 73 millió forintot fizetett ki 1960-ban táppénz fejében, 30 millió forint volt a városi és megyei gyógyszerjuttatások összege. Minden SZTK-recepthez 16 forint 30 fillérrel járult hozzá az állam. Ez az adat is magáért beszél. — Magyar — építés feladatai mellett a pártvezetőség által elkövetett hibák okait is. Ennek alapján bátor felszólalások hangzottak el. Bírálták a pártvezetőséget, mert a két év folyamán lezajlott taggyűléseken vérszegény, a vitára nem sok alapot adó beszámolókat tártak a tag ság elé, pedig tudtak volna olyat is, mint a mostani taggyűlés beszámolója volt. Érdekes volt és nagyon tanulságos a Szentegáti Állami Gazdaság pártszervezetében el hangzott beszámoló, mégpedig nem a jó oldala miatt, hanem éppen ellenkezőleg. Ott ugyanis szintén kollektív munka volt a beszámoló, minden vezetőségi tag hozzájárult az elkészítéséhez, mégsem értékelte eléggé az elvégzett munkát, nem volt eléggé előremutató, csak általánosságban foglalkozott a gazdasági munkával és a politikai feladatokkal. Ez valószínűleg abból fakadt, hogy az egész vezetőség egyetértett ezzel a szemlélettel. Jó volt, hogy a felszólalásokban a tagság bírálta ezt és a vezetőség belátta, hogy tévedett. A Szigetvári Konzervgyárban sem volt elég konkrét a vezetőség beszámolója. Inkább csak az utolsó félév munkájával foglalkozott, amióta új vezetés van az üzemben. Csak a problémákat sorolta fel, de nem mutatta meg, mit kell ten ni a kitűzött gazdasági, termelési és pártpolitikai feladatok megoldása érdekében, A tömegszervezetek munkájáról is kevés szó esett a beszámolóban. Viszont igen helyes volt hogy a taggyűlés előtt röpgyű- lések voltak az üzemben, amelyeken a párttagok mellett a pártonkívüliek is elmondták, mit várnak az új pártvezetőségtől és az SZKP XXII. kongresszusának jelentőségét is hegyesen vitatták meg. A termelőszövetkezetekben lezajlott taggyűléseken bebizonyosodott, hogy a termelőszövetkezeti parasztság rendkívül nagy felelősséggel viseltetik a termelőszövetkezetek erősítésével kapcsolatos tennivalókkal szemben. Értik az ötéves tervből rájuk eső feladatok lényegét. A termelőszövetkezeti pártvezet őségek beszámolói reálisan és alaposan értékelték a munkát. A legnagyobb hiba e beszámolókban, amit talán szóvá lehet tenni, hogy nem elég bátran bírálták a gazdasági vezetők hibáit, ott sem, ahol erre nagy szükség lett volna. A somogyhárságyi termelő- szövetkezet párttaggyűlésén is ez történt. A határozati javaslatok viszont mindenütt kiválóan, alaposan a tényleges helyzethez igazodva, arra építve javasoltak feladatokat. Ezeket kisebb nagyobb módosításokkal meg is szavazták a taggyűlések; A vita mindenütt élénk volt, ami bizonyítja, hogy a legutóbbi vezetőségválasztások óta jelentősen fejlődött a párttagság politikai képzettsége^, műveltségi színvonala és felelősségérzete is. Jó tapasztalat — és a párttagság politikai fejlettségének emelkedésére mutat —, hogy alig-alig akad olyan taggyűlés, amelyen ne 95—100 százalékos megjelenés lett volna. A párttagok szinte mindenütt úgy dolgoztak, hogy elvégezték előre a munkájukat, ahol lehetett, hogy pontosan megjelenhessenek a taggyűlésen. — Ahol ez nem volt lehetséges, ott műszak cserével, helyettesítéssel, vagy más módon, de megoldották, hogy részt tudjanak venni a taggyűlésen. Ilyen szempontból dicsérettel kell megemlékezni a szentlőrinci gépállomásról, a Bükköséi Állami Gazdaságról és a bükkösdi termelőszövetkezeti község párttagságáról. A Pécsi Cementáruipari Vállalat pártszervezetének taggyűlésén a vitában felszólalók bírálták a gazdasági vezetést és a pártvezetőséget is. A gazdasági vezetést azért, mert nem tájékoztatta rendszeresen a pártvezetőséget, nem kért segítséget a gazdasági feladatokhoz, a pártvezetőséget pedig azért, mert nem is számoltatta be a gazdasági vezetőket. Nagy hiba volt, hogy a pártvezetőség elfelejtette megemlíteni a beszámolóban a KISZ szervezetet, pedig a fiatalok figen eredményes munkát végeztek a politikai nevelésben és a termelőmunkában is. Uj dolog volt a pártélet gyakorlatában, hogy a kommunistáknak erre a fontos tanácskozására pártonkívülieket is meghívtak és a meghívottak is felszólaltak a beszámoló feletti vitában. Ezzel is erősebbé vált, kiszélesedett a párt és a pártonkívüliek kapcsolata, amelynek hasznossága minden téren jelentkezni fog; Gyevi Károly AFTH Baranya megyei Felügyelősége felvesz érettségizett, gyakorlattal rendelkező MŰSZAKI RAJZOLÓT. Jelentkezés: Pécs, Kulich Gy. u. 5. sz, Földszint 10. 304 RÓZSÁKAT: magastörzsű rózsafát, bokorrózsát, futórózsát 30 különleges fajtában, gyönyörű színekben, őszi szállításra ajánl: Szálkái János rózsakertészete. Budapest, Dalszínház 10. sz. Szállítás postán utánvéttel. Kérjen díjmentes fajtajegyzéket. 536 Szombathelyen, a Baranya megyei és a Vas megyei tanács, valamint a Jelenkor c. folyóirat közös szervezésében, szombaton este irodalmi estet rendeztek. Az irodalmi estre a pécsi írók közül Bertha Bulcsú, Bárdosi Németh János és Pá- kolitz István utazott el. Részt- vett az irodalmi esten Takáts Gyula Kaposvárt éilő József Attila-díjas költő is. h'ujó tcmma 4960 1965 { I960 Pécsi írók Szombathelyen Á második ötéves terv számaiból
